Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

Talán majd az aranylakodalmon Egyszer kerék, másszor talp Mitől függ az újrakezdés képessége? Talán attól, hogy ha túlságosan nagy külső nyomás nehezedik az emberre, ő maga válik ellenerővé. Már ha van hozzá elég tartása, energiája, ereje. Vagy egy­szerűen alkat kérdése lenne? Éger Imre eleven válasz a té- pelődésre — csakhogy nem le­het megfejteni mégsem. Ki­lenc gyereket nevelt. Öt há­zat épített. Mindig újra, meg újra elkezdte, aztán most nyugdíjasán is ugyanennyi lendület maradt benne, mint annak idején volt. Fütyül, dú­dol, sprény a keze, engedel­mes benne a szerszám, saját maga csinálta az ötletes, há­romkerekű járgányt, amivdl ,.de sok mázsa tápot hazaszál­lítottam, de már sajnos kop­nak a külső gumik”, az ásó nyele ugyanúgy otthon van a tenyerében, mint a gyalu, a fűrész.. Nézem. Csodálom. JHallgatom. fj ■ mii — Rettentően szeretem a szákmámat. Mindig is nagyon szerettem az asztalosságot, en­nél jobban tán csak a zenét. Hivatásszerűen ugyan nem­igen doboltarp — bár egy ide­ig kényszerűségből ebből tar­tottuk fenn magunkat, mert­hogy inás munka akkor nem akadt —, de mindig játszot­tam, hol itt, hol ott, a vége felé lakodalmakban is. A fele­ségemmel is tánciskolában is­merkedtünk meg, ott is én voltam a dobos. (Imre bácsi felesége ma, kilenc gyerek és nehéz évek után is szép asz- szony. Nyugodt, bölcs derűt érzek rajta. Amikor őt kérde­zem az életükről, elmosolyo­dik: — Olyan volt az is, mint másoké. Egyszer kerék, egy­szer talp.) — Mezöberényből szárma­zunk ... — Táncol Éger Im­re kezében a kalapács. — Szép életünk volt, a nagy családra is szándékosan vállalkoztunk, nem véletlenül. Az emberek azt gondolják, hű, micsoda ke­serves dolog is ennyi gyerek­kel az élet, pedig nem igaz. Ha nincs meg hozzá az anyagi háttér, nem mondom, hogy könnyű, emiatt volt nekünk is bajunk, mikor volt. ötven­hatig nagyon megkmlódtunk, utána már könnyebb lett. Felnevet. Eszébe jut, hogy ... — Nagyon szerettünk mi a feleségemmel táncolni. Egy­szer, már itt Monoron, a mun­kahelyemen az állami gazda­ság rendezett egy ünnepséget, szovjet vendégek is voltak, fe­hér asztal, zene ... Elmen­tünk mi is. Szóba került, hogy kilenc gyereket neveltünk, mi­re az egyik orosz asztaltársunk felkapta a fejét és egyj-e mu­togatta, hogy hol vannak ak­kor a feleségem ruhájáról a kitüntetések? Kitüntetés?... Azt nem kapunk érte. (Mezőberény messze van. Kunfehértó, Dunaújváros, Mu- rony is, az újra- meg újra­kezdés állomásai. Éger Imréék élete epizódjainak helyszínei ahonnan Monor lett végül az úticél.) — —szóval Mezőberényben kezdtünk, onnan Pestre kerül­tünk, mert albérletben lak­tunk, jó lett volna megalapoz­ni az életünket. De engem el­vittek katonának, a fiamat kétéves korában láttam elő­ször. Már azt hittük, megúsz- szuk a háborút, amikor a visz- szavonuló németek magukkal hurcoltak bennünket Német­országba, onnan 13-hónapra fogságba kerültem Angliá­ba... Na, ezek voltak a ka­tonaévek. Mindent újra kellett kezdeni. Amíg én voltam itt­hon, a feleségem a gyerekkel Mezőberénybe ment vissza, a szüleit kitelepítették, egy idős házaspárnál volt háztartási al­kalmazott kosztért-kvártélyért. í:::3 Egy darabig ott maradtunk, én jártam fel Pestre dolgoz­ni. Aztán egy istállóból össze­hoztunk egy szükséglakást bent Pesten, hogy ne legyen már szétszakítva a család — de hát csak nem volt az végle­ges otthon. Elhatároztuk, hogy mind a ketten Sztálinvárosba megyünk dolgozni, anyagilag összeszedjük magunkat, lakást szerzünk. Addig átmeneti inté­zetbe adtuk a gyerekeket. Egy darabig bírtuk, aztán leállt az építkezés, vándorolnunk kel­lett volna, ahova épp visznek Levél a feleségtől Megkésett búcsúzás TZ ezemben a sajtótudósí- tói igazolvány. , A 45-ös sorszámot filccel ír­ták rá. Belül Krátky Lász­ló fényképe. Érvényes az 1976. évre, aláírás, bélyeg­ző. A kép alatt a név Krátky László, pontos cím: Sülysáp, Erkel utca 30. S nem akarom elhinni, hogy az igazolvány tulajdonosa már nincs az élők sorában. Pedig Laci bácsi elment, jó néhány hete már annak, hogy utolsó útjára kísérték őt a sülysápi temetőben. Krátky Lászlót az alapí­tók közé számítjuk a Mo- nori Hírlap jogelődjénél, a Monor és Vidékénél. Az 50-es évek végén — ami­kor hetente még csak egy­szer jelent meg a lapunk — az elsők között jelent­kezett írásaival. Rendsze­resen felkereste a szer­kesztőséget, hozta jellegze­tes kétszíjas-kapcsolós bar­na aktatáskáját. Leült az asztal mellé és mesélni kezdett. Mesélt a sülysápi emberekről, a faluban tör­tént eseményekről, munka­helyéről, az áfészről. Az­tán akkurátusán kinyitotta a táskáját, letette az asz­talra a gyöngybetükkel írt cikkeket. — Olvassátok el, közöl­hető-e — tette hozzá. S csak akkor nyugodott meg. amikor írása gépírónőnk asztalára került... Magával szemben is na­gyon igényes volt. Mindez érzödöttt cikkeiben, kímé­letlenül megírta a visszás­ságokat, az embereket bosz- szantó eseteket. Vélemé­nyem szerint azonban a szépprózát művelte a leg- szívósabban. Egy-egy élet­képe akár irodalmi lapok­ban is megjelenhetett vol­na. A magyar mezőgazda­ság történetével is szívesen foglalkozott, pályázatokon is részt vett, több díjat nyert. Laci bácsi érzékeny em­ber volt, s ezt a saját bő­rünkön éreztük. Ha késett egy-egy írásának a megje­lenése, akkor több hónapig hűtlen lett hozzánk. Aztán végleg szakított velünk, s „átpártolt” a Postabontás­hoz. Sajnáltuk, hogy már nem kapunk tőle írásokat. Ha találkoztam vele, mindig kifogásokat emlegetett. Azt, hogy nagyon beteges, állan­dóan az orvosokhoz jár, s ideje sincs már. Én jól tudtam, hogy mindez csak ürügy, a régi tüskék szúr­ják még mindig. Láttam őt a gyömrői egészségházba bandukolni, a sülysápi körzeti orvosi rendelő felé indulni. Ügy ment az utcán, hogy köz­ben mindig figyelt, nem ta­lál-e tollhegyre való té­mát ... Két év híján 30 éve tu­dósította lapunkat a süly­sápi eseményekről. Ezt a kerek jubileumot azonban sajnos már nem érhette meg. Jtt a levél, amelyet a x feleségétől kaptunk a napokban -r- nagyon meg­késve. Ebből értesültünk csak Krátky László halál­híréről. Ezért jelenhet meg ez a szerény emlékezés, is csak most, ilyen későn egy­kori tudósítónkról, akinek emlékét mi őrizni fogjuk. í Gér József — ezt a cigányéletet már nem vállaltuk. Kunfehértóra men­tünk, az ottani állami gazda ság telket, anyagot adott - felépítettük a saját házunkat. ... és nem ez lett az utol­só. Létszámcsökkentés, .men­jen az, aki amúgy is idegen. Mert — az ottani termelőszö­vetkezetben, ahol egy év alatt mindössze annyi munka adó­dott, hogy meg kellett csinál­ni egy kocsirudat. Hát innen is tovább, közel a szülőfa­luhoz, Muronyba. Megint épí­teni — itt is fedél kell a csa­lád feje fölé. A legkézenfek­vőbbnek tűnő munkaalkalom: ki kell váltani az ipart. De se anyag, se megrendelés, hát új ra tovább, megint Pestre, hogy tanulhassanak a gyere­kek. Kistarcsán jutottak te­lekhez és megint építkezés ... Honnan van az emberben az újrakezdés képessége....? — ...végül úgy kerültünk Monorra, hogy volt már laká­sa, háza mindegyik gyere­künknek, csak a Marikánknak nem, aki itt lakott, és egy suf­niban szülte meg az unokámat. A mama is egyre mondogat­ta, hogy menjünk, segítsünk. Hát felkerekedtünk. Először csak a melléképületet tudták felhúzni. Áprilisban érkez­tünk, őszre már benne voltunk a házban. Méghozzá úgy, hogy szakiparos itt csak a villany- szerelő járt. mind magunk csi­náltuk a többit. A feleségem a gyerekektől nem nagyon tu­dott. dolgozni járni, a tíz év munkaviszonya sem volt meg — de rájöttünk, hogy kevés lesz az egy nyugdíj, hát ak­kor vállalt munkát szegény, amikor más már nyugdíjba vo­nul ... (öt fiú, négy lány. Tizenhét unoka, egy dédunoka. Ha va­lamennyien összejönnének egyszerre — vők, menyek, uno- kavök —, egy lakodalmi sátor elkelne... De a szétágazott, itt is. ott is új rügyet bontó csa­ládot teljes egészében még so­hasem sikerült összehozni. Ta­lán majd az aranylakodal­mon.) — Sok volt az életünkben a kényszer. Sok. mindent vál­laltunk muszájból. De a lé­nyeget nem csinálnánk más­képp, ha újra kezdhetnénk is. Valahogy jólesik az embernek, ha visszagondol, és érzi, hogy nemhiába élt. Koblencz Zsuzsa Kulturális program Ecseren szombaton 16 órá­tól a nyugdíjas-, 18-tól az if­júsági klub foglalkozása, 20- tól videódisco. Vasárnap 14-től a nyugdí- jasMub összejövetele. Gombán az autós kertmo­ziban 10.15-től ma és holtlap: A széljáró (színes, szinkroni­zált amerikai kalandfilm). Gyömrőn ma 15-től szüreti felvonulás a művelődési ház­tól a tájházig, 16-tól szüreti mulatság a tájházban, belé­pődíj 30 forint. Monoron a művelődési köz- pontbarí szombaton 10-től 21 óráig, vasárnap 16-tól 20-ig Linómetszet címmel képző- művészeti kiállítás a galériá­ban. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1987. OKTÓBER 3., SZOMBAT A népi ellenőrök vizsgálták (II.) Szaktanácsadás terhes anyáknak A Monori. Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülé­sén i,,Az egészségügyi ellátás helyzete Monoron és a vonzáskörzetébe tartozó településeken” című összefog­laló jelentést tárgyalta meg a saját vizsgálati anyag alapján. A NEB-Ulésen terítékre került téma első ré­szét tegnapi lapunkban közöltük. Ezúttal a vizsgálat további megállapításait adjuk közre. A szűrővizsgálatokkal kap­csolatban a vizsgálat megái lapította, hogy Monoron a megyei program keretében végzik . -a lakosság egészségi állapotának felmérését, a tü­dőszűréshez kapcsolva. Rák­szűréseket, valamint vércu- kor-vizsgálatot és egyéni ké­résre AlDS-szűréshez is vesz­nek le vért. Hasznos szűrések Gyömrőn a nőgyógyászati rendelés (szűrés) igen magas színvonalú az úgynevezett mozgó szakorvosi ellátás segít­ségével. A gyermekgyógyászati szűrővizsgálatra az iskolák fel vannak osztva. Fogorvosi ren­delésen is folyik szűrés, AIDS- szűrés nincs, csak Monoron. A szűréseknél — de egyálta­lán a szakorvosi ellátásban — Gyömrőn is gond a matuzsá­lemi korú, elavult röntgengép. Vecsésen az idén januárban úgynevezett CEL-szürést vé­geztek — a tüdőszűréshez kapcsolódva. Ezt onkológiai viszgálattal egészítették ki. A kombinált lakossági szűrést a rendelőintézet megbízott ve­zetője és az ügyvezető körze­ti orvos igen hasznosnak tar­totta, mivel a visszajelzése­ket a tüdőgondozótól (Kőbá­nya) időben megkapták és az arra rászorulókat (cukor, ma­gas*’ vérnyomás) gondozásba vették. Tavaly ősz óta — önálló kezdeményezésként — végzi a rendelő a 60 éven felüli la­kosság érszűrését. AIDS-szű- réssel — megfelelő feltételek hiányában — nem foglalkoz­nak. A szakorvosi rendelőben röntgen nincs, csak fogrönt­gen. Az anya- és csecsemővéde­lem, valamint az iskolaegész­ségügy helyzete Monoron jó. A gyermekorvosi háttérrel rendelkező községek iskola­egészségügyi ellátása megfe­lelő, de a szűrővizsgálatok dokumentálása hiányos, nem naprakész. (Gyermek-egész­ségügyi törzslap, iskolafogá­szati szűrlőlap, testnevelés-ta­gozatos iskolában a tanulók terheléses vizsgálata stb.) Az iskolákban nincs megfelelő he­Várják a jelentkezőket I anfolyamok,foglalkozások Gazdag programot kínál az elkövetkező hetekre, hónapok­ra az ecseri Rábai Miklós Mű­velődési Ház.4 Október 7-én 15.30 órától várják a beszédhibás kisgye­rekeket, akik részére logopé­diai tanfolyamot indítanak. Ugyanezen a napon zenés tor­na kezdődik óvodásoknak, va­lamint lesz dzsesszbalett, tár­sastánc és női torna 18 órától. A néptánccsoportba október 9-én, pénteken 18 órától vár­nak új jelentkezőket is. A fo­gyókúrás-tanfolyamra folya­matosan jelentkezhetnek a fel­nőttek. Német nyelvet tanulóknak hétfői és csütörtöki napokon 17 órától lesznek a foglalkozá­sok, hatéves kortól kezdő tan­folyamra még be lehet iratkoz­ni. t . . v Az’ A és B kategóriás gépjár­mű-vezetői és kismotor-vezetői tanfolyamra október 16-ig vár­ják az érdeklődőket. Valamennyi, tanfolyammal kapcsolatos kérdésre részletes felvilágosítást adnak a műve­lődési házban a nyitva tartási időben. lyiség az iskolaorvosi felada­tok ellátásához. Gyömrőn a tavaly átadott gyermek-egészségügyi centrum megfelelő körülményeket te­remtett a gyógyítómunkához. A helyiségek tágasak,' felsze­reltségük, műszerezettségük kifogástalan. Tavaly szeptem­bertől a terhes anyák részére általános tanácsadás helyett szaktanácsadást vezettek be. Vecsésen hét védőnő dolgo­zik, a tanácsadó jó felszerelt- ségű. A községben két iskola- orvosi rendelő van. Az anya- és csecserpő védelem helyzete jónak ítélhető, a szakorvosok és védőnők munkájukat ösz- szehangoltan és lelkiismerete­sen végzik. Lakossági vélemények A népi ellenőrök kikérték a lakosság véleményét is az egészségügyi ellátással kap­csolatosan. Érdemes erről is szót ejteni ezeken a hasábo­kon, mert ez is egyfajta tü­kör. Monoron a laboratóriumi vizsgálatok során hosszú a várakozási idő. Nincs panasz-, láda, amelyet másutt már al­kalmaznak. Felmerült a ren­delőintézeten belüli gyógy­szertár igénye. Monori-^rdön a rendelő kicsi. Ott és Péteri­ben is csak kézi gyógyszertár van. A'téli hóeltakarításnál a községi intézmények rangso­rában nem érvényesül az egészségügy elsődlegessége. Gyömrőn ismételt gond j a mentöhivás. Mentőkocsit csak Budapestről kérhetnek. Java­solják és kérik, hogy legalább sürgős esetben Monor vegye át a hívást és segítsen továb­bítani. (Emberek élete múlhat a gyorsaságon!) A lakosság részéről a leg­több — jogos — bejelentés abból adódik, hogy a betegel­látás több helyen történik, sokat utaztatják a betegeket. A Monori Népi Ellenőrzési Bizottság javasolta, hogy az összefoglaló jelentés megálla­pításait ismertessék ak érin­tett intézmények vezetőivel is. így könnyebben tehetnek in­tézkedéseket a megalapozott igények teljesítésére, ha pénz is van rá. Önállósodnak A téma vizsgálatvezetője dr. lllanicz György, a Mono­ri Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára be­jelentette az ülésen, hogy a vecsési szakorvosi ' rendelőin­tézet 1988. január 1-jétől ön­állósodik, elszakad tehát a monori egyesített gyógyító­megelőző intézménytől. Élénk érdeklődés kísérte a NEB-ülésen az összefoglaló je­lentést. A kérdésekre dr. Csernus J. Alán, a monori szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa és Tarsoly Lajos, a NEB elnöke vála­szolt. G. J. Kézilabda, labdarúgás A hét vége sportműsora Kiállítás Hétfőn, október 5-én, 18 órakor nyílik a monori mű­velődési központban Detzky Júlia textilfestményeinek ki­állítása. Hegyi-Füstös István mondja a megnyitót, majd a tárlatlátogatók folyamatosan gyönyörködhetnek a kiállítás anyagában október 5-től no­vember 1-jéig, hétköznap 10- től 18-ig, szombaton és va­sárnap 16-tól 20 óráig. SZOMBAT. Kézilabda, me­gyei női I. osztály: Pilisszent- iván—Tápióvölgye, Pilisszent- iván, 15 óra, ifimérkőzés: 14 órakor. (Tavasszal Gyömrőn vereséget szenvedett a Tápió­völgye mai ellenfelétől. Jó len­ne visszavágni, de ehhez vaj­mi kevés a reményük az úri lányoknak.) Labdarúgás, megyei I. osz­tály: Soroksári VOSE—Pilis, Soroksár, 14 óra. (A két egy­aránt nyolcpontos együttes ta­lálkozóján a hazai pálya elő­nyét élvező VOSE az esélye­sebb, bár a Pilis jó teljesít­mény esetén egy pontra jó le­het.) VASÁRNAP. Kézilabda, me­gyei férfi I. osztály: Gyömrő —Nagymaros, Gyömrő, 11 óra, ifimérkőzés: 10 órakor. (Ügy tűnik, nem lehet megállítani a gyömrői legénységet a baj­noki címért folytatott versen­gésben. A Váci Izzó MTE-nek is ugyanannyi pontja van, mint a Gyömrőnek, így botlani már nem szabad: A Nagy­marost idegenben is legyőzték a gyömrőiek, most is ők az esélyesebbek.) Megyei férfi II. osztály: Ve­csés—Mogyoród, Vecsés, 15 óra. Megyei női II. osztály: Abony—Vecsés, Abony, 11 óra, ifimérkőzés: 10 órakor. Megyei II. osztály, Déli cso­port: Tápiógyörgye—Sülysáp, Tápiógyörgye, 14 óra. (Ä tá- piógyörgyei együttes eddigi eredményei alapján nem kép­viselhet komoly játékerőt. A sülysápi csapat 'idegenben is győzelmi esélyekkel léphet pá­lyára.) Pécel—Üllő, Pécel, 14 óra. (Az üllői együttes a táb­lázat alsó részén tanyázó Pé­cel otthonában jó esélyekkel pályázhat legalább egy pont­ra. A vereség csalódás lenne.) Monor—Kakucs, Monor, 14 óra. (Nem tud a gödörből ki­jönni a Monor, bár egy hete Abonyban már voltak biztató jelek a Csapat játékában. A szakvezetésnek fő a feje, mert néhány meghatározó já­tékos mostanában bizony ép­pen csak üti az átlagos tel­jesítményt, az pedig kevés. Most már kéne a pont na­gyon.) Körzeti bajnokság: Nyáregy­háza—Csévharaszt, Nyáregy­háza, 14 óra 30 perc, vezeti: Mizsei (partjelző: Szalai), Mag­lód—Űri, Maglód. 14 óra 30 perc, Müller (Dunai), Dán- szentmiklós—Vecsés, Dán- szentmiklós, 14 óra 30 perc, Eperjesi (Bódi), Monori-erdő —Újszilvás, Pilis, 14 óra 30 perc, Szuda (Sárosi), Cegléd- bercel—Mende, Ceglédbercel, 14 óra 30 perc, Zsuzsandor (Izsáki). Törtei—Gyömrő, Tör­tei, 14 óra 30 perc, Szarka II. G. (Papp), Tápiószőlős—Albert- irsa, Tápiószőlős, 14 óra 30 perc, Hörömpő János (Dér), Péteri—Ecser, Péteri 14 óra 30 perc, Karcsú (Szóró). Az ifjú­sági találkozók mindhárom osztályban a felnőtt-találkozók előtt két órával kezdődnek. Serdülőmérkőzések: Vecsés —Űri (Sárosi), Monor—Pilis (Müller), Nyáregyháza—Üllő (Bódi), Sülvsáp—Gyömrő (Szarka I. Gy.), Maglód—Ecser (Izsáki). A mérkőzések egységesen délelőtt kileac órakor kezdőd­nek az elöl álló csapatok a pályaválasztók. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) (

Next

/
Thumbnails
Contents