Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-20 / 247. szám
LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 243. SZÄM 1987. OKTÓBER 20.. KEDD A határidő folyamatos Elszökik a víz a medencéből Néhány éve uszodanézőben jártak a Gödöllői Tanács tagjai Pápán. Ott hallottam először a csodamedencéről, amely födémpanelekből készül, olcsón és villámgyorsan. A jelen volt vezető szakemberek lelkesen beszéltek a medenceépítési találmányról, s amikor nem csatlakoztam hozzájuk, hanem kérdezősködtem a csodamedencéről, úgy néztek rám, mint egy gyengeelméjűre. Azóta Gödöllőn megpróbálkoztak a medence építésével. Nem sikerült. Most örülhetnék. De nem örülök. Annak örülnék, ha ezt a cikket nem kellene megírni, s a gödöllői gyerekek úszkálhatnának a csodamedencében. Sok-sok hiba A tanács végrehajtó bizottsága 1983. május 19-i ülésén hozott határozatot a Karikás Frigyes iskolában hat tanterem és tanuszoda létesítéséről. A határozat szerint: A kivitelezéshez szükséges terveket Pozsonyi Ottó okleveles építészmérnök, újító készítette és szabadalma alapján készül a fedett uszoda Univáz elemekből. A határozathoz költségbecslést csatoltak, amelyet ugyancsak a felelős tervező készített. A becslés szerint az uszoda 11 millió 900 ezer, azaz kereken 12 millió forintba kerül. A vb-határozat kijelölte a végrehajtásért felelős személyt, valamint a határidőt: folyamatos, befejezés 1984. augusztus 31. A határidő olyannyira folyamatosnak bizonyult, hogy még ma sem ért véget. A tervezett befejezés után pontosan három évvel, 1987 augusztusában kelt a mérnöki iroda jelentése „Észrevételek és javaslat a gödöllői Karikás Frigyes iskolai tanuszodával kapcsolatban”. A dokumentum tizenkét oldalon sorolja a tervezői, kivitelezői hibákat, a következményeket, javaslatokat, intézkedési indítványokat. Mielőtt továbbmennénk jegyezzük meg. a tervező és a kivitelező egy személyben Pozsonyi Ottó. Vízzáró beton Idézetek a mérnöki iroda jelentéséből. Tervezési hibák. A tervező a kivitelezési munkák megkezdése előtt nem készítette el a kiviteli terveket olyan részletességgel, mint ahogyan azt a jogszabály előírja. A tervező gyakran improvizált, ezért került ellentmondásba az általa korábban kiadott részlettel szemben. A terv a mai napig nem készült el az előírt tartalommal. A szerkezet alkalmatlansága. A medence szerkezete vegyes. A fenéklemez és az oldalfalak előre gyártott körüreges födémpanelből készültek. A szerkezetnek nagy a hézagtérfogata. Ez jelentős hátrány egy víztárolónál. A vízfeltöltési próba alkalmával — mint az várható volt — jelentős mennyiségű víz szivárgott el a medencéből. A felhasznált paneleket nem uszodai célra, hanem födém teherviselő elemeként gyártják. A panel nem vízzáró betonból készült, és ugyanezen okból az acélbetéteken nincs 5 centiméteres betontakarás, ami a víztároló vb-szerkezeteknél követelmény. A vízfeltöltést ez év januárjában kétszer kísérelték meg. Az első esetben kilencven centiméteres vízmagasságnál szivárgást észleltek, ezért abbahagyták. Másodjára a tervező és kivitelező jelenlétében már negyven centiméteres magasságnál észlelték ugyan- ' ezt. A kísérlet után Emlékeztető készült, amelyben a tervező felelősséggel a szivárgás megszüntetésére két eljárást javasol, egy olcsóbbat és egy valamivel drágábbat. A feltöltési kísérlet után kezdődött az a procedúra, amely máig tart, és áttekinthetetlenül hosszadalmas, szövevényes. A tanács egyebek között tudományos intézeteket keresett meg szakvéleményért. A Vízügyi Tudományos Központ, például úgy vélte, hogy a tervező javasolta utólagos szigetelési módszer nem kivitelezhető, illetve kivitelezés esetén sem biztosítja a medence vízhatlanságát. A vizsgálat során egyéb hiányosságokat. illetve tervezésből adódó elégtelenséget jelöltek meg és szinte reménytelennek minősítették a helyre- állítási munkák elvégzését. Pozsonyi Ottó válaszában ezt a szakvéleményt laikusnak nevezi, s megjegyzi, hogy húsz méter hosszúságú medencénél az első feltöltésnél minden esetben szokott csekély szivárgás mutatkozni. Javítás, felelősség A tervező-kivitelező egyben közli, elvállalja a szigetelési munkák elvégzését, az általa megszabott feltételekkel. A tanács ajánlatát nem fogadja el. egyúttal közli: Az ön által végzett tervezői és kivitelezői munkára vonatkoztatva — érdekmúlás nélkül — anyagi és erkölcsi vonatkozásban a jogszabályban biztosított garanciális kötelezettsérFizenkét-tizenhárom éves lehettem, amikor először jutottam el moziba. Nem volt könnyű dolog. A legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy gimnáziumi osztályfőnökömtől kellett engedélyt kérni a film megtekintésére, aki minden alkalommal elmondta, hogy a moziba járás a bakák és a cselédek szórakozása, a film nem tartozik a művészetek közé, csak arra jó, hogy silány, olcsó szórakozást nyújtson a tökmagot rágó, ropogtató, igénytelen embereknek. Környékünkön Aszódon működött filmszínház, majd később — emlékezetem szerint — Bagón a Honig család, Galgahévízen pedig Túrái Béla nyitotta meg moziját, s ezzel az utóbbi két lehetőséggel már társaimmal együtt tudtunk élni, hiszen Bag és Galgahévíz kiesett az osztály- főnököm, a tanári kar tagjainak a látószögéből. Bámultuk hát meglehetősen nagy gyakorisággal a mozgó, beszélő képsorokat. Első filmélményeim tükrözik a kor tömegszórakoztatásának minden törekvését. Láttam. A Gyurko- vics lányokat, A megfagyott gyermeket, a Gyónási titkot és még sok, ezekhez hasonló filmet, s természetesen a velük együtt vetített híradókat, amelyek általában az országgyarapító sikerekről, a háborús helytállásról tájékoztattak. Nem voltam apró gyerek, amikor mindezek a hatások értek, s hogy azóta a gyerekek életében milyen változások történtek, azt Sartre fogalmazta meg, amikor azt írta, hogy sokan még ötéves korukat sem érték el, s már megismerték a mozit, mert a gek betartására tanácsunk igényét fenntartja. Utóbb mégis — a későbbi garancia megtartása végett — a szigeteléssel és a burkolással Pozsonyi Ottó generáltervezőt bízza rneg a tanács. A generáltervező 58 ezer forintért elvállalja a munkát Ebből sem lett semmi. A legutóbbi tanácsülésen a tanácselnök arról tájékoztatta a testületet, hogy elhatározták, a tanuszoda teljes körű felülvizsgálatával megbízzák az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet, s kérik, adjanak javaslatot a javitas módjára, valamint a felelősségre vonásra. Az elnök még hozzátette, a javítás költsége várhatóan 1—2,5 millió forint között alakulhat. K. P. Gödöllő Nemzetközi táncverseny Nemzetközi társastáncversenyt tartanak Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem sportcsarnokában október 31- én. szombaton este 7 órai kezdettel. A versenyen osztrák, olasz. NDK- és NSZK-beli, valamint hazai táncosok vesznek részt. Jegyek a népfront- bizottság klubházában, a KISZ városi bizottságán és az egyetemi sportcsarnokban már kaphatók, 100 forintos áron. Diákoknak 50 forint. mozi és nem a színház az, amivel ma az ember elkezdi. Azt hiszem, hogy ezen a megállapításon már túlléptünk, hiszen napjainkra a tévé vált hazánkban az otthonok tartozékává, de fogalmazhatok úgy is, hogy ez a csodadoboz családtag lett. Sok helyen már a csecsemőket is a kékesszürke fény altatja el esténként. És ezzel a fénnyel együtt a családok életének terei is kitárultak. A tévé földrésznyi távolságokat hidalhat át, eltérő kultúrákat köthet össze. Pontosan és frissen informálhatja nézőit. Minden esélye megvan, hogy a kultúra közvetítésének egyik legfontosabb intézménye legyen. Népművelő barátom, aki lelkes szószólója a művészeti nevelésnek, gyakran panaszkodik, hogy a gyerekek elsősorban a szórakoztató tömegfilmeket — krimiket, katasztrófafilmeket, filmvígjátékokat — nézik, ezeken belül különösen a Piedone-filmek és a Bujtor-féle hazai utánzatok a legkedveltebbek. Sajnálatosan csökkent a klasszikus és romantikus irodalom filmes átdolgozásainak hatásfoka. A megfilmesített Jókai-filmek vagy az Egri csillagok ma már nagyon kevés gyereket ültetnek a képernyő elé. Érdeklődtem a fiatalok között, hogy mit kedvelnek legjobban, s bizony senki nem szavazott az úgynevezett művészfilmekre, dokumentumfilmekre. Csepeli György megfogalmazását tartom igaznak, amikor azt mondja: Filmnézésre éppúgy tanítani kell az embereket, mint a higiéniára ízlésünk ficamai Elkocsonyásodó agyak Természeti erőforrásaink Társadalom nélkül holt javak A minap összekötve a hasznost a szükségessel, Budapestre utaztam. Utazásom anyagi célja a vásárlás volt. a szellemi pedig a részvétel a Ma- gyar Földrajzi Társaság gazdaság f öldrajzi szakosztályának előadásán. A téma a természeti erőforrások földrajzi értékelése és helyzete volt a hazai igények kielégitésében. Kíváncsiskodtam: a szellem munkásai milyen új ismeretekkel, nézőpontokkal állnak elénk és a következő évek elé. Az előadás és az azt követő vita valamennyiünket érintő kérdésekről szólt! Vásárlásom során észrevétlenül, de csupa természeti erőforrással kerültem szembe, közvetlenül vagy közvetetten. A HÉV-sze- relvényt elektromos energia segítette Gödöllőről Budapestre Ezt az energiát pedig szénből, olajból, földgázból vagy uránból nyerték valahol. A megvásárolt ügyes kis balta nyele erdőben nevelkedett, fejét a föld mélyéből előhozott ércből olvasztották. A termőföld vezet Az összejövetelen már az első pillanatban annyi információhoz jutottam, hogy akár az előadás meghallgatása nélkül is hazajöhettem volna, s a cikk sem hiányozna. A tanácsterem táblájára ugyanis felírták krétával a hazánk természeti erőforrásainak szerkezetét és vagyonértékét bemutató táblázatot. A számítás szerint 1985-ben az összes nemzeti vagyon 4957 milliárd forint volt. Ennek a természeti erőforrások csaknem a negyven százalékát képviselték. Az ásványi vagyon 506, a vízvagyon 401, a földvagyon 1009. az erdővagyon 50 milliárd forintot tett ki. Az adatokból kiinduló fejtegetésekkel meg lehetne tölteni egy újságoldalt. Mindenekelőtt írhatnánk arról, hogy milyen tanulságos a természeti erőforrások egymáshoz viszonyított aránya! Vízkincsünk majdnem annyit ér, mint amennyit a bányászok ércben, szénben, feldolgozható kőzetben a föld mélyéről vagy színéről előhozhatnak a közelebbi és távolabbi jövőben. Viszont e kettő együtt sem ér annyit, amit a termőföld! S vagy más egyéb társadalmi szabályokat követő viselkedésre. Felnőtt, ízlésükben megrögzött emberekből egyik napról a másikra nem lehet lelkes művészetbarátokat nevelni. Gyerekeinknél kell ezt a munkát elkezdeni. Én a tömegszórakoztatást a tévé másodlagos funkciójának tekintem, feltétlenül elsőbbséget adva a tájékoztató, hírközlő műsornak, és csak harmadik helyre sorolom a szórakoztató műsortípusokat. Szülői értekezleten hallottam az osztályfőnök kifaka- dását, dühös szavait, amelyekkel azt a szokást ostorozta, hogy vannak gyerekek, akik napi három, négy, öt órán át. a műsor értékétől függetlenül, ülnek a készülék előtt, amelynek következtében elkocsonyásodnak a gyerekagyak. Van ebben a megállapításban igazság is, de tudomásul kell vennünk, hogy az elektromos szórakoztató gépek kihívása elől nem térhet ki sem a család, sem az iskola. Annyit megtehetünk, s ezt meg is kell tennünk, hogy óvodás korú gyerekünk az esti mesét követő filmet már ne izgulja végig, és tízéves gyerekünk is elköszönhet, amikor az éjszakai film vetítése elkezdődik. Arra kell bírni környezetünket, hogy megtanuljunk a televízió műsorözönéből okosan válogatni. És erre meg kell tanítani a gyerekeinket is, akik különösen rászorulnak a védelemre, nehogy a lakásba telepített mozi végérvényesen megtépázza a művelődés presztízsét, és valami álomvilágba, a bűnügyi, a vadnyugati és egyéb kalandfilmek által megépített hazug légkörbe vonja fiataljaink gondolkodását. Ha ennyit tettünk, sokat tettünk, s jól szolgáltuk az utánunk következők nevelésének ügyét. Fercsik Mihály milyen nagy meglepetés, erdőségeink kivágásával éppen csak fedeznénk az állami költségvetés tavalyi hiányát. Az előadás érdekes része azzal foglalkozott: hogyan változott, változik a természeti erőforrások fogalma különböző nézőpontok szerint. Ami nagyon lényeges: a felhasználó társadalom nélkül a természeti erőforrások holt javak. Hogyan aknázza ki társadalmunk a természeti erőforrásokat? Nem harmonikusan. Sok a pusztulás, a veszteség. Keveset tudunk beruházni, s a felhasználásában az ágazati jelleg uralkodik. Nem egy- egy erőforrás, hanem egy-egy térség erőforrásainak egyidejű hasznosítása volna kívánatos. Valamennyi véges A számokon túl, hogyan is állunk velük? Könnyű volna azt mondani, hogy vannak véges és végtelen erőforrásaink. Bizonyos szempontból mindegyik véges. Az energiahordozók. a fémek mennyiségileg korlátozottak. Területében véges a termőföld és az erdő. A vízből az egyik helyen sok van, s ott az lehet a baj, a korlát, a másikon éppen az ellenkezője. írásunknak a terjedelme korlátozott. Végül arról írunk, hogy a földrajztudósokat miért tekinthetjük gazdászok- nak. Az előadás után nem azon vitatkoztak, miből hol van több. A Dunántúlon a nyírádi bauxitbánya veszélyezteti a Hévizi-tó áldásos működését. Az előadó véleménye: a nyírádi bauxit értéke azonos a Hévízi-tó értékével és a térségbe a gyógyvíz hasznosítása kapcsán befektetett társadalmi tőkéével! Azt nem is számolta, hogy évente több ezren nyerik vissza az egészségüket, s róluk nem kell a társadalomnak gondoskodnia, ellenkezőleg, újra képesek értéket teremteni a gyógyultak. Változó árfolyam A szakosztályelnök nem értett egyet ezzel az állásponttal. A jó minőségű nyírádi bauxitot gyengébbel keverve még több alumíniumhoz juthatna az ország, s végül is ennek az értéke mellett eltörpül a hévízi haszon, vélekedett A vita egyébként már eldöntetett, néhány nappal korábban olvashattuk a Népszabadságban, hogy a kilencvenes évek első felében megszüntetik a bányászati vízkiemelést Nyí- rádon és ezzel a több millió tonna bauxit végleg a mélyben marad. Nem biztos, hogy ez az utolsó szó. hiszen miért ne fejlődhetne odáig a technika, hogy víztelenítés nélkül is ki lehessen bányászni a bauxitot. A7 viszont biztos, hogy az előadáson felrajzolt számadatok csak tájékoztató jellegűek. Régen a kőolajjal együtt talált gázt elégettük, ma hasznosítjuk. Értéke így már sokkal nagyobb. Minél sokoldalúbban sajátítja el a társadalom a természeti erőforrásokat. annál nagvobb azoknak az értékük. F.Tek a fordítottja is eiőforrk’h Túlzott műtrágva-fglhas7r"1Asc-'] a termőföld ezenm'R’árdos értékét csökkenthetjük. Balázs Gusztáv Röplabda Győzelem idegenben is A Gödöllői SC NB Il-es női röplabdacsapata mindig nagy küzdelmet vívott a Hatvani VSC együttesével. Itthon néhányszor sikerült már két vállra fektetni őket, de Hatvanban eddig még mindig a házigazdák diadalmaskodtak. Most végre sikerült megtörni a hazaiaknak veretlenségi sorozatát! GSC—Hatvan 3-1 (15-3, 15-10, 5-15, 16-14) Gödöllő: Bódi, Havas, Ko- lozs, Somogyiné, Szaniszló, Zsulya. Csere: Dudás. Edző: Körösfői László. Nem a legjobb előjelekkel készülődött csapatunk a mérkőzésre. A három irányító játékos közül Dóczi J. a gimnáziummal külföldre utazott, Kiszel E. pedig az utolsó edzésen megsérült, így a cserepadon a még csak 14. évében levő Dudás V. ült. Lányaink nagy elszántsággal vetették magukat a küzdelembe. Az első játszmában jól is ment minden. Jó indítások után a hálónál biztosan fejezték be a támadásokat, s fölényesen 15-3 arányban nyerték az első játszmát. Az első megingás a második játszma közepén következett be, amikor a hatvani lányok kihasználva a bizonytalan nyi- t sfogadásainkat — 9-5 arányban vezettek. Lányaink akkor összeszedték magukat, pontosabban indítottak, és 10-10-nél sikerült utoiémi az ellenfelet, majd 15-10 arányban megnyerni a játszmát. Sajnos a harmadik játszmában a rendkívül lelkesen játszó és sokat mozgó hatvani csapat gyorsan elhúzott, és lányaink akarásából csak 5 pontra tellett, így a hazaiak szépítettek a játszmaarányon. A negyedik játszma elején úgy tűnt, hogy csapatunk gyorsan bebiztosítja a győzelmet. Már 7-0-ra, majd 9-3-ra vezettek, amikor a hatvani lányok hihetetlen akarással, pontról pontra felzárkóztak, s 10-10-nél már együtt volt a két csapat. Lányaink játékába ekkor több hiba csúszott, s az ellenfél ezt kihasználva játszmalabdához is jutott. Játékosaink küzdőszelleme azonban most is példás volt. A hatvaniak játszmalabdáját hárítva rendkívül éles küzdelemben sikerült megfordítani az eredményt, s nagy izgalmak közepette 16-14 arányban megnyerni a játszmát, ami egyben a 3-1 arányú győzelmet is jelentette. Csapatunk most nem játszott olyan jól, mint az előző fordulóban, de a küzdőszellemért, az akaraterőért minden játékosunk dicséretet érdemel. Hatvani ifi—GCC ifi 3-0 (15-3, 15-2, 15-9) Gödöllő: Dudás, Hódorog, Schneider, Szaniszló, Tihanyi, Török. Csere: Szabadi. Edző: Dóczi István. A hollandiai utazás miatt erősen megtizedelt ifjúsági csapatunk nem tudott komolyabb ellenállást tanúsítani a technikai fölényben levő hatvani csapattal szemben. A tavalyi ifjúsági bajnokságban a hatvani fiatalok az első helyen végeztek. Lányaink becsülettel küzdöttek, de meg kellett hajolniuk a nagyobb tudás előtt. Legközelebb október 24-én, szombaton 10 órakor a Honvéd Aurora SE csapatát fogadják lányaink az Erkel iskola tornatermében. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Házimuzsika, 19 órakor. Diáktanya: Játék, beszél ge tés a pszichológussal, 16 órakor. Üj formák időseknek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: T ermészeti környezetünk kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről Iparművészet a gödöllői művésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszódi múzeum: A Galga mente története állandó kiállítás, megtekinthe tő 10—18 óráig. Bf Mozi»» Moziklip. Színes, zenés magyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
