Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

1987. SZEPTEMBER 1., KEDD Általános iskolát avattak Gyomron Vállalkozásra kész fiatalokat nevelni Mint lapunk 1. oldalán kö­zöljük, a gyömrői ünnepségen dr. Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár mondott avatóbeszédet. Beve­zetőjében hangsúlyozta, hogy Gyomron rendhagyó ez a tan­évnyitó ünnepség, mert a nagyközség lakóinak több év­tizedes vágya vált valóra az­zal, hogy felépült a tizenkét tantermes általános iskola, ahol 1500 diák tanulhat majd. Helyi összefogással Nem volt könnyű idáig el­jutni. A szülők már a het­venes évek elején sürgették az építkezés megkezdését, de eh­hez nem voltak meg az anya­gi feltételek. A közben föl­erősödő demográfiai hullám ugyan tovább rontotta a hely­zetet, de Pest megyében nem egy olyan település akadt, ahol még rosszabb körülmények között oktatták a gyerekeket, így a megyei tanács fontos­sági sorrendet állított föl a pénzügyi támogatást illetően, s ennek alapján Gyömrőnek csak a hatodik ötéves terv utolsó évében tudta biztosíta­ni a szükséges költségeket. Az építkezés 1986-ban fölgyor­sult és a megyei támogatás, valamint a saját erőforrások fölhasználásával befejezték tanévkezdetre a 48 millió fo­rintos beruházást. Nagyszerű példája a helyi segíteni aka­rásnak, hogy a tanácsi veze­tők hívó szavára fölsorakozott a nagyközség szinte minden lakója, a gazdasági, társa­dalmi szervezetek, szocialista brigádok. Az ünnepi szónok külön ki­emelte a gyömrői Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat jó minőségben, határidőre végzett munkáját. Terven fe­lül. a tetőtér beépítésével, még két plus» termet is kiala­kítottak. Anyagilag, illetve társadalmi munkával járult a költségekhez a Vas- és Fém­ipari Kisszövetkezet, a Ruha­ipari Szövetkezet, a Rákos­mezeje Termelőszövetkezet, a Lakatos és Szolgáltató Ipari Szövetkezet, a Papíripari Szö­vetkezet helyi kollektívája, a községi Hazafias Népfront nyugdíjasklubja és még sokan mások. Az új iskola megépültével egy időben jelentősen növek­Tanévnyitóra gyülekeznek Gyomron (Hancsovszki János felvételei) Szájíáfva Um csoda Nemes és éppen ezért szép vállalkozás mások, a közösség érdekében fáradozni, a szabad időt úgy elosztani (holott múld kevesebb van belőle), hogy jusson abból a társadal­mi munkára is. S ha valami nemes és szép, bizonyára en­nek megfelelő a becsülete, s ha tetemes a becsülete, akkor vonzó lehetőség, s ha vonzó akkor nincsen baj a vállalko­zókkal, az utánpótlással . . . Mennyi ha szócska az előbbi sorokban! S mennyivel több ha magában a gyakorlati életben! Az előbbiekben vázoltak: az elv. A gyakorlat: a nagyválla­lat szakszervezeti bizottságá­nak titkára szégvelli ugyan a dolgot, de nem kizárólag saját munkájuk kudarcának tartja, hogv első nekifutásra nem si­került egyetlen olvan vállalko­zót sem lelniük, aki igent mon­dott volna a megbízatásra, a társadalm5 ellenőrségre. A ke­reskedelemben a közösségért tenni a szakszervezetek társa­dalmi ellenőreként, legyünk őszinték, nem tartozik a hálás társadalmi munkák közé. S azért nem. mert evakran a vá­sárlók kifogásolják az ellen­őrzést (..mit tartják fel?”), mert rendkívül laza a bizony­lati fegyelem, tehát olykor a lehetetlennel egyenlő az elszá­moltatás, mert az ellenőr pon­tosan tudja, hogy akit ő most ellenőriz, az az esetleges bír­ságot játszi könnyedséggel fi­zeti ki... a mert szócskák sin­csenek kevesebben, mint test­végeik. a ha-k. S mert a mert-ek. a ha-k ennyien vannak, száitátva lát­ja a hírlaníró, miként tartják sokan csodának azt. ami nem csoda, ami nem különlegesség, hanem következmény. Bizo­nyos (és nem csak kereskedel­mi) állapotok következménye ugyanis, hogy az ezekben a he­tekben megválasztott, megvá­lasztandó kereskedelmi ellen­őröknek (az előzetes összesítés szerint) a hetvenöt százaléka úi ember lesz a megvében, azaz a korábbi társadalmi munká­soknak a hetvenöt százaléka lem vállalta a megbízatás meg­ismétlését. Megismételjük: nem csoda. MOTTO szik a napközis ellátás; 25-ről 40 százalékra, mert a Pest Me­gyei Vendéglátó Vállalat ren­delkezésre bocsátotta 1200 adagos konyháját. Az oktatási intézmény to­vábbi bővítését is tervezik már a község vezetői: egy tornatermet és még. négy tan­termet szeretnének építeni. Elképzeléseikkel megpályáz­ták a Művelődési Minisz­térium anyagi támogatását, amelyet elnyertek. Személyi feltételek Az államtitkár szólt arról is, hogy 1971-től napjainkig az országban mintegy 15 ezer általános iskolai tanterem épült fel, s bár ez a szám el­ismerésre méltó, korántsem lehetünk elégedettek, hiszen még legalább 8—10 ezer tan­teremre lenne szükség ahhoz, hogy mindenütt megszűnjék a váltott műszak, meg tudják oldani a napközi iránti igé­nyeket, s a tanításhoz szoro­san kapcsolódó órákat ne a folyosókon, szertárakban kell­jen mégtartani. A tárgyiak mellett igen. fontosak a jó személyi fel­tételek is. Évről évre nagy gondot jelent a pedagógus­hiány, ám ahol a helyi tanács megadja a szükséges segít­séget a tanárok letelepedésé­hez. ott nincs ilyen probléma. Jó bizonyíték erre Gyömrő is, ahol 89 százalékos a szakos ellátottság. Mindig öröm, amikor tanúi lehetünk egy település, egy közösség gazdagodásának — mondotta dr. Stark Antal. Kü­lönösen az, ha iskoláról van szó, mivel egy új oktatási intézmény nemcsak anyagi, szellemi életünk gyarapodását jelenti, hanem az ifjúság jövő­re való fölkészítésének bázisát is. Gazdaságunk, társadalmunk problémáinak megoldásához az egyik legfontosabb feltétel az ismeretek, a tudás megszer­zése és alkalmazása, a kész­ségek és képességek kifejlesz­tése, majd érvényre juttatása, valamint az egyéni és a társa­dalmi morál helyreállítása. Eb­ben meghatározó szerepe van az iskolának, bár feladatának ma még nem tud maradék­talanul eleget tenni, annak ellenére, hogy a közoktatás fejlesztési céljai, programjai világosak, az új oktatási tör­vény pedig megteremtette a fejlődés jogi kereteit. A törvény életbelépésének első éve vegyes tapasztala­tokat mutat. Sok még a kez­deti bizonytalanság a műkö­dési szférákkal, a fakultációk kialakításával, a tantestületi önállósággal kapcsolatban. Szerencsére vannak és egyre bővülnek a kedvező tenden­ciák. az oktatás-nevelés haté­konyságát növelő kezdeménye­zések. Jogok és kötelességek Az iskolával, a pedagógu­sokkal szemben állandóan nö­vekszik a társadalmi vára­kozás, hiszen a hazánkban végbemenő reformfolyamat nem hagyhatja érintetlenül az oktatási intézményeket sem. A törvény adta jogi eszközök jó lehetőséget teremtenek az önállósághoz, a demokratikus légkör, az alkotó pedagógiai tevékenység színtereinek lét­rehozásához. Ma az iskola elsőrendű feladata az, hogy a társadalmi viszonyok értelmes átalakítására képes, vállal­kozásra és kezdeményezésre kész fiatalokat neveljen. Olyan embereket, akik igénylik az önálló tevékenységhez való jo­got, ugyanakkor vállalják a jogokból eredő kötelezettsége­ket is. A minisztérium végrehajtot­ta a tantervi korrekciókat, s most van folyamatban a tan­könyvek korszerűsítése is. Remélhetően ezek a változá­sok csökkentik mind a peda­gógusok, mind a diákok értel­metlen túlterheltségét. A ta­nulók fölszabaduló energiáit az alapkészségek és képes­ségek nagyobb mérvű fejlesz­tésére lehet majd fordítani. Befejezésül az , államtitkár köszönetét mondott mindazok­nak, akik tevékenységükkel hozzájárultak az új iskola idő­ben történő átadásához, a tan­testületnek és a gyerekeknek pedig jó és eredményes közös munkát kívánt. Körmendi Zsuzsa Új tantermek Kerepestarcsán Viziné Veres Mária tanévnyitó beszédében köszönetét mondott a négy új tanteremért, melyben korszerű feltételek között ok­tathat a tanári kar. Háttérben az iskola modern épülete (Vimola Károly felvétele) Most tetőzik a demográ­fiai hullám. Aránytalanul na­gyok az iskolai osztálylétszá­mok. Ez a gond a kerepestar- csai I. sz. általános iskola ta­nári karát is évekig nyo­masztotta. s még mindig jól jönne két tanterem, hogy a jelenleginél is jobb feltételek között oktathassanak. Ám az is igaz, hogy az elmúlt évek­hez képest tegnaptól lényeges javulást könyvelhetnek el maguknak, mivel a tanévnyi­tón Viziné Veres Mária igaz­gatónő szimbolikusan átve­hette Mladoniczki Mihálytól, a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága titkárától azt a négy új tantermet, amelyet több mint nyolcmillió forin­tért épített fel az Inno- szolg Kisszövetkezet, a Pest Megyei Tanács Térvezö Vál­lalatánál társadalmi, munká­ban készült tervek alapján. Az iskola 780 tanulója 12 alsó tagozatos és tizenöt fel­ső tagozatos csoportja közül a felsősök birtokolják a Ságvári utcai épületet. Az eddig két pincehelyiségben működő tech­nika tantermet is korszerű helyiségbe költöztették. Az iskolaudvaron rendezett ünnepélyes tanévnyitón az át­adás alkalmából részt vett: dr. Kökény L ászióné, a nagyközségi pártbizottság tit­kára, Benkő Ákosné, a Gödöl­lői Városi Tanács művelődési osztályának vezetője. Karima helyett kétszeres szerelványexport Aktív, gyors kereskedőkkel Az utóbbi időben meglehetősen gyorsan változtak a keres­kedelmi elképzelések az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban. A néhány éve befejezett porkohászati beruházásról például ki­derült, hogy a jó minőségben és nagy választékban előállított keményfém lapkák — bár importot pótolnak — a vártnál ke­vésbé kelendőek idehaza. S azután itt van a gyáriak által ka­rima-sokként emlegetett eset is: az ISG vezetése úgy dön­tött, hogy az exportban jelentős tételként szereplő, ám ráfize­téses termék külföldi eladását teljesen beszünteti, s helyette más szerelvényeket kínál partnereinek. Mindez természetesen széles körű piackutatást, s nem utol­sósorban gyors döntéseket igényelt. Az erőfeszítések ered­ménye ma már jól körvona­lazódik, s szinte biztos, hogy nemcsak a vállalat eredeti 31,5 milliós exportterve tel­jesíthető, hanem — más cé­lokkal összhangban — elér­hető a 36 millió forint is. Lassú engedélyezés Hogy miként? Nos, érdemes egy kicsit alaposabban tanul­mányozni az ISG piacpolitiká­ját. S kezdjük mindjárt a por­kohászati termékekkel, ame­lyek iránt — mint már emlí­tettük — idehaza a vártnál kisebb a kereslet. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy idő­közben az országban több olyan konszignációs raktár épült, amelyben bármelyik felhasználó forintért vásárol­hatja meg a külföldi kemény­fém szerszámokat és más áru­kat. A versengésben a buda­örsiek némileg a háttérbe szorultak, de amikor ezt fel­ismerték, az addiginál aktí­vabb kereskedésbe kezdtek. Felkutattak például egy sor üzletet, amelyek vállalkoztak arra, hogy az ISG porkohá­szati termékeit is árusítják, s ezek száma az elkövetkező hó­napokban tovább bővül. Ám az ISG-ben ennél töb­bet akarnak. Ügy látják, hogy esélyük van az exportra is, ezért már most készül egy színvonalas prospektus, amely­ben nem csupán a termékek műszaki adatait adják meg, hanem közlik az árakat is. Reménykednek abban, hogy megfelelő piackutatás után — ebbe a Ferunion Külkeres­kedelmi Vállalat leányválla­latát, a Verla céget is be akar­ják vonni —, s azzal, hogy leg­feljebb három hónap alatt teljesítenek minden megren­delést, jelentős üzleteket köt­hetnek. Mindenesetre biztató, hogy az eddigi tapasztalataik kedvezőek, hiszen a lehetséges vevőik már több ajánlatot kértek tőlük, Egyiptomba pe­dig mintákat is küldtek, s ha a minőség megfelelő, létre­jöhet a szerződés. Jé értelemben vett szakmai hiúságból Együtt még a gyöngék i s erősek VALAMENNYI kollektívát kíváncsisággal teli várakozás tölt el, amikor közösségük élé­re új vezető kerül. Találgat­ják, latolgatják, vajon milyen is lesz majd az új ember. A gyáli Szabadság Terme­lőszövetkezet szerkezeti laka­tosüzemében kellemes csaló­dást okozott az új üzemveze­tő munkába állása. Pedig Sza- tina Jánosnak sem volt köny- nyű dolga, amikor az üzem élére kinevezték. Nehéz meg­küzdeni az előítéletekkel. Elő­ször is meg kellett találnia azt a néhány embert, akire minden körülmények között számíthat. Ehhez egyetlen dol­got kellett határozottan felis­mernie: azt, hogy a szakmá­jukat szerető munkások pozi­tív hiúságára, még inkább rá- tartiságára mindenkor apel­lálhat. Tudta, egy magára va­lamit is adó munkás soha­sem mond olyat, hogy ezt vagy azt nem lehet, vagy nem tudom megcsinálni. Az igazi szaki inkább használpi kez­di az eszét, és előrukkol egy új ötlettel vagy javaslattal, de olyat, hogy ő ezt nem tudja megcsinálni, ki nem ejtene a száján. Nos, ezt a szakmai presz­tízst sikerült felébresztenie dolgozóiban az új vezetőnek. És ezzel már nyert ügye volt. összedugták a fejüket, és megtanultak közösen gondol­kodni, ugyanúgy, mint ahogy megtanulták egymás munká­ját dicsérni vagy bírálni, ha kellett. Ezek után az is ter­mészetesnek tűnt, amikor megszűnt az egyenlősdi. Ha valakinek fizetéskor vasta­gabb volt a borítékja, tudták, megdolgozott érte. Egy idő után nem csodálkoztak azon sem, ha valaki italozás miatt írásbeli figyelmeztetést ka­pott. Akinek ez nem tetszett, fogta magát és elment. Volt ilyen. Vissza is szorította szé­pen a kis műhely a maga ita- lozási statisztikáját, egy év alatt a felére. S MÍG MÁSHOL a szakcso­port létrehozása feszültséget idézett elő. ebben a lakatos­üzemben az új kereseti lehe­tőség jobb és több munkára sarkallta az embereket, kö­zösségformáló tényezőként je­lentkezett. Persze ehhez kel­lett az is. hogy az elvállalan­dó feladatot minden egyes munkás a legutolsó részletéig ismerje. Csak úgy mentek be­le, csak úgy fogtak hozzá va­lamihez, ha mindenki tudta, tisztában volt vele, hogy mit vállal, mit várnak tőle, s per­sze azzal is, ha mindannak eleget tesz, mennyi pénz üti majd a markát. így, ilyen körülmények kö­zött fogott bele a társaság a Balatonfűzfői Nitrokémia klór- üzeme kádjainak felújításá­hoz. Nehéznek ígérkezett a feladat, de csábított az érte ígért pénz is. Számolniok kel­lett a szokatlan szerelési kö­rülményekkel, azzal, hogy azt fenn, a magasban kell végez­niük, és az esetleges robba­násveszéllyel szintén kalkulál­nak kellett, összedugták hát a fejüket, és megbeszéltek mindent a legapróbb részle­tekig. Végül úgy döntöttek, el­vállalják a munkát. Most úgy emlékeznek vissza rá, mint nehéz, embert próbáló idők­re. Meséli, a nyolc órának a dupláját is végigdolgozták, de elhatározták, hogy a határidő­ből egy jottányit sem enged­nek. Igaz, a munka befejezé­sét pezsgőbontással ünnepelni már nem volt erejük — az átadás előtti éjszakán egy szemhunyásnyit sem aludtak —, mégis jóleső örömmel töl­tötte el őket a tudat, hogy határidőre elkészültek, úgy ahogy megígérték. Ezzel öreg­bítették a hazában szövetke­zetük jó hírnevét, ugyanakkor bíztak benne, hogy tisztessé­ges munkájuk garancia lesz a további megrendelésekre. A SZERKEZETI lakatos­üzem kollektívája vallja, mert maga is megtapasztalta, amit Homérosz mondása szerint már a messzi ókorban is tudtak az emberek: „egyesített ere­jükkel még a gyöngék is erő­sek .. Antal Piroska Azaz, csak jöhetne! Mint Lozsádi Ferenc kereskedelmi főosztályvezető elmondta, rendkívül sok gondjuk van az engedélyezési eljárások huza­vonája miatt. Vannak olyan ügyleteik, amelyek jóváhagyá­sa hónapok óta késik, addig pedig mindenki áll és vár. Hogy mire? Egy-két aláírásra és néhány pecsétre. Még az árucserében értékesített ter­mékek esetében is megesik, hogy csak többszöri sürgetés után kapnak engedélyt, pedig ily módon az államkasszának nem kell egy fillért sem de­vizában kifizetnie. Túlteljesítik a tervet ? Ebben a kuszáit és rende­zetlen helyzetben feltűntek a bajok vámszedői is. A főosz­tályvezető konkrét példákat is említ. Elmondta, hogy nem­rég telefonon felhívta az egyik külkereskedelmi válla­lat felelős vezetője, s közölte: hajlandók átadni orientációs, vagy másnéven devizakere­tükből 60 millió dollárnyit, de természetesen nem a hiva­talos árfolyamon, hanem an­nak kétszereséért. Mit lehet erre válaszolni? „Köszönjük, valóban nagy szükségünk len­ne rá, de nem ...” Más. A Pos­ta és a MÁV szeretne behoz­ni külföldről speciális, úgy­nevezett zselés akkumuláto­rokat, cserébe a partner az ISG szerelvényeit szeretné megkapni. Az engedélyezés lassú, az áramtárolókra pedig most van szükség, így a két haza! vevő a saját import­keretéből — tehát kifizetve devizában az árat — vásárol­ja meg a portékát. Jó ez ne­künk? Nem, de manapság gyakran kényszerül ilyen meg­oldásokra a vállalatok zöme. Az ISG a gondok ellenére az idén látványos eredménye­ket ért el az exportban. Mint már említettük, megszüntették a karimák külföldi értékesíté­sét — ez tavaly a 27 millió forintos exportbevételből 13 milliót tett ki —, s úgy pótol­ták a kiesést, hogy több mint a kétszeresére növelték a szerelvények külhoni eladását. Ehhez hihetetlen erőfeszíté­sekre és rendkívül aktív kereskedelempolitikára volt szükségük. Dicséretükre le­gyen mondva: apparátusuk ké­pes volt a gyors váltásra!Sőt: a sikereken felbuzdulva a terv túlteljesítését tűzték ki célul, s abban reménykednek, hogy ezzel megalapozzák jövő évi megrendeléseiket is. Ügy lát­ják, hogy jövőre a legfonto­sabb teendőjük kapcsolataik stabilizálása lesz, ehhez azon­ban meg kell újítaniuk a termékszerkezetet, s az ed­diginél tartalmasabb együtt­működésre van szükség a ha­zai külkereskedelmi vállala­tokkal. De a külföldiekkel is, s ennek megfelelően azt tervezik, hogy a Technoimpex NSZK-beli közös vállalatának leányvállalatával kötnek hosz- szabb távra szóló megálla­podást. Jobbért többet Az ISG nincs könnyű hely­zetben. Bár a náluk helyet ka­pott Szerelvényipari Koor­dinációs Iroda a piaci munká­hoz nélkülözhetetlen informá­ciókkal segíti munkájukat, még így is éri néha meglepe­tés őket. Az utóbbi időben például nem a nyugat-európai konkurenciával kell megküz­deniük, hanem a szocialista országok gyártóival kény­szerülnek versenyezni. A ma­gyar termékek állják a nemzet­közi összehasonlítást, s a jő minőség ismeretében a kül­földi partnerek hajlandók megfizetni a többi exportálóé­hoz képest valamivel maga­sabb árakat is. F. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents