Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-29 / 229. szám
1987. SZEPTEMBER 29., KEDD &£Mod 5 Hitel, pályázat, társadalmi munka Faluház az egykori kúriában Tragédia a Mária-napi búcsún Példája ma is emberformáló Ha tanácselnök lennék, bizony irigyelném Nádasdi Lászlót, a szadai testület vezetőjét. Annyi mindennel gyarapodott ez a falu az elmúlt években, hogy az elnök nyugodt szívvel állhat az emberek elé. — Mindenekelőtt a gyermeknevelés feltételeit akartuk a kor színvonalára fejleszteni, hiszen ez a jövő alapja — mondja Nádasdi László. — Az iskoláink 1983-ban épült fel, ezt követte a tornaterem és a sportpálya. Elkészült a vezetékes ivóvízhálózat, fogorvosi rendelő és új posta épült. Megvan a gázbekötés tanulmányterve, már dolgoznak a szolgáltatóházon, a befejezéshez közeledő faluházban már igazán jó körülmények között működik az óvoda. Avatás lesz . $ Alig fél esztendővel ezelőtt készült fényképeket tesz elém Kelemenné Boros Zsuzsa, a Székely Bertalan Általános Művelődési Központ közművelődési igazgatóhelyettese. A fotók az egykori kúriát ábrázolják — borzasztóan elhanyagolt állapotban. Ha akkor mondja valaki, hogy ebből hat-hét hónap múlva faluház lesz, nem hiszem el. Pedig az óvoda, a konyha már be is költözött. Az épület többi részében még dolgoznak a villany- szerelők, a festők. A látvány meggyőz: néhány hét múlva itt bizony avatás lesz! Kelemenné Boros Zsuzsa lekesen kalauzol a még üres heyiségekben. — Az ebédlő — az iskolások és az óvodások is ezt használják —, egyben a nagyterem szerepét is betölti majd. Két szobát és egy kis raktárai kap a könyvtár. Itt, a másik szárnyban lesz a rendezvény- és házasságkötő terem. De ez a tágas előtér sem marad kihasználatlan. Csak a berendelésre, a felszerelésre meglegyen a pénz! Erre a falu erejéből már nem futja, ezért az Országos Közművelődési Tanácshoz adtunk be pályázatot, hamarosan erről is megszületik a döntés. Mibői telik ? A szadai általános iskola az új épület elkészülte óta általános művelődési központként működik, tehát közös irányítás alá tartozik az óvoda, az általános iskola, a könyvtár és a közművelődés —, ez utóbbi külön intézmény nélkül. Sok helyütt összevonták így, a minden bajra gyógyírként kikiáltott általános művelődési központ név alatt a különböző intézményeket, anélkül, hogy a tartalmi munkában ez bármi változást is hozott volna. Hiszek a közművelődési igazgatóhelyettesnek. hogy Szádén nem szorult háttérbe a közművelődés, hogy működtek eddig is a kiscsoportok, s más rendezvényekben sem szenvedett hiányt a falu lakossága, így kellett ennek lennie, különben nem valószínű, hogy a település vezetése és maguk a szadaiak pénzt és munkát áldoztak volna a faluházra. Ha népművelő lennék, irigyelném Kelemenné Boros A Képzőművészeti Kiadó új kötete Album Kovács Mihályról Nem ismerjük eléggé XIX. századi festészeti örökségünket. Több kiváló tehetségű emberről eddig nem jelent meg átfogó monográfia. Tartozást pótol most az a reprezentatív album, amely a Képzőművészeti Kiadónál látott napvilágot, az 1980-ban útjára indított Nagy magyar mesterek című sorozat 12. köteteként. Az olvasó most a Kovács Mihály művészetére emlékező könyvet veheti a kezébe. Ez mutatja be először művei sorát illő gazdagságban. Az alkotó 1818-ban született, „tisztességes módú lakosok” gyermekeként. Tehetsége korán kitűnt. Pap akart lenni, mert úgy gondolta, hogy így élhet rajzolni, festeni vágyó kedvtelésének. Pesten gimnáziumba, majd rajziskolába járt, utána a bécsi Képzőművészeti Akadémiára került, ahol sikeresen sajátította el a szükséges módszereket és a művészi megoldás lehetséges eszközeit. Színes, sokrétű korrajzot ad a róla elkészült kötet, Ludányi Gabriella könyve, amely Kovács Mihály festőművész megismerésén túl is érdekességeket tartogat. Kovács Mihály ugyanis nemcsak a nagyközönség előtt, hanem a szűkebb művészi körökben is kevéssé ismert mester, pedig munkássága az európaivá válást segítette a nemzet számára. Élt Itáliában, alkotott Spanyolországban, Becsben, de igazi hazájának mindig a» magyar földet, s városának Egert vallotta. A kötet segítségével személyében egy egész korszak művészi-emberi magatartás- formáját ismerhetjük meg. Az album érdekessége, hogy nemcsak a képek segítségével mutatja be az alkotót, hanem gyakran idéz Kovács Mihály naplójából, amelyben ismert kortársaira vonatkozó megállapítások és a kor művészeti életére utaló észrevételek találhatók. A művészeti album 29 színes reprodukciót és 114 fekete-fehér katalógusképet tartalmaz, német nyelvű összefoglaló egészíti ki. A budapesti Kossuth Nyomdában készült, Kass János sorozatterve alapján Csatlós János tervezésében. Geröly Tibor Zsuzsát, hiszen ma nem a művelődési intézméhyek építésének idejét éljük. Nem is hagyott nyugodni, hogy miből futotta a falunak erre a szemre sem filléres beruházásra? — A kúria teljes felújítása tizennégymillió forintba került — hökkentett meg a tanácselnök a vártnál is nagyobb számmal. — Ebből hatmillió forint a társadalmi munka értéke. Február óta 60—80 ember töltötte számos hétvégéjét bontással, alapozással és egyéb munkával. De a Rákosvölgye Termelőszövetkezet nélkül így sem jutottunk volna semmire. Kaptunk tőlük vissza nem térítendő támogatást, adtak területet parcellázásra, aminek a bevételét 50—50 százalékban osztottuk meg. Ezekből a zártkertekből erre az évre hatmillió forint bevételt terveztünk. Mindezekhez föl kellett még vennünk hatmillió forint középlejáratú hitelt is. De ha ez még mindig nem lenne elegendő, a tsz-től is számíthatunk kölcsönre az OTP-éhez hasonló feltételekkel. S végül a lakosság a faluházra szavazta meg az ötszáz forintos tehát, ami a víz- és gáztársulások miatt nem is lett volna kötelező. Törlesztetlek Nádasdi László mindezt úgy mondja el, mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne összeszedni tizennégymillió forintot egy művelődési intézmény építésére. S még hozzáteszi befejezésül — mintegy' mellékesen —. hogy természetesen a tervidőszak végére ki fogják fizetni az adósságaikat, mert a következő ötéves tervre is maradt még tennivaló bőven. A szennyvizeivezetést akarják megoldani, a megkezdett gázprogramot is be kell fejezni, s hát kellene még egy sportcentrum is... Tulajdonképpen nem is az elnököt, nem is a népművelőt, hanem a szadaiakat irigylem. M. Nagy Péter Nézem Bogdán Flórián tizedes utolsó fényképét és azon tűnődöm, vajon milyen ember lehetett ez a megnyerő tekintetű, jóképű fiú. Milyen élet- utat járt volna be, ha az 1963. szeptember 8-i tápiósülyi árvízi mentés közben nem ragadja el az áradat. Negyvenes évei derekán járna, megállapodott családfőként talán első unokája érkezését várná. A szép reményeket azonban elragadta azon szeptemberi napon, huszonnégy évvel ezelőtt a megáradt fápió. Amikor Bogdán Flórián a csatárlánc utolsó tagjaként a sodrásból mentette egy idős nénike holmiját. A leckét felmondták Csaknem negyedszázad telt el. Tápiósülyt azóta Sülysápnak hívják, az alattomos Taplót szabályozták, s ha nem hallottunk volna a ’63-as áradásról, nehéz lenne megérteni, miért is kell a keskeny kis erecskének ilyen mély és széles betonozott meder. Vajon emlékeznek-e még a településen arra a fiatal katonára, aki azon a rettenetes napon életét adta a lakosság mentésénél? A tanácsházán a fiatalasz- szony — aki az elnök távollétében fogad — láthatóan kissé tanácstalan. Természetesen emlékeznek Bogdán Flóriánra — mondja. — Ő volt az a fiatal katona, akit a mentésnél elsodort a Tápió. A tanács munkahelyi kollektívája az ő nevét viseli és a közeli papírüzem brigádja is Bogdán Flórián nevét vette fel. A tanács állíttatta a síremléket a fiatalember szülőhelyén, Jászárok- szálláson. A sírnál is jártak. A bejegyzés a naplóban arról szól, hogy az elhunyt édesanyja meglehetősen rossz körülmények között él, így a kollektíva elhatározta, hogy rend- zeresen támogatja. Ez az utolsó bejegyzés a névadóval kapcsolatban, mellette ötszáz forint feladását bizonyító utalvány. A dátum: 1981. szeptember. Ez r paradicsom ugyan nem rekordméretű, de az én kísérletezésem eredménye — mondta özv. Szilva Imréné. HONFOGLALÁS GÖDÖN Várakozással teli vették át a hét végén a gödiek a felújított művelődési házukat. Az első előadásokra a jegyek már hetekkel ezelőtt elkeltek, így a későn „ébredők" csak az időjárás közbeszólásával férhettek színpadközeibe. Vasárnap délelőtt Havas Endréné óvónő vezetésével bábokat készítettek kicsik és nagyok. A nyugdíjasoknak terménybemutatás, hobbykiállítás foglalta le a napjukat. Délután Levente Péter műsorától és gyermekkacajtól volt hangos a ház. KJ kopog az ú| ajtón? — Levente Péter éj Gryl- lusz Vilmos műsora ... Erdösi Agnes felvételei »..és a hálás hallgatóság. Bogdán Flórián, a Magyar Néphadsereg hősi halottja negyvenes évei derekán járna Az általános iskolába belépve Bogdán Flórián képét pillantja meg először az ember, az ő nevét vette fel az úttörőcsapat. A pedagógusok minden év elején beszélnek a gyerekeknek Bogdán Flóriánról, magyarázza az igazgatóhelyettes, miközben a tanulószobára igyekszünk. A diákok nem is titkolt örömmel fogadnak, hiszen néhány percre mással foglalkozhatnak, a lecke helyett mégsem maradhatunk sokáig. Arra a kérdésre, mit tudnak Bogdán Flóriánról, néhányan jól- rosszul visszaadják azt a néhány mondatot, amely a katona képe alatt olvasható az iskola előterében. Arra a kérdésre, hogy szüleik, nagy- szüleik beszéltek-e nekik arról a szeptember 8-i napról, csupán egy-két kéz emelkedik bátortalanul a levegőbe. Balladák ma is születnek Balladák manapság is születnek, gondolom, miközben Ofella • Sándort hallgatom, aki az 1963-as sülyi árvíz után verset írt Kétarcú Tápió címmel. A néhol döcögős, de a népballadák minden formai, tartalmi jegyét magán viselő versezet azóta is terjed. Kézzel másolják, stenci- lezik, éneklik, szavalják Tá- piószecsőn és környékén. S sokan meg vannak győződve arról, hogy népköltés. — Nagy búcsú volt 1963. szeptember 8-án Tápiósüly- ben, a patak közelében — meséli Ofella Sándor. — A felhőszakadás hirtelen étkezett és olyan gyorsan duzzadt fel a Tápió, hogy szinte szétszéledni sem volt ideje a vigadó tömegnek. ,.A búcsút is elsöpörte, / Cukor, játék szerteszét. /Sodorta, pozdorjává törte / Sátrait, s a lövöldét. / Házakba is tódul az ár ... Keresztet hány nagyanyád / Hetven éve ismerlek már, / De így soha, Tápió.” — Az áradat alámosta a vasúti töltést, volt ahol kétméteres mélység tátongott, a leállított vonatok utasai a talpfákon egyensúlyozva igyekeztek biztonságba jutni. Tíz önkéntes érkezett a tópiósze- csői laktanyából menteni. „Ide fiam! Segíts testvér! / A gyermekem mentsék meg! / Homlokukon dagad az ér / Mind az árral küzdenek. / Hálálkodnak a mentettek. / Most tudják, hogy élni jó, / Pedig mindent elvesztettek... Elvitte a Tápió." Mentenek, ha keH — Bogdán Flórián a Magyar Néphadsereg hősi halottja — mondja dr. Csonka István alezredes, a tápiósze- csői helyőrség parancsnokának politikai helyettese. — Emlékét ápolni tehát nem- csa katonai, hanem emberi, erkölcsi kötelességünk is. A század KISZ-alapszervezete Bogdán Flórián nevét viseli, akárcsak a KISZ-klub, ahol most éppen felújítási munkálatok folynak. Bár a személyi állomány változik, az emlék ápolása változatlan. Tartjuk a kapcsolatot Bogdán Flórián édesanyjával, katonáink segítenek a sír apó- tasaban. Jövőre lesz huszonöt eve a tragédiának, ügy tervezzük, hogy az alakulat irodalmi színpada Ofella Sándor Balladájának dramatizálasá- val emlékezne meg az évfordulóról. Erdős Pál nyugalmazott őrnagy, a nyugüíja&klub vezetője azon Kevesek közé tarto- zík, akik még ismerték Bogdán Flóriánt. — Kedves, szorgalmas, fegyelmezett es készséges fiú volt — emiekezik. — Vem soitkal volt túl az eskün, de mar kitűnt tarsai közül. A tragédia előtti napon segített nekem a sportpályán, ha jói emieKszem, kerítést építettünk. Elbeszélgettünk, egyenes, őszinte ember volt. Parancsot teljesített, amikor az idős néni kopott búto- toraiért az aradat közepére ment, bár a mentésre önkent jelentkezett. Nem mérlegelt, nem ellenkezett. Ö állt a csa- táriánc vegén. Talán megcsúszott, talán átcsapott fölötte a tajteK. Agyagcsomót találtak a szájában. „Napfelkelte megtalálta.../ Tápióvölgy kesereg. / Bogdán életét áldozta, Hogy életet mentsen meg. / Anyai szív majd megreped... / Sirat minden gyászoló. / Üj arcodról ismerünk meg / Csörgedező Tápió.” — Minden bekerülő fiatal katona megismerkedik Bogdán Flórián hőstettével — folytatja Erdős Pál. — Hiszen ezen a példán keresztül érthetik meg, hogy a katona békében is kerülhet veszély- helyzetbe, olyan szituációkba, amikor akár élete kockáztatásával kell teljesítenie egy- egy feladatot, parancsot. Mégis, azt hiszem ennek a jelentőségét akkor értik meg igazán, amikor átesnek egy- egy ilyen bevetésen. A tápiószecsői helyőrség katonái gyakorata nyújtanak segítséget lakástüzeknél, vonultak már búzatábla. oltásához, mentettek hóból vagy éppen elkóborolt gyereket kerestek erdőben, kukoricásban. Ott voltak a hírhedt mendei vasúti szerencsétlenség mentésénél, amikor több mint negyven holttestet szedtek ki a roncsok közül. — Az a katona, aki egy- egy ilyen feladat végrehajtásánál kipróbálta magát, másképpen vélekedik a helytállásról, a kötelességtudatról, s ilyenkor érti meg igazán mindannak a jelentőségét, amiről Bogdán Flóriánnal kapcsolatban hallott. Ezért is kötelességünk, hogy ne csak formálisan, hanem tetteinkkel bizonyítva gondoljunk rá. Sülysápon új házak állnak a kétarcú Tápió partján. A szabályozott, mederbe terelt patak ma már nem jelent veszélyt a környéken álló házakra és lakóikra. De emlékezni azért illene. Móza Katalin A tápiószecsűi Ofella Sándor bal- ládát írt az 1963-as tápiósülyi ár- vízről Erdősi Ágnes felvételei
