Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

^ádsm 1987. OKTOBER ÍJ, SZERDA Egyszerű hétköznap Emberek vannak az akták mögött Egyszerű hétköznap — már akinek... Az ügyfeleknek pél­dául nem, hiszen ami a kívül­álló számára apróságnak tű­nik, fontos annak, aki ezzel keresi fel a tanácsot. A taná­csi dolgozók számára pedig nem lehetnek kis vagy nagy ügyek. Számukra nem lehet mindegy, hogy az állampolgár milyen érzésekkel távozik. A budaörsi tanácsi titkárság vezetője, dr. Császár Julianna, a megbeszélt időpontban pon­tosan vár az impozáns épület bejáratánál. Új házasulandók — Jó időpontot választott a látogatásra — mondja. — Szerda éppen ügyfélszolgálati nap, ilyenkor nagyon sok em­ber fordul meg nálunk. Valóban, a folyosókon hosz- szú, tömött sorban várakoznak az emberek. Innen-onnan hangfoszlányokat hallani. Aj­tók nyílnák, csukódnak. Tü­relmetlenségnek semmi nyo­ma. — Itt a titkárságon olyan a munkánk, amely egyetlen osz­tályba sem sorolható be. Így többek között gmk-k tevé­kenységének a koordinálása, kapcsolattartás a KISZ-? a párt- és különböző tömegszer- vezetekkel, valamint közérde­kű bejelentések és panaszok kivizsgálása tartozik a felada­taink közé. Emellett tizenhá­rom községi tanács munkájá­nak bizonyos területeit ellen­őrizzük és kísérjük figyelem­mel. Igyekszünk jó kapcsola­tokat kiépíteni a tanács^ dol­gozókkal és a lakossággal egy­aránt. Elvünk, hogy az akták, iratok nem takarhatják él az embert. Sokszorosan áll ez a megál­lapítás az anyakönyvvezétőre, aki regisztrálni hivatott az élet legfontosabb állomásait. Jónás Józsefné látja el ezt a tisztet. Elég jól kezdődött ez,a nap — közli, miközben ellátta megfelelő pecséttel a legfris­sebb ügydarabot. — Megható volt, amikor felkeresett ez a házasulandó fiatal pár — mu­tat ä jelentkezési lapjukra. — Szinte könyöröglek, hogy az év utolsó napján, szilveszter­kor mondhassák ki a boldo­gító igent. A lány még kis­korú, a fiú sincs még húsz­éves.. Egy füst alatt szeretnék az óévbúcsúztatót és az es- kövőt megrendezni, mivel na­gyon kevés pénzük vah. Ter­mészetesen elvállaltam az es- kettetést. Példás türelem A délelőtt folyamán újabb házasulandó pár is felkeresi az anyakönyvi hivatalt. Be­jelentkeznek, aztán harminc napig még lehet várakozni, esetleg meggondolni magukat, ámbár erre nagyon ritka a példa, legalábbis lagzi előtt... T- A legtöbb munkát — mondja Jónás Józsefné — a születési és a halotti anya­könyvi kivonatok elkészítése adja. A kivonattal párhuza­mosan egy úgynevezett nép- mózgalmi adatlapot is ki kell töltenem, amely nagyon mun­kaigényes. Csoda, hogy az ügyfélszolgá­lati osztály vezetője, dr. Szalag Gyöngyi el tudja végezni a napi penzumot, annyi az ügy­fél, s ráadásul szünet néíkül csöng a telefon. Egy szürke anorákos férfi várakozik a kis üvegablak előtt. Az osztá­lyon dolgozók már ismerős­ként üdvözlik Nyitrai Istvánt. — Mikor függesztik ki a névjegyzéket? — kérdezi. — Tudja, OTP-öröklakást igé­nyeltem — fordul felém kedé­lyesen — és már türelmetlenül várja a család, hogy megkap­juk a hozzájárulást. Nem pa­naszkodhatunk a tanácsi dol­gozókra. Sokszor és sokféle ügyben megfordultam már ezen az osztályon, de mindig nagyon türelmesen és kész­ségesen bántak velem. Másként vélekedik egy fia­tal, fekete férfi. — Az Élmunkás utcában la­kom — így a fiatalember — és már nagyon régen beadtam a gázvezetékkel kapcsolatos nyilatkozatomat, de választ ez idáig nem kaptam rá, Ma is hiába jöttem be. Czimmer Béláné ad magya­rázatot az elégedetlenkedő ügyfélnek, aki aktatáskáját hóna alá csapva, sietős léptek­kel távozik. Nincs sok idő a magyarázkodásra, máris hár­man várakoznak az ablak előtt, akik lakás-használatba­vételi nyomtatványért jöttek. Nagy a forgalom a műszaki osztály előtt is. Sokan vára­koznak, nem a legtürelmeseb­ben a folyosón, odabent vi­szont Kövesi György osztály- vezető példás türelemmel ta­nácskozik-kollégáival. Apró-cseprő dolgok — A jövő évi beruházási terveket egyeztetjük — tájé­koztat az osztályvezető. — Anyagi lehetőségeink sokkal szűkösebbek, mint az előző évben, így aztán törhetjük a fejünket, hogy jusson és ma­radjon is. Feláll a tervező­asztaltól és tekintetével szüne­tet jelez a kollégáknak. — Milyen ügyekkel keresik fel leggyakrabban az embe­rek? — Hát ez nagyon változó. Sok panasz érkezik a közmű- ellátással kapcsolatban, óriási gond Budaörsön a felszíni víz elvezetése, no meg a köz- tisztaság és a helyi autóbusz közlekedés. — De néha hajmeresztő piti ügyekkel jönnek félfogadási időben az emberek — veti közbe Eke Gábor előadó. Nagyon gyakori a szomszédok pereskedése. Amíg a társas- házakat építik, puszipajtások nagyokat söröznek, tele van­nak optimizmussal és szeretet­tel, aztán a beköltözés után minden megváltozik. Apró- cseprő dolgokkal alaposan megkeserítik egymás életét. Kopogtatnak az ajtón, s egy középkorú férfi lép be. Hó fehér papírlapot tart a kezé­ben. Látszólag nem akarja el hinni a jó hírt, hogy ügye Végre elrendeződött.­— Cifra egy dolog volt ez a telekügy, nem volt könnyű megtalálni a szomszédot — mondja az előadó. Felkerül a telekalakítási kérelemre az utolsó pecsét is és Bodnár Já­nos akár holnap hozzákezdhet az építkezéshez. Seres István ügye is- ked­vező elbírálásban- .' részesült) Engedélyt kapott a divatáru üzlet megnyitásához . '* ■ Dél van. Lassan megfogyat­koznak az ügyfelek. A tanácsi dolgozók a földszinti büfé fe lé veszik útjukat. Jólesik egy kis mozgás, lélegzetvételnyi szünet. Tehát, ahogy kezdtük, egy­szerű hétköznap volt a mai is — már akinek.,. Keresztes Szilvia A cim fölötti képünkön: Az ügy félszolgálatnál Nyitrai István kér i’elvilágositást (Csécsei Zoltán felvétele) A gazdaságokban már törzsgárdatagok Messziről érkezett munkások Pályakezdőként, fiatal éveinkben majdnem mind­egyikünkkel megtörtént, hogy a rendes szabadságon kívül is szakítottunk magunknak né­hány szabadnapot. A rendsze­res munkát nem könnyű s nem is lehet egyszerre meg­szokni. Idő kell hozzá, s már a gyermekkortól kezdve edződni kell a szükségszerű fegyelemhez, melyet minden közösség megkövetel. Különö­sen nehéz annak a fiatalem­bernek a helyzete, aki előtt nem lebeg megfelelő családi példa. Ilyen esetekkel külö­nösen a cigány népcsoporthoz tartozók körében találkozha­tunk gyakran. Beilleszkedé­süket ráadásul a hol itt, hol ott felbukkanó előítélet is ne­hezíti, mely viselkedésük lát tán is erősödhet, míg bennük a bizalmatlanság oldódhat nehezebben a lehetségesnél. Nem tesznek különbséget Ezt a bonyolult kérdést, mellyel nemrég eppen a Pest Megyei Tanács mellett műkö­dő cigánykoordinációs bi­zottság foglalkozott, csak tör­téneti szemlélettel lehet meg­közelíteni és megérteni. Ám ha ezt tudjuk, ezt a szemlé­letet kellene formálnunk a lakó- és a munkahelyi kö­zösségekben is. Egyéb témák között azt is megvizsgálta a tíz évvel ez­előtt megalakult bizottság, hogy a megye cigánylakos­ságának munkába állását ho­gyan segítik az üzemek, vál­lalatok. Ezzel kapcsolatban tájékozódtak a mezőgazdasá­gi szövetkezeteknél és álla­mi gazdaságoknál, ám úgy látszik, több helyen alapos félreértés keletkezett a dolog­ból. Kevés a pénz A közigazgatási ’ területen működő Ti termelőszövetke­zethez, is szövetkezeti közös vállalathoz, 10 állami gazda­sághoz és két ' termelőszövet­kezeti leányvállalathoz kikül­dött kérdőíVek 93 helyről ér­keztek vissza azzal a válasz- szál, hogy nem tudnak adato­kat szolgáltatni, mert nem tesznek különbséget a dolgo­zók származása szerint. Tehát ilyen nyilvántartásokat nem is vezetnek. Azt végül mégis sikerült megállapítani, hogy Pest me­gye mezőgazdasági üzemei­ben mintegy 1642 olyan sze-' mély dolgozik, aki magát a cigánysághoz tartozónak vall­ja. A szövetkezeti alaptevé­kenység, azaz a növényter­mesztés, valamint az állatte­nyésztés területein kívül még a szolgáltatásban találhatók meg, ám itt többnyire a se­gédmunkási posztokon. Ott ahol a legalacsonyabb a fi­zetés, ami tovább fokozza az általában nagycsaládos mun­kavállalók anyagi gondjait. Ez a tény ismét csak azt sür- geti, hogy változzon e nép csoport általános műveltsége, amire a szakmai ismeretek építhetők. Csak így találha­tó meg az a kulcs, amely a képességek és ismeretek bír- tokában a gyorsabb kibonta­kozáshoz vezető útra nyit ka put. Csak ebben az esetben változhatnak meg azok a kedvezőtlen számok is, me lyek szerint most mindössze 6 százalékának van valami­lyen szakmája, csak 0,7 szá­zalékuk végzett középiskolát, s a foglalkoztatott dolgozók­nak egy százalék híján a fele nem végezte el az általános műveltség alapjait jelentő nyolc iskolai osztályt. Igaz — állapították meg —, az üze­mek mindent megtesznek to­vábbtanulásuk elősegítésére, A megyében 28 általános is­kola mellett 13 helyen ren­deztek az idén alapismereti oktatást, 19 esti, 17 levelező tagozat alakult, őt iskolában munkástovábbképzést is szer­veztek. Sajnos, a kihelyezett üzemi iskolai oktatás nem a megfelelő eredménnyel fo­lyik, mert kevés a jelentke­ző, nagy a lemorzsolódás. Mindössze ketten tanulnak Pest megyéből ösztöndíjjal, pedig megérné a társadalom­nak, hogy ez a szám növe­kedjék. Hiszen ha valahol, akkor ezekben a közösségeid­ben van. Á legnagyobb szük­ség a saját, káderek kiműve­lésére, s tudásuk birtokában a sorstársak képviseletére. Pozitív tényként állapíthat­ták meg a testületben, hogy a termelőegységek vezetői ál­talában elégedettek a munká­ba beilleszkedett cigány em­berek . szorgalmival. Több munkahelyen, így például a csepeli Kék Duna, a letkési Ipolyvölgye, az alsónémedí közös Ü.t tsz-ben, a Váci Ma­gasépítő Közös Vállalatnál a törzsgárdatagok közt tartják őket számon. Tanulni kell A munkássá válás évtize­dek óta tartó folyamata le­hetne gyorsabb, s hogy lesz-é, az nagyban függ a gazdasági helyzet alakulásától, s ebben a helyzetben a munkahelyi vezetők és az általuk vezetett közösségek e kérdéssel kap-: csolatos magatartásától, ' Ár­nyaltan bár, de megfogalma­zódott az aggodalom abban a jelentésben, amely e témáról készült. Attól tartanak, hogy a gazdaságosságra való törek­vés közben, amikor is elsősor­ban a szakképzetlen dolgozók munkája válik feleslegessé, azokra kerül a sor, akik sokkal nehezebben találnak utána magukra, mint, jól képzett, keresett szakmát ta­nult munkatársaik. Pedig itt sokkal többről van szó, mint egyszerű foglalkoztatásról, az egyén létbiztonságáról, mely utóbbi viszont « mégiscsak minden további alapja. A MÉM, a TÓT, a Mfdbsz, az Édosz közös felhívása, mely a cigánylakosság hely­zetének javításával kapcsola­tos, egyfajta módszertani le­vélnek is felfogható, s ez‘ most a bizottság révén válik ismertté a vállalatoknál. Ezek az országos szervek is az‘ál­talános műveltség fejlesztését/ a gyermekek óvodába, iskolá­ba küldését/ a. őói !0aoléc£<$k Példás: 'meghéésméséí' áj ám-, iák. *'• Kovács T. Is tvás; Természetesen — egészségesen Mozgalom és nem egy akció Hazánkban több mint het­ven helyen szervezték meg eddig októberben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­Ahcl gyakorta avatnak Jó szóval és összefogással évekig alig készül valami, itt, a megye legdélibb szegletében szinte havonta avatnak vala­mit? A kérdésre a választ Kri- zsán Lászlóné nyolc évvel ezelőtti dolgok felelevenítésé­vel kezdi. Komfortos falu — Pénzügyes voltam itt á tanácsnál, az adóval foglal­koztam. Jól beleláttam hát a tanács pénztárcájába. És is­mertem a Szén tgyorgyi eket, hiszen itt születtem. Sokszor kérdeztem is az elődömet, hogy mire gyűjtünk, miért nem költjük el a pénzt, ha egyszer úgyis annyi minden kellene. Azután, amikor nyolc éve szóltak nekem, hogy len­nék-e tanácselnök, átvillárit rajtam, mennyi mindent te­hetnék ezért a településért. Első ténykedésem a járdaépí­tés volt. A hevenyészett szer­vezés nyomán, százhuszon­egyen zsaluztak, betonoztak egyszerre ebben a kis falu­ban. Azóta is azon vagyok, hogy megteremtsünk mindent, ami komfortossá teszi az éle­tet. Ha eljcészül a tornaterem és meglesz az idősek klubja, nagyjából elmondhatom, hogy valóra váltak a, terveim, s akár át is adhatom a tanács- elnöki széket. Szeretem a pénzügyi munkát, talán ezért is sikerült mindig kijönni a szűkös költségvetésből. Ha kell, kölcsönkérek valamelyik tanácstól. A tornateremre pél­dául Ojhartyántól. S ha nem elég a pénzünk, akkor sincs nagy baj, mert a tatár- szentgyörgyiekre mindig szá­míthatok. M. K. A Tatárszentgyörgyi Tanács elnökét, Krizsán Lászlónét le­vélírás közben zavarom meg. Gyorsan kiveszi az írógépből a papírlapot és a kezembe nyomja. Az írás a Budapest Vidéki Távbeszélő Igazgatóság igazgatójának szól, s arra ké­ri, hogy próbáljanak közösen megoldást találni arra, hogy az Örkényi telefonközpontból — idp tartozik a kis község — valamivel könnyebben le­hessen Budapestre telefonálni. — Sokan szidják a postát — teszi hozzá magyarázat­ként —, magam is tisztában vagyok a hibáival. De meg­győződésem,. ha valamilyen halvány lehetőség van a meg­oldásra, akkor segítenek. Csak tisgtesiségesen, együttműködé­si készséggel kell közeledni. Ez egyébként nemcsak a pos­tával való kapcsolatra vonat­kozik, de velük kapcsolatban tapasztaltam már. Épül a tornaterem Amikor néhány éve levél­ben kértem, hogy találjunk megoldást az összedőléssel fe­nyegető postaépület dolgában, meghallgatásra találtam, s ma az új posta a település égyik legszebb középülete. Pedig a többi is nagyon szép. különösen, ha más ha­sonlóan kis településsel ha­sonlítjuk össze a tatárszent- györgyieket. Szembetűnő, ség helyi bizottságai a ^Ter­mészetesen — egészségesen” hétvégek és napok rendezvé­nyeit. A nyáron indított Természe­tesen — egészségesen mozga­lom céljairól és eddigi ered-: ményeiről Králikné Cser Er­zsébet, a KISZ KB titkára el­mondotta, hogy az ifjúsági szervezet nem egy akciót, ha­nem folyamatosan működő mozgalmat kívánt szervezni. Ennek érdekében először a már meglevő közösségi kezde­ményezéseket segítette telje­sebbé tenná anyagi eszközei­vel, szervezési lehetőségeivel. Az ifjúsági szövetség támogat­ja és ösztönzi mindazokat a tevékenységeket, amelyek a fiatalokat hozzásegítik, hogy egészségesebben élhessenek. ■ A szabadidősportban, a tu­risztikában, a játszótereken használható, újszerű sportesz­közök és sportolási • formák kialakítására pályázatot hir­detett, s arra hetvennél, több pályamű érkezett. Pályázat út­ján kaphattak — és kaphat­nak folyamatosan — támoga­tást a KlSZ-től olyan ifjúsági, közösségek, szabadidős társa-, ságok, amelyek a helyi lehető­ségek feltárásával és társa­dalmi összefogással jönnek létre, s céljuk a 'település köz­életének fellendítése, az egész­ségesebb életmód népszerűsí­tése. A kisközségekben, a na­gyobb falvakban és a városok­ban szervezett „Természetesen — egészségesen” napokon a KISZ KB kezdeményezésére fórumokon vitatják meg a fiatalok a települések vezetői­vel a helyi tennivalókat. At egészségesebb életvitel felté­teleinek kialakításáról, vagy ahol kell, erősítéséről rende­zett tanácskozások mellett ajánlásokat, javaslatokat is megfogalmaztak, valamint be­mutattak új eszközöket, eljá­rásokat. akár az általános iskolát, akár az óvodát nézzük, hogy a közelmúltban bővítették az épületeket. S hamarosan tor­nateremmel is gyarapodik az alig ezerhétszáz lelket szám­láló község. Az. iskola és . az óvoda között épült, s bent az építők már az utolsó munka­fázisokat végzik. — ötmillió-háromszázezer forint lesz a végszámla — mondja a tanácselnöknő. — Nagyon sok pénz ez egy ilyen kis településnek. Viszont az­zal is számot kellett vetni, ha ebben a tervidőszakban nem építjük meg, akkor jó ideig nem lesz rá módunk. Talán nekem valóban szerencsém van, mert Vörös Ferencet, a megyei tanácstagunkat végig magam mellett tudhattam. S vállalatától, a dabasi költ­ségvetési üzemtől is nagyon sok segítséget kaptunk. Hiszen már maga az nagy könnyebbség, hogy a társadal­mi munkában végezhető fázi­sokat a községiek végezhették. Maguk rakták le az alapokat, több mint félmillió forint értékben vízszerelési csöveket, villanyszerelési tartozékokat kaptak patronáló vállalatok­tól. — November 7-e tiszteleté­re szeretnénk átadni a tor­natermet. de közben az idősek klubjának építésére is figyel­ni kell, hiszen november kö­zepén akarunk nyitni. Tekintélyes családi ház ad otthont majd a klubnak. Or­vosi szolgálati lakás volt, most egyik felében a dabasi szociális foglalkoztató részle­ge működik, hat asszonynak — alacsony nyugdíjú idősek­nek és gyeses anyukáknak — ad munkát. A tevékenység ugyan olyan, hogy erős, egész­séges férfiak kenyérkeresete lehetne — fakanalakat csiszol­nak —de örömmel végzik a poros munkát is, hiszen hely­ben vannak. Nyílik a klub A ház másik részében még hátravan a festés, mázolás, de már látható, hogy barát­ságos, meleg otthonra talál­nak majd az idős emberek Tágas melegítőkonyha, nagy fürdőhelyiség is tartozik a két szobához. — Amikor felmértük az igényeket, huszonhat idős ember jelentkezett. Gondolom, az első napokban még nem jönnek el mind, hiszen ki­csit bizalmatlanok, félnek az újtól, de egy hónap alatt bi­zonyosan megkedvelik majd a klubot. Miközben visszamegyünk a tanácsházára, azon tűnődöm, miből futja a csekélyke tatár­szentgyörgyi költségvetésből minderre. Hogyan lehetséges, hogy míg más, hasonló lehe­tőségekkel bíró településen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents