Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-09 / 212. szám
6 1987. SZEPTEMBER 9., SZERDA 1 ■ . 06 1 1 A N ÁCSO K A hdszsnélvező felelőssége © A item művelt földek igénybevétele 6 Fizetés nélküli szabadság 0 A sorkatona szabadsága 0 Átmeneti elhelyezés • K. F.-né férje jelentős adósságokat csinált. Halála után a családi házat olvasónk gyermeke örökölte, ő pedig haszonélvezővé vált. Az iránt érdeklődik. hogy a férje adósságát köteles-e megfizetni? Az örökös felel az elhunyt tartozásáért, annak a vagyonnak az erejéig, ami az elhunyttól reáhárult. A házastársi haszonélvezet is öröklés, ennek megfelelően nemcsak az állagörökösök, hanem a haszonélvező is felel a tartozásokért. Ennek megfelelően a haszonélvezet csak azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, ami a hagyatéki tartozások kielégítése után fennmarad. Más a helyzet akkor, ha az arra jogosultak a haszonélvezetet korlátozták. Ennek következtében ugyanis a házastárs csak a Szükségleteinek megfelelő vagyonhoz jut, és ezért nem felel a hagyatékot egyébként terhelő tartozásokért. • K. P. egy nagyobb gyümölcsöst örökölt, de egészségi állapom miatt már egy éve nem tudja művelni. Hiába próbálta eladni a földjét, vevő nem akadt. Most attól tart, hogy elveszik tőle az ingatlant. A termőföld tulajdonosát az ingatlan fnűvelésének kötelezettsége terheli. Ha a termőföldet nem hasznosítják, vagy nem tartják be a talajvédelmi előírásokat, a tulajdonosoknak számítani keik arra, hogy mulasztásuknak hatósági következményei is lesznek. A földhasznosításra vonatkozó rendelkezések megsértőit földvédelmi bírsággal sújtják, és ha ennek ellenére sem tesz eleget a kötelezettségeinek, a földhivatal a termőföldet kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszi. Az állami tulajdonba vételnek akkor van helye, ha a használó saját hibájából mulasztotta el a meg- Tnűvelési kötelességét, és ezért vele szemben öt éven belül két alkalommal földvédelmi bírságot szabtak ki, A megművelé- si kötelezettség nemcsak a mezőgazdasági ingatlanra, hanem a belterületen levő 1500 négyszögölnél nagyobb területű, olyan beépítetlen földre is vonatkozik, amelyen mezőgazdasági művelést kell folytatni. Az a magánszemély, aki a termőföld művelésének elmulasztásában vétlen, mentesül a bírság megfizetése alól, ha földtulajdonát az állam, vagy mezőgazdasági szövetkezet javára ingyenesen félajánlja. Q A. V. érdi csoportvezető nagyon jól érezte magát tengerparti üdülésén, és szabadsá. gának lejártával vállalatától további egy hét fizetés nélküli szabadságot akart kérni. Munkahelyi vezetője azonban kérését nem teljesítette, és munkakönyvét kilépett bejegyzéssel, hazatérése után átadta neki. Az évi rendes szabadságot a Szabadság esedékességének évében kell kiadni. Kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg, de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni, és kívánságait lehetőség szerint figyelembe venni. Az alapszabadság kétharmadát egybefüggően kell kiadni. Előfordulhat azonban olyan eset. amikor a dolgozónak szabadsága lejártát követően fontos indoka fűződik ahhoz, hogy munkahelyéről távol maradjon. Ezért rendelkezik úgy a Munka Törvénykönyve, hogy rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, közérdekű okból, valamint a dolgozó személyi és családi körülményeire tekin tettel, kérelemre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. A rendkívüli szabadsághoz tehát nincs a dolgozónak -alanyi jogosultsága. így kizárólag a vállalat mérlegelésétől függ, hogy a ké rést indokoltnak minősíti-e ivagy sem. Ha a dolgozó távollétét a vál lalat az engedély hiányában igazolatlannak minősítette, a munkaviszonyát jogellenes kilépés címén az utolsó munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti, ha a dolgozó három egymást követő mun- > kanapon munkavégzésre nem jelenik meg. A mulasztás utólagos kimentése esetén a dolgozó kérelmére a munkaviszonyt helyre kell állítani. # S. I. budapesti táviratkézbesítő behívót kapott sorkatonai szolgálatra. Olvasónk az éves szabadságát már teljes egészében megkapta, és az Iránt érdeklődik, hogy levonják-e fizetéséből a többletfelhasználást? Ha a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívják be. és a vállalatnál eltöltött idővel arányos szabadságát még nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozó a bevonulásig több szabadságot vett igénybe ahnál, mint amennyi időarányosan megilleti, a többletet nem szabad levonni tőle. Más a helyzet a rendkívüli fizetett szabadságnál, mert abban az esetben, ha a munkáltató a behívásig a rendkívüli szabadságot nem adta ki. a ki'nem adott részt — a kötelezően biztosítandó rendkívüli szabadság kivételével — nem lehet a dolgozó részére kifizetni. • H. S. gödöllői nyugdíjas tanácsi bérlakásban él. A rossz állapotban levő házat fel kívánják újítani. A tatarozást azonban csak úgy lehet elvégezni, ha abból kiköltöznek. Milyen lakásra tarthatok Igényt? — kérdezi. Előfordulhat, hogy az épület karbantartásával, felújításával, illetve bővítésével kapcsolatos' munkák csak a lakás kiürítése esetén végezhetők el. Ilyen esetben a bérlő számára átmeneti lakást utalnak ki. és a munkák elvégzéséig a régi lakáson fennálló bérleti jogviszony szünetel. Az átmeneti lakás bérlőjét nem a tanácsi lakásügyi hatóság, hanem a tanácsi házkezelési szerv jelöli ki. Ha a bérlő az átmeneti lakást nem tartja megfelelőnek, nyolc napon belül kifogással élhet a tanácsi lakásügyi hatóságnál. A bérlő ugyanolyan lakást köteles elfogadni, amely ugyanabban a helységben van, mint a kiürítendő lakás. A kiköltözés időtartamára két-két személy elhelyezése céljából egyegy lakószobára tarthat igénj a bérlő. Ha azonban a lakószoba alapterülete a 12 négyzetmétert meghaladja, a bérlő részére páratlan számú családtagja után nem jár külön lakószoba. Külön lakószobára családtagnak nem minősülő együttlakó személy részére egyébként is csak akkor tarthat igényt, ha neki eredetileg is külön lakószobája volt. Az átmeneti elhelyezés során azonban nem tarthat igényt nagyobb szobaszámú lakásra, mint amilyen a kiürített bérlemény volt. Dr. Sinka Imre Olvasóink részőre Ingyenes jogi tanácsadást tartunk minden csütörtökön 17—19 óra között Bp , VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan vá. laszolunk. TÍZ nap RENDELETÉI Értékesítési szerződés. A Minisztertanács a mezőgazdasági értékesítési szerződésről szóló 14/1978. (III. 01.) MT- rendeletet módosította a 31/1987. (VIII. 24.) MT-rende- lettel. ■Vámtarifa. A külkereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter 5/1937. (VIII. 24.) KKM-PM számú együttes rendelete a kereskedelmi vámtarifa II. jelzésű hasábjában meghatározott vámtételeket módosította. Jövedelem-kiegészítés. A művelődési miniszter 18/1987. (VIII. 24.) MM számú rendelete a középfokú szakoktatási intézmények tanulóinak jövedelem-kiegészítő pótlékát 350, illetve 400 forintban, a felsőfokú tanulmányokat folytatók pótlékát 400 forintban állapította meg. Banki jövedelem. A banki jövedelem- és keresetszabályozásról, a bank magasabb vezető állású dolgozójának anyagi érdekeltségéről szóló 63/1986. (XII. 30.) PM-rende- letet módosította a pénzügy- miniszter. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987, évi 37. számában jelentek meg. A Legfelsőbb Bíróság döntése romlott meg a hűs? Az egyik állami gazdaságban egy 460 kilós tehén megsérült, és le kellett vágni. Az állatorvosi vizsgálat megállapította, hogy húsából 130 kg alkalmas értékesítésre. Ezt a mennyiséget beszállították egy húsboltba. Három nappal később állatorvosi vizsgálat a még megmaradt húsból 50 kilogrammot fogyasztásra alkalmatlannak talált. Az elkobzott mennyiség értékének megfizetéséért a gazdaság a boltot fenntartó városi tanács éllen pert indított. Keresetét arra alapította, hogy a hús azért romlott meg, mert a boltban helytelenül kezelték. A megyei bíróság meghallgatta az elkobzást elrendelő állatorvost, valamint a húsbolt vezetőjét és a keresetet elutasította. Fellebbezésre a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A megyei bíróság nem vizsgálta, hogy a tanácsá boltban az előírt kötelezettségeket teljesítették-e, noha a gazdaság ennek ellenkezőjét állítja. A vágóhídról történt beszállítás után a húst kizárólag a boltban kezelték. A tanács a kártérítési kötelezettség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a boltban megfelelően jártak el, ezt pedig csak új eljárás során lehet tisztázni. Meg kell állapítani, hogy a boltban elkobzott hús valóban a kényszervágott tehéntől származik-e. Ezért a hús útját, a vá- góhídtól a boltig, okmányokkal igazoltan kell követni. A boltban magyarázatot kell adni, miért nem igyekeztek a hús mielőbbi eladásával, holott tudniok kellett: a kényszervágott hús gyorsabban romlik. Csak mindezek tisztá zása után lehet eldönteni, hogy az elkobzott húsért a tanács kártérítési felelősséggel tartozik-e. Mindezek alapján a Legfel sőb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat hozatalára kötelezte. Nyomatékosan számon kérni Fegyelmi felelősségre vonás A Legfelsőbb Bíróság 18. számú irányelve a munkafegyelemmel összefüggő ítélkezési gyakorlatról szól. A Legfelsőbb Bíróság — a munkaügyi bíróságok gyakorlati tapasztalatát is figyelembe véve — az alkotmány 47. paragrafusában meghatározott jogkörében ebben az irányelvben ad iránymutatást arra, hogy a bíróságok miként segítsék a munkaidőalap jobb kihasználását, a fegyelmezett munkát végső soron a munka hatékonyságát szolgáló jogszabályi rendelkezések betartását. Az irányelvet a munkaviszonnyal és a szövetkezeti tagsági viszonnyal kapcsolatosan egyaránt alkalmazni kell. Ittas, igazolatlan A fegyelmezett és eredményes munka érdekében elő kell mozdítani, illetve nyomatékosan számon kell kérni a dolgozók kötelezettségének teljesítését. Másfelől a munkáltatóknak, a vállalatoknak és a szövetkezeteknek is teljesíteniük kell a munkaviszonyból, illetve a tagsági viszonyból származó kötelezettségeiket. A munkával kapcsolatos jogoknak és kötelezettségeknek együttesen kell érvényre jutniuk. Elismerés, jutalom a kiemelkedő, illetőleg a tartósan jó munkáért jár. A munkáltató munkaszervezési és irányítási joga széles körben bővült. Az eredményes gazdálkodás megkövetelheti, hogy a dolgozókat a korábbihoz képest más munkakörbe, illetve más munkáltatóhoz átcsoportosítsák. Természetesen arra is született jogszabály, hogy az átcsoportosított dolgozók anyagi biztonságát garantálják. A munkáltató bármely valóságos indok mellett felmondhatja a dolgozó munka- viszonyát. A jogos munkáltatói felmondást sem méltányosságból, sem pedig a munkáltató vezetésének körébe tartozó olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi vita körén kívül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek indoklása — a munkáltatónál folyó vagy megtörtént átszervezés miatt — a dolgozó munkakörének megszűnésére hivatkozik. A munkaügyi vitában nem lehet vizsgálni, hogy a vállalat miért az érintett dolgozó munkaviszonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának a munkaviszonyát szüntette meg. Nincs helye a felmondás hatálytalanításának, ha a munkáltató a felmondásban megjelölte és vita esetén bizonyítja azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre — például a dolgozónak munkakörére való alkalmatlansága vagy alkalmatlanná válása miatt — a felmondást alapítja. Tilalomba ütközik Hatálytalanítani kell viszont a munkáltatói felmondást, ha indoklása valótlan, okszerűtlen. Jogtalan a felmondás abban az esetben is, ha az nem a megszabott módon, például nem írásban történt, illetve az indoklás nem világos, azaz például csak konkrétumot nélkülöző általánosságokat tartalmaz. A munkáltatói felmondás hatálytalanításának van helye továbbá, ha az jogszabályi tilalomba, illetve korlátozásba ütközik, vagy ha az egyébként szabályszerű felmondási jog gyakorlása bizonyítottan társadalmi rendeltetésével össze nem férő célból, például a jogos bírálat megtorlása végett, zaklatásszerűen történik, illetve nyilvánvalóan ilyen eredményre vezet. A fegyelmi vétségek között különös súllyal kell figyelembe venni az italosán munkába állást, a munkából való igazolatlan késést, a munkaidőben való munka elmulasztását, a munkahely engedély nélküli elhagyását, szeszesital-fogyasztást a munkahelyen; a társadalmi tulajdont károsító cselekmények elkövetését; a munka, illetve az utasítás teljesítésének megtagadását, a hanyag, selejtes Tragikomédia a vasadi tanyán Egy vállalkozás bukása Sok szóbeszéd kering arról, hogy rövid idő alatt milliókat lehet keresni egy-egy sikeres vállalkozással. És ki ne hallott volna még állattartással szerzett vagyonok- ról? Igaz, a városi emberek némelyike nehezen ismeri el, hogy — mint mindenhez — ehhez is szaktudás és gyakorlat szükségeltetik. Egyesek szerint elég belevágni, a többi majd kialakul. És sajnos a felelőtlen vállalkozókkal szerződő partnerek— a továbbiakban mezőgazdasági szövetkezetről, illetve gazdaságról lesz szó — sem győződnek meg mindig arról, hogy a másik fél tudja-e teljesíteni vállalt kötelezettségeit. Előbb a tehenek Ez esetben a szerződéses állattartásra vállalkozó Acs László — eredeti foglalkozása felszolgáló — a kerületi főállatorvos szakvéleménye szerint olyan vállalkozásba kezdett, ami menthetetlenül csak bukással végződhetett. Történetünk színhelye egy festőién szép környezetben épült vasadi tanya. Ács László három esztendővel ezelőtt megszakította két évtizedes felszolgálói pályafutását, és egy barátjával társulva kibérelte az omladozó, rosszul karbantartott vasadi tanyát. Az épület felújításához — a költségvetési kimutatás szerint — 430 ezer forintra lett volna szükségük, ám erre a célra végül az OTP-től csak ötvenezret kaptak. Ács László így személyi hitelt is felvett, tehát már induláskor teljesen eladósodott. Ám a pénz így sem volt elegendő ahhoz, hogy a tanyát megfelelően rendbe hozzák. Ilyen körülmények között kötöttek az Öcsai Vörös Október Termelőszövetkezettel. kihelyezési szerződést húsz tehén tartására. Az állatokat le is szállították, és felvettek egy embert a gondozásukra. A jobb körülményekhez, re- keszes istállóhoz, fejőgéphez szokott jószágok azonban nem tejeltek megfelelően a vasadi tanyán. Mire sikerült visszaszállítani őket a termelőszövetkezetnek, háromszáz- ezer forintra rúgott a tartásukból származó adósság. Ács László társa ezután kiszállt az üzletből, és a magára maradt vállalkozó most már bikaborjakkal próbálkozott. Ekkor már Ács László mezőgazdasági hitelt kapott munkát; a munkavédelemre vonatkozó szabályok megsértését, továbbá a más dolgozók munkafeltételei biztosításának, illetve munkájuk megszervezésének elmulasztását. Abban az esetben, ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három napon át igazolatlanul nem jelenik meg, a munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén az utolsó munkában töltött nappal megszűntnek tekintheti. Ennek a munkáltatói intézkedésnek fegyelmi eljárás megindítása nélkül helye van. A mulasztás utólagos kimentése esetén a munka- viszonyt helyre kell állítani. A kimentést abban az esetben kell elfogadni, ha a dolgozó igazolja, hogy rajta kívül álló, illetőleg neki fel nem róható ok akadályozta a munka felvételében. Bizonyítani kell A szeszes ital fogyasztása a munkahelyen súlyos fegyelmi vétség még akkor is, ha a dolgozó attól nem került alkoholtól befolyásolt állapotba. Ha a dolgozó megtagadja, hogy az alkoholszondavizsgálatnak alávesse magát, ez önmagában is elegendő lehet fegyelmi felelősségre vonásra. Fegyelmi felelősségre vonásnak nem lehet helye, amikor a dolgozó azzal tagadja meg az utasítás teljesítését, hogy a munka életének, illetve testi épségének közvetlen és súlyos veszélyeztetésével járna, és azt bizonyítja. Dr. K. £. — a tehenek tartásából eredő adósságot is fizetni kellett — és havi kilencezer forintra rúgott a tartozása. Ne részletezzük a bikatartással járó szakmai bonyodalmakat, kísérjük inkább figyelemmel a vállalkozás üzleti oldalát. Ács László időközben teljesen abbahagyta felszolgálói munkáját, és elment éjjeliőrnek. hogy nappal teljes energiával a tanyai életnek szentelhesse magát. Újabb társakat, illetve kölcsönöket keresett. A Monori és a Fővárosi Bíróságon több polgári per folyik annak eldöntésére, hogy melyik esetben volt szó társulásról, hiszen ekkor mások a kockázatvállalás feltételei, mint kölcsönzésnél. Jelenleg kilencszázezer forintot követel tőle polgári per útján több személy, akikkel kapcsolatba került. Ám amikor már a kölcsönök is elfogytak, a sikertelen vállalkozó húsz bikaborjút eladott a nevelésre vállalt állományból, hogy a többi állatnak takarmányt tudjon vásárolni. S amikor 1986-ban a bikaüzletet nagy veszteséggel befejezte, Acs László, még mindig bizakodva tervezte a folytatást. A tragikomédia harmadik felvonásában most már a malactartás következett, ezúttal a Felsőbabádi Állami Gazdasággal szerződve. Időközben pedig a vállalkozó fizetőképtelenné vált. Két kezese felszólítást kapott az OTP- től, melyre egyikük úgy reagált, hogy eredetileg el sem olvasta, mit vállalt, másikuk pedig nem ismerte el a kezességet. Ám a tartozás visz- szafizetési idejét sikerült meghosszabbítani, s ily módon a havi törlesztés összege háromezer forintra csökkent. Az erdő közepén elnyúló vasadi tanyaépületbe pedig beköltöztek a malacok, mégpedig néhány hónap leforgása alatt összesen hétszáz darab. Nem csüggedt S hogy milyen körülmények között tartották az állatokat? Idézzünk ismét, mint bevezetőben az állatorvos jelentéséből. A vasadi körzeti állatorvos ugyanis felettesének készített erre vonatkozóan feljegyzést. „Rettenetesen rossz minőségű az állatállomány. Sok a beteg és várhatóan sok lesz az elhullás is. Az egész tanya és környéke elhanyagolt, gondozatlan. A karámrendszerek egy része sárral és bélsárral szennyezett. Sok a sovány, lemaradott sertés. Hullát is láttunk a többiek között, melyeket javasoltunk összeszedni... A vályúk koszosak, trágyával szennyezettek. A drága táp nagy része az alomba, illetve a híg trágyalébe kerül be- taposásra. Leírhatatlan benyomást kelt a szakemberekben, hogy ilyen körülmények között foglalkozik valaki állattartással. Csupán az az érthetetlen, hogy a Felsö- babádi Állami Gazdaság hogyan nem vette ezt észre ..." Időközben a gazdaság felmondta a szerződést, az ügyben folyt a vizsgálat, a hitelezők követelték a pénzüket. Ám hősünk nem csüggedt. Idén márciusban ismét felöltötte az üzleti tárgyalásoknál használt sötét öltönyét, csokornyakkendőjét, taxiba ült és Kecskemét környékére utazott, ahol egy lovaspanzió bérbevételéről tárgyalt. A házigazdák bíztak a biztos fellépésű jövevényben — birkapörkölttel várták —, és Ács László — adósságaival mit sem törődve —, 250 ezer forintot ígért az új ügyfeleknek. Ám ez az üzlet már nem jött létre, hiszen időközben a Kék fényben is körözték a sikertelen vállalkozót. Az eddigi adatok szerint Ács László 900 ezer forinttal tartozik a Felsőbabádi Állami Gazdaságnak, és ugyanekkora összeget követelnek tőle polgári peres úton magán- személyek is. Az ügyben tovább folyik a vizsgálat. Gál Judit
