Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-30 / 256. szám

pest me gyem VILÁE PRQLETÄHJHI, EGYESÜLJETEK! MM: ÄZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS XXXI. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ára: l,ÍSO forint 1987. OKTOBER 30., PÉNTEK Közlemény a VSZ külügyminiszteri tanácskozásáról Új politikai gondolkodás kell A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bi­zottsága 1987. október 28-án és 29-én Prágában tartotta soros ülését. Az ülésen részt vett Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság; Várkonyi Pé­ter, a Magyar Népköztársaság; Oskar Fischer, a Német De­mokratikus Köztársaság; Ma­rian Orzechowski, a Lengyel Népköztársaság; loan Totu, a Komán Szocialista Köztársa­ság; Eduard Sevardnadze, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és Bohusiav Chnoupak. a Csehszlovák szo­cialista Köztársaság külügymi­nisztere. Az ülésről közleményt tettek közzé, amelyet az aláb­biakban ismertetünk. Az európai és a világhely­zet alakulása — állapították meg a külügyminiszterek — továbbra is bonyolult és el­lentmondásos. Az ülés résztvevői megelé­gedésüket fejezték ki a nem­zetközi életben tapasztalható reménykeltő mozzanatok fö­lött. A történelemben először a nukleáris leszerelés gondo­lata közel került a megvaló­sításhoz. Folyik a munka az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzetek csök­kentésével foglalkozó tárgya­lások mandátumán. Előrelé­A szovjet küldöttség a prágai tanácskozáson pés történt a vegyi fegyverek betiltásával foglalkozó tár­gyalásokon. Aktivizálódott a háborús konfliktusok rendezé­se és az államok közötti vitás kérdések politikai eszközök­kel, tárgyalások útján való megoldása lehetőségeinek ku­tatása. Erőteljesebben vetődik fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyenjogú, köl­csönösen előnyös alapokon Fakultatív, önköltséges alapon fiz országban elsőként Várhatóan jövőre megkez­dődik a képzés az ország első nyitott egyetemén. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem, az LSI Alkalmazástechnikai Ta­nácsadó Szolgálat és a KISZ KB — mint védnök — szer­vezésével hazánkban új okta­tási forma honosodik meg. A mezőgazdasági gépészmérnöki kar új tagozataként működő nyitott egyetemen okleveles alkalmazott mikroelektronikai mérnököket képeznek majd. A tananyagban szereplő ter­mészettudományi, társadalom- tudományi, általános mérnöki és mikroelektronikai alapis­mereteken túl kiemelten fog­lalkoznak majd a gazdaság különböző szektoraiban alkal­mazott mikroelektronikával. A világ számos fejlett or­szágában már hagyományos oktatási formában a hallga­tók jórészt önképzéssel, ön­álló otthoni munkával tanul­nak. Ebben az újszerű, telje­sen önköltséges oktatási for­mában bárki részt vehet, fel­vételi vizsga nincs. Feltétel viszont az érettségi vagy az azzal egyenértékű bizonyít­vány. A frissen érettségizett fiataloktól a tanulni vágyó nyugdíjasig bármilyen életko­rú és foglalkozású ember be­iratkozhat, akit érdekel az al­kalmazott mikroelektronika. A tantervtervezet négy ciklus­ra osztja fel a tananyagot; ezek végén a hallgatók — ha az előírt vizsgákat teljesítet­ték — komplex vagyis írás­beli, szóbeli szigorlaton szá­molnak be tudásukról. Csak sikeres szigorlat esetén lehet beiratkozni a következő ciklus stúdiumaira. A felkészüléshez — miként az elméleti anyag­hoz is — vizsgaelőkészítő tan­folyamokat, konzultációkat és laboratóriumi gyakorlatokat is szervez a tagozat, amelyeken a részvétel fakultatív és min­den esetben önköltséges. A sikeres otthoni tanulást számos segédanyag is meg­könnyíti. A diplomamunkát a komn- lex államvizsga során az ál­lami vizsgáztató bizottság előtt kell megvédeni. A képe­sítést bizonyító oklevelet a Gödöllői Agrártudományi Egyetem állítja ki. történő átépítésének feladata. Mindjobban felismerik a globális problémák közös megoldásának szükségességét, beleértve a környezetvédele­mét. Mindez az új politikai gon­dolkodás megnyilvánulása, hozzájárul az új típusú nem­zetközi kapcsolatok létrehozá­sához, erősíti azt a felisme­rést, hogy minden egyes or­szág biztonságát csak vala­mennyi ország biztonsága alapján lehet elérni, és hoz­zájárul a nukleáris fegyve­rektől és az erőszaktól men­tes világhoz vezető legrövi­debb utak kereséséhez. Mindemellett a világban to­vábbra is vannak megoldásra váró súlyos problémák. To­vábbra is aggasztó méretű a fegyverkezési verseny, folyta­tódnak e versenynek a világ­űrre való kiterjesztésére irá­nyuló kísérletek. A szocialis­ta államok és más országok, a világközvélemény felhívásai és erőfeszítései ellenére mind ez ideig nem sikerült elérni az atomkísérletek teljes be­tiltását. A miniszterek megerősítet­ték államaiknak azt az állás­pontját, hogy a béke, az európai biztonság és együtt­(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György Szabolcs-Szatmárban Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese kétnapos lá­togatást tett Szabolcs-Szatmár megyében. Szerdán délután Nyíregyházán a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjaival, társadalmi és tömegszerveze­tek megyei vezetőivel a kele­ti országrész gazdasági és tár­sadalompolitikai helyzetéről, a párttagságot és a lakosságot foglalkoztató kérdésekről, kö­zöttük a térség sajátos foglal­koztatási gondjairól és a meg­oldásukkal kapcsolatos ter­vekről folytatott eszmecserét. Tegnap a párt főtitkárhe­lyettese Fehérgyarmatra láto­gatott, ahol a körzet két or­szággyűlési képviselője szá­molt be a gazdaságilag elma­radott térségekhez tartozó vi-, dék felzárkóztatására kidolgo­zott program helyi tapasztala­tairól. tfífcxygr SI&TMfáft? „A jelek szerint tehát neresrer sxerrare idén nem szöknek a csü. (SFCSlk. lagos égig a virágárak. Persze azt most nem lehet tudni, hogy szombaton és va­sárnap a temetők kapujában mennyiért próbálják az akkor már kiszolgáltatott vevőkre rásózni a krizanté­mot, a szegfűt és a koszorút.” (3. OLDAL) Záróra után kezdődik a munka „Az új adórendszer és az általános for­galmi adó bevezeté­se, az árarányok, valamint a fogyasztói árak megválto­zásával járnak együtt. Emiatt az év végén és a jövő esztendő elején valamennyi kiskereskedelmi és ven­déglátó egységben egyszerre, úgynevezett fordulónapos leltárt kell készíteni. Ez idő alatt á bolt nagyságától és a cikkek összetételétől függően egy átmeneti időre bezárnak az üzletek.” (3. OLDAL) EfflfÜK „Éppen a gázolásos balesetek szá­mának csökkentéséért szervezett a OS UtakOFI Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács gyalogosakciót .október 1-jétől december 15-ig. A fokozott ellenőrzés mellett az elsődleges cél termé­szetesen a megelőzés: óvodákban, iskolákban, nyugdíjas- klubokban, öregek napközi otthonaiban ismertetik a gyalogosközlekedés szabályait.” (6. OLDAL) Talfl „A hétközi fordulóval tucatnyi BS.S mc&mjr» akadályon jutottak túl a labda- CEKdááayOn rúgó NB I-ben. A mezőny Pest megyei újonca, a Váci Izzó gárdája egyre feljebb ka­paszkodik a táblázaton. Az Ű. Dózsa ellen kivívott si­ker után a 7. helyen áll. Ilyen előkelő pozícióban ed­dig még nem volt.” (7. OLDAL) ÚS Sirtnfhtám „II . az idei karácsonyi já­VltígiemaSr f tékkínálat - néhány tőkéism- jj/®£$Í3 vma&Zték port-játék és vasútmodellezé­si kellék kivételével — jónak ígérkezik. Elemes játé­kokból 270 ezer, a mintegy százféle plüssfigurából 500 ezer, társasjátékokból 150 ezer, hazai és import mű­anyag építőkészletből 350 ezer várja a vevőket. Mo- deilautóból kétszer annyi — összesen 840 ezer darab — áll a vásárlók rendelkezésére, mint tavaly. Baba vi­szont 30 százalékkal kevesebb lesz, mint az elmúlt év karácsonyát megelőzően ..(8. OLDAL) Grísz Károly megtekintette a harcászati gyakorlatot Ä bizalom, nyíltság szellemében Csütörtökön párt- ás állami vezetők megtekintettek a Bazalt *87 harcászati gyakorlatot, amely a Magyar Néphadsereg kijelölt alaku­latainak és törzseinek részvételével hazánk dunántúli katonai gya­korlóterein folyik. A mintegy 8CC9 katonát megmozgató gyakorlat ne­gyedik napjának mozzanatait a helyszínen szemlélte meg Grósz Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Fejti György, az MSZMP központi Bizottságának titkára, Horváth István miniszterelnök-helyettes, Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter, valamint a Magyar Néphadsereg több más, vezető beosztású tábornoka és tisztje. Jelen volt Anatolij Grib­kov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői törzsének főnöke. A Honvédelmi Minisztérium meghívására a helyszínen követhették nyomon az ese­ményeket a sajtó képviselői is, akiket a kora reggeli órák­ban Szabó Egon vezérőrnagy, az MN agitációs és propagan­da csoportfőnöke, a politikai főcsoportfőnök helyettese tá­jékoztatott a harcászati gya­korlat céljairól, körülményei­ről. Hangsúlyozta: a mosta­ni gyakorlatot a fokozottabb bizalom és a nyíltság szelle­mében készítették elő. Ennek megfelelően — bár a részt ve­vő katonák létszáma nem éri el a stockholmi konferencia dokumentumában meghatáro­zott 13 ezres küszöböt — ha­zánk tájékoztatta a helsinki folyamatban érintett országo­kat. Ugyancsak a bizalom erősí­tésének igényével határozták meg a gyakorlat alaphelyze­tét, amely szerint az alakula­tok védelmi harcot folytatnak a határon átlépő agresszorral szemben, majd az ellenség rohamát megállítva ellentá­madást indítanak. Ez a véde­lemre épülő felfogás szoros összhangban van a Varsói Szerződés tagállamainak kato­nai doktrínájával, amely a többi között kimondja, hogy a VSZ tagjai soha, semmi­lyen körülmények között nem kezdenek katonai tevékenysé­get más állam vagy államszö­vetség ellen, hacsak nem éri őket fegyveres agresszió. A tájékoztató után a jelen­lévők a terepen, a harcászati gyakorlat egyes állomásain szerezhettek személyes be­nyomásokat az elhangzottak­ról. Grósz Károly a megje­lent párt-, állami és katonai vezetők társaságában meg­szemlélte az alakulatok el­helyezkedését, megismerkedett az egyes alegységek felada­taival, majd a délutáni órák­ban megtekintette a védelmi harcokat, amelyeket egy gé­pesített lövészdandár muta­tott be. A harcászati gyakorlat csü­törtöki eseményeinek befejez­tével Grósz Károly találko­zott a Magyar Néphadsereg vezető tábornokaival és tiszt­jeivel, s elismeréssel szólt a látottakról. GAZDASSZOKY L Két traktor töm H ícleíJítóshez kcszír 15 a talajt Budn- zin a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában. A dombos, köves földön egyszerre két nagy teljesítményű Rába—Strigcr erőgép vontatja a mély­re lehatolj Rigol-c,kél. Ahogy kitavaszodik, 45 hektáron dug­ják le a vesszőket, a most 83 centiméter mélységig megfor­gatott földbe. ehetséges a szebben hangzó változatot említeni. Aszerint üres kamarának bolond a kulcsára. A nem annyira régi keletű meg így hang­zik: üres kamrának bolond a gazdasszonya. Pesze, mindkettőben, a szelídeb­ben meg a nyersebben fo- galmazottban is az a lé­nyeg, ami. A bolond. Mert a legügyesebb, legjobb gazdasszony is megbolon­dul ez üres kamrában, a semmiből lehetetlenség bár­mit is összehozni, asztalra tenni. S mert napjainkban nem számít ritkaságnak ez a gazdasszonyi érzés, ha ne­vén nevezzük, aligha lehet bántó, csupán a tényt köz­li, tudatja. Ha meghalljuk ezt a tudósítást...! Hosszú esztendők óta hangos a megye iparának szinte mindegyik termelő­helye a fejlesztési (beruhá­zási) forintok összegének kicsinysége miatt. Ä ta­pasztalatok tényleg mintha azt mutatnák, üres a kam­ra ... Milyen legyen tehát akkor a gazdasszony?! Csakis olyan lehet, amilyet eleink bölcsessége nyersen megnevez. Mi tehát akkor a teendő? Meg kell töl­teni a kamrát? De miből? Avagy kutatni kell egy új (jobb?) gazdasszony után? A kérdések álcájába búj­tatott véleményeknek sok a híve, hangoztatója, ki-ki erre, arra voksol, alkot tá­bort a hasonlóan véle­kedőkkel. Ez nem baj. A vélemények ütközése so­kat segít minden kérdés esetében a tisztábbá tétel­ben, az összetevők megvilá­gításában. A baj ezekkel a ■ vélekedésekkel, az így, vagy úgy ítélkezők csoportjával az, hogy téves a kiinduló­pont. A kamra ugyanis nem üres! A megyében tavaly 4.8 milliárd forint értékű fej­lesztést adtak át rendel­tetésének, azaz helyeztek üzembe. Az összeget ugyan lehet nagynak vagy kicsiny­nek minősíteni, de értel­metlen, mivel nem tudni, mihez mérten ez vagy az. Az előző évhez képest? Az igényekkel összevetve? A szükség mérlegén? Van azonban valami, ami na­gyon fontos, s ami ellent­mond a józan észnek, a gazdaságpolitikai szándé­koknak, a sokszori elhatá­rozásoknak. A jelentős be­ruházóknál járva ugyanis arra a meglepő tapasztalat­ra juthatunk, hogy csekély az összefüggés a tényleges (vá'lalati, szövetkezeti) jö­vedelmek képződése és a fejlesztésre felhasználható forintok összege között. Köznapibban fogalmazva: korántsem ott valósítják meg a legjelentősebb be­ruházások egy részét, ahol erre a gazdálkodás gazda­ságossága (jövedelmezősége) kellő alapokat teremtett és teremt! Ha elválik egymástól a jövedelmek képződése és felhasználása (márpedig en­nek lehetünk tanúi), akkor a gazdaságossági megfonto­lásoknak csekély vagy sem­milyen szerep nem jut a fejlesztés majdani hozama tekintetében. Ebben a fur­csa helyzetben benne rejlik annak biztos ígérete is, hogy holnapra változatla­nul üres lesz a gazd­asszony kamrája, hiszen, ha mellékes a gazdaságosság szerepe a beruházásnál, ak­kor az is huszadrangú, a fejlesztésnek mi lesz a ho­zama, a befektetett pénz mennyi idő alatt térül meg. s egyáltalán, megtérül-e? ! Ennél is meglepőbb, elgondolkoztatóbb ered­ményekre jutunk akkor, ha tapasztalatokat gyűjtünk a fejlesztési kiadások ipar­ági, iparcsoporti megoszlá­sáról. Kidérül ugyanis, mi­közben erőteljesen fokozód­tak a követelmények a me­gye feldolgozó-ipari vállala­taival szemben, a befektet­hető pénz egyre kevesebb lett...! És ez már tényleg a szóláséhoz hasonlatossá teheti a gazdasszonyt. Te­szi is. A furcsa csak az, hogy meglepődünk rajla. Amikor magunk teremtjük ezt a helyzetet. Valami megyei külön­legességre bukkantunk? Sajnos és szerencsére, nem. Sajnos, mert akkor kivétel­ként még mindig erősíthet­nénk a szabályt. És sze­rencsére, mert ellenkező esetben súlyosan el kellene marasztalni a fejlesztési politikát a megyében. Az országos tapasztalatok is arra a nyugtalanító követ­keztetésre vezetnek, hogy miközben a feldolgozóipar tetemesen növelte a nettó nemzeti termeléshez való hozzájárulását, a beruhá­zásokból való részesedése folyamatosan mérséklődött és aránya a teljes ilyen népgazdasági kiadásokból vészesen kicsire (12 szá­zalékra) csökkent. apasztalataink összeg­zése tehát arra a fur­csa felismerésre ve­zet, hogy míg az átfogó párt- és kormányhatároza­tok ennek a logikátlan helyzetnek a felszámolását sürgették már a hetvenes évektől kezdődően, a rész­döntések egészen más irányba fordították a gazda­ságot; ürült a kamra, s egy­re kevésbé volt honnét fel­tölteni. A fejlesztések ugyanis vitték a pénzt, de csak nagyon módjával hoz­ták. Ezért elengedhetetlen most már tisztázni a kor­mány szeptember 17-én az Országgyűlésen elfogadott munkaprogramjának meg­felelően, ki a gizdnssznny. M. O. T (Hancsovszki János felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents