Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-05 / 234. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM 1987. OKTOBER 5„ HÉTFŐ — A pártbizottsági ütés vitája Felelősen gondolkodni, tenni A legutóbbi városi pártbizottsági ' ülés vitáját alighanem zsurnalisztikái túlzás nélkül nevezhetjük rendhagyónak. Rendhagyó volt már maga az írásos beszámoló is. amelyet korábban ismertet- , tünk. Rendhagyó volt a Pásztor ljtván első titkár által hozzátett szóbeli kiegészítés is, amelyet a végrehajtó bizottság megbízásából terjesztett elő. Rendhagyó volt. de miben? Alighanem stílusában, a fogalmazás keménységében. a szókirriondás eddig nem tapasztalt mélységeiben. Felvetődött a kérdés, valóban sötét-e, s milyen sötét a kép; nem kellene-e az eredményekkel „világosabbá” tenni a beszámolók által megmutatott világot? A testületek azonban éppen az őszinteség miatt vállalták e ma meg szokatlanabb ■ formát, ugyanis bíztak — bízhattak — a párttagság politikai érettségében. Keli az információ Tóth Dénes tanácse'.nökhelyettés — az első hozzászóló — Felsősorban a megnehezülő ■tanácsi gazdálkodásról szólt, majd az ellentmondásokat feszegette. — Jó a ténymegállapítás. s jók az elérendő célok. Ám lesz-e hozzájuk illő, megfelelő szabályozórendszer? Kevesebbet lehet majd elosztani. tehát újra kell csinálni a terveket, amiket viszont el kell tudni majd fogadtatni a testületekkel is. V>És ehhez már egyáltalán nincs bőséges érvanyag, annak ismételgetésén túl, hogy nincs pénz. meg hogy nehéz J a gazdasági helyzet. Baj az is, W hogy jelenleg igencsak széles p skálán mozog a helyzetmeg- f ítélés, a teljesen borúlátótól a majdnem-optimistáig. Jó lenne végre a teljes igazságot hallani mindenünnen! Dr. Bodnár Ferenc, az egészségügyi alapszervezet titkára tapasztalatait említette: valóban távlatvesztés, le- hangoltság tapasztalható. Ezzel kapcsolatban feladat, hogy amit tudunk, tegyünk meg, például a lakásgazdálkodásban, tanácsi telkek közművesítésében. Nem ártana a közmunkáról sem elgondolkodni, még most, mikor nem szorít annyira a gond. Túri György, a Volán TBF igazgatója a nap talán legnagyobb hatású hozzászólását tette meg. Kemény szavakkal, de valami hatalmas belső hittel beszélt a feladatokról, any- nyira meggyőzően, hogy kevés híján megtapsolták. — A problémákat már sokoldalúan megvitattuk, ebben nagy az egyetértés. Az lenne az igazi, ha a végrehajtás körül is kialakulna ez, ám pontosítani is kell, hiszen anélkül a pártalapszervezetek magukra maradnak. Jelenleg kiszámíthatatlan a káderkérdés, mintha nem lenne meg a vezetőség fogadókészsége. Márpedig személycserék nélkül, a régi emberekkel az új feladatoknak nem lehet nekivágni mindenütt! Az elemzések megalapozottsága — a tények fényében — kérdéses; hiszen akkor most sem lennének olyan mondatok, hogy „akkor égy láttuk’’, „az adatok azt mutatták”. Sokkal jobban kell a helyi együttműködést kiaknázni — folytatta Túri György —, hiszen efölött szinte magunk dönthetünk, s óriási tartalékokat rejtenek ezek a csatornák is, hiszen még nincsenek valós piaci viszonyok, s a monopolhelyzetben lévő vállalat csomó előnyt élvez. A perifériára önhibájukon kívül szoruló embereket vissza kell hozni, de ki fogja ezt megtenni? Gazdasági kényszert és szocialista humánumot hogy lehet majd összeegyeztetni? Túri György végül határozottan leszögezte, meg lehet nyerni az embereket a valóban létező, még ha homályosan is sejlő távlatok felvillantásával, de csak következetes munkával, végrehajtással. Exportjog Dr. Varga András, a Toldi iskola gazdasági igazgatója, egyben a Marxizmus-Leniniz- mus Esti Egyetem közgazdaságtan-tanára is úgy látta, a sok problémán úrrá kell lennünk. El kell jutni odáig, hogy előbb a célokat ismerjük meg, majd csak utána alakítsák ki az oda vezető szabályzókat s a terveket. Ezt követően az információéhségről beszélt. Két esztendővel 1968 előtt már mindenki magyarázta az új mechanizmust. Most úgy tűnik, a szakemberek sem ismerik ki magukat még a hozott törvényekben, ez pedig a kibontakozás gátja lehet. Gimes Tibor, a konzervgyár pártbizottságának titkára a vállalati munkáról szólt, ismertetve, hogy szeretnének önálló exportjogot szerezni. Dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság titkára elmondta, a pártélet még mindig nem eléggé alapszervezet-centri- kus, s ebben a megyei irányítás is hibás. Ennek ellenére Ez jóval több, mint a meó Belső átszervezéssel minőségbiztosítási szervezetet hozott létre a Rábaíext Győri Textilipari Vállalat. Jelenleg termékeik felét — az idén 800 millió forint értékben — a fejlett tőkés piacon értékesítik. A gazdasági kibontakozással összhangban levő hosszú távú vállalati célkitűzésük, hogy továbbra is a külföldi piacon maradjanak, sőt növeljék eladásaikat, főleg Nyugat- Európába, a tengerentúlon és Japánban. Ennek feltétele, hogy megfelelő gyártási kultúrával rendelkező, megbízható minőségű terméket szállítsanak vevőiknek. Most a fenti piaci követelmény vállalaton belüli szervezetét teremtették meg. A minőségbiztosítási szervezet, a gyártás sőrán felmerülő minőségi problémák termelésközpontú megoldását szolgálja. A korábban többhe- lyütt- működő laboratóriumok összevonásával központi vegyi laboratóriumot alakítottak ki, amely a vegyi folyamatokban érintett területek ellenőrzése mellett termelést segítő tevékenységet is folytat, mégpedig új vegyi technológiák kidolgozásával és bevezetésével. A szervezethez tartozik a minőségfejlesztési és az oktatási csoport is. Az előbbi tevékenysége a pamutkelmék hasz' nálati értékének, viselési tulajdonságainak tökéletesítésére irányul, az utóbbi a dolgozók képzését, munkavégző képességének javítását szol gálja. A minőségbiztosítás tehát több a készáru minősité- sénél, noha a szervezetnek a meó is részét képezi. már megvan a felismerés, hogy a régi gazdaságpolitikai módszertár kimerült, s megvan a szándék a cselekvésre. Ez nem megy a konfliktusok vállalása nélkül, ám fel kell hagyni a kishitűséggel, s a részeredményekből kell új tőkét kovácsolni. Rácz Zoltán, a Trakisz leányvállalat igazgatója, arról beszélt, nem jó, ha kiélezett a gazdasági és pártvezetők között a helyzet. Hangsúlyozta: már a szinten tartáshoz is meg kell újulni, de nemcsak a gazdasági, hanem a pártvezetőknek is. Zug a fülünk Kollár Sándor, az egyik lakóterületi alapszervezet titkára szerint a pártbizottság az utóbbi fél esztendőben nyitottabbá vált. Ezt követően arról beszélt, a tagkönyvcse- re folyamán egyfajta tagrevíziót is végre kellene hajtani. A munka szerinti elosztásban tovább kellene lépni, ám ennek realitása nehezen fogadható el, ha csökken az életszínvonal, hiszen ez szinte automatikusan értékeli le a fő munkaidőt. Kalo József szintén az információéhségről beszélt, majd a város szociálpolitikai eredményeit ismertette. Úgy fogalmazott: a társadalom érett arra, hogy ismerje a saját problémáit, s szembenézzen azokkal a maguk konkrétságában, általánosításmentesen. Pásztor István összefoglalójában elmondta: — Zúg a fülünk a félrevert harangok lármájától, a zengésben szinte alig lehet meghallani az igazi bajokat, az igazi problémákat. Rendet kell tennünk, ez közös felelősségünk, egyben kötelességünk! A városi pártbizottság egyhangú szavazással fogadta el feladattervét. B. O. Amikor delel a gulya Ők két falat között pihennek A nap már magasan állt, a réten delelt a gulya, a karámból kitört két szilaj csikó patái nyomán felvágódott homok sziporkázott a levegőben. A tanya bejáratánál vastag, horgonyzott nyomócsövek fehérlettek, a tágas udvaron tyúkok kapirgáltak. Teljes volt a tanyavilágra jellemző háborítatlan csönd és béke. Csak akkor elevenedett meg a vasút-dűlői porta, amikor a három kutya észrevette az idegent. Mocsok, a gubancos fekete kerítő ért oda elsőnek, de hamar rájött, hogy nincs mit hajtani. A porból alig kilátszó tacskó „emberevőnek” bizonyult, a legöregebb gubancos csak érdeklődve szimatolgatott. Az elébem siető mozgékony, mosolygós asszonyka lecsití- totta a mindenáron „verekedni akaró” miniebet, s bevezetett a ház jóleső hűvösébe. Délidő lévén, odabent jól megterített asztalnál a tizennyolc éves nagy fia ebédelt. A férj csak úgy futtában, állva kapta be a vasárnapinak is beillő ebédet, s már sietett is vissza a gyümölcsösbe, ahol a téeszbeli kollégái még pakolták a pótkocsiját, ő ugyanis traktoros a Haladásnál. A szilva aztán a Tszker közvetítésével eljut a dánosi hűtőházba, a konzervgyárba, s különbözőképpen feldolgozva az ország szinte minden részébe. Mindennapi dolgaikról, életük folyásáról kérdeztem a ház asszonyát, Káldi Pálnét. Szívesen beszélt magukról, munkájukról, gondjaikról és örömeikről, miközben folytatja a tálalást a kemény munkában megéhezett férfiaknak. Elmondja, hogy tizenkét tejelő tehenet tartanak a cse- mői November 7. Termelőszövetkezettel szerződésben. Van még három saját borjújuk, két csikó, egy anyakoca, hat malac egészíti ki a jószágállományt, s az a néhány szárnyas. ami megmaradt az idei nevelésű ezer baromfiból. S mivel a jórészt önellátó tanya nem lehet meg föld nélkül, tartozik a házhoz egy- holdnyi, ugyanannyit bérelnek, s még egy hold háztájit művelnek, ami a férje után jár a helyi közös gazdaságtól. Főleg répát, burgonyát, kukoricát termelnek, de egy nagyobb darab földben már másodvetésű a napraforgó. A kis szőlőskert az idén jobb termést hozott mint tavaly, igaz jobban meg is tudták kapálni. Némi bor lesz a szőlőből, jó hazai, de nem sok, csak annyi, amennyi illik az asztalra a jó ebédhez. A körKáldiné könnyedén fordítja el a kétszáz literes vashordót. Náluk még az itatás is látványosságszámba megy (A szerző felvétele) tét azonban nem volt érdemes eladni, mert öt forint nem pénz kilójáért. Így a körtét inkább elajándékozták az ismerősöknek egy-két ládánként. Ám mert délben is jóformán csak két falat között van pihenés, kimegyünk kettesben a rétre, ő itatni, én gyönyörködni a munkájában, a szép, egészséges gulyában. Egyszer csak a gazdasszony váratlan figyelmeztetése tor- pantott meg, vigyázzak, nehogy a villanypásztor drótja megrázzon. Mindjárt el is mondta Káldiné, hogy a tavasszal vették tízezer forintért, s be is vált, mert csak az első napon törtek ki a jószágok, többé nem. A kutyákat azóta csak a behajtásnál használják terelésre, s nyughatatlan, fiatal Mocskos be is mutatja tudományát, előbb a teheneknél, majd a csikóknál; kell hát a csitító szó. A huzalnégyszögön belül egy különös fogathoz megyünk, amibe vályút építettek be, s a kétszáz literes vashordóból könnyednek látszó mozdulatokkal vizet önt az asszony az inni érkező teheneknek. Visszafelé a házhoz szintén a másodvetésű napraforgó közt megyünk, s közben mondja Káldiné, hogy a háztartás, a tanya jól fel van szerelve gépekkel. Két fúrott kútból öntöznek, s itatják a jószágot, a legelőre a vizet a lajtkocsival hordják. Két fejőgépük is van, a bicikli, a motorkerékpár arrafelé szokványos közlekedési eszköz, de ha minden jól megy, autót is vesznek hamarosan. A központi fűtést is szeretnék megcsináltatni, s akkor már igazán nem lesznek hátrányban Ifjúsági sikerek gerelyhajításban A nagykőrösi atléták az utóbbi időben nagyszerű sikereket értek el, sorrendben a következőket: A fővárosban Újpesten rendezték az országos utánpótlás ügyességi csapatbajnokságot. A teljes magyar élvonal ott volt. Számonként-egyesületen- ként 5-5 főből a legjobb 4-4 eredménye számított. A körösieknek nem volt tartalékuk, s közöttük egy utánpótláskorú fiatal volt, a többiek pedig ifjúságiak. Fiú gerelyhajításban — 16 csapat között — a Nk. Kgy. Kinizsi (Lajter Sándor 56,28; Parázs György 53,96; Kolozsi Béla 50,64 és Tóth Szabolcs 44 méter) remekül helytállt, és 51 méter 37 centiméteres átlaggal (ami megyei csúcs is egyben) a második helyen végzett. Lajter az egyéni értékelésben 77 főből a második legjobb eredményt érte el. A kinizsisek tíz olimpiai és 54 országos bajnoki pontot értek el ezzel. Külön érdekesség és értékmérő, hogy a Pest megyeiek közül a legjobb 8 közé csak ők kerültek be. A szintén a fővárosban, a BEAC—MAFC-pályán rendezett országos utánpótlás-kupa- viadalon fiú gerelyhajításban (24 fős mezőnyben) a remek formában levő Lajter Sándor 56,62 méterrel második lett. Ezerkétszáz indulója volt Budapesten a serdülő B kor- csoportos atléták országos egyéni bajnokságának. A Kinizsis fiatal gerelydobók az 1974-es évjáratúak között értékes helyezéseket értek el. A leányoknál (22 induló közül) Pörge Rita 35,50 méterrel második lett, s csak versenybírói figyelmetlenség vette el tőle a magyar bajnoki címet. A fiúknál (szintén 22-en voltak) Szabó Károly tíz métert javított eddigi legjobbján, és 44,80-as, kitűnő eredménnyel ő is a második helyen végzett. Mindkettő aranyjelvényes szintű eredmény, és 5-5 olimpiai és 10-10 bajnoki pontot is jelent a Kinizsinek. Pécs volt a színhelye a Pannónia Kupa felnőtt atlétikai viadalnak, amelyet öt külföldi ország dobóinak részvétele nemzetközivé tett. A rétsági gerelyhajítók folytatták siker- sorozatukat. A férfiaknál (21 induló): Palotai Lászlót csak finn előzte meg, és sérült könyökkel, 69,74 méterrel 2., Lajtner Sándor, még ifi (56,70- nel 9. lett, és Szűcs — vállsérüléssel — 53,80-at dobott. A nőknél (10-en voltak): 4. Zsuf- fa Dóra 41,12 méteres dobással. DIÁKFOCIRAJT Az 1987—88-as tanévi megyei IV. korcsoportos diák (középiskolás I—II. évfolyamos) labdarúgó-bajnokság déli csoportjának nyitó fordulójában kettős mérkőzésre került sor az Ifjúsági-sporttelepen. Nk. Toldi—Nk. Gimnázium 2-0 (1-0). Pécsi Zoltán jó játéka döntött. Góllövők: Tóth N. és Kiss R. Monori Szakmunkásképző— Nk. Szakmunkásképző 4-0 (2-0). A két kapus közötti különbség döntő volt. KERÉKPÁRTÚRA A 3 napos Pest megyei kerékpáros-akció részvevői áthaladtak többek között Nagykőrösön is. A Cegléd felől érkező túrázókhoz a konzervgyár Il-es telepénél közel háromszáz helyi fiatal (Petőfi- és Kos- suth-iskolások) csatlakozott, s a városközponton és a Szolnoki úton a vásártérig négy kilométert kerekeztek, szép tömegsport-demonstrációként. A túrakerékpárosok tovább haladtak: Törteién át Abony felé. TESTÉPÍTŐK Testépítő (body building)- taníolyam indul a tisztasági fürdő strand mögötti épületének kondicionálótermében. Alakformálás, kondicionálás, eszközös erőfejlesztés a cél. Nők és férfiak egyaránt jelentkezhetnek, a helyszínen, folyamatosan minden hétfőtől péntekig, 17.30 órától. HÉTFŐ Labdarúgás. Kinizsi-sporttelep, 15.30: Turbó—MJ. Fortuna, 16.30: PIK—Pedagógusok; Vági-lakótelepi pálya; 15.30; Tormás—Bundesliga, 16.30: Konzervgyár Il-es telep —P.ückwerz Rt.; Petőfi iskolai pálya, 16.30: Törteli Tsz— Nyársapát, körzeti kispályás bajnoki mérkőzés. S. Z. a falubeliekhez képest. Bár laktak már a faluban is, Nyársapáton, meg egy másik tanyán is, amíg még bírják erővel, kint maradnak, legfeljebb a gyerekek miatt költöznek be, ha a dolgok úgy alakulnak. A fiú kádárnak tanul, a tizenhat éves lányuk baromfi- feldolgozónak a „Toldiban”, A kislány tanulmányi eredménye olyan jó, hogy az iskola és a Barnevál javaslatára tavasszal az NDK-ba utazik tanulmányútra. Ismét benn a házban az anyagiakra is sort kerítünk, s igaznak bizonyul az, amit a falubeliektől hallottam, hogy havonta 40—50 ezer forint is házhoz jön. Csakhogy azt kevesen tudják, hogy amikor vásárolnak, egy-egy alkalommal 30 ezer forintot is kiadnak tápért, a répacsík majdnem százezerbe került, így havonta nem sokkal több marad meg tízezer forintnál. Pedig van ám munka egy akkora háztájiban; maguk ültetnek, vetnek, kapálnak, kaszálnak, betakarítanak, silóznak, etetnek, itatnak, fejnek, takarítanak, naponta tejet szállítanak, és még ki győzné sorolni a teendőket. Mindezt persze nem panaszként mondják, de jó, ha tudja a vendég is, hogy soha sem hullott ölükbe még a manna. Aztán meglepetéssel tapasztalom. hogy a nagy lekötöttség ellenére is megvan a családnak a maga világra való kitekintése. A televízió mellett ott van mindennap a Pest Megyei Hírlap, s előfizettek a Szabad Földre, a Képes Újságra, a Nők Lapjára, és még több más újságra is. S ha meglesz a gépkocsi, akkor nemcsak a gyerekek mennek kirándulni az iskolával, hanem együtt a család, még akkor is, ha egy napnál tovább nem lehetnek távol a tanyától a jószág miatt. Amíg lehet, amíg még megéri, kint maradnak a tanyán ... Aszódi László Antal ■ Anyakönyvi ■ Hírek Született: Kolozsvári József és Tamás Edit József, Klinkó László és Károly Terézia Nikoletta, Kecskés Ambrus és Várkonyi Mária Regina, Kovács János és Kollár Andrea Anita, Zentner Zoltán és Jankó Margit Zoltán, Fehér-Deák Péter és Tóth Katalin Péter, Horváth Tibor és Erdődi Mária Angéla nevű gyermeke. Meghalt: Fabók István (Gó- gány dűlő 8.); Gulyás Istvánné Lajos Juliánná (Kazinczy u. 14.); Mocsai Sándorné Bátor Petronella (Koszorú u. 16.); Fehér Pálné Márton Judit (Pálfái Bánom dűlő 24.); Ver- bó Zoltán János (Abonyi u. 19.); Varga László (Vak Boty- tyán u. 7.). Mozi Nagyteremben: Gyanútlan gyakornokok. 5 és 7 órakor. Stúdióteremben: Hurrá, nyaralunk. Fél 6-kor. A kertmozí filmje a nagyteremben: A bolygó neve halál, 9 órakor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap,
