Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-02 / 232. szám

I Minden gyomot kiirtanak A városgazdálkodási vállalat kertészetében igazán nem áll­ja meg helyét az a mondás, amelynek értelmében szabónak jó nadrágja... de ne is folytassuk. Itt bizony külön gond­dal vigyáznak a gyomtalanságra, s Varga István parkgondo­zó 'fűkaszáló gépével meg az üvegházak közötti részt is lekaszálja. Fipafaragék reménye Új gépekkel új bútorok Jelentős summát emésztett fel a Nefag Kecskeméti úti 3-as számú üzemének tavasz- szal végrehajtott rekonstruk­ciója. Nagyon időszerű volt már a környezet, a munkafel­tételek korszerűsítése a bútor- gyártás termelékenyebbé tétele érdekében. Az ésszerűbben ki­alakított műhelyekbe a még jól használható eredeti gépek­hez lapszabót, páros élmeg­munkálót, sorozatfúrót és egyéb berendezéseket társítot­tak. Mindenre, sajnos, egy ka­lap alatt nem futotta, hátra van még a porelszívók, a fű­tési rendszer szerelése, vala­mint az udvar betonozása. A jelek szerint bízvást le­het számítani rá, hogy foko­zatosan megtérül a befektetés. Az üzem új sorozat- és egye­di tervezésű bútoraira sok he­lyütt felfigyeltek az ország­ban. Főleg a praktikus Dóra nevű kisszökrénysor, a Nelli dohányzóasztal, íróasztalok és dekoratív virágállványok nyer­ték meg a közönség tetszését. A kocséri kárpitosüzem is feliratkozott ismét a megren­delők sorába, oda bútoralkat­részeket szállítanak, .ezenkívül a ceglédi Stylus szövetkezet is innen kéri kárpitozott garni­túráihoz a vázakat. Tavasszal kollégiumi berendezéseket ké­szítettek Bicskére, és 1,2 mil­lió forint értékű a Kecskemé­ti Katona József Színház re­konstrukciójához kapcsolódó vállalásuk szekrények, fod­rászbútorok képében. Czintos András üzemvezető ugyanakkor gondokat is em­lít. A fenyő fűrészáru orszá­gos hiányát szenvedik időn­ként, márpedig nem kell mon­dani, ha tartósan kísért, ez a baj, az semmiképpen sem ked­vez a kialakulófélben levő jó kereskedelmi, vállalkozói kap­csolatoknak. Ügy tűnik, a pipakészítő részlegben is fel-felcsillan mostanában valami használ­ható ötlet. Ez nagy dolog, hi­szen több éve már, hogy nem exportálnak, mivel ódakintre csak a drágán vagy egyáltalán be sem szerezhető nyersanyag jöhet szóba, bár a lanyha pi­pakereslet a dohányzás csök­kenésével is magyarázható. Idehaza sem valami jó a pi­papiac, az utóbbi 2—3 év alatt 30—40 százalékkal kevesebb áru kelt el, ma alig haladja meg a 20 ezret az eladható mennyiség. Most a BNV-n bemutattak egy, a dohánykutatóval ki­munkált új pipatípust, amely már filteres, és az elérhető legjobb minőségű fából ké­szült. Külországi kereskedők is elégedetten pöfékeltek vele, s hazájukban esélyt jósoltak neki. A pipafaragók már eny- nyi hírnek is örülnek, hiszen alig volt már reményük, hogy míves füstölőszerszámaik hírét visszaszerezzék a világban. — ay Mozi A nagyteremben: Nincs ket­tő négy nélkül. Olasz kaland­film. Csak 5 órakor. A stúdió­teremben: Malom a pokolban. Magyar film. Fél 6-kor. A kert­moziban: Tex a mélység ura. 9 órakor. (A hűvös időjárásra való tekintettel, a kertmozi filmjei október 2-ától a nagy­teremben kerülnek vetítésre a szokásos időpontokban.) Juhászati fejlesztés Siránkozás helyett Egy bárányról négy bőrt Újabb harmincötmiliós be­ruházással, két ütemben fej­leszti, korszerűsíti nyereséges juhászati ágazatát a jászberé­nyi Lenin Tsz. Miközben az utóbbi öt év alatt országosan 1,1 millióval csökkent az álló mány, egyötödével az anyák száma, a gazdaságban foko­zatosan felfelé ível az ágazat pozíciója. A nehézségekre való hivatkozás, siránkozás helyett határozott cselekvéssel terem tik meg a rentábilis tenyész­tési, tartási, hizlalási feltéte­leket. A közelmúltban hetvenmil- liós beruházásból szakosított juhászati telepet hoztak létre és a leghatékonyabb techno­lógiákat vezették be. A más célra alig használható 1500 hektár legelőn öntözéssel majdnem megtízszerezték a zöldhozamot, s termésből 12— 15 ezer juh bőséges takar­mányszükségletét fedezik. A takarmánybázisra alapozva az anyajuhállománty meghárom­szorozódott, hétezerre nőtt. az évi bárányszaporulat pedig el­éri a tízezret. A tsz-ben gyakorlatilag egy bárányról „négy bőrt" húznak le: húst, tejet, gyapjút állíta­nak elő. és az értékes trágyá­val pedig jelentős műtrágyát pótolnak a szántóföldi ter­mesztésben. Az ágazatban leg­értékesebb a hústermelés és hizlalás. Az évi 20—25 ezer át­lag 30—35 kiló súlyú hízott bárányok nyolcvan százalékát, hétszáz tonna körüli kiváló minőségű juhhúst, a külpiacon értékesítik. Mindezen felül tejből érd negyvenezer litert, gyapjúból 350 mázsát termelnek. A terv­szerű munkával a juhászat évi nyeresége fokozatosan nő. Az új beruházás első üte­mében újabb bárányhizlaló épül, a második ütemben pe­dig az épületeket, utakat át­építik, korszerűsítik. ÜGYELET Az állatorvosi ügyeleti szol­gálat értesíti Nagykőrös, Nyársapát és Kocsér állattar­tó lakosságát, hogy októbet hónapban a következő rend szerint tartanak állatorvosi ügy eletet. Október 3-án reggel 8 órá­tól, 5-én reggel 8 óráig: Dr. Virsinger György, állatorvosi rendelő. Tel.: 466. Október 10-én reggel 8 órá­tól 12-én reggel 8 óráig: Dr. Zsoldos Zoltán, Kecskeméti út 44. Tel.: 703. Október 17-én reggel 8 órá­tól 19-én reggel 8 óráig: Dr. Horváth László, Búvár u. 1. Tel.: 698. Október 24-én reggel 8 órá­tól 26-án reggel 8 óráig: Dr. Modor Péter, állatorvosi ren­delő. Tel.: 466. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM 1987. OKTÖBER 2., PÉNTEK Nagyüzemi paradicsomtermesztés Útkeresés három évtized éta A szántóföldi növények termesztési rendszereinek lét­rehozását követően a hetve­nes években igény támadt a fontosabb kertészeti kultúrák termesztésének koordinálásá­ra is. A konzervipar fokozó­dó nyersanyagéhsége, a mun­kaerőhiány késztette a megye paradicsomtermesztő nagyüze­meit arra, hogy valamely tő­keerős gazdaság gesztorságá­val — akkoriban a Csányi Állami Gazdaságnak jutott ez a szerep — megteremtsék a szakmai, technikai, teehnoló- "giai korszerűsítés feltételeit. Felére csökkent Bár a gesztorok idővel cse­rélődtek, a mai napig Sorok­sári Paradicsomtermesztő Rendszerként — a továbbiak­ban SPR — ismerjük e szer­veződést. Jelenleg Abony, Dány, Tompa, Ocsa. Kocsér, Sasad és Nagykőrös nagyüze­mei tartoznak hozzá. Az SPR GT — melynek munkájáról Barabás Ferenc, a gt igazgatóhelyettese tar­tott tájékoztatást a minap az MTESZ-székházban — az amerikai és a magyar tech­nológiái eljárások ötvözésével törekedett a paradicsomter­mesztés / mennyiségi felfutta­tására. A hazai- gépsorral, im­port növényfajtákkal és vegy­szerekkel ennek lett is ered­ménye. A próbálkozások, az útke­resés időszaka óta a termesz­lés gyakorlata máig sokat módosult az SPR gazdaságai­ban, az olasz és amerikai fajtákat a klímának, a talaj­adottságoknak jobban megfe­lelő növények szorították ki, s az egyes termesztési fáziso­kat hatékonyabb megoldások váltották fel. A hetvenes évek végére a gépi betakarítás részaránya 5—6 százalékról 18 százalék­ra emelkedett országosan, az SPR paradicsomterülete elér­te a 4 ezer hektárt. A követ­Nagy akarással, célratörően játszottak A sűrített őszi programban kettős hét végi fordulóra került sor a megyei II. osztályú férfi kézilabda-bajnokságban. A kö­rösiek először idegenbe utaz­tak, majd a Kinizsi-sporttele­pen léptek pályára. Nk. Kgy. Kinizsi—Veresegy­házi KSK 32-26 (14-16). Nagy­kőrösiek: Szondy — Mocsai (5), Budai (10), Mátrai (5), Ró­naszéki, Kerny (1), Medgyesi (11) ; csere: Eszes — Simon. Az idegenbeli rangadón az első játékrész nagyon szoros volt. A nagyon nagy akarással, cél­ratörően játszó kinizsisek a II. félidő 24. percétől (27-25-től) jó csapatjátékkal biztosították be igen fontos győzelmüket. Az egész csapat dicséretet érde­mel. Nk. Kgy. Kinizsi—Maglódi KSK 36-27 (19-14). Nk.: Eszes — Nagyszombati, Medgyesi (5), Rónaszéki (5), Mátra (5), Budai (9), Mocsai (5); csere: Szondy — Simon, Kovács S. (5), Rácz (1), Marjai (1). A ta­vasz óta sokat fejlődött fiatal vendégekkel szoros és kemény volt a védekezés, szinte végig. Szünetig a helyiek rutinos já­tékosaik megoldásainak kö­szönhetik a vezetést. A máso­dik játékrész 10. percétől (24-16) a Kinizsi fiataljait is becserélte, s az ügyes kis el­lenféllel szemben növelte az előnyét. Veresegyházi KSK ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 21-17 (10-8). A két csapat azonos teljesítményt nyújtott, de a nagyobb akará- sú vendéglátók jobban kihasz­nálták lehetőségeiket. Góldo­bók: Rácz (7), Farkas (3), Far­kas (2), Gönczi (2), Kovács S. (2) és Magvar (1). TEKÉZÖK Szinte minden részvevő idényeleji formában dobott a Hírős Kupáért, a kétnapos kecskeméti országos tekevia­dalon, amelyen nyolc férfi- és négy női csapat vetélkedett. Kecskeméti Agrikon A (volt NB Il-es és jó játékosokkal megerősítve)—Nk. Mészáros Tsz SK 2293-2078 fa volt. Nagy­kőrösiek: Kovács (361), Gállos (358), Lóczy (350), Bekő (303), Farkas J. (341). Az egyéni és csapatversepy eredménylistá­ja nem érkezett meg a szom­széd városból, de a körösiek ellenfele lett a végső győztes. Nk. Mészáros Tsz SK—Kecs­keméti TE 5-3 (2240-2237 fa). Nk.: Lócöy 398 (1), Farkas J. 387 (1), Kovács 386 (1), Szabó B. 374, Gállos 370, Mészáros 325. Az 1987—88. évi NB III-as teke csapatbajnokság nyitó fordulójában idegenben végig szoros találkozón, jobb összfá- val — és úgy, hogy csak a leg­utolsó dobások döntöttek — győzték le örök riválisukat a körösiek, ió küzdőszellemben. ORSZÁGOS FOCISIKER Hét ágazat szakmunkásta­nulóinak legjobb kispályás lab­darúgói 'háromnapos, országos vetélkedő keretében. 2x15 per­ces játékidejű találkozókon mérték össze erejüket, Velen­cén. Az eléggé kiegyensúlyo­zott mezőnyben a közlekedési ágazatot képviselő Nk. Vági Szakmunkásképző (Petrik Zsolt — Eszes Ernő, Somodi János, Parázs Zoltán, Ócsai Zoltán, Il­lés Csaba, Fodor László, Ugi- Rácz Sándor, Biczó Balázs) gárdája fegyelmezetten és jól játszott. A karcagiak elleni 2-1, Kecskeméttel 2-0, Szombat­hellyel 0-0, Debrecennel 0-0, Csurgóval 0-0 és Ásotthalom­mal 3-0 után a pécsiek elleni döntőben 0-1 volt az eredmé­nyük, és végül a második he­lyen végeztek. Gólszerzők: Eszes (4), Parázs, Somodi és Ugi-Rácz. Felkészítő nevelő: Pusztai Péter volt. KARATE-TANFOLYAM A Nk. Arany Tsz SE Kyo­kushinkai Karate Klubja fel­vételt hirdet tízéves kortól fiúk és leányok, férfiak és nők ré­szére. Az érdeklődőket október 20-án (tehát ma) várja 17 óra­kor a Petőíi-iskolai tornacsar­nokban Búz Ferenc edző. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Atlétika. Szeged: városi nyílt bajnokság. Kosárlabda. Monor: M. Gim­názium—Nk. Gimnázium, ifjú­sági és serdülő leány megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Ifjúsági-sport­telep. 13.30: Nk. Szakmunkás- képző—Nk. Toldi, megyei IV. korcsoportos diák bajnoki mér­kőzés. ’ s. z. kező évtizedtől kezdve azon­ban fordulat történt az euró­pai piacokon, a magyar para- dicsomkészítmények olcsóbb és jobb minőségű vetélytár- sakkal találkoztak. Az érdek­lődés rohamosan csökkent a magyar konzervek iránt, 4 év alatt felére csökkent az exportja, számottevően zsu­gorodott a gépi betakarítású terület. Az SPR ma 2700 hek­tárt számlál. A. szakemberek véleménye egyezik abban, hogy a gépi betakarítás minőségi érték- csökkenéssel járt a gondo­sabb kézi szedéssel összeha­sonlítván. Vitatják viszont, hogy csak ez lenne az egye­düli probléma. A külpiaci értékesítés a túlkínálat miatt eleve körülményesebbé vált az egy évtized előttihez ké­pest. A fentiek következmé­nyeként 1985-re 10 százalék­ra esett vissza a gépi betaka­rítás aránya. Az SPR gazdaságaiban ter­mesztett paradicsom felét a háztájik adják, amik átvették a termesztés rendszerben ki­próbált. jó elemeit. A ter­mésátlagok az aszály ellené­re is nőttek, igaz, területen­ként eléggé tág intervallum­ban, 15—55 tonna között mo­zognak. a hozamok. Örökösen csonkítva Mostanában ismét növeke­dett a gépi betakarítású pa­radicsomtáblák részaránya az országban. Ezt a feldolgozás gyorsítása, az objektív minő­ségi módszerek, pufferolók (hűtőtárolók) építése tette le­hetővé. Sajnos, e kis lendület nem jogosít fel arra, hogy a nagyüzemi paradicsomter­mesztéshez illúziókat fűzzünk. A jelenlegi adottságok mel­lett a kiskerti gazdálkodás le­het képes arra, hogy minősé­gi paradicsommal lássa el a feldolgozó ipart, értelemsze­rűen most már mennyiségileg is. A nagyüzemekben hiá­nyoznak a termesztéshez a személyi feltételek, másrészt gondok vannak a gépesítéssel is. Nehézkes a beszerzés, idehaza pedig nincs cég. amely felvállalná a kertészeti gépgyártást. Nézzük meg ezt a problé­mát közelebbről, Pap István, a Mészáros Tsz kertészeti fő- ágazatvezetőjének elmondása alapján. A fenti szövetkezet­ben régi hagyományai vannak a paradicsom termesztésének A technológia, a művelés szervezeti formáinak ezernyi útját, módját kipróbálták az eltelt 27 év alatt több-keve­sebb eredménnyel. A három szövetkezet egyesülése után csatlakoztak az SPR-hez é# gépesítettek, de ez az esz­közállomány 5—6 év alatt úgy elhasználódott, s a mun­kaerő annyira megcsappant, hogy úgyszólván válságba ju­tott a paradicsomtermesztés. Két éve vettek új betakari- tógépeket, s műszaki problé­mákkal, alkatrészei látási gon­dokkal kísérve sikerült velük kilábalni a holtpontról. Ta­valy már csak kizárólag azo­kat a fajtákat vetették, ame­lyek gépi szedésre alkalma­sak; közöttük a K—549-es 30—40 tonna átlagtermést ad. A költségek emelkedése ra- kényszerítette a szövetkezetei, hogy a termesztés folyamatát örökösen csonkítsa, elhagyja a nélkülözhető fázisokat, mint a fűtés, mélylazítás, vetőmag- vásárlás (a magot házilag ter­mesztik), ám tavaly így is csak 53 ezer forint volt » hektáronként számított ága­zati eredmény, az 54 ezer 200 forint költséghez képest. A szövetkezet létszáma az utóbbi időben 20 százalékkal csökkent. Egy betakarítógép­pel s a helyben vetéssel ugyan még művelhető a je­lenlegi 150—200 hektáros te­rület, a betakarítás-előfeldol- gozás zökkenőmentessé tétele érdekében az idén előtárolo- val is bővítették a lévonalaf. Csakhogy az említett „ősi” módszer, a helyben vetés na­gyon kockázatos, ráadásul a speciális növényvédő szerék is hiányoznak e technológiá­hoz. Kimeriifőben Minden jel azt mutatja te­hát, hogy a nagyüzemi para­dicsomtermesztés ésszerűsíté­sének tartalékai — legalábbis ebben a gazdaságban — ki­merülőben vannak. My. J. Színház A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Luxemburg grófja. Ka­tona József bérlet. Bemutató előadás. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Nem él­hetek muzsikaszó nélkül. Ercdába kerül a szekrény A pipagyárban nemcsak pipákat, hanem bútorokat is gyárta­nak a Nefag szakemberei, köztük a képünkön látható Ko­vács László és Bekő Zsigmond. Az elkészült beépített szek­rényt a szolnoki Nefag irodája várja már türelmetlenül... (Varga Irén felvételei) ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents