Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-12 / 240. szám

19*7. OKTOBER 1*., HÉTFŐ

Uj lemezek

A Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó: Vállalat az év végéig még csaknem 20 kiadvány megjelentetését tervezi. Ezek között régi muzsika, egyházi zene, klasszikus művek és opera éppúgy szerepel, mint a népzene.

A Hungaroton antiqua sorozatban adják ki Handel Já- nos-passióját német nyelven, továbbá a Musica curiosa című felvételt. Ez utóbbin Leopold Mozart Parasztlakodalom (D-dúr szimfónia) és G-dúr simjonia Pastorella, Georg Druschetzky B-dúr Partita paraszthangszerekre című műve csendül fel. 112. zsoltár a címe annak a felvételnek, amelyen Händel,'Bujt- tehude és Antonio Vivaldi egy-egy műve szólal meg. Egy másik albumon karácsonyi barokk orgonazene lesz bánható. A Mozart-sorozat újabb darabja lesz a Liszt Ferenc Kamarazenekar hanglemeze, ézen a B-dúr Cassatio, a Gal- limathias Musicum és az F- dúr Divertimento hangzik fel.

Tovább gazdagodik a Liszt Ferenc-kiadványok sorai Az új korongon a Magyar Néphadsereg Központi Fúvószene- kara a szerző indulóit szólaltatja meg. Megjelennek hanglemezen Liszt Ferenc harmó- niumra írt művei is, valamint gordonkára és zongorára ' írt művei közül a Romance Oub- liée, a La Lugubre Gondola és az Elégie.

Spanyol románc címmel újabb felvétellel jelentkezik Benkő Dániel. A gitárművész ezúttal Areas, Tarréga. Roch, Villa-Lobos és Albeniz müveit játssza saját feldolgozásában.

Az 1981-es bécsi újévi koncertet hallhatják az érdeklődők a Hungaroton és a J?oIy- dor közös felvételén. Ezen a hangversenyen ifjú és idősebb Johann Strauss, valamint Josef Strauss műveit játszották a Bécsi Filharmonikusok Lórin Maazel vezényletével. Kiadják Marton Éva hanglemezét is. A művésznő a New Yorfc-i hárfaegyüttes közreműködésével Gounod— Bach Avt Mariáját, valamint Händel Largóját, Schubert és Brahms dalait tolmácsolja Nagy érdeklődésre tarthat számot Wladimir Horowitz zongoraművész felvétele, amelyen Mozart, Chopin, Schubert, Liszt és Schumann müveit játssza.

Galgamácsai karácsony címet kapta az a korong, amelyen karácsonyi és újévi népszokásokat, népdalokat, mondákat, népi játékokat rögzítettek.

■Tv-figyelö'

Békezű \0lt hozzánk televíziónk a múlt héten. Egyik legsajátosabb műfajából hármat is a műsorára tűzött: szerdán az Arbuzov drámájából készített Tanya, pénteken az Oszt- rovszkij darabjából átdolgozott Farkasok is bárányok, szombaton pedig a Sumomyi Zoltán írta Pázmány című tévéjátékot. Ám a kényeztetés látszólagos volt.

A Tánya bosszantóan érzel- gősre, erőltetettre sikeredett. Pedig Arbuzov eredeti darabja — ha nem is tartozik az író legjava színpadi alkotásai közé r- nem rossz; ezt bizonyította az ötvenes évek végének nemzeti színházi produkciója és ezt a néhány évvel azelőtt vidékein lezajlott (és akkor a legidőszerűbb) magyarországi ősbemutató. Csakhogy ami a színpadi játék felvonásközökkel cezúrázott három órája alatt elhihetően megtörténhet, az a képernyőn fele annyi idő alatt nem mehet végbe. Legalábbis akkor nem, ha a tévére alkalmazás nem érdemi, hanem szinte csak arra szorítkozik, hogy kameravégre kapják a darabnak néhány — jó szerével változatlanul meghagyott — jelenetét.

Ami e vállalkozásból mégis dicséretes: remek volt Koncz Gábor, a vele való jeleneteiben Kubik Anna, valamint a rendelkezésére álló percekben Básti Juli és Temessy Hédi.

A képernyőre alkalmazás

hasonló módszere miatt okozott csalódást a Farkasok és bárányok is. A legjobb szándékú „szövegválogatás” ' sem érhet föl a szerző színpadi mondandóját valódi televíziós eszközökkel kifejező „fordítással ”, E történet szereplőinek sem jutott elég idejük arra, hogy kifejlődhessen bennük valamilyen érzés, megszülessen egy új gondolat, végbemehessen az olykor nagyon fontos felfogásbeli változás. A drámából szinté változatlanul átvett mondatok a tévéjáték szűkre szabott, ideje alatt aligha élhettek téi-rpésizetes , éle.tet. A tóvécselekménymek a színpadi szöveg megkívánta tempóhoz képest való „sietsége” a színészeket is lehetetlen helyzetbe hozta: olykor színészileg megoldatlannak látszott az átdol- gozóktól megoldatlanul hagyott pillanat.

A töredezettség, hibájától a

Pázmány sem volt mentes. Az időmúlatásnak nem túlságosan szerencsés formája a váratlanul megjelenő évszámfelirat. Kiváltképp, ha a kezdő és a befejező jelenetek nem vesznek tudomást arról, hogy közben egy évtized telt el. Akadt más baj is: a XVII. század első felét az átlagosnál nem jobban ismerő néző nem kapott elegendő „háttérinformációt” ahhoz, hogy megértse Pázmány vívódását, a nádor és az ifjú Zrínyi merev indulatát.

E gyöngeségekkel szemben áll egy egészen kiváló színészi alakítás! E sorok írója nem tartozik Gáti József feltétel nélküli rajongói közé —, de most levett kalappal áll előtte. Amit a tévéjátékbeli Pázmány megformálásában tett, az maradandó élmény a közönségnek és követendő példa a pályatársaknak. Minden hangsúlya, minden arcrezdülése a helyén volt. tökéletesen éreztette, hogy a főpap mikor teljesen őszinte és mikor van a sokát tapasztalt ember mondata mögött másodlagos szándék, taktikai meggondolás. Gáti—Pázmány esetében az időben elhúzódó jelenetek említett azonossága sem zavart: egy idős ember egy évtized alatt sem változik túlságosan sokat. Televíziónk parádés színészi ju- talomiátékot rendezett Gátinak. Köszönet érte.

Daniss Győző

Elégedettek még nem lehetünk

Napközis-születésnap előtt

A jövő esztendőben, 1988- ban lesznek harmincöt évesek az elsőként szervezett általános iskolai napközi otthonok Pest megyében. A hálózat kialakulása igen nagy jelentőségű a családok szociális segítése, a szervezett gyermekvédelem és a tanórán kívüli foglalkoztatás kiszélesítése szempontjából. Talán három és fél évtizeddel ezelőtt még nem is volt akkora jelentőségük a napközi otthonoknak és a tanulószobáknak, mint napjainkban, amikor a szülők másod- és mellékállásokat vállalnak és egyre kevesebb idejük jut a gyerme- keikkel való foglalkozásra. Sőt: egyenesen elvárják, hogy mindazt pótolja az iskola, amit ők elmulasztottak, vállaljon át mind többet a családi környezet feladataiból. Hogy kinek mi is valójában a dolga, kinek meddig terjed a felelőssége, arról hosszasán lehetné vitázni. Egy azonban tény: a szülők elfoglaltsága miatt meg kell oldani a tanulók délelőtti vagy kora délutáni felügyeletét, amelynek kapcsán — a tanórákra való fölkészülés segítése és ellenőrzése mellett — szükség van

Téli könyvvásár előtt

A Magvető Kiadó a téli könyvvásárrá számos újdonságot kínál az olvasóiknak. Ezek sorában lát napvilágot László-Bencsik Sándor dokumentumregénye Bosnyák téri színjátékok címmel. Az olvasók bepillanthatnak a piac kulisszái mögé- Előadók, társszerzők címmel adják közre Mándy Iván életműsorozatának negyedik kötetét. Szako- nyi Károly új prózakötete, a Képnovellák tartalmilag és formailag egyaránt meglepetést ' ígér: • -kétwhárom novella- .után az olvasó egy-egy ^képet talál. Eigel István festményeit Szakonyi Károly írásai ihlették. Az Újhold-évkönyv 1987/2-es kiadása e sajátos antológiának immár negyedik kötete.

A Tények és tanúk sorozatban Taylor Branch és Eugene Propper amerikai szerzőpáros Labirintus című írását jelentetik meg. A kötet Orlando Letelier, az Al...................................... .............

w

a*

elleni

lende-kormány egykori shingtoni nagykövete merényletről, a gyilkosság utáni nyomozásról szól. Az idén harmincéves Világkönyvtár sorozatban Friedrich Dürrenmatt Igazság-ügy című regényét adják közre. A sorozat másik újdonsága a Hullámverés, Martin Wálsér munkája. A Gyorsuló idő sorozatban A megismerés csapdái címmel Ádém Györgynek jelenik meg kötete. E. Fehér Pál a „Glasznoszty” című kötetében a szovjet kultúra társadalmi küldetéséről ír a ma politikájának feltételei között.

A művelődéstörténeti kiadványokat H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen című tanulmánya gyarapítja. A kiadó ismét közreadja Nagy László Versek és versfordítások című háromkötetes gyűjteményét. Weöres Sándor Kútbanéző című könyve a költő legújabb lírai terméséből válogat.

S

zembe kell néznünk közelmúltunkkal is, megírni róla a teljes igazságot, hogy a jelent tisztábban, kevesebb hibával építhessük, sőt, tartozunk magunknak annyival, hogy a mai nemzedéknek megmutassuk azokat a törvénytelenségeket és okozóit, amelyek, illetve, akik nagyon sok szomorúságot, nehéz éveket, napokat és megbocsáthatatlan igazságtalanságokat okoztak a magyar népnek. Egyes családoknak pedig szinte kibírhatatlanná tették az életét, mert a hatalom lázában bűnös cselekedetekre vetemedtek. Ezt különben hétköznapién Rákosi korszakának is szoktuk nevezni. Az ötvenes évekre gondolunk, amikor a szocialista építőmunka közben a vezetés félrecsúszott, kihasználta a nép bizalmát és törvénytelenSé- gékre Vetemedett.

Erről az időszakról szól Schifferné Szakosíts Klára legújabb könyve. Műve egy azok sorában, amelyek célul tüzfék ki, hogy megmutassák a teljes emberi és társadalmi igazságot. Szükség van ilyen művekre, hogy a kor történéseit jobban megismerjük, az eseményeket megértsük. Az életrajzregények sorában különleges helyet érdemel ez a kötet, nemcsak azért. mert egy olyan ember lánya mondja el benne emlékeit, aki meghatározó egyénisége volt korának: a szociáldemokrata mozgalom kimagasló személyisége, a Magyar Köztársaság elnöke, neves politikus, akinek őszinte munkássága, emberi magatartása nagyban hozzájárult a két munkáspárt

HOLTVAGANYON

Schifferné Szakasits Klára emlékezése

egyesüléséhez, s alti méltónak bizonyult a legmagasabb tisztségre is.

S mindemellett Schifferné Szakasits Klára tud mesélni, helyzeteket teremteni, visszaadni mindazt, ami vele és a környezetével történt. Ha nem tudnánk, hogy égy életrajz részét olvassuk, azt gondolnánk: izgalmas krimit, családregényt tartunk a kezünkben. Sajnos, amikről az írónő „mesél”, megtörtént valóság, maga az élet.

A Holtvágányon című mű a szerző férjének, Schiffer Pálnak, a baloldali szociáldemokrata politikusnak, apjának, Szakasits Árpádnak letartóztatása'utáni időket, az 1950- től 1956-ig terjedő éveket, a kitelepítés időszakát mutatja be. Azt az időszakot, amikor — jelképesen is — „Hajnalodon, vérvörös csík jelent meg az ég alján. Odafent madarak szálltak szabadon, ldelent, a szürke . háztömbök homályában, csupasz ablaküvegek mögött az alvók még semmit sem tudtak a két sötét Pobe- dáról.” így indul ez az életrajzi regény, hogy áztán megmutassa a kitelepített család debreceni éveit, a hétköznapokat, a mindennapi megélhetésért folytatott keserves küzdelmet, a bizonytalanságot, a félelmet a holnaptól, a szeretteiért érzett aggódást, apró örömöket és a reményt, hogy egyszer majd újra együtt lesz a család.

két követték, amikor segítet tek bajba jutott embertársai con. Ám voltak ügyeskedők i mások megszorultságát ki lasználók, karrieristák, akii iem törődtek mással, csati izzal, hogy miként szerezhe tik meg a megszorultak hol niját minél kisebb összegér /agy esetleg ingyen.

Emberekről, korról, eg idott időszakról szól tehát e; i könyv, miközben megismer lük az egyedül élő, küszködi isszonyt, aki öt gyermekéve naradt magára, akinek min lene a család, gyermekei vol ak, aki szeretetben nőtt fel naga is szeretetben nevelő szörnyű nehézségek közepet e is gyermekeit, s aki min len nehézség ellenére is meg naradt embernek, becsületes iek, aki nem ingott meg hi tében, minden megpróbáltatást vállalva is tudta, érezte, hogy övéi ártatlanok, hogy az eszme tiszta, csak karrierista elemek besározták, be- mocskolták. Bízott abban, hogy végül is kiderül ártatlanságuk, s a nép, a közvélemény igazságot szolgáltat nekik.

T ehetne e gyönyörűen szép és kínosan őszinte írásból sok-sok részletet idézni mindarra, amit az előbbiekben elmondottam, de az a legjobb, ha elolvassuk magát az írást, mert ilyen könyveket csak úgy szabad olvasni, ha az ember egyedül van, csendben, hogy hallja a belső lélek mozdulását, érezze a finom emberi tisztaságot, a sötétség lopakodását — vagyis mindazt, amit ez a kör áz akkor élőiknek nyújtott.

Gáli Sándor

A nép akkor is a szocializmust akarta, szívveMélekkel és teljes erejével munkálkodott is rajta, hogy megvalósuljon, miközben a hatalmat megkaparintott vezetők, visz- szaélve a nép bizalmával, a törvénytelenség útjára léptek, a szükségesnél is jobban gyanakodtak, sőt maguk gyártottak hamis iratokat, hogy korábbi barátaikat, munktár- saikat letartóztathassák, meghurcolhassák, hogy eltávolítsák őket a hatalomból, amely éppen a Rákosi-klikk birtoklása következtében torzult el.

Ez is megbocsáthatatlan bűn. S még jobban az, hogy amikor fény derült a törvénytelenségekre és Rákosiék végzetes hibáira, nem akarták, nem tudták beismerni hibáikat, sőt igyekeztek elodázni az igazságszolgáltatást, védték, magyarázták tettüket, ragaszkodtak a hatalomhoz. Vagyis késleltették a rehabilitációt, s mindent elkövettek, hogy ne derüljön ki az igazság.

Ez a könyv nemcsak az embertelenségről szól, hanem arról is, hogy a sötétség legnehezebb éveiben is akadtak szép számmal tiszta, becsületes emberek, akik még a veszélyt is vállalták, de segítettek a bajba jutottakon. Voltak, akik titkon reménykedtek az igazság győzelmében, az emberség felülkérekedésé- ben. Voltak olyanok, akik semmire ném gondoltak, csak természetüket, lelkiismeretűa szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésére is. Ennek a napközi otthonok jól- rosszul eleget tesznek. A feladat természetesen az, hogy a kitűzött céloknak mindjobban megfeleljenek. Erről a kérdéskörről beszélgettünk dr. Abrudbányay Jánossal, a Pest Megyei Pedagógiai Intézet vezető szakfelügyelőjével.

— Mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy régi, de nem eléggé konzekvensen értelmezett igazság az, hogy az iskolai munka talán egyetlen területen sem függ annyira a vezetői döntéstől a tevékenység minősége,, mint éppen a napköziben. Pedig nem véletlenül ismételgetjük olyan nyomatékkai, hogy a napközi otthon vezetője az igazgató! Ezt nem igazolja vissza a köznapi tapasztalás, valamint a szaktanácsadók által rajzolt helyzetképek sora is, ami mutatja: a kiemelkedő napközis munkát végző iskolákban az eredményességet meghatározó egyik döntő tényező az igazgatók tevékenysége.

Mindennapos testnevelés

— A napközik egyik leglényegesebb feladata a tanulmányi munka és a tanulás irányítása. Tapasztalható-e ezen a téren javulás?

— A korábbi elégedetlenségeket fölszámolandó, folyamatosan fejlesztettük a módszereket, s ennek eredményeként több tekintetben és egybehangzóan érzékelhető fejlődés mutatkozik. Áz első és második osztályos napközikben, iskolaotthoni csoportokban maradéktalan a fölkészülés. A harmadik és negyedik osztályosoknál ez csak a teljesen osztott csoportokra érvényes, az Összevontaknál pedig csak az írásbelire korlátozottan. A felsős napközikben és a tanulószobai csoportokban — a tanórán kívüli foglalkoztatásnak az intézményben kialakított rendjétől függően — nőtt a tanulás szervezettsége, rendje és hatékonysága. Vannak olyan csoportjaink, ahol a tanulást teljes egészében be tudják fejezni az iskolákban.

Mint az elmondottakból is kitűnik, javulás van, ám ezzel még messze nem lehetünk elégedettek. Csökkenteni kell például az egyes tantárgyakon belül az elmélet és a gyakorlat közötti hatalmas távolságot. Az alsósoknál célzottan kell foglalkozni az olvasásban lemaradt tanulókkal, s a napi gyakorlat során még több időt kell fordítani a tanulási szokások és technikák kialakítására. Sok iskolában ajánlásaink ellenére sem alkalmazzák a már jól bevált csoportbontásos tanulásszervezést és irányítást.

— A napközis továbbképzések során önök fölhívták a napközis pedagógusok figyelmét a napi testnevelés bevezetésének alkalmazására, annak fontosságára. Milyenek á tapasztalatok?

— Az iskolák kétharmadában, a napközis csoportoknak pedig a felében vezették be a mindennapos testnevelést, ami már frontáttörésként is értékelhető. Hasznáról — gondolom — nem kell különösebben szólnom. Az arányokat természetesen még tovább kell növelni, s közben vigyázni arra, hogy ezek a foglalkozások ne váljanak kampány- szerűvé, és ne is laposodjanak el. Ha már a testnevelésről beszéltünk, hadd említsem itt meg a helyes napi- és életrend alakulásának jelenlegi helyzetét is. A csoportok áltálában naponta legalább egy órát töltenek a szabad levegőn. Persze az egyes tanulók különféle egyéb elfoglaltságai miatt diákok szerint az jóval korlátozottabban érvényesül. A nevelési-oktatási tervben úgy fogalmazunk, hogy lehetőség szerint napi másfél-két órát töltsenek a gyerekek a szabadban, ám ez utópia. Számtalan feszültség forrása lehet, hiszen az óratervek és a működés rendje megszabja a lehetőségeket. Mind több iskolában vált jő gyakorlattá

— különösen péntekenként -* az úgynevezett szabad délután beiktatása, ami a szabadidős programok további szélesítését segítheti.

Sok gondot okoz azonban, hogy nem mindenütt megoldott az ebédeltetés folyamatos és zsúfoltságmentes biztosítása, a higiéniai feltételek pedig esetenként rosszabbak, mint az iskola tényleges lehetőségei.

Sikertelenül felvételizők;

— Hogyan értékeli a nagykőrösi Arany János Általános Iskola új kezdeményezését, az úgynevezett napközis szakköröket?

— Ez a forma Nagykőrösön már többéves múltra tekint vissza, és igen jól illeszkedik az iskola tudatos, tanórán kívüli fejlesztési elképzeléseibe. Jó lenne, ha minél több helyen alkalmaznák ezt, az ott jól bevált módszert. A napközis klubok, valamint csoportközi foglalkoztatások további — jelenleg gyér — terjedésének is jó erjesztője lehetne a napközis szakkörökkel való ötvözése, vagy esetlég maga az adaptáció.

— Milyen eredményeket könyvelhetnek el a tanulószobai munkával kapcsolatban?

— Határozott színvonal- emelkedésről számolhatunk be. Tdpiószőlősön például a tanulószobások eredményeit összevetették a hasonló képességű, otthon fölkészülő társaikéval, és a tanulószoba javára majdnem egy egész jegy különbség mutatkozott.

— Hogyan alakult a napközi otthonok személyi ellátottsága?

— Sajnos az elmúlt évekhez viszonyítva igazán érdemi változás a szakképzettek arányában egyelőre nem tükröződik. A már tanulmányokat folytató képesítés nélküliek száma az évek során nagyjából azonos értéket mutat, ám arányuk folyamatosan csökkenő. Ugyanakkor növekszik a sikertelenül vagy ismételten sikertelenül felvételizők szA- ma, ami a napköziben működő réteg egyik minősítője is lehet, A munkáltatóknak jobban kellene ösztönözniük — már az alkalmazás éveiben is — a felvételire való folyamatos felkészülést. A pedagógiai asszisztensek napközis és iskolaotthoni tevékenysége alapvetően pozitív. Hasonló javulás várható a szabadidő- szervezők munkába állásával is.

Vonzóan, otthonosan

Egy rövid beszélgetés során szinte képtelenség kitérni mindarra a szerteágazó problémakörre, amely a napközis és tanulószobai munkát érinti. Számos olyan területről nem szóltunk, amely fontos része ennek a tevékenységnek. Befejezésül, kérem, inkább arról szóljon, hogy milyen főbb feladatokat tűzték ki erre a tanévre.

— Szeretnénk a tartalmi munka javításával ünnepelni minden iskolában a jubileumi napközis évet. Ennek során javitani kívánjuk a tanulás és a tanulásirányítás eddigi eredményeit és az úttörőmozgalommal való együttműködést. A már említett új szabadidős tevékenységek és szervezeti formák további szélesítése mellett külön figyelmet fordítunk a népi, nemzeti és nemzetiségi kultúra hagyományainak ápolására, a hazafi- ság és a nemzettudat erősítésére. A kulturális foglalkozások keretében megkülönböztetett módon segítjük a zenei jellegű foglalkozásokat, s arra törekszünk, hogy a komplex tevékenységekben kiemelt helyet kapjon a magyar népdal megismertetése, megszerettetése; létrejöjjön az éneklő napközi. Erősíteni kívánjuk a gyermekvédelmi szemléletet és munkát, szélesíteni az egész napos szolgáltatások kínálatát és céltudatosan, tervszerűen javítani a napközik nevelési hatékonyságát, vonzerejét, otthonosságát.

Körmendi Ziu»a