Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-02 / 206. szám
PEST MEG VEI, 1987. SZEPTEMBER 2., SZERDA TANÁCSOK ■■■ Felelősség esz üzemi bcslesef bői e redő kárért Elhelyezkedési kötelezettség ® Magámrég- rendelet ® Csapadékvíz-elvezetés 9 L. I anyagbeszerző üzemi balesetet szenvedett. Vállalata a balesetért elismerte a felelősségét, azonban a kártérítési összeg megállapításánál figyelmen kívül hagyta, hogy olvasónknak egy mellékfoglalkozása is van, ahol szintén nem tudott dolgozni. Elmaradt jövedelemként a munkáltatónak azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége miatt a baleset előtti keresetének összegét nem éri el táppénze. Ha a dolgozónak kifizetett 100 százalékos baleseti táppénzen felül további elmaradt jövedelme van, megtérítésre tarthat igényt. Meg kell téríteni azt a dologi kárt is, amelyet a dolgozó a baleset során szenvedett. A betegállomány során felmerült olyan költségeket is visszakövetelheti, amelyek a sérelem elhárításához voltak szükségesek. Mindezekből tehát az következik, hogy a dolgozó anyagilag hátrányos helyzetbe nem kerülhet balesete miatt, tehát megtérítendő jövedelemnek számít a másodállásban és mellékfoglalkozásban elért munkabére is. Ugyanez a szabály vonatkozik a másodállásban, illetve mellékfoglalkozásban elszenvedett üzemi balesetre is. 9 K. A.-né nagykőrösi taka- rítónöt munkahelye elbocsátotta, ami véleménye szerint méltánytalan vele szemben, olvasónk a vállalat határozata ellen döntőbizottsághoz fordult. Kérdése; az eljárás befejezéséig köteles-e elhelyezkedni? Ha a dolgozóval szemben fegyelmi büntetésként elbocsátást szabnak ki, a határozat kézbesítésével egyidejűleg a munka végzése alól fel kell függeszteni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a határozat jogerőre emelkedéséig nem dolgozhat, -valamint azt is, hogyha munkáltató a teljes átlagkeresetét visszatartja. Az elbocsátást kimondó határozat ellen a dolgozó a kézbesítéstől számított 15 napon belül köriemmel fordulhat a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, ezért elhelyezkedési kötelezettség nem terheli, hiszen a döntőbizottság a vállalat intézkedését megváltoztathatja. A döntőbizottság határozata szintén nem jelenti az ügy végleges lezárását, hiszen ellenkeresetet lehet benyújtani a munkaügyi bírósághoz. A dolgozónak azonban a VMDB elutasító döntése után számolnia kell azzal, hogy a munkába állítására nem kerül sor. illetve annak elhúzódása miatt huzamosabb időn keresztül kereset nélkül marad, ezért az elsőfokú határozat meghozatalától kezdődően kárenyhítési kötelezettsége keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó keresetveszteségének elhárítása vagy csökkentése érdekében a korábbihoz képest hátrányosabb munkakörben is el kell, hogy helyezkedjen. Ha olvasónk a kárenyhítési kötelezettségével nem él, vállalnia kell annak következményeit. hogyha a bíróság ítélete is kedvezőtlen lesz. kiesett jövedelme megtérítésére volt munkáltatójától nem tarthat igényt. ® Szerkesztőségünkhöz több kérdés érkezett az iránt: melyek a szabályszerű végrendelet előírásai? A végrendelkező végakaratát írásban, közvégrendelet vagy magánvégrendelet formájában fejezheti ki. Mivel a köz- végrendeletet a bíróság vagy a közjegyző készíti el, annak előírásairól most nem szólunk. A magánvégrendelet készítésének szigorú szabályai vannak, amelyeket feltétlenül be kell tartani ahhoz, hogy az érvényes legyen. A magánvégrendeletet a vég- rendelkező vagy saját maga készíti, vagy más — nem hatósági — személlyel íratja meg. Az okmányt olyan nyelven lehet elkészíteni, amelyen ért a végrendelkező. A gyorsírással vagy a közönségestől eltérő, egyéb Írással készített végrendelet érvénytelen. Akkor lesz érvényes, ha abból kitűnik annak végrendeleti mi nösége, elkészítésének helye és ideje, továbbá a végrendelkező aláírása. Ha a végrendelkező az okmányt az elejétől a végéig kézírással maga írta, az érvényességhez tanúk jelenléte nem szükséges. Abban az esetben viszont, ha a végrendelet gépírással készült. vagy azt nem a végrendelkező írta le, az érvényességhez az is szükséges, hogy a végakaratot két tanú jelenlétében a végrendelkező aláírja, vagy ha ezt már előzőleg megtette, a tanúk előtt aláírását sajátjának ismerje el. A végrendeletet — e minősége feltüntetésével — a tanúknak is alá kell írniuk. A jogszabály a tanúkkal kapcsolatban külön előírásokat tartalmaz. Nem lehet végrendeleti tanú, aki a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes. Ugyancsak ki van zárva a kiskorú, a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló vagy írástudatlan személy a tanúság lehetőségéből. A tanú illetőleg hozzátartozója számára csak akkor lehet végrendelkezni, ha a végrendeletnek a rájuk vonatkozó részét a végrendelkező saját kezűleg írta, vagy ha azt még további két tanú aláírja. Nem tehet érvényes írásbeli magánvégrendeletet a korlátozottan cselekvőképes, a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van. A magánvégrendelet aláírás után a közjegyzőnél személyesen is letétbe helyezhető. Ilyen esetben a végrendelet érvényességéhez nincs szükség tanúkra, de a közjegyzővel közölni kell, hogy a letenni kívánt irat a megjelent személy végrendelete. 9 B. F. zebegényl olvasónk szomszédja egy kőkerítés létesítésével és a kerítés mögötti terület feltűnésével a talajviszonyokat megváltoztatta. A víz ezért most olvasónk telkére folyik. A telek csapadékvíz-elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményeken, továbbá a szomszédos telken, valamint a közterületen kárt (átázás, kimosás, talajerózió, stb.) ne okozzon, és a telek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza. Ha tehát a szomszéd által végzett tereprendezés következtében olvasónk kedvezőtlenebb helyzetbe került, mint korábban volt, hívja fel telekszomszédjának figyelmét a használatot gátló körülményekre és kérje annak megszüntetését. Megegyezés hiányában birtokháborítás miatt a tanács segítségét kell igénybe venni. Dr. Sinka Imre Tíz nap rendeletéi A szabad árformába tartozó árak (díjak) tervezett emelésének előzetes bejelentéséről rendelkezik a 30/1987. (VIII. 15.) MT r. A szövetkezetek magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozóinak premizálásáról szóló 17/1986. (X. 31.) ÁBMH sz. rendelkezést az ÁBMH elnöke módosította. A jogszabályok a Magyar Közlöny 35. számában találhatók. Az egészségügyről szóló 1972. évi 2-es törvénynek a gyógyító-megelőző eljárásra vonatkozó rendelkezése végrehajtásáról szóló jogszabályt módosította a 9/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet szól. Szeptember 1-jén lép hatályba az egészségügyminiszter 11'1987. (VIII. 19.) EüM számú rendelete az orvosbiológiai kutatásokról. A művi meddővé tétel szabályait a 12/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet tartalmazza. A gyógyszerkészítmények törzskönyvezéséről és a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszer- készítmények’•forgalomba hozataláról a 13/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet tartalmaz előírásokat. Magyarország és Ausztria között a büntetőügyekben hozott bírósági határozatok kölcsönös végrehajtásáról rendelkezik. az igazságügyi miniszter 6 1987. (VIII. 19.) IM számú rendelete. A mozgássérültek Pető András nevelőképző és nevelőintézetéről a 17/1987. (VIII. 19.) MM rendelet jelent meg. A jogszabályokat a Magyar Közlöny 1987. évi 36-os száma tartalmazza. Ibcslnta£lan smssikáltaték Pártfogók és pártfogoltak Kopogtatásomra gondterhelt arcok fordulnak az ajtó felé, s ez nem csoda: az utóbbi időben sokkal gyakrabban nyílik az ajtó a Fővárosi Bíróság hivatásos pártfogói csoportjánál, mint a korábbi években, többnyire azt jelezve, hogy megint egy állást kereső gondját kell megoldani. A számonkérés Az itt jelentkezők egy része — vannak köztük vidékiek is szép számmal — a szigorított őrizetből ideiglenesen elbocsátottak közül kerül ki, másokat a végrehajtható szabadságvesztést nem tartalmazó bírói ítéletek helyeztek pártfogói felügyelet aló, a harmadik csoport tagjairól pedig a büntetés-végrehajtási bíró döntött úgy: szabadulásuk után szükséges egy ideig figyelemmel kísérni további sorsukat. A cél azonban va- lamennyiüknél ugyanaz: megóvni őket attól, hogy visszakerüljenek a bűn útjára, segíteni a beilleszkedésüket. Csakhogy — bár a Fővárosi Bíróság pártfogói csoportja az átlagosnál jobb eredményeket könyvelhet el a pártfogoltak visszaeső bűnözővé válásának megakadályozásában —, mind több a gond a megfelelő munka- és lakhely megtalálásával. Azt hihetnénk, a visszaesést tükröző statisztika olyan mértékben javul, amennyire sikerül a kezdeti beilleszkedéshez segítséget nyújtani, de amint azt Nagy Zoltán, a — pedagógusokat, pszichológusokat és jogászokat magában foglaló — pártfogói csoport vezetője elmagyarázta: — Az összefüggés nem eny- nyire nyilvánvaló. Az utóbbi években 1300—1400 üggyel kell számolnunk, s ez nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy összesen tizennégyen vagyunk, s valamennyiünkre évente 50—60 más — a javító-nevelő munka ellenőrzésével kapcsolatos —• ügy is jut. így bizonyára elégedettek lehetünk azzal, hogy a mi párt- fogoltjaink nyolcvan százaléka nem válik visszaesővé a pártfogó felügyelet többnyire egyéves időtartama alatt. Ebben jelentős szerepe van annak, hogy szigorúan számon kérjük a pártfogoltak számára megállapított magatartási szabályok megtartását, s ha szükséges, kilátásba helyezzük a kedvezmények megvonását, illetve rendőri feljelentést teszünk. Akik feltételesen szabadultak — tapasztalva a rendszeres ellenőrzést — rendszerint nem kockáztatják meg, hogy könnyelműen elveszítsék az alig visszanyert szabadságot. Amit sikerült elérnünk, bizonyára jó eredmény. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a fő cél: ezek az emberek ellenőrzés nélkül is találják meg a helyüket az életben, s később se essenek vissza. És ez már nehezebb probléma, mert, a jelenlegi gazdasági szabályozók és jogszabályi megkötések miatt mind nehezebb megfelelő munkát és szállást találni nekik. A nagyüzemekben, ahol korábban tömegesen is fogadták őket, most visszatérő tapasztalatunk, hogy egyet-egyet is csak nagyon vonakodva vesznek fel. A gazdaság szempontjait természetesen nehéz volna vitatni, de azt már nehéz megérteni, hogy a segédmunkási és takarítói munkakörért is valóságos csatákat kell már vívni. Pedig el kell őket helyeznünk, hiszen ha nem dolgoznak, azzal szankciók járnak. Furcsa helyzet Beszélgetésünket egy pártfogolt érkezése szakítja meg, mint utóbb megtudom, hosz- szú a bűnlajstroma: tiltott határátlépésért, verekedésért, tartás elmulasztásáért és köz- veszélyes 'munkakerülésért töltött börtönben két évet. Most azért kellett bejönnie, hogy igazolja: folyamatosan dolgozik egy kisiparosnál. Amikor elmegy, dr. Schirling Ferenc büntetés-végrehajtási, bíró mondja el róla; — Kezdetben nem nagyon fűlt a foga a munkához, dé aztán belátta, hogy mellébeszéléssel, kifogásokkal nem sokra megy itt, és elhelyezkedett egy kisiparosnál. Az ilyen alkalmazásoknál p'ersze felvetődhet a gyanú, hogy fiktívek, éppen ezért megkívánjuk a kisiparosoknál dolgozóknál, hogy bemutassák a munkájukat igazoló fizetési jegyzéket. — Vele egyelőre nincs sok gond — mondja Nagy Zoltán. — Sokaknál azonban már azzal kezdődik, hogy nincs bejelentett lakásuk, s enélkül nem tudjuk őket elhelyezni. — És a munkásszállók? — .Éppen az a probléma, hogy oda nem jelentkezhetnek be. állandóra. Furcsa módon csak a VIII. kerületben lévő átmenei munkásszállóra lehet állandó jelleggel bejelenteni. ezután kereshetünk munkát, és — azzal a feltétellel, hogy az állandó lakcím az átmeneti szálló marad —, találhatunk a munkahelyhez közel eső szállót is, ahol aztán az illető valójában lakik. Ha nem is a mi gyakorlatunkban, de meg kell jegyezni, hogy további gondot jelentenek sok helyütt a volt állami gondozott fiatalok. Nem lehet őket ugyanis felvenni munkásszállásra, ha hatvan kilométeren belül van az állandó bejelentett lakásuk. holott köztudott, hogy ezek a bejelentések többnyire formálisak, s éppen az életkezdés megkönnyítését szolgálják. Például: az orvosi ellátás megkönnyítését. Az apropóról eszébe jut az a gond is, viszonylag gyakran megesik, hogy a börtönből szabadult megbetegszik, mielőtt munkát és lakást találna. — Ha nem annyira beteg, hogy kórházF ápolásra szorulna, de betegebb annál, hogy dolgozni tudjon, semmiféle anyagi segítségre nem számíthat, s ilyenkor kell találnunk valami kényszer- megoldást, ami persze — szabály nem lévén — semmiképpen sem lehet szabályos. De úgy tartjuk: a cél minden esetben a beilleszkedést megkönnyítő intézményes segítség, amelynek garantálnia kell a társadalomba való visszatérés első lépéseinek si* kerét. Elérhető cél? A szaporodó bizonytalansági tényezők mellett, és a nehezen megtartható rendelkezések között lavírozva is mindeddig siker koronázta az erőfeszítéseket, de Figyelmeztető, jel. hogy mind nehezebb eredményt elérni. Elhárító reflexek Az öcsém akkor már nem élt... ‘ A ' Gyermek kezébe adta a volánt Járművezetés halált okozó, tiltott átengedésének bűntette miatt vonja felelősségre rövidesen a bíróság Bolyán Imre 30 éves gödöllői karosszérialakatost. A tragikus baleset figyelmeztető mindazoknak, akik egy könnyelmű pillanatban felelőtlenül átengedik a volánt gyermekeknek vagy más, jogosítvánnyal nem rendelkező próbálkozónak. A strandról indultak A baleset halálos áldozata Malmos Örs 14 éves kisfiú. Súlyos sérüléseket szenvedett nővére, a 17 éves Barbara, valamint barátjuk, a 18 esztendős Jakab Attila is. A tragédia napján, június 6-an délután 15 órakor napsütéses, tiszta idő volt. A zöld Skoda személygépkocsi a délegyházi strandról indult utasaival és Bugyi község lakatlan területén, egy számozatlan földúton, majd a 4-es sóderbányához vezető, kavicscsal felszórt közúton haladt. Az eltúlzott, 80—100 kilométeres sebességű Skoda áttért a menetirány szerinti bal oldalra. majd többször megpördül- ve az eredeti haladási irányával szembefordulva felborult Malmos Barbara, aki nagyon súlyos töréses sérüléseket szenvedett, a kórházi ágyon így idézte fel a borzalmas nap emlékeit: — A szüleimmel és a testvéremmel délelőtt 10 óra tájban érkeztünk a délegyházi strandra. Kipakoltuk a cső— Hangsúlyozom, hogy a legnagyobb gond megfelelő munkahelyeket találni — mondja Nagy Zoltán. — Tavaly 260-an kerestek fel bennünket azok közül is, akiket nem helyeztek pártfogó felügyelet alá. A kiterjedt társadalmi pártfogói hálózat segítségével még mindenkit sikerült elhelyeznünk, de előbb- utóbb olyan megoldást kell keresni, ami lehetővé teszi, hogy egyes nagyüzemek tömegesen fogadják a pártfo- goltakat. Annál is inkább, mert a főváros helyzete még jobb is, mint a vidéké, ahol jóval kevesebb a munkaalkalom. A folyosón most is többen várnak, egyikük bírósági tárgyalásra váró tanúnak panaszolja, hogy miután hat évet ült, most még rakodómunkásnak sem vették fel, pedig újsághirdetésre jelentkezett. Alkalmi hallgatója kelletlen arccal fordul félre: — Gondolta volna meg korábban — mondja. — Ez már csak a maga baja. Valljuk be, ez a természetes reflex, amit nem is lehet rossz néven venni. És a tanú — akiről megtudom, hogy éppen negyedszer idézték be egy kiterjedt bűnügy tárgyalására, amelyben sokszorosan büntetett vádlottak szerepelnek —, az őt is érintő szélesebb összefüggések közül most éppen a humanitárius szempontokra nem fogékony, azok emlegetésével csak felpaprikázni lehetne. Igazán érthető. Csak az a baj, hogy a megoldáshoz jó lehetőségekkel rendelkező munkáltatók reflexei is mindinkább így működnek. Szöghy Katalin Olvasóink részére Ingyenes jogi tanácsadást tartunk minden csütörtökön 17—19 óra között Bp . vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. nogy majdnem a íamaK mentünk. Rövidesen pedig kiszállt a kocsiból és azt mondta, most már mi következünk. Attilának van jogosítványa, de úgy adódott, hogy előbb az öcsém ült a kormányhoz. Amikor átvette a volánt, Bolyán biztatta, hogy nyomjad a pedált, gyerünk gyorsabban! A sebességet is ő váltotta, mire felpörgött a kocsi 80—100 kilométerre. Én félni kezdtem, és kértem is, hogy menjünk lassabban, de akkor már késő volt. Arra emlékszem még, hogy Bolyán jobbra rántotta a kormányt. Azután csikorgást hallpttam, kövek pattogtak és felborultunk. Elvesztettem az eszméletemet. Amikor magamhoz tértem, azt láttam, hogy Bolyán Imre Attilát próbálta magához 'téríteni és- valami olyasmit mondott, hogy keljetek fel, ne bolondozzatok! Láttam az öcsémet a földön. Nagyon rosszul voltam, és fekve maradtam a kocsi mellett. Azután motorosok jöttek, és őket kérdeztem, hogy mi van az öcsémmel. Azt mondták, hogy már nem él. Rövidesen helikopterrel szállították a kórházba. Bolyán Imre volt az egyetlen a gépkocsiban, aki csak könnyebb, horzsolásos sérüléseket szenvedett. Ö társaival ellentétben nem repült ki az magjainkat es körülbelül egy óra múlva valaki bemutatta nekünk Bolyán Imrét. Ö hozott nekünk egy üveg vörösbort, később megebédeltünk, utána pedig apa lefeküdt. Mi Bolyán Imrével és az öcsémmel áteveztünk a tó túlsó partjára a barátunkhoz, Jakab Attilához, őt is fölvettük a csónakba, és visszafelé a gépkocsivezetésről beszélgettünk. Bolyán dicsekedett vele, hogy ő nagyon jól tud vezetni. Az öcsém megkérdezte tőle, hogy melyik a te kocsid. Megmutatta a zöld Skodát, ami elég rossz állapotban volt. örsi azt mondta rá: szóval az a te kocsid, az a béna. Mire ő kijelentette; majd megmutatom, hogy azzal is lehet jól menni! Felborultunk... — A parton valamennyien felöltöztünk és Bolyán Imre- azt mondta: ha kérdeznek, hová indulunk, mondjátok, hogy- focizni megyünk. Mi ketten- Attilával hátul ültünk, az i öcsém pedig a vezető mellett.- Bolyán olyan gyorsan indított, autóból, mert megóvta a biztonsági öv. A 14 éves Malmos Örs biztonsági öve azonban nem volt bekapcsolva! A vádlottak padjára került férfi a következőket vallotta a történtekről: Aznap már ittam — Aznap már ittam és ilyenkor nem szoktam volán mellé ülni, de sajnos akkor mégis megtettem. Amikor kihajtottunk a strandról, a gyerekek figyelmeztettek, hogy rossz felé megyek és akkor tértünk rá a sóderos útra. Megkérdeztem tőlük, hogy kinek van jogosítványa. Attila mondta, hogy ő már levizsgázott. Kértem, akkor vedd át a vezetést, azt felelte, majd később. Akkor adtam át Malmos Örsnek a volánt. Nem vettem észre, hogy teljesen gyakorlatlan a gépkAsi vezetésben. Többször is kértem, mielőtt megtörtént a baleset, hogy vegye vissza a gázt. Azután megcsúszott a kocsi és elsötétült előttem a világ. Bűnösnek érzem magam a történtekben. A tragikusan végződött kirándulás negyedik szereplője: Jakab Attila, a fiatal lányhoz hasonlóan azt vallotta, hogy Bolyán Imre nem lassúbb haladásra intette a gyereket, hanem éppen ellenkezőleg, arra biztatta: menjen sebesebben! A tragikus kimenetelű balesetet előidéző Bolyán Imre ügyét rövidesen tárgyalja a bíróság. Gál Judit
