Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

XXIX. ÉVFOLYAM, 224. SZÄM 1987. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Az állatbetegségek ellen A nyúl külhonban is aranyat ér Több a kutya Üllőn, mint a disznó, pedig csak azokról az ebekről esik most szó, „aki­ket” tavasszal a tanács nyil­vántartásba vett, elővezették es jóval több mint kétezret veszettség elleni oltásban is részesítettek. Nem említve azt a sok lesoványodott, csontbőr kóbor ebet, amelyek élelmet keresve felborítják a szemetes edényeket, széttépik a szeme­tet rejtő nejlonzsákokat. A hiteles statisztikai ada­tok szerint ebben a község­ben jelenleg mindössze 1 ezer 700 sertés van, az anyadisz­nók száma is alig éri el a százat. Öt év alatt ötszázzal csökkent az állomány — han­goztatja dr. Rudó András, ez a fiatal állatorvos, aki most sorozatban megelőző oltásokat végez, hogy a valamikor a fél község állományát kipusztító orbánc ne telepedhessen meg ebben a községben. Belátható időn belül itt nem is emelkedik az állomány, pe­dig bizonyítási készséggel te­li. mozgékony állatorvos ad tanácsot, útmutatást olcsó ólak építéséhez, berendezésé­hez, hasznos tartási és takar­mányozási technológia össze­állításánál is örömmel nyújt segítséget, hogy ezzel is élén­kebbé váljon az állattartási kedv, amely felbecsülhetetlen értékű valutát érlelő nemzeti vagyon. Félő azonban, esetleg téves értelmezésű szóbeszéd alap­ján, hogy az új adóreform kacskaringói megbéklyózzák a tartási kedvet. Ez azonban — úgy hisszük — csak feltevés, az állatok szeretetét a falusi emberből nem lehet kiölni. ::n ::::! Tehénállományról alig ' be­szélhetünk, hiszen mindössze 35 darab tapossa jászolhoz kötve az almot. Valamikor Vecsés és Monor között a bak- teroknak több tehene legelte a vasútárok térdig érő füvét, a tehénpósztor Kulimáék több mint 400 darabot hajtottak a legelőre, s az uradalmak ál­lománya meghaladta az ezret. A tehénállomány gyarapodá­sának nagy akadálya, hogy a községben nincs tejcsarnok, s a kifejt tejjel házalni kell a szomszéd községekben, hogy átvegyék. Kellemetlen sarok Divat és egészség IKl agyon sok szó esik ma az ifjúság egészség­védelméről. A fiatalok testi fejlődése meggyorsult, sta­tisztikák bizonyítják, hogy jelentős azok száma, akik ' valamilyen szervi elválto­zásban szenvednek, egy ré­szük pedig pályaalkalmat­lan. Olvastam az egyik országos lapban, hogy a gyerekek egészségügyi gon­dozásával kapcsolatban — a komplex szűrővizsgálatok hiányában — nem történik meg a tanulók egészségi állapotának folyamatos fi­gyelemmel kísérése, s így az elváltozásokat sem lehet időben felismerni. Ezek a gondolatok akkor erősödtek fel bennem, ami­kor egyik nap az eszpresszó­ban videofilrhet néztek a fiatalok. Egy asztalnál öten ültek fiúk, közülük hárman szemüveget viseltek, kettő rossz testtartással, az asz­talra rákönyökölve nézte a mozgalmas karatefilmet. Ötből, mondom, hárman vi­seltek szemüveget, az egyi­küknek lehetett úgy hár­mas dioptriája. Az ötből kettő elhízott volt, nagy cseppekben csurgóit a homlokukról az izzadtság. Előttük az asztalon a hamu­tartóban csikkek sokasága. Köztudott, hogy megnö­vekedett a civilizációs betegségek gyakorisága — ortopédiai elváltozások, ér­zékszervi fogyatékosság, idegrendszeri zavarok, s mind szélesebb körben ter­jednek az egészségre káros hatások — dohányzás, al­koholfogyasztás stb. Felve­tődik a kérdés, ezek a fia­talok már valamilyen el­változásban szenvednek? Valószínű, igen! A felméré­sek azt igazolják, hogy az általános iskola felső ta- gazotos diákjainál, szak­munkástanulóinál már in­tenzívebbek a károsító hatá­sok. Nézem, reggelente az iskolába menő diákokat, ötödik osztályban már nem, konveniál a gerincet védő, a terhelést egyenletesen biztositó hátitáska. A diva­tos, több színben készült, műszálas, kantáros, vállra vehető oldaltáska a menő, vagy a ferde irányba húzó diplomatatáska. Kislányom is nagy ve­hemenciával jött haza az első nap azzal, hogy csak őneki van hátitáskája, ne csúfoskodjon ő egyedül, ve­gyek neki oldaltáskát. Meg­vettem, pedig tudom, isme­rem egészségkárosító hatá­sát. Nem voltam tehát jó partnere az egészségügy képviselőinek. Pedig isme­rem a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgála­tát, amely az iskola-egész­ségügyi ellátással foglal­kozik. Ebből kiemelném azt a megállapítást, hogy a tanulók egész napos elfog­laltsága, a feszített munka­tempó, a mozgásszegény életmód, a pihenési és ki­kapcsolódási lehetőségek hiánya, jelentősen közre­játszanak a fiatalok edzett­ségének, teherbíró képes­ségének romlásába, a moz­gásszervi megbetegedések növekedésében. Preventív intézkedés csak az lehet, ha gyerme­keink minél többet vannak szabadban, élnek a moz­gás, a sport lehetőségeivel. Tanáraik — ha kell ön­sanyargató módon — ösz­tönzik őket, megkövetelik tőlük azt a mozgást, a test­edzési kultúrát elősegí­tő gyakorlatokat, amelyek ellenségei a gerincferdülés­nek, az érzékszervi elválto­zásnak, a magas vér­nyomásnak stb. Ezért örü­lök neki, ha kislányom az­zal jön haza: Apuka, a tornaórán úgy elfáradtam, alig tudtam megállni. Azt ő már nem hallja, hogy mi­lyen egészségesen szuszog alvás közben, szervezete 1 hogyan regenerálódik az egész napos kimerülés után. f'sak egyetlen példa a sok közül, amely nem is igényel további kom­mentárt. „Az 1985—86-os tanévben ezer megvizsgált tanuló közül az általános iskolák első osztályában 18, a hetedik osztályban 51, a gimnáziumban és a szak­középiskolai tanulóknál pe­dig 108 esetben észleltek hátgerincferdüléses elvál­tozást”, Hörömpő Jenő A nyúlállomány az, ami szá­mottevő mennyiséget tesz ki Üllőn, tudtuk meg az igyek­vő, tenni akaró állatorvostól, aki előtt a László gimnáziumi érettségi bizonyítványával az első nekifutásra megnyílt az Állatorvostudományi Egyetem kapuja, majd 5 évig a Dóra­majori zigótatelep állatorvo­sa, vezető állatorvosa lett; ezt a kényelmes állást cserélte fel a községi állatorvosi „rang­gal”. Most azonban vész van, a tapsifülesek táborát kegyetlen fertőző betegség veszélyezteti. Meg kell tehát előzni a be­tegség terjedését, szérum van elegendő, az időt pedig lecsí­pi a doktor az éjszakából, mi­vel a nyúl is aranyat ér kül­honban. Vigyázni, őrizni kell tehát egészségét. Kiss Sándor Tanya az országút mellett Bíznak a saját két kezükben Szűkebb pátriánkban a vonzáskörzet egyik legforgal­masabb fő közlekedési útvo­nala a 31-es. A vasúttal szin­te párhuzamosan haladva közvetlen összeköttetést te­remt Maglód, Gyömrö, Mende, Pusztaszentistván és Sülysáp között. Ilyen szempontból te­hát elmondható, hogy jók a közlekedési lehetőségek az or­szágút és a vasút révén. Ez a tény meghatározó jelentő­séggel bír a körzet lakosainak életében. de nem csupán azért, mert nagy az ingázók száma. A környező gazdaságok ki­terjedt kapcsolatokat tarta­nak fenn a háztáji gazdákkal, ennek eredményességét pe­dig befolyásolja az is, hogy gyorsan, biztonságosan lehet-e szállítani a terményt, a jó­szágot, eljut-e időben az ál­latorvos a kieső tanyákra, a. bérelt földekhez, legelőkhöz, rétekhez vezetnek-e járható utak a különböző munkagé­pek számára. Ebből a szempontból ki­mondottan jó helyzetben van­nak azok a háztáji gazdálko­dók, akik a 31-es út közvet­len közelében telepedtek meg, vettek vagy béreltek tanyát. Ilyen helyen van, a 31-estől talán csak kétszáz méterre a gyömrői Őrlik család tanyá­ja is, az országút forgalma ellenére háborítatlan béké­ben. Mert ugye csak úgy le­het eredményesen dolgozni, ha az embert nem zavarják nagyon a környezeti hatások munka közben, de ő maga sem ró elviselhetetlen terhe­ket a környezetre. Tehát Mende határában, a lehető legjobb helyen van a tanya, s a család ki is hasz­nálja a lakott területtől való távolság minden lehetséges előnyét. Amikor legutóbb ott jár­tunk, éppen a tizenkilenc éves Őrlik Zoltán volt az „ügyeletes” gazda, mert édes­apja, Őrlik Ferenc, a sülysá- pi Tápióvölgye Mgtsz mező­őre szolgálatban volt. Hiszen a nyár végi betakarítási mun­kák nagyon is igénylik az Az állat, akárcsak ez a csikó, egy jellegzetes mozdulattal el­árulja a vendégnek, hogy szereti a gazdáját (A szerző felvétele) éber szemeket, mert ugye, úgy illik, hogy az arassa le a termést, aki el is vetette. Hát erre vigyáznak a mező­őrök, de azért arról is kell gondoskodniuk, hogy ilyen7 kor, az ő munkájuk csúcsidő- szakában az otthoni gazda­ság se menjen pocsékba. A tanyákra jellemzően ne­kik is sok őrző kutyájuk van, Bojtár, Talpas, Foxi, Buksi és Morzsi, ugyanazt csinál­ják a háztájiban, amit idősebb gazdájuk a szövetkezetben; vigyáznak az értékekre, ami­ket az ember teremtett, mert bizony akadnak, akik köny- nyebben nyúlnak a máséhoz, mert nem kell érte megdol­gozniuk. — Ketten gazdálkodunk itt az édesapámmal. Húsz anya­kocánk van, nemrég ellettünk négyet odahaza Gyömrőn, mert akkor itt még nem volt meg a férőhely. Persze, tar­tunk baromfit is, van néma kacsánk, az egy kecske csak úgy érdekességként, szinte vé­letlenül maradt meg. Egyéb­ként mindketten táesztagok vagyunk, a vasadi Kossuth Szakszövetkezetnek hizlalunk sertést szerződéses alapon, s édesapámmal felváltva fog­Gyors észjárás, cselekvőképesség Az udvariasság követelmény A mozgást is kifinomítja NAGYOT RIKKANT a KA- RATEZÖ,'amikor jól sikerült a szájba rúgás, esetleg görnyed az ellenfél egy balegyenes után, persze nem akkorát, mint Görbe Nóra a Linda cí­mű filmsorozat mopedes nyo­mozólánya, amikor az erőtől duzzadó, mázsás alakok úgy dőlnek el előtte, mint a részeg ember, amikor a többnél i« többet ivott. Általában békés jellegű sport a karate, nem nevel erő­szakra, durvaságra, akiben ilyen szándék lakozik, az ki­hullik, elmarad néhány foglal­kozás után, tájékoztat Kiss Béla, aki már öt éve híve en­nek a testet, lelket üdítő, fris­sítő sportnak, persze nem egyedül: Tóth Balázs és Tóth Gábor szintén fél évtizede rikkant, rikoltgat, amikor si­keres a ..találat”. Az elegáns szakállt növesztő Béla lakatos. Balázs pedig asztalos a re­pülőtéren. Gábor pedig csak „amolyan” 6. osztályos diák­gyerek még. A beszélgetés üllőn, az álta­lános iskola tornatermében folyik, ahol 20-25 fiatal haj­bókolva, kecsesen üdvözli egy­mást, mint valami balerinák. Mert ez a sport még a moz­gást is kifinomítja, még a mackós, nehéz mozgás is át­alakul. Ennél a sportnál az udva­riasság alapvető követelmény. A szavak, a sporttal kapcso­latos kifejezések mind japá­nul hangzanak el, és ebből elég sok van. Aki nem rest, kis fáradsággal „még a felkelő nap országában sem tudnának eladni” szinten japá­nul is megtanulhat. Persze, a tanfolyamon részt vevő 20—25 fiatal nem csúcs, volt olyan év, amikor 70 gyerek koptatta a tatamit. Amikor a kétdanos Fridrich György edzővel beszélgetek, aki már három éve irányítja a gyakorlást, fél szemmel a munkája eredményét kísérem, látom ám. hogy az a bizonyos „szájba rúgás” sosem sikerül, mert a gyors elhatározású ellenfél elhárítja a támadást és már „ülne is a riposzt”, védekezés-támadás, a pillanat tört része alatt kell dönteni, hogy a megkezdett akció ered­ményesen fejeződjék be. Eb­ben a sportban csak az „él” Moriori apróhirdetések Vízügyi Építő Válla­lat vecsési üzeme fel­vételre keres: férfi raktárkladó (vas­anyag- és alkatrész- raktárába) lakatost, hegesztőt, maróst, vil­lanyszerelőt. Jelent­kezni lehet: Vecsés, Dózsa György u. 82. Telefon: 343-780 vagy Vecsés 60. Olajbányász, 4 évi fú­rómesteri gyakorlat­tal, munkahelyet ke­res Budapesten vagy környékén. „Rotari PMH 86 735” jeligére a kiadóba. A Monori Kossuth Mgtsz. Felvesz ja­nuárban induló öntö­déjébe betanított ön­tőmunkásokat jó ke­reseti lehetőséggel. A szakmai Ismeretek betanítását budapes­ti telephelyen vállal­juk. Betanítást idő: kb. 3 hónap. Ez idő alatt alapfizetést és utazási hozzájárulást biztosítunk. Jelent­kezni lehet a Monori Kossuth Mgtsz, köz­pontjában a személy­zeti osztályon. Az Országos Mentő- szolgálat Budapesti Mentőszervezete fel­vesz a mentőmunka iránt érdeklődő men­tőápolókat és gépko­csivezetőket. Bére­zés mentöápolók ese­tében: alapbér, mun­kaköri pótlék, túlőra- és műszakpótlék. Gépkocsivezetők ese­tében : alapbér, kar­bantartási pótlék, túlóra- és műszak- pótlék. Jelentkezés személyesen: Buda­pest, V., Markő u. 22. II. 210. személyzeti osztály. meg, akinek gyors az észjárá­sa, a cselekvőképessége. Persze a gyakorlások során fejlődik, sebesebbé válik az el­határozóképesség, kulturáltabb lesz még a mozgás is — egé­szíti ki a látottakat az edzó, aki már felsorakozott a „dáno­sok” közé, de a tíz dánt per­sze sose éri el — ez a leg­magasabb sarzsi ebben a sportágban —. még a felét is nehezen. A sima fehér övesek még így is nagyobb tisztelet­tel hajtanak fejet előtte. Az övéknek a színei is sor­ban haladnak: fehér, kék, bar­na, rajtuk egy csík, két csík, három csík — no persze az utolsó a fekete —, ezután már a dánok következnek. A gya­korlások során erősödnek az izmok, fokozódik az állóképes­ség, még a csontok is rugal­masabbá válnak, az egész test valóban egészségesebb lesz. még az életvitel is kiegyen­súlyozottabb — hangoztatja az edző. BEBIZONYOSODOTT, hogy az ilyen ember még a munka­helyén is megbízhatóbb és jobb munkát végez ... Kiss Sándor lalkozunk ' a jószággal, leg­alábbis akkor, amikor a me­zőőri feladatai nem kötik le annyira, akár munkaidőn túl is, mint mostanság — beszélt magukról, munkájukról a gyömrői illetőségű fiatalem­ber, majd a kérdésre vissza­kérdezett, mintegy önmagá­nak. — Hogy megéri-e foglalkoz­ni a jószággal, állandóan gyűjteni, kaszálni? ... Ez vál­tozó, mert például birkánk már nincs, az utolsót baráti körben fogyasztottuk el egy kis tanyasi piknik alkalmá­val. Tehát ebből is látszik, hogy- a birka számunkra ma már nem volna hasznot hozó jószág. De a sertésekkel érde­mes foglalkozni, még akkor is, ha tudjuk, hogy nem fo­gunk belőle meggazdagodni. Igaz, én ebből a munkából élek, mert főállásban állatte­nyésztő vagyok. Persze ahhoz, hogy hasznunk is -legyen be­lőle, sok mindent magunk­nak kell megtermelni, vagy a közös gazdaságon keresztül olcsóbban beszerezni, és so­kat kell dolgozni. De azért az sem igaz, hogy muszáj lenne ebbe a munká­ba beleszakadni. Ha az em­ber jól beosztja az idejét, áz erejét, akkor futja belőle mindenre, a kaszálástól az etetésig, itatásig, trágyázásig, a saját lovak ellátásig, gon­dozásáig bezárólag. S ha ügyes vagyok, akkor azért jut idő a magánéletre, mozira, diszkóra, barátkozásra is. Nem igaz az, hogy a tanyán élő embereknek, vagy' aki csak ott keresi a kenyerét, muszáj lenne bezárkóznia. Igaz, itt közel- van az országút, a két község, Gyömrő, ahol lakom, és Mende, de 13 főváros sem elérhetetlen — mondja Őrlik Zoltán, majd megmutatta bi­rodalmát, büszkeségüket, a lo­vakat, a hatalmas, gyönyö­rűen rendben tartott, ho­dályszerű ólakat, amiket ma­guk építettek olcsó anyagból. A pacik közül akkor egy ép­pen hiányzott, mert segítőjük saját fuvarban volt a fogat­tal. Azt is elmondta a fiatal ta­nyagazda, hogy bár manapság sok a bizonytalanság az ál­lattenyésztésben, azért nin­csenek kétségbeesve, mert bíz­nak a saját két kezükben. Aszódi László Antal fiz egészségügyről A Monori Népi Ellenőrzési Bizottság szeptember 30-án tartja legközelebbi ülését, amelyen „Az egészségügyi el­látás helyzete Monoron és a vonzáskörzetébe tartozó (Ve­csés, Gyömrő) településeken’' című saját vizsgálati anyagot tárgyalják. Kulturális programok Ecseren hétfőn 10 órától a fogyókúrázók klubjának fog­lalkozása, 18-tói filmvetítés. Gombán az autós kertmozi­ban 20.15-től: Vang-Vu, a kung-fu hőse (színes kínai tör­ténelmi kung-fu kalandfilm). Gyömrőn a művelődési ház­ban filmvetítés 10.30-tól és 15- től: Éljen Szervác (színes, magyar bábjátékfilm), 17.30­Kozmetika nyílt Monoron. Bal- csy-Zsilinszky u. 15. sz. alatt. Te. lei an; 143. tói: A karatézó Kobra (színes, szinkronizált japán bűnügyi film). Monoron 14-től 30-ig a mű­velődési központ galériájában Linómetszet címmel kiállítás, a filmszínházban 13-tól és 20- tól: Élni és meghalni Los An­gelesben (magyarul beszélő színes amerikai krimi). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör foglalkozása. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents