Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

VÁCI Katiiig A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM "" ....r.......... 1 987. OKTÓBER 28., SZERDA Népfrontkróiiika Élénkül a politikai érdeklődés Helyi javaslatok és észrevételek Idén ötödször Mindenki koszorúja sei kapcsolatos probléma meg­oldására. Csőváron érdekes ankétot szerveztek, melynek témája az állam és az egyház viszonya volt. A felszólalók egyetértet­tek abban, hogy nálunk ez a kapcsolat rendezett. Hívők és nem hívők vetettek fel kérdé­seket, mondtak észrevételeket az ifjúsági nevelésével kap­csolatosan. Szobon százakat si­került megmozgatni az idei Börzsöny napok sikere érde­kében. A fáradozás eredmény­nyel járt, A szeptemberi két­napos eseménysorozat har­mincnál több kulturális és sportrendezvénnyel várta az érdeklődőket. Az ősz beálltával többen fordultak a városi népfrontbi­zottsághoz helyi vonatkozású javaslatokkal, észrevételekkel. Ezek megválaszolásához, illet­ve megoldásához a HNF kér­te az érdekelt intézmények segítségét. Foglalkoztatja a lakosságot, hogy az Állami Biztosító és a Hungária Bizto­sító között milyen szempontok szerint osztották meg az ügy­feleket? A Lenin út Végének páros oldalán — a butiksor előtt —, helyenként 25—30 centiméteres a szintkülönb­ség. Nem tudni, hogy ez ter­vezési, vagy kivitetlezési hi­ba? A plakátok közterületi elhe­lyezése változatlanul a Ma­Mozgaimas, színes volt a Hazafias Népfront Vác Városi Bizottságának munkája az el­múlt hetekben. A lakosság — érthetően — fokozott figye­lemmel kíséri a belpolitikai eseményeket. Ezt bizonyítják a művelődési központban, a DCM Ságvári klubjában és a j Pest Megyei Nyomda kultúr­termében tartott lakossági fó­rumok, ahol a megjelentek tájékoztatást kaptak az Or­szággyűlés legutóbbi időszaká­ról. Segítette a városi népfront­bizottság a városi Vöröske­reszt-szervezet küldöttértekez­letének előkészítését, a HNF képviseltette magát a Börzsöny napok ünnepélyes megnyitó­ján. Koszorút helyeztek el Zsebesi Istvánnak, a helyi nép­frontbizottság egykori tagjá­nak a sírján. Részt vettek a vakok és gyengénlátók éves beszámoló taggyűlésén. A nyári szünet után a köz­ségekben is pezsgőbb a köz­élet. Kosdon bizottsági ülésen beszélték meg az ősszel elvég­zendő társadalmi munkát, környezetvédelmi feladatokat. Tisztasági lakóhelyi akciót in­dítottak „Legszebb lakóház — legtisztább környezet” címmel. A győzteseket jutalmazzák. A községi tanács a Hazafias Nép­front segítségét és közreműkö­dését kérte a belvízelvezetés­Úitörő-kézüahda Első: „Gábor” és a „Petőfi” Valamennyi iskola részt vett... Befejeződött az Izzó Fran­kel Leó úti sporttelepén a Vác városi úttörő kézilabda-baj­nokság. Az öt héten keresz­tül, hétfői napokon lejátszott mérkőzéseken végül is a pa­pírformának megfelelő ered­mények születtek. A verseny kezdetekor az első pozitívum az volt, hogy a város valamennyi iskolája nevezett a mérkőzéssorozatra fiú- és leánycsapatot is. A ta­lálkozók felülmúlták az eddi­gi színvonalat, mert egysége­sebb és jobb csapatok szere­peltek, mint eddig. A lányok­nál kiemelkedett a Forte ser­dülő csapatára épülő Gábor József iskola csapata, mely­nek edzője azonos az egyesü­leti edzővel, Lánczi Ilonával, aki egyben az iskola pedagó­gusa is. Ez a csapat eséllyel veheti fel a küzdelmet az ed­dig magasan kiemelkedő Göd és Dunakeszi együtteseivel a megyei elődöntőn is. Második helyen a Juhász DSK végzett megérdemelten. Játékukon ér­ződött a sok edzés, melyet nyáron a szünetben sem hagytak abba, valamint az, hogy fél éve már a budapesti minibajnokságban szerepel­nek. Harmadik helyen a Pe­tőfi iskola lányai végeztek, egységes, ügyes csapat benyo­mását keltve. A fiúknál is előre ki lehe­tett volna adni az első helyet a Petőfi iskola fiainak, akik valamennyien az Izzó serdülő kézilabdacsapatának tagjai, Kohlmann Sándor irányításá­val. Iskolai edzőjük Holmann Ferenc testnevelő tanár. A fiúknak is, hasonlóképp a lá­nyokhoz, esélyük van a sike­res megyei szerepléshez, és ha kijön a lépés, akkor ott is_ si­kerrel szerepelhetnek. Máso­dik helyen a Hámán csapata végzett, akik meglepően jól játszottak, míg harmadik, meglepetésre, a Radnóti lett. A versenyen több tehetsé­ges és ügyes játékos mutatko­zott azok közül, akik még nem igazolt versenyzői a sportágnak. Ezek: a lányoknál Szabó. Ottó a Petőfiből. Csáki a Radnótiból, míg a fiúknál Varga, Steidl a Hámánból, Zoller a Radnótiból, Kollár a Juhászból és Jancsik az Ár­pádból. Az utolsó forduló eredmé­nyei: fiúk: Árpád—Gábor 8:7. Ld.: Gáspárdi 4, ill. Bobák 4. Juhász—Petőfi 5:33. Ld.: Kol­lár 3, ill. Szerényi 8. Hámán— Radnóti 19:9. Ld.: Varga 12, ill. Zoller 4. lányok: Juhász—Petőfi 15:11. Ld.: Rácz 5, ill. Ottó 7. Hámán—Radnóti 10:16. Ld.: Vadász 4, ill. Csáki 9. Ár­pád—Gábor 3:23. Ld.: Kövesdi 2, ill. Sasvári 7. Végeredmény: fiúk: 1. Pető­fi 10, 2. Hámán 8, 3. Radnóti 6. 4. Juhász 4, 5. Árpád 2, 6. Gábor 0. lányok: 1. Gábor 10, 2. Ju­hász 8, 3. Petőfi 6. 4. Árpád 4, 5. Radnóti 2, 6. Hámán 0. A győztesek részt vesznek a novemberi, Dunakeszin te­remben lejátszásra kerülő megyei területi döntőn. — nyári — Megyei továbbképzés A gyors- és gépíró szakos Pest megyei tanárok soron kö­vetkező továbbképzését Vá­cott tartják, október 30-án, pénteken délelőtt 10 órai kez­dettel a Géza király téri köz- gazdasági szakközépiskolá­ban. gyár Hirdető helyi kirendelt­ségének a feladata. Bár városi tanácsrendelet is tiltja, mégis sportrendezvényekre, cirkusz- előadásokra, alkalmi mulatsá­gokra invitáló rajzos, nyom­tatott reklámok sora látható fák törzsén, házak kapuján, újabban még a telefonfülké­ken is. Egyes utcák lakóinak (Kötő utca, Damjanich tér, Rózsa Ferenc utca) gondot okoz a megváltozott közleke­dési rend. Azt is szóvá tették, hogy az élelmiszerüzletekben levő szeletelőgépeket szinte sehol nem használják, pedig a felvágott, a sonka gusztuso­sabb, ha vékonyabb. A nép­frontbizottság javaslatára ok­tóber 21-én 15 órakor a váro­si tanács vb-termében megvi­tatják a helyi közlekedés ja­vításával kapcsolatos elgon­dolásokat. Kérik előtte a la­kosság javaslatait. P. R. Október végén, november elején az emberek figyelme Vácott is azok felé irányul, akik a társadalmi munkameg­osztás során azon fáradoznak, hogy az utolsó aktus mind korszerűbb és kulturáltabb legyen városunkban is. Molnár Szabó László vezeti a Pest Megyei Temetkezési Vállalat váci kirendeltségét. A Május 1. utcai telepre tör­ténő átköltözés egyben minő­ségi változást is jelentett. Ha akad is néha munkájukban bírálni való. összességében elismerést érdemeinek. Egy- egy ismertebb közéleti sze­mély temetése társadalmi ese­ményt jelent, ilyenkor — ért­hetően — igyekeznek zökke­nőmentessé tenni a végső bú­csúztatást. Ugyanúgy meg­adják a kegyeletet egy szociá­lis otthonbeli elhunytnak, vagy a Duna névtelen áldoza­tának. ★ A hét utolsó napjaiban so­kan felkeresik Vácott az alsó­városi, a középvárosi és a kis- váci temetőket. Virágba bo­rulnak a sírok, gyertyákat, mécseseket lobogtat az őszi szél. Nem mindenki juthat el tá­voli helységek, esetleg ország­határokon túli városok, falvak sírkertjeihez. Ezért a Váci Családi Intézet — idén ötö­dik alkalommal — lehetővé teszi a megemlékezést azokról, akiknek a sírjához nem jut­hatunk el ezekben a napok­ban. Az alsóváros! ravatalozó előtt október 31-én délután négy órakor kezdődik az em­lékünnepség. A temetkezési vállalat dolgozóinak segítsé­gével jelképes ravatalra he­lyezik az oszlopok mögötti előrészen a mindenki koszo­rúját. Gyászzene, Beethoven, Csajkovszkij, Schubert és Sosztakovics dallamai után szavalat és beszéd következik, utána a jelenlevők elhelyez­hetik gyertyájukat. ★ Mozart, minden idők leg­nagyobb zenei lángelméje 1791-ben Requiem című mű­vével búcsúzott az élettől. Tóth Aladár szerint „zenébe öntötte az elmúlás minden sötét pompáját, az örökké szépnek vallott élet nevében mondott fájdalmas búcsút”. A hatalmas művet 1813-ban mutatták be először Magyar- országon. Október 31-én, este 7 órakor felhangzik ismét a váci Radnóti Miklós Általá­nos Iskola hatalmas aulájá­ban. A Magyar Állami Ope­raház szólistái, a Vác városi KISZ-kórus, valamint a pasa­réti zenebarátok ének- és ze­nekara szólaltatja meg a ti­zenkét részre tagozódó Re­quiem komor dallamait. Papp Rezső Nyugdíjasokért Találkozó — műsorral Idős emberek gyülekeztek a DCM kultúrtermében azért, Nyílt levél Egy aranykoszorús cipészmesterhez Kedves Mester! Ön felháborodott hangú le­vélben válaszolt lapunk októ­ber 12-i számában megjelent, Oktat a szolgáltató című — Radányi Lajos által írt — cikkünkre. A levél ugyan a szerzőnek szól, mégis, enged­je meg. hogy a szerkesztőség nevében én válaszoljak rá. Kérem, nézze el nekünk azt is, hogy levelét nem közöl­jük teljes terjedelemben — a lényegét igyekszem idézni... Mint írja, „csak a legna­gyobb felháborodással olvas­hatjuk e cikket mi, kétkezi dolgozók”. Azok, akik éjjel- nappal dolgoznak, mert ebbe az egy szolgáltatóházba „Gal- gamácsától Tahitótfaluig, Szentendrétől Szobig minden­ki hozza a cipőjét, sokszor na­pi kettőszáz, de mindenkép­pen havi kettőezer párat. Át­venni, megvizsgálni, leblok­kolni, az elvállalt lábbelikre anyagot kiadni, anyagfélesé­get beszerezni, a kész láb­beliket leellenőrizni, anyag után futkosni, pénztár- és anyagkönyvelést intézni — no, nem sorolom tovább. Nem, mert ha még így sem értik meg Radányi Lajosék... nem tudom, mit mondjak?” Kedves Mester! Szeretném, ha elhinné ne­künk — „Radányi Lajoséi­nak is —, hogy megértjük gondjaikat... És nem értünk egyet azzal, hogy „semmibe­veszik ezt az életfontosságú szakmát”! Kérem, ne abból induljon ki, hogy esetleg akad egy-két gyerek — esetleg fel­nőtt is —, aki buta vicceket enged meg magának. Ponto­san tudjuk — hogy is ne tud­nánk, hiszen nagyonis az Önök munkájára vagyunk utalva! —, hogy milyen fon­tos tevékenységet végeznek, hogy nemcsak anyaghiánnyal küszködnek, hanem a szak­ember-utánpótlás gondjaival is... Viszont nem értek, nem érthetek egyet azzal, ahogy más munkájáról, hivatásáról nyilatkozik; tanítónőnek len­ni sem éppen kényelmes do­log, nem felhőtlen az ő éle­tük sem... És ön is belát­hatja, hogy mi minden múlik azon, hogy kik és hogyan ta­nítják gyermekeinket, uno­káinkat — milyen felnőttekké nevelik őket! Olyanná pél­dául, aki megbecsüli más munkáját is... Kedves Mester! Leveléből nemcsak felhábo­rodás, hanem sok keserűség is árad. A befejező sorokban a cikk által „megbélyegzett Emberről” — nagy E-vel, mert mint írja, megérdemli — szól, s újra azt emlegeti, hogy nincs sok megbecsülés­ben részük. Nem akarom megismételni ezzel kapcsola­tos véleményemet (vélemé­nyünket), ám arra feltétlenül reagálni szeretnék, amit utó­szóként említ: „Nem azzal és nem akkor segítünk, ha egy nagyon szükséges és mégis megszűnőben levő szakmának a működését aláássuk.” Sze­retném megnyugtatni, semmi­féle ilyen szándéka nem volt a. cikk írójának! De nyilván ön is igénybe vesz szolgálta­tásokat, és valószínűleg ön is érezte már, hogy kiszolgál­tatott a szolgáltatónak. S a vitára okot adó helyzetben ezt látta a cikk írója — aki­nek szándékát pontosan kife­jezi írásának utolsó mondata: „Mert aki a pult mögött áll, még nem feltétlen kell, hogy a pult előtt állókkal szemben is álljon!” És azt hiszem, hogy ezzel a megállapítással mindnyájan egyet is érthe­tünk ... A cipészszakma és az ön több évtizedes tevékenysége iránti tisztelettel: Borgó János Karlovy Vary, Ege A Dunatours váci irodája ötnapos utat szervez Karlovy Varyba, Csehszlovákia híres gyógyüdülőhelyére. Az utazás időpontja: november 1-jétől 5-ig, vagyis öt nap és négy éj­szaka. Egyidejűleg egri disz­nótoros túra címmel novem­ber közepén egynapos autó­busz-kirándulás utasai indul­nak Vácról Heves megye szék­helyére. , hogy a már hagyománynak számító nyugdíjas-találkozón részt vegyenek. Mint minden évben, idén is Pintér Sándor igazgató is­mertette a gyár termelési eredményeit, majd beszámolt arról, hogy a rekonstrukció­val kapcsolatos feladatok mi­lyen arányban teljesültek. Ezt követően Baráth Imre, aki 1982-ben került a DCM-nyug- díjasok 300 főnyi táborába, sok életigázságot tartalmazó saját költésű versét adta elő, •amely nagy tetszést aratott társai körében. Ezután Termán József szb- titkár ismertette azok nevét, akik pénzjutalomban, illetve szociális segélyben részesül­tek. Pénzjutalmat 65-en kap­tak 31 700 forint összegben, a 15 000 forint segély pedig 30 nyugdíjas között oszlott meg. A találkozó programjában ez alkalommal is szerepelt egy rövid műsor: fővárosi színészek szórakoztatták az idős embereket. Amikor a hangulat tetőfokára ért, Bé­res János nótaénekessel — aki maga is nyugdíjas — együtt énekelt a találkozó minden résztvevője. A műsor után az üzemve­zetők és az üzemi négyszög tagjai beszélgettek nyugdíja­saikkal a munkaterületek mindennapi életéről, majd jo­gi útbaigazítást adott dr. Hol- ma Géza, a gyár jogtanácsosa. T. G.-né Jegyzet A hiányos ismeretekről Talán nem helyénvaló a jelző, mégsem tudok job­bat: izgalmas napokat élünk. Ha meglátom a kép­ernyőn a kormány szóvivő­jét, csendre intem a csalá­domat: tudom, mindany- nyiunkat érintő-érdeklő kérdésekről lesz szó. így volt ez a múlt héten is, amikor bejelentette a gyógyszerek térítési díjá­nak emelését, és ezzel egy időben a társadalombizto­sítási szabályok módosítá­sát. Természetesen nem örültem egyiknek sem — bár a második bejelentés inkább közvetve érint, mint közvetlenül... Csendre intem a családo­mat a Hirháttér kezdetekor is. Tudom, hogy ebben a műsorban is mindannyiun­kat érdeklő dolgokról esik szó. A legutóbbi — elmúlt heti — adás után mégis valami keserű szájízzel keltem fel a tévékészülék elől. Először nem tudtam eldönteni, kit hibáztassak ezért: magamat, hiányos is­mereteim miatt, vagy a nyilatkozót, aki a gyógy­szerek térítési díjának öt­venszázalékos emelését in- dokolta-magyarázta... Abban nyilván igaza volt a — műsorvezető nem ép­pen kíméletes kérdéseit hő­siesen álló — nyilatkozó­nak. hogy túl sok gyógy­szert fogyasztunk, s mind­két vendégnek igazat kel­lett adnom abban is. hogy a gyógyszereknél gyakran többet ér egy kiadós séta, az egészséges életmód. Za­varni talán csak az zavart, hogy egészségügyi-egész­ségvédelmi propagandáju­kat pont egy gyógyszerár­emelési tervvel kapcsolat­ban fejtik ki. A szám íze akkor kese­redett meg, amikor az egyik nyilatkozó a gyógyszerpa­zarlásról kezdett beszélni, s meglehetősen közvetlen stílusban emlegette, hogy „az állam bácsinak” milyen óriási összegekbe kerül az a gyógyszer, amihez mi szin­te ingyen jutunk hozzá. Ugyanis, én eddig úgy tud­tam, hogy azt a bizonyos gyógyszert is én fizetem meg, nem az „állam bá­csi”, s ezután még inkább így lesz. Igaz,' január else­jétől is csak tízszázalékos nyugdijjárulékot fogok fi­zetni, a negyvenszázalékos társadalombiztosítási járu­lékot a vállalatom fizeti... Viszont úgy gondolom, hogy csak azért, mert így egyszerűbb, mintha a fize tésemmel megkapnám, s aztán én fizetném be ... A Hírháttérben elhang­zottak szerint azonban rosz- szul gondolom. És mi mást is érdemelne az olyan em bér, akinek ennyire hiánya sak az ismeretei, mint hogy butuska gyerekként kezel­jék? Nem az „állam bácsi”, hanem az a bácsi, aki a tévében nyilatkozik ... A Cement és Mészművek ¥éci ifárn (DCM) felvesz fiatal erősáramú villamos-üzemmérnököt vezetői munkcskör betöltésére Fizetés: a gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, az igazgató műszaki helyettesénél vagy a személyzeti és oktatási osztály vezetőjénél. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents