Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-01 / 231. szám

Félive SS iískoSSÓg >>S°k kis bolt létszám­, » J hiány miatt zárva, de a erCSefiSüt munkaerőhiány a na­gyobb településeken is kísért, kivált az agglomeráció­ban, ezen belül is az élelmiszer-kereskedelemben. Vál­tozatlanul nagy a főváros csábító hatása, a nagyobb ke­reset, a nagyobb juttatás nehezen ellensúlyozható más­sal.” (3. OLDAL) A belső szabályzói ,,A me§yei NEB most m ♦ újólag kifogásolta: noha az elmúlt évek­ben a csalások, visszaélések, okirat-hamisítások egész sorozatára derült fény, felelősségre vonás mégsem törént az állami gazdaságban. A most leleplezett visszásságokról értesítik a megyei rendőr-főkapitányságot, s a jogtalan bérkifizetések miatt bűnvádi feljelentést tesz a megyei NEB a főügyészségen.” (3. OLDAL) Világot átölelő „Nemcsak a képzőművészet, j _ de más művészeti ágak sin­gOittí QügSWOSf csenek manapság az érdek­lődés középpontjában, s lehet, hogy méltatlanul. Való pedig, hogy a képgrafikusként számon tartottak nincse­nek olyan sokan, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni; csak mintegy háromszázan.” (5. OLDAL) Sikeres „A kosarasoknál az Országos « • Ifjúsági Kupán már korábban Kosarasvsxsga eldőlt a megyei elsőség, s egy­ben a területi döntőbe jutás a monori gimnazisták ja­vára. Vajon, a fiatalabbak követik példájukat? Ez volt a kérdés a serdülőkupa megyei fináléjában.” (7. OLDAL) HiájtVZÓ „Üjabban már az sem ritka, n •_»» _ ,« - hogy egy-egy vezető a beosz­KÍBUntOI®BrGSt tottját küldi el saját kitünteté­sének átvételére, aminek okát egyesek — elég rosszmá- júan — abban látják, hogy munkaidő után rendezik ezeket az eseményeket. Természetesen nem a beteg­ágyban fekvőkről, vagy a külföldi kiküldetésen tartóz­kodókról van szó.” (8. OLDAL) MEGYEI XXXI. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM Ára 1,80 forint 1987. OKTOBER 1., CSÜTÖRTÖK Úttörők Szövetsége r Érdekképviselet A Magyar Úttörők Szövet­sége érdekképviseleti tevé­kenységének alapelveiről és a szövetség országos vezető szerveinek érdekképviseleti feladatairól szóló határozatot fogadtak el a szövetség orszá­gos tanácsának szerdal ülé­sén. Az úttörőmozgalom a gye­rekek alapvető érdekeinek te­kinti, hogy gyermekkoruk, felnövekedésük és felnőtté válásuk feltételei a lehető legjobbak legyenek, s hogy jól érezzék magukat családi, iskolai és mozgalmi környe­zetükben. Jel halad a betakarítás Pest megyében Szántás után vetnek a gépek ^ A szántóföldi növénytermelés $5 feladatai jócskán eltolódtak a v; kedvezőtlen időjárás miatt. Éppen ezért a gazdálkodó egy- s ségeknck ugyancsak fel kell \ gyorsítaniuk a munkát, hogy az időszerű talajelőkészítéssel, § illetve az őszi vetések földbe § juttatásával a nagy hideg előtt ^ végezzenek. Néhány hete még megtehették a gazdaságok, n hogy a betakarítandó növé- S nyék termésének kiszáradásá- ^ ra vártak, s ezért még inkább $ kitolták a biológia által már ví amúgy is késleltetett betaka- 5$ rítást, ám a tavalyihoz képest országosan most már 10 szá- s zalékos elmaradás tapasztal­ai ható ezen a területen. Többek között erről is szó volt azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumban az őszi munkákra való felkészülésről, illetve azok helyzetéről. Mint azt Kovács István mezőgazda- sági főosztályvezető elmondta, a helyzetet tovább rontja, hogy a tápanyag-visszapótlás néhány műtrágyafajta hiánya miatt akadozik. A gépalkat­rész-ellátásra is ez a jellem­ző... A szántóföldi növények be­takarításával Pest megyében általában előbbre tartanak, mint az ország más terüle­tein. A 46—48 százalékos olaj- tartalmú napraforgónak már négyötödét levágták szűkebb pátriánkban. A burgonyasze­dés befejezéséhez már csak néhány nap kell, ám a cukor­répa és a kukorica betakarí­tásának nagy része még az el­következő 1—2 hét feladatai Elutazott az osztrák kormányfő Kádár János és Németh Károly találkozója a kancellárral A Törökbálinti Állami Gazdaság zsámbéki almásában tőkés exportra szedik most az almát. közé tartozik. A téli szilázs- takarmány biztosításához szükséges silókukoricának nagy hányadát már tárolták a nagyüzemek. A tavaszi ve­tések alá a talaj-előkészítés negyedével készültek el a gaz­daságok, s a rozs 60, az őszi árpa 18, míg a repce 100 szá­zalékát elvetették. Az őszi búza talajba juttatását is ha­marosan megkezdik. A nagyüzemi zöldségbeta­karítás már kissé gyengébben fest a megyében, mindössze 50 százalékra áll. A miniszté­riumi szakember tájékoztatá­sa szerint gyökérzöldségből, illetve hagymafélékből bősé­ges lesz az ellátás. A gyümölcsszedés Pest me­gyében 57 százaléknál tart, ám a szölőszüretelést fel kell gyorsítani, mert jó néhány faj­ta összeéréséval lehet számol­ni. A borszőlők esetében mint­egy 40 százalékos terméski­esés várható, éppen ezért szo­cialista országokból pótolják a hiányzó mennyiséget. B. G. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délelőtt a Parlament Nándorfehérvár termében találkozott Franz Vranitzbyval, az Osztrák Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó szövetségi kancellár­jával. A szívélyes légkörű megbe­szélésen szóltak az élet min­den területére kiterjedő jó­szomszédi kapcsolatok ered­ményeiről. Kifejezték készsé­güket a mindkét nép javát szolgáló együttműködés fej­lesztésére, és megvizsgálták a jó viszony további elmélyíté­sének lehetőségeit. Részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kér­déseivel. Hangsúlyozták, hogy korunk sürgető követelménye a béke biztosítása és a fegy­verkezési verseny csökkenté­se. Üdvözölték a nemzetközi helyzetben, a leszerelés kérdé­sében tapasztalható kedvező fejleményeket. Rámutattak, hogy a különböző társadalmi .berendezkedésű országok kö­zötti békés együttműködés, köztük hazánk és Ausztria kapcsolatai érdemlegesen hoz­zájárulnak a népek közötti bi­zalom. a nemzetközi biztonság erősítéséhez. A találkozón jelen volt Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke, valamint Nagy János, hazánk bécsi és Arthur Agst- ner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete. Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke ugyancsak a délelőtti órákban találkozott az osztrák szövetségi kancellár­ral. Az Országház Munkácsy- termében megtartott megbe­szélésen Németh Károly hang­súlyozta, hogy a társadalmi­gazdasági stabilizációs prog­ram megvalósításában az ed­diginél is jobban számolunk a nemzetközi együttműködés­sel, ezen belül is az Ausztriá­val kialakított jószomszédi vi­szony további elmélyítésével. Mindketten elégedettségüket fejezték ki a kapcsolatok ala­kulását illetően, de megálla­pították azt is: erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a gazdasági együttműkö­dés a politikai, a kulturális és az idegenforgalmi kapcsolatok szintjére emelkedjen. Az oszt­MŰEMLÉKEK ÜNNEPÉN A z első pillanatban a rác­kevei görögkeleti szerb templom jutott eszembe. Reményt keltő tárgyalások folytak éppen osztrák gyár­tók és hazai szakemberek között. Falnedvesség-men- tesítő készülék licancét kapnánk s késztermék­kel fizetnénk. Óriási jelen­tőségű üzlet lehetne! A ké­szülék ugyanis használható a fal megbontása nélkül. Hány műemlék és több száz esztendős freskó menekülne meg az eddig alkalmazott módszer tortúráitól! Mindannyiunk — a nem­zeti vagyon -r gyarapodá­sát segíthetné ez. Igaz, a műemlékek forintban ki nem fejezhető eszmei érté­ket képviselnek, ám hazánk történelmi múltjának jel­legzetes, pótolhatatlan em­lékei ezek. s így az ország gazdasági, társada'mi. kul­turális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgálnak. Mennyivel kevesebbe ke­rülne egy-egy műemlék megmentése ily módon. Hi­szen — szerencsére — túl­jutottunk már a buldózer­gyakorlaton: amikor is az építészet gyúródeszka sima- ságúra legya'ult területen akarta mogaLkotni az új idők új városait. Ma már az a cél, hogy minden tele­pülésinek olyan rendezési terve legyen, amely számol a védett részekkel is. Sokszor olcsóbb például az új lakások építésénél a régi, a városképhez jól il­leszkedő — netán védett — házak korszerűsítése. Ki­sebb ráfordítással jutha­tunk tehát ugyanarra az eredményre. Természetesen csak akkor, ha az említett rendezési tervet — határ­időre — megvalósítanák. Amennyiben megköttet­nék az üzlet az osztrák és a magyar fél között, talán tel­ne minden megmenthető épület felújítására. Ez a le­hetőség a mai gazdasági helyzetben feltétlenül be­csülendő. Műemlék és takarékos­ság? — kérdezheti bárki. Lehet ezt a két fogalmat összevonni? Különösen ak­kor, ha a gödöllői Grassal- kovich-kastély kerül szóba, amely minden állami gon­doskodás allyiére igen sú­lyos helyzetben van. mind­azon építészeti emlékekkel egyetemben, amelyek pilla­natnyilag még funkció nél­küliek. Látványos esemény egy­egy műemlék helyreállítása, azonban ha nincs aki fo­lyamatosan karbantartsa, bizony kárba vész a ráfor­dított költség. Ugyanis egy idő múlva ismét leromlik az állaga. A fenntartás te­hát elemi kötelesség. De kinek a kötelessége? Természetesen a kezelői jog tulajdonosáé. Tudok azonban olyan példát, ami­kor mindenféle jog nélkül, pusztán lelki ismeretesség - ből, a település iránti sze- retetből, társadalmi munká­val gondoskodtak egy-egy több száz éves em'ékről. Így volt ez Zsámbékon is. A megyei műemlékfórum tanúsága szerint sok helyen keresik a lokálpatrióták egy-egy ottani építészeti örökség hasznosításának módozatait. Akad már pél­da az egy üzem — egy mű­emlék mozgalom megindu­lására szűkebb pátriánkban is. Milyen jó például együtt látni Gödöllőn a mezőgaz­dasági gépmatuzsálemeket — annál is inkább, mert az ipari műem'ékekből maradt m“g a legkevesebb. Menteni és fönntartani kell tehát a műemlékeket, éppen a harmonikus embe­ri környezet érdekében. Ezt teszik Szentendrén, Vácott, Cegléden, s akadnak erre szép példák több, kisebb te­lepülésen is. Igaz ugyan, hogy anyagi lehetőségeink egyre szűkö­sebbek, de ha bővülne a kezdeményező, öntevékeny társadalmi egyesületek kö­re. ha szaporodna a város­szépítő, honismereti körök, társadalmi munkások szá­ma —, még több értéket le­hetne megóvni. A ma kezdődő országos múzeumi és műemléki hó­nap jó néhány ünnepi ren­dezvényt tartogat. Elkép­zelhető ugyan, hogy több szó esik majd a gondokról, mint más esztendőkben, de a pa­nasz,kodás semmiképpen nem viszi előbbre az ügyet. N em árt tehát, ha az ilyen jellegű gondola­tainkkal is „takarékosko­dunk”, s inkább a meglevő lehetőségek áttekintésére fordítjuk az energiánkat, mert összefogott, társadal­mi méretűvé szélesedő mű­emlékvédelemre van szük­ség. Azonban ezt csak ak­kor érhetjük el, ha politi­kai feladatnak tekintjük — és akként is értékeljük. Vcnnes Aranka Kádár János a Parlament Nándorfehérvár termében találko­zott Franz Vranitzky kancellárral. rák kormányfő kifejtette azt a véleményét, hogy az össz­európai kapcsolatokon belül különösen jó lehetőségek kí­nálkoznak a közép-európai re­gionális együttműködés bőví­tésére. A találkozón jelen volt Ko­vács László külügyminiszter­helyettes, valamint Nagy Já­nos és Arthur Agstner. Franz Vranitzky a kora dél­előtti órákban Budapest ne­vezetességeivel ismerkedett, s kegyelettel adózott a magyar hősök emlékének: koszorút he­lyezett el a Hősök terén az emlékművön. Délután — a magyar mi­niszterelnök társaságában — a Balatonra utazott az osztrák kormányfő. A magyar tenger szépségében sétahajózás köz­ben is gyönyörködött a ma­gas rangú vendég. Nemzetközi sajtókonferencia Magyarországi látogatásá­nak befejezéseként Franz Vranitzky és vendéglátója, Grósz Károly sajtókonferen­cián találkozott a hazai és külföldi újságírókkal. A saj­tóértekezletet Bányász Rezső államtitkár, a kormány szó­vivője vezette. Elöljáróban mindkét kor­mányfő rövid nyilatkozatot tett. Az osztrák kancellár mindenekelőtt arról szólt, hogy Ausztriában nagyra ér­tékelik a két ország közötti kapcsolatokat, és mostani ta­lálkozója a miniszterelnöki eszmecserék immár hagyo­mányos gyakorlatát folytatta. Grósz Károllyal, Németh Ká­rollyal, az Elnöki Tanács el­nökével és Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával tar­tott megbeszéléseiken — mint mondotta — a kontaktusok széles ívét tekinthették át. — Megbeszéléseinkre olyan időben került sor, amikor Európában joggal beszélhe­tünk az enyhülés korszakáról. Közös véleményünk, hogy a kontinens kisebb államai is hozzájárulhatnak a biztonság- (Folytatás a 2. oldalon.) Az fóO-áscn Halászteleknél Épül az első hídpillár Tegnap délelőtt körültekintő előkészítés után kezdték el az MO-ás autópálya 770 méter hosszú Duna-hídja első tartó­pillérének építését Halásztelek határában. A nagy szakértel­met igénylő művelet — amely­nek megtervezésével s a vég­rehajtás kidolgozásával a ki­vitelező Hídépítő Vállalat olyan felkészültségről tett ta­núbizonyságot, hogy az ele­gendő volt a világbanki ver­senytárgyalás megnyerésére is — két és fél óráig tartott. Ez alatt a komlói üzemegységben (Erdősi Ágnes felvétele) gyártott úgynevezett acél őr­falat ráhelyezték a mederbe már korábban beágyazott vas­beton pill ér alaptestre. A munkálatok során a Clark Ádámról elnevezett 120 tonnás úszódaru teljes teherbírására szükség volt, s lézeres mérő­műszereket is alkalmaztak. Az őrfalból majd kiszivattyúzzák a vizet, s így zavartalanul dol­gozhatnak a tartócölöpök be­állításán. A befejezés után az egész acélszerkezetet a követ­kező pillér építésénél ismét felhasználhatják. MA : PEST VtlflG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents