Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

NAGYKŐRÖSI Oxiiiao A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1987. OKTOBER 12., HÉTFŐ Tanácsülés előtt a törvényesség Hatásos a javító-nevelő munka A Nagykőrösi Városi Tanács legutóbbi ülésén — a tanács- törvény rendelkezése szerint — tájékoztatót hallgatott meg a Városi Ügyészség törvényes­ségi tapasztalatairól. Legutóbb négy éve volt ilyen tájékozta­tás. Az ügyészség az állami és társadalmi élet különböző te­rületein eltérő eszközöket használ a törvényesség bizto­sításához. Az általános fel­ügyeleti törvényességi tapasz­talatokról számot adva el­mondhatják, hogy az állam­polgárok alapvető jogai meg­felelően biztosítottak. Az ügyészség vizsgálatai során megállapította, hogy az állam- igazgatási szerveknél, vállala­toknál, intézményeknél a jog­szabályokat általában betart­ják, határozataik megalapo­zottak és törvényesek. Üzemi balesetek A hatósági ügyintézés érinti leginkább az állampolgárok széles körének alapvető jogait. Erre figyelemmel elemezték a városi tanács szakigazgatási szervei munkáját. A hatósági ügyintézés alapvetően törvé­nyes, némi hibát is találtak: az eljárásbeli szabályokat né­hol megsértik. Az alkoholel­vonással kapcsolatos ügyinté­zésben gyakori a határidő-túl­lépés. Az ügyészség nem hagyja szó nélkül ezeket, ha­nem utóvizsgálatokat is tart, s ezek kapcsán akár fegyelmi el­járást is kezdeményezhet. A tájékoztató leszögezi, hogy a hatósági ügyintézés színvo­nalára, minőségére kedvezőt­len hatással van a fluktuáció és a tartós létszámhiány. Amíg az osztályvezetőnek érdemben kell az ügyekkel foglalkoznia, addig az irányításra, ellenőr­zésre nem tud elegendő időt fordítani. A vállalatoknál, intézmé­nyeknél a vezetőknek kell gondoskodniuk a törvényesség betartásáról. Ezeket is vizs­gálta az ügyészség, nézzük milyen tapasztalatokkal. A Nefagban például a fegyelmi büntetések kiszabása differen­ciálás nélkül történt meg. A vizsgált időszakban 140 hatá­rozatot hoztak, s közülük 124 esetben a dolgozó meghallga­tása nélkül adták ezt ki, sten- cilezett blankettán. Az ügyész­ség szerint így viszont nincs visszatartó ereje. A biztonságos munkavégzés körülményeit a gazdálkodó szervek törekednek megterem­teni. Üzemi baleset esetén a baleset bekövetkezésének kö­rülményeit kivizsgálják, meg­szüntetik az előidéző okot, vét­kesség esetén általában a fe­lelősségre vonás sem marad el és a sérültet is kártalanít­ják. A súlyosabb sérüléssel járó üzemi baleset azonban a vezető prémiumának megvoná­sával jár. Ezért előfordult, hogy az üzemi balesetet eltus­solták. A munkakerülők ellen Az ügyészség is a sajtóból értesült róla, hogy a konzerv­gyárban 1985-ben egy csonko- lásos üzemi baleset történt. Egy 17 éves állami gondozott lány maradandó fogyatékossá­got okozó sérülést szenvedett. Több hétig munkaképtelen volt, kétnaponként a konzerv­gyár gépkocsiján kötözésre vitték Ceglédre. Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy munkahelyén munkát végző­ként tartották nyilván, munka­bért fizettek részére, mert a vezetők érdeke azt kívánta, hogy ne jelentsenek be mun­kaképtelenséget eredményező üzemi balesetet. Sajnálatos, hogy ebben aktív szerepet ját­szott a munkavédelmi iroda vezetője is. A munkaügyi és szövetke­zeti döntőbizottságok eljárásá­ra a törvényesség a jellemző. Esetenként előfordult, hogy fe­gyelmi ügyekben a munkálta­tónál liberálisabban jártak el. De a munkaügyi bíróság is így ítélkezett. A döntőbizottsági eljárásban az Arany János Tsz-é a gondot okozó. Nem ritka, hogy egy év alatt sem születik meg a határozat. Az eljárások gyorsítására tett ügyészi intézkedések ez ideig hatástalanok maradtak. A törvényesség megítélésé­nél fontos tényező a közrend és közbiztonság helyzete. A precíz megfogalmazás szerint az államDoleárokra az önkén­tes jogkövetés a jellemző, de az utóbbi években lazult az állampolgári fegyelem. A ha­tóságok tekintélye is csökkent. A rendőri elővezetés elrende­lésére egyre növekvő számban kerül sor, ami indokolatlanul vonja el a rendőröket ennél fontosabb szolgálattól. Még az sem csökkenti az elővezetések számát, hogv az érdekeltek­nek ennek költségét meg kell fizetni! A szabálysértések miatti rendőrségi fellépés következe­tesebb lett, szigorodott a fele­lősségrevonás, növekedtek az átlagbírságok. Az ismertté vált bűncselek­mények száma nőtt. 1985-ben 428, 1986-ban 453 bűncselek­ményt követtek el a városban. Sajnos élénkül a „mozgó bű­nözés”, egyre több az isme­retlen tettes elleni feljelentés. Gond, hogy az összes bűncse­lekményekhez viszonyítva minden negyedik elkövető is­meretlen marad, így őket nem lehet felelősségre vonni. Megváltozott a szemlélet azokban a büntető eljárások­ban, amelyekben munkakerü­lők is szerepeltek. Újabban szigorított javító-nevelő mun­ka büntetést is kiszabhatnak, ez hatékonyabb, mint a rövid tartamú szabadságvesztés. Tanácstagi segítség A város közbiztonságát, a törvényességet összességében az ügyészség kielégítőnek tart ja. Azonban a bűncselekmé nyék megelőzésében az állam polgárok nagy segítséget tud­nak nyújtani, s ehhez kérték a tanácstagok támogatását is. B. O. Új parkolót öntenek A légkalapácsnak nem ke­rült nagy erőfeszítésébe a gépgyártó szövetkezet épülete előtti betonplacc fellazítása, az utóbbi évek kemény telei alaposan kikezdték. Időszerű volt újat építeni helyette. A szövetkezet kőművesbri­gádja kapta a feladatot, hogy még a fagyok beállta előtt új köntösbe öltöztessék a gépko­csiparkolót, s egyúttal a fő­bejárat előtti csupasz terüle­teket is masszív burkolattal lássák el. Fotónk a város szépüléséről őrzött meg egy pillanatot. (Varga Irén fel­vétele.) Piaci jelentés Nagy volt a felhozatal A hét végén elsősorban a kocsis piacon volt nagy a fel­hozatal. Jellemző árak: szőlő 12—16 forint, minőségtől, faj­tától függően. A takarmány­tököt 140—200, a kukoricát 50—70 forintért adták 100 ki­logrammonként. A dinnyét 4 forintra tartották. A csirke­piacon mindössze négy árus volt. Ottj értünkkor éppen 190 forintért kelt el egy pár csirke, egyébként 120—230 fo­rint volt, a gyöngytyúk ára 180, a tojásé 2,80—3,20 forint volt. A gyümölcspiacon volt, aki a szőlőért 36 forintot kért. Az alma 12—16, a birs 13—16, a Hírmondója is alig akad Az állattenyésztésben a hib­ridek és a korszerű fajták ki­szorították az őshonos ma­gyar fajtákat a tenyésztésből. Egy-egy, 40-50 évvel ezelőtt még divatos fajtának immár hírmondója is alig akad. A fajták fönntartásáról a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondoskodik, az országban számos gazdaság­ban jó színvonalú tenyészetek őrzik értékes genetikai tulaj­donságaikat. Annak ellenére ugyanis, hogy a tenyésztés szempont­jából lényegesen kisebb érté­kűek, számos tulajdonságuk figyelmet érdemel a továb­biakban is, egyebek között például egyes betegségekkel szembeni ellenállóképességük lényegesen nagyobb, mint a jelenlegi fajtáké. A MÉM-ben összesítés ké­szült az őshonos állatfajokról. Az Állattenyésztési és Takar­mányozási Minősítő Intézet foglalkozik ennek a2 állati génbanknak a szakmai irányí­tásával. Egyúttal az egyes tu­lajdonságok úgynevezett örök­lődésmenetét is vizsgálják ab­ban a reményben, hogy a mai kutatók számára is hozzáfér­hetővé teszik ezeket a tulaj­donságokat a keresztezések­hez, az új hibridek kialakítá­sához. Az adatok szerint a magyar szürke marhából 1030 van az országban, bivalyokból 50 él a kijelölt helyeken. A fakó lóból — ebből az ősi fajtából — 25 kancát és egy apaállatot tartanak nyil­ván, a gidránokból — e nem különben értékes lovakból — mintegy 30 penziózik a kije­lölt telepeken. Az őshonos sertések száma 450-re tehető, a legtöbb a szőke mangalicá­ból van, kereken 330-at őriz­nek, gondoznak a szakembe­rek. A fecskehasú mangalica és a vörös mangalica eltűnését szintén sikerült megakadá­lyozni, ezt bizonyítja, hogy mintegy 100 van a nyilvántar­tásban. A juhok száma meg­haladja a kétezret, közöttük van a fehér és a fekete racka, — ezeket 40—50 évvel ezelőtt még igen nagy számban te­nyésztették, tartották. A tyú­kok, ludak szintén nagy szám­ban élnek ezeken a telepeken. /jreg Józsihoz jobban sze- retek menni, mint a fő­nökéhez. Nem azért, mert a főnökét nem szeretném. Jó kávé van nála, a Marika — aki francia kölnit használ — a cukrot is beleteszi szívesen, meg az irodájában levegőka­varó gép is van. Szívélyes is hozzám, leültet a süppedös foteljaiba, Lenin is rám ka­csint olykor-olykor az íróasz­tala fölül. Csak aztán olyan eszmélet­len magyarázgatásba kezd, hogy én az első perc végén a legszívesebben felugranék és elrohannék. G., a főnök ugyanis meg­szokta, hogy ő a nyilatkozó. És illetékességet is formál magának mindenféle kérdés­ben. Társadalmi méretekben — rossz napjaiban nemzetkö­ziben is — próbál gondolkod­ni, holott én egészen apró ügyek miatt keresem, például azért, hogyan kerül a nyava­lyás alkatrész a masinába. Előfordul az is, hogy G.- nek fogalma sincs arról, ami­Menjünk bátran az öreghez re én kíváncsi vagyok, de előkapja a mutatókat meg a tényezőket, s akkorát kanya- rít a gondolataiban, hogy én a második kanyar végén már csendesen bazsalygok rá, s úgy teszek, mint aki világ­életében csövek kaliberezésé- vel foglalkozott. G., a főnök ilyenkor beszél, beszél, én meg parafadugóról álmodo­zom. Nem lenne például semmi baj, ha G. azt mondaná, néz­ze. barátocskám. menjen el inkább a Józsi bácsihoz, ő a legügyesebb szaki itt nálunk a cégnél, az öreg mindent megmutat magának. S Józsi bácsi valóban bebújna velem a legkisebb kuckóba is, még akkor sem izgatná magát, ha olajos lenne a ruhám; csak látnám a huncut arcán, „a fene a csontját, vigyázzon a gatyájára, ha már olyan ki­váncsi volt”. S az öreg mu­tatná is, ezt a kis kart ide­húzom, ezt a másikat ráállí­tom, nézze csak, a késsel érintőt fogok, mérek, s enge­dem neki, hadd nyomja le azt a nyolctized millimétert. Eny- nyi az egész — tenné hozzá a legvégén, s a füle mögött bujkáló olajos Symphoniát a szájába kapva vigyorogna rám. Meg a szemembe fújná a füstöt. Aztán kivenné a munkadarabot a gépből — százezer ugyanilyenről beszél a főnök a levegőkavaró gép mellett — s az orrom alá dugná, „ezt nézd mag, apukám, ez a valami, ahogyan én csi­nálom”. Én meg figyelném az öreg szaki mondatait. Vakkantás- szerű tőmondatokat hallanék, sok pici szünetecskével, csön­dekkel, suksükökkel. G.-é, a főnöké nagyívű, hosszú és leginkább magyarázó mondat. A sajtónak spékelve, nehogy hézag legyen az infoval. G., Józsi bácsival ellentétben, él­vezettel porcogtatja az idegen szavakat, az aspektust meg a struktúrát elmondja többször is. És a rádióban meg a té­vében hallott mondatokat ve­ri a fejemhez nap mini nap. De G., a főnök fontos szán­déka az is, hogy nyilatkozatát követően vállalata jó színben tűnjék fel. Nem azt mondom én ezzel, hogy a főnök hazud­na, csak hát néha az az ér­zésem, mintha diktálni szeret­né, hogy mit írjak le róluk. Az öreg viszont benne él a gyár zsigereiben, nincs szük­sége arra, hogy a vállalat reklámfüzetéből olvasson fel nekem. Mert G., a főnök on­nan veszi a tételeit, szó sze­rint. jy/lellesleg Józsi bácsinak neve is van: Barta Jó­zsef esztergályos. Viszont fo­galma sincs arról, milyenek a főnök aspektusai. Rab László szilva 6, az amerikai dinnye 7, a körte 30 forint volt. A zöldségpiacon a paradi­csom 8—10, a paprika 12—16 a zeller 10, a sárgarépa 10, a karfiol 12, a káposzta 10, a paradicsompaprika 16, a pad­lizsán 30, a gesztenye 56, a vöröshagyma 12, a lilahagy­ma 16, a fokhagyma 150, a retek csomója 6, a zöldségé 8, a sóska és spenót 6 forint volt. A krumpli ára 8—10 fo­rint volt. A szemestermény-piacon a termények 7 forintért keltek. Termékismertető Szakmai ankét Az Építészeti Tudományos Egyesület Dél-Pest megyei csoportja szakmai ankétot rendez október 15-én 10 órai kezdettel az MTESZ-székház- ban. Ezúttal a Kemikál kép­viselői lesznek a vendégek, s cégük legújabb termékeivel ismertetik meg a közönséget. Műkincskiáüitás Múzeumi hénap A múzeumi és műemléki hónap keretében az Arany .János Múzeum néhány ren­dezvényére hívjuk fel olva­sóink figyelmét. Ma, hétfőn este 18 órakor Farkas Péter irodalomtörténész előadása hangzik el Áprily Lajos és Pest megye címmel. Egy hét múlva, 19-én, Mongólia a néprajzkutató szemével cím alatt dr. Ikvai Nándor elő­adására hivatalos a közön­ség. Régészeti munka (ásatás, lelőhelyvédelem) Nagykőrösön az elmúlt esztendőben. E té­mának dr. Simon László ré­gész a gazdája, és 26-án 18 órakor hozza szóba a város múltja iránt érdeklődők előtt. A Bakos Ambrus-emlékkiállí­tás október 25-éig tekinthető meg, 31-én pedig a múzeum műkincseiből nyílik kiállítás. A múzeumi hónap alkalmából egy városnéző sétát is szer­veznek a programok felelő­sei, erre október 18-án 10 órai kezdettel kerül sor. tsMozma A nagyteremben: Trükkös halál. Színes; szinkronizált amerikai krimi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Isten' veletek, barátaim. Színes ma­gyar film, fél 6-kor. —Sporthír ekmw izgalmas hajrá előtt A körzeti kispályás labda­rúgó-bajnokság őszi hatodik fordulóját a korábbi sötétedés miatt fél órával a megszo kottnál előbb kezdték és há­rom játéktéren mérkőztek a résztvevők. A következő ered ményekkel. A Kinizsi-sportte­lepen: Turbo—MJ Fortusa 1-1 és PIK—Pedagógusok 8-4. A Vági-lakótelepi pályán: Tor­más—Bundesliga 6-0 és Rück- werz Rt.—Konzervgyár Il-es telep 3-2. A Petőfi iskolai pá­lyán: Nyársapát—Törteli Tsz 6-2. Az őszi nyolcadik játékna­pon két, korábban elmaradt mérkőzésre került sor. A Ki­nizsi-sporttelepen: Turbó— Rückwerz Rt. 5-1 és a Vági- pályán: Pedagógusok—Törteli Tsz 3-2. Az utolsó negyed­órában mindkét helyen már erősen sötétedett. A hajrát is jeléntő utolsó három forduló előtt a táblá­zat a következőket mutatja: 1. MJ Fortuna 15 10 4 X 63-19 24 2. PIK 15 11 1 3 83-33 2.3 3. Turbó 15 10 2 3 57-36 22 4. Tormás 15 8 3 4 40-29 19 5. Pedagógusok 15 8 1 6 59-47 17 6. Nyársapát 15 6 1 8 49-74 13 7. RÜCkwcrz Rt. 15 4 3 8 30-53 11 8. Konzervgyár ll-cs telep 15 4 1 10 26-51 9 9. Bundcsliga 15 3 1 11 29-59 7 10. Törteli Tsz 15 2 1 12 20-55 5 Az eddigi 75 mérkőzésen összesen 456 gól esett, ami mérkőzésenként kereken 6 gólos átlagnak felel meg. A dobogós helyezések csak a hajrában dőlnek el. LÖVÉSZSIKEREK Nyársapáton, a község ha­tárában tíz éve létesült, Ugye- ri úti szabadtéri, nyitott 8 lő- állásos lőtéren rendezték a hagyományos Nyársapát Ku­pa lövészversenyt, ötvennégy induló (lelkesen és jól felké­szülve) volt és negyvenen versenyen kívül lőttek. Kispuska. Férfi egyéni: 1. Cseh József 10 88; 2. Pásztor 84; 3. Fekete 80 köregységgel. Női egyéni: 1. Bálint Éva 10 81; 2. Kun 76; 3. Fodor Zs. 65 körrel. Légpuska. Férfi: 1. Csőke Miklós (Kocsér) 10/77; 2. Svábenszki 74; 3. Tóth-Péli 71. Női: 1. Fodor Zsuzsa 10/82; 2. Bálint 84; 3. Kun 53 kör. HÉTFŐN Felnőtt csapatversenyben: 1. Ü(.u MHSZ Községi Honvédelmi Klub, Nyársapát (Tóth, Cseh J., Fekete, Bálint, Fodor F., Pataki, Cseh M., Bálint) 80/581; 2. MHSZ Községi HK, Kocsér; 3. MHSZ HK Nyárs­apát II. Légpuskás úttörő fiúk: 1. Kiss István 1.0/78; 2. Iíj. Fo­dor F. 78; 3. Vagyúr (Kocsér) 70. Leányok: 1. Cseh Mária 10/67; 2. Ország (Kocsér) 57; 3. Veres 57 köregységgel. Űttörő csapatversenyben: 1. Nyársapát I. (Ifj. Fodor F., Perlaki, Veres, Cseh M.) 40/ 261; 2. Nyársapát II. 205; 3. Kocsér 192 körrel. A dobogós helyezettek szép és értékes tiszteletdíjakat kaptak. (A külön meg nem jelölt lövők mind nyársapá­tiak). A VGV—Afész dolgozóinak tormási lőtérre tervezett ha­gyományos versenye közbe­jött akadály miatt elmaradt. A Kocsér Kupa-vetélkedőt későbbre halasztották, hogy nagykőrösiek is részt vehesse­nek rajta. A lövészsport kö­rösi vonatkozású híreihez tar­tozik még, hogy a HKL kecs­keméti országos döntőjébe sajnos nem kellett elutazni körzetünkbelinek, mert bár volt két megyei kerettagjuk, de a válogatón riválisaik jobbnak bizonyultak náluk. Kézilabda. Rákóczi iskolai pálya, 14.30: fiú-, Petőfi-pálya és Petőfi tornacsarnok, 14.30: leány körzeti III. korcsopor­tos diák bajnoki 2. forduló. Labdarúgás. Ifjúsági sport­telep, 14.30: Arany isk.—Ko- cséri isk., 15.30: Kocséri isk. —Petőfi isk.: Kinizsi-sportte­lep, 14.30: Kossuth isk.—Rá­kóczi isk.; 15.30: Arany isk. —Rákóczi isk., körzeti III. korcsoportos diák bajnoki mérkőzés; 15.30: Bundesliga— Rückwerz RT, 16.30: Törteli Tsz—Konzervgyár Il-es telep; Vági-lakótelepi pálya, 15.30: MJ Fortuna—Tormás. 16.30: Nyársapát—PIK; Petőfi-isko- lai pálya, 16.30; Pedagógu­sok—Turbo, körzeti kispályás bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents