Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-23 / 250. szám

Csillagászok A csillagászati szakkör első őszi foglalkozására ma 18 óra­kor kerül sor a művelődési központban. Korra való tekin­tet nélkül várják mindazokat, akik szívesen ismerkednének a világegyetem felépítésével és gyönyörködni akarnak az ég­bolt látványosságaiban. Segít a KISZ Gyűjtési akció Jó néhány kezdeményezésről tudunk már, amit a hátrányos helyzetű családok, gyerekek megsegítése érdekében tettek üzemekben, intézményekben, bizonyságként, hogy a rá­szorulók sorsát a többség szí­vén viseli. Ilyen nemes tettek közé tartozik a ruhagyűjtési akció, aminek legközelebb a városi KISZ-bizottság lesz a színhelye. Október 27-én és 28-án várják azokat, kik nél­külözhető, de még használ­ható téli, nyári gyermekruhák­kal szeretnének hozzájárulni a gyűjtéshez. A ruhák átadásá­nak időpontját délután 3 és fél 5 óra közé tűzték ki a szer­vezők, de betartásához nem ragaszkodnak szigorúan. : IN H AZ A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Luxemburg grófja. Blaha Lujza bérlet. A Kelemen László Kamara- színházban, este 7 órakor: Pygmalion. Kodály Zoltán bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban délután 3-kor és este 7 órakor: Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 246. SZÁM 1987. OKTOBER 23., PÉNTEK Apáczai Csere János szelleme Ifjú pedagógusok székfoglalója Az értelmező kéziszótár szerint a székfoglaló címszó alatt a következőket olvashat­juk: „Taggá választott, tanszé­ket vagy tisztséget elfoglaló személy beköszöntő, bemutat­kozó beszéde, előadása”. Visz- szalépve az időben, Apáczai Csere János, a magyar polgá­ri pedagógia úttörője és klasz- szikusa a holland egyetemről hazatérve, 1654-ben a gyula- fehérvári iskolában beköszön­tő székfoglaló beszédét „A böl­csesség tanulásáról” címmel tartotta meg. Ez elsősorban a pedagógusoknak, a kollégiumi tanároknak tárt fel új szem­léletű gondolatokat. Ül:: Comeniushoz hasonlóan „az életre szükséges dolgok tanu­lását” helyezi előtérbe a szük­séges széles látókör kialakítá­sa mellett, amely szárnyalni Sporthírek Győzelem, nagy mérkőzésen Középiskolás leányaink a gimnáziumi labdajátékterem­ben fogadták kettős találkozón a ceglédieket, míg a többi, kö­rösi vonatkozású bajnoki ösz- szecsapásra idegenben került sor. A férfi NB II. közép A-cso- portjában: Nk. Kgy. Kinizsi— Állatorvostudományi Egyetem SE (Bp.) 93-86 (46-44). Nagy­kőrösiek: Horváth Z. (16), Szirmai (10), Pásztor (8), Zág­ráb (8), dr. Salgó (21); csere: Hegedűs (2), Radnay (4), Hor­váth A. (2), Kovács (22), Mo- csai. A sok mozgással és jó bejátszásokkal kezdő körösiek a 3. percben már 7-0-ra ve­zettek. Mindkét csapat jó tel­jesítményt nyújtott. Később a cserékkel feljavult a védeke­zés. Az első félidő hajrájába, majd a szünet utáni 4. percig a vendéglátók kemény játék­ban 50-50-re egyenlítettek. Nagy volt az iram. A kinizsi- sek — főleg rutinosabb játéko­sokkal — tudtak újítani. Bár az ellenfél szinte mindent megtett a győzelemért, a na­gyon kemény küzdelemben, jó. hajtós találkozón ismét sike­rült győzni. Olyan mérkőzés volt, amelyen érződött, hogy minden fővárosi csapat (az összes ellenfél az lesz!) a kö­rösiek skalpjára feni a fo­gát. A hatvanfőnyi szurkoló­gárda is elismerést érdemel. A női NB II. közép B-cso- portjában: Tatabánya BHG— Nk. Kgy. Kinizsi 60-56 (33-35). Nk.: Szappanos (4), Bajáki (2), dr. Fülöoné (16), Kosa (17), Józsa (9); csere: Komáromi (6), André (2). Takács. Varga Imre edző tájékoztatása sze­rint a hazaiakat nyíltan támo­gató játékvezetők ténykedését az első félidőben még ellensú­lyozni tudták a kinizsisek. Szünet után az első négy perc­ben három körösi lány kipon­tozódott, s ez döntő volt Tipi­kusan az a mérkőzés volt, amelyen nem a jobbik csapat győzött. A mérkőzésről a ta­tabányai városi televízió rész­leteket vett fel és közvetített. Az ifjúsági és diák fiú V. korcsoportos megyei bajnok­ságban. Monori Gimnázium— Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a rokonoknak, ba­rátoknak. ismerősöknek. 1ó szom szádoknak a Tejüzem vezetőségé­nek és dolgozóinak akik felejt­hetetlen férjem, édesapánk Adám Imre temetésén megjelentek, ko­szorúkkal. virágokkal fejezték ki egvüttérzésüket. A gyászoló csa­lád. Nk. Toldi 86-32 (27-16). A most bemutatkozó új körösi csapat tíz percig még tartotta magát, majd a múlt évi első helyezett jobban elhúzott. Legjobb dobók: Reggel (22) és Bállá (6). Váci Gimná­zium—Nk. Gimnázium 52-10 (30-4). Tartalékosán és össze­sen hat főt játszatva vesztet­tek a körösiek. Ld.: Fischer (5) Váci Gimnázium—Nk. Gimnázium 48-41 (26-19). A szabadtéri pályához hozzászo­kott vendéglátók kihasználták ezt az előnyüket. Ld.: Barta (16) és Fruttus (12). A serdülő fiú megyei baj­nokságban: Nk. Kgy. Kinizsi —Váci Gimnázium 63-8 (29- 4). A körösiek fölényesen nyerlek úgy is, hogy több út­törő korút is játszattak. Ld.: Matuska (25) és Szőke Sz. (12). Ifjúsági és diák leány V. korcsoportos megyei bajnoki: Ceglédi Gimnázium—Nk. Gimnázium 57-13 (36-6). A be­tegség miatt három legiobbiu- kat nélkülöző helyiek tartalé­kos voltát a magassági fölény­ben levő ellenfél kihasználta. Ld.: Fischer (5) és Soós (4). Serdülő diák leány IV. kor- csoportos megyei bajnoki. Nk. Gimnázium—Ceglédi Gimná­zium 107-10 (38-2). Nagy fö­lényben az elsöprő győzelem is megérdemelt. Ld.: Csánvi I (39), Görbe (32) és Szabó Sz. (25). villAmtorna lesz A szakszervezetek és a KISZ városi bizottsága, valamint a tanács művelődési, egészség- ügyi és sportosztálya novem­ber 7-én ismét megrendezi a hagyományos ünnepi kispályás labdarúgó-villámtornát. Ne­vezni már lehet a KISZ-bi- zottságon. ELMARADT AZ ÖHV Szervezési hibák miatt el­maradt a tormási lőtérre ter­vezett városi középiskolás összetett honvédelmi verseny. Csak hárman jelentek meg. PÉNTEKEN Kosárlabda. Gödöllő: GEAC —Nk. Toldi, ifjúsági fiú me­gyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Ifjúsági-sport­telep. 15 óra: Nk. Szakmun­kásképző—Kiskunlacházi Szakmunkásképző, megyei IV. korcsoportos diák bajnoki mérkőzés. Sportlövészet. Tormási lő­tér, 15 óra: az MHSZ Nk. Konzervgyár LK háziverse­nye. S. Z. engedi az alkotókedvet is. Bethlen Miklós tanítványa a merész pedagógus újítót lát­ja benne feljegyzésében így fogalmazva: „Bezzeg ő tudott szükségből erényt es dicsősé­get csinálni”. 1656 nyarán a kolozsvári is­kola igazgatását kapta megbí­zásul. Beköszöntő beszéde, „Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról” tartalmát tekintve már egy néphez szól, s az egész nemzetet kívánja moz­gósítani az iskolaügy érdeké­ben. Iskolaújító, nagyszabású tervei részben valósulnak meg a kor hátramozdító szelleme miatt, ennek ellenére az általa irányított intézmény Erdély legnívósabb iskolájává nőtte ki magát. Emberi és pedagógiai nagy­sága, gondolkodásának haladó jellege, jobbító szándéka két­ségtelenül a legnagyobb peda­gógus egyéniségek közé emel­te. Ma is példa lehet mind­azok számára, akik élethivatá­sul mások nevelését, oktatását választják. Az általa meghonosodott székfoglalók hagyományát 1983-ban elevenítette fel a vá­rosi pedagógus-szakszervezet és a tanács művelődési osztá­lya azzal a céllal, hogy a pá­lyakezdő fiatalok diákéveik alatti szárnypróbálgatását az egész város közössége előtt is­mertté tegye. Szép és emléke­zetes nyitánya ez a pályakez­désnek. A megyében is egyedüli pél­dás kezdeményezés visszhang­ja kedvező. Elmondható, hogy a fiatal pedagógusok szakmai igényességét ez a színfolt meg­erősíti, fokozza, belső szük­ségletté teszi a pályafutás so­rán is. Időről időre a székfog­lalókon jó hallani és tájéko­zódni arról, hogy milyen fel­készültségű és kvalitású fiata­lok lépnek be egy olyan tevé­kenységi területbe, ahol a jö­vő generációjának sorsa for­málódik. A jelenkori társadalmi fej­lődés szakaszában gyakran módosul a pedagógiai munka számos vonatkozásban, a la­vinaszerű információáramlás, a tudományos-technikai hala­dás napjainkhoz alkalmazkodó nevelő-oktató tevékenysége jól felkészült, hivatásszerető, sokoldalú, nyitott és alkotó szellemű pedagógusokat igé­nyel, akik az állandó és ak­tuális feladatok egyensúlyának megtalálására képesek. A mostani székfoglalón 15 pályakezdő pedagógust üdvö­zölt dr. Makai Katalin osz­tályvezető. E fiatalok diák­éveinek utolsó évét mozgal­massá tette a szakdolgozatírás, az államvizsga és az állás- keresés. A végleges útrabocsá- tás nagy erőpróbáinak egyike az a jelentős dokumentum, amely a tanulóévek elméleti és gyakorlati jellegű tapaszta­latait összegzi. A szakdolgozatokban válasz­tott témák feltáró, kutató ösz- szehasonlítása jórészt a ta­nult ismeretekre épül ugyan, de azzal a plusszal, hogy az önálló gondolkodás, vélemény- nyilvánítás, és megoldás kidol­gozásának sajátosan egyéni jellegére is rátereli a figyel­met. Az egész témát nem könnyű csupán 10 percben úgy tálalni, hogy hosszú évek gya­korlatával bíró hallgátóság előtt figyelemfelkeltő és von­zó legyen. A most bemutatko­zó fiatalok friss tudásuk sok­oldalúságát, pályakezdő hitü­ket változatos tartalmú té­mákban csillogtatták meg im­ponáló biztonsággal, és gyak­ran meglepő előadási készség­gel. Az ötödik ünnepélyes szék foglalót dr. Makai Katalin azon gondolatokkal zárta, hogy a pályakezdő fiatal pe­dagógusok a mindennapok gyakorlatában találjanak sok örömet, leljenek olyan élmé­nyekre, amelyek a későbbiek­ben is hasonló mélységű szakmai munkák megírására ösztönzi majd őket, hosszú távon segítve megőrizni ma gukban az alkotó, kísérletező pedagógus szép eszményét. Szendrődi Judit Piszketövek A nagykőrösi piszketer­mesztés felfuttatását elősegí­tendő. a konzervgyár az áfész- en keresztül az utóbbi évek ben több ezer piszkecsemetét adott a termesztőknek ingyené' sen. Az akció az idén is tart, eddig már legalább 6 ezer tő­re futott be megrendelés. . A szaporítóanyagok a minap megérkeztek a szövetkezet Mentovicn utcai épületébe, ahová fél 8-tól délután 4-ig várják az igénylőket. Mozi A nagyteremben: Hóbortos népség I. Színes botswanai filmvígjáték. Előadás 5 és órakor. A stúdióteremben: Vetély- társnök. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. Tisztítók, gőzölök, vasalók Ruhák százai a Dominiben A Hattyú Textiltisztító Vál­lalat vegytisztító részlegébe azok a ruhák kerülnek, ame­lyek nem állják a mosást, csak perklóretilénes kezeléssel tá­volíthatók el belőlük az olajos szennyeződések. Mostanában, hogy előkerültek a szekré­nyekből a melegebb holmik is, műszakonként 700—800 kiló ruhát kell a „vegyészeknek” rendbe hozniuk. Pontosabban a Domini nevű forgódobos gépnek a dolga ez, amelyben egyszerre 180—200 kiló ruha szabadul meg a múlt télen szerzett foltoktól. Kecskés László pttjártunkkor éppen végzett egy adag járatásával, alkalmunk volt meggyőződni a praktikus szerkentyű kifogás­talan munkájáról (alsó kép). A kabátok, zakók ezután azokhoz a vasalókhoz kerül­nek, — akiknek nincs vasa­lójuk. Legalábbis olyan nincs, mint odahaza a háziasszo­nyoknak. De minek is lenne, azzal ugyan nem sokra men­nének. Ehelyett bábukra öltik a kényes kelméket, s irány velük a nagy teljesítményű gö- zölőszekrénybe, ahol aztán megszabadulnak minden ránc­tól. Képünkön Forizs József- nét látjuk a sötét zakó gőzö­lésre való előkészítése közben (jobb oldali kép). Persze, a külön kezelt pipe­re holmiknak, ágyneműknek és fehérneműknek ma is a ha­gyományos kézi vasaló tudja gondját viselni. De csak an­nak kezében, aki ért hozzá, mint Keskeny Rudolf né, aki lassan másfél évtizede futtat­ja a deszkán a forró hasú szerkezetet (bal oldali kép). (Varga Irén felvételei) Tanyai vakáció Zolika, a hétéves pesti kis- unoka a nyáron három hetet töltött a Csengődi-tanyán. A szülei külföldre utaztak, s a gyereket a nagyszülőkre bíz­ták. Igaz, a nagymamának meg kellett esküdnie, hogy sem a kúthoz, sem a kutyá­hoz. sem a nádasba nem en­gedi a fiút. Az első nap rendben telt el. Végigjárták a tanyát: megcso­dálták az állatokat, vetettek néhány szem kukoricát a csir­kéknek, s a gyerek csak nagy rábeszélésre mondott le arról, hogy éjszakára ágyába vigyen egy kisnyuszit. A nagymama úgy elfáradt, mintha egy hé­ten át szedte volna a markot, így hetvenévesen, egy java­korabeli kaszás után Másnap aztán, amikor meg­ebédeltek. nem is tudta meg­állni, hoev egy fél órácskára le ne dőljön szunyókálni A fél órából egy bő óra lett. s mire fe'ébredt, a gyerek már nem volt sehol. Csengődi néni előbb az urát kereste meg az ólak körül, majd hangosan kiáltozni kez­dett. — Zoli! Zolika! Már a második hívás után hallatszott a válasz az egyik cseresznyefáról. — Itt vagyok. A nagymama halottsápadt lett. Szent isten! Ez felmászott a fára. Ha az anyja megtud­ja ... Csengődi bácsi csak mosoly­gott. — Te meg nevetsz? A nagypapa büszkén gon­dolt arra, hogy csak van egy kis tanyai vér ebben a gye­rekben, ha városi létére fel tudott mászni a cseresznyefá­ra. Aztán a feleségéhez for­dult. — Mire esküdtél meg? — Hogy a kúthoz, a kutyá­hoz meg a nádasba ... — Na látod! Azzal otthagyta a még min­dig rémüldöző asszonyt, és ment a dolgát végezni. Egy hét telhetett el a há­romból. amikor Zoltánka be­jelentette, hogy nem érzi ma­gát jól, neki Pesten öt paj­tása is van, itt meg nincsenek barátai. Játszótárs után kellett néz­ni Szerencsére a szomszéd ta­nyában volt egy hatéves kis­lány. Csengődi néni átment, s megkérte az anyját, hadd játsszanak a gyerekek délutá­nonként együtt őnáluk Ettől fogva minden rend­ben volt Zoltánkával Igaz, néha órákra eltűntek, de vé­gül mindig előkerültek Csak a nagymama ideges­kedett állandóan — Hol lehetnek? — Valahol a tanya körül, ne félj! — nyugtatta az ura. — Te! Ezek bementek a ná­dasba. — Majd megjönnek, ha ott vannak. — De az eskü ... — Ne félj. a Bundi vigyáz rájuk. — A Bundi? — Zolika leoldotta a lánc­ról. s együtt mentek hármas­ban. — No, már csak a kút hiányzik. — Ügy bánik az a kútostor- ral, hogy az apja sem csi­nálta különbül. — Te engem a pokolra akarsz juttatni — mondta Csengődi néni, de aztán arra gondolt, hogy öt gyereket ne­veltek fel, és sem a kutya nem harapta meg őket, sem a kútba nem estek be, de még a nádasból sem kellett kimente­ni egyiket sem. Meg is érkeztek nem sokkal vacsora előtt mind a hárman: Zolika is, Zsuzsika is, a ku­tya is. — Hazahozta őket a gyom­ruk — nevetett a nagyapa. Zolika kötelességének érez­te. hogy kis játszópajtását minden este hazakísérje. Szé­pen kézen fogta őt, s így men­tek a szomszéd tanyáig apró­kat lépegetve a dűlőúton. Az egyik alkalommal a kis­fiú szomorúan ült le a vacso­rához. — Tán összevesztetek? — kérdezte a nagymama. — Á, dehogy! — Hát akkor? Zoli egv kicsit gondolko­zott, majd megszólalt. — Az a baj. hogy nagyon rossz helyen van a ti tanyá­tok. — Rossz helyen? — kérdez­te csodálkozva a nagyapa. — Aztán miért? — Túl közel van a Zsuzsi- káék tanyájához. Ilyenkor es­te egykettőre odaérünk — mondta a kisfiú, és bánatosan kezdje kanalazni a lebbencs- levest. A két öreg alig tudott ko­moly maradni. Aztán mikor a gyerek már lefeküdt, a hetvenöt éves Csengődi Márton megsimo­gatta a felesége kezét. — Emlékszel, te a nyolcadik vagy a kilencedik tanyában laktál annak idején .. Tóth Tibor ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents