Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-27 / 253. szám

PEST MEGYEI MA: MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI £S A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM Ára: 1,80 íorásst 1937. OKTOBER 27., KEDD Megyei ünnepségek a takarékossági világnap alkalmából A lakosság bizalmára alapoznak A megyei ünnepség résztvevői. (Hancsovszki János felvételei) Romhányi András ünnepi beszédét mondja. Mellette balról jobbra: dr. Beke András, Fo- garasiné Deák Valéria, Kovács Gyula, Méray Tibor, az MSZMP Érd Városi Bizottságának első titkára és Mógor Béla a városi tanács elnöke. ! A takarékossági világnap megyei ünnepségét tartották meg tegnap a Benta Völgye Termelőszövetkezetben. Az eseményen ott volt Fogarasiné Deák Valéria, a megyei párt- bizottság képviseletében, Plutzer Miklós, a megyei ta­nács apparátusi pártbizottsá­gának titkára és dr. Kiss Je­nő, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkára. A takarékosság soha nem veszíti el aktualitását. A mai gazdasági helyzet pedig szin­te parancsolóan követeli meg a körültekintőbb, beosztóbb gazdálkodást az élet minden területén — e szavakkal nyi­totta meg az ünnepséget Ko­vács Gyula, az OTP Pest Me­gyei Igazgatóságának igazga­tója. Romhányi András, a Haza­fias Népfront Pest Megyei Bi­zottságának titkára ünnepi beszédében felidézte azt a mi­lánói konferenciát, amelyen 23 ország határozta meg a ta­karékossági mozgalom célját és teendőit. E szó — takaré­kosság — földrészenként és koronként más és más tartal­mat kap. Hazánkban talán so­ha nem volt ilyen nagy jelen­tősége, mint most. Hiszen jö- vőnk kulcsa, gyermekeink, unokáink boldogulása múlik azon, hogyan alapozzuk meg a holnapot szűkebb és tágabb közösségünkben. De fontos a takarékosság azért is, mert a pénzintézetek szintén érintettek a kibonta­kozási programban. A társa­dalmi-gazdasági megújulás egyik lépcsőfoka a bankrend­szer átalakulása. Ez azonban versenyt is jelent a lakosság pénzéért. S a vetélkedésben csakis jó üzletpolitikával, a tevékenységi kör bővítésével állhatnak helyt. Ehhez azon­ban minél inkább alkalmaz­kodniuk kell a lakosság igé­nyeihez. Létüket meghatároz­za az állampolgárok bizalma. Ez a pénzintézetek szilárd tartópillére. És Pest megyé­ben nincsenek híjával a bi­zalomnak. Ma már 32 taka­rékpénztári fiók és 17 taka­rékszövetkezet működik szű­kebb pátriánkban. A lakossá­gi megtakarítás az idén elérte a 16,7 milliárd forintot, 400 millió forinttal nőtt az el­múlt évihez képest. Az utób­bi időben egyre több vonzó formával rukkoltak ki, így például a nyugdíj-előtakaré- kossággal vagy a közeljövő­ben bevezetésre kerülő taka­rékpénztári kötvénnyel. S a jövőben is új utakat kell ta­lálniuk céljaik megvalósításá­hoz. Ezután Beke András, a Mészöv elnöke, valamint Romhányi András adott át el­ismeréseket. A pénzügymi­niszter Kiváló Munkáért ki­tüntetését kapta Zsíros Jó- zsefné főkönyvelő, a Nagyká- ta és Vidéke Takarékszövet­kezettől. A Szővosz kiváló szövetkezeti munkáért elis­merésben részesült Csizmadia Jenő Gyuláné, a Nagykáta és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségvezetője és Baj- czár István, az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet tagja. Igazgatói dicséretet és kiváló társadalmi munká­jáért a megyei OTP tíz dol­gozója kapott kitüntetést. Grész Károly Lengyelországba látogat Grósz Károly, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Zbigniew Messnernek, a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására ma, október 27-én, hivatalos bará­ti látogatásra Lengyelországba utazik. wr­Óráknak tűnnek jjg* -JA“S’! a múló percek.,» gül hívtak, de mindkettő személyzetének csak az a szerep jutott végül, hogy Si­pos Sándort könnyebb sérüléssel elszállítsák. Percekkel ezelőtt takarták le Fábiánná testét, s nemsokára komo­ran gördült érte a fekete kocsi.” (3. OLDAL) Cirrs/msees „Attól, hogy bár töké­mS'VWr . rí letesen emberszerűen Frakk es es toabiek Viselkednek a szerep­lők, azért csak állatok. És ezek az állatok beszélnek. Frakk pedig esernyővel ugrik le a létra tetejéről, ami mind olyan fordulat, amely által megőrzik a mesejel­leget. Sokkal nagyobb probléma, hogy ezeknek a soro­zatoknak a hősei, illetve a pozitív értéktartalmakat hordozó figurái szinte kizárólagosan férfiszerepeket tes­tesítenek meg.” (5‘ OLDAL) Végh AnfaS meggelenf a tárgyaláson: holland új­ságíró cikkében szereplő kitétel többször elhangzott, de feltételes módban, úgy, hogy valószínűleg östreicher Emil fizette le a játékosokat, de ezt senki nem tudja bizonyítani. Az író tréfásan azt állította,^ hogy »kiter­jedt kémhálózatának útján« értesült erről.” (8. OLDAL) Harcászati gyakorlat Bazalt ’87 Hétfőn, a korábbi bejelen­tésnek megfelelően, a Magyar Néphadsereg kijelölt alakula­tainak és törzseinek részvéte­lével — mintegy nyolcezer ka­tona bevonásával — Bazalt ’87 elnevezéssel harcászati gya­korlat kezdődött hazánkban a dunántúli katonai gyakorlóte­reken. A gyakorlatot Török Mihály altábornagy seregtest- parancsnok vezeti. Parlamentközi párbeszéd Hétfőn az Országházban megbeszélést tartott a ma­gyar Országgyűlés tárgyaló csoportja és a Venezuelai Köztársaság képviselőházának hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó delegációja. A tárgyaló csoportokat Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke. illetve dr. Jósé Rodriguez Uurbe. a képviselőház elnöke vezette. A két fél vázolta orszá­gainak gazdasági-társadalmi helyzetét, és tapasztalatot cse­réltek a törvényhozói munká­ról, feladatokról. Megvitatták a nemzetközi élet kérdéseit, s a tárgyaló csoportok egyetér­tettek abban, hogy a jelenlegi oarlamentközi megbeszélések is részei a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti párbeszédnek. Dr. Jósé Rodriguez Iturbe magyar országgyűlési küldött­séget hívott meg Venezuelá­ba. Sziklai Sándorra emlékeztek Most is őrt ál! a diófa „Őrszemként áll az út­menti diófa / és megriad, mert véres por pereg. / Csak áll és hallgat, koronája for­dul, / lehajtott fejjel, némán tiszteleg.” Győri D. Balázs: Sziklai Sándor balladája című versét Kertész Ágnes, a budakeszi általános iskola VI. osztályos tanulója szavalta tegnap dél­előtt ott, ahol valóban áll még a versbéli diófa, emlé­keztetve a történelemre, azok­ra a tragikus pillanatokra, amikor Sziklai Sándor és apósa, Kiss Lajos életét 1956. október 26-án kioltották az ellenforradalmárok. Az évforduló alkalmával minden esztendőben tiszteleg­nek itt a mártírok emléke előtt a nagyközség lakói, az ország Sziklai Sándor nevét viselő úttörőcsapatainak, tes­tületéinek, szervezeteinek kép­viselői, elhelyezve az emléke­zés és a tisztelet koszorúit, virágait. A tegnap délelőtti ünnepsé­gen, amelyen Karsa Sándorné védőnő, a budakeszi nagyköz­ségi pártbizottság tagja mon­dott beszédet, részt vett Szik­lai Sándorné, a mártír özve­gye s a család több tagja. A körzetközpont, Budaörs párt- bizottságát Mészáros Geyza titkár, a városi tanácsot Fe- hérváry János elnök, a KISZ városi bizottságát Angeli Aranka titkár, a Sziklai Sán­dor munkásőr zászlóaljat Var­ró István parancsnok, a Bu­dai Rendőrkapitányságot dr. Pintér Sándor rendőr őrnagy képviselte. A nagyközség ko­szorúit Skornyák Istvánná, a budakeszi pártbizottság titká­ra, Farkas Gyula tanácselnök és az 1015-ös számú Sziklai Sándor úttörőcsapat képvise­lői helyezték el. K. T. I. Az ünnepség után az emlék­táblát elborították a kegyelet koszorúi. A kibontakozás jegyében Újítók kiállítása ¥ácott Az újítási-találmányi tevékenység napjainkban a korábbinál jóval nagvobb jelentőséget kapott a gazdasági élet fellendítésében. Az elő­nyök ellenére — amelyek az importhelyettesítésben, a műszaki szín­vonal emelésében, a takarékosságra törekvésben fogalmazhatók meg — a gyenge információáramlás, esetenként pedig az érdektelenség ve­tett gátat egy-egy kiváló elképzelés gyakorlati megvalósításának, nagyüzemi hasznosításának. Ezt a hiányosságot akarja megszüntetni a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa, a KISZ Pest Megyei Bi­zottsága és az MTESZ Pest Megyei Szervezete által rendezett me­gyei újítási börze és kiállítás, amely tegnap nyílt meg Vácott, a technika házában. Á több mint 80 újdonságot bemutató ötletbörze, illetve kiállítás megnyitóján részt vett, dr. Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetője, dr. Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, vala­mint a SZOT képviseletében Horváth Béla osztályvezető­helyettes. Dr. Arató András, az SZMT vezető titkára megnyitó be­szédében kiemelte, hogy ez az esemény a társadalmi-gazda­sági fejlődéi fontos része, amely a kormány kibontako­zási politikáját nagymérték­ben segítheti, ezért remélhe­tően hagyományt teremt majd. A pályázaton részt vevő ter­mékek és újdonságok sikerére jellemző, hogy a 14 díj mel­lett a megyei tanács és az Or­szágos Találmányi Hivatal kü- löndíjat is adott ki. A me­gyei KISZ-bizottság ugyan­csak megjutalmazta az arra érdemes fiatal szakembereket. Végezetül az érdeklődők fó­rumon vehettek részt, ahol vá­laszt kaptak a találmányok­kal, iparjogvédelemmel és menedzseléssel kapcsolatos kérdéseikre, illetve üzleteket köthettek az újítókkal. B. Gy. ÉSZT BONTO L ehetne könnyed, cse­vegő stílusban Szól­ni témánkról, csak éppen napjainkban ez a téma nem nagyon tűrné a könnyedséget, a csevegést. A foglalkoztatás megszo­kott rendjének lassú fel­bomlásáról, átalakulásáról van szó, s azon belül is arról, hogy az érintettek köre (szemben a közvéle­kedéssel, a közhiedelem­mel) korántsem zárul be a fizikai foglalkozásúaknál, az ügyviteli alkalmazot­taknál, hanem erőteljesen érinti a felsőfokú végzett­ségűeket is, azokat a dip­lomásokat, akiknek nin­csen bővében a megye ipa­ra. Ha nincsen bővében, akkor— logikus az előbbi gondolat folytatása — sem­mi baj, ha itt felszabadul a diplomásoknak egy adott létszáma, majd ott munka kínálkozik nekik, kamatoz­tathatják a korábbiaknál hasznosabban tudásukat, képességeiket. Ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor na­gyon jó lenne és szót sem érdemelne. Szót, töprengést azért ér­demel, mert korántsem ilyen egyszerű a dolog. A formális logika szerint ha hiány és többlet egyszerre van jelen valamely terüle­ten, akkor a mennyiségek egyszerű összeadásával és elosztásával egyensúly te­remthető. A formális logi­kának azonban ritkán jut érdemleges szerep a gya­korlati gondok megoldásá­ban. Mint most sem juthat, hiszen az érintett (elsősor­ban ipari foglalkozású) diplomások mennyisége nem adható össze és nem osztható el az egyenlete­sebb területi elhelyezkedés kialakítása érdekében, mert korántsem bizonyos, hogy ami az egyik helyen több­letnek mutatkozik, az a másik helyen hiányként és éppen a többlet szakma­összetételével van jelen. Érdekes összefüggésre bukkanhatunk a megye vá­rosainak iparával ismer­kedve. Több oldalról össze­gyűjtött tényekkel igazol­ható például az első olva­sásra meghökkentően hang­zó megállapítás: az ipari diplomások csoportjának nagysága (és a teljes fog­lalkoztatottá létszámon be­lüli aránya) szoros össze­függést mutat az ipari te­lephelyek státusával! Ahol jelentős az önálló vállala­tok száma, ott jelentős a diplomásoké is, ahol vi­szont uralkodóak a gyár­egységek stb., ott a felső­fokú végzettségűek súlya sokkal kisebb az ipari ke­nyérkeresők táborában, mint az előbbi helyeken. A másik, szintén nagyon lényeges tapasztalat. A megyében elsősorban a (szélesen értelmezett) gép­ipar a legfőbb igénylője és gyűjtője a diplomásoknak, a foglalkoztatottak teljes létszámán belüli arányuk itt jóval nagyobb az átla­gosnál. Százhalombattán például, a két ipari óriás, a kőolajfinomító és az erő­mű jelenléte következté­ben, Paks után országosan a legmagasabb az egy ipa­ri foglalkoztatottra jutó ál­lóeszköz-állomány értéke, ugyanakkor viszont köze­pesnek (átlagosnak) ítélhe­tő a felsőfokú végzettségű­ek arányszáma. Ezzel szem­ben Gödöllőn, ahol nagyon is szerény az állóeszközök egy ipari dolgozóra vetített értéke (s ezeknek az esz­közöknek egy tetemes ré­sze erősen elöregedett), je­lentős a diplomások ará­nya, jóval az átlag felett van. Kényelmes lenne hinni tehát a köznapi okosko­dásnak, ami szerint ahol a tőke (a nagy értékű álló­eszköz), ott van a tudás is (azaz a felsőfokú végzett­ségűek átlag feletti létszá­ma lelhető meg), csak ép­pen erre a kényelmes hit­re rácáfol a tapasztalatok, a tények serege! S ebből a cáfolatból adódik néhány fontos következtetés. Első­ként az, hogy a diplomá­sok az önálló vállalatok előnyben részesítésével ké­retlen, de nagyon is szem­léletes kritikáját adják a szervezeti rendszernek, an­nak a jogos félelemnek, hogy a gyáregységi stb. stá­tus egyben a szellemi ön- állótlanságnak is a kény­szerűen vállalt státusa lenne, s ha csak lehet, ezt igyekeznek elkerülni. A másik, az észt bontást jól érzékeltető következtetés a tapasztalatokból: az ipari diplomások már-már ösz­tönösen keresik, lelik meg az önálló (alkotó jellegű) munka lehetőségét, s ezért válik favorittá a gépipar, ahol ennek reménye rejlik a technikában és a tech­nológiában. T ermelési és termék­szerkezeti átalakulás tovább nem halaszt­ható teendőihez érkezett az ipar, a megyében ennek el­lenére jelentős foglalkozta­tási gondokkal aligha kell számolni. Amiből azonban veszedelmes lenne olyan következtetésekre jutni, hogy emberi gondok sem lesznek! A szellemi tőkét, az észt felbontó kénysze­rű szervezeti lépések meg­tételére azért kell az átla­gosnál nagyobb figyelmet fordítani, mert itt hosszú idő kell a felhalmozott, de felosztott tudás ismételt koncentrálásához és hasz­nosulásához. A bontás va­lójában egy adminisztratív aktus, az építés azonban ... Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents