Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

ina r*M A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1987. OKTÓBER 28.. SZERDA Nehéz lemérni a sikert Elment a legújabb kívánságlista — Október elején az önök árui az áruházi csere kereté­ben bemutatkoztak az NDK- ban. Mióta van arra lehetősé­gük, hogy külföldön is meg­mérettessenek? — kérdezem Sárik Jánosáét, a Dél-Pest Megyei Áfész igazgatóját. — Talán azzal kezdeném, hogy a Szövosz kapcsolatot teremtett a partnerországok hasonló szervezetével. A ta­pasztalatcsere-látogatásokat aztán üzleti megállapodások követték. Tulajdonképpen 1979 óta van lehetőségünk arra, hogy az áruházi cserekapcso­latban tevékenyen részt ve­gyünk. Amit érdemes... — A Suhl megyei bad-sal- zungeni szövetkezetei kaptuk partnerként. Meghatározott rubelkeret van, amelyen be­lül az árucsere lebonyolódhat. A Hungarocoop felelős azért, hogy az értékesebb, esetleg állami támogatást élvező ter­mékek ne jussanak ki, hiszen ezekre szükség van az állam­közi szerződések teljesítésé­nél. — Ezek szerint kevésbé népszerű cikkek ... — Természetesen nemcsak a kommersz termékek kerül­hetnek be az árucsere-forga­lomba. Van olyan széles az ipar- és ruházati cikkek ská­lája, hogy bőven lehet miből választani. Az jöhet számí­tásba, amit mindketten érde­mesnek tartunk az érdeklő­désre. — Mekkora az áruforga­lom? — Az exportra kiszállított termékek értéke ma már meghaladja a 7 millió forin­tot. Komoly előrelépést jelent az, hogy a szövetkezet saját maga bonyolítja belföldi szempontból az árucserét. Ugyanis megalakult a nagy­kereskedelmi osztály, és érti a dolgát. — Milyen volt a siker az NDK-ban? — Valójában nehéz lemér­ni a sikert, mivel náluk egy kisvárosban nincs akkora áruház, mint mondjuk, Ceg­léden. Ezért egy nagyobb szakboltban, vagy több, a cikkeinknek megfelelő bolt­ban történnek a bemutatko­zások; nagyon igényes, szép dekorációval. Azért egy ilyen hét tanulságokkal is jár. — Éspedig? — Például nekünk a szállí­tással jóval meg kell előzni az áruházi hét megnyitóját. Mert az NDK-ban az ármeg­állapítás úgy történik, hogy az új árut el kell vinni Ber­linbe, a külkereskedelmi mi­nisztériumba, ahol előbb meg­állapítják az árat, s csak azután kerülhet a boltba. — Ügy tudom, hogy nem­csak német partnereik van­nak. Egyáltalán mennyire eredményesek ezek a kapcso­latok? Szerény nyereség — A csehszlovák árucsere mennyiségileg talán még a németnél kedvezőbbnek mondható. Ugyanakkor a lengyel üzlet is a várako­zásunk fölött alakult. A for­galomnövelésen túl számunk­ra az is fontos, hogy egy megfelelő árrést érjünk el. Nos, ezek a kapcsolatok úgy értékelhetők, hogy szerényen, de növelik a nyereségünket. — S a vásárlók hogyan értékelik ezt a tevékenysé­get? — Nézze, ha a vevők szá­mára ez a kínálat nem vol­na csábító, e kapcsolatokat képtelenség lenne folytatni. Mert önmagában semmit sem érne, hogy mi mekkora nye­reséget hozhat, ha közben az áruk raktáron maradnának. Például a különböző gyer­mekruházati cikkek — taka­liérges gázt pöfékelnek Amikor autónkkal odaállunk a benzinkúthoz, talán nem gondolunk arra, hogy a föld mélyének milyen nélkülözhe­tetlen adományát használjuk. Bolygónk egyes részein még jelentős mennyiségű kőolaj- és földgázkészletek várnak ki­termelésre, de korántsem annyi, hogy örök időkre ez lehetne az energiabázisunk. Jelenleg egyikből sincs elég hazánkban, pedig ezek a kin­csek alapanyagul is szolgál­nak. Erre épül a vegyipar több ágazata, a motorizáció és a háztartások rendkívül sok kőolajat és földgázt igé­nyelnek, de az ipar és a me­zőgazdaság is nagy fogyasztó. önmagában ez nem lenne baj, ám a felhasználás nem jelentéktelen káros mellékha­tásokkal jár. A Környezetünk állapota című statisztikai kö­tet szerint hazánkban 1,3 mil­lió személygépkocsi, 25 ezer autóbusz, 180 ezer teherautó és 400 ezer motorkerékpár, valamint tengernyi munka­gép pöfékeli égéstermékét a levegőbe. Éves viszonylatban 982 ezer tonna szén-monoxid, 129 ezer tonna szén-hidrogén, 116 ezer tonna nitrogén-oxid, 36 ezer tonna szilárd anyag és 510 tonna ólomvegyület jut a jár­művek révén a levegőbe. Nagy számok, veszélyes dó­zisok forrásai, de az iparte­lepek, a szállított szennyezé- kek, továbbá a vizek, tala­jaink, romló egészségi állapo­tú erdőink riasztó képet mu­tatnak. rók, pulóverek, zoknik stb. — jól kiegészítették a hasonló hazai termékek listáját. Egyébként az árukiválasztás — amit a partnerral közösen végzünk — egyáltalán nem könnyű feladat. Mi hiába ké­rünk valamit, ha azt mond­ják, hogy nem, mert náluk a belföldi ellátás miatt zárolt cikkről van szó. Jártunk már így sóval, sörrel. Lesz folytatás A legújabb kívánságlistán­kon — amit igyekeztünk idő­ben (augusztusban) elküldeni — ruházati és műszaki cik­kek, konyhafelszerelések, va­lamint kempingáruk szere­pelnek. A konkrét megvaló­sulás még később dől el. Min­denesetre amíg ezek a kap­csolatok eredményesek, s fel­keltik a vevők érdeklődését is, addig folytatni kell azokat, akárcsak az áruválaszték bő­vítését. F. F. Már tető alatt a vetőmagtároló Hatalmas, 72x60 méteres vetőmagtároló épül a CÄT feldolgozó üzemében a Kátai úton. A du­naújvárosi rendszerű építményt rendkívül rövid idő alatt építi fel a gazdaság szolgáltatóüze­me. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Egészségügyi helyzetkép Megjelent a legújabb kék fedelű füzet, a városi tanács tájékoztatójának 3. száma. A lakóhely sorsa iránt érdek­lődő polgárok sok fontos és hasznos ismeretet szerezhet­nek belőle. Dr. Túri József, a Toldy Ferenc Kórház-Rende­lőintézet igazgató főorvosa Kevesebb megrázkódtatás A Homo sapiens néven le­írt faj az élővilág csúcsa, leg­alábbis önzőn ezt hiszi magá­ról az ember. Bár egyesek úgy vélik, létrejötte a csalódás következménye: csalódás a majmokban. Életünknek azon­ban van olyan korszaka, amikor alig különbözünk tá­voli rokonainktól, öltözködés­ben, fogyasztói szokásokban, törtetésben felülmúljuk a majmokat — olykor a kegyet­lenségben is... Az anyák örökös problémá­ja a gyermekkocsikkal való közlekedés. Néhol olyan na­gyok a huppanok, a járdasze­gélyek, hogy a gyermek is, a kocsi is nyekken. Kézbe véve a csöppségeket, áthidalhatjuk a kellemetlenséget. Mindenki gyermek egyszer, de poten­ciálisan a legkülönbözőbb okok folytán lehet rokkant. Vegyük észre, vannak ember­társaink, akik szenvednek, mert nehezen tudnak moz­dulni kocsijaikkal, a járdát nem hagyhatják el. Mások intézik ügyes-bajos dolgaikat, mert a hivatalba, az orvos­hoz, gyógyszertárba stb. nem juthatnak be segédeszközeik­kel. Ennyiben az ügy nem egye­sületi kérdés, hanem a társa­dalom problémája is. Már közel két éve felvetettük, hogy szabályozni kéne, hogy hol legyenek dőlt járdaszegé­lyek, amelyek megkönnyíte- nék a mozgássérültek számára a fel- és legördülést. Az óhaj nem több néhány kanálnyi betonnál. S az autók talán nem járnának fel a nevezett részeken. Ugyanakkor a gyer­mek- és rokkantkocsik hasz­nálóit kevesebb megrázkódta­tás érné — legalább ilyen értelemben! S. D. alapos betekintést nyújt az ál­tala vezetett intézmények mindennapi életébe. Képet ka­punk a rendelőintézeti re­konstrukcióról, a körzeti or­vosi ellátásról, a kórházban végrehajtott bővítésekről és korszerűsítésekről, a fekvő­beteg-ellátás legfontosabb ada­tairól. Szántó József nyugalmazott tanító tollából származik az Albertirsa bemutatkozik című írás, amely a vonzáskörzet szé­pen fejlődő nagyközségét is­merteti meg a ceglédiekkel. A tizenöt éves pedagógus­énekkar eddigi tevékenységét, sikereit foglalta össze írásában Kovács András, a kórus tit­kára. A Ceglédi ősz ’87 ese­ménysorozatát méltatja Kiss Györgyi városi népművelési felügyelő. ... . Megszívlelendő tanácsi ren­deletet ismertetnek a szerkesz­tők a szeszes ital fogyasztásá­nak közterületen való korlá­tozásáról. A városházán hal­lott hírek sora egészíti ki a tanács híradójának közle­ményeit. Saját brigád Magad uram, ha szolgád nincs — hangzott valaha a találó közmondás, amely nap­jainkra sem vesztette el ér­vényét. A városi tanács — a közpénzek takarékosabb fel- használása érdekében — saját karbantartó brigádot hozott létre. Feladatai közé tartozik a földutak karbantartása, az árkok tisztítása, a közterüle­teken éktelenkedő gazok eltá­volítása és sok más ehhez hasonló munka. A brigád eszköztárát MTZ- traktorral, tolólappal és mar­kolóval egészítik ki, hogy még hatékonyabb munkát végez­hessenek — önköltségi áron. Kiállítás November 6-án, pénteken 14 óra 30 perckor a Bem József Ipari Szakmunkásképző In­tézetben Czinege Imre igaz­gató megnyitja Bakányi Gyula tanár kiállítását. Az Iparmű­vészeti Főiskolán végzett peda­gógus 1949-től folyamatosan tanít rajzot az intézetben. Körzeti labdarúgás Versenyfutás az élen Az Áfor-telepen látható ka­marakiállítás nem kívánt szükségtelenül dramatizálni: a gyerekrajzok gólyákat, tiszta napsugarat, kék eget és tisz­ta vizű folyókat ábrázoltak. A gyermeki és a környezeti tisztaság ugyanis vonzzák egymást. Mostani gondjaink közepet­te a környezet érdekében tett pánikszerű cselekvés, a kap­kodás nem vezethet jó dön­tésekhez. A természet legyő­zésének eszméje régen meg­bukott, sokkal célszerűbb együtt élni vele. Amíg a kör­nyezetvédelem csupán társa­dalmi program társadalmi munkában, addij* sokféle naiv elgondolás veszi körül, mihelyt azonban a széles kö­rű ismeretek lehetővé teszik, a környezetet gazdálkodási szférává kell változtatni ön­álló költségvetéssel, kötele­zettségekkel. Ez talán legin­kább a környezetgazdálkodás­ba illeszthető bele. A gyúlékonyság miatt ve­szélyes kőolajtermékekkel fog­lalkozó vállalatnak megvan a különleges gondja; mi legyen a hulladékokkal? A megsem­misítő regionális mű meg­építése halasztást nem tűrő feladat. Az olajjal, oldószerek­kel, egyéb anyagokkal dolgo­zó vállalatok fuldokolnak a begyűjtött, nehezen tárolt hul­ladékok miatt. Közös ügyünk érdekében érdemes volt az Áfor-telepre ellátogatni. Jó lenne, ha az égetőmű is fel­épülne. Surányi Dezső Versek igézetében A/í agasztos eszmékért lel- kesülő diákok voltunk. Horpadt heverőkön kupo­rogtunk, a padlón ültünk, szűk volt a szobánk. Véget nem érő vitáink közben ránk köszönt a hajnal. Kö­teteket emeltünk le a polc­ról, verseket citáltunk. Az ifjúság tiszta tüze lobogott bennünk, s nagyon fontos­nak gondoltuk, amit érez­tünk és kimondtunk. Ezek az emléktöredékek derengtek át a múlt homá­lyán, midőn a színház alag­sorában most ismét verse­ket hallgattam. A dísztelen terem mennyezetén vezeté­kek csövei futnak, s a fala­kat mintha bakacsinba vonták volna; feketén tele­pedett ránk a súlyos sötét­ség. Alighogy elvaclrolódtunk székeinken, kihunyt, majd pásztásan az ajtóig szaladt a fény. Rátóti Zoltán lépett a József Attila Színház stú­diótermének pádimentumá­ra. Megkezdődött a több mint egy órán át tartó ver­ses beszéd. Az asztalon öblös hasú üvegedényben jóféle bor vö- röslött. Gyertyányi fények tüze villant benne, színe akár az örökmécsesé Mint a gondosan érlelt bor buké­ja, olyanok voltak a ver­sek. Csoóri Sándor költé­szete virágzott, indázott ki közöttünk. A gyermekkor, a szülőhelyhez és a szülőkhöz kötődés, a szerelem gyö­nyörűsége, a hazában és a világban való helytállás, a lélek vívódása és kendő­zetlen rezdülése kapott hangot e strófákban. Gon­dos körültekintéssel szer­kesztett összeállítás, amely­nek emelkedő íve érzelmet és értelmet együtt emelt a magasba. Hosszan tartó taps volt a hála. A szív és az ész kitárul­kozását — gondosan meg­választott pillanatokban — felhangzó dalok tették tel­jessé. A zongoránál a ver­sek zenéjét szerző Selme- czi György volt a közre­működő. Rátóti Zoltán szép beszéd­del, Csoóri lírájának kiér­lelt tolmácsolásával aján­dékozott meg bennünket és kellemes énekhangon elő­adott dalokkal. Nyilván ön­magára is igaznak találja azt a költőtől kölcsönzött két sort, amelyet mottó­ként választott: .....száz f elé indulásom: / egyetlen indulás csak". (tamasi) ‘ Nincs már veretlen csapat a Cegléd—Monor összevont körzeti labdarúgó-bajnokság mezőnyében. A 7—8. forduló mérkőzései során a Maglód Vecsésen szenvedte el első ve­reségét, az Albertirsa pedig az első fordulóból elhalasztott, Mende elleni összecsapását vesztette el nagy különbség­gel. A Mende itt 7-2-re nyert, a hazaiaknak szinte minden, a vendégeknek pedig semmi sem sikerült. Az őszi első­ségért a Mende, a Maglód és az Albertirsa küzd a legna­gyobb eséllyel. A 7. forduló eredményei: jól szerepeltek a vendégségben játszók, négy mérkőzésen is diadalmaskodtak, az ottho­nukban szereplők közül há­rom tudta megszerezni mind­két bajnoki pontot. A fordu­lóban egy döntetlen született, mely a törteliek első pont­ját jelentette (zárójelben az ifjúsági eredmények). Nyáregyháza—Csévharaszt 4-2, Maglód—Űri 1-0 (6-0), Dánszentmiklós—Vecsés 1-2 (0-0), Monori-erdő—Üjszilvás 0-2 (3-4), Ceglédbercel—Men­de 1-2 (5-0), Törtei—Gyömrő 0-0, Tápiószőlős—Albertirsa 0-1 (5-0), Péteri—Ecser 2-1 (0-1). A 8. fordulóban otthonában újra kikapott a Ceglédbercel. Ebben a fordulóban, a Péteri győzelme jelentette az egyet­len vendégsikert. A vecsésiek javítottak pozíciójukon, a Maglód pont nélkül távozott a községből. Úri—Nyáregyháza 4-0 (2-2), Vecsés—Maglód 2-1 (2-1), Új­szilvás—Dánszentmiklós 1-0 (2-3), Mende—Monori-erdő 10-0 (2-2), Gyömrő—Ecser 3-1 (2-1), Albertirsa—Törtei 3-0, Ceglédbercel—Péteri 1-2 (3-1). A ceglédiek megőrizték ve­retlenségüket a megyei ifjúsá­gi bajnokságban, de a küz­delmes, változatos mérkőzé­sen csak egy pontot sikerült szerezniük. Elsősorban a vé­delmi megingások és a több kihagyott helyzet miatt ma­radt el a győzelem. Ceglédi VSE—VOSE 2-2 (0-1) CVSE: Bari (Boda) — Vá­gó, Fekete, Kecskeméti (Ko­vács), Máthé — Korpácsi, Éder, Vigh — Nagy, Farkas, Csűri. Edző: Pintér István. Góllövők: Farkas, Csűri. Jók: Csűri, Fekete. Összevont körzeti, serdülő bajnokság: az utóbbi két for­dulóban kapott gól nélkül, négy pontot szerzett a Ceg­lédi VSE serdülő csapata. Ceglédi VSE—Dánszentmik­lós 2-0 (0-0) Gödöllő: Jankovics (2). Ceglédi VSE—Nagykőrös 8-0 (4-0) Gólszerzők: Molnár (4), Bo- rics (2), Jankovics (1), Mi- chucza (1). A két összecsapáson a CVSE-ben a következők lép­tek pályára: Háberl — Szabó, Máthé, Debreceni, Sárközi, Pintér, Jankovics, Gyenes, Molnár, Borics, Kemenczés, Sárik. Edző: Kóbor Ervin. U. L. ISSN 01S3—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents