Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-17 / 245. szám

Családsegítő „bolhapiac” Szépemlékű nagyanyám gyermekkorombah mindenre, amit el akartunk dobni, azt mondta: „Tegyétek el, még valakinek valamire jó lehet!”. Mostanában sokszor eszem­be jut bölcs, közöttünk hova­tovább szállóigévé vált mon­dása, amikor jártamban-kel- temben, s nem'csak a tavaszi nagy lomtalanítási akció ide­jén, járda szélére hányt ru­hakupacokkal, ebek harmin- cadjára szánt, még használ­ható bútorokkal, edényekkel, háztartási eszközökkel talál­kozom. Igaz, a mi családunkban még „jobb időkben” is szo­kás volt, hogy a gyerekek egymástól örökölték a ruhát, iskolatáskát, a szánkót és kor­csolyát. Természetes volt, hogy a másutt még hasznosítható ne menjen veszendőbe. Azt hiszem, hogy már ma sem, holnap pedig bizonyosan nem engedhetjük meg ma­gunknak — társadalmi mére­tekben sem — az ilyenfajta pazarlást sem. Ez adta az ötletet, hogy a családsegítő központ minden évszakváltáskor használt gyer­mekruhából, bútorból, játék­ból, szóval minden a gyer­mekháztartásban használható dologból „bolhapiac”-nak ke­resztelt csereberét rendezzen. A tervhez felajánlotta támo­gató segítségét a Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola igaz­gatónője, Gelle Imréné és if­júsági vöröskeresztesei, Bózsa Jenőné tanárelnök vezetésé­vel. Az iskola előcsarnoka ad­na otthont az első. november végére, december elejére ter­vezett akciónak. A családsegítő központban pedig várják mindazok jelent­kezését személyesen vagy te­lefonon, akik úgy érzik, támo­gatásukra méltó ez a kezde­ményezés. A felajánlott hol­miknak egyetlep kívánalom­nak kell megfelelniük: lehet­nek bármilyen használtak, le­gyenek még használhatóak és tiszták, hogy a közegészség­ügyi szolgálat se találhasson bennük kivetnivalót. Az egyébként vasárnap dél­előttre tervezett böngészdébe ki-ki maga is elhozhatja, amit oda szán, akár ki is cserél­heti kinőtt ruháit nagyobbra. Sokgyerekesnek számító or­vosnő ismerősöm meséli: „Tu­dod. amikor már végképp nem tudom, hogy mit adjak nekik vacsorára, felidézem.' hogy mit csinált valaha nekünk a nagyanyám”. így került a mi asztalunk­ra is olajban dinsztelt papri­kás hagyma, bundáskenyér és huszárrostélyos. Az ilyen „nagymamarecepteket” is szí­vesen fogadják a CSSK-ban, mindazokkal az ötletekkel együtt, ami egy-egy családot hozzásegíthet ahhoz, hogy to­vább tartson nekik a koszt­pénz. Abban a reményben, hogy az ötlet — melyet szeretné­nek minden korosztályra ki­terjeszteni — szíves fogadta­tásra talál a váci közvéle­ményben, várja hívásukat vagy személyes látogatásukat a 11-813-as telefonon vagy a Sztáron Sándor utca 18. aiatt, mindennap reggel 8-tól dél­után háromig, illetve 22-én és 29-én este 8 óráig: Tumbászné dr. Bányász Hédi Kézilabda Elúszott bajnoki remények Gödöllőről is elhozta a két bajnoki pontot az Izzó MTE férfi felnőtt kézilabdacsapata. Gödöllői SC—Váci Izzó MTE 26-36 (12-15). Izzó: He- gyesi — Jámbor 1, Pálffy 9, Nemes 5, Bognár 10, Wiezl 2, Sebestyén 1., csere: Kovács — Mikiién 2, Szunyogh, Flas- kai, Maciár 6. A váciak számára szokat­lan, de jól előkészített salak­pályán lejátszott találkozón az Izzó elsöprő lendülettel kezdett, ám az első játékrész­ben ezt a hazaiak rutinos, idős játékosokból álló csapata még hellyel-közzel ki tudta egyenlíteni. A második félidőben az erőnlétben sokkal jobb, fiata­labb és frissebb váci együttes átlövői révén — akik közül Bognárnak ment igen jól a játék — biztosan növelte elő­nyét, és ilyen arányban is megérdemelten nyert. Győzelmével a váci együt­tes továbbra is csak a tabella második helyén áll, mivel el­lenlábasa, a Gyömrő ismét nyerni tudott, és így az egy­más elleni jobb eredményé­vel vezet. Ezzel az Izzó baj­noki reményei minimálisra csökkentek, mert a Gyömrő utolsó találkozóját hazai pá­lyán, játssza, és nagyon kicsi az esély arra, hogy pontot veszítsen. Az Izzó, szintén ha­zai pályán, a Tököl ellen sze­repel, és szeretne méltóképp visszavágni a tavaszi veresé­gért. Elveszítette veretlenségét az ifjúsági együttes Gödöllőn, és ez azt jelenti, hogy ezzel el­úszott a bajnokság megnye­résének lehetősége is. A rivá­lis Gödöllő otthonában sokáig a váci együttes vezetett, de Majoros sérülés miatti kivá­lását már nem tudta elvisel­ni az amúgy is tartalékos csapat. Gödöllői ifi—Váci Izzó ifi 19-15 (9-9). Góllövők: Bach— Majoros 5—5, Korbely 3, Ser­főző 2. A következő bajnoki for­dulót vasárnap délelőtt játsz- szák. 10 órakor ifjúsági, 11 órakor pedig felnőttmérkőzés lesz a Tököl ellen. ★ Folytatódott a városi úttö­rőbajnokság is, melyen a pa­pírformának megfelelő ered­mények születtek. Fiúk: Radnóti—Juhász 9-6. Ld.: Zoller 5., ill.: Kollár 5. Hámán—Árpád 15-6. Ld.: Varga 7, Fodor 4, ill.: Kar­dos 3. Petőfi—Gábor 17-6. Ld.: Pálinkás 7, Szerényi 4, ill.: Csukovics 3. Lányok: Petőfi—Gábor 8-17. Ld.: Szabó Sz. 3, ill.: Molnár A. 8, István 3, Radnóti—Juhász 8-23. Ld.: Csáki 6., ill.: Rácz 9, Sipos 5, Sindely 3. Az utolsó fordulót hétfőn játsszák. —nyári ★ Október 12-én, a váci, al­sóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra Nábelek Mi­hályt, a Fonógyár volt dolgo­zóját, a gyár korábbi, másod- osztályban szereplő kéziabda- csapatának volt tagját. Te­metésén hozzátartozói, roko­nai mellett részt vettek volt munkatársai és sporttársai is. Visszatéri a Tragor-szobor Dr. Tragor Ignác újraön­tött mellszobra „visszatért” városába. Dr. Molnár Lajos, a gépipari technikum igazga­tója kezdeményezte, hogy megújultan kerüljön a régi helyére. A munkákhoz Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotó közreműködése járult hozzá, az öntést pedig a Könnyű­ipari Alkatrészgyártó és Ellá­tó Vállalat szakmunkásai vé­gezték el. Emlékkiállítás Emlékkiállítás nyílik Pen- cen, a falumúzeumban Sz. Csorba Tibornak, a két évvel ezelőtt elhunyt festőművész­nek és írónak a hagyatéká­ból. A kiállítást Papp Rezső, a Váci Napló volt főszerkesz­tője nyitja meg október 18- án, vasárnap délután négy órakor. A kiállítás megtekinthető hétfő kivételével, naponta 13 és 17 óra között, vasárnap 10—12 és 15—17 óráig. Nincs segítség? Vácott, a Hársfa utca vasút felőli részén tavasz óta nincs közvilágítás. Márciusban 3-4 esetben bejelentettem telefo­non, mégsem lett eredménye. A nyári időszakban még csak elviseltük, de most már ha­mar sötétedik. Ebben az ut­cában a lakók 70 százaléka nyugdíjas, nem szeretnénk, ha bárkit baleset érne. Most, októberben már két­szer telefonáltam az ÉDÁSZ- nak, kétszer pedig a városi tanács műszaki osztályára. Sajnos, eredménytelenül. (A tehót azt kivetették a nyug­díjasokra is.) Kérdezem, ho­vá forduljunk panaszunkkal ? ■ Varga János Vác, Hársfa u. 23. A DCM munkaverseny-bi- zottsága és kultúrbizottsága 1987/88. évre ismét szervez történelmi ismeretterjesztő so­rozatot a szocialista brigádok részére. A hat részből álló sorozat, mely művészettörténeti isme­reteket elevenít fel, vetélke­dővel zárul a jövő év tava­szán. A vetélkedő helyezett­jei díjazásban részesülnek. A szocialista brigádok tevé­kenységének megítélésekor az előadásokon való részvételü­ket és a vetélkedőn elért he­lyezésüket figyelembe fogják venni. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1987. OKTÓBER 17., SZOMBAT Évnyitó konferencia A cél a gazdaság talpra állítása A tömegpolitikaí oktatás feladatai Az 1987—8í-as pártoktatási év évnyitó konferenciáját október 14-én tartották az MTESZ váci székházában. A részt vevő propagandistákat Labai László, a városi párt­bizottság titkára köszöntötte. Bevezetőjében a propagandis­ták feladatairól beszélt, hang­súlyozva munkájuk megnöve­kedett fontosságát a jelenlegi helyzetben. Alapvető feladatuk a gazdasági-társadalmi kibon­takozási program szükséges­ségének megértetése a párt­tagsággal — és a pártonikí- vüliekkel is —. meggyőzéssel, megfelelő érvekkel megaka­dályozni az elbizonytalanodást, a jövőtől való félelem elhara- pózását az emberekben. Fel kell tárniuk a problémákat, a káros jelenségeket — éppen a demokrácia kiteljesítésével megvalósítható kibontakozási program sikere érdekében. A kommunistáknak — mint mondta — e folyamat erjesz- töinek és irányítóinak kell lenniük. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjával kap­csolatos feladatok a pártpro­pagandában és agitációban címmel tartott előadást dr. Molnár József, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának tanára. Az általa elmondot­tak — elemzései, érvei — meggyőzhették a hallgatóságát arról, hogy van ok a biza­kodásra. Mint mondta, azzal, hogy van már egyértelmű programunk, megszűnt a bénultság; mivel a jelenlegi helyzet amúgy is határozott cselekvést kényszerít ránk. en­nek a cselekvésnek a program szab irányt. A körülmények hatására — a gazdasági helyzet melleit Idő szaga, hangaszálak Qokféle hangulat ural­^ kodik az emberben. E hangulatok színváltozá­sát az önfegyelem kalodá­jába befogni okos és tu­datos önnevelésre vall. De képesek vagyunk-e mindig erre? Azt hiszem, nem. Sza­bad prédája azért mégsem vagyunk a rosszkedv, a harag, a sértődöttség dik­tálta hangulatoknak. A jó­zanság okosságával és megfelelő intelligenciával lefaraghatjuk bántó élét. Persze vannak más, en­nél kellemesebb hangula­tok is. Sokszor még a rea­litások falát sem félnek megdöngetni. Vannak han­gulatok. amelyek egysze­rűen ..kiűznek” bennünket az erdőbe, a fák közé, ár­nyas ligetekbe. Tóth Ár­pád írja: „Jó így csende­sen nézni a fákat/ Erezni derűt, mely mindent át­hat”. A vácrátóti botanikus kert így októberben az ősz egyik legszebben színezett „palettája”. Az örökzöldek és az ősz színeiben már „kigyulladt” fák harmoni­kus kontúrjai pompás szép­séget kínálnak. A rózsa- nádfélék széles, vastag le­velükkel, élénk virágaikkal üde színfoltjai a botanikus kertnek. Az orbáncfűfélék közül sárga virágait most bontja a Hypericum cer- nuum. A több méter ma­gas, terebélyes olasz nád kísérteties zizegése mellett a simogató szélben sely­mes, lágy zenének hat. A füvek, a díszcserjék e sok­féle neszezése mint fűhár­fa szólal meg a kert csend­jében. A tartalmában és dallamában is líraian szép ApolUnuire-vers, kívánko- ' zik e hangulatba: „Letép­tem ezt a hangaszálat/ Már tudhatod az ősz ha­lott/ E földön többé sose látlak/ Ó idő szaga han­gaszálak/ És várlak téged tudhatod”. A japán kacsurafa leve­leitől megfosztva szomo­rúan hajlong a föld felé. A lakkfa is minden színt játszik már. A gesztenye­fák rozsdabarna levelei vastag lombszönyeget hul­latnak. Néhány gesztenye keményen koppan a száraz levélen, s fénylőn sütkére­zik a napmelegben. A tó melletti kis sziget egyik fájának vaskos törzsét az abroncs szorításával öleli magához a felkúszó gyö­kér. Odébb egy másik fa ágainak csodás kuszaságá­val, göcsörtös forradásai­val igézőén szép. Micsoda őserő, beszédes életösztön e fákban, a természet áll­va meghaló óriásaiban! A tó partján elterülő kínai boróka kihívóan üde zöld­jében sütkérezve fonja há­lóját egy pók. Egy ráhulló levél éppen megzavarja művét. Vajon van-e fá­jóbb, mint így válni le a tőről — a zuhanás magá­nyában, zizegve, zörögve'? A tó csendben pihen. Vi­zében néhány part menti fa megmártóztatja hajlongó ágát. A szél művészi ér­zékkel borzolja, csipkézi a tó tükrét, fodraiba ágyaz­va féltőn néhány vízre hullt levelet. Az októberi napmeleg hűsölve játszik a víz színén. Szinte reszket a■ tó ennyi szépség, meleg érintés alatt. A parton magányos szo­bor áll, „Nő brácsával”. Mélázva tekint a parkon át a faóriások káprázato­sán szép színvilágára. Nyu­galma átárad a hatalmas termetű platánfákra. Ezüs­tösen csillogó törzsűk meg­megvillan, s uralkodói mozdulattal bólintanak a szélnek. Buja zöld lomb­sátruk alatt nemrégen még Mendelssohn, Mozart, Bach, Albinoni, Haydn, a nagy zenei géniuszok cso­dálatos muzsikája csendült fel. Most az őszi szél duru- * zsol megsárgult leve­leik között. Rátelepszik ágaikra, s vigasztalóul a csupasz ágcsonkok egy­máshoz simulnak. „Mert mikor a fák összeborulnak/ gyengéd ágaik egymásba hullnak/ szívet ők így val­lanak”. S a gyönyörű pla­tánok zizegő, suttogó leve*■ lei — ki tudja? — talán éppen Mendelssohnnal bú­csúznak. A természet nö­vényvilágán lassan és vég­érvényesen átsuhan az ősz: hideg, fagyos leheletével közelít a tél. Szórád Ágnes — romlott a közmorál, lazult a fegyelem, kialakult egy bi­zalmi válság is. A program nem csak gazdasági kibonta­kozást szolgál — segítheti a kibontakozást a társadalom­ban megtalálható, a válsághoz közel álló problémák sokaságá­ból is. Az előadó három feladatkört emelt ki: az első a gazdaság talpra állítása, a második az el­múlt másfél évtized gazdaság- politikájának átgondolása, és a tapasztalatok alapján — eze­ken okulva — új stratégiai gazdaságpolitikai célok kijelö­lése. Harmadik feladatként — és ez sem csupán az elmélet­tel foglalkozók dolga — a szocializmus, a szocialista tár­sadalom helyzetének, távlatai­nak végiggondolása. Természetesen napjainkban a legsürgetőbb a gazdaság tel­jesítőképességének növelése, ám már ez sem csupán gazda­sági kérdés — mint ahogy a Központi Bizottság állásfogla­lása is társadalmi és gazdasági kibontakozásról szól. A kor­mányprogram ennek gyakor­lati megvalósítását szolgálja: elsősorban az adósságnöve­kedés megállítása,, a belső költségvetés hiányának vissza­szorítása, a gazdaság működő- képességének megőrzése, az irányítás korszerűsítése, a tel­jesítmények javítása-fokozása azok a célok és feladatok, amelyek előttünk állnak. És mit tehet a propaganda, a propagandista? Segítsen o helyzetfeltárásban, a célok megismertetésében és ösztö­nözzön a végrehajtásra. Bár nehezebb a propagan­disták dolga, mint bármikor korábban, talán segíti őket a párttagok és pártonkívüliek józan gondolkodása. Mert, aki gondolkodik — akár egyetért a programmal, akár nem, akár vitatja a részleteit, akár nem — rájön, hogy nincs más választása, mint bízni a prog­ramban. Nehéz elfogadni a benne megfogalmazott vissza­lépéseket, a fogyasztás vissza­szorítását, egy$s rétegek élet- színvonalának további csökke­nését, de el kell fogadni. Mert ez a program mégis kiutat ke­res abból a helyzetből, amely­be kerültünk — és amelyből mindenáron ki kell kerül­nünk ... Bizakodás tükröződött az egyik jelenlévő hozzászólásá­ból is: a reformfolyamat része­ként megvalósuló adóreform várható hatását a vállalatokra hasonlóképpen értékelte, mint annak idpjén a kötelező be­szolgáltatás megszűnésének, hatását a paraszti gazdaságok-1 ra ... Ennek a bizakodásnak a tömegoktatásba való „átmen­tésével” kell a propagandis­táknak is elkezdeni munká,- jukat a most kezdődő párt­oktatási évben — vállalva a különböző kérdéseket tisztázó és egységes álláspont kialakí­tását szolgáló vitákat. Erre kaptak biztatást a konferencia befejezéseképpen a gyakorlati feladatokat ismertető párt- bizottsági munkatárstól is. Vác a hazai lapokban A Népújság (Eger) Diapo- ráma-mozgalom hazánkban címmel ismertette az érdekes kezdeményezést. A műfaj iránt érdeklődőknek a váci Dunakanyar fotóklub létre­hozta a diaporárna-informá- ciós szolgálatot. A Népszabadság szorgal­mazta a gyógyturizmus fej­lesztését a Dunakanyarban, megemlítve, hogy a gyógyvi­zek terápiás felhasználása, az adottság alapján, különö­sen Vácott és Esztergomban lenne indokolt. A Szabad Föld a szeretet­szolgálatról írva bemutatta az 1769-ben épült verőcemarosi Migazzi kastély lakóit, s meg­írta, hogy a váci Vöröske­reszt és a KISZ-szervezet a mozgássérült gyermekeket nyaraltatja. A Typographia című szak- szervezeti újság októberi szá­ma beszámolt arról, hogy a Pest Megyei Nyomdaipari Vállalat váci és ceglédi nyug­díjasai számára egész napos, tartalmas találkozót rendez­tek. A Képes 7 fényképes ri­portban elevenítette fel a nyolcvanéves nagybörzsönyi kisvasút érdekes történetét. A legutóbbi felújítási munkák­hoz a Vác Városi Tanács is egymillió forintot adott. A Hajdú-Bihari Napló (Debrecen) munkatársa is járt az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásáron, s nagy elis­meréssel írt a Senior Váci Kötöttárugyár változatos szín­összeállítású szabadidő-ruhái­ról. A Bctonelem című üzemi lap szerint nagy az érdeklő­dés a Vác határában gyártott födémbéléstestek iránt, elő­jegyzéseket vesznek fel, és szeretnének az idén kétmil- lió-kilencszázezer darabot elő­állítani. Október 19-én, hétfőn dél után 5 órakor a Váci Levél tár dísztermében Klanicza Péter, az Országos Műemlél Felügyelőség tudománya munkatársa tart előadás „Váci műemlékek” címen. Orvosi ügyelet hétfőtől Hétfőtől (19-től) az,alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden dr. Kiss Lajos, szerdán dr. Kiss Péter, csütör­tökön dr. Ágoston Mária, pén­teken dr. Csupor Éva. szom­baton és vasárnap dr. Karádi Katalin, a körzetben: 23-án dr. Tesánszki József. 24—25- én dr. Kicsiny Gusztáv. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Huszágh Hedvig. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér. 9. Telefon: 11—525) ta láliható. Fogászati ügyeletet vásárnál reggel 8 órától délig tart dt Balogh Imre. a Cházár And rás^utca 17, szám alatti ren delében, a régi városi fürdi épületében. Vámosmikglán az egészség házban minden szombaton 7 tői hétfőn reggel 7-ig tartanai ügyeletet. (Telefon: 79—022. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents