Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-06 / 235. szám
MEGNEVEZVE S orozatban tartották, tartják meg azokat a lakossági fórumokat a megye országgyűlési képviselői, amelyeken választóikkal találkozva a parlament legutóbbi ülésszakáról, az ott elfogadott törvényekről adnak részletes beszámolót. Ezeknek a fórumoknak a .javát a helyi népfrontbizottságok kezdeményezték (volt azonban olyan választókerület, is, ahol a képviselő kérte ezt a lehetőséget), ezen a módon is eleget téve alkotmányjogi kötelezettségeiknek, hiszen ezek korántsem korlátozódnak a választások előkészítésére és lebonyolítására, sőt egyre inkább magukba foglalják az öt esztendőre szóló időszak egészét, az állampolgár és képviselője folyamatos kapcsolattartását. Érzékelhető igény volt ezekre a mostani találkozókra! Ezt ismerték fel a népfrontbizottságok, -elnökségek, s bár nem mindenütt találtak azonnal egyetértésre (volt, ahol a pártszervezet, másutt a tanács vezetése idegenkedett a gondolattól, mondván, egy már elfogadott törvényen helyes-e vitatkozni), a fórumok, az ott elhangzott kérdések, vélemények azt bizonyították, a közös gondolkodás hatásos eszköze az, ha nyíltan beszélnek mindenről, ha bármilyen kérdés és kétség elhangozhat. Űj és érdekes vonása az említett találkozóknak az a megkülönböztetett érdeklődés, amellyel az ott megjelentek valami olyasmi felé fordultak, ami korábban (tapasztalhattuk) nem kapott érdemleges figyelmet az állampolgár részéről. Ez a valami az állami költségvetés, amint azt hivatalosan nevezik, az államháztartás bevételei és kiadásai. Ennek az érdeklődésnek a felkeltésében kizárólagos szerepet tulajdoníthatunk a parlamenti vitának (annak, amennyi abból nyilvánosságra került), azoknak a képviselői véleményeknek, amelyek az államháztartás bevételei és (főként) kiadásai esetében (joggal) tartottak igényt részletesebb taglalásra, bizonyos tételek konkrét megnevezésére. Abban, hogy az állam- háztartás (úgy-ahogy nyilvánosságot kapó) mérlege olyan, amilyen, ne gyanítsunk valamiféle suskust. Sokkal inkább szó van (amit éppen a kormányfő mondott ki a munkaprogram feletti vitát összefoglaló beszédében) idejét múlta módszerek továbbéléséről, a végrehajtó szervek rossz beidegzéseiről, az apparátus kényelmességéről. Igaz, s ezt mi tesszük hozzá, meghúzódhat a titokzatoskodás, a dolgok meg nem nevezése mögött olyan (politikai és módszertani) konzervativizmus is, aminek hívei szerint a részletekbe való beavatottság felesleges, legyen az egy szűkebb kör (joga) gondja. Amiben azt a lényeges tévedést fedezhetjük fel (mert ez ölt benne testet), hogy a közösség pénze feletti rendelkezés elsődleges joga nem a közösségé (a közösség képviseletéé), hanem a hatalmi hierarchia kiválasztottjaié. Amiből logikusan következik, bár ez nem mondatott ki ilyen nyersen eddig, hogy önmagukat ellenőrzik azok, akik az államháztartás pénzei fölött dirigálnak. Ami, köny- nyű belátni, képtelenség, hiszen senki sem lehet önmaga bírája. Ez a képtelenség azonban eddig gyakorlat volt, joggal kifogásolták tehát a parlamenti ülésszakon a képviselők szerepük formális jegyeit a költségvetés tervének, illetve végrehajtásának tárgyalásakor. Valami fontosra érzett rá tehát a közvélemény, amikor az említett fórumokon korábban nem tapasztalt érdeklődést mutatott az állami költségvetés iránt. Pontosabban nemcsak az államháztartás bevételei és kiadásai iránt, hanem ebből következően (és korántsem véletlenül, hanem tapasztalataira hagyatkozva) a tanácsok, a költségvetési intézmények, szervek gazdálkodása iránt úgyszintén. A módszertan ugyanis, amelyet az államháztartás mérlege tükröz, ugyan megengedhetetlenül, de érthetően átplántálódott a helyi gazdálkodásba is, szinte lehetetlenné téve a pontos elszámoltatást. S ha ez lehetetlen, akkor (legyen bár a legtisztességesebb minden mozzanatában a gazdálkodás) máris dús táptalaja van a szóbeszédnek, a bizalmatlanságnak. A kétkedés pedig erkölcsöt rombol, a romló erkölcs viszont elkerülhetetlenül vezet a fegyelem teherként értelmezéséhez, azaz folyamatos fellazulásához, amire (kár lenne szépíteni) sajnálatosan sok példát, esetet sorakoztatnak fel mindennapjaink. Akik tehát úgy gondolkoztak és gondolkoznak — akár kényelmességből, akár politikai konzervativizmusból, akár az államháztartás, akár a helyi költségvetés, egységes pénzalap stb. esetében —, hogy akkor tesznek jót, ha „nagy vonalakban” fogadtatják el, ismertetik meg a gazdálkodás összetevőit és a részletekkel nem terhelik a testületeket, sem a szélesebb nyilvánosságot, valójában a legrosszabbat teszik! Akaratlanul is a hitelét rontják a gazdálkodás tisztességének és a gazdálkodók megbízhatóságának, olyasmit kockáztatnak, amit régi kifejezéssel (a francia raison nyomán) rezonnak neveztek, s ami mögött a cselekvés (a magatartás) megbízható célszerűsége húzódott meg. T agadhatatlanok az államháztartás bevételei és kiadásai közötti feszültségek (a tavalyi hiány 45,3 milliárd forin- tott tett ki), s ezeknek a feszültségeknek az okát, eredőit nem lehetősége, hanem joga megtudni mind a társadalomnak, mind a képviseletében eljáró testületeknek. Az olyan költségvetési tételek, mint például a vállalati gazdálkodó szervek támogatására kiadott összegek egy esztendő alatti 22 milliárd forintos emelkedése, jól jelzik a végrehajtásban érvényesülő következetlenséget, a sokszor elhatározottak (a támogatások csökkentését) sokadszori végre nem hajtását. Amint az is jelzés, amikor az államháztartás kiadásait összesítő mérlegbe különösebb részletezés nélkül kerülhet bele az ún. egyéb kiadások sok milliárd forintot elérő összege, s ez a jelzés arról tanúskodik, vannak akik úgy gondolják, ők döntik el, mi tartozik a parlamentre és mi nem, a szélesebb nyilvánosságról már nem is beszélve. Tavaly 727 milliárd forintot tettek ki az állam- háztartás kiadásai, s bár ez az összeg felfoghatatlan köznapi gazdálkodásunk szemszögéből nézve, korántsem következik ebből, hogy az állampolgárt nem is érdekli, mi a sorsa ennek a pénznek. Érdekli, még ha meglehet, ma ez az érdeklődés nem több kíváncsiságnál. Ebből a kíváncsiságból azonban kiformálódhat a tulajdonosi tudat sokféle részeleme, s mert megneveztük a lényeget, a kérdés már csupán szónoki: kinek lehetne joga a tulajdonost kizárni birtoka sorsának ismeretéből?! Mészáros Ottó XXXI. ÉVFOLYAM, 235. szAm Ära 1,80 forint 1987- OKTOBER 6., KEDD A magyar-szovjet barátság hónapja Ünnepi megnyitó Gödöllőn Számos rendezvényt tartanak Jól fejlődnek a kölcsönös kapcsolatok Kádár János Kínába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. Az elkövetkező hetekben, a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulója tiszteletére megyénk városaiban, községeiben számos rendezvényt tartanak a magyar—szovjet barátság jegyében. A rendezvénysorozat ünnepi megnyitóját tegnap este Gödöllőn tartották. Elsőként a művelődési házban bagi népviseleti darabokból rendezett kiállítást nyitotta meg Poló- nyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény igazgatója. Ezt orosz teázó követte, ahol a meghívottak orosz és magyar süteményeket kóstolhattak meg. Az utána tartott ünnepi nagygyűlés vendégeit Auf- muth Éva, a népfront városi bizottságának titkára köszöntötte, közöttük Nagy Sándor- nét, a megyei pártbizottság titkárát, Kovács Antalnét, a népfront megyei bizottságának elnökét, ár. Magyari András egyetemi tanárt, az MSZ^T országos elnökségének tagját, Mártonná Homok Erzsébet vérségi íróasszonyt, az MSZBT országos szervezetének tagját, valamint Hripunov Nyikolajt, a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat parancsnokát. A helyszín megválasztása nem véletlen. Gödöllő számos intézménye működik együtt szovjet társszervekkel, kiterjedtek a vállalatok kapcsolatai, az idén a harmaA tájékoztatón Alekszandr Szerebrov űrhajós beszámolt a szovjet űrkutatás jelenlegi feladatairól és a tervekről is. Elmondta: a most folyó kutatások elsősorban a személyzettel föld körüli pályán keringő Mir 1 űrállomás munkája körül összpontosulnak. Ezen a lakóhajón azokat a hatásokat vizsgálják, amelyeket a hosszú ideig tartó űrrepülés gyakorol az emberre. Az állomás legénysége egyébként — amelynek az egyik űrhajósa, Jurij Romanyenko eddig már 242 napot töltött — december elején tér vissza a földre. A szovjet űrkutatás távolabbi tervei közül a legérdekesebbként egy nemzetközi legénységű Mars-utazás megvalósítását említette. Egy Mars-utazásról hozott hivatalos döntés után — amely eddig nem született meg — még legalább 10-15 év kell ahhoz, hogy a repülés megvalósulhasson, hiszen elő kell teremteni a szükséges technikai és anyagi fedezetet, de meg kell várni az utazáshoz legmegfelelőbb bolygóállást és az ideális áramlást is. A föld körül ma már ötezernél több nagyobb műhold kering, amelyeknek feladata elsősorban az ásványi kincsek kutatása, a víz és a növény- takaró vizsgálata, valamint a távközlés — mondotta Almár Iván csillagász, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke előadásában, a TIT budapesti planetáriumában rendezett ünnepi ülésen. A műholdas és űrhajókon folyó kutatások fontosságát és gazdaságosságát jól megvilágítja dik szovjet évfolyam kezdte meg tanulmányait az. Agrár- tudományi Egyetemen. Az, ünnepi gyűlés szónoka, Romhányi András, a népfront megyei bizottságának titkára is méltatta a két ország, a két nép között négy évtizede szövődő . baráti szálak jelentőségét. Emlékeztette hallgatóságát a béke-, barátsági és szolidaritási hónapok hagyományaira, kiemelve, hogy az idei őszi eseményeknek különös jelentőséget ad a nagy októberre való jubileumi emlékezés. 1917 eseményeit fölidézve utalt arra a folytonosságra, amely a lenini békedekrétumtól a mai kezdeményezésekig jellemzi a szovjet politikát. Mai feladatainkról szólva azt húzta alá, hogy felelősségünk kettős, magunkért cselekszünk, de a világnak is lehetünk jó, vagy rossz példa. Most mindkét országban új szakaszba értünk, s ha jó például akarunk szolgálni, minden alkotó erőt össze kell fogni, ki kell bontakoztatni. Végezetül a megyei és a gödöllői eredményekről és tennivalókról szólt Romhányi András. Az ünnepi beszéd után a szovjet déli hadseregcsoport ének-, zene- és táncegyüttese adott nagy tetszéssel fogadott műsort a béke-, barátsági és szolidaritási hónap gödöllői megyei megnyitóján. — mondotta egyebek között —, hogy egy Magyarország nagyságú terület feltérképezése a hagyományos földi eszközökkel száz évig, repülőgépről tíz évig, űrállomásról pedig nem egészen egy évig tart. Alekszandr Szerebrov űrhajós a planetáriumi ünA hírt tegnap bejelentette Pekingben Vu Hszin-tang, a KKP Központi Bizottsága nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályának szóvivője is, Mint elmondotta, az utóbbi években gyorsan fejlődtek a kapcsolatok Kína és Magyar- ország között. Emlékeztetett arra, hogy a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága 1935 márciusában üdvözlő üzenetet küldött a magyar pártnak az MSZMP XIII. kongresszusa alkalmából. 1987 januárjában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára látogatást tett PeHangoztatta, hogy az új eredményeket összefoglaló, az elméleti és a gyakorlati munka tapasztalatait, összegző, a kutatásokhoz, a termelőmunkához nélkülözhetetlen segítséget nyújtó tartalmas szakkönyvek nélkül nem létezhet kreatív alkotómunka, s nem lehet hatékony az oktatás. A megújuló közgazdászképzéssel összefügnepségen hangsúlyozta, . hogy bár mindenkit izgatnak a távoli űr titkai, az űrhajósok megértették annak szükségességét, hogy elsődleges feladataik a föld globális problémáinak megoldásához fűződnek. Az ünnepségen bemutatták a planetárium új, Fantasztikus utazás — XXI. századi emlékezés az űrhajózás hőskorára című műsorát. kingben. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására. Ezzel befejeződött a kapcsolatok normalizálása a Kínai Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között. Ez év júniusában Csao Ce- jang,. a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, miniszter- elnök tett látogatást Magyar- Országon. Csao Ce-jang magyarországi és Kádár János közelgő kínai látogatása új szakasz kezdetét jelenti a két párt és a két ország kapcsolatainak történetében. gő feladatok a korábbiaknál is jobban igénylik az alkotó gondolkodást, ehhez pedig inspiráló, gondolatokat serkentő jó szakkönyvekre van szükség. A képzés-korszerűsítés, a tantárgyfejlesztési program megköveteli, hogy a jövőben még- inkább támaszkodjanak az oktatók és a hallgatók a szakkönyvekből megszerezhető tudásra. A könyvnapra megjelenő nyolcvan új kötetet méltatva hangsúlyozta, hogy azok nem csupán a kutatások eredményeit tükrözik, hanem sajátos szellemi vagyont is megtestesítenek. Ugyanakkor örvendetes, hogy a hazai szak- könyvkiadás lehetőségeihez képest igyekszik lépést tartani a világ szakirodalmával is. A megnyitóbeszédet követően Petró András, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke kitüntetéseket adott át a műszaki könyvkiadás és -terjesztés élenjáró dolgozóinak, majd Csáki Gyula pénzügyminiszter ^helyettes tartott előadást a stabilizációs programból adódó feladatokról. A megnyitó színhelyén — az egyetem aulájában — kiállítás nyílt a könyvnapokra megjelent újdonságokból. Nemzetközi legénységgel a Marsra Ötezernél több műhold kering A Szovjetunióban foglalkoznak egy nemzetközi legénységű Mars- utazás terveivel — hangzott el egyebek között azon a sajtótájékoztatón, amelyet a világ eisö műholdjának, a szovjet Szputnyik—I felbocsátásának 30. évfordulója alkalmából rendeztek Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Műszaki és közgazdasági könpnapak Sajátos szellemi vagyon A műszaki és közgazdasági könyvnapok országos megnyitóját hétfőn a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületében tartották meg. Az immár hetedik alkalommal megrendezett eseményen Csáki Csaba, az egyetem rektora mondott beszédet. S7Pífllí íl C7fí|At Ország- és megyeszerte tart a szüret. A toki Egyetértés Ter- 0<.U'4in M tf&VIUia melőszövctkczctben a 412 hektáron termesztett szőlő 80 százalékát a Hungarovin ctyeki pincegazdaságában dolgozzák ícl pezsgőalapanyagként.
