Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-23 / 224. szám
6 1987. SZEPTEMBER 23., SZERDA ■ Jogi tanácsok Beszámítás a ffúSfizeteft tartásdíjha 0 Ha elmulasztják a bérfizetést • Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba • Építési tiEalom és felújítás # Mikor esedékes a baleseti járadék a dolgozónak? 9 F. P. gödöllői osztályvezető gyermektartásdiját az elsőfokú bíróság téves jövedelmi adatok alapján állapította meg. Olvasónk az Ítélet ellen fellebbezett, de azt előzetesért végre hallhatóvá nyilvánították. Kér. dése: ha a helyes adatok alapján fizetési kötelezettségét módosítják, hogyan kapja vissza a többletet; A tartási és életjáradéki ügyekben a jogosult megélhetéséről van szó, ezért a bíróság nem várja meg az eljárás befejezését, hanem fellebbezésre tekintet nélkül végre hajthatónak nyilvánítja a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet. Természetesen előfordulhat, hogy a másodfokú bíróság megváltoztatja a korábbi döntést és a fizetendő összeget alacsonyabb vagy magasabb mértékben állapítja meg, illetve megtörténhet az is. hogy a kötelezettet mentesíti a fizetés alól. Ilyenkor vetődik fel az a kérdés: mi legyen a már kifizetett összeggel, hiszen azt a jogosult legtöbbször már felélte. A polgári törvénykönyv úgy /rendelkezik, hogy az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. vagy a juttatást bűn- 'cselekmény útján szerezték meg. A visszakövetelési jog önálló érvényesítésének akadálya azonban nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a jogalap nélkül felvett összeget a kötelezett beszámítás útján érvényesítse. tehát az ismételten fizetett díjból levonja. A lé- vonás azonban nem történhet egy összegben vagy olvan mértékben. hogv a beszámítás a jogosult létfenntartását veszélyeztesse. 0 K. (. monorl /pőpkocsivn- zetö kafonnl szolgálatra vonult be, és fcjy lakásának bérét fizetni nem tudin. Most attól tart. hotjv a lakás tulajdonosa bérletét felmondta. A bérbeadó' felmondhatja a bérleti jogviszonyt, ha a fizetésre megállapított időpontig a bérlő az esedékes bért nem fizette meg és a fizetésre vonatkozó írásbeli felszólításnak sem tett eleget. Ez a rendelkezés a bérleti jog elvesztésével járó súlyos következményekkel szorítja a bérlőt tartozásának pontos teljesítésére. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a bérlő önhibáján kívül kerül olyan körülmények közé, hogy fizetési kötelezöttségének nem tud eleget tenni. Ilyen esetekben tehát méltánytalan lenne, ha az általános rendelkezéseket alkalmaznák — a bérbeadó felmondja a jogviszonyt —, az a joggal való visszaélésnek minősül és ezért érvénytelen. A felmondás érvénytelensége természetesen nem mentesíti a bérlőt a bér fizetésének kötelezettsége alól, így az akadály megszűntével az elmaradt bért haladéktalanul meg kell fizetnie. O B. Z. péceli olvasónk bárom éve elvált a férjétől. A közős lakást a bíróság ítélete alapján ő vásárolta meg úgy, hogy a vételárat ötévi egyenlő részletekben fizetheti ki. Az ingatlan-nyilvántartásba azonban a tulajdonjogát megállapodás ellenére sem vezették be. Helyesen járt-e el a hatóság; — kérdezi. Ha az ingatlan közös tulajdonát a bíróság úgy szünteti meg, hogy azt megfelelő ellenérték fejében egyik vagy több tuLajdonostárs tulajdonába adja, gyakran előfordul, hogy a vásárló nem rendelkezik olyan összeggel, amely a teljes vételár kiegyenlítését biztosítaná. Ilyenkor részletfizetést engedélyeznek a fennmaradó követelésre. Ha a bíróság ítélete jogerőssé vált, meg kell keresni a földhivatalt a tulajdonjog bejegyzése iránt. A tulajdonjog bejegyzésére azonban a szerző fél csak akkor tarthat igényt, ha az ellenérték összegét teljes egészében megfizette. Mindaddig tehát, amíg a teljesítést nem igazolja, a földhivatal az érdemi ügyintézést függőben tartja. A megváltás összegének teljes kifizetését a földhivatalnál kell igazolni akkor is, ha a közös tulajdon megszüntetéséről a bíróság határozott. 0 D. F.-ué gyáli adminisztrátor telke építési tilalom alá esik. mivel a távlati rendezési terv szerint a területet kisajátítják. Olvasónk lakóházát tatarozni kívánja. Van-e ennek akadálya; — kérdezi. Ha a település meghatározott területén a közeli jövőben olyan munkálatokat terveznek, amelyek a fennálló ingatlanokat érintik, építési tilalmat rendel el a helyi tanács, hogy ezáltal a népgazdaság ne károsodjék. AZ építési tilalom azonban az állampolgár részére hátrányos, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, ha a rendezési terv végrehajtása érdekében távlati (tíz éven túli) területbiztosítás szükséges, a későbbi területfelhasználás terheit, csökkenteni kell. Ezért a meglevő lakóépületben a karbantartási, felújítási, korszerűsítési munkák elvégezhetők. Kedvezmény a bennlakó számára az is, hogy a lakóépület lakás-alap területét legfeljebb 25 négyzetméterrel bővítheti, de a bővítés nem eredményezhet új lakást. Legfeljebb 80 Tíz nap rendeletéi A helyi szavazásról a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke 7007/1987. sz. alatt irányelvet adott ki. Ennek alapján a lakosság többségi akaratát helyi szavazásban is kinyilváníthatja. Helyi szavazás tűzhető ki mindenekelőtt a településfejlesztés fő céljairól, az általános rendezési terv egyes részeiről, a tanácsrendelet-tervezet egyes réndelkezéseiről és más fontos kérdésről. Ha a helyi tanács szavazást ír ki, ezzel kifejezésre juttatja azt is, hogy a lakosság többségi véleményét foglalja majd határozatba (rendeletbe), vagyis a szavazás eredményének megfelelően fog dönteni. A helyi szavazás kitűzhető olyan kérdésekben is, amikor a döntés más szerv hatás i írébe tartozik, de a település életét, fejlődését befolyásolja. Ilyen esetekben természetesen a szavazás eredménye nem köti a döntést hozó szervet, de a lakosság véleményének ismerete elősegíti a tárgyilagos határozathozatalt. A helyi szavazást a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, városi jogú nagyközségi és fővárosi kerületi tanácsnál kezdeményezheti a helyi tanács tagja. Szavazáskezdeményezési jog illeti meg a Hazafias Népfront helyi bizottságát, a társadalmi és tömegszervezetek helyi testületéit is. Ugyancsak biztosítja az irányelv a kezdeményezés jogát a település lakosságának, olyan formában, hogy ha a lakosok legalább 5 százaléka ilyen javaslattal él, arról határozni kell a tanácsnak. Végezetül megilleti közös tanács esetén az elöljáróság, székhelyén a tanácstagi csoport és a település életében jelentős szereppel bíró más. nem tanácsi szerveket a helyi szavazás kitűzésének kezdeményezési joga. A kezdeményezésről a tanács soron következő ülésén. legkésőbb azonban három hónapon belül dönt. Az irányelv a Tanácsok Közlönye 1987. évi 22. számából ismerhető meg. négyzetméter nettó alapterületű, kizárólag földszintes és 3 méter homlokmagasságot meg nem haladó egylakásos új lakóépület és 20 négyzetmétert meg nem haladó melléképület is építhető olyan telektömbön belül, amelynek 75 százaléka már beépült. 0 B. Sz. vecsésl segédmunkás öt évvel ezelőtt üzemi balesetet szenvedett. Betegségéből felgyógyulva tovább dolgozott, de az elmúlt hónapban ismét kiújultak korábbi panaszai. Az orvos megállapította az összefüggést az üzemi balesettel, de munkahelyén azt a választ kapta, hogy követelése elévült, mert három év elmúltával terjesztette elő Igényét. A dolgozó egészségének vagy testi épségének sérelme esetén a károkat meg kell téríteni. Ha a jövedelemi«esés tartós jellegű, havi járadékot kell megállapítani. A járadék akkor illeti meg a dolgozót, amikor a baleset folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, illetőleg munkaképtelenség első ízben vezetett keresetkiesésben (jövedelemkiesésben) megmutatkozó károsodásra. Ha tehát a dolgozó az üzemi balesetet követően munkába áll, de az egészségkárosodás következményei csak később jelentkeznek, ettől az újabb időponttól kezdődően kérheti kárának megtérítését. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes jogi tanácsadást tartunk II—19 óra között Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk! Milliókat sikkasztott az elnök Előleg a pavilonokra Kezdjük kivételesen a végén. Nevezetesen azzal, hogy mire költötte a vádlott, Márkus Gyula 48 éves üzemmérnök, volt kisszövetkezeti elnök az elsikkasztott pénzt? Nos, a büntetőügyben szereplő adatokból kitűnik, hogy nem a megélhetéshez alapvetően szükséges létfontosságú cikkeket vásárolt belőle. Vett egyebek között egy Lada személygépkocsit, valamint kiskorú gyermeke nevére Visegrádon 110 négyszögöles üdülőtelket, melyen legalább 720 ezer forint értékben építkezett. Vásárolt továbbá Pilisszentlászlón is egy ingatlant, ahol ugyancsak 720 ezer forint értékű építési munkálatokat csináltatott. Ezenkívül élettársával kubai társasutazáson is részt vett. Térjünk rá ezek után arra, hogy miért került a korábban büntetlen előéletű kisszövetkezeti elnök előzetes letartóztatásba ? Kizárólag rá tartozott Márkus Gyula, aki korábban vákuumcsomagoló kisiparos volt, később egy gmk főállású tagja lett. Mint közös képviselőnek feladatkörébe tartozott a munkaközösség termelési. kereskedelmi, pénzügyi és szakmai irányítása. A gmk 1985 júliusában megtartott közgyűlésén kisszövetkezetet alakítottak és elnökéül Márkus Gyulát választották. A pi- lisszentlászlói székhelyű ORG- BAU Kivitelező Szolgáltató Adatfeldolgozó Kisszövetkezet alapszabályát a Szentendrei Városi Tanács jóváhagyta. Induláskor készpénzük nem volt, 2 és félmillió forint vagyonuk anyagból, valamint fogyó- és állóeszközökből tevődött össze. Márkus Gyula már a gmk közös képviselőjeként, majd' mint a kisszövetkezet elnöke az anyagbeszerzés döntő részét, a teljes utalványozási jogkört, a házi pénztár kezelését, a szerződéskötéseket, a műszaki ellenőrzést, a teljesítések igazolását egyedül végezte. Így volt ez egészen tavaly szeptember 30-áig, amikor a közgyűlés visszahívta elnöki tisztségéből. Hogy mi történt adelig? A Debreceni ’ Tartósító-ipári1 Kombinát 1. számú leányvállalata 1934 novemberében versenytárgyalást hirdetett meg gyümölcsárusító pavilonok gyártására. A megbízást az ORGBAU gmk kapta meg. A debreceni cég összességében körülbelül 20 millió forint értékű megbízást adott. A szerződő felek között megállapodás született, mely szerint a debreceniek anyagvásárlási előleget bocsátanak a kisszövetkezet rendelkezésére. Annak ellenére,, hogy a Márkus Gyula által képviselt gmk-nak, majd a kisszövetkezetnek is volt OTP-átutalási betétszámlája, az üzemmérnök a saját átutalási számlájára „ORGBAU Márkus” névre utaltatta át a nagy Összegű előlegeket. Többszöri sürgetés ellenére a műhelyrajzok és műhelydokumentációk tényleges költségét igazoló számlákat és költségelszámolást nem küldte meg a debreceni cégnek. Polgári pert indítottak Időközben az is kiderült, hogy az ORGBAU saját erőből nem tudja teljesíteni a vállailt munkát, ezért a Rációnál Ipari és Szolgáltató Kisszövetkezettel szóbeli megállapodást kötött a pavilonokhoz szükséges ajtók gyártására. Márkus Gyula nem fizette meg a Racionálpak a munkadíjat, .ezé,rt polgári pert indítottak az ÖRGBÁU ellen, melyet rfleg is nyertek. Mint az igazságügyi szakértő vizsgálatából bebizonyosodott, amikor kisszövetkezetté alakultak. Márkus Gyula a debreceni cég által átutalt több mint 9 millió forintot az átutalást követő napokban az OTP-betétszámláról leemelte. Az ily módon felvett összegeket sem a gmk, sem a megalakult kisszövetkezet ügykönyveiben nem vételezte be. A különféle költségeket, az anyagot zsebből fizette. Saját céljaira fordította A gmk a kisszövetkezet tagságát nem értesítette arról, hogy a debreceni cég átutalta a milliókat. A szövetkezet első évi zárszámadó közgyűlésén az szerepelt, hogy a Debreceni Tartósipari Kombinát a teljesítés ellenére semmit sem fizetett a szövetkezetnek. Az igazságügyi szakértői vélemény tételszerűen kimutatja. hogy a kisszövetkezet elnöke a Debrecenből átutalt pénzből mennyit fordított anyagbeszerzésre, mennyi a költségvetés szerint felszámítható munkadíj és egyebek. Mindezek levonásával fennmaradt 3 millió 677 ezer forint. melyet a vádirat szerint Márkus Gyula jogtalanul eltulajdonított és saját céljaira fordított. A teljesítési határidő sorozatos túllépése miatt a Debreceni Tartósító-ipari Kombinát az ORGBAU-val kötött szerződést 1985. július 12-én felmondta, egyidejűleg a Pest Megyei Bíróságon polgári pert indított az ORGBAU kisszövetkezet ellen. A Pest Megyei Főügyészség vádolja Márkus Gyulát folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó sikkasztás bűntettével. A Pest Megyei Bíróság 27 tanút idézett meg a tárgyalásra. Gál Judit Egyre népszerűbb a pálya Sok vagy kevés az ügyvéd? Hol is akadna ügyvéd, ki a fülemüle füttyét mai napsag felvállalja? — Arany Jánosnak több mint egy évszázaddal ezelőtti ironikus kérdése „mai napság” sokszor jut eszükbe azoknak, akik valami apróbb — de számukra mégis jelentősnek látszó — üggyel szeretnének jogi képviselőt találni maguknak. Mert az — legalábbis olykor — nem is olyan könnyű. Jóllehet napjainkban alig vannak sztár ügyvédek, némelyik ügyvédi munkaközösségnek (s azon belül nagy pereket nyert, divatos ügyvédeknek) a neve szájpropaganda utján terjed. S mi sem természetesebb, mi it hogy a súlyos bűnnel terhelt vádlott hozzátartozói, a közös vagyonon osztozkodni nem tudó volt házasfelek, vagy a gazdag örökség ellenérdekű váro- mányosai szeretnék a legjobb ügyvéddel képviseltetni magukat vagy családtagjukat a bíróság előtt. S ha a keresett jogász nem tudja vállalni az ügyet — kész a szentencia: kevés ma Magyarországon az ügyvéd. Pénz, pénz és pénz Aki viszont friss jogászdiplomával a zsebében jelentkezik valamelyik munkaközösségnél azzal az elképzeléssel, hogy ügyvédjelölt legyen — a fenti állítás ellenkezőjéről győződik meg, mert lakáson és telefonon kívül talán semmit sem olyan nehéz ma kapni, mint egy ügyvédjelölti helyet valamelyik munkaközösségben. S mint ahogyan ilyen esetben lenni szokott — a jogi egyetemekről kikerülő fiatalok közül évről évre többen választják az ügyvédi pályát. Vagy inkább: választanák. Hogy sok-e az ügyvéd valóban vagy kevés, arra nézve az objektív számok sem adnak eligazítást: 1800 ügyvéd és 200 ügyvédjelölt dolgozik jelenleg az ország 20 ügyvédi kamarájának területén. Törvény szabályozta 1983-ban az ügyvédek működését, a létszám meghatározását az igazságügyi miniszterre bízva. S mert a különböző jogi esetek száma valóban szaporodik, a miniszter úgy határozott, hogy tíz százalékkal jel kell emelni a létszámot országosán. Ezen belül akkor és ott, amikor és ahol több vagy kevesebb új ügyvédre szükség van. így a keretszám elosztása az Országos Ügyvédi Tanács és a kamarák feladata lett. Azt már talán mondani sem kellene. hogy ők igazságosan osztották el — hiszen hol lehetne az' igazság érvényesülésében bízni, ha a jogászok közt sem? Eddig minden rendben lenne, csakhogy az ügyvédi munkahelyekhez ugyanaz kell, ami a háborúhoz (és magunk kö-- rül látjuk, hogy még sok mindenhez). Azaz: pénz. pénz és pénz. Mert munkaközösségen belül egyetlen új ügyvédi munkahely létesítése 400 ezer forintba kerül! Helyiség, felszerelés, sok minden kell ahhoz, hogy egy fiatal jogász elkezdhesse olvasni élete első ügyének iratait. Ezt a pénzt pedig a már működő ügyvédi munkaközösségeknek, tehát a dolgozó ügyvédeknek kell kigazdálkodniuk. Jó néhány munkaközösségben kellene új munkaerő, mert sok a munka. Szerződés- kötésekhez, ingatlanforgalomhoz — csupán példaként — szükség van ügyvédre. S nem nehéz megjósolni, hogy az új földrendelkezések ismét szaporítják majd a tennivalókat. De egyetlen — mégoly divatos — ügyvéd sem vállalhat korlátlan számú ügyet. A jelenlegi átlag havonta 11 ügy. (Mátyás király mondta hajdanán, hogy amelyik advoca- tus ennél többet vállal, veressék meg. Márpedig róla fennmaradt, hogy szerette az igazságot.) Paraszolvencia Fiatal jogászokat nem elsősorban a kereset vonz, hiszen az ügyvédjelöltek havi 3700— 5900 forintot kaphatnak, s ma éppen az a gond, hogy legalább a minimumot elérjék, Ez év végéig vállalták ezt a munkaközösségek, a kamarák, az Országos Ügyvédi Tanács és az Igazságügyi Minisztérium. Mert elsősorban anyagi kérdésekben sokszor kell az országos irányítókhoz fordulni: az új munkahelyek alapításának is rendszerint az az útja. hogy az ügyvédi munka- közösség a megyei kamarához fordul, az az Országos Ügyvédi Tanácshoz, s ha indokolt á kérés, onnan érkezik a segítség: a kamatmentes kölcsön. Természetesen a kereset nem marad mindig ilyen alacsony szinten. Ha az ügyvéd- jelölt (akit hajdanában ügyvédbojtárnak hívtak), felszabadul, elérheti a havi tízezer forintot is. Nem nagyon kecsegtető a bírósági kirendelés sem: a kirendelt védő büntetőügyben 120 forintot kap, s ha a tárgyalás négy óránál tovább tart, 240 forintra emelkedik a kirendelési díj. Ugyanennyit kap akkor is, ha ugyanott több tárgyaláson vesz részt, de 360 forintnál magasabbra semmiképpen nem emelkedhet a díj. Sokszor és sokat beszélnek az ügyvédek hálapénzéről, vagy — mint az orvosoknál — a paraszolvenciáról. Csakhogy itt talán még több a megszorítás, mint a fehér köpenyes diplomásoknál: tilos paraszolvenciát kérni, kikötni, vagy az ügyvédi tevékenységet ennek reményében végezni. Ha valamelyik ügyvéd nem tartja meg ezt az alapvető előírást — s ha emiatt valaki panaszt tesz, és kiderül a panasz alapossága — a kamarából való kizárással büntetik. Ami természetesen azt jelenti, hogy nem folytathat tovább ügyvédi tevékenységet. Tény, hogy áz ügyvédeket sok veszély fenyegeti e téren —, hiszen a pervesztesek ritkán ismerik el, hogy nincs igazuk, inkább a másik fél ügyvédjét gyanúsítják. (De az is előfordul, hogy — a sajátjukat.) Minden nehézség és buktató ellenére egyre népszerűbb az ügyvédi pálya. Nemcsak pályakezdők szeret(né)nek ügyvédként indulni, gyakorlott jogászok is szívesen cserélnék fel közigazgatási, igazságszolgáltatási vagy más állásukat egy munkaközösségi íróasztallal. Talán azért, mert itt kisebb a kötöttség, nem kell nyolc órán át a munkahelyen ülni. Vagy azért, mert az ügyvéd korántsem függ annyira a munkaközösség vezetőjétől, mint bármelyik, hivatalban dolgozó jogász a hierarchiában fölötte állóktól. A fiatalokat pedig az is vonzza — pályaválasztáskor, sőt az egyetemen is többen szóltak erről —. hogy az ügyvédnek módja és lehetősége van bajba jutott embertársain segíteni. Mert bizony, ha nem is fülemüleper, de azért ma, adódik elég lárma, peres ügy, szerződés, vita meg ezerféle más hivatalos teendő, amihez ügyvéd kell. Még akkor is igaz ez, ha sok mindent levett az ügyvédek válláról a mindinkább bővülő üzemi- szakszarvezeti jogsegélyszolgálat, ami ráadásul ingyenes. S eldöntetlen marad a kérdés: kevés az ügyvéd — vagy netán a pereskedő ügyfél lenne sok? Várkonyi Endre I
