Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-24 / 225. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI XXXI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM Ara: I.JIO forint 1987. SZEPTEMBER 24., CSÜTÖRTÖK MA Wntf Lnnt „A Budapest Bank szinte va­lamennyi pénzintézeti tevé- kegíTÜBftlSlkOZBÍe kenységát folytatja,_ szakembe­rei igen képzettel?. Számon tartott pénzintézményként tevékenykednek az értékpapír-kibocsátás és -forgalma­zás, állami beruházások finanszírozása területén.” (2. OLDAL) QrEeámir István ->Noha olvasmányélményként fsy *»*»•»» hatnak erőteljesen ezek az örkény-féle lelemények, azért színészek által felmondva sem hűlnek ki — különös­képpen akkor, ha jó művészek szájába adják a mono­Az MSZMP Pest Megyei Bizottságának ülésén A stabilizációs program helyi tennivalóiról döntöttek Grósz Károly az NSZK-ba utazik Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Helmut Kohl szövetségi kancellár meghívá­sára október 7—10. között hi­vatalos látogatást tesz a Né­met Szövetségi Köztársaság­ban. MaSnP „Miért éppen mostantól, s mi ewtwgwr ' ' leSz, ha még két-három, az nenv wsssp&r olimpián is komolyan szóba jö­hető birkózó jön rá hirtelen: holnaptól nem itt, hanem ott érzem kizárólag értelmét a felkészülésnek és a ver­senyzésnek?” (?• OLDAL) ##ß feküdt ..Csömör, Nagy Sándor utca j C 29. A családi ház előtti jár­%% g&rtf&Sti dán szeptember 21-én, hét­főn délután egy mozdulatlan férfi feküdt vértócsában. A ház betonkerítését is vér szennyezte.” (8. OLDAL) Németh Miklós felszólalása a vitában Tegnap a megyei pártszékházban kibővített ülést tartott az MSZMP Pest Megyei Bizott­sága. A napirendnek megfelelően elsőként Lénárd László, a megyei pártbizottság titká­ra terjesztette elő a Pest megyei pártbizott­ság feladattervét, az MSZMP KB 1987. jú­lius 2-i állásfoglalása alapján. E napirend tárgyalásán részt vett Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. (Lé­nárd László szóbeli kiegészítését a továbbiak­ban ismertetjük.) A vitában felszólalt dr. Olajos Mihály, a váci városi pártbizottság el­ső titkára, dr. Rátosi Ernő, a DKV vezérigaz­gatója, Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója, Herczenik Gyula, a gö­döllői városi pártbizottság első titkára, Jám­bor Miklós, az SZMT elnöke, a megyei párt- bizottság tagja, valamint Zimányi László, a százhalombattai városi pártbizottság első tit­kára és Németh Miklós. (A Központi Bizott­ság titkárának felszólalását a továbbiakban ismertetjük.) Lénárd László vitaösszefoglaló­ja után a megyei pártbizottság feladattervét a testület egyhanglúlag elfogadta. (A feladat­tervet szeptember 26-i, szombati számunk­ban tesszük közzé.) Ezután Krasznai Lajos, a megyei pártbi­zottság első titkára terjesztette elő a megyei pb. intézkedési tervét a párttagsági könyvek cseréjének politikai, szervezeti előkészítésé­vel és lebonyolításával kapcsolatban. (Az írásos anyaghoz fűzött szóbeli kiegészítést a továbbiakban ismertetjük.) Az előterjesztést követő vitában felszólalt Bai György, a PÁÉV pártbizottságának titkára és Herczenik Gyu­la, mindketten a megyei pártbizottság tagjai. A szóbeli kiegészítést és az intézkedési tervet a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogad­ta. A továbbiakban Balogh László, a Pest Me­gyei Tanács elnöke terjesztett elő jelentést a tanácsok korszerűsített irányítási és gazdál­kodási rendjének megyei tapasztalatairól. (A jelentést a továbbiakban ismertetjük.) Hoz­zászólt a vitában dr. Balogh Pál, a megyei párt-végrehajtóbizottság véleményét tolmá­csolva, dr. Arató András, az SZMT vezető titkára, Lontainé Németh Erzsébet, szent­endrei iskolaigazgató, és dr. Kiss Jenő, a KISZ megyei bizottságának első titkára, a megyei pártbizottság tagjai, valamint Babosán József, a nagykátai városi jogú pártbizottság első titkára. Balogh László vitaösszefoglalója után a jelentést a megyei párttestület egy­hangúlag elfogadta. Mint arról korábban tudósítöttunk, az MSZMP Pest Megyei Bizottságában két hely megüresedett: elhunyt a nagy tiszteletű vete­rán, Hunya István, a Medosz elnöke és egész­ségi okokból nyugállományba vonult Rabóczi László, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bi­zottságának titkára. Kérésére felmentették annak idején pártbizottsági, valamint ifjúsági munkabizottsági tagsága alól. Jámbor Miklós elnökletével a pártbizott­ság háromtagú jelölőbizottságot választott, hogy a két megüresedett helyet betölthesse a testület. A jelölőbizottság javaslatát elfogad­va a pártbizottság tagjai közé kooptálta dr. Romhányi Andrást, a megyei népfrontbizott- ság titkárát és egyben megválasztotta a párt- bizottság mellett működő ifjúsági munkabi­zottság tagjává. Ugyancsak egyhangú szavazással megvá­lasztották pártbizottsági tagnak, valamint az ifjúsági munkabizottság vezetőjének Simon Jánost, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét. A tegnapi pártbizottsági ülésen Krasznai Lajos, valamint dr. Balogh Pál felváltva elnökölt. LÉNÁRD LÁSZLÓ: A reális helyzetértékelés, a tervszerű cselekvés létkérdés Aktívaértekezlet a pártbizottságon A magyar kormányfő Óbudán A kormány vezetője a Budaprint Vállalatnál Blaskó György henger­készítő munkájával ismerkedik. Lénárd László bevezetőként rámutatott: a közeli napokban befejeződött parlamenti ülés­szak arról győzött meg ben­nünket, hogy a cselekvés fő irányait — melyet a Közpon­ti Bizottság július 2-i állás- foglalása világosan kijelölt számunkra — a kormány sa­ját munkája középpontjába kíván ja helyezni. Ügy érzékel­jük, hogy a kormányprogram határozott célja — a nehéz helyzetből adódó népszerűtlen döntéseket is vállalva —, hogy a politikai programhoz kapcsolva stabilizálja a gazda­ságot, előkészítve a politikai, állami mechanizmus reform­jával is együtt járó megújulást. A megye párttagsága előtt is világos, hogy a program az egész társadalmat érinti. A politikai munka során vissza­igazolódott az a felelős gon­dolkodás, féltő aggodalom, ami vívmányaink, eredményeink megőrzéséhez kapcsolódott. A megye lakossága — megítélé­sünk szerint — érzi, érti és tudja, hogy a mai nehéz gaz­dasági helyzetünk azonnali cselekvést, határozott lépése­ket követel minden egyes ál­lampolgártól. A megyei pártbizottság ko­rábbi állásfoglalásai, a kibon­takozás párt- és állami fel­adatairól mondott kritikus és ugyanakkor építő véleménye egyértelművé teszi számunk­ra, hogy a testület átérzi a helyzet bonyolultságát, világo­san látja felelősségét, és ké­pes az ebből fakadó politikai irányító feladatokat meghatá­rozni, a végrehajtás és az el­lenőrzés helyzethez igazodó eszközeit, módszereit működ­tetni. Ennek szellemében kí­vántuk megfogalmazni feladat­tervünket és erre ösztönöztük a területi pártbizottságokat is. A továbbiakban a megyei pártbizottság titkára az el­mondottakhoz kapcsolódóan a végrehajtó bizottság megbízá­sából három gondolatkörről szólt részletesebben. A fel­adatterv készítésével összefüg­gő gondolkodásról, rávilágítva arra, hogy a lehetséges meg­oldások közül miért nyert ilyen tartalmat és formát a feladatterv. Majd arról a fel­fogásról, melyet a megyei párt- bizottság a politikai munká­ban képviselni kíván és amit ajánl a közbeeső pártszervek és szervezetek számára is. Vé­gezetül a megye gazdaságának eddigi teljesítményéről, belső mozgásáról, az éves terv prog­nosztizált megvalósulásáról, il­letve az ezekkel kapcsolatos főbb gazdasági és politikai természetű tennivalókról, alá­húzva, hogy jövőnk szempont­jából meghatározó az idei év eredményessége. Az első témakör kapcsán el­mondotta, hogy a feladatterv készítését megelőző konzultá­ciók, testületi ülések során alapvetően két megközelítési mód körvonalai rajzolódtak ki. Az egyik az volt, hogy a nehéz helyzetre való tekintet­tel a megyei pártbizottságnak nagyon konkrétan és minél részletesebben kell megfogal­maznia a gazdasági és politi­kai feladatokat. A másik né­zet szerint kizárólag elvi meg­közelítési módot vállalhat a testület, kerülve a gazdasági feladatok tételes és részletes kimunkálását: mivel a hiányos •információk, a döntés előtt ál­ló gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések nem tesznek lehető­vé mást számunkra. Az első megoldást azért nem választottuk, mivel kézenfek­vő volt, hogy ez visszalépést jelentene eddigi munkastílu­sunkhoz képest is. Ez a fel­fogás többek között a párt vezető szerepének téves értel­mezéséből is táplálkozik. A második megoldás viszont azt sugallja, hogy nincs szük­ség a saját tennivalók felelős megfogalmazására, a belső erők mozgósítására, más szó­val minden kizárólag a kül­ső feltételek alakulásától függ. Mi azt valljuk, hogy egyide­jűleg van szükség az átfogó kérdések elvi megközelítésére, és a megvalósítás konkrétsá­gára. Tehát tartalmilag a fel­adatterv akkor felel meg az elvi követelményeknek — és a gyakorlatban is akkor haszno­sulhat igazán —, ha elkerüli a túlzottan általános megfo­galmazásokat és mentes ma­rad az operativitás látszatától is. A kormányprogram végre­hajtását szolgáló területi tevé­kenység politikai vezérlését nekünk kell vállalni, a konk­rét gazdasági, gazdálkodási fél- (Folytatás a 2. oldalon.) Az OKISZ elnökségének meghívására a Budapest Kong­resszusi Központban ültek ösz- sze hazánk ipari szövetkeze­teinek vezetői, hogy megvitas­sák feladataikat a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának végrehajtásával összefüggő kérdésekről. Dr. Lendvai Istvánnak, az OKISZ főtitkárának megnyitó­ja után Köveskúti Lajos, az országos tanács elnöke szólalt fel. Beszédében kiemelten fog­lalkozott az ipari szövetkeze­tek talponmaradásához nél­külözhetetlen műszaki fejlesz­tés, piacépítés fontosságáról és a jövő évtől bevezetésre kerü­lő új adórendszernek a szö­vetkezetek gazdálkodására gya­korolt várható hatásáról. Felszólalása után Berecz Frigyes miniszterelnök-helyet­tes elemezte a kormány sta­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szerdai munkanapját a főváros III. kerületében töltötte. Kíséreté­ben volt Hajdú István, az MSZMP Budapesti Bizottságá­nak titkára; részt vett a dél­előtti eseményeken Cseh Jó­zsef ipari miniszterhelyettes is. Elsőként a Budaprint Pa- mutnyomó-ipari Vállalatot ke­reste fel a kormány elnöke, itt Steiner Arnold, a kerületi pártbizottság első titkára és Kiss Imre, a városrész tanács­elnöke fogadtas s tájékoztatta a kormány munkaprogramjá­nak helyi fogadtatásáról. Mint elhangzott: a politikailag érett, aktív közvélemény szerint e munkaprogram beleillik a párt Központi Bizottságának tavaly novemberi ülésén el­határozott lépéssorozatába, s kapcsolódik a KB júliusi ál­lásfoglalásához. Bizalom, fe­lelősség és aggodalom egy­aránt jelen van a városrész dolgozóiban, az itt élőkben; a munkaprogram szelleme meg­erősítette a szocialista építés­be vetett hitüket; cselekvésre és gondolkodásra mozgósítja az embereket. Kételkedő han­gok is hallatszanak, amelyek szerint a meglévő eszközrend­szer nem tűnik megfelelőnek a feladatok végrehajtásához, s többen kérdezik: lesz-e ele­gendő erő, eltökéltség a vár­ható politikai, gazdasági fe­szültségek vállalására. Az el­ső titkár beszámolt arról is, hogy a kormány munkaprog­ramjához kapcsolódó helyi feladattervet már elkészítet­ték. Ezt követően Kolozsvári Já­nos, a Budaprint vezérigazga­tója és Vörös Gyula, a párt- bizottság titkára bemutatta Magyarország egyik legrégeb­bi, nagy munkásmozgalmi és termelési hagyományokkal rendelkező, ma is korszerű szöveteket gyártó üzemét, a Goldberger Textilműveket, valamint a vállalat gyárt­mány- és mintafejlesztési stúdióját. A gyár vezetői tá­jékoztatták a kormány elnö­bilizációs és kibontakozási programjának előzményeit és a gazdaságban mutatkozó gon­dok okait, majd arról beszélt, hogy a jövőben csak azok az úgynevezett progresszív gaz­dálkodó szervezetek számít­hatnak talponmaradásra és se­gítségre, amelyek hosszú tá­von, állami támogatás nélkül tudnak jövedelmezően termé­keikkel helytállni. Hozzászólásában dr. Med- gyessy Péter pénzügyminiszter megemlítette, hogy az új sza­bályozás a szövetkezetek 50— 60 százaléka számára kedve­zőbb gazdálkodási feltételeket teremt, mint idáig, 25—30 szá­zalékra tehető azoknak a szá­ma, amelyek nem lesznek ké­pesek helytállni. A többiek életében valószínűleg nem okoznak jelentős változást a szabályozómódosítások. két a gazdálkodást meghatá­rozó, újszerű gondolkodással párosuló fejlesztési elképzelé­seikről, a megkezdett ter­mékszerkezet-váltásról. A tájékoztatót követően a kormány elnöke — Zobor Vin­ce igazgató és Vészeli Mik­lósáé pártvezetőségi titkár kalauzolásával — személyesen is megismerkedett a Goldber­ger Ferenc 1784-ben berende­zett kékfestő manufaktúrája helyén létesített gyárban fo­lyó munkával. Grósz Károly ezután a Bu­daprint mérnökeivel találko­zott, s kötetlen beszélgetést folytatott a gyártmány- és gyártásfejlesztés időszerű kér­déseiről. A szakemberek arról biztosították a Miniszterta­nács elnökét, hogy a szerve­zési, termelési módszerek most Ma délután 5 órakor a Szabadság téren a Magyar Néphadsereg egri és az abo- nyiak fúvószenekara, vala­mint a majorettcsoport mű­sorával kezdődik a Ceglédi ősz ’87 rendezvénysorozata, majd pedig ünnepi nagygyű­léssel folytatódik Kossuth ceglédi beszéde elhangzásá­nak 139. évfordulója alkal­mából. Az előadó Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra lesz. Ugyancsak ma este kerül sor a Cegléden született mű­vészek estjére, amelyen töb­bek között fellépnek: Balogh Erika, Gór Nagy Mária, Gyu­lai Antal, Kocsis Judit, Pat­kós Irma, Rátóti Zoltán. A Cegléd barátainak köre kereken öt esztendeje alakult. Szombaton ünnepi találkozót tartanak. Ugyanekkor a Szé­chenyi úton a nagy nyilvá­nosság előtt kerül sor a kato­nai eskütételre. Este Kardos Pál emlékére adnak hangver­senyt a Kossuth Művelődési Központ színháztermében, ahol a tizenöt éves ceglédi pedagógus-énekkar névadó ün­nepségének is részese lehet a közönség. megkezdett kidolgozásával a kormány munkaprogramjához kapcsolódó kerületi feladatok megvalósulását, a dolgozó kollektívák boldogulását is elő kívánják segíteni. A mű­szaki gárda felnőtt az igé­nyekhez, a gépek állapota azonban jócskán hagy kíván­nivalót. A beszélgetés során is érezhető volt, hogy a meg­újulásra való törekvés, az új iránti fogékonyság olyan erőt képvisel a gyárban, amely ga­rantálja a jó eredmények el­érését, a világpiacon verseny- képes termékek születését; A program az idei tanév­nyitáskor átadott, ezer hall­gatót képző Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolá­ban folytatódott. Csepeli Im­(Folytatás a 2. oldalon.) A rendkívül mozgalmas, október 4-ig tartó napok programjai között szerepel autós ügyességi verseny va­sárnap, agrártörténeti tudo­mányos tanácskozás jövő hét­főn, irodalmi és természetraj­zi séta kedden. E napra vá­lasztotta helyszínéül a várost a rádió Csúcsforgalom című adása. A huszonöt éves ceglédi véradó állomás fennállása al­kalmából egészségügyi-tudo­mányos tanácskozás lesz szep­tember 30-án, és ugyanakkor a Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Válla­lat tart konferenciát és be­mutatót. Másnap, október 1- jén pedig a tanyai és kisis­kolái pedagógusok ülnek ösz- sze. Pénteken, október 2-án Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitja meg a mezőgazdasági és ipari termékbemutatót. Ez csak néhány vonzó ese­mény a sok közül, amelyekre szeretettel várják a vendége­ket a tizedik Ceglédi ősz ren­dezői, akik az utolsó két nap­ra — szombatra és vasárnap­ra — ceglédi sokadalmat ter­veztek: kétnapos kiállítást, vásárt és számos szabadtéri programot. Szövetkezeti vezetők tanácskoztak Kedvezőbb feltételek Ceglédi esz ’87 Számos vonzó esemény

Next

/
Thumbnails
Contents