Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-04 / 208. szám

1987. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK 3 Szájtátva Közösködnek Menny! remek tanács, gaz­dálkodj okosan. Feltételezhe­tően azok adják a tanácsokat, akiknek nem sikerült ez, mert egyre többen vannak a taná­csot osztogatók. Ha már ne­kik nem sikerült, akkor má­soknak legalább ... S tele a pince, a padlás, tanács a ta­nácsnak (is), gazdálkodjon okosan, mert... s ezernyi (milliónyi) a mert; már-már minden a mertek, a miértek, a miért nemek birodalmába tartozik. Táguló birodalmi ha­tárú világ ez. Elég baj. S ha sok a baj, kell a segítség. Gaz­dálkodj okosan. Lehet? A ke­vésből? Valamit azért mindig lehet csinálni, kitalálni. Mint pél­dául azt, hogy Nagykáta nagy­községkörnyéke települései át­menetileg nélkülözhető pén­züket beleteszik az űn. taná­csi közös hitelalapba, s aki nagyon megszorul, innét kér­het kölcsönbe. No, nem vagyo­nokat, tíz- és százmilliókat, olykor csak néhány százezer forintot, de az maga a mentő­öv. Megtudom azután, nem csu­pán a nagykátaiak közösköd­nek ezen a módon, amit ott kitaláltak, tudják azt másutt is. Mert annyira logikus, ké­zenfekvő. A szegénység szüli a leleményt, régi igazság. Ezért azután elégedetten kez­dem írni a telefonvonal túlsó végén elhangzó neveket, van ilyen tanácsi közös hitelalap nemcsak Nagykátán, hanem Vácott is, Budaörsön és Szent­endrén . . . És? És — kérdez vissza informátorom. Mi az és? A továbbiak. Ja, azok nincse­nek. De ez a négy jól szupe­rál, körzetenként átlagosan két-négymillió forint van az alapban (összesen 14 millió), s az egymás rendelkezésére bo­csátott összegek 200—300 ezer és 1—2 millió forint között vál­takoznak ... Kiváló* közösködés céljait, eredményeit nézve egyaránt, tehát . . . tehát persze benne van ebben a szűkösség üze­nete is, de ami van, azt ta­gadni? Minek? Kik elől? Avagy nem a szégyenkezés tartja vissza a többieket? Állok száj­tátva az eretnek gondolattól, hogy csak nem a... hogyan is írjam finoman... a gondo* lathiány tetézi a pénzhiányt?! MOTTO szükséges pénzt, természete­sen drága. A szövetkezetek­nek viszont, amelyek évek óta nem tudják a maximált ár miatt nyereséggel építeni otthonaikat, olcsó. Sőt mi több: nem kifizetődő. Egyene­sen veszteséges. Nem csoda hát, ha egy idő után elfogy a pénz, a türelem. — Manapság az a cég, ame­lyik arra kényszerül, hogy la­kást építsen, hátrányos hely­zetbe kerül azokkal szemben, amelyek szabad áras munkákat végeznek. Ezért téma hosszú évek óta állandóan az ágazat­ban a maximált ár — magya­rázza Kovács Gyula. — Időn­ként szárnyra kapnak olyan hírek, hogy megszűnik ez a kötöttség. Ilyenkor mindenki megkönnyebbülten sóhajt fel, aztán nem változik semmi. — A mi érdekünkben. El tudom képzelni, mi történne akkor, ha valóban szabad áras­sá válna a lakásépítés. Hiszen már ma, ilyen áron sem képe­sek sokan megvásárolni ottho- nukát. Lehet, hogy újra? — Ez igaz. De az építők előbb-utóbb rákényszerülné­nek arra, hogy reális árakat alakítsanak ki. hiszen hiába vernék fel a lakásaik árát a csillagos égig. ha annyiért nem kellenének senkinek. Egy idő után visszabillenne a mér­leg serpenyője. Ezért állítom, hogy igenis van létjogosultsá­ga a szabad áras építésnek. Egy-egy versenytárgyalás so­rán kiderülne, kinek meny­nyiért éri meg a vállalkozás. Akkor aztán az a szervezet, amelyik a licitálásban alul­maradt, elgondolkozhatna azon, hogy neki miért drá­gább, költségesebb az építés. Ügy vélem, hamar elérnénk, hogy szervezettebbé, fegyelme­zettebbé válna a munka, s ha ez már megvan, és itt már nem lehet továbblépni, akkor biz­tosan sor kerülne a többi költ­ség, mondjuk az építőanyagok árának felülvizsgálatára is. — Gondolja, hogy a vizsgá­lódástól lejjebb mennének az árak? — Meggyőződésem. Nem tartom kizártnak, hogy azért Fonalak Vácról. A fonónők áldozatos munká­ja és a jó szervezés ered­ményeként idén javult a vá­ci cérnázógyár nem rubelelszámolású importja. A korszerű keresztorsózó gépek napi három műszakban készítik a pamut cs műszál keverékű fonalakat, amelyek több hazai kötöttáru- gyár alapanyagául szolgálnak. (Vimola Károly felvétele) A megyei népfrontelnökség ülése Segítőtárs az iskolatanács Űj lehetőség, frissek a ta­pasztalatok; az iskolatanácsok­ról tárgyalt a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottsága elnöksége. A testület csütör­tökön délután, a mozgalom megyei székházában tartott ülésén megtárgyalta azt az összefogalót, amely az iskola- tanácsok megalakulásáról és tevékenységük első tapasztala­tairól adott számot. A jóvá­hagyott napirendnek megfele­lően a továbbiakban az elnök­ség elfogadta a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottsága elnöksége együttműködési megállapodá­sának szövegét. ' A következőkben az iskolá­két hét múlva nyit az őszi BNV Az idén vásárcentrum is lesz Két hét múlva, szeptember lS-án nyitja meg kapuit, s szeptember 27-én zár az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási cikkek seregszemléje. A szervezők az eddigi je­lentkezések alapján arra szá­míthatnak, hogy hazánkkal együtt 26 ország több mint 1500 kiállítója mutatja be azokat a fogyasztási cikkeket — elsősorban újdonságokat —, amelyekre ezen a fórumon is vevőket remélnek. A kiál­lítók eddig összesen mintegy 6fi ezer négyzetméternyi terü­letet igényeltek, a legnagyobb külföldi bemutatót ezúttal is a Szovjetunió rendezi, s az idén köztársaságaik közül az Üzbegisztáni Szovjet Szocia­lista Köztársaság mutatkozik be külön kiállítással. A kő­bányai vásárvárosban első al­kalommal mutatkozik be olyan drága például a blokk­tégla vagy bármely más alapanyag, mert az azt gyár­tóknál szervezetlen, pazarló termelés folyik. Egy-egy lakás árában ugyanis a legnagyobb költséget az alapanyag jelenti. S ez érthető is. A kérdés csu­pán az, hogy indokolt-e az ilyen mértékű költség. Nem éri meg — Bizonyára jogosan veti fel a kérdést, most viszont ott tartunk, hogy az árak maxi­máltak, az alapanyag-beszer­zés gyakran nehézségeket okoz, s önök nem vállalják tovább ezt a többfrontos har­cot. Mások mégis állják a sa­rat. — Egy alapvető problémát még nem említettem, s így nem tiszta a kép. Az imént elmondtam, hogy hátrányos helyzetben vannak azok a szervezetek, amelyek a ma­ximált áras lakásépítésre kényszerülnek. Csakhogy még ezen a kategórián belül is lényeges a különbség pél­dául a fővárosban és a vidé­ken épülő lakások között. Ka­punk ugyan adókedvezményt mi is az átadott lakások után. csakhogy az a 30 kilométer, amely elválaszt bennünket a fővárostól, kerek 30 ezer fo­rinttól foszt meg bennünket. Addig ugyanis, amíg mi 20 ezer forintot könyvelhetünk el lakásonként, a budapestiek után 50 ezer forint kedvez­mény jár. Hogy vehetnénk fel ilyen körülményei!; között a versenyt a többiekkel? Inkább nem építünk lakást... A jövőre viszont gondolni kell, a lakásokra szükség van. így ha tegnap még azt mondták Monoron, hogy la­kást nem építenek soha töb­bet, ma már tárgyalnak arról, hogy hogyan tovább, milyen technológiával, milyen ottho­nok építése érné meg. S bíz­nak abban, hogy idővel jobb lesz a helyzet. De úgy, ahogy eddig tették, nekik nem sza­bad lakást építeni. Nem éri meg. Mit mondjon az, aki évek óta várja a pillanatot, hogy szerény, de sa.iát otthont vallhasson magáénak? Fatő Zsuzsa nemzeti kiállítóként Törökor­szág. s először jelentkezik árucikkeivel a Hasbro ameri­kai játékforgalmazó cég. Az idei őszi BNV-n most is a bevált módszer szerint, áru­csoportokban mutatják be termékeiket a magyar és a külföldi kiállítók. A BNV-vel egyidejűleg két szakkiállításnak is otthont ad a vásárváros: a „Csináld ma­gad ’87’’ negyedik nemzetközi barkács- és kiskertkiállítás­nak, valamint az „Interplay- expo ’87” hatodik nemzetközi játék- és oktatásieszköz-kiál- lításnak. Az elmúlt évek gyakorlatá­hoz hasonlóan ezúttal is négy délelőttöt biztosítanak a vá­sáron a szakembereknek az alapos tájékozódásra, a zavar­talan tárgyalásokra. Am agy­közönség a vásárt 10 órától 19 óráig, a szakmai napokon 14 órától zárásig keresheti fel. A szervezők az előző évekhez hasonlóan felkészül­tek a közönség ellátására: számtalan bisztró, falatozó, csárda kínálja majd az enni-, innivalót. A vásár zavartalan lebo­nyolítása érdekében az idén vásárlócentrumokat alakíta­nak ki a rendezők, ahol a gyártóvállalatok, valamint kereskedőcégek és magán- kisiparösok kínálják majd portékáikat. A közlekedés az eddig be­vált módon lesz. A vásári be­lépőjegyek ára a tavaszi BNV-hez hasonlóan 30 forint, a szakmai látogatók 100, a gyermek- és diákcsoportok tagjai pedig 5 forintos belé- .pőye.J, Juthatnak l?e a vásár, területére. Évente 14 ezer meleg vizes kazánt gyártanak az Égszöv kis- kunlacházi gyáregységében. A népszerű Totya S típusú ka­zánok családi házak, irodák, műhelyek központi fűtésére al­kalmasak. Az új, gazdaságos termékcsalád négy típusa egy­aránt lehet szén-, olaj- és földgáztüzelésű is. Felvételünkön Kulcsár Julianna már a BNV-re készíti elő a „felöltöztetett” Totya S—55-ös kazánt. (Csecsei Zoltán felvétele) Használt nyugati autókat forgalmaz a Ramovill Önálló importjoguk van A Ramovill Szolgáltató és Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat, amely eredetileg az ipari szövetkezetek lakossági szolgáltató szervizeinek im­portált, illetőleg szerzett be alkatrészeket, újabban autófor­galmazásra is vállalkozik. Az illetékes hatóságoktól kapott engedélyek alapján lehetősége van arra, hogy kis fogyasztású, 2 ezer köbcentiméter űrtar­talom alatti, három évnél fia­talabb, nyugati személygép­kocsikat értékesítsen Magyar- országon. Ezeket csak azok vehetik meg, akik külföldről ajándékba kapnak devizát, vagy hivatalos, külföldi mun­kájuk alapján rendelkeznek szabadon felhasználható, kon­vertibilis valutával. A Magyar Külkereskedelmi Bank Ramovill-autószámla né­ven nyitott bankszámlát e cél­ra. A Ramovill, mivel önálló importjoggal is rendelkezik, nem fizet bizományosi díjat, importengedélye a Volkswa­gen, a Ford, a Peugeot, az Opel és a Mercedes kétliteres­nél kisebb autóira vonatkozik. A Ramovill a vámelőjegy­zésbe vett autók tárolására a Főtaxi Könyves Kálmán kör­úti és a Hungaroszerviz Mexi­kói úti • telephelyével és a márkaszervizekkel kötött szer­ződést. A gépkocsikat akkor vizsgáztatják le és vámolják el, amikor azok vevőre talál­nak. A folyamatos alkatrészellá­tás érdekében a szövetkezeti vállalat szerződést kötött a szál­lítókkal: ennek értelmében az egyes típusok utolsó gyártási évét követő további nyolc évig biztosítják az alkatrészt a nyugati kereskedők. A Ramovill azt tervezi, hogy gépkocsiforgalmazási ■, tevé­kenységét a jövőben bővíti, bi­zományosi díjért a hazai autó­tulajdonosoktól is átvesz ér­tékesítésre gépkocsikat. tanácsokkal foglalkozó napi­rendi pontot ismertetjük rész­letesen. Nem sürgeti Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény — a társadalmi szükségszerűség felismerését tükrözve — intézményes lehe­tőséget teremtett a segítés, el­lenőrzés, erőkoncentráció olyan új formájának a létre­hozására, amely egyszerre fe­jezi ki a társadalom érdekelt­ségét az oktatás hatásosságá­nak fokozásában, illetve ad jogot a társadalomnak eddig iskolai belügyként kezelt kér­dések nyilvánosabb (demokra­tikusabb) vizsgálatára és el­döntésére. Ez az új forma az iskolatanács, amelyek megala­kulására a törvény hatályba lépése, 1986. szeptember else­je után kerülhetett sor. Erénye a törvénynek, mu­tatott rá a téma tárgyalása­kor több felszólaló, hogy nem sürgeti ennek az új lehető­ségnek a hasznosítását, sőt a fokozatosságot tartja előnyös­nek. A sikerhez ugyanis elen­gedhetetlen, hogy— fogalmaz­ta meg az egyik felszólaló — ezt az új formát az iskolai szervezet képes legyen befo­gadni, amint szükség van ar­ra is, hogy a pedagógusok. ei- fogadják az ilyen természetű együttműködést. Azért kell ezt hangsúlyossá tenni, mert az első tapasztalatok között akad­nak olyanok is a megyében, amelyek értetlenségre, idegen­kedésre mutatnak. Az iskolák egy részében hallani olyan véleményeket — és még in­kább ez volt a helyzet a kez­deti időszakban —, minek „újabb adminisztrációs fel­adattal” terhelni az iskolai ve­zetést, amikor van éppen elég dolga. Ezek és a hasonló reagálá­sok azt mutatják, vannak akik nem értik az iskolataná­csok tényleges szerepét, fel­adatát, azt az új lehetőséget a munka jobbá tételére, ame­lyet az a forma teremt. Az iskolatanács ugyanis — és eb­ben kedvezőek a megyében szerzett eddigi tapasztalatok — összefogója és egyben ko­ordinálója az iskolát segítő társadalmi erőknek, amibe a művelődési intézmények épp­úgy beletartoznak, mint a te­rületen tevékenykedő üzemek, szövetkezetek, amint az ifjú­sági szervezet, a szülők úgy­szintén, sok más mellett. Eddig harmincöt Éppen ez a sokféleség rejti a veszélyt — hangzott el az ülésen a vélemények sorában —, esetleg elaprózódik a tevé­kenység, az iskolatanács nem azzal foglalkozik, ami a dol­ga lenne. Ezt a veszélyt kivé­dendő, pontosan rögzíteni kell az oktatási intézmény szerve­zeti és működési szabályzatá­ban az iskolatanács helyzetét. Természetesen tiszteletben kell tartani az oktatási tör­vény végrehajtási utasításában foglaltakat, azaz sértetlennek kell lennie az iskolatanács döntési jogkörének a társadal-* mi támogatás felhasználása te­kintetében, amint tiszteletben kell tartani f— és tartatni, mondotta az elnökség egyik tagja — a véleményezési jog­köröket, ami például kiterjed az iskolában kifejtett ifjúság- védelmi és pályaválasztási te­vékenységre, a tanulók egész­ségügyi ellátásának helyzetére, egészen az iskola költségveté­si tervezetének kidolgozásáig. Élve a törvény adta hosz- szabb idő lehetőségével, a megyében az általános és a középiskolákban eddig har­mincöt iskolatanács (19 álta­lános iskolai, hat szakmunkás- képzői, hat gimnáziumi, há­rom szakközépiskolai és egy óvodai) jött létre. A népfront­mozgalom, annak helyi bi­zottságai — amelyek feladata az iskolatanácsok társadalmi irányítása, politikai támogatá­sa — minden érintett helyen megadták a kellő segítséget a megalakításhoz és a munka megkezdéséhez, amint erre van szükség azokon a helye­ken is, ahol — mutatott rá az elnökség —< a most követ­kező időkben kerül sor ennek a teendőnek a végrehajtá­sára. Az Indulást könnyítő, értő segítségre azért is nagy szük­ség mutatkozik, mert néhány helyen — a tapasztalatok sze­rint — nem értik még eléggé pontosan, hogy az iskolata­nács nem csorbítja a szülői munkaközösségek jogait, nin­csenek egymásnak alá- vagy fölérendelve, amint ez a hely­zet az iskola vezetőjével, va­lamint a helyi közigazgatással való kapcsolatban is. Érdemes a figyelemre Sokatfnondó és éppen ezért figyelmeztető — ráadásul nem csák az MsRólátáhácsok meg­alakítására, hanem más dol­gainkra is érvényes — tapasz­talat, hogy azokban az isko­lákban nem okozott semmiféle gondot az iskolatanács intéz­ménye, mint elv, s megalakí­tása, mint gyakorlati teendő, ahol eddig is gazdagok, kiter­jedtek és erősek voltak a tár­sadalmi kapcsolatok. Bebizo­nyosodik tehát — fogalmazó­dott meg a testületi ülésen —, hogy a nyitottság nagy érték az oktatási intézményekben, táp­talaja minden újnak, addig nem próbáltnak s ha ez igaz az iskolatanácsok létrehozása körüli feladatokra, akkor min­den bizonnyal igaz magára az oktatási teendőkre, az azokban való megújulási készségre is. Az elnökség, elfogadva az első tapasztalatokról összeállí­tott beszámolót, köszönetét fe­jezte ki mindazoknak, akik elősegítették a harmincöt is­kolatanács megalakítását és tagságot vállaltak azokban. A kezdeti eredményeket, mód­szereket és tapasztalatokat az elnökség figyelmébe ajánlja azoknak a helyi népfrontbi­zottságoknak, amelyek a jövő­ben foglalkoznak majd az is­kolatanács megalakításának feladataival. M. O. Magyar nyelvű üzleti feliratok Ódi-módi, éjbár, fényfürdő Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában tartották meg az üzleti tevékenységek magyar nyelvű elnevezésére tavasszal kiírt országos pályá­zat eredményhirdetését. Az idegen elnevezések visszaszo­rítása érdekében a Belkeres­kedelmi Minisztérium, a Ha­zafias Népfront országos el­nökségének beszéd- és maga- tartáskultúra-bizottsága, vala­mint a budapesti anyanyelv- védők klubja kezdeményezte az akciót. Egyebek között javasolták a pályázók, hogy a second hand shop feliratokat az ódi- módi, a nigth-clubot az éj­bár, a snack bár elnevezést a gyorsharapó és a music cen­tert a zenebarlang vagy a hangvárium felirat váltsa fél. A pályázatra beküldött anya­gok közül nyelvészekből, ke­reskedelmi szakemberekből álló társadalmi zsűri válasz­totta ki a legjobb javaslato­kat. A már említett első és második díjas ötleteken kívül ilyen helyezést ért el a sola­rium helyett javasolt fény­fürdő és a grillcsirke kiírást módosító nyárscsirke megje­lölés. A zsűri figyelemre mél­tónak ítélt több más pálya­munkát is. Ezek közül né­hány harmadik díjat érdemelt ki, jó néhány javaslat pedig azt, hogy helyezés nőikül is felkerüljön a kereskedelmi egységek magyaros névválasz­tását megkönnyítő listára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents