Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-18 / 220. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA

Pest megyei képviselők felszólalásai

Előrevivő elképzelés

Holtai Imre, Vác, 28. vk.

sok egy része is. s talán a foglalkoztatási programban is szerepe lehetne az építőipar fejlesztésének. Mindezeknek a tényezőknek a kombinációjából kialakulhat valami előrevivő elképzelés.

Az új adórendszer bevezetésének senki nem örül — mondotta a továbbiakban a képviselő —, az emberek hangulatát azonban javíthatja a készülő szociálpolitikai program, valamint az őszinte, nyílt tájékoztatás, — ahogy ez az utóbbi hetekben, hónapokban történt. Megnyugtatóan hathat a vezetők nyilvános szereplése. Szólt arról is, hogy felnőttként kell kezelni a vállalatvezetőket. s meg kell szüntetni a felesleges előírásokat és szabályozókat.

Megnyerni a bizalmat!

Kovács László, Százhalombatta, 20. vk.

A Cement és Mészművek vezérigazgatója felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy már most meg kellene kezdeni a felkészülést a következő ötéves tervre. Ahhoz, hogy az jó és reális legyen, az kell, hogy részletesen és alaposan feltárjuk jelenlegi gondjaink okát.

A foglalkoztatás-politikáról szólva hangsúlyozta: nem szabad alábecsülni azoknak a munkásoiknak a számát, akiket a keresetszabályozás megszüntetése hátrányosan érint majd. S ha a szabályozók valóban nagyobb teljesítményekre ösztönöznek, akkor lényegesen több munkaerő szabadul majd föl, mint ahogy azt ma gondoljuk. Az egyén számára az átmeneti munka- nélküliség is tragédia, ha ez sok embert érint, akkor pedig már társadalmi feszültségeket is okozhat. Ezért jól fel kell készülni erre az eshetőségre, hogy a feszültségek ne álljanak fönn tartósan, s ezekre azonnal keresni lehessen a megoldásokat.

Ezzel párhuzamosan természetesen lesznek olyan ágazatok, amelyek esetleg a jelenleginél könnyebben, bérverseny nélkül jutnak majd munkaerőhöz. A képviselő itt az egészségügyre és az idegen- forgalomra utalt, ahol ma súlyos létszámgondokkal küzdenek. Az átcsoportosítások minden bizonnyal növelik majd a munkahelyek becsületét, erősítik a munkafegyelmet. De téves az a nézet, hqgy mindez automatikusan megoldja gazdaságunk problémáit! A kívánatos eredmények eléréséhez nélkülözhetetlenek a körültekintő szervezési intézkedések, a hozzáértő vállalatvezetés és a hatékony ösztönzés. Részletes programmal kell tehát felkészülni az átcsoportosítások hatására, annál is inkább mert ez területenként másképp és másképp jelentkezik Az építőipar helyzetét elemezve Koltai Imre kérte í kormányt, vizsgálja meg, hogyan élénkíthető az ágaza' költségvetési támogatás nélkül Véleménye szerint erre lehetne megoldást találni, hiszen a: építőipar konjunktúraérzéken: fejlesztése élénkítőleg hatha az egész iparra. Közismer ugyanis a lakáshiány, fejletler az infrastruktúra, az építő iparban rengeteg a szabad gépi kapacitás, megfelelő a: anyagipari háttér, minimáli: az ágazat tőkésimport-igénye Minden bizonnyal mobilizál ható a lakossági megtakarító

A kormányprogram előkészítésének időszakában több alkalommal is módom volt választóimmal konzultálni, éppen ezért nem tudom elhallgatni a Pest megye legnagyobb iparvállalatainál dolgozók aggodalmát, amely el- | sősorban a várható életszín- f vonal-csökkenéstől való féle- 1 lemből ered.

Választóim jogosan észrevé- I telezik, hogy korábban is I voltak jónak mondott prog- 1 ramjaink, mégis nehéz hely- f zetbe jutottunk. Az őszinteség, 1 nyíltság jegyében választ várnak olyan kellemetlen kérdésekben is, mint az érvényben lévő VII. ötéves terv és a munkaprogram viszonyának részletesebb elemzése.

A lakosság bizalma megrendült, mert a korábbi ígéreteket nem sikerült valóra váltani.

Ennek ellenére választóim a kormányprogram alapvető célkitűzéseit elfogadják. A nehéz helyzetből való . kilábaláshoz vezető éveket szükséges rossznak tekintik, és remélik, hogy ez egyben jó alapot biztosít a kibontakozási programhoz is.

Azt várják, hogy a kormány következetes lesz a program végrehajtásában. Szükségesnek tartják, hogy a költségvetési hiány mérséklésében ne csak bizonyos termelővállalatoktól való elvonásokra támaszkodjunk, hanem kerüljön sor a nehéz helyzetben nélkülözhető költséghelyek megszüntetésére is. Ezzel még az a nem kis haszon is párosulna, hogy csökkenne a bürokrácia, a Sole íróasztal lét- jogosultságát alátámasztó, felesleges munkát jelentő iratáramlás.

A vállalatoknál hagyni kell annyit az általuk megtermelt jövedelemből, amennyi a piac- orientált fejlesztésekhez, a termékválaszték alakításához és a korszerűsítő szintentar- tásokhoz szükséges.

Példaként említem, hogy a kőolaj feldolgozó iparban a környezetvédelemre orientált motorhajtóanyag-gyártást csak világbanki kölcsönnel lehet megvalósítani. A szükséges ál- , lami engedélyezések elhúzódnak.

Véleményem szerint a gazdasági szerkezet átalakítása : megköveteli a reformfolyamat ; továbbvitelét: a piaci viszonyok kiterjesztését, a nyilvánosság, a demokratizmus erősítését. a személyi feltételek : következetes biztosítását, az : ellenőrző munka konkrétságá- . nak fokozását.

Megengedhetetlennek tartom - azt a gyakorlatot, hogy csak

egy bizonyos szintig lehet tetten érni a felelősöket. A munkást vagy közvetlen irányítóit, ha elront valamit, általában felelősségre vonják. De ha valaki az íróasztal mögött esetleg ellenérdekeltség miatt hátráltatja a döntést, vagy a végrehajtást, azt miért nem?

A lakosság bizalmát és cselekvő részvételét meg kell nyerni olyan hatékony intézkedésekkel, melyeknek következményeként jobban érzik munkájuk fontosságát, értelmét és célját.

Tisztelt Országgyűlés!

Az ország helyzetéről felelősen nyilatkozók egyetértenek abban. hogy kényszerpályán vagyunk, de ezen az úton különböző módon és sebességgel lehet haladni. Meggyőződésem, hogy a kormány következetes munkájával, egy új társadalmi közmegegyezéssel határozottabban, gyorsabban tudunk előre jutni a végrehajtásban.

Az Országgyűlés döntéselőkészítő és ellenőrző szerepének fokozása a képviselők felelősségteljes kiállása jelentős húzóerő lehet a feladatok megoldásában.

E célok megvalósításához a kormánynak, képviselőtársaimnak eredményes munkát kívánok!

Nagy László (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 16. vk.), a

krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet elnöke szerint fontossá válik a háztáji és a közös gazdaságok magasabb fokú, új alapokra helyezett együttműködésének fejlesztése. Mindezt úgy kell megtenni, hogy eközben megoldják a falusi emberek foglalkoztatását, megtartsák a népességet, javítsák a hatékonyságot, a termelés jövedelmezőségét.

Novak Lajos (Szabolcs- Szatmár m.. 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai osztályvezetője kérdéssel

kezdte felszólalását: mi a garancia arra, hogy a nagy elszántságról, eltökéltségről tanúskodó munkaprogram megvalósul? A válasszál sem késlekedett: garancia csak egy létezik, ha minden magyar állampolgár jól elsajátítja e fogalmakat: rend, < fegyelem,

tisztesség, őszinteség, becsület; s ennek szellemében dolgozik a társadalmi élet minden területén, nagy elszántsággal és egységben.

Koltai Imre (Pest m., 28.

vk.), a Váci Cement- és Mészművek vezérigazgatójának felszólalását lapunk 2. oldalán közöljük.

Juhász Ferenc (Budapest, 62., vk.), az Építőipari Gépesítő Vállalat pártbizottságának titkára: Aki reformpárti és bízik a stabilizációban, cselekvőén tenni akar annak sikeréért — legyen miniszter, gyárigazgató, értelmiségi vagy

Kócza Imre (Heves m., 3. vk,), az Egri Finomszerel- vénygyár vezérigazgatója kifejtette: el kell kerülni, hogy a múlt hibái visszatérjenek és a program sikerét veszélyeztessék. Hangsúlyozta,

hogy a stabilizáció, valamint a sikeres kibontakozás feltételeként a bizalom mielőbbi helyreállítására, megerősítésére van szükség, különösen a központi állam- igazgatási szervek és a gazdálkodó szervek, valamint az állami vezetés és az állampolgárok közötti kapcsolatban.

Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke bevezetőben a kőolajfeldolgozó ipar tevékenységéről szólt, majd a szerkezetátalakítási program végrehajtásával kapcsolatban rámutatott: az összességében helyesen megfogalmazott célkitűzések pénzügyileg megalapozatlannak látszanak, nem érzékelhető az egyes célok eléréséhez szükséges anyagi fedezet.

Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat balatoni igazgatóságának igazgatója javasolta, hogy azokat az üdülőket, amelyeket az utóbbi 10—12 évben költségvetési pénzekből építettek különböző főhatóságok, minisztériumok és tanácsok, a konvertibilis devizabevételek növelése érdekében adják át hasznosításra az idegenforgalmi szervezeteknek.

lalásaiban és a folyosói beszélgetéseken mégis egyre gyakrabban szerepelt ez a téma, hiszen a kormányprogram elfogadása — még szavazás előtt — nyilvánvaló volt.

Antal Imre (19. vk.. Érd), az érdi Mezőgép Vállalat igazgatója többszörösen is érintett a kérdésben. Mint vállalatvezető úgy látja, hogy a kormányprogram, benne az adóreformmal tisztább helyzetet teremt a gazdálkodáshoz, jobban lehet majd felmérni a munka hasznosságát, eredményességét. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi színvonal fenntartásához, növeléséhez többletteljesítményre lesz szükség. Ha a parlament igent mond az általános forgalmi adó bevezetésére, akkor csökken a Mezőgép néhány termékének termelői ára, miközben a hozzá szükséges alapanyagok beszerzése ugyanannyiba kerül. A különbözetet jobb szervezéssel, technológiai újításokkal kívánják pótolni. Hasonlóan gondolkodnak másutt is, hiszen egyetlen gazdasági vezető sem tagadja: bizony akadnak még tartalékok. Antal Imrét, mint képviselőt pedig azért is foglalkoztatják az adóreform várható hatásai, mert választókörzetében sok a fiatal és a nagycsaládos, szerény fizetésű munkásember. Csak Érden évente még mindig hat-hétszáz lakás épül magánerőből. Akadt, aki azzal

Dr. Berdár Béla és Kárpáti András, megyénk képviselői, a felszólalásokat hallgatják

(Folytatás az l. oldalról) |

éltté kellene tenni, hogy a 1 ollektív és a személyi fele- I ísseget jobban számon le- I essen kérni, majd a demok- I ácia és a felelősség összefüg- I éseiröl szólt. Mint mondotta:

demokráciát nem sérti, a I olgozók bizalmát, viszont erő- a íti. ha a társadalmi, gazdasá- | i törvények ellen vétőket kő- | etkezetesebben felelősségre | ’onják. /

Szarvas Andrásné (Békés I n„ 1. vk.), a békéscsabai '

Jnicon Ruhagyár meo-cso- >ortvezetöje beszámolt arról, j togy választóinak véleménye j negoszlik a kormány stabilx- ;ációs programjával kapcso- atban. Mint mondta, érezhe- ő, hogy a célokkal egyetérte- tek. de tapasztalható bizal- natlanság is az elképzelések negvaiósulását illetően.

Solymosi József (Tolna m.

:. vk.). a bonyhádi. Pannónia I rsz elnöke nem értett egyet izokkal, akik a mezőgazdasá- ;i termékek világpiaci leér- ékelődése kapcsán az egész nagyar mezőgazdaság leérté- :elődéséről beszélnek. Ügy 'élekedett: egy korszerű me- őgazdaság gazdasági, társaláírói szerepét nem nélkülöz- íeti egyetlen ország, így Magyarország sem.

Szirtesné dr. Tomsits Erika Budapest, 22. vk.), a Sem- nelweis Orvostudományi ügyetem II. számú gyermek- klinikájának tanársegéde kiejtette: az életszínvonal — ■eméljük, átmeneti — csökkenése nem tekinthető reformlépésnek: egy hibás gazdaság- lolitika és a külföldi hite- ekre épített életszínvonal- íövekedés következménye. Host törleszteni fogunk a múltban elkövetett hibákért.

Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.), az Ercsi Cukorgyár osz- :ály vezetője hangsúlyozta: lem szabad megismételni azokat a hibákat sem, amelyeket az elmúlt években a fejlesztésekben elkövettek. A rossz koncepciót tükröző kormányszintű beruházások — mint a másfél milliárd forintba kerülő Bicskei Erőmű, a kétmilliárdért készült Adria kőolajvezeték, vagy a Dunai Vasmű több mint tíz- milliárd forintot felemésztő kokszolója — jelentős veszteségeket okoztak a népgazdaságnak.

Kulcsár Sándor (Komárom m„ 1. vk.), a Szakszervezetek Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára arról számolt be, hogy a választópolgárok és a megyék szakszervezeti tagsága körében a kormányzat eddigi lépései, törekvései — a korábbinál szélesebb konzultáció, a társadalmi jelzésekre történő reagálás, a rugalmasság és az önkritika erősödése — kedvező fogadtatásra találtak.

Véleménycsere a padsorokban

Parlamenti jegyzet

Szokatlan hangvétel - felelős vita

I

gazuk lett azoknak, akik már egy héttel ezelőtt is azt mondták, hogy az Országgyűlés őszi ülésszaka akár négy-öt napig is eltarthat. Tegnap reggel már biztos volt, hogy nem lehet befejezni a munkát. A bizottsági üléseken tapaszitalt aktivitás a korábbihoz képest is növekedett, s a képviselők — a napirend fontossága miatt — a megszokottnál terjedelmesebben, de lényegre törően fejtették ki véleményüket. Ennek eredményei kézzel foghatóak. Ez tükröződik a jogi. igazgatási és igazságügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottságok együttes jelentésében, amely sokrsok módosítást fűz az adóreformról szóló törvény- javaslatokhoz. (Ezek tegnap, idő hiányában, nem kerültek napirendre.) Ugyancsak a képviselők kérésére nem a Pénzügyminisztérium, hanem a Minisztertanács jegyzi a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek tervezetét. Közük van ahhoz is, hogy a mai pénzügyminiszteri expozéban helyet kapnak a szociálpolitikai intézkedések is, hoilott azok végleges kidolgozására — a kormányzat szándéka szerint — az ülésszak befejezése után került volna sor. ísy tisztább a kép, a kettőről együttesen lehet vitatkozni, majd dönteni.

A képviselők láthatóan megszívlelték Grósz Károly előző napi kijelentését, miszerint: a kormány tisztában van azzal, hogy csak akkor szerezheti meg a programhoz nélkülözhetetlen társadalmi támogatást, ha érezhetően megnő a társadalmi ellenőrzés, ha az állampolgárok képviselőik útján és közvetlenül is felelősen szólhatnak bele a gazdasági célok és eszközök kijelölésébe. A képviselők nemcsak méltatnak és kritizálnak, hanem véleményüket, javaslataikat érvekkel támasztják alá és kifejezik cselekvő támogatásukat.

A tegnapi nap legfeltűnőbb felszólalása Szirtesné dr. Tomsits Erikáé volt, aki több pontban foglalta össze segítő szándékú ellenvetéseit, kiegészítéseit a kormányprogrammal kapcsolatban. A budapesti képviselőnő véleményét hol egyetértő taps, máskor pedig zúgolódás, füttyögés fogadta, amire régóta nem volt példa a T. Házban, Meglepő volt az is, amikor Szabó Tamás Somogy megyei képviselő egy anyacsavart húzott elő zakójának zsebéből, majd mutatott fel a jelenlévőknek, azt tudakolván: hogyan kerülhet az 200 forintba? Szokatlannak tűntek e falak között Király Zoltán, Csongrád megyei képviselő kemény szavai is, miközben a politikai intézményrendszer korszerűsítését igényelte, bár egyébként szintén egyetértett a programmal. Ez jellemezte általában a felszólalásokat, mert a Parlamentben meghonosodni látszó új hangvétel nem azt jelenti, hogy nincs bizalom a kormány iránt, ellenkezőleg: a képviselők nagyon komolyan veszik a dolgukat. (A későbbi — egyhangú — szavazás is ezt bizonyította.) A tiszta kép feltárásához hozzájárult a vitában felszólaló két Pest megyei képviselő, Koltai Imre és Kovács László, akiknek mondanivalóját más helyütt ismertetjük.

Bár az általános forgalmi adóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslatok vitája hivatalosan csak ma kezdődik, tegnap beterjesztésükre sem jutott idő, a képviselők felsző-