Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-15 / 243. szám
4 1981. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK Középpontban a kibontakozás Nő a párttagság felelőssége A Központi Bizottság az elmúlt év áprilisában is foglalkozott az ország gazdasági helyzetével. Erre építve a szentendrei városi pártbizottság 1986. május 14-én megvizsgálta, hogy a körzet termelőegységei hol tartanak ötéves tervük végrehajtásában, miként alkalmazkodtak a szabályozókhoz. A fő célt a tőkés export növelésében jelölték meg, bírálva azt a nézetet, mely szerint a vállalatokat ért negatív hatások miatt nincs kiút, csak a talpon maradással kell törődni. A városi pártbizottság elemezte a saját testületi és az alapszervezetek munkáját is. Megállapította, hogy nem elégséges a gazdasági vezetők időnkénti beszámoltatása. A párt- bizottság politikai munkatársainak körültekintőbb felkészüléssel, helyzetismerettel kell részt venniük a döntések végrehajtásában, az alapszervezetek munkájában. SZENTENDREI ^Cíiian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Pályázatot írnak ki Felmondták a szerződést A nyáron sokat beszéltek az emberek arról, hogy a későbbiekben megszűnik a tanács konyhája, s emiatt olyanok is elesnek a meleg ebéd lehetőségétől, akik szociális helyzetük miatt nagyon rászorulnak erre a jelentős segítségre. Akkor tájékoztattuk az olvasókat a helyzetről, s ígértük, hogy visszatérünk a dologra. Az eddig felsoroltakat figyelembe véve a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalásának, a gazdasági-társadalmi kibontakozási programnak a végrehajtására városi feladatterv készült. A feladatterv a politikai munka szemszögéből vizsgálja a helyi kibontakozás tennivalóit. Rozgonyi Er- nöné dr., a városi pártbizottság első titkára így foglalja össze a dokumentum lényeges megállapításait: Visszanyerni a bizalmat — Nagyon fontosnak tartjuk a politika iránti bizalom visszanyerése érdekében a lényegi kérdésekben az egyetértés, a közös akarat és az együttes cselekvés kialakítását. Azt kívánjuk elérni, hogy gazdaságpolitikai irányító munkánk hatékonysága javuljon. Erőteljesebben szeretnénk befolyásolni a lakosság élet- és munkakörülményeit. — Mit tesznek a testületek konkrétan a fentebb említett célkitűzések elérése érdekében? — A tagkönyvcsere időszakában felülvizsgáljuk a városi politikai irányítótestület összetételét. Igényesebben szervezzük és hajtjuk végre a pártellenőrzést. Arra törekszünk, hogy a kedvező folyamatokat erősítsük,^ a hiányosságokat feltárjuk 'és kiküszöböljük. A pártbizottság minden tagjától megköveteljük, hogy legyen példamutatóan fegyelmezett, közvetítse az általa képviselt közösség konkrét felvetéseit, a testületi döntésekről ne csak a párttagságot, hanem munkahelyi és lakóhelyi környezetét is rendszeresen tájékoztassa. — Támogatjuk a vállalkozó vezetőket, munkájuk megítélésekor figyelembe vesszük a területen dolgozó kommunisták véleményét. A pártszervezetek kötelességévé tesszük, hogy évente egy alkalommal személy szerint értékeljék a hatáskörükbe tartozó vezetők tevékenységét. A pártbizottság Nemrég záfult Budapesten Szánthó Imre, Szentendre ismert és népszerű festőművészének tárlata a budapesti Duna Galériában. A kiállítás címe Szentendrei pillanatok volt. Katalógusában így vallott a művész: bemutatott képeim, rajzaim legtöbbje a Duna árteréből és Szentendréről került a. falakra. Vallom, mert igaz is, hogy nekem az egész mesebeli szívbéli város — utcái, fái, zegzugos házai — műtermem, műhelyem, mert itt, utcáin, terein és a romantikus, ezerarcú Duna-parton festem képeim legtöbbjét. Egyszer Barcsay mester tréfásan megkérdezte, mikor sámlimon ülve ecseteltem: „Neked nem fájdul meg a biccentőizmod a sok ide-oda nézegetéstől?” Biccentgeive festek ma is. Szeretem a természet inspiráló jelenlétét. Figyelem a felhők járását, a fák sorsáról árulkodó göcsör- töket, és örülök, ha az ágak szövetében madárfészket lel szemem. Hiszem és remélem, hogy lesznek, akik képeim láttán emlékeznek egy tegAz oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdósi Annes egyetért azon vezetők elmozdításával, akiknél egyértelmű a vezetői munka gyengesége, akik megbízatásukkal visszaélnek, akik ártanak a magán- és közélet tisztaságának. Döntési helyzetben — Milyen iránymutatást fogalmaz meg a feladatterv a pártalapszervezeteknek és a gazdálkodó egységeknek? — Az alapszervezetektöl elvárjuk, hogy tárják fel az illető üzem belső érdekeltségében, a dolgozók vállalkozási készségében rejlő tartalékokat. Rendelkezzenek fejlesztési elképzelésekkel, amelyek tartalmazzák a gyártás- és gyártmányfejlesztést, a piac- politikát, a kereset- és munkaerőgazdálkodást. Ennek elkészítése a pártszervek és a gazdasági vezetők közös feladata. Fontos, hogy a vezetőségek, igazgató tanácsok, szakmai vezetők előkészítő munkája olyan legyen, hogy a választott testületek valódi döntési helyzetbe kerüljenek, megfelelő ismeret- anyag birtokában határozhassanak. Minden gazdasági egységnek jobban kell alkalmazkodnia a piachoz, egyre szükségszerűbb a gazdaságos tőkés export növelése, a jövedelmezőség javítása, a műszaki fejlesztés, a tervszerű mun- kaerőgazdárkodás, a munka- szervezés fejlesztése. A párt- bizottság nem fogadja el, ha a gazdálkodást hátráltató külső körülményeket a belső hibák eltakarására használják fel. — Hogyan politizál a párt- bizottság a lakossággal, a tanácsokkal, a különböző intézményekkel, szervezetekkel? — A nehezedő életfeltételek következtében felértékelődik a szolgáltatás, a kereskedelem és az államigazgatási ügyintézés színvonalának emelése iránti igény. Szigorúbb és következetesebb hatósági és társadalmi ellenőrzésre lesz szükség ezeken a területeken. Ezért a testület elvárja, hogy a tanácsok a napelőtti madár reppenésére vagy egy sündisznó motozására, rigófüttyre vagy har- matcseppre. Sokaknak tetszett a kiállítás, a vendégkönyv huszonhat oldalnyi bejegyzéséből művészbarátai soraiból idézünk. „Drága Imrém, csak heb- rencs dadogás bújik ki toliam alól, elragadott szavak, de amilyeneknek te látod, a te világod az én világom, a te országod az én országom — ölel: Szatmári István” (a Vígszínház művésze). „Szánthó Imre barátom igaz ember és igaz művész! Ez a kettő elválaszthatatlan nála egymástól és a hosszú évek-órák gyümölcsei, a „Szentendrei pillanatok” is ezt sugározzák. Köszönöm, hogy vagy! Rátonyi Róbert.” „Kedves Imre, kiállításodhoz szívből gratulálok! Látásod, leleményed nem fárad, hanem egyre frissül. Ez a legfontosabb!!!. Csak így tovább, a régi barátsággal köszönt — Remsey Iván." A képzőművészet ifjabb műbarátai is megtisztelték látogatásukkal a Szánthó-tárla- tot, ám kitüntette azzal Bá- novszky Miklós is. — A művésztelep egyik élő alapító tagjának ottléte jogfolytonosságot jelképező gesztusként is felfogható. jogszabályokat alkalmazva gyakrabban és súlyosabb büntetések kiszabásával éljenek a felelősségre vonással. Indokolt, hogy a hiányosságok megszüntetése kapjon jóval nagyobb nyilvánosságot. Ugyanez vonatkozik a lakás- gazdálkodásra is. A tanácsi munka szervezettségének javítása mellett a beruházások és felújítások minőségét és költségét is nagyobb szigorral kell hogy ellenőrizzék. Erősíteni kell a vállalkozó magatartást, keresnünk kell annak lehetőségét, hogy az idegen- forgalom elsődleges bevételeiből is részesedjen a tanács. A vállalatokkal közösen kell felkészülnünk a munkaerőgazdálkodás új feladataira. Számolunk azzal, hogy bővül a szociális gondoskodásra szorulók köre. Ezt figyelembe véve szélesíteni kell a Vörös- kereszt és a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek bevonásával a szociálpolitikai tevékenységet, a családgondozást. Nyilvános fórumokon — Az ideológiai-politikai munka középpontjába tehát a kibontakozási program megértetése és elfogadtatása kerül. Milyen módon kívánják elérni ezt a célt? — Mindenekelőtt: a következő hónapokban a párt valamennyi tagjával beszélgetésre kerül sor. Ekkor lehetőségünk nyílik arra, hogy megismerjük minden párttagunk véleményét a programról, szót váltsunk egyéni felelősségéről és a környezetében végzendő feladatairól. Nyilvánosságot adunk a pártbizottság által szervezett tanácskozásoknak, elméleti konferenciáknak, vitafórumoknak. Ezekre párton- kívülieket is várunk. Az egyesületek, kis közösségek, intézmények, TIT, MTESZ rendezvényein ott lesz testületünk párbeszédre kész képviselője. Az állami, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat felelőssé tesz- szük azért, hogy működési területükön megismertessék testületünk programját, kidolgozzák és megvalósítsák az ebből adódó feladatokat. Ennek most jött el az ideje. Egyértelművé vált, hogy a Pest Megyei Vendéglátó Vállalat nem vállalja a tanácsi konyha felújításának költségeit, a bérleti szerződést felmondja, ezt a közigazgatási szervezet december 31-i hatállyal elfogadja. Az esztendőből hátralévő két és fél hónapban a tanács tervet készített arra, miként lehetne kialakítani olyan melegítőkonyhát, amelyben 200 adag étel megfelelő minőség-1 ben kiszolgálható lenne. Jelenleg mintegy 450-en ebédelnek rendszeresen az enyhén szólva lerobbant helyiségben. Az már most biztos, hogy jövőre ennyien nem étkezhetnek a konyhán. Azért nem, mert az ilyen volumenű átalakításra a városnak nincs pénze. Arra azonban, hogy 200 vendég részére megmelegítsék és tálalják az ételt, elegendők az anyagiak. Mindehhez persze keresni kell olyan vállalkozót, akinek a konyhájában elkészíthetik az ételt, elhozzák a melegítőbe és ki is osztják. Pályázatot írnak ki, és a jelentkezők közül kiválasztják a legmegfelelőbbet. Végezetül feleljünk arra a kérdésre, hogy kik férnek bele a kétszázas létszámba? A tanács és intézményeinek dolgozói, azok, akik jelenleg szociális gondoskodás keretében kapnak térítésmentes élelmezést, azok, akik házi szociális gondozásban részesülnek. Kiszorulnak viszont azok, akik azért jártak oda, mert kényelmesnek és olcsónak találták a tanácsi konyha ebédjét. A város vezetői arra törekednek, hogy minél kevesebb jelentkezőnek kelljen nemet mondani. Ezért nemsokára felmérik az igényeket, s akkor válik véglegessé, hogy kik kapnak továbbra is ebédet. Ennek eredményéről is tájékoztatjuk olvasóinkat. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának központja Szentendrén található. Mit csinál az a 315 ember, aki jelenleg a cégnél keresi a kenyerét? Mely intézmények tartoznak szűkebb hazánkban a szentendrei bázishoz? Az olvasók többsége zavarban volna, ha ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kellene válaszolnia. Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója most részletesen válaszol. — Talán azzal illene kezdeni, hogy 34 gyűjtemény tartozik hozzánk. Az országban Pest megyében a legnagyobb a száma ezeknek az intézményeknek. Ebből következik, hogy a mienk az egyik legjelentősebb igazgatóság, i — Szentendre a Pest megyében folyó múzeumi munkának szakmai, módszertani és költségvetési központja is. Jelenleg évi 24—25 millió forinttal gazdálkodunk. Dolgoznak nálunk gyűjtők, restaurátorok, szervezünk bemutatókat, kiállításokat, raktározunk, szállítják a műtárgyakat, ellátjuk a vagyonvédelmüket és még sorolhatnám. — A Stúdió sorozatban eddig megjelent a Galga mente néprajza, Pest megye régészeti monográfiája (második kötetének a kézirata is nyomdakész), a Barcsay-könyv, Tisztelet a mesternek címmel, a Régészeti tanulmányok Pest megyében. A Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen készítjük a Pest megyei irodalmi topográfiát. Munkatársaim dolgoznak Pest megye művészet- történetének összefoglalásán. A kézirat leadásának határideje december 31. A várható megjelenés: 1988. Ezek a művek összefoglaló jellegűek, a kutatók számára jelentős források. — Joggal lehetünk büszkék arra a múzeumpedagógiai Csatornáznak Megkezdték a csatornázást a Lehel utca és Kovács László út környékén. Az átadási határidő ez év december 31. Ezáltal megszűnik végre a felszíni szennyvízfolyás, a patak szennyezése. Egy-egy család 30 ezer forintot fizet, a tanács 857 ezer forinttal járul hozzá a költségekhez. munkára is, amely Tápiósze- lén, Cegléden, Szobon, Nagytar csán zajlik. E településeken valóban bekapcsolják az intézményeinket a „tan tervbe”. Számomra öröm, hogy a szakmunkásképzők és középiskolák is kihasználják ezeket a lehetőségeket. A gazdasági nehézségek nem kímélik a múzeumok igazgatóságait sem. Bihari József ezt így látja: — Egyre kevesebb a pénzünk. A nyomdák például emelik az árakat, drágulnak az alapanyagok, emelkednek a fenntartási költségek. A munkánkban, kiadványainkban elért szintet nem tudjuk tartani. Előfordult, hogy szakemberünk kutatásainak eredményeit gyengébb külalakban nem jelentette meg. Inkább vár, amíg pénzünk lesz. A gazdasági nehézségekkel függ össze az is, hogy kollégáim rosszul fizetettek. — Az anyagi erőnket úgy próbáljuk gyarapítani, hogy a levelezőlapokból, belépőkből, egyéb kiadványokból és katalógusokból évente 4—4,5 millió forintos bevételre teszünk szert. Azonban ez kevés. — Sokan mondják, hogy a Pest megyében található múzeumok jó részét alig látogatják. A főszereplő Szentendre, annak is 2-3 gyűjteménye. — A kis intézetek forgalma attól függ, hogy milyen a vezető. Ha az illetőnek jók a kapcsolatai, aktív, aligha kerülik el a vendégek. Jó példa lehet Abony, Aszód és Nagy- tarcsa. Ha azonban az első számú felelős csak ül és vár, valóban megcsappan a látogatók száma. Az viszont tagadhatatlan, hogy a turisták döntő többsége a Kovács Margit Múzeumban köt ki. Október hagyományosan múzeumi hónap. Ha lehet még több a tennivaló, mint máskor. Ötvenéves a papírgyár A fejlődés nem áll meg A BLOCKNER-FÉLE hirdetőben „Gyáralapítás” jeligére megjelent, hogy Budapesten vagy környékén víz mellett telket keresnek. Az időpont: 1935 júniusa. A számos jelentkező közül Szentendrére esett a választás. Mert olcsó volt a föld, a munkaerő, a szállítás, lévén Szentendre közel a fővároshoz. A Dunakanyar egyetlen kisvárosának vezetői között viszont nagy vita zajlott. Engedélyezzék-e vagy sem az üzem telepítését? Az ellenzők féltették a vizet, a levegőt. Az Angol—Magyar Bank vezetésével 1936-ban részvénytársaság alakult, s egymillió pengőt irányoztak elő a költségekre. A terveket a kor neves építésze, Meller Dezső készítette. A földmunkák 1937 januárjában, csikorgó hidegben indultak. Februárban az igazgatási épület, a kazánház és a gépház kéményének emeléséhez láttak, márciusban a papír- gyártáshoz szükséges géptermek kerültek sorra, azután az uszálykikötő következett. A rakodóhíd mélyen benyúlt a Dunába. A tulajdonosok azon vitatkoztak, hogy lakjanak-e munkások vagy sem a gyár területén? Végül is csak Büttner Pál igazgató kapott engedélyt az állandó benntartózkodásra. Az események gyorsan követték egymást. Határoztak a vízjelről, hármas dombon turulmadár ült, az üzem helyére három betű, a SZÉP utalt. Érkeztek a gépek az osztrák Wagner Dörris cégtől, a Ganz gyártól, a Láng Gépgyártól. Fúrták a kutakat a Duna medrébe. 1937. november 22-én 170 munkással és 24 alkalmazottal megkezdődött a termelés. Még az év végéig 202 tonna papírt gyártottak. Szép eredmény, ha arra gondolunk, hogy a hajókról talicskán tolták a szenet, a nyersanyagokat a gyárba. Á jó szakemberből nagy volt a hiány. Az alapanyag-ellátás akadozott. A környékbeliek ennek ellenére megtiszteltetésnek érezték, ha a gyárban dolgozhattak. A felszabadulás előtti termelési csúcsot 1942 jelentette, ebben az évben 7801 tonna papír kelt útra az uszályokon. 1945-ben a harcok kisebb károkat okoztak, a Duna viszont elsöpörte az üzem kikötőjét. Többé nem építették , fel, a folyón ezután nem szállítottak papírt. E CIKK KERETÉBEN lehetetlen leírni azokat a változásokat, amelyek ötven év alatt bekövetkeztek. A régi fotókat látva az ember elgondolkodik: hogy megnőtt a szentendrei gyár! Megváltozott a termékszerkezet, kicserélődtek a gépek, új eljárások honosodtak meg, a dolgozók létszáma megháromszorozódott, s csaknem 15 és fél ezer tonna papírt gyártanak az idén. Felépültek a szociális létesítmények, a zárt és fűthető raktárak, a női munkásszálló, a könyvtár. Az üzem saját üdülője Tatán található. Szimbólumnak is tekinthető, hogy a vízjel a turulmadárról békegalambbá változott. A Papíripari Vállalat szentendrei gyára október 16-án, pénteken tartja a jubileumi ütését a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében. A TIGÁZ szentendrei főművezetősége felvételre keres műszaki főiskolai vagy középfokú műszaki végzettségű nyomáspróbázó műszaki ellenőri> szakirányú végzettségű hálózat ellenőrt, részmunkaidős eljáró takarítót Jelentkezni lehet 7-től 15.20 óráig. Cím: Szentendre, Futó u. 2, Telefon: 10-032. Bejegyzések a vendégkönyvbe Szentendrei pillanatok Mi van a név mögött? Fiókban marad a kézirat 1
