Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-28 / 228. szám

A PEST M EGYE f HÍRLAP KÜ LÖNKÍADÁSA---:■■- ■■ _■ -—;■■■- .- • !. __ ______________ X XXL ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 28., HÉTFŐ Visszavont interpelláció Miért állt el a szándékától? A Vademberben kezdődött A társas élet pompás hajléka Az Országgyűlés őszi ülés­szakának felszólalói listájára Krekács László, az albertirsai és dánszent miklósi Micsurin Termelőszövetkezet főkerté­sze, a Pest megyei 8-as szá­mú választókörzet országgyű­lési képviselője is feliratkozott. Ám mire interpellációjára sor ■került volna, elállt szándéká­tól. Sarlós Istvánhoz, az Or­szággyűlés elnökéhez intézett levelében bejelentette, hogy az illetékes miniszterekkel foly­tatott megbeszélések fordula­tot hoztak az általa fontosnak tartott ügyben, magyarán: a probléma rövid úton megoldó­dott. Munkahelyén kerestük fel a képviselőt, hogy bővebb tá­jékoztatásit kapjunk a szóban forgó kérdésről. Krekács László elmondotta, hogy több gyümölcstermesztési rendszer és gazdaság vezetője, kertész és magántermelő felkereste az elmúlt hetekben az alma ex­portárának csökkentésével kapcsolatban. Ezért tartotta fontosnak, hogy ezt a témát felvesse a törvényhozók tes­tületében. Arról van szó, hogy a ru­belszorzó változása miatt het­ven filléres árcsökkentést je­lentettek be, amelyből húsz fillért a Hungarofruct saját kockázati alapjából fedez. Még így is érzékenyen érinti az almatermesztőket az ötven- filléres kilónkénti veszteség, hiszen súlyos veszteségeket okozna a közös gazdaságok­nak és a kistermelőknek egy­A ceglédi Áfor-benzinkút alkalmazottjától azt kérdezem, mit tenne, ha őrá is fegyvert fogna egy éjszakai támadó._ — Ha fegyverrel jönne — meditál Nagy László —, nos akkor én sem tudnék egyebet tenni, minden további nélkül odaadnám neki a pénzt. Már ha lenne itt pénz esténként... — Mit szólnak a debreceni gyilkossághoz? — Hallottam, hogy megin­terjúvoltak egy Áfor-vezetőt, ő is mondta, hogy mit kelle­ne tenni, de az az igazság, hogy nem szabadna engedni, hogy a kutas egyedül legyen éjszakai szolgálatban. Mi is, például, amikor még az Al­szegi úton voltunk, őrködtünk péntek estétől hétfő hajnalig. Volt úgy, hogy egy tankautó benzin állt ott, meg a sok olaj, egyebek. Hát mi is egye­dül voltunk. — Beszélnek-e kutas körök­ben fegyverhasználatról? — A vállalatnál nem hallot­tam róla, de több társam mondta már, hogy ha ketten lennének szolgálatban, az egyiknek nem ártana, ha len­ne fegyverviselési engedélye. — Mi a helyzet a ceglédi biztonsággal? Szeptember 29-én, kedden a Ceglédi ősz programsorozata számos rendezvényt kínál az érdeklődőknek. Délután fél 2- kor a Toldy Ferenc Kórházban Hajós Hollanda Éva festőmű­vész műveiből nyílik kiállítás. Délután 4 órakor a gabonatár­ház kultúrtermében Rezi Hor­váth István festményeinek tárlatát dr. Szabó Alfréd, a vá­rosi tanács osztályvezetője nyitja meg. Délután 2 órakor a reformá­tus nagytemplom elől ingyenes aránt. , Az 1988-ban három- százalékos nyereséggel dolgozó kertészeti ágazatok eredménye nullára zsugorodna, illetve veszteségessé válna egyik-má­sik gazdaság. Ha ez az ár maradna érvényben, kedve­zőtlenül hatna a külpiaci kö­telezettségek teljesítésére. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az országban ti­zenhatezer hektárral csök­kent az almaültetvények te­rülete, és még további csök­kenés várható, s ez nem felel meg a kormány mezőgazdasá­gi politikájának. Az ültetvé­nyekről való lemondás mil­liárdos kárt okozna. Szabolcs- Szatmárban és Bács-Kiskun megyében több nagyüzem leg­fontosabb bevételi forrása az alma, sok ember életszínvo­nalának alakulása ettől függ. Az alma ára az utóbbi húsz évben csupán 20—25 százalék­kal emelkedett, ugyanakkor a termelési költségek a több­szörösére nőttek. Több év Lassanként elérkezik a szín­házi évad. alakulgat a ceglédi teátrum műsora. Idén is több­fajta bérleti sorozat közül le­het választani. Ze?iés színházi bérlet: Mó­ricz Zsigmondi Nem élhetek — Mi csak este kilencig vagyunk nyitva, és itt van a szomszédban a kocsma is, itt mindig jár valaki. Bár, ha jól tudom. Debreceniben is épp hogy elmúlt este tíz óra, amikor... — Jöhet támadó kilenc óra előtt is. — Igen. Szorong az ember egy kicsit. Megnézem én is, kik szállnak ki a kocsiból. A Dunántúlon nemrég tizenéves kamaszok követték el azt a rablást, kútnál szintén. Én is figyelek, ha többen ülnek egy autóban. — Volt-e már a ceglédi ben­zinkúton betörés? — Egyszer idén ide is pró­báltak bejönni. Feszítették volna le az ajtót, de mégsem tudtak bejutni, valaki megza­varhatta az illetőt. Vagy il­letőket. A pajszernyomakat megtalálták a rendőrök, aztán összefüggésbe hozták egy az­nap éjjeli betöréssorozattal. — Otthon aggódnak-e a fe­leségek? — Mindenütt nagy a felhá­borodás ilyenkor, nem csak a benzinkutas feleségénél. Rab László városnéző autóbuszjárat indul, melynek utasait Hídvégi La­jos, Pataki Ferenc és dr. Su- rányi Dezső részesíti a lakóhe­lyünkhöz fűződő történelmi, irodalmi és művészeti tudni­valókban. Ezen a napon délután fél 4- től városunkból közvetíti élő adását a rádió Csúcsforgalom című műsora, majd este 6 óra­kor a városháza nagytermében Petress István, a népszerű rá­dióriporter részvételével tar­tanak közlekedési ankétot. átlagát tekintve az ágazat gazdaságossága igen szerény, a vásárlók mégis nagy árat fizetnek a gyümölcsért. Ezek az érvek késztették in­terpellációra a képviselőt, aki szakemberként is a kérdés alapos ismerője. A parlamenti munka szüneteiben többször tárgyalt a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és vezető munkatársaikkal. Végül az a megállapodás született, hogy a Szabolcs-Szatmár megyére vonatkoztatott kilónkénti 40 (I. osztályú minőség), illetve 20 (II. osztályú minőség) fil­lér-árkiegészítést az exportra átveendő gyümölcsnél kiter­jesztik a Duna—Tisza közén működő, homoki területeken gazdálkodó üzemekre is. Ugyanakkor — mind a képvi­selő hangoztatta — napirend­re kellene tűzni az ágazat gondjait. T. T. muzsikaszó nélkül (1987 októ­bere), Szirmai: Mágnás Mis­ka (november), B. Thomas: Charley nénje (1988 február­ja), Kaposvári kabaré (1988 márciusa). Thália bérlet: Hunyadi S.: Júliusi éjszaka (október), Slade: Romantikus komédia (november), Beaumarchais: Figaro házassága (1988 január­ja), Miller: Pillantás a hídról (1988 áprilisa). Pódium bérlet: Papp Vera és Hegedűs D. Géza estje (október), Siposhegyi P.: Va­rázsló (1988 februárja), Su- nyovszky Szilvia és Szilágyi Tibor estje (1988 márciusa), Piros Ildikó és Huszti Péter műsora (1987 novemberre vagy decembere). Zenebérlet: Háry János (ok­tóber), Karácsonyi koncert (de­cember), A dzsessz története (december), Mozart: Varázs­fuvola (1988 februárja), A kiéli ifjúsági szimfonikus ze­nekar (1988 márciusa). A CEGLÉDI KASZINÓ ala­pítását egy ember szívósságá­nak és pénzének köszönhette. Nem azért, mintha itt nem lettek volna társaságkedvelő, művelődni vágyó emberek, akik szabad óráikban nem cserélték volna ki gondolatai­kat. Mert gondolat, sőt sors­váltó eszme, a haladottabb társadalom igénye, a korsze­rű gazdálkodás bevezetése a levegőben volt, az emberek már nemcsak vágyaikban és tudatuk mélyén tiltakoztak az avult feudalizmus ellen, ha­nem nagyon is tudatosan épí­tették a polgári haladás útját. A kor, a magyar reformkor Széchenyi István ötleteinek sorozatával már kimozdította a nemzetet félig alvó, patópá- los mozdulatlanságából. A ceglédiek társadalma többszínű volt, mint ma kép­zeljük, éltek itt szép számmal nemesek, de földtulajdon nél­kül, annál több volt a föld­művelő jobbágy és a kétkezi zsellér, az ötszáz céhbeli vá­sározó iparos már-már a ma­nufaktúrák határán mozgott számos legényével és inasá­val. Jelentős létszáma volt az ötvenezer holdas határon gaz­dálkodó közalapítványi urada­lom irodáinak, a városi ta­nácsnak. Jó néhány tanító és lelkész szaporította az értel­miségiek számát, és a tizen­nyolcadik század közepe óta itt állomásozó lovasosztály tisztjei. Gondolataikat kicserélni össze-összejöttek a mindenki által elérhető piacon, mint hír­közlő fórumon, a bormérő he­lyeken: kocsmákban és kurta­kocsmákban, a belvárosi Vad­ember fogadóban, a Vörös Ökörben, a Fehér Lóban a vá­rosszéleken. A gazdák az egy­házközségek presbitériumai­ban, a kézművesek a bérelt céhszobákban. (Egyedül a csiz­madiáknak volt önálló céhhá­zuk a mai főposta helyén.) Ezek azonban nem voltak szervezett, szabályok által összetartott és fegyelmezett társaskörök. A fegyelmezett, mégis ottho­nos kaszinó gondolata Ceg­léden Pajor Antal volt városi nótáriustól származott, aki a vizsgált időben vármegyei ka­tonai biztosként működött itt Kedvelt embere volt a város­nak, hát még mikor megnyer­te a trieszti nagy lutrit, a kétszázezer forintot! A nyere­ményen szép nagy udvarházat épített a város szélén, szem­ben a disznóvásártérrel. Az idősebb olvasók emlékezhet­nek az utóbbi Unghváry-ház­nak ismert klasszicista, oszlo­pos tornácú sarokházra, me­lyet elbontottak, helyére épült a négyemeletes társasház a Széchenyi útra, szemben a. gimnáziummal. Bőkezűen adakozott isko­láknak, megszorult emberek­nek, még gyászkocsit is csi­náltatott a városnak. A leen­dő kaszinónak felszerelést vá­sárolt a másra pénzén, és új­ságokra, folyóiratokra fizetett elő a népszerű Vadember fo­gadó különszobájába. Jófor­mán egymaga toborozta azt a negyvennégy embert, akikkel 1842. augusztus 1-jén megala­kították a ceglédi kaszinót. Meghívták barátaikat a köz- alapítványi kerület pesti igaz­gatóságáról, notabilitásokat a vármegyeházáról, jurátusokat és filozoptereket az egyetem­ről és a környék táncoslábú eladólányait. Érdekes Töttössy Lajos te­mesvári ügyvéd visszaemléke­zése 1876-ból: „Pesti jurátus koromban benső baráti vi­szonyban éltem az akkori czeglédi közalapítványi tiszt­tartónak szinte jogász fiával, és így annak, s még másik két jogász collegám társaságában részt vettem a czeglédi kaszi­nó egyesület megalakulása al­kalmával tartott ünnepélyes megnyitó lakomán és az azt követő tánczmulatságon.” AZ ALAPÍTÓK magukat részvényeseknek mondták, mert a beléptidíjnyugta tu­lajdonképpen részvény volt, egyúttal kötelezvény, hogy az illető hat esztendeig tag ma­rad és fizeti az évi nyolc ezüstforintokat. A magas tag­díj és a belépni szándékozók szigorú megválogatása követ­keztében, évszázados működé­se alatt a kaszinó sohasem vált tömegmozgalommá, még a több száz fős tagság esetén sem, el is nevezték „úri” ka­szinónak, bár ezt a jelzőt so­hasem viselte. Nyitva állt minden feddhetetlen, önálló keresetű polgár előtt, tekintet nélkül származására és fog­lalkozására. Ismerve a korabeli okleve­lekben szereplők neveit, va­lóban demokratikus társulás volt, nemes, honorácior, ipa­ros és kereskedő tagjaival a Széchenyi István által szerve­zett Nemzeti Kaszinó mintá­jára és a hagyományokból is­mert reneszánszkori társas körökről vett nevével, ame­lyek az itáliai vidéki villák­ban, kaszinókban már évszá­zadokkal ezelőtt működtek. Alapításának száznegyven­ötödik esztendejében új mecé­nás, a Kossuth Művelődési Központ hárommillió forinton megvásárolt, átalakított és pompásan berendezett egy al­kalmas házat a Felház utcá­ban kaszinónak. Kényelmes, párnázott karosszékek, kana­pék, újságasztalok, a padlókat beborító szőnyegek várják az Ceglédi Közgép—Komlói Bá­nyász 21-21 Közgép: Fejes — fritz (4), Etédi. Pásztor, Tóth (1), Tün­dik, Dér (2), Podhorszki (4), új tagokat. A hagyományos szerkezetet megtartják, tizen­hat alapító taggal alkotják azt a törzset, amelyik fogadja és elbírálja a jelentkezőket. A felvételi kérelmet két mű­ködő tag ajánlásával kell be­adni, évi tagdíjat fölajánlani, hogy élvezhessék a társas élet örömeit, a baráti kör melegét, a délutáni munkaidő után, nagyjából a televízió adásának befejeztéig. (Nincs hangsúly a televízión.) A különböző cé­lokra berendezett szobák olva­só-, társalgó-, játék- és büfé helyiségekből állnak. Gyorsan megjegyezzük: a büfé a kaszi­nónak nem nyereséges vállal­kozása, olyannyira, hogy kony­háján bárki megfőzheti a va­csoráját, és a készételek, ita­lok ára megközelíti az otthoni költségeket. A TARSAS ÉLETNEK ez az új, szépen berendezett otthona szívesen várja a jelentkezőket, akiknek felvétele a már mon­dott feltételekhez van kötve. Hídvégi Lajos Tudományos ülés A ceglédi vértranszfúziós szolgálat megalakulásának hu­szonötödik évfordulója alkal­mából tudományos ülést tarta­nak szeptember 30-án fél li­kőr a városi pártbizottság nagytermében. A tanácskozá­son előadások hangzanak el az AIDS-ről, illetőleg a sejtkon­zerválás múltjáról, jelenéről. Tanulhatnak A Dolgozók Általános Isko­lája Igazgatósága értesíti azo­kat a felnőtteket, akik vala­milyen okból nem fejezték be általános iskolai tanulmányai­kat, beiratkozhatnak a megfe­lelő tagozatokra Cegléd, Pus­kin u. 1. szám alatt. Kirakatverseny A városközpont üzleteinek portáljai, most mintha jobban csillognának, mint máskor. A kirakatok egyazon gondolat­kört szimbolizálják; a Ceglédi őszt. Az áfész áruházának ki­rakatában veretes szöveg idé­zi a település múltját, hordó és szőlőfürt a szüretet. Ver­senyben vannak a kirakatren­dezők. Túlik (7), Nagy (3), Horváth. Edző: Imregi Ferenc. Illedelmes bemutatkozás után igen jó kezdés, ügyes összjáték, erőtől duzzadó tá­madások, jól irányzott lövések — aztán zárlat. Nem is rövid­zárlat, hanem hosszú. Pedig hát a Komlói Bányász sze­mernyivel sem volt tehetősebb a hazaiaknál. Sőt, a két kapus közötti különbség (az elsőran­gúan védő Fejes egy fejjel kimagaslott az egész mezőny­ből) eleve a Közgép számára kínált nagyobb esélyt. Meg tudná-e valaki monda­ni, hogy magabiztos és szép játékkal elért ötgólos előny birtokában, akkor, amikor már nyitva a várkapu, csak be kellene sétálni rajta, vajon miért tör rá a Közgépre a győzelmi pánik? Miért, hogy a győzelem bebiztosítása he­lyett gyorsan mélypontra ke­rül, és legközelebb csak a má­sodik félidő vége felé képes kiegyenlíteni? Miért, hogy a minden további nélkül meg­szerezhető két pont helyett még a döntetlent is csak a sírból kell visszahozni? Még­pedig iszonyatos küzdelem árán. S miért, hegy a nyerési lehetőség eppen a jobb képes­ségű Komló, s nem a szeré­nyebb Fót vagy a bizonyta­lan tehetséggel megáldott Nád­udvar ellen merül föl? V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Újra a régi helyen üzemelnek Űjra a régi helyén üzemel az Afor ceglédi üzemanyagtöltő állomása. Az Alszegi úti, a felújítás ideje alatt működtetett kút most bezárt, majd októbertől kezdődik ott újra a tüzelőolaj árusítása. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A debreceni eset után Megnézem, kik tankolnak Csúcsforgalom, városnézés Színház Választék bérletekből Sporthírek! Győzelem helyett verejtékes döntetlen Elszalasztott lehetőség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents