Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-12 / 240. szám
Mint almák a fáról Nagy riadalom a vasútállomáson A vészfék fogantyúja a kezében maradt A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM 1987. OKTÓBER 12., HÉTFŐ Az erdészeti üzemben Biztatóak az idei kilátások ^ Tíz és fél ezer hektár birodalma van a Nagykunsági ^ Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Monori Erdészeti Üze- | mének. A nagykátai, monori és dabasi körzetet felölelő ^ végtelen erdőrengetegben mindig akad tennivaló, így ^ az idén is. Szöőr Levente, a monori erdészeti üzem $ igazgatója elégedett az eddig eltelt háromnegyed év ta- $ pasztalataival, gazdasági eredményeivel. Ez derült ki a ^ vele folytatott beszélgetésből is. A hat-húszas — 3510-es számú — vonat azon a pénteken is jelentős késéssel indult. Ráadásul az eső is esett, hát nem éppen jó hangulatban indultak haza Budapest Józsefváros pályaudvarról az éjszakás .műszak után az ingázók. Kocsiról kocsira Amikor Rákoshegyen és és Rákoskerten általános iskolás korú gyerekek szálltak föl a szerelvényre, s egyik kocsiból a másikba rohangáltak ajtókat csapkodva, hát nem voltak hálásak a szundikáló, fáradt, álmos utasok. Akik fölébredtek bóbiskolá- sukból, morgolódtak, szidták a fiatalokat, majd elkezdtek beszélgetni, újságot olvasni, vagy hárman-hárman összeülve ultival igyekeztek agyonütni az időt. Szóval nem voltak népszerűek a hangoskodó gyerekek, mégis, amikor Maglódon feltépte a kupé ajtaját egy asz- szony, s kétségbeesetten kiabálva kereste a gyerekét, a legálmosabb utasok is talpra ugrottak. Akik kinéztek a nagy hirtelenjében lehúzott ablakokon, megdöbbentő dolgoknak voltak szem- és fültanúi. A maglódi vasútállomás peronján műanyag vödrök patzt mondja az egyik tanácskozáson az ügyben illetékes vezető — nevezetesen a Duna Élvegy monori raktárbázisának igazgatója —, hogy az előtte lévő kimutatás szerint a mai napon 35 milliós csökkenés mutatható ki a szeszes italok forgalmazásában az általuk ellátott területen. Hozzáteszi a jelen levő területi kereskedelmi vezető: igen, ezt ők is észreveszik, bár inkább csak az égetett szeszes italok forgalmazásában, mert a bor például még elég rendesen fogy. Hurrá! — mondja (magában) a hallgató, aki jól ismeri az égetett szeszes italoktól felajzott családapák útját a kedélyes kor- tyolgatástól a — már bocsánat — véglényállapotig. Aztán meghallgat egy másik tanácskozást, ahol ugyancsak szó esik az alkoholforgalmazásról — meg természetesen a fogyasztásról, melynek csökkenését az átlag állampolgár jártában-keltében nemigen veszi észre. A jelenlévők egyike felteszi a kérdést: ha valami csoda folytán képet és valódi adatokat lehetne kapni a bögrecsárdák és zugkimérések forgalmáról, vajon képesek lennének-e helyesen értékelni az állami forgalmazásban bekövetkezett egyébként örvendetes apadást? A hozzászóló példát is mond: Üllőn már évek óta harcolnak a zugkimérések ellen. Az utóbbi egy hónap alatt hatot derítettek fel, kirótták a tíz-tízezer forintos pénzbírságokat, és a küzdelmet változatlanul folytatni kívánják. — Hogy csinálják? Van a dolognak valami titka? — kérdezi a hallgató a tanácskozás szünetében, mert tudja, hogy az ügyben az üllőiek a körzetben ama bizonyos fehér hollót képviselik, meg az egy fecskét is, amely a környéken mégsem csinál általános nyarat. — Nagyon jól, nagyon alaposan meg kell szervezni a rajtaütéseket. Ennyi az egész. — De hát... Mindig azt hallani, hogy a zugkimérésekben iddogálók, fizetövendégek pillanatok alatt vedlenek át kacsingató baráttá, rokonná, családtaggá, jó szomszéddá, akik csak úgy beugrottak, akiket csak úgy megkínáltak ... Hogy lehet az ellenkezőjét bizonyítani? Az üllői tanácselnök készséggel elmondja. Én nem mondom el. jobb, ha a tipp csak az ellenőrző hatóságok berkeiben terjed el, és remélhetőleg valóban elterjed, togtak, a gyerekek úgy potyogtak a mozgó szerelvény egyik kocsijának lépcsőjéről a betonra, mint almák a fáról. A forgalmista, a szabad utat jelző táblával a kezében ott állt a szerelvény mellett, de mintha nem is ezen a világon élne, semmit sem vett észre az egészből. Pedig a Rákosmezeje Termelőszövetkezet földjeire paradicsomot szedni igyekvő gyerekeken teljesen elhatalmasodott a pánik, amikor leszállás közben elindult a vonat. Akik a lépcsőn maradtak, igyekeztek volna visszafelé a kocsiba, de a hátul levők nem tudták, hogy mi történik elöl. s tovább tülekedve sok társukat lelökték a már mozgásba lendült szerelvény lépcsőjéről. Mögöttük az ugyancsak pánikba esett anyuka kétségbeesetten kereste gyermekét azok között, akik fönt maradtak, majd az ablakon nézett ki, az esőtől síkos betonon egymásra zuhanó gyerekek után. A többi utas elég hamar magához tért az iszonyatból, s torkuk szakadtából kiabáltak a gyerekeknek, hogy ne ugorjának. Mások a mozdony- vezetőnek, a forgalmistának kiabáltak, hogy állítsák meg a szerelvényt, de mindhiába. A gyömrői Nyeste Gyula hiába húzta meg a vészféket, az mert odalép a Monori Tanács elnöke is és azt mondja: — Szeretnék veletek bögre- csárdaügyben alaposan beszélgetni ... Hallgató újólag megereszt magában egy halk hurrát, tudva, hogy hínáros, iszamos, átláthatatlan szövedékes már az ügy, amelybe a hatóság végre belelépni készül, hogy kissé felkavarja. És eltűnődik. Arról például, hogy bögrecsárdákról beszélgetve valaki egyszer elmondta neki: megpróbálta megszámolni a Monoton leginkább közismerteket, és úgy százhetvennél hagyta abba. Ezekből azokat nem kellene bántani — mondta még az akkori beszélgetőpartner —, akiknek ma- nipulálatlan, tisztességes bora van, és ha valaki a szomszédban vendéget vár, hát eladnak neki egy-két litert. Mert hát Monoton ugye, ott a nagy szőlőhegy, mit csináljon a borával, aki kedvtelésből, hozzáértéssel megtermeli, megfizeti érte az adót — de meginni nem tudja? Az emberek ismerik egymást. Tudják, ki az, aki a haszonért lihegve, még a söprűből is lét kutyul, akinek mindegy, hogy négygyerekes családapa issza el a konyha- asztalánál az eszét és az utolsó ingét is. Tudják — és meg is mondják, következésképp maga a felderítés nem is nagy dolog. A felelősségre vonásig kellene eljutni. Mert éppen azok a minden áron, bármi áron haszonra törekvő kimérések azok a helyek, amelyekre a legkönnyebb becsábulni, ahol már oly mindegy, hogy nagyivá a vendég vagy alkoholista — a háttér senkit nem érdekel. árpedig a háttér az, hogy a veszélyeztetett gyerekeknek hatalmas százaléka a szülök alkoholizmusa miatt veszélyeztetett. S hogy ebből kilábalni nemcsak vesződséges, hanem az esetek nagy részében reménytelen is. Megint üllői példa: az utóbbi években egyetlenegy alkoholista szülőt sem volt képes alkoholelvonó kúrára kötelezni a tanács, pedig végigpróbálgatta az összes procedúrát. Megesett, hogy épp az egészségügy mondta ki az áment: az áldott jó ember tán iszik — de nem, még nem látszik a máján, úgyhogy ... Én nincs kiút. De tán nem is a kiutat kellene keresni. Hanem magát az utat lezárni. Biztos, határozott kézzel, jó erősen. K. Zs. a kezében maradt, s a vonat minden további nélkül felgyorsult, s el is hagyta a maglódi vasútállomás területét. Mondani sem kell, hogy elszabadult a pokol, elszabadultak az indulatok a vonaton, miközben valaki beszaladt Maglódon a vasútállomásra, hogy telefonáljanak a Rákosmezeje Téeszhez, hogy küldjenek azonnal kocsit a fönt maradt gyerekekért Nyaralóra. Hogy volt-e tanár, vagy szülő a gyerekekkel, azt a nagy kavarodásban nem lehetett megállapítani, de ha mégis, sajnos semmit sem ért az ő felügyeletük. Talán ők is pánikba estek? Nem először Nos, ennyi azt hiszem éppen elég az eset érzékletes leírásából. Elsőként Nyeste Gyula, gyömrői lakos számolt be a maglódi vasútállomáson történtekről, majd a szintén gyömrői otthonukban felkeresett Madas Károly és Horváth Béla is megerősítette szavai hitelességét. De ugyanezt elmondhatná a gyömrői Dorogi Benjámin, vagy S. Jánosné maglódi lakos, akinek iskolás gyerekei egyenesen a paradicsomföldről vitték haza a hírt. Ám a legmegdöbbentőbb a dologban, hogy utóbb kiderült, nem ez volt az első ilyen eset. Ugyanis október elsején majdnem ugyanaz megismétlődött, csak éppen a gyömrői vasútállomáson. A mozdony- vezető ugyanúgy nem figyelt az utasokra, de a forgalmistára sem. Mert amikor a tanulmányi kirándulásból hazaérkező ötödikes Maka Marianna és osztálytársai le akartak szállni a vonatról, az még a talpuk alatt elindult! A forgalmista hiába jelzett, sípolt, a mozdonyvezető csak jó félszáz méter után állította meg a szerelvényt, miközben a fönt rekedt gyerekek rémülten kiabálták, hogy húzza már meg valaki a vészféket, mert nem tudják, hogy hol szállhatnak le legközelebb. Maka Marianna azt is elmondta, hogy ez a veszélyes helyzet már tavaly is előfordult, nem egy tanulmányi kirándulásukból hazatérőben a gyömrői vasútállomáson. S ha belegondolunk, hogy vannak olyan gyorsított vonatok, amik például csak Nagykátán állnak meg, elképzelhető a vonaton rekedő gyerekek rémülete, hiszen ismeretlen helyen, az esti órákban magukra hagyatva kénytelenek megvárni a visszafelé tartó másik szerelvényt. A közelmúltban a metrón történt hasonló eset, amikor a Blaha Lujza téren egy iskolás csoportot kis híján elszakított a pedagógusokból és szülőkből álló kísérőktől a vonatvezető, az ajtók indokolatlanul erőszakos és váratlan becsukásával. Ezek után érthető a felháborodott utasok kérdése: „Mi történt a közlekedési dolgozókkal?! Választ várva S milyen kérdést tegyen még fel a tollforgató, akinek a lakásán keresték — talán pedagógusok vagy szülők? — a paradicsornföldet, a szüretelő gyerekeket?! Mi ez az óriási fejetlenség, és felelőtlenség?! Bizony jó lenne mihamarább választ kapni a feltett kérdésekre az arra illetékesektől ... Ecscren hétfőn 10 órától Raplis Péter, zenés színjáték gyerekeknek és a fogyókúrázók klubjának foglalkozása, 17- től német nyelvtanfolyam, 18- tól filmvetítés. Gyomron a művelődési házban filmvetítés 14.30-tól: Ala- din és a csodalámpa (színes, szinkronizált japán rajzmese- film), 17.30-tól: Halálcsapda (színes, szinkronizált angol krimi), 18-tól az idős Pál Mi— Mik voltak az idei legfontosabb feladataik? — A sok-sok boleros teendőn kívül kiemelten foglalkozunk a fakitermeléssel. Idei tervünk 45-48 ezer köbméter fa kitermelése. Ügy néz ki, hogy teljesíteni tudjuk a kissé feszített tervet. — Exportra is termelnek fát? — Már huzamosabb ideje szállítunk tűzifát és papírfát osztrák, jugoszláv és olasz megrendelőknek. Ebben az évben 8 ezer köbméter kitermelt fát kellene külhonban értékesítenünk. Ennél ugyan jóval többre lennénk képesek, de az exportálási nehézségek ezt egyelőre nem teszik lehetővé. — Mi ennek az oka? — A bonyolult exportügyintézés. A faexportálással foglalkozó külkereskedelmi vállalatok meglehetősen bürokratikusán intézik ügyeinket. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatnom, hogy rendkívül bizonytalanná vált a külpiac, valami félelmetes anarchia uralkodott el ezen a téren. Jelenleg is 2 ezer köbméter exportképes tűzi- és papírfa vár szállításra telepeinken. Egyébként érdemes exportra termelni, mert a külföldi partnerek jó árat fizetnek érte. Viszont — a már előbb Körzeti labdarúgó-bajnokság: Mende—Albertirsa 7-2. Mende, 300 néző, vezette: Eperjesi. Az első fordulóban elmaradt bajnoki találkozót hét közben játszották le Mendén. A hazaiak nem bíztak semmit a véletlenre, hiszen rövid idő alatt kétgólos vezetésre tettek szert. Mindkét találat Székely nevéhez fűződik, aki ezen a találkozón főszereplő volt. A vendégek joggal bosszankodtak még ekkor, mert mindkét gól kapushibából született. Az Albertirsa 2-0 után szépíteni tudott, ezután azonban zsinórban jöttek az újabb gólok. 2-1 után a Mende sorozatban négy gólt lőtt, 6-1 után válaszoltak a vendégek, majd nem sokkal a befejezés előtt alakult ki a 7-2-es végeredmény. Csak azok számára meglepetés éz az eredmény, akik nem látták az összecsapást. A hazaiak idei legjobb játékukkal fektették két vállra ellenfelüket. Játékosaik nem ismertek elveszett labdát, űzték, hajtották ellenfelüket. S nem hály baráti kör találkozója a tájháziban. Monoron 10-től 18-i.g a művelődési központ galériájában Detzky Júlia festőművész textilfestményeinek kiállítása, 18- tól a cigány közművelődési klub foglalkozása és kondicionáló torna, a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Cutter útja (magyarul beszélő, színes, amerikai krimi). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör összejövetele. említett nehézségek miatt — mégsem tudjuk kivitelünket növelni. Ma már nehéz fejben tartani, hány külkereskedelmi vállalaton keresztül intéződik az export. A sok bába között elvész a gyerek, így válik nehézkessé a dolog. Szigorúbb szabályozásra lenne szükség ezen a területen, hogy megszűnjön az exportszállítások rögtönzés jellege. Érdemes arról is szót ejteni, hogy az exportszállítmányok vontat'ottsága miatt nekünk saját készletre kell termelnünk, s ez nem kis kockázatot jelent. — A fakitermelésen kívül milyen egyéb feladataik voltak az idén? — Üj erdő telepítésére az idén nem került sor, mivel .egyelőre elfogytak azok a területek, amelyeken új erdőt lehetne létrehozni. A földcserék és földátvételek nyomán viszont jövőre sor kerülhet néhány hektáron telepítésre. Legnagyobb feladatunk volt az erdőfelújítás, amelyet évről évre nagyobb területen végzünk el. Ez azt jelenti, hogy erdő után erdői hozunk létre. A korábbi években 160-180 hektáron, az idén viszont már 230 hektáron történik erdőfelújítás területünkön. mellékesen szép akciókat is vezettek. A vendégek csalódást okoztak, nagyon tompa együttes benyomását keltették. A hazai csapat és a mezőny legjobbja Székely volt, aki négy gólt szerzett a hétből, s volt egy gólpassza is. Az egész mendei csapat dicsérhető, az Albertirsából viszont senki sem játszott átlagon felül. A mérkőzés után — a már „kiegyenesedett” tabellán — a két csapat helyezése a 7. forduló után: A Vecsési Sportegyesület kézilabda-szakosztálya folytatja a tavaly elkezdett kupasorozatát. így állítván emléket Kertész Gábornak, aki sok évig volt a szakosztály vezetője, s aki már sajnos nincs az élők sorában. A villámtornára felnőtt női és férficsapatokat várnak. A kétnaposra tervezett viadalt a bajnokság befejezése után — november 14-én és 15-én — rendezik meg Vecsésen a Petőfi téri általános iskolában. Mivel szabadtéri pálya is van ebben az intézményben, s tornaterem is, így az időjárástól függően játsszák a mérkőzéseket. Nevezni lehet október 31-ig az alábbi címre: Farkas Sándor Vecsés, Toldi Ferenc ut- j ca 45., 2220. Nevezési díj csa- I A talajelőkészítési munkákkal lényegesen jobban állunk, mint tavaly, hiszen három új nagy teljesítményű lánctalpas gépet vásároltunk. Három külső vállalkozó is bekapcsolódott a talajelőkészítésbe, így reményünk van arra, hogy még a tél beállta előtt — tehát megfelelő időben — befejezzük ezt a fontos munkát. A jobb termőhelyeken — a téli fagy előtt — lombleve- lűeklkel (akáccal, nyárral) újítják fel az erdőt. A kevésbé jó termőhelyeken — tavasz- szal — pedig erdei- és fekete- fenyővel. Változatlanul arra törekszünk, hogy több nemesített és fajtaminősített csemetét ültessünk ki, mert ezek jobb. minőségű és nagyobb mennyiségű fát adnak egy hektáron. — A tápiószecsői és csév- haraszti feldolgozó üzem feladatairól is hallhatnánk röviden? — Mindkét helyen parkettfrízt gyártunk, éves szinten a két üzem összesített teljesítménye 5-6 ezer köbméter fa feldolgozása. A parkettfrízen kívül szőlőkarókat és támlákat is előállítunk. — Túl a háromnegyed éven, milyen kilátásaik vannak az éves terv teljesítésére? — Erdészeti üzemünk a vállalati rangsor elején van évek óta. Szeretnénk ez.t a pozíciót megtartani, s erre jó 'esélyühk van mbst iá. Az'Előzetes számítások szerint száz- hatvan tagú kollektívánk képes arra, hogy az év végén 11-11,5 millió nyereséget produkáljon. Annak ellenére js optimisták vagyunk, hogy ezekben a hetekben a fapiac nagyon lelassult, partnereink egyszerűen befagyasztották vásárlásaikat. A jövőre életbe lépő — bennünket is érintő — szabályzórendszer-változásról még nem tudunk sokat. Annyit azonban leszögezhetünk: feladataink semmivel sem lesznek kisebbek, s még nehezebb közgazdasági feltételek között kell munkálkodnunk eredményeink megtartásáért. Az üzemterv érdekében az Erdészeti Szolgálat jövőre elvégzi erdőterületünkön a különböző vizsgálatokat, górcső alá vesznek' minden erdőrészletet. Az ő útmutatásaik alapján kell elkészítenünk az ütemtervet, amely ezentúl nem 10, hanem 15 évre szabja meg feladatainkat. Gér József patonként 200 forint, amelyet a helyszínen kell majd befizetni. A találkozókat körmérkőzéses formában játsszák le, a jelentkező együttesek számától függően, Az első helyezett női, illetve férfigárda elnyeri a Kertész Gábor Kupát, amely egy évig marad a birtokában. Tavaly, a vecsési női és a nagykőrösi férfiegyüttes hódította el a vándorserleget, így az ő részvételük máris biztosra vehető. A rendezők kiilöndíjat ajánlottak fel a legtöbb gólt dobó női és férfijátékosnak, a legjobb kapusnak és a legjobb mezőnyjátékosnak. —ér (ISSN 0133—2G51 (Monori Hírlap) Kellemetlen sarok Kiút vagy útlezárás? Aszódi László Antal Kulturális programok Labdarúgás Hengereltek a merjelek 2. Mende 7 5 11 25-12 11 3. Albertirsa 7 5 11 16-14 11 G. J. Kertész Gábor Kupa ’87 Várják a jelentkezéseket \
