Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-21 / 248. szám
VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 244. SZÄM 1987. OKTÓBER 21., SZERDA Mária Terézia vörösnek látta Az épületet meg kell menteni Vörös ház. Különös név egy magtárnak, a választás mégis indokolt. Mikor 1721-ben gróf Althann Mihály Frigyes váci püspök elrendelte egy gazdasági épület emelését, a munkálatokat nápolyi mesterekre bízta. Csakhogy a munkások szaktudásukon kívül ízlésüket is magukkal hozták, így lettek a falak a nápolyi királyi palota mintájára vörös színűek. Sajnos, jelenleg egyedül az épület jelzője őrzi ezt a történetet. Az eredeti szín igenigen megfakult, úgy hogy helyesebb mostanában vöröses házról beszélni inkább. A bejáratot egy ideje iadúcolás ék- teleníti. Nagy darabokban hiányzik a vakolat. És ahogy lenni szokott, a romlás nem korlátozódik a külcsínre. Valamit tehát tenni kellene! Mellesleg ezt mór megpróbálták néhányszor. Múzeum a tervben — Az építmény sokáig a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kezelésében állt, ám fenntartása gazdaságtalannak ítéltetett — mondja dr. Kovács Tibor, a tanács titkársági osztályának vezetője. — A városi tanács 1978- ban úgy döntött, átveszi az épületet. Az eredeti tervekben múzeum létesítése szerepelt. Ehhez mindenekelőtt az akkoriban bent lévő bérlőket kellett kihozni. Végül is 1979-ben költözött be a restaurálóműhely és itt kerültek elhelyezésre a múzeum által összegyűjtött gépek, szerkezetek. Elkészültek az átalakítás dokumentációi is. de mivel a kivitelezés körülbelül 80 millió forintra rúgott volna, a dolog kútba eset. Felvetődött, hogy az épület megmentése érdekében új elképzelésre álljunk át. Olyan városi ellátási célt kerestünk, amely egyben biztosítaná az épület felújítását. Így körvonalazódott egy bevásárló- központ létesítésének gondolata. Az 1985-ös teho-program- ban ez a reálisan megvalósítható elképzelések között szerepelt. Megkerestük a Vak Bottyán Múzeumot, hogy a kiköltözéssel járó elhelyezési igényeket megbeszéljük. Végül megállapodás született. E szerint a múzeum egy Sztáron Sándor utcai épületért cserébe visszaadja a Vörös házat. A kiürítés határideje október 31. Kíváncsi vagyok azért, mi lesz novembertől. Azt hiszem a 84-es viszonyokhoz képest nem csökkent az építőanyagok ára. A 80 millió 80 millió marad — jó esetben. A tervek viszont változatlanok. Ezekről a tervekről kérdeztem Phillipp Irigy est, Vác város főépítészet. A beszélgetés külön érdekessége volt, hogy Phillipp Éngyes egyetemi diplomamunkája a jelenlegi piac rekonstrukciójával foglalkozott. üj elképzelés: piac De lássuk a jövőt í ^ vőros általános rendezési tervében a Vörös ház táv- iátokban mint piac szerepel Az épületen belül a teljes hasznos terület körülbelül 2500 négyzetméter lenne, ehhez jön meg a 2000 négyzetméternyi “í^ar. A végsö állapotban egy 3000 negyzetméteres parkoló i ,®,a^aa a gépkocsikat. Az át- f alakítás várhatóan négy ütemben valósulna meg. Mindenekelőtt a kaput kell helyreállítani, a cserepeket kicserélni a badogosmunkákat elvégezni egyszóval a legfontosabb feladat pillanatnyilag az állagmegóvás. Bár az épület gázüzemű lesz, a kéményeket építészeti elemkent továbbra is meg- hagynák. Közülük a veszélye- seket a cserép alá fogjuk visszabontani. A későbbiekben kerülne sor az elárusítóhelyek kialakítására. A főút melletti összekötő^ szárny kétszintes elrendezésű. Az épület alsó, bol- tozatos, fedett tereiben áru1- sítóasztalok behelyezésével a piaci funkció könnyen megoldható. Itt biztosítanánk helyet kisebb, zárt üzlethelyi- segeknek is. A felső szinten meg szeretnénk növelni a légteret a padlás felé, ide további árusítóhelyeket tervezünk. — És mi történik a külső falak színével? Vörös ház marad a Vörös ház? — Természetesen igen. Az eredet! tonus megőrzése érdekeben faldarabokat raktunk ei mintának. Mellesleg a Vörös háznak és a siketek in- tezetenek hajdanán niegegyp- zett a színe. Legalábbis Mária Terézia még a két épületet ugyanolyannak látta, amikor az utóbbiban — amely valaha püspöki palota volt — vendégeskedett. — Persze voltak, akik ki- fogasoltók a piac áthelyezését teszi hozzá Ritecz György tanácselnök-helyettes. — Féltek a parkolási gondoktól, a 2-es ut szomszédságától. Az előzőekből kiderült, parkolóhely bőven lesz. Az épület homlokzatán nem változik semmi, a főút felől csak gyalogosan le- het f leendő piacra jutni. Az áruellátássá) kapcsolatos szállítás hátulról történne, eszerint forgalomnövekedés csak az oldalsó kis utcákban várható. Annyit hallani mostanában a takarékosságról. SzükHörcsőgprém Tőkés piacra szállítják Az Alföldön megkezdődött a hörcsögcsapdázás őszi idénye. Békésben és a szomszédos megyék nagy területein a Mezőberényi Áfész szervezi a „vadászatokat”, gondoskodik a felvásárlásról, és külön melléküzemágat létesített a felvásárolt bőrök kikészítésére, illetve finomított, az exportigényeknek is megfelelő prémtáblák gyártására. A hörcsögcsapdázásnak évente két idénye van: a kitavaszodástól május végéig tartó és az október—novemberi. Természetesen a tavaszi bőrök az értékesebbek, hiszen ekkor a rágcsálók még dús téli bundájukat viselik. A Mezőberényi Áfész a tavaszi idényben nyolcszázezer darab kiváló minőségű bőrt vásárolt fel, az ősszel ennél jóval kevesebbre számítanak, de az idei mennyiség így is meghaladja az egymillió darabot. Az áfésznek ez a tevékenysége igen jövedelmező, hiszen a finomított prémtáblákat kizárólag tőkés piacokon értékesítik: ebben az évben mintegy negyvenmillió forint értékű hörcsögprémet exportálnak. Emellett természetesen nem elhanyagolható a hörcsögcsapdázásnak a mezőgazdasági haszna sem, hiszen a rágcsálók veszedelmes pusztítói a gabonamagvaknak. séges belevágni egy ilyen költséges átalakításba? — Magát az épületet minden körülmények között meg kell menteni, ez nem szorul különösebb magyarázatra. A piacfunkciót inkább jobb híján házasították ehhez, mégis úgy érzem, a döntés helyes. A jelenlegi piacot uralják a magánkereskedők, az őstermelőknek alig van helyük. A felhozatal talán éppen ezért gyenge. Állandó parkolási gondokkal küszködünk arrafelé. A Vörös ház átalakításától tehát ezeknek a problémáknak a megoldását várjuk. Költségfedezet — Már csak az a kérdés, honnan lesz pénz minderre? — Több elképzelésünk van. Lehetséges, hogy a felújítási munkálatokat egy nagyobb cég irányítaná, majd az átadás után üzemeltetné is. Ugyanakkor ötletként felvetődött, hogy a felújítások elvégzése gazdasági társulás formájában is történhet. Puhatolódzó tárgyalásokat folytatunk azokkal az állami cégekkel és magánszemélyekkel, amelyek, illetve, akik a leendő piacot használni szeretnék. Felajánlottuk, hogy járuljanak hozzá az átalakítás költségeihez négyzetméterenként 20 ezer forinttal. Ennek fejében a munkálatokat olyan szinten végeznénk el, hogy csak a közvetlen berendezéseket kellene az elárusítóknak saját zsebből beszerelni. — Ha ez a terv valósulna meg, ilyen hozzájárulásból körülbelül 25—30 millió forint jönne össze. További 20 millió forint szerepel erre a célra o városi tanács VII. ötéves tervében. A hiányzó összeg pedig a megyétől, a Belkereskedelmi Minisztériumtól és a Műemlékvédelmi Felügyelőségtől várható támogatásokból kerekedne ki. A Vörös ház teljes rekonstrukciója előre láthatóan csak valamikor a kilencvenes évekre lesz készen. Falusy Zsigmond Szolidaritási nap Barátság — földrészeken át A barátság fontos dolog annak, aki belekóstolt, nehezen tud meglenni nélküle. Nem mindennapos, ha a barátokat földrészek választják el egymástól. De ez is lehetséges! Ezt évek óta bizonyítják a váci Hámán Kató Általános Iskola és a vietnami Thai Binh városbeli Minh Thanh iskola kollektívája. A gyerekek leveleznek egymással, ismeretlenül is érdeklődnek egymás élete felől. Arra szinte semmi esélyük, hogy valamikor is személyesen találkozzanak egymással. Mégis érzik, tudják egymást. Vietnami—magyar szolidaritási napot tartottak a zeneiskolában, amelyre városunkban dolgozó vietnami munkásokat és a vietnami nagykövetség rangos képviselőjét is meghívták. Színes műsort adtak a gyerekek, amelyben ének, próza, vers is volt, de diavetítés és néhány filmkocka is színesítette a délutánt. A vetitővászonról a távoli ország gyönyörű tájai, a világ nyolcadik csodájának nevezett tengeröböl nézett a vendégekre. Nagy sikere volt a magyar nyelven előadott vietnami népdalnak, aminek énekléséhez a vendégek is csatlakoztak. A kölcsönös köszöntők elhangzása után a Hámán Kató iskola ajándékot nyújtott át, melyet a vietnami gyerekeknek küldenek, egy színes televíziót. Fagytűrő borszőlőfajták Befejeződött á szüret a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Kecskemét melletti, Miklós-telepi kísérleti parcelláin, ahol több mint 160 fajtajelölt vizsgázott az idén, a tíztőkés miniparcellákon az új nemesítésű borszőlőfajták némelyikét már több év óta figyelik, értékelik a kutatók. Sokféle igénynek kell megfelelni a jövő szőlőfajtáinak, éppen ezért 15-féle vizsgálati adat kerül egy-egy fajtajelölt törzskönyvi lapjára, fontos a szárazságtűrő-képesség, a fagyállóság, az érési idő, a gyümölcs minősége, s hogy az új borszőlőfajták olyan testes, zamatos bort adjanak, amelyek versenyképesek lehetnek a nemzetközi piacon. A megfigyelt fajták közül egész sor jól elviselte az elmúlt teleken gyakori 25—30 fokos hideget is, ezeknek megkezdték az üzemi szaporítását. Az újonnan szelektált szőlőkkel az idén újabb kísérleti parcellákat telepítenek be a több mint százéves múltú Miklós-telepi nemesítőállomá son. Október végi piac Virág minden mennyiségben Az őszi hónap ellenére színes képet mutat a váci központi piac. Paradicsomhalmok pirosodnak, zöld salátafejeket kínálnák, retek is van bőven úgy, mint a legmelegebb nyári hónapokban. Amibői nagyon sok van: a szőlő. A bornak való 16—17 forint, a csemegeszőlőért 32— 42 forintot is elkérnek. Almából is szép a kínálat, 12—14 forint kilója. A zöldségfélék standján a fehér répáért 20, a sárgarépáért 12—14 forintot kérnek. A káposzta 7—8, a kelkáposzta 8—9 forint. A vitamint pótló saláta fejenként 5—7 forint. Paprikát láttunk 12 forintért, paradicsomot 12— 20 forintért. Solti András piaci felügyelő állandó összehasonlítást végez: az 1986 októberi árakat méri az ideiekhez. Ami nagyon drága lett, az a burgonya. Tavaly 6—7 forintért lehetett szép fajtát kapni, igaz, az idei kínálat is megfelelő minőségileg, de elkérnek érte 12—13 forintot is. Közeledik a halottakról való megemlékezésnek a napja. A piaci napra most helyet kérnek már a koszorúárusok is. Virág már egy héttel előbb is volt, nagy mennyiségben. Az októberi húsellátás jó. A PENOMAH üzlete, a gödi Dunamenti Mgtsz árusító helyei állandó utánpótlással igyekeznek kielégíteni a keresletet. Halat nem árusítanak hétfőtől péntekig, mert a halászszövetkezet tagjai a tavaknál dolgoznak, esetleg az utolsó napon jelennek meg a szokott elárusítóhelyen. Az iparcikk- kereskedők felütik sátraikat a hetipiacok napjain. Egyelőre — december 31-ig — a falak mentén s a többi kijelölt helyen árusíthatnak, fokozva a központi piac zsúfoltságát. fi túlfogyasztás miatt Szigorú bérszabályozás Az igazi reformlépés az lenne — vallják a közgazdászok —, ha a bérszabályozókat a piaci értékítélet váltaná fel. Ha a gazdálkodó jól felfogott érdekből csak any- nyit fizetne az alkalmazottainak, amennyit a munkájuk a számára megér. Ehhez azonban — állítják a szakemberek — a gazdasági környezet még nem érett meg. Tehát jövőre igenis lesz bérszabályozás, s nem is akármilyen: központi, ezen belül pedig a bérek tömegét szabályozza a kormány a gazdálkodók döntő többségénél, és a béren fölüli kereseteknél enged bizonyos szabadságot a vállalatoknak. A központi bérszabályozás meglehetősen szigorú, hiszen a vállalatok teljesítményétől függetlenül egységesen 3—4 százalékos emelésre nyújt lehetőséget. A 3—4 százalék egyelőre csak egy tervezett mérték, de az már biztos, hogy ennél magasabb nem lesz. A központi bérszabályozást csak átmenetként vezetik be. De hogy meddig tart ez az átmenet? Egy évig vagy esetleg tovább? A vállalati szakemberek azt vallják, hogy egy esztendő is sok, mert ennyi idő éppen elég ahhoz, hogy kellő ösztönzők híján csökkenjen a hatékonyság. A szabályt alkotók azonban nem is fogalmazhatnak másként, mint hogy a szigorú központi beavatkozásra a béreknél mindaddig szükség lesz, amíg a gazdasági környezet nem hangolja össze más módon a jövedelemtermelést a fogyasztással. A tervezett béremelés valójában nagyon kevés. Bár így is akadnak — akik szerint minden minimális emelést végre lehet hajtani differenciáltan. Azaz a vállalatnak fontos szakemberek kapjanak többet, míg a kevésbé fontosak ... ha úgy tetszik, semmit. Csakhogy a vállalatvezetők többsége ezt kizárólag elméleti, semmint gyakorlati lehetőségnek tartja. Éppen ezért döntöttek úgy a szabályt alkotók, hogy mégiscsak hagynak egy bizonyos sávot a gazdálkodóknak, amelyen belül a teljesítményektől függően emelhetik a kereseteket. S ez a sáv a béreken felüli kifizetések, mint például a nyereségrészesedés, a jutalmak. A képlet tehát a következő: tegyük fel, minden száz forintból 95 forint az alapbér és 5 forint a mozgóbér. A jövő évi bérszabólyozók a 95 megemelését szabályozzák központilag, s aki az előírt százalékot túllépi, azt olyan súlyos büntetőadókkal sújtja, hogy a túllépésre gyakorlatilag nincs is lehetőség. Ám a fennmaradó 5 forintot a vállalatok a teljesítményeiktől függően emelhetik, tehát a jövedelmezően gazdálkodók jobban, míg a kullogok kevésbé. A félreértések elkerülése végett: a kereseteknek a béreken felüli részét ugyan nem szabályozzák egységesen, központilag, de szabályozzák. Például úgy, hogy előírják: egységnyi termelési növekedés, egységnyi I nyereségnövekedés esetén ennyivel nőhet a mozgóbér. A valóságban a számítási módozatok persze sokkal ösz- szetettebbek. Az elv szempontjából azonban az a fontos, hogy teljesítményektől függően nőhetnek a béreken felüli keresetek. S jogos a kérdés: miért az 5 forint, és miért nem inkább a 95 forintnyi jövedelmi rész emelését kötik a teljesítményekhez? Mert ha el is fogadjuk azt, hogy a feltételek még nem értek meg a szabályozók megszüntetéséhez, akkor is igaz az, hogy már a közelmúltban is, 1985 januárja óta léteznek a reformtörekvésekhez a központi előírásnál közelebb eső bérszabályozási formák. Mint például a jelenleg még érvényben lévő egyéni bérszínvonal-szabályozás. Ezek a formák azért nem tarthatók fenn, mert az ár- és adóreform, amelyet január elsején vezetnek be, olyan mértékben változtatja meg a vállalatok teljesítményeit mérő mutatókat —■ többek között a nyereség tartalmát —. hogy azok nem hasonlíthatók össze a korábbi évek mérőszámaival. S ha pedig így van, semmiképpen sem tehetők függővé egy ilyen torz összehasonlítástól a bérfejlesztési lehetőségek. A bérszabályozók 1988-ban várhatóan a gazdálkodók 80 százalékánál írják elő a bérek tömegének emelési korlátáit, és csupán a megmaradóknál szabályozza az átlagbéreket. Amióta szakemberek vitatkoznak arról, hogy bértömeg vagy átlagbér, azóta hangzik el érvként: az átlagolás arra ösztönzi a vállalatokat,^ hogy kis fizetésű, kevésbé jól dolgozókat is felvegyenek. mert az ő „bérmegtakarításukból” finanszírozhatják a kiugróan magas jövedelmeket. Ha viszont a berek tömege után kell adózni, akkor mindegy, hogy hányán keresnek ugyanannyit, következésképpen bérnövelésre ad lehetőséget a feleslegessé váló emberek elküldése. Ma. amikor a munkaerő átcsoportosítása — a gazdaság szerkezet-átalakításának nyornán - kimondottan népgazdasági cél, mindenképpen ez utóbbinak kell érvényesülnie. Általában. De kivételt kell tenni például a villamos- energia-iparral, a postával, bizonyos szolgáltató ágazatokkal; ahol eleve olyan kevesen vannak, hog£ a létszámcsökkentésre ösztönzésük mindenképpen a szolgáltatásaik színvonalának a romlásával járna. Világos, hogy az 1988-ban bevezetendő központi bértö- meg-szabalyozás nem reform- íepes. Viszont egy korláto- ohií Ide!g segítséget nvújthat n’ h°gy összhanoba kellőn az egymástól elszakadt termelés es fogyasztás. Hogy ezt nem a vállalatoknál, ha- nem például utólag, az adó- „1 «ellene szabályozni '> Hogy mennyire nem könnvű a kerdesre választ adni, bi- Z0I?.y!tía az adóreform ország- gvulesi megerősítését megelőző nagy társadalmi vita. ” E. E. Vetőmag-kezelési eljárás A termésbiztonságot növelő vetőmag-kezelési eljárással, az úgynevezett inkusztrálással javítják a vetőmagvak minőségét az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete Sok érdeklődő Cukorbetegek klubja A Vác Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya és a Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei egészségnevelési csoportja által szervezett cukorbetegek klubja októberi rendezvényét tartotta a Madách Imre Művelődési Központban. A nagyszámú hallgatóságot dr. Barta Györgyi városi főorvos, a klub vezetője köszöntötte, majd dr. Tóth János belgyógyász főorvos „A szív- infarktus és a cukorbetegség” címmel tartott előadást. Nagy sikere volt a Dunakeszi Konzervgyár diabetikus termékei bemutatójának és kóstolójának is. A cukorbetegek klubja 1987. november 18-án tartja következő rendezvényét a Madách Imre Művelődési Központ 34. sz. termében, 17 órától. Az érdeklődők meghallgathatják dr. Mátrai Sándorné gyógyszerész előadását „A cukor- betegség korszerű gyógyszeres kezelése” címmel. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. kísérleti gazdaságának erdőháti vetőmagüzemében. Az eljárás soréit a szemet valóságos második maghéjként védő különleges anyagokkal vonják be annak érdekében, hogy biztonságosabb !égvén a kelése, s jobban elviselje a vetést követő esetleges kedvezőtlen hatásokat. A módszer bevezetésére, a szükséges technológia megteremtésére csaknem 10 millió forintot költöttek. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával az NSZK-ból szerezték be azokat az alapgépeket, amelyekből kialakították a vetőmag-feldolgozás technológiájába illeszkedő in- kusztráló gépsort. A különböző berendezéseket vezérlő automatika egészíti ki. ISSN 01S3—2759 (Váci Hírlap) t
