Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

0KST .MfCIf, 1!)81. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK Eduard Sevardnadzc felszólalása az ENSZ közgyűlésén Szavak és tettek Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán szerdán, a közép-európai idő szerint a késő esti órákban szólalt fel Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminiszter. A világ nagy változások kü­szöbén áll — mondta, és a szovjet—amerikai elvi megállapo­dásra emlékeztetve, amely a nukleáris robbanótöltetek fel­számolásáról született» hangsúlyozta, hogy a nukleáris lesze­relés gondolata a történelem folyamán most került először közel a megvalósuláshoz. Most az a kérdés, képesek vagyunk-e arra, hogy az em­lített logikai tézis alapján a nukleáris fegyvertárnak, ne csak egy részéről, hanem, az egészéről, a tömegpusztító fegyverek valamennyi fajtájá­ról lemondjunk — mondotta. A Szovjetuniónak meggyő­ződése, hogy erre megvan a lehetőség. A szovjet külügyminiszter emlékeztetett az ülésszak előtt megjelent cikkre, amelyet Mihail Gorbacsov irt, A biz­tonságos világ realitása és ga­ranciái címmel. Hangsúlyozta: A biztonságos világ megte­remtése lehetséges. Lehetsé­ges, mert egy másféle világ túlságosan veszélyes lenne. A biztonságos világ lehetősége azonos e világ szükségességé­vel. Ez a realitás, a garanciá­kat pedig az egyetemes biz­tonsági rendszerben látjuk. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének magától értetődő dolga, hogy ösztönözze és irá­nyítsa egy ilyen rendszer kol­lektív létrehozását. Sevardnadze beszédében ki­tért a Szovjetunióban folyó át­alakítási folyamatra, leszögez­ve, hogy azzal kapcsolatban senkinek sem szabad hamis illúziókat táplálnia. Aki bennünket támogatni akar, az támogatja a nemzet­közi kapcsolatok széles de­mokratikus alapokon történő átalakításának tervét, az atomfegyverektől mentes vi­lág koncepcióját. Támogat minden olyan lépést, amely a világpolitika legbonyolultabb problémáinak megoldására irányul. Ezen a téren a nem­zetközi közösség tagjai több­ségének érdekei tökéletesen megegyeznek — mondotta. Az ENSZ munkájához az átfogó biztonsági rendszerre vonatkozó, szovjet elképzelé­seket részletesen kifejtve Se­vardnadze leszögezte: a rend­szer körvonalai ma már mind a négy területen — a kato­napolitikai, a gazdasági, az ökológiai és humanitárius té­ren — pontosan kirajzolódnak. A szovjet külügyminiszter szólt arról, hogy milyen je­lentős az ENSZ békéltető sze­repe Afganisztánban, ahol az ENSZ-főtitkár személyes kép­viselőjének missziója szerve­sen kapcsolódik a nemzeti megbékélés programjához. Ma már egyre nyilvánvalóbb, hogy az afgánok képesek dön­teni saját országuk sorsáról és döntenek is. >1 Vagány galamb tüntetett a Szemtelen veréb ellen Mást javasolnak a zöldek Az NSZK és Franciaország közös védelmi tanácsot kíván létrehozni, hogy ily módon politikai súlyt is adjon a két ország erősödő katonai együtt­működésének. Ezt Francois Mitterrand francia köztársasá­gi elnök jelentette he csütör­tökön a bajoroszági Manching- ban a Szemtelen veréb nevű közös francia—nyugatnémet hadgyakorlat megtekintése után. Az államfő, aki a regge­li órákban érkezett az NSZK- ba, Helmut Kohl kancellárral együtt tartott sajtóértekezle­tet. Mitterrand közölte, hogy a két ország küldöttségei hama­rosan tárgyalásokat kezdenek az említett tanács feladatköré­nek kijelöléséről. Kohl kancellár a hadgya­korlat jelentőségét abban lát­ta, hogy annak révén a két ország minden korábbinál ha­tározottabb lépést tehet a ka­tonai-biztonságpolitikai együt- működés területén is. \A sajtóértekezlet előtt a Kancellár és az államfő meg­szemlélte az 55 ezer nyugat­német és 20 ezer francia ka tonát mozgósító tíznapos ma­nőver befejező szakaszát, és Kelheim térségében egy dunai pontonhídon kézfogással pe­csételte meg a további kato­nai együttműködés bővítésé­nek szándékát. A Szemtelen veréb fedőnevű hadgyakorlat idején a nyu gatnémet zöldek pártjának szövetségi és tartományi kép­viselői, Franciaországból ér­kezett környezetvédő barátaik, helybeli parasztok és a Né­met Kommunista Párt (DKP) tagjai Vagány galamb néven tüntetést tartottak a manőve­rek ellen. Békeakaratukat ki­nyilvánítva hangsúlyozták: je­lenleg, amikor a leszerelés te­rületén új esélyek tárulnak fel, az ilyen jellegű katonai együttműködés helyett inkább a népek kölcsönös jobb meg­értésének előmozdítására van szükség. Az új, reménykeltő folya­mat összhangban áll azzal a legőszintébb óhajunkkal, hogy minél előbb kivonjuk a szov­jet csapatokat Afganisztánból. Ez a szándékunk teljes meg­értésre talál az afgán vezetés részéről — mondotta. A többi közt a Perzsa-öböl helyzetével kapcsolatosan ki­alakult szovjet álláspontot is ismertette. mondván. hogy kritikussá vált a helyzet és ki­csúszhat az ellenőrzés alól. Minél szélesebb körű a ka­tonai jelenlét, annál nagyobb a valószínűsége egy újabb konfliktusnak és annak, hogy ebbe a térséghez nem tartozó államok is belekeverednek. Ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy ne veszélyeztes sük a Biztonsági Tanács egy ségét. Ez- nem öncél, hanem az 598. határozat teljesítésének előfeltétele. A BT minden tag­ja egyéni lépései során is kö­teles a határozatok betartása ra és nem szegheti meg azo­kat. A hajózás biztonságát a Per­zsa-öbölben az egész nemzet­közi közösségnek lehet és kell is biztosítania, annak a nem­zetközi közösségnek, amelynek nevében az ENSZ cselekszik. Ha szükséges, az ENSZ ren delkezésére kell bocsátani az ehhez szükséges erőket. Ezzel egyidejűleg haladéh talonul biztosítani kell a tűz­szünetet Irán és Irak között, és végre kell hajtani az ENSZ főtitkárának azt a megbízatá­sát. hogy pártatlan szervet ál­lítson fel a konfliktusért vi seit felelősség megállapításá­ra. A Biztonsági Tanácsnak szigorúan meghatározott időn belül meg kell kapnia az er ről szóló jelentést. Ez a meg­oldás lehetővé tenné azt is, hogy fájdalommentesen ki­vonják a Perzsa-öbölből < külföldi haditengerészeti, erő két — fejtette kP Sevardnadze. Felszólalásában a továb­biakban kitért a gazdasági kérdésekre: távlatilag elkerül­hetetlennek látszik a nemzet­közi valutáris rendszer átala kítása. Természetesen semmi nem segítené annyira az álla­mok gazdasági fejlődését, mint a legmesszebbmenő leszerelés. Végezetül humanitárius kérdésekkel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter ki­fejtette: az államok együttmű­ködhetnek és együtt is kell működniük annak érdekében, hogy optimális nemzetközi fel­tételeket teremtsenek az alap­vető emberi jogok és szabad­ságok általános biztosításához, az élet demokratizálásához, a bizalom és a megértés ezen alapuló erősítéséhez. Eduard Sevardnadze számos külföldi politikussal találko­zott és megbeszélést folytatott. Véleményt cserélt Faruk Kad- dumival, a PFSZ politikai osz­tályvezetőjével, Bernardo Se­pulveda mexikói külügymi­niszterrel is. A dán—szovjet kapcsolatok fejlesztése, va­lamint a rakétamegállapodás állt Sevardnadze és Uffe El- lemann-Jensen dán külügymi­niszter tárgyalásának közép­pontjában. A kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az I oldalról) úgy határozott, hogy a tartó­san beteg és fogyatékos gyer­mek ápolására, gondozására 10 éves korig terjesztik ki a szü­lő által igénybe vehető gyest. Bányász Rezső elmondta, hogy ki akarják terjeszteni a nyug­díjasok utazási kedvezményeit. Bizonyos Számú teljesen in­gyenes vasúti, illetve távolsági buszjegyet kívánnak biztosíta­ni számukra. A kormány úgy döntött, hogy megszüntetik az idősek klubja havi 150 forin­tos tagsági díját. A főhatósá­gokat felhívták: vizsgálják meg, mint lehetne az általá­nos iskola alsó tagozataiban és a gyógypedagógiai iskolák­ban a rászorultakat ingyenes tankönyvekhez juttatni. A KGST korszerűsítéséért Bányász Rezső egy további kérdésre válaszolva rámuta­tott, a kormány megkülönböz­tetett figyelmet fordít a ku­tatás és fejlesztés támogatásá­ra, majd tájékoztatást adott a KGST Végrehajtó Bizottságán részt vett magyar küldöttség munkájáról. Elmondotta, hogy a vb a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának, a KGST tevékenységének átala­kítására vonatkozó javaslatok­ról tárgyalt. Ezek elsőrendű célja a korszerűsítés. Mint el­mondotta: a KGST-nek első­sorban a tagországok együtt­működésének stratégiai kérdé­seivel kell foglalkoznia és a konkrét gazdasági együttmű­ködést mindenekelőtt a válla­latok közötti közvetlen kap­csolatok útján szükséges fej­leszteni. Ehhez meg kell te­remteni a szükséges közgazda- sági és jogi feltételeket. Vízlépcső és területfejlesztés A Minisztertanács ülésének a verseny tárgya lássál kapcso­latos témakörében Bányász Rezső elmondta, hogy az új jogszabály megfelel a korsze­rű követelményeknek, s egy­aránt szolgálja a résztvevők valódi esélyegyenlőségét, az igényesebb üzleti kapcsolatok létrejöttét és a verseny tisz­taságának védelmét. A sport­finanszírozás új rendjéről szólva rámutatott, hogy a sza­bályozás a rendet, a rendte­remtést szolgálja. Tisztább pénzügyi viszonyokat akarnak teremteni a sportban. Az alap­vető cél az, hogy követhető legyen a pénzmozgás. A Pest Megyei Hírlap mun­katársa a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről kért tájékoztatást és meg­kérdezte. hogy miért csak 1990-ben kerül a Miniszterta­nács elé a térség területrende­zési terve. Bányász Rezső vá­laszában emlékeztetett arra, hogy a kormány elnöke or­szággyűlési zárszavában . kö­zölte. előbb kívánjuk meg­valósítani ezt a nagy be­ruházásit, s hogy csehszlo­vák barátainkat felkértük, hogy az ő oldalukon is ennek megfelelően gyorsítsák fel a munkálatokat. Az építés most serény ütemben folyik és a kormány — mondotta Bányász Rezső — folyamatosan foglal­kozik a vízlépcsővel kapcso­latos minden kérdéssel. Ku- rábban már elkészült a víz­lépcső táj- és környezetvédel­mének egy tervezete, amely egy 1970-es vizsgálaton ala­pult. Komplex kutatást és vizsgálódást rendeltünk el 19S0-ban, s egy összevont be­ruházási terv készült el, ame­lyet az illetékes megyékkel is egyeztettünk. Az építkezés közben tovább folytatódik a környezet- és tájvédelem ta­nulmányozásának és további tervezésének munkája. Ez a párhuzamos munka nem okoz zavart — mutatott rá a szó­vivő —. s így az építés és a területrendezés egységes kon­cepcióba illeszkedik. Egy további kérdésre vála­szolva Bányász Rezső elmond­ta. hogy az idén augusztus vé­géig 13 millió 396 ezer külföldi érkezett hazánkba. Határőri-, zeti szerveink augusztus 31- ig 1009 külföldi személyt vet­tek őrizetbe tiltott határátlé­pés kísérlete miatt. A látoga­tók tömegéhez viszonyítva ez nem túl jelentős szám. A szó­vivő elmondta azt is, hogy ta­valy 4952 külföldi állampol­gár fordult letelepedési ké­relemmel a magyar hatóságok­hoz, közülük 3284-en voltak román állampolgárok. Az idén az első félévben 4196-an kér­tek letelepedési engedélyt, s ebből 3308-an román állam­polgárok. A kormány szóvivő­je hangsúlyozta, hogy a kérel­meket a magyar hatóságok a nemzetközi egyezményeknek megfelelően, alapvetően a családegyesítési szempontok szerint bírálják el. A. i. Szükséges a politikai intézményrendszer reformja A népfront a kibontakozásról Washington Moszkva egyetértését kérte Szonkwkat Irén ellen Közép-európai idő szerint este kilenc órakor kezdett teg­nap tárgyalást New Yorkban Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter a Perzsa- (Arab)-öbölben kialakult hely­zetről. A találkozót Shultz kérte, hogy megszerezze a Szovjet­unió egyetértését Washington terveihez. Az Egyesült Álla­mok azt kívánja, hogy hala­déktalanul hívják ismét össze a Biztonsági Tanácsot, s az rendeljen el szankciókat Irán ellen, mivel Teherán nem fo­gadta el a testület korábbi fegyverszüneti felhívását. Ha- menei iráni elnök az ENSZ- ben mondott beszédében nem utasította el teljesen, de nem is fogadta el a felhívást. Washington azért próbálko­zik a szovjet támogatás meg- zerzésével, mert a Szovjetunió kapcsolatban áll mind Irán­nal, mind Irakkal, mind pedig az öböl menti államok jelentős részével, miközben az ameri­kai diplomácia nem akar, de nem is tud tárgyalni Teherán­nal. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Kállai Gyula el­nökletével csütörtökön ülést tartott a Parlament kongresz- szusi termében.. Az ülésen —• amelyen részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára — tájé­koztatták az országos tanács tagjait arról, hogy a Hazafias Népfront Országos Elnöksége az országos választási listán megüresedett képviselői hely­re Nagy Gyulát, az Evangéli­kus Egyház püspök-elnökét je­lölte. E javaslat alapján az Or­szággyűlés Nagy Gyulát szep­tember 19-én országgyűlési képviselővé választotta. Ezután Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára tartott vi­taindító előadást a népfront­nak a gazdasági, társadalmi ki­bontakozást segítő cselekvési programjáról. Elöljáróban ki­emelte: a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — ismerve az ország helyzetét — helyesli azokat a célokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága július 2-i kibontakozási prog­ramjában határoztak meg. s támogatja a kormány munka- programjában megfogalmazott törekvéseket. A továbbiakban figyelmeztetett arra. hogy az ország közvéleményében elbi­zonytalanodás, bizalomvesztés tapasztalható. A közbizalom erősítésében részt kell vállal­nia a Hazafias Népfrontnak, mert a kibontakozás, a stabi­lizáció nem képzelhető e! a la­kosság támogatása nélkül. Pozsgay Imre szólt arról is. hogy az élet minden területét átfogó reformra van szükség, amely nem kerülheti el a po­litikai intézményrendszert sem. Pozsgay Imre beszéde után megkezdődött a napirendi té­ma vitája, amelyben felszólalt Németh Miklós is. Egyebek között utalt arra, hogy a politi­kai intézmények munkáját az utóbbi hónapokban élénk ér­deklődés övezte. Ennek során erősödött a kritikai szellem, s a javaslatok tanúsága szerint a segíteni akarás, a konstruk­tív szándék is. Ugyanakkor egyfajta felfokozott várakozás is kialakult, amely könnyen ingerült türelmetlenséghez is vezethet. — A közszellem alakítása — mutatott rá a Központi Bi­zottság titkára — természete­sen nem elszigetelt folyamat. Jelentős részben függ attól, hogy mennyiben tudjuk a tár­sadalmi energiák kibontakozá­sát ösztönözni és szervezni. Ehhez szükséges a politikai in­tézményrendszer átalakítása, amely napirenden levő kérdés. A plónumon kibontakozott elemző vitában szót kért és kapott egyebek között Pásztor Béla veresegyházi tanácsel­nök. A kormány munkaprogram­jával kapcsolatban felhívták a figyelmet arra, hogy a kultú­ra, a közművelődés, az egész­ségügy közkiadásainak csök­kentése a várható megtakarí­tásoknál aránytalanyl na­gyobb károkat, hátrányokat okozhat. Az időskorúak, a kis­nyugdíjasok megélhetési gond­jainak enyhítésére elhangzott egy olyan javaslat, hogy so­ron kívül — késlekedés nél­kül — fel kellene emelni a háromezer forintnál alacso­nyabb nyugdíjakat. Több fel­szólaló a tömegtájékoztatással kapcsolatban szólt arról, hogv a politika nyíltságának és nyitottságának a sajtóban is tükröződnie kell, lehetőséget adva a társadalom legszéle­sebb rétegeinek a döntéshoza­tal előtti véleménynyilvánítás­ra. javaslattételre. Az is visz- szatérő téma volt a vitában, hogy az új adórendszerből be­folyó közpénzek sorsáról, fel­használásáról tételesen és fo­lyamatosan tájékoztassá.k a he'yi tanácsok — mint a pén­zek első. számú felhasználói — az adófizető állámpolgárokat Pozsgay Imre foglalta össze a tanácskozáson, elhangzotta­kat. majd egyhangúlag elfo­gadták a gazdasági-iársadalm'' kibontakozásért kialakítóit néDfront-éllásfoglalást, ame­lyet rövidesen nyilvánosságra hoznak. mámXsAK röviden...mm BRAZÍLIA két városában a Magyar Kereskedelmi Kamara és a HUNGEXPO október 5. és 9. kqzött magyar gazdasági, műszaki és gasztronómiai na­pokat szervez. A két város: Sao Paolo és Rio de Janeiro. POZITÍV BENYOMÁSOK­KAL tért vissza a Szovjet­unióból Luciano Mendes de Almeida, a brazíliai püspökök országos konferenciájának el­nöke és Ivo Lorscheiter, a tes­tület volt elnöke. A két ér­sek II. János Pál pápa egyet­értésével látogatott el Moszk­vába, Litvániába és Ukrajná­ba. »a Tegnap történ! Pártvezetők látogatásai gj­tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Bács-Kiskun megyében. Szerdán Kecskeméten találkozott a megye politikai életének vezetőivel, s meghallgatta Romany Pálnak, a,megyei pártbizottság első titktárának tájékoztatóját a vidék társadalmi-gazdasági helyzetéről. Ezután Kerekegy­házával ismerkedett. Felkereste a községben működő Agrikon fémipari leányvállalatot és a helyi Kossuth szakszövetkezetei A Politikai Bizottság tagja csütörtökön Tiszaalpáron foly­tatta programját. Délután a kecskeméti Tanítóképző Főiskolán Óvári Miklós az óvó- és tanítóképzéssel ismerkedett, majd a2 intézet tanácstermében értelmiségi ankéton vett részt. A kétnapos program Bozsó János Munkácsy-díjas festő­művész műtermének meglátogatásával ért véget. Gyenes András, az MSZMP Központ; Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke csütörtökön Győr-Sopron megyébe látogatott, Lakatos László, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye életéről, gazdasági helyzetéről. A KEB elnökének programja a Szigetközben folytatódott, ahol megtekintette az Ásványráró és Dunakiliti közötti folyó­szakaszt Dunakilitin, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság erőműépítési kirendeltségén tájékozódott a bős—nagymarosi erőmű és vízlépcsőrendszer építési munkálatairól. vmíeiiNK: KENNETH DA VID KAUNDA be. A két évvel később, 1964 ja­nuárjában lezajlott választásokon Kenneth Kaunda elsöprő győze­lemmel került hatalomra. Tíz hó­nappal Kaunda kormányalakítása után, 1964. október 24-én kikiál­tották a Zambiai Köztársasagot. Dr. Kenneth David Kaunda nemzetközi tekintélyt vívott ki politikai tevékenységével. 1962-ben megválasztották a pánafrikai szabadságmozgalom elnökévé, s egy-egy időszakon át ő töltötte be az el nem kötelezett mozgalom és az Afrikai Egységszervezet ew; tisztségét. Kenneth Kaunda jelen­leg a Frontországok Szövetségé­nek és az Afrikai Egységszerve­zetnek is elnöke. Munkássága elismeréseként a világ több neves egyeteme válasz­totta. díszdoktorrá a zambiai ve­zetőt. aki emellett számos külföl­di elismerés és kitüntetés birtoko­sa. Dr. Kenneth David Kaunda nős., hat gyermeke van. Dr. Kenneth David Kaunda 1924-ben született. Zambiában foly­tatott iskolai tanulmányai befe­jeztével tanári diplomát . szerzett, 1949-ig tanítóként dolgozott. Poli­tikai pályafutása 1949 után kezdő­dött, amikor csatlakozott az or­szág akkori egyetlen politikai pártjához, az Afrikai Nemzeti Kongresszushoz (ANC). Kezdetben területi szervezőként, 1953-tól pe­dig a párt főtitkáraként tevékeny­kedett. 1958-ban megalakította a Zambiai Afrikai Nemzeti Kong­resszust (ZANC). A pártot azon­ban egy évvel később betiltotté’-. Kaunda politikai tevékenységét pedig szigorú korlátozó intézke­déseknek vetették alá. 19S0 január­jában az újonnan megalakult Egyesült Nemzeti Függetlenségi Párt elnökévé választották a po­litikust. Zambiában 1962-ben tartották meg az első választásokat. A megalakult kormányban Kaunda a helyi kormányzati és szociális ügyek miniszteri posztját töltötte

Next

/
Thumbnails
Contents