Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-24 / 251. szám
8 1987. OKTOBER 24., SZOMBAT „A megtévesztésig hasonlít...” Hogyan kell lovat lopni ? Nem Is olyan régen még azon keseregtek a magyar lovassport barátai, hogy mind kevesebb a ló, s megkongatták a vészharangot, hogy lovas nemzeti mivoltunkkal együtt elveszítjük hírünket is a világban. Időben jött a figyelmeztetés, amit az is bizonyít, hogy a helyzet jócskán megváltozott, sorra nyílnak a lovasiskofák és a ló- tolvajlás már-már elfeledett mestersége is újra felvirágzóban van. Az érdi Glasz Sándort nagy sérelem érte: a tulajdonát képező egyik kancát, amelyet éppen bérbe adott valakinek, lefoglalták, azzal az indokkal, hogy a ló lopott. Hiába futott fűhöz-fához, nem ért célt, s jó két hétbe telt, mire visszakapta az állatot. Akik a jószágban a saját lovukra ismertek, azok a Sasad Termelőszövetkezet tárnoki kerületének állattenyésztői. Felismerte a kancát — Február 17-én elloptak két kancát a telepünkről — mondja Rózsahegyi Tibor, a termelőszövetkezet főállattenyésztője. — Természetesen azonnal feljelentést tettünk a rendőrségen, s nemrég a rendőrök értesítettek bennünket; úgy tűnik, az egyik ló megkerült, azonosítanunk kellene. Elmentünk, velünk jött az állat gondozója is, aki felismerte a lovat, s úgy vettük észre, hogy az is megismerte őt. Ez este történt, másnap visz- szamentünk, hogy nappali világosságnál is meggyőződjünk róla, a kanca valóban a miénk. Szakértőt is hívtunk, aki megerősített ebbéli hitünkben, bár a ló nyakáról hiányzott a bélyeg, de mint mondta, azt el lehetett onnan nyomtalanul távolítani. — Nincs a lovaknak olyan törzskönyvük, amelynek alapján kétséget kizáróan azonosítani lehet „őket”? —r Van származási és fedez- tetési lapjuk. A szakértő a származási lap alapján is megerősítette, hogy a megtalált ló azonos a két, tőlünk ellopott jószág egyikével. Mivel a ló nem a tulajdonosánál volt, még csak nem is a bérlőnél, hanem egy bértartónál, szerettük volna, ha mindenekelőtt a tulajdonossal beszélhetünk. Sajnos, nem tudtuk őt előkeríteni. A lovat mindenesetre elhoztuk a telepre. Érdekes, hogy amint levezettük az autóról, rögtön arra a helyre ment, amely az övé volt, ez még inkább meggyőzött bennünket arról, hogy nem tévedtünk. Ekkor megjelent Glasz Sándor és magából kikelve követelte, hogy adjuk vissza a kancáját Később lecsillapodott, s abban egyeztünk meg, hogy ő is, a termelőszövetkezet is, egy megbeszélt időpontban elhozza a ló régi tulajdonosát, s akkor határozunk, kié az állat. — Megtörtént ez a szembesítés? — Igen — válaszolja Rózsahegyi Tibor. — A megbeszélt időpontban eljött a mi lovunk régi tulajdonosa, Glasz Sándor azonban nem jelent meg, és nem jött el az a személy sem, akitől a lovát vette. Ennek ellenére eldőlt a vitás kérdés, ugyanis az, akitől a termelőszövetkezet vette a kancát, megnézte, s úgy nyilatkozott, hogy bár ez az állat a megtévesztésig hasonlít ahhoz, amelyet nekünk eladott, a törzslapon fel nem tüntetett jegyek alapján megállapította, hogy ez a ló mégsem az a ló. Olyan jegyek ezek, amelyeket csak az vesz észre, aki nagyon jól ismerte a jószágot. Ezután határozatot hozott a rendőrség, hogy a lovat ki kell szolgáltatnunk. Nem ment könnyen, mert a megbeszélt időpontra nem sikerült olyan kocsit szereznünk, amelyre az állatot felvezethettük volna, egy másik napon elvittük a bértartóhoz, ő azonban nem volt hajlandó átvenni tőlünk, ezért vissza kellett hozni. Végül mégis sikerült átadnunk az új tulaj- dánosnak, Glasz Sándor ugyanis időközben eladta a lovat annak, aki bérelte tőle. Mindenkinek kellemetlen — Ez a tortúra pénzbe került. Kit terhel érte a felelősség? — Mint már említettem, a ló megtévesztésig hasonlít ahhoz, amelyet elloptak tőlünk. A mi kancánk vemhes volt, ez is akkor ellett, amikor a mienknek kellett volna. Azonos a koruk, a fogak, a színe, a megjelenése alapján joggal hihettük, hogy megtaláltuk a lovunkat. Előzőleg már megegyeztünk Glasz Sándorral, ha kiderül, hogy a ló mégis az övé, nem követel kártérítést, hiszen az állatot egyedi helyen tartottuk, állandó orvosi ápolást kapott. feljavítottuk, nehezebb lett vagy harminc kilóval, így Glasz Sándort nem érte kár. Glasz Sándor azt mondja, alapvető különbség a két kanca között, hogy a termelőszövetkezet lovának a nyakára bélyeget sütöttek, míg az övén nem volt besütés —, hogy el lehet-e nyomtalanul tüntetni egy ilyen bélyeget, annak megállapítása nem a mi feladatunk. Az viszont tény, hogy mindenki kellemetlenül érzi magát, aki ebben az ügyben szerepelt. A termelőszövetkezet lólopással vádolt valakit, s végül el kellett állnia ettől a vádtól. Glasz Sándort meggyanúsították, s hiába voltak iratai arról, hogy a kanca két éve az övé, lényegében csak azért kapta vissza, mert nem volt ellene bizonyíték. Nincs passzus Rózsahegyi Tibor azt mondja, hogy amióta megszüntették a lovaknál a passzust, nagyon sok a lólopás. Hogy miért könnyebb most a lótolvajok dolga? Mert ha sikerül észrevétlenül elvinniük a lovat, utána senki nem kérdi tőlük, hol szerezték. így még akár az is előfordulhat, hogy egy több százezer ^forintos veri senylovat ellopnak és eladják a vágóhídon. > A termelőszövetkezet ellopott lova magyar félvér te- nyészkanca volt. Értéke hatvanezer forint — ez a lovaknál gyenge közepes árnak számít. Egy németjuhász kutya értéke ezt meg sem közelíti. Ennek ellenére a fültetoválás életre szóló jelet tesz a kutyára, s ha vita támadna, hogy kié az állat, egyszerű a döntés: csak a tetovált jelet kell azonosítani. Ez a tetoválás semmilyen módon nem távolítható el. Érdemes lenne fontolóra venni, nem volna-e szükség a lovaknál is valamilyen maradandó megjelölésre. Pável Melinda Szépen ír a tinta Szerda esténként Budaörsön A jó tanácsok sokat segítenek „Kedves tizenéves társunk. Segíthetünk? Gondod, problémád már akad elég tizenéves korban is. Kérdezhetsz: Budaörssel kapcsolatban bármiről, szabadidős programok4 ról, utazásról, sportról. Beszélgethetsz! Négyszemközt is. Bármilyen lelki és egyéb gondjaidról, káros szenvedélyekről, életmódról, szerelemről, barátságról. Telefonálhatsz! Minden szerdán 16-tól 20 óráig a 450-464-es telefonon arról, amiről kérdezni, beszélgetni szeretnél. Írhatsz! Akár névtelenül, jeligés levélben gondjaidról. Hirdethetsz! Kedvezményes áron a városban kikerülő hirdetőtábla T1N-TA rovatánál.” Azt hiszem, igen csábos felhívás. És hogy mi az a TIN-TA? Hát a TlzeNéves TAnácsadás, melyről lapunk korábbi számában már beszámoltunk. Nos, ezen a héten már harmadik alkalommal várta Berki Éva ifjúság- politikai előadó és csapata — olyan fiatalok, akik úgy érzik, hogy segíteni tudnak társaikon, természetesen szakemberek közreműködésével — a tanácsra szorulókat. A kis társaság megszokott munkáját végezte. A tanács bejárata melletti két kis szobában a tanácsadók a problémákkal hozzájuk forduló fiatalokkal beszélgettek. Egy másik helyiségben lázasan dolgoztak a többiek. Dobozi Ibolya csapatvezető kisebb megbeszélést tartott, majd Gyurcsák Szilviát látogatta meg, aki éppen egy 14 éves kislánnyal — aki barátnőjével kereste fel a TIN-TA-t — folytatott eszmecserét. Ö egy kissé csalódott, hiszen pszichológussal szeretett volna beszélni, azután ítészeteken elmesélte problémáját. Gyurcsák Szilvia sűrűn bólogatott,, hiszení ő is átélte ezt a 'kort, á reménytelen szerelmek korszakát. — Fogadjunk, hogy szerelmi csalódás — néz a kislányra a csoportvezető, amikor belép. — Hidd el, nem kell elkeseredni. Én, amikor eny- nyi idős voltam ... És mesél, oktat, tanácsot ad. A kislány megkönnyebbült szívvel távozik. A jó tanácsok sokat segíthetnek neki, bár problémája nem oldódhat meg egycsapásra. — Szilvia — fordult a tanácsadóhoz Dobozi Ibolya —, ne felejtsd el beírni a beszélgetés lényegét a naplóba. Hiszen a hétfői esetmegbeszélésen szó lesz róla. Nehéz dilemma — ckak meg tudjam állni, hogy ne szóljak bele ... — mondja barátnőm. — Mibe ne szólj bele? — Ági lányom ismét „halálosan szerelmes”. A fiú, aki valóban kedves, okos, rendes, jó szakmája, is van, úgy látom, szintén szereti Ágit. — Akkor mi a baj, mibe kell vagy nem kell beleszólni? Mély sóhaj: — A fiú tíz évvel fiatalabb nála. Most én hallgattam mélyen. Tudom, hogy szerelemben, sikerült vagy rosszul sikerült házasságokban nincsenek örökérvényű szabályok. Még azt is elhiszem, hogy egy harmincéves, szép, fiatal nőbe szerelmes lehet egy jó külsejű, koránál többet is mutató húszéves fiú. De mi lesz tíz, húsz év múlva? Tudom a választ: mi a biztosíték akkor, ha ösz- szeillenek korban? Akkor is hány szépnek indult házasság bomlik fel! De persze ilyen nagy korkülönbséggel biztos, hogy több az esély. Barátnőm sürgetett: — Szólj már valamit! Miért hallgatsz? Beleszólhatok, vagy nem szólhatok bele?! Csak ennyit feleltem: a véleményedet, a gondodat elmondhatod, de bele nem szólhatsz. Arra az újabb kérdésre, hogy ez maga már nem beleszólás-e, igazán nem tudtam válaszolni. (sm.) A telefonnál Lénárd Zoltán — az egyik tanácsadó. Önnek okuláré kell Szigethalmon is bemutatkozott már a korszerű HOYA szemvizsgáló gép. Az Olotért Vállalat számítógép-vezérlésű berendezése és annak kezelői — Gáspár Anna vizsgáló és Kecskés Attila — díjmentesen álltak az érdeklődők rendelkezésére. Sokan vették igénybe a korszerű csodamasinát, mint például e kép szerzője is, akiről a gép és kezelői kiderítették, hogy az olvasáshoz ezentúl szemüveget kell viselnie. Kár, hogy a HOYA egyelőre csak „vendégszerepelt” a Csepel-szigeti községben. Hancsovszki János felvétele Egy megszeppent fiú állt a bejáratnál. Ö már másodszor jár itt. Szeretne leszokni a dohányzásról, ehhez kér segítséget. No és persze a szerelmi problémájára is gyógyírt vár, hiszen ebben a korban a fiatalok igen érzékenyek szívük választottjának ballépéseire. Közben felbukkant a folyosón Antóni Tamás, hogy kiürítse a levelesládát. Sajnos, kevesen írnak. Egy-egy boríték azért mindig akad, és amikor a válaszokat írják, kicsit Veress Pál utódainak érzik, magukat,, . hiszen ezek az esetek .akár az 1^1 válogatott magánügyek rovatába is helyet kaphatnának. — Azért nem ilyen egyszerű minden esetünk — mondja Berki Éva. — Például az alkoholizmussal és más súlyosabb problémáikkal küzdő fiatalokon az ifjú tanácsadók nem tudnak segíteni. Ilyenkor a tanács illetékes szerveihez fordulunk. A TIN-TA tehát él, várja a fiatalokat. Senki ne rettegjen, senkinek ne legyen gátlása, nyugodtan keresse fel problémájával a segíteni akaró tanácsadókat. Ez a tinta nem „pacázik”, ha jó célról van szó és segítségével jó szöveg írható a fiatal lapjaira. Irta és fényképezte: Csécsei Zoltán Kisáruház Űjabb létesítménnyel gyarapodott a budapesti fogyasztási szövetkezetek üzlethálózata. A XVIII. kerületi Vörös Hadsereg útja 168. szám alatt megnyílt a Horizont Áfész sportkisáruháza. A 6 millió forintos költséggel épült létesítményt a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát korszerű paneléiből állították össze; eladótere több mint 300 négyzetméter. Az üzlet nyitókészlete mintegy 4 millió forint volt. A vásárlók a sportszereken kívül a téli és a nyári sportoláshoz, a szabadidő eltöltéséhez használatos ruhákat találják meg itt. Az áruház több terméket ‘közvértlenW a Ve-fhnelőktöl, egyebek 'közt a fogyasztási szövetkezetek ipari üzemeitől szerez be. Nyugdíjban az alapítók Túlzás az, hogy siillyei a bajé — Ügy hallottam, hogy süllyed az önök hajója. Mi igaz ebből? — kérdezem Kis- györgy Csillát, az Elegant Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységének igazgatóját. — Nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy egyelőre nem kell még a vészharangot félreverni. Túlzás azt mondani, hogy süllyed a hajónk. Kétségtelen, hogy valameny- nyi ruhaipari vállalat rosz- szabb körülmények között gazdálkodott, mint a korábbi években. A számok mögött — Az 1987-es esztendő számunkra is elég sok nehézséget hozott. Rendkívül megnövekedtek a piaci igények. Nemcsak a külföldi megrendelők, de a belkereskedelem is magasra tette a minőség mércéjét. Eddig valamennyi mutatónk tervközeiben van. Mintegy 110 ezer darab terméket gyártottunk, ennek csaknem 50 százaléka exportra került. Kedvezőtlen az, hogy nem volt saját anyagos tőkés exportunk — nehéz erre alkalmas magyar szövetet találni —, teljes egészében bérmunkát végeztünk, amely kevésbé nyereséges. — Korábban gondot okozott a kis tételes megrendelés. Változott-e valami? — Sajnos, nem. Alaposan megnőtt a kis tételek száma. Több mint kétszáz modellt készítettünk az elmúlt 9 hónap során, ez átlagosan 500 darabot jelent. Am ha a számok mögé nézünk, akkor a 60—80—100 és nem a 800— 1000 darabos megrendelések voltak a gyakoribbak. Például van olyan tőkés partner, amely butikhálózatnak szállít — egy butikba 4—5 példány kerül. Rendkívül munkaigényes, divatos ruhák ezek. Viszont előfordult, hogy a 98 kabát kétféle anyagtípusból és öt színben készült. így nagyon nehéz a tervet teljesíteni. — Valóban annyira nem volt munkájuk, hogy a Nívó Ruházati Szövetkezetnek dolgoztak? Egy kis lemaradás — Annyi igaz a hírből, hogy a Nívó megkereste a gyárunkat, segítsen két , sürgős határidős tételének legyártásában. A szolnoki gyáregység bérmunkában vállalta ezt a feladatot. Egyébként az elkövetkező két és fél hónapban bőven akad tennivalónk. A napokban bekapcsolódunk a szovjet exportra szánt gyártási programba, ez lehetővé teszi, hogy a jelenlegi kismértékű lemaradásunkból is behozzunk valamit. Ez a lemaradás abból adódik, hogy a tervezettnél munkaigényesebb — több ezer — gyapjú férfikabátot készítettünk amerikai és angol partnerünknek. Hiába, a kabátgyártás nem profilunk és nagyobb szaktudást igényel. — Ebben az évben már egyszer csökkentették a létszámot. Várható-e újabb leépítés? — Vannak olyan vélemények a városban — talán gyáregységen belül is —, hogy emelkedik a kilépések aránya. A szalagon dolgozni nem könnyű, akik hosszú éveken keresztül ezt csinálják, elfáradnak. Nem beszélve a monotonságról és a növekvő követelményekről. Ennek ellenére nem több a kilépők száma, mint a korábbi években. Viszont sajnos, egyre jobban fogynak az alapító tagjaink — nyugdíjba mennek. Őket nehéz pótolni az ifjú szakmunkásokkal. Bár úgy tűnik, hogy nagyobb az érdeklődés a szakma és a gyár iránt is. Hiszen a 39 végzett fiatalból tizennyolcán maradtak itt, előző években ez a szám körülbelül 10 volt. Ugyanakkor mivel kevesebb a városban a munka- lehetőség, több a jelentkező. Tehát válogathatunk. Ezért kizárólag szakmunkásokat veszünk fel. Még soha nem volt ilyen stabil a létszámunk. — Mi van a beharangozott új termékekkel? —. Több, eddig ismeretlen terméket készítettünk: téliesített serdülő és női balionru- házatot, ballonkabátokat különböző műszőrme díszítésekkel, kismamaruhákat, amelyek saját üzlethálózatunkban kerülnek értékesítésre. Bizakodnak — Tudják-e garantálni a béreket? — Májusban 5 százalékos alapbéremelést hajtottunk végre. Akadtak hónapok, amikor termelési problémák miatt a megszokottnál alacsonyabb bérszázalékot fizettünk ki. Ezt az év utolsó negyedévében szeretnénk ellensúlyozni. Szeptember 1-jétől háromszor 1 hónapos munkaversenyt hirdettünk meg Már szeptemberben is érezhető volt a hatás — 51 ezer forint jutalmat fizettünk ki az alapbéren kívüli Remélem, hogy októberben és novemberben sem lesz ez másképp. Bizakodunk. Az köny- nyíti a helyzetünket, hogy most szovjet exportra egy modellből kell 11 ezer darabot legyártani. A tőkés partnereink is jelentkeznek még Azt hiszem, hogy az eddigi minimális lemaradásunkat behozhatjuk. F. F.
