Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
1987. OKTOBER 28., SZERDA 5 TgíTve!0 w K Tá ALLITOTERMEKBOL Művészet — számtalan változatban A Szentendrei tárlat 1987 című bemutatkozás november végéig látható a Szentendrei Képtárban. Immár hatvan esztendeje, hogy megalakult a Szentendrei Festők Társasága. A szentendrei festészet törvénye régen is a függetlenség volt; ma még inkább áthatja a munkákat a szellemi szabadság igénye. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének kisebb-nagyobb csoportok, amelyek rokon eszmények alapján alkotnak. Az első a természet- elvűség; főként azon festők körében, akik még a nagybányai elvek alapján nevelődtek. Ilyenek: Kántor Andor, Gráber Margit, Pirk János, Onódy Béla. Megbízható hagyományaik ma is örvendeztetnek. A másik nagy csoport indítómestere Barcsay Jenő. ök a konstruktivisták, akik a szerkesztés szigora alapján komponálják képi gondolataikat. Bari Árpád: Mementó * Árnyalatokból A különböző alkotóelemek léte határozza meg a festő egyéniségét. Balogh László aszketlzmusa nem engedélyez önmagának semmilyen portyát egy tisztázott konstruktivitá- son kívül. Deim Pál a rendszer boltozatát őrzi, innen indul felderítésre. Az új alkotásban nem tűri régi önmagát. Bartl József a színre összpontosít, míg Lukoviczky Endre a térre. Kocsi* Imre pedig a naturalista látszatot használja fel új lehetőségek kiaknázására. A kert sok virágával örvendeztet, ez a kiállítás a művészet számtalan változatával. Egyed László dátummal jelölt rajzi jegyzetei minimális eszköztárral törekszenek arra, hogy elkerüljék a feledést. Meglepetés Bánovszky Miklós váltása. A szentendrei festészet nesztora--*- miközben Pirk János őrzi önmagát — kubisz- ti-kus megújulásra törekszik. Pirk is, Bánovszky is más úton, más fogalmazással leli meg horizontját, pedig hasonló szemlélettel indultak. A világ és a művészet árnyalatokból szerkesztődig így halad előre. Miháltz Pál munkássága külön sziget. Ezen belül az Erlkönig — vízszintes és függőleges tagolásával — a festészet purista eszközeivel megéreztet valamit az öregség félelmeiből. Rejtve, de méeis tisztázottá«. Anna Margit szür- realisztikus mesevilága úgy humánus. hogy a halállal gúnyolódik: az elmúlással — nem az emberrel. A mai szentendreiek harmadik csoportia a belső látványhoz igazodik, s a raizi konstrukció kapuin beiül tár fel kincseket abból a tartományból, amelyet tegnap még irracionalizmusnak neveztünk, de ma már tudjuk: ez is a kor, az ember valósága. Többféle igazság Ennek a művészi magatartásnak elkötelezettje Szakács Imre és részben Magyart Márton is, aki mintha rácsodálkozott volna Hincz Gyula kaleidoszkópszerű vibrálására. Kaponya Judit álomszerű légiességgel indít kettős portrét: egy hajdani szerelem élőnek maradt izzását. Beck Judit remegő felülettel idézi Szentendre — a lelkűiét nem ismételhető önvalóját. Káka Ferenc külön törvényalkotás, Remsey Iván — miközben a Provenci várfalakról elmélkedik — nem lép túl saját festői országán. Külön változat Jávor Piroska, Gavrilovits Sándor és Kótay Tamás. Őszintén, a színek és formák fegyelmével mondja ki-ki a maga festői monológját. Mint például Buhály József, Szántó Piroska. Lois Viktor Ef Zám- bó István radarja alapján tájékozódik; ezúttal jobban, mint választott „mestere”. Asztal Csaba. Sziits Miklós, Csorba Simon, Bereznai Péter, Krizbai Sándor, Gubis Mihály értékes változatokat hoztak létre. Akárcsak Bálint Ildikó, aki a nápolyi őszről lehelt halk és finom színvallomást. Jók a szobrok. Meghökkentő Holdas György Torzója, szellemesen elmélyült Asszo- nyi Tamás éremdoboza Bartókról, egészséges hevület hatja át Raj ki László Lángját. Olyan ez a szentendrei tárlat, mint a világ. Szimultán. Több igazságot kutat, más-más álmokkal, képi rendszerrel, választott változatokkal. Ezért, csak ezért közelítik meg közösen a művészet ma érvényes horizontját, amelyet régi fogalommal az embert és a társadalmat szolgáló szépségnek nevezünk. Közkinccsé tenni Szíj Rezső, a neves műgyűjtő, irodalom- és művészettörténész egyre inkább közkincs- csé avatja egyedülálló magán- gyűjteményét. Ez immár egy évtizedes folyamat munkásságában, amely felgyorsult felesége, Kovács Rózsa elhunyta után. Nemes szándéktól áthatva, arra gondol, hogy elődeihez — Déri Frigyeshez, Ráth Györgyhöz, a soproni Storno családhoz, Hepp Ferenchez és másokhoz — méltóan nagy gonddal őrzött kincseket adjon át a közösségnek. Köztudott, hogy bibliofil könyvei, első kiadásai oly ritkaságok, hogy nyolcezer kötetes könyvtárát már 1965-ben védetté nyilvánították. Évekkel ezelőtt ötszáz színes reprodukciót adományozott a gödi Németh László Általános Iskolának. a kecskeméti Ráday Múzeumnak 3636 rajzot és grafikát adott át: a XX. század magyar képzőművészetének keresztmetszetét. Csorna városának is több száz festményt niándékozott határainkon túl élő magyar festők és szobrászok alkotásaiból. A mosonmagyaróvári Szíj Rezső—Kovács Rózsa Múzeum — amely 1984-ben létesült — a gyűjtő jóvoltából szeptemberben újabb hatvan művel gyarapodott. A jeles műgyűjtőnek újabb tervei vannak. Szíj Rezső Bernjén. Attila monográfusa. Számtalan Demjén-művel rendelkezik, amely alapja lehetne Dunaharasztin a Demjén-gyűj- temónyinek, hiszen ott élt és alkotott a fiatalon elhunyt Munkácsy-díjas festőművész. Százhalombatta is teret adhatna a kortárs magyar képzőművészeti gyűjteménynek Szíj Rezső adományaiból, hiszen ez nagyban szolgálná kultúránk és a munkásművelődés ügyét. Mindez lehetőség; valóság születhet belőle. Losonci Miklós Tudásuk legjavát nyújtották Népdalkörök megyei minősítője Isaszegen A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár rendezésében Érden és Isaszegen került sor a közelmúlt napokban a népdalkörök és népzenei hangszeres együttesek Pest megyei minősítő hangversenyére. Előzetesen huszonhat együttes nevezett be, ám a két hangversenyen már csak tizenkilenc jelent meg. Az érdi bemutatón hat, az isaszegin pedig tizenhárom csoport tett tanúbizonyságot felkészültségéről, művészi szintjéről. Minden korosztály A rangos esemény alkalmából az isaszegi Dózsa Művelődési Otthon örömmel vállalta a házigazda szerepét. Már kora reggel nagy sürgés-forgás volt a művelődési ház környékén. Egymás után érkeztek a saját és büszkén hordott népviseletükben az együttesek. A csoportok a sorsolás sorrendjében mutatták be műsorukat, a közönség s a háromtagú felkért zsűri előtt. Az elnöki tisztet Dévai János, a Magyar Rádió népzenei osztályának szerkesztője, tagjai pedig Kovács Lajos, a KOTA Pest megyei titkára és Eredics Gábor a Népművelési Intézet munkatársa voltak. A színpadra lépők igazi amatőr lelkesedéssel és természetes izgalommal igyekeztek tudásuk legjavát nyújtva előadni műsorukat. Már az elején oldott lett a hangulat, amely csak egyre fokozódott. Az élményt nyújtó zene hallgatása mellett öröm volt látni az idősekkel egy sorban a középkorúakat, és az utánpótlás reménységét: a felnövekvő ifjúságot. A több órán át tartó bemutatót követően a sokoldalú, gazdag zenei világú műsor érHázról házra járnak Könyvterjesztő fiatalok A fogyasztási szövetkezetek iskolaszövetkezeti csoportjainak könyvterjesztési versenyt hirdetett a Szövosz, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Könyvértékesítő Vállalat. Az első helyezett iskolaszövetkezet ötezer forint értékű könyvutalványhoz jut, s további díjak is vannak. A kistelepüléseken végzett könyvterjesztő munkáért kü- Iöndíjat ajánlott fel a HNF Országos Tanácsa. A versenyt — a tavalyi sikerek nyomán — az idén már második alkalommal írták ki. Hazánkban jelenleg az áfész-ek 540, a takarékszövetkezetek pedig több mint 100 iskolaszövetkezeti csoportot működtetnek. Ezek részvételével zajlik a verseny. A Szö- voszban a könyvterjesztési verseny eredményeként könyvelik el, hogy növekszik az áfész-ek könyvforgalma. Az iskolás fiatalok csoportjai gyakran házról házra járva ajánlják a szépirodalmi, a természettudományos, a szakmai, az ismeretterjesztő és a sporttárgyú könyveket. A Heves megyei Mészöv által patronált iskolaszövetkezeti csoportok például külön versenyt vívnak a könyvterjesztésben, és azt tervezik, hogy decemberben megrendezik a szövetkezeti ifjúsági könyvnapokat. R A DIÓFIGYELŐI CSALÁDI TÜKÖR. Ahányszor csak Monoron járok, mindig megakad a tekintetem egy házon. Sajnos nem azért, mert olyan szép! Azon ámuldozom, hogyan lehet egy ilyen kétszintes lakon annyiféle műnépi építészeti elemet alkalmazni. Bőségesen akad még hasonló példa megyénkben másutt is. Csupán amiatt említem ezt az egyet, mert többször utazom errefelé. Igaz, Juhász Judit szerkesztő, tekintettel a közelgő halottak napjára az irántuk érzett tisztelethez kapcsolta félórás műsorának mondanivalóját. (Az utóbbi időben mind tartalmasabb, s mélyebben elemző a Szombat reggeli magazinszerű adás, amely egyre nagyobb hallgatóságot vonz. A Tömegkommunikációs Kutató Központ legfrissebb adatai szerint már 1 millió 200 ezer ember kíséri figyelemmel.) Nem akarom felidézni az illetékesek nyilatkozatait arról, hogy miért szemetesek a temetők, gondozatlanok a sírok. Több, mint szomorú: temetkezési kultúránkról akkor beszélünk legvalószerűbben, ha a főnévnek fosztóképzős formáját használjuk. De hát hogyan is állunk akkor az élők iránti tisztelettel? Van-e összefüggés aközött, hogy milyen körülmények között nyugosznak ha- lottaink, s milyen körülmények között élünk mi magunk? Amikor Kaszás Károlyt, a műszaki egyetem középülettervezési tanszékének adjunktusát. hallgattam, akkor kalandoztak el gondolataim, s jelent meg lelki szemeim előtt azon bizonyos monori épület. Az építész azt magyarázta, hogy a családi házakra néhol még tornyot is „ragasztanak”, jóllehet e rész funkciótlan, hasznavehetetlen — legfeljebb hálni járhatnak belé. De a lak legalább különbözik a szomszédétól. Tisztában vagyok azzal: nem egészen jogos tőlem a csúfolódó hang. Hiszen az (új)gazda(g) az uniformizálás ellen van. A baj az, hogy ily módon mégsem lesz különb, legfeljebb öt centivel magasabb, túldíszített a háza. S semmiképpen sem az adott település szép építészeti arculatának a kialakítását segíti. BELSŐÉPÍTÉSZET. Mint a legtöbb lakásvárományos házaspár, annak idején jártuk az áruházakat, böngésztük a bútorokról készült színes kiadványokat. Kiválasztottuk, aztán kivártuk, amíg megérkezik. Addig a szőnyegpadlón ülve nézegettük: milyen jól eltékelése nem kevés gondot jelentett a zsűrinek. Tagjai egymás között jó szándékú vita után hozták meg igazságos döntésüket. Az eredményhirdetést nagy izgalommal várták a csoportok, s az ott maradt érdeklődő közönség. A zsűri elnöke először elismerését fejezte ki a minősítőre való felkészülésért, s az azt megelőző szorgos munkáért. Értékelő gondolataiban előremutató szakmai tanácsok hangzottak el, majd Szabolcsi Bence szép gondolatát idézve — Mindent meg kell tennünk, hogy a zene, de csakis az igazi zene a gondolkodó ember lényévé, szellemi táplálékává váljon — nyújtotta át az okleveleket. Minden együttes olyan eredményt ért el. amellyel jogot szerzett az országos minősítésre való jelentkezéshez. A kellemes hangulatú megyei minősítő hangverseny dalosokhoz méltóan, nótázással — a kartali asz- szonykórus búcsúdalával: az Isten veletek isaszegi lányok kezdetűvel — fejeződött be. Értékes útra való Az együttesek távozásával azonban nem zárult le a minősítő programja. Ezután következett a művészeti vezetők szakmai tanácskozása, ahol a zsűri tagjai minden részletre odafigyelve értékelték a csoportok felkészültségét. S a majdnem négy órán át tartó beszélgetés megszívlelendő útravalót adott. Felhívta a figyelmet a lényeges tennivalókra; a gondos műsorválasztásra, a csokrok összeállítására, a szövegmondás pontosságára, a szép hangulatváltásra, a hangok összecsengésére, a szólisták kiválasztására és még számos egyéb feladatra. Amatőrök elismerése Ügy véljük, nem volt hiá-' bavaló a hosszan tartó felkészülés. A két minősítő hangverseny kapcsán mód nyílott több mint kétszáz amatőr művész számára, hogy önmaga örömére, mások gyönyörködtetésére daloljon, s ez már megérte. A tizenkilenc együttes közül egy minősült (Érdi Művelődési Központ citeraze- nekara), tizenegy jól minősült (nyársapáti asszonykórus, Tamási Áron népdalkor Budapest, Százszorszép citeraegyüt- tes Bp., sárkeresztúri pávakör, kerepesi pávakör, nagybörzsönyi pávakör, letkési pávakor, fóti menyecskekórus és citerazenekar, zsámboki asz- szonykórus, Kék Szivárvány népdalkor Túra, isaszegi Dózsa Művelődési Ház asszonykórusa és hét kiválóan minősült (a dunavarsányi népdalkor, inárcs-kakucsi népdalkor, veresegyházi népi hangszeres együttes, ipolytölgyesi pávakör, kartali asszonykórus és a gaIgahévízi pávakör) elnevezésű oklevelet kapott. Bízunk abban, hogy a sikeres bemutatkozás után még nagyobb kedvvel készülnek majd az 1988-ban, Szentendrén megrendezésre kerülő népdalkörök és népzenei együttesek 5. országos minősítőjére. Ehhez örömteli szereplést és sok sikert kívánunk! Apágyi Istvánné fér majd a szobában. Amikor kicsomagoltuk, s elhelyezni próbáltuk, kiderült, hogy legfeljebb a szoba fér el benne. Tudom, a reklámkön yvben szerepeltek adatok, am.kalapján lehetett volna méricskélni. Eligazíthat a Lakáskultúra című folyóirat, én azonban mindezt édeskevésnek tartom. (Nem a folyóirat árát!) Nekünk, panellakoknak ugyanis nincs könnyű dolgunk, ha az otthonunk lakályossá tételére kerül sor. Éppen ezért szívesen fogadunk mindenfajta ötletet. Ilyesmire számítottam vasárnap este a Bartók rádióban. Bár a téma nem ezzel volt kapcsolatos, mégis érdemes volt odafigyelni. Modern belső, korhű külső címmel Pongrácz Judit beszélgetett Vági Ervinnel, a Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervező Vállalat belsőépítészével, akinek régi épületek belső berendezése a feladata. A bútorok modernnek mondhatók, mégis illenek az ódon hangulatú házakba. Örömmel vettem, hogy a műemlékvédelméről szintúgy híres megye még ezekre az „apróságokra” is figyel. Csak azt nem értem, hogy e tanulságos húsz percet miért nem egy hallgatottabb időpontban és adón sugározták? Vennes Aranka A TIGAZ Gödöllői Üzemigazgatóságának budaörsi szolgáltatási üzeme felvesz budaörsi telephelyre mérlegképes könyvelői képesítésű gázdíjszámlázási csoportvezetőt, középiskolai végzettségű gázdíj-elszámoltatót, gépíró adminisztrátort, vasipari szakmát szerzett hálózatfenntartót, C-kategóriájú jogosítványt szerzett hivatásos gépkocsivezetőt, Budakeszi községbe gázszerelőt. Bérezés: a kollektív szerződés szerint. A vállalat dolgozói részére pébégáz- vagy földgázkedvezmény. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, a TIGÁZ budaörsi szolgáltatási üzemében, cím: Budaörs, Ifjúság u. 19. 2040. (Pf.: 90.) Telefon: 669-528. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Szerelvény- és Kovácsoltáru Gyára azonnal felvesz közép- vagy felsőfokú végzettségű szakembereket gépgyártás-technológusi munkakörbe Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen az ISG személyzeti és oktatási főosztályán, Csille Jánosné személyzeti előadónál, levélcím: Budaörs 2. 2042, telefon: 851-355, 135-ös mellék.
