Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-05 / 209. szám
' ^ÉfeSc' POSTABONTÁ VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF.: 311-1446 Mindenütt kellene A napokban a gödöllői 1. számú élelmiszerboltban vásároltam. Elégedetten tapasztaltam, hogy a péksüteményeknél nagy mennyiségű zacskó áll a vásárlók rendelkezésére. A pénztárnál érdekes jelenetnek voltam szem- és fültanúja. Berze Istvánné pénztáros az előttem álló vásárló kosarából két üveg sört kiemelt, megrázta és közölte, hogy a sörök minősége nem megfelelő. Kérte a vásárlót, hogy válasszon a romlott sörök helyett másikat. Talán ez lenne a természetes viselkedés, de mert nem vagyunk ehhez szokva, nagyon meglepett a pénztárosnő kedvessége és figyelmessége. Mindenütt ilyen viselkedésre lenne szükség. Jártam a gödöllői 125. számú ABC-áruházban is. Előttem egy házaspár péksüteményt szeretett volna vásárolni, de mert nem találtak zacskót, segítségért egy másik eladónőhöz fordultak, ö átnyújtott egy fél ív papírt, mondván, hogy zacskó nincs. Mivel a papír nem volt elég nagy, a házaspárnak nem volt más választása, mint belemarkolni a péksüteményekbe és ömlesztve tenni a kosárba. Ez semmiféleképp nem helyes, hiszen a kosarak nem tiszták, papír nélkül nem lehet beletenni a péksüteményeket, másrészt nem helyes, hogy a vásárlók összefogdossák az árut. Jó lenne, ha mindegyik üzletben — a rendeletnek megfelelően — elegendő zacskó állna a vásárlók rendelkezésére a pékáruk csomagolásához. Kelemen János Gödöllő r Jutalomból iidüShetfünk Minden évben egyhetes ingyenes üdülésben részesülnek a Pomázi Munkaterápiás InÄz ealándék A telefonáló a megye egyik városában él. Kislánya most került óvodába, eddig bölcső- dés volt. Amikor közeledett a nap, hogy átkerülnek a gyerekek az óvodába, az egyik szülő sorra járta a többit, s háromszáz forintot kért mindegyiküktől, mondván, hogy illő módon el kel! köszönni a bölcsődei dolgozóktól. Olvasónktól is háromszáz forintot kért, de ö sokallta ezt az ösz- szeget. Kislánya néhány hónapig járt csak a bölcsődébe, ráadásul ő úgy vélekedik, hogy köszönjenek el azoktól, akikkel közvetlen kapcsolatban voltak, de ne a bölcsőde valamennyi dolgozójától. Ügy látszik, a téma örökzöld, s nemcsak a tanév végén aktuális, hanem ilyenkor, szeptemberben is, hiszen a bölcsődékben es óvodákban ilyenkor kerülnek a gyerekek új közösségbe. Van. ahol virágot kapnak azok, akiktől elköszönnek a kicsik, van, ahol valamilyen emléktárggyal is kiegészítik a köszöntést, s íme, olyan hely is akad, ahol emlékezetes ajándékot készülnek adni a bölcsődei dolgozóknak. A gyűjtő szülő azért kért mindenkitől háromszáz forintot, mert hat személyt szeretnének megajándékozni. A csoportban huszonkét gyerek van, durván számítva ezer forint jut egy-egy ajándékra. Olvasónk nem tagadta meg a hozzájárulást, de azt mondta, hogy ötven forintot szán erre a célra, A gyűjtő szülő erre végigmérte őt. s kijelentette, hogy ha nem ad háromszáz forintot, nem kell az ötven forintja sem. Olvasónk számára rendkívül kínos az. eset. A véleményünket kérte, helyesen járt-e el, vagy sem. Mi megnyugtattuk: ha az ember nem tud háromszáz forintot adni, akkor ne adjon háromszáz forintot. S ha a felajánlott ötven forintját nem fogadja el a szülők közössége, akkor köszönjön el a bölcsődei dolgozóktól külön. Vigyen nekik a gyerek virágot. vagy még azt sem, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy a bölcsőde dolgozói nem várják el a hála ilyen mértékű megnyilvánulását. Annak is örülnek, ha a szülő ogvszerűen azt mondja: köszönöm! tizet betegei közül azok, akik ezt kiérdemlik. Ebben az évben egy hetet töltöttünk a Bükk hegységben lévő hollóstetői kempingben. Velünk volt dr. Adorjáni Ferenc főorvos, Gyöngyösi Lászlóné főnővér, Vera nővér és Katona József főápoló. Az egy hét alatt bejártuk az egész környéket, vagy gyalogosan, vagy autóbusszal. Voltunk többek között Bükk- szentkereszten. Lillafüreden, s kisvonattal elvittek Garadnáig. Nagyon jól éreztük magunkat. s örülünk, hogy részt vehettünk ezen a jutalomüdülésen. Berinszki Béla Pomáz Iparunk történetéből Valamikor, a múlt század derekán Budakeszi végén a Rtgit és az Akácos domb aljában néhány család vályogtéglavetéssel foglalkozott. Ezekből a vályogtéglákból épültek az itteni házak és a melléképületek. Nem sokkal később már téglaégető is létesült, amely a települést ellátta égetett téglával. A készítő belesütötte a tégláiba névjegyét. Buda környékén márka lett a Deponte név — a helybeli öregek emlékeznek a mester körtevölgyi telephelyére, de többre nem. A napokban egyik ismerősöm megajándékozott egy masszív, erős téglával, amely háza felújítása során falbontásból került elő. s amelynek egyik lapján a Buda kész besütés olvasható. Az előkerült Deponte-féle készítmény ipartörténeti érdekesség, de jelentős kortörténeti és művészeti értéke van annak a ie$frp.én,yiiek, analyst Dési Huber István festett a téglaéae- tőről, s festménye a Budáké- -szi. Téglagyár címet viseli. Az építészettel kapcsolatban meg kell említeni azt is, hogy Halfer József könyvkötőként került Budakeszire, s néhány évi itt-tartózkodás után 8—10 fő bedolgozóval márványozó- festék-gyárat hozott létre. Olyan kiváló festékkel látta el a községet és a környéket, hogy ha nem jön közbe a halála, munkásainak létszámát a kétszeresére kellett volna emelnie. A jó festék egy másik ipart szült, mégpedig a piktortéglagyártást. Schmidt Károly alapította, majd Planke Emil vette át ezt az ipart. Ma már alig használják a háztartásokban a Vim-port. Ezt a községi Vim-bányában bányászták. Ederle nevű község- belink volt az első bányász, majd egy Székely Elek nevű bányász vette át tőle a munkát. háromtagú brigádjával. Nagyon sok fuvar Vim-por került innen a mosószergyárba, ahol finomították és dobozolták. Amikor megszűnt a téglaégető, leállt a piktortégla előállítása is, és vége a vim-por- bányászásnak is. Ipartörténeti múltunk részei ezek az ipari létesítmények, s ma már egyre kevesebben vannak, akik emlékeznek rá. Ideje, hogy egy gyűjtemény jöjjön létre, amely bemutatja az ipartörténet legjelentősebb állomásait. Padányi Lajos Budakeszi Elküldték a piacról Augusztus elsején elmentem a budaörsi virágpiacra, ahol kardvirágot akartam árusítani. A kereskedők szálankint egy-két forintért akarták átvenni, ezt keveselltem. Átmentem a Fehérvári úti piacra, mert úgy gondoltam, hogy ott sikerül kedvezőbb áron eladnom a virágaimat. Ott a többi árus tizenöt-húsz forintért kínálta szálát, míg én hat-hét forintot kértem érte Asztalt foglaltam, és gyorsan el is vittek néhány szál virágot, azonban megjelent egy helypénzszedő, s elzavart. Azt mondta, hogy rontom a többiek üzletét, s jegyet sem adott. Megfenyegetett, hogy ha nem távozom a piacról, megbírságol tizenötezer forintra. Nem tehettem mást, szedtem a sátorfámat. Elmentem a másik piacra, ahol kedvesen fogadtak, sikerült is eladnom az összes kardvirágot. Szeretném tudni, van-e joga a helypénzszedőnek ahhoz, hogy ne adjon jegyet, sőt elzavarjon a piacról? Harminc éve árusítok piacon, de ilyen eset velem még nem fordult elő. G. F. Budapest Megkérdeztük Dúl Péternét, a Fehérvári úti piac vezetőjét, jogosan járt-e el a helypénzszedő. Azt válaszolta, hogy a helypénzszedő köteles az üres helyeket bármelyik árusnak kiadni, tehát senkit sem zavarhat el. Viszont ahhoz joga van, hogy elkérje az árus személyi igazolványát, felírja az árus adatait, s leadja a vásár- csaknok felügyelőségénél. Előfordul ugyanis, hogy olyanok kívánnak árusítani, akik viszonteladók. Ha kiderül, hogy az árusnak nincs olyan területe, ahol megtermelhetné az árut, akkor jogosulatlan árusításért kitilthatják a piacról. Szentendrén és környékén Szentendre idegenforgalma nagy. Belföldi és külföldi turisták egyaránt megfordulnak a városban. Sokan küldenek rokonaiknak és ismerőseiknejr képeslapot. Sajnos azokon a szöveges tájékoztatás szerény, gyakorta csak a Szentendre városnévre szorítkozik, holott az ábrázolt városrészletek megérdemelnék az aprólékosabb tájékoztatást. Képeslapjainkon mindent- Szentendréd nek neveznek, a magántulajdonú, úgynevezett Nosztalgia üzletházat,,-« Eö tór egyik részletét és az ott álló, 1763-ban felállított szerb emlékkeresztet is, holott ezek megérdemelnének egy-két ismertető szót. Ahol meg részletes az ismertetés, abban sok a hiba. Példa erre. hogy az 1752-ben, Mayerhoffer András tervei alapján épült úgynevezett Bla- govesztenszka, vagy más néven Görög templomot római katolikus templomként ismerteti a képeslap, holott a felirat még akkor sem lenne helytálló, ha valóban katolikus templom lenne a képen, tekintve, hogy a városban nem csak egy római katolikus templom található. Helyes lenne. ha a Képzőművészeti Kiadó nagyobb gondot fordítana a pontos tájékoztatásra. Még az is elképzelhető lenne, szerintem, hogy a hibás, félrevezető képeslapokat kivonják a forgalomból. ★ Pomázon, a Szabadság téren tartják minden szerdán és szombaton a hetipiacot. Nem nagy piac ez, a múltbelinek csak töredéke. Mégis ezeken a napokon, különösen a hét végén, megtelik a tér eladókkal és vevőkkel. Egyes termelők és árusok az út mentén állítják fel standjaikat, amelyek előtt bizony gyakori-a csoportosulás. Akad azonban itt egy probléma is. A térnek ezen a részén van a Csobár.kára, Pi- lisszentkeresztre, Dobogókőre közlekedő autóbusz megállója, amelyben számosán várakoznak a járművekre. Az érkezők és a buszra várók összekeverednek a piaci vásárlókkal. Az így kialakult csoportosulás csaknem áthatolhatatlan, a járdán közlekedni lehetetlen. Gyakran látni gyerekeket, de felnőtteket is, amint a járdáról az úttestre lelépve kerülik meg a tömeget. Az út forgal- maradjon szabadon, és ez a ma nagy, a balesetveszély is terület kizárólag a közleke- jelentős. Tenni kellene vala- dést szolgálja, mit annak érdekében, hogy a Balogh Gyula gyalogjáró és a buszmegálló Pomáz Ki kérciezfe? Kaptunk egy levelezőlapot, frója azt kéri tőlünk, járjunk utána, hová lett a samott és a vízüveg;, neki ugyanis nagy szüksége lenne ezekre az anyagokra. Nincs villanykályhája és a gázt sem tudja bevezettetni, viszont nem akarja kidobni a kályháját, amelynek kiégett az oldala. Érdeklődtünk, s megtudtuk, a samott és a vízüveg is eltűnik olykor az üzletekből, de azután ismét megjelenik. Több üzletet megkérdettünk, mindenütt azt a választ kaptuk, hogy a. samott csak átmeneti időre hiányzik, de vízüveget már régóta nem kaptak. A Vegyiek Vállalat illetékesei a gyártóval állnak kapcsolatban, s arról számoltak be, hogy a szállítás folyamatos. Ha tehát az üzletekben nem lehet kapni, azért nem a gyártó hibáztatható. A levelezőlapon feltett kérdésre ez tehát a válasz. Jó lenne persze tudni, ki is kérdezte ezt tulajdonképpen, ugyanis a levelezőlapon feladóként az áll, hogy Budakesziről az Erdő utca lakói és Padányi Lajos. Érthetetlen, miért ír valaki egy utca nevében. s miért használja fel társadalmi tudósítónk nevét is* akinek írása teljesen különböző, s mert időközben találkoztunk vele, s megtudtuk, hogy korábban nem is hallott a samott—vízüveg kérdéséről. Csak találgathatunk, miért tartja titokban a levélíró a kilétét. Talán a megtorlástól fél, attól, hogy bosszút állnak rajta a gyártók, amiért szóvá merészelte tenni a vízüveg és a samott hiányát? Vagy szerénysége diktálta, hogy maradjon névtelen? Netán azt hiszi, hogy mi csak akkor válaszolunk a nekünk feltett kérdésekre, ha azt legalább egy utca fogalmazta, s nevét adja hozzá társadalmi tudósítónk is? Reméljük, legközelebb próbát tesz, hátha akkor is foglalkozunk a megírt problémával, ha aláírja a levelet. Mindenesetre Padányi Lajos felajánlotta az ismeretlennek, hogy ki tudja segíteni egy kis samottal és vízüveggel, merthogy van neki... P. M. Gyermekre JTVENYPajtások! Folytatjuk Shakespeare műveinek ismertetését. Az író második korszakába^ 1594 és 1600 között írt remek vígjátékaiból három szerepel a mai rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. Jó szagú. 7. Az első vígjáték. 8. MTK . . . , bajnok focicsapat. 9. Tisztesség, becsület ismert latin szóval. 10. Belül tetéz! 12. Gyíkszerű, kétéltű állat. 14. Nagyon puha. 15. Fanyar ízű erdei gyümölcs. 16. Energia. 17. A torony neve németül. 18. Növendék állatok fejlődését elősegíteni. 20. Az egyik Veszprém megyei községből való. 22. A kenyérben van! 23. Etácska. 24. Gléda. 25. Az egyik budai kerület. 26. A tárgy ragja. FÜGGŐLEGES: 1. Szintén. 2. Ide kerül az ócska holmi. 3. Lenin Kohászati Művek névbetűi. 4. A második vígjáték. 5. Nagy fájdalmat elviselő. 6. A lóhere része. 8. A harmadik vígjáték: ...kalmár, lt. Éghajlati öv. 13. Templomokban a harangok helyéül emelt építmények. 15. Becézett iskola. 19. Délután utáni. 21, O. U. I. 24. Téli sportGverekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését, a többi szeptemberi megfejtéssel együtt — egy levelezőlapon — október 10-ig ‘küldjétek be a szerkesztőséghez. Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! a jClius havi nyertesek NÉVSORA: Balog Áron, 2700 Cegléd, Köztársaság u. 16. III. 7. — Batuska Krisztina, 2181 Iklad, Szabadság út 93. — Bujdosó Csaba. 2310 Szigetszentmiklós. Széchenyi út 43. — Dékány Zoltán, 2634 Nagybörzsöny, Kossuth u. 49 — Drajkó Julianna. 2600 Vác, Rákóczi tér 8—10. — Gonda Miklós, 2225 Üllő, Wesselényi u. 14. — Hu- dov Mária, 2621 Verőcemaros, Hunyadi út 26. — Márkus Évi, 1085 Budapest, Makarenko u. 1. II 3. — Mókus István, 2013 Pomáz, Klissvácz dűlő — ifj. Nagy Miklós, 2045 Törökbálint, Deák F. u. 15. — Ország Erika, 2750 Nagykőrös, Gárdonyi u. 5. — Rágyánszki Ákos és Attila, 2200 Mo- nor, Deák F. u. 58. — Szabó Ildikó és Zoltán, 2100 Gödöllő, Alkotmány út 6 a. — Sződi Hajnalka, 2118 Dány. Kossuth u. 47. — Voller Edina, 2740 Abony, Abonyl Lajos út 53. A könyvutalványokat küldjük el. postán % AZ AUGUSZTUS 20-1 REJT VÉNY HELYES MEGFEJTÉSE Barna a héja, s úgy fogom ma rokra, mint megszorítok egy pa raszt-kezet. KÖNYVUTALVÁNYT NYERTEK Sárik Gyula. Cegléd, Batthyány u. 18., Józsa Julianna, Cegléd, V. Szolnoki út 19., Hajas Illés, üllő István u. 21., Turcsányi István Budapest, Kossuth L. u. 51. Ku lin Aranka, Cegléd IX., Tükör u 14., Sinkó Miklósné, Százhalombatta, Hága u. 5., Kalmár János- né, Verseg, Rákóczi üt 28/a., Herceg Ilona. Dabas, Biksza M. út 430., Szarvas László, Túra, Kossuth u. 108., Héjjas Dezső, Nagykőrös VI., Kasza u. 7.