Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-25 / 226. szám
6 <PCnwfan 1S87. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Szabad idő A feffágás kezelése T' heti összeállításunkban ^ egy hasznos hobbi — a rókatenyésztés — művelőiről készítettünk riportot. Ahol adottak a helyi feltételek, érdemes foglalkozni vele, Házikerti sorozatunkban a szüreti tudnivalókról írunk. Idén sok a szilva, és az ára sem túlságosan drága. Néhány jó receptet ajánlunk a változatos étkezéshez. Egészségügyi tanácsainkban ez alkalommal a fejfájásról és kezeléséről írunk. Nem maraditok üres kefrezek Prém less a rókákból A megye délkeleti területén, Nagykörös és Cegléd között, illetve a két város vonzáskörzetében számtalan tanyára bukkan az utazó. A néhány házas vagy magában, álló tanyákon élő embereknek természetes a háztáji gazdálkodás, a földművelés, az állattartás. A megye északi területéhez, például az Ipoly völgyéhez képest arrafelé nagyobb jelentősége A fejfájás a leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Okai között megtalálhatók a legkülönbözőbb anatómiai, élettani és működésbeli zavarok. Ezek pontos tisztázása az eredményes kezelés szempontjából elengedhetetlenül fontos, ezért minden visszatérő, komoly panaszt okozó fejfájás kezelése orvosi feladat. Nagyon sokszor találkozunk az éreredetű fejfájásokkal, ide sorolható a migrén is. Ennek oka egy vagy több feji verőér tartós tógulata az érfal izomzatának ellazulása miatt. Ez a típusú fejfájás sokszor látászavarral (szikralátás, sötét karikák, látótérkiesés), beszédzavarral, érzéscsökkenéssel, sőt néha eszméletvesztéssel is járhat. A tünetek mindig féloldaliak és gyakori a családi halmozódás. Ha biztosan éreredetű panaszról van szó, akkor a tágult ér összenyomása, masszírozása a fájdalmat jól csökkenti, ezért első lépésben ezt mindig érdemes megpróbálni. A megfelelő kezelés — a pontos kórisme megállapítása után — azonban mindig orvosi feladat. A másik, talán még gyakrabban előforduló probléma a vázizomzat zavart működésével összefüggő ún.. „tenziós” vagy „ideges” fejfájás. A tünet nyomás, teltségérzés, feszességérzés formájában jelentkezik. Rendszerint mind a két oldalra kiterjed, erőssége, gyakorisága és időtartama nagyon változó. Nem jellemzi a. családi előfordulás és minden egyéb igénybevétel (pl. terhesség, műtét, kisebb betegségek, meghűlés stb.) ezt a típusú fejfájást csökkenti, sőt meg is szünteti. Természetesen egy sor betegségnek (súlyosabb fertőzés, vérnyomás-betegség, vérszegénység, agydaganat, stb.) vezető tünete lehet a fejfájás, ezért a pontos diagnózist lehetőleg mielőbb meg kell állapítani. A kezelésben — ha az okát sikerült megállapítani — legfontosabb a kiváltó tényező megszüntetése. Ha ez azonnal nem sikerül, természetesen megkísérelhetjük a legkülönbözőbb fájdalomcsillapító, izomlazító, nyugtató, kóros értágulást megszüntető gyógyszer adását. A legfontosabb azonban annak szem előtt tartása, hogy a makacsul visszatérő fejfájás gyógykezelése nagyon bonyolult és elsősorban ORVOSI feladat. Zay József és családja rókatenycsztéssel foglalkozik van a haszonállat-tartásnak. Míg északon hobbiból jobbára különböző fajta kutyákat, macskákat, madarakat gondoznak, addig lenn délen még hobbiból is a haszonállatokkal foglalkoznak. Azon a területen a kisállattenyésztés igen változatos; a görénytől a nutriáig, a nyérctől a rókáig szinte mindent megtalálunk. Nyársapát és Csemö között, a Csemő bekötő út 43. szám alatt lakó Zay József és családja elsősorban rókatenyésztéssel foglalkozik. Korábban volt görényük, nyestjük, de azokból olyan nagy volt a piaci kínálat, hogy még hobbiból sem volt érdemes tartani. Ma 17 kékrókája van Zay Józsefnek, s mint elmondta, nem szerződéses alapon, hanem saját szakállára foglalkozik a jószággal. Ám még az ilyen kisebb állománynál is fontos a gazdaságosság. A jövőben ezért a jobban fizető ezüstrókát kívánja meghonosítani a portáján. Kísérletképpen pedig az országban mindössze két éve megjelent nyestkutya tenyésztésébe is belevág. Zay József főállásban magánfuvarozó, így amikor úton van, a felesége és a nagyfiú foglalkozik a jószággal. A tanyagazda ismerősei közül nagyobb rókaállománya a törtfii Balogh Józsefnek és Ugyer- ban Mizsei Tibornak van — utóbbitól szerzi be a selejt csirkét rókáinak. A gereznájáért tartott prémes állat ugyan kényes jószág, de ha értőn bánik vele a gazda, meghálálja bundája árával, s így jól kiegészíthető a kereset. Errefelé így gondolkoznak a gazdák. Náluk nem divat a különféle fajtatiszta kutyák, macskák és díszmadarak tenyésztése . csak azért, hogy gyönyörködjenek bennük. Azért az aprókák látványa nagyon vonzó — ha nem is ajánlatos megsimogatni ezeket —, de jó tudni, hogy a ketrecek nem maradnak üresek jövőre sem. Aszódi László Antal Szilvás ételek A szilva módszeres hazai termesztése a XVI. században kezdődött a királyi uradalmakban, a földesúri gyümölcsösökben és a jobbágytelkeken. A kolostörkertekben már korábban is termesztették. Annak idején gyógyászati jelentőséget is tulajdonítottak a szilvának. Szárított leveléből hideglelés elleni tea és száj- öblítő szer készült. Az édes szilvát székrekedés ellen, a savanyút hasmenésre javalltak. Mézgáját ecetben oldva szep- lők ellen használták. LEVES Négy személyre 1/2 kg megmosott, kimag vált gyümölcsből készül. Kell még hozzá 1 púpozott evőkanál kristálycukor, 1 dl tejföl, késhegynyi őrölt fahéj, 2 szem szegfűszeg, 1 lapos evőkanál liszt, 1 csipet só. A gyümölcsöt — a tejföl és liszt kivételével — az összes említett hozzávalókkal 1 liter vízben puhára főzzük. A tejfölből, lisztből habarékot kavarunk, amikor csomómentes, akkor apránként a forró léhez töltjük, egyet forraljuk, és mint más gyümölcslevest, lehűtve tálaljuk. Ha nem eléggé savanyítás, némi citromlét csöpögtetünk belé. KARAJJAL Házikerti tanácsadó Szüreti tudnivalók A CSEMEGESZŐLŐT 15 vagy 10 cm magas falú rekeszbe szedjük. Ha piacra visszük, a sérült, esetleg rothadj bogyókat hosszú, hegyes ollóval csipegessük ki. Szállításkor bánjunk kíméletesen vele, mert könnyen sérülnek a bogyók. A szépen csomagolt, „kifestett” árut könnyebben el lehet adni, mint a sérült, potyogós, ösz- szevissza pakoltat. A borszőlő szüretelésére is fel kell készíteni az eszközöket. A kádakat töltsük fel vízzel, hadd dagadjanak jól ösz- a dongák. A hordókon az abroncsokat húzassuk meg, forró mosószeres vízzel mossuk ki és szintén tartsuk „vízen”. A hibákat javítsuk ki, a kis lyukakat faggyús vattával tömködjük be, hogy a must, a bor ne szivárogjon el. A hordók kénezését szüret előtt kell elvégezni. A többi edényről is célszerű gondoskodni, és érdemes összeírni, hogy kiket hívunk meg szüretelni. A borszőlőket már csak Réz- oxiklorid 50 WP-vel, Zineb 80- nal, vagy Dithane M—45-tel védjük a peronoszpóra . ellen, szürkerothadás ellen pedig a Chinoin Fundazol 50 WP-vel védekezzünk. A kaptán és fol- pet hatóanyagú Orthocid és Ortho Phaltan, Buvicid K és F a must erjedését megakadályozzák, ezért szüret előtt 30 nappal már nem Használhatók. Homoki szőlőkben egyáltalán nem javasolják a felhasználásukat, mert a levelek gyakran kisárgulnak ezektől a vegysze“a CUKORFOK emelésére még használható a Titalon. Előírásos használatával akár egy fokot is emelhetünk a cukorfokon. Ugyancsak kedvező hatással van a levelezésre is. Az érő fürtök fölül le kell szedni a leveleket úgy, hogy a hajtáson fürtönként 3—3 levél maradjon. A napfény így sokkal jobban éri a fürtöket, és a relatív cukortartalom megnő, ezzel a módszerrel akár öt fokot is lehet javítani a szőlőn. Elvégzése a tőkéken azért is szükséges, mert a vesszők be- érését meggyorsítja, a kora őszi, téli fagyokkal szemben ellenállóbbak lesznek. A lelevelezett tőkéken jobban érvényesül a talaj reflexiós (fény- és hővisszaverő) hatása is. AZ ÜLTETVÉNY gyommentes tartásáról is folyamatosan gondoskodjunk. Téves az’ a nézet, ami egyes körzetekben elterjedt, hogy kis gyomosodás nem árt, mert a nap megperzselné. Ez teljesen hibás szemlélet, ugyanis a gyom beárnyékolja a tőkének pont azt a részét, ahol a termést képezi. Az árnyékban levő fürtök lassabban érnek be és savanyúak maradnak. A szőlő öntözését fejezzük be, a lombtrágyázást se folytassuk. Mindkettő az érés elhúzódását eredményezi, a vesz- szőérést lelassítja. Fenyvesi Gábor A kivert hússzeletek nagysága szerint 2-3 szem kimagozott gyümölcs, vele pároláshoz kb. 1/2 kg szilva kell hozzá (fogyókúrás étel). A kicsontozott, kivert és enyhén besózott karaj szeleteket lisztben megforgatjuk, majd nagysága szerint 2-3 szem kimagvalt szilvát teszünk rá, felgöngyöljük és hústűvel megerősítjük. A tekercseket forró zsiradékban minden oldalán pirosra sütjük. Ekkor beszórjuk a húszsírba a mintegy 1/2 kg megmosott, lecsurgatott, kimagvalt szilvát és lefödve, a hússal együtt mintegy 10 percig, a szilva átpárolódásáig puhítjuk és rögtön tálaljuk. A hús pikáns, a szilva pedig húsízt kap. LEPÉNY Kell hozzá szokásos mennyiségű élesztős tészta, 1/2 kg megmosott, kimagvalt szilva, 1 tojás sárgája, 1 dl tejföl, 5 dkg cukor, 1 vaníliás cukor. Az élesztős tésztát — ha megkelt — a tepsibe terítjük. Tetejére — nyílással felfelé — a szilva kerül. A tojássárgát, cukrot, tejfölt összekeverjük, ezt a habarékot ráöntjük és a bemelegített sütőben — csaknem takaréklánggal — addig sütjük, amíg a tészta fel nem jő és az öntet rajta meg nem pirul. Még melegen szeleteljük. EGYÜTT az utakon AZ ÚTINFORM JELENTI Tóth Tibor: *— Az autópályák közül az M5-ösön a Kecskemét fele vezető oldalt lezárták a 22-es cs a 27-es kilométer között. Ezen a szakaszon felújítási munkákat végeznek, igy a főváros felé vezető oldalon kétirányú forgalomra kell számítani. Ugyancsak az M5-ös autópályán közlekedőket érinti, hogy a 48-as és 50-es kilométer között a Dudapest felé haladók nem vehetik igénybe a leállósá- vot. Ezeken a szakaszokon padka-helyreállítási munkákat végeznek. Pest megyében a 4-es számú főúton Üllőnél javítják a felüljáró burkolatát. Az itt haladó forgalom gyakran torlódik. Cegléd belterületén csatornáznak, a 441-es főúton itt csak fél szélességben szabad az útpálya. Hétfőtől életbe lép a balatoni kompok őszi menetrendje. Ez azt jelenti, hogy az első komp Szántódról 7 órakor indul, Tihanybái 7.30-kor, az utolsó pedig 16 órakor indul Szántódról és 16.30-kor Tihany b ól. ALKONTATKQR Még mindig gyakori, hogy alkonyaikor a járművezetők egy része nem kapcsolja be a tompított fényszórót. Ha a többség már bekapcsolta, akkor a kivilágítallan járművek vezetői elsősorban azzal veszélyeztetik önmagukat és másokat, hogy a kivilágított járművek között észrevétlenek maradnak. KÉT MÁSODPERC Az osztrák KBT ajánlata szerint a követési távolságot célszerű úgy megválasztani, hogy az előttünk haladó járműtől legalább 2 másodperc alatt befutható távolság válasszon el. A 2 rhásodperces időtartam becslése ugyanis egyszerűbb, mint a távolságé. Az idő számolását célszerű akkor megkezdeni, amikor az előttünk levő jármű éppen egy megjegyezhető objektum — fa, oszlop, útburkolati jel — mellett halad el. Ha ezt az előre kinézett pontot 2 másodpercnél előbb elérjük, a követési távolságot sürgősen növelni kell. BABAKOCSI SZÜRKÜLETBEN A Legfelsőbb Bíróság egyik állásfoglalása szerint nem csak meggondolatlan, hanem súlyosan felelőtlen az a szülő, aki szürkületben vagy éjjel a biztonságos járda helyett az úttesten tolja maga előtt a babakocsit. Akkor is, ha abban a környezetben az a szokás, hogy a gyalogosok a járda helyett az úttesten járnak. PIROS, TILOS! Egy hazai vizsgálat szerint azok közül, akik nem tudják, történnek-e balesetek a tilos jelzésen való áthaladás miatt: csak 23 százalék tartja ezt a szabályszegő magatartást veszélyesnek. Azok közül, akik szerint sok baleset történik emiatt: 64 százalék veszélyesnek tartja a tilos jelzésen való áthaladást. A megkérdezettek 40 százaléka elégedetlen a jelzőlámpák beállításával. Hiányolják, hogy kevés a gyalogosok által működtetett. jelzőlámpa; ha elromlik a lámpa, nincs rendőri forgalomirányítás; a lámpák fénye nem eléggé erős, napsütésben a jelzéseket nem lehet jól látni. KÖVETÉSI TÁVOLSÁG A túl rövid követési távolság tartása mindenekelőtt azért veszélyes, mert a gépjárművezetők alábecsülik ennek következményeit. Ausztriában végzett vizsgálatok szerint a szükséges követési távolságot nem tartóknak mindössze 5 százaléka tartotta veszélyesnek azt, ha túl közel kerül az előtte haladóhoz. A megfigyelt útvonalakon a balesetek 37 százalékát okozta a túl rövid követési távolság, amely gyakran kapcsolódik az agresszív vezetésmódhoz, a fénykürt sürgető felvillantásához, a gyakori sávváltáshoz. IDŐJÁRÁS-VÁLTOZÁS Minél hirtelenebb az időjárás-változás, annál nagyobb hatást gyakorol az emberek többségére. A meleg front általában a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékenységet, türelmetlenséget okoz. A hideg front a szervezet regenerálódásának, erői tartalékolásának irányába hat, többek között fáradékonyságot, bágyadtságot idéz elő. Ugyanaz az időjárási helyzet az érzékenyek egyik csoportjánál agresszivitást, fokozott fölényérzetet, másoknál depressziós hangulatot vált ki, fokozza a bizonytalansági érzést. Nyomott hangulat esetén a reakcióidő megnő. té Az időjárás bizonyos változásaira feltehetőleg mindenki érzékeny, de nem mindenki egyformán. Az emberek mintegy 30 százalékánál lépnek fel fokozottabb reakciók, a reagálók százalékos aránya azonban az egyes korcsoportokban eltérő: csecsemőknél 10, kisgyermekeknél 15, serdülőkorban 5, fiatal felnőtt korban 20, középkorúaknái és öregeknél 30—50 százalék is lehet. A tünetek lehetnek pszichések (rossz hangulat, nyomottság, izgatottság, agresszivitás stb.), fiziológiaiak (indokolatlan verejtékezés, szívpanaszok, fejfájás stb.) és a patológia határát súrolok (reumatikus fájdalom, asztmás roham stb.). ÉSZAKI UTAKON Svéd kutatás! megállapítás szerint ötször, norvég mérések szerint tízszer akkora kockázatot vállal az a gyalogos, aki a jelzőlámpa tilos jelzésénél halad át, azzal szemben, aki szabad jelzésre megy át az úttesten. Minél nagyobb a város, annál nagyobb a tilos jelzésre az úttesten áthaladók aránya. Noha a gyermekek és idősek ritkábban haladnak át a tilos jelzésen, mint a fiatalok és a középkorúak, az elsőként említett két életkorcsoport kockázata a nagyobb. garázsépítési TANÁCSOK I. Nem kell bizonygatni, hogy a legegyszerűbb fedett fészer is mennyire óvja a kocsit. Talán még jobban is, mint egy nem fűtött, zárt garázs. A fűtellen, hideg garázs ugyanis védelmet nyújt az ellopás, az összekarcolás, a csapadék stb. ellen, de az őszi-téli időszakban a kocsival együtt a hideg garázsba jutó nedvesség nem tud elpárologni, így tovább segíti a rozsdásodást. A garázs is épület, ezért építését, majd használatba vételét ugyanúgy engedélyhez kötik, mint a családi házét. Ha a garázst a családi ház legalsó szintjébe építik, azt már tartalmaznia kel] az épület tervrajzának. így azzal nincs külön gond, legfeljebb arra kell ügyolnünk, hogy ha süllyesztett a garázs, ne gyűljön beíe a csapadékvíz, s ki tudjon kapaszkodni belőle a gyengébb kocsi is. Ha különálló — ideiglenes vagy végleges — garázst építünk, nem rövid építészeti procedúra vár ránk. Am mielőtt nekilátunk a hivatalos teendők intézésének, döntsük el, mekkora és milyen legyen a garázs. Lehet olyan „maxi” méretű például, hogy az álló kocsit akkor is kényelmesen körüljárhatjuk, ha valamennyi kocsiajtó tárva van. A minigarázsba viszont pontosan kell beállni, s abban a kocsi előtt, mögött, s jobb oldala mellett csak kis köz marad. De baloldalt legalább annyi, hogy a vezető valahogy kioldalazhasson a kocsiból a hétharmadrészéig nyitható bal első ajtón. Fontos tudni, hogy a garázs tetőzete és a tetőszék nem készülhet gyúlékony anyagból (de jó például a csrtvázas tetőszék hullámpalával). A garázsajtó nem nyílhat a közterület felé (tehát, ha közvetlenül a járdánál a bejárat, az ajtó csak befelé vagy felfelé nyílhat). Az állandó (tégla, kő) garázson egy kifelé nyíló („menekülő”) ajtónak is ke'l lennie. Ha tehát a nagy ajtó befelé nyílik, külön kis, kifelé nyíló ajtó is kell az udvar felé. Az ajtók valamelyikének alján legyen egv minimálisan 0,25 négyzetméter felületű „Davv- rács”, azaz drótháló, ami esetleges robbanáskor a nagy nyomástól a levegőt kiengedi, de a lángot megfogja. (Folytatjuk.)
