Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-02 / 206. szám

PEST MEG VEI, 1987. SZEPTEMBER 2., SZERDA TANÁCSOK ■■■ Felelősség esz üzemi bcslesef bői e redő kárért Elhelyezkedési kötelezettség ® Magámrég- rendelet ® Csapadékvíz-elvezetés 9 L. I anyagbeszerző üzemi balesetet szenvedett. Vállalata a balesetért elismerte a felelős­ségét, azonban a kártérítési összeg megállapításánál figyel­men kívül hagyta, hogy olva­sónknak egy mellékfoglalkozá­sa is van, ahol szintén nem tu­dott dolgozni. Elmaradt jövedelemként a munkáltatónak azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azáltal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége miatt a baleset előtti kereseté­nek összegét nem éri el táp­pénze. Ha a dolgozónak kifi­zetett 100 százalékos baleseti táppénzen felül további elma­radt jövedelme van, megtérí­tésre tarthat igényt. Meg kell téríteni azt a dologi kárt is, amelyet a dolgozó a baleset so­rán szenvedett. A betegállo­mány során felmerült olyan költségeket is visszakövetelhe­ti, amelyek a sérelem elhárítá­sához voltak szükségesek. Mindezekből tehát az követ­kezik, hogy a dolgozó anyagi­lag hátrányos helyzetbe nem kerülhet balesete miatt, tehát megtérítendő jövedelemnek számít a másodállásban és mellékfoglalkozásban elért munkabére is. Ugyanez a sza­bály vonatkozik a másodállás­ban, illetve mellékfoglalkozás­ban elszenvedett üzemi bal­esetre is. 9 K. A.-né nagykőrösi taka- rítónöt munkahelye elbocsá­totta, ami véleménye szerint méltánytalan vele szemben, olvasónk a vállalat határozata ellen döntőbizottsághoz for­dult. Kérdése; az eljárás befe­jezéséig köteles-e elhelyez­kedni? Ha a dolgozóval szemben fe­gyelmi büntetésként elbocsá­tást szabnak ki, a határozat kézbesítésével egyidejűleg a munka végzése alól fel kell függeszteni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó a határozat jogerőre emelkedéséig nem dolgozhat, -valamint azt is, hogyha munkáltató a teljes átlagkeresetét visszatartja. Az elbocsátást kimondó határozat ellen a dolgozó a kézbesítés­től számított 15 napon belül köriemmel fordulhat a válla­lati munkaügyi döntőbizottság­hoz, ezért elhelyezkedési köte­lezettség nem terheli, hiszen a döntőbizottság a vállalat intéz­kedését megváltoztathatja. A döntőbizottság határozata szintén nem jelenti az ügy végleges lezárását, hiszen el­lenkeresetet lehet benyújtani a munkaügyi bírósághoz. A dolgozónak azonban a VMDB elutasító döntése után számol­nia kell azzal, hogy a munká­ba állítására nem kerül sor. il­letve annak elhúzódása miatt huzamosabb időn keresztül ke­reset nélkül marad, ezért az el­sőfokú határozat meghozatalá­tól kezdődően kárenyhítési kö­telezettsége keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó kere­setveszteségének elhárítása vagy csökkentése érdekében a korábbihoz képest hátrányo­sabb munkakörben is el kell, hogy helyezkedjen. Ha olvasónk a kárenyhítési kötelezettségével nem él, vál­lalnia kell annak következ­ményeit. hogyha a bíróság íté­lete is kedvezőtlen lesz. ki­esett jövedelme megtérítésére volt munkáltatójától nem tart­hat igényt. ® Szerkesztőségünkhöz több kérdés érkezett az iránt: me­lyek a szabályszerű végrende­let előírásai? A végrendelkező végakara­tát írásban, közvégrendelet vagy magánvégrendelet formá­jában fejezheti ki. Mivel a köz- végrendeletet a bíróság vagy a közjegyző készíti el, annak elő­írásairól most nem szólunk. A magánvégrendelet készí­tésének szigorú szabályai van­nak, amelyeket feltétlenül be kell tartani ahhoz, hogy az ér­vényes legyen. A magánvégrendeletet a vég- rendelkező vagy saját maga készíti, vagy más — nem ha­tósági — személlyel íratja meg. Az okmányt olyan nyel­ven lehet elkészíteni, amelyen ért a végrendelkező. A gyors­írással vagy a közönségestől eltérő, egyéb Írással készített végrendelet érvénytelen. Ak­kor lesz érvényes, ha abból ki­tűnik annak végrendeleti mi nösége, elkészítésének helye és ideje, továbbá a végrendelke­ző aláírása. Ha a végrendel­kező az okmányt az elejétől a végéig kézírással maga írta, az érvényességhez tanúk jelenléte nem szükséges. Abban az esetben viszont, ha a végrendelet gépírással ké­szült. vagy azt nem a végren­delkező írta le, az érvényesség­hez az is szükséges, hogy a végakaratot két tanú jelenlé­tében a végrendelkező aláírja, vagy ha ezt már előzőleg meg­tette, a tanúk előtt aláírását sajátjának ismerje el. A vég­rendeletet — e minősége fel­tüntetésével — a tanúknak is alá kell írniuk. A jogszabály a tanúkkal kapcsolatban külön előírásokat tartalmaz. Nem lehet végren­deleti tanú, aki a végrendel­kező személyazonosságának ta­núsítására nem képes. Ugyan­csak ki van zárva a kiskorú, a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló vagy írástudatlan személy a tanúság lehetőségéből. A tanú illetőleg hozzátartozója számára csak akkor lehet végrendelkezni, ha a végrendeletnek a rájuk vonatkozó részét a végrendel­kező saját kezűleg írta, vagy ha azt még további két tanú aláírja. Nem tehet érvényes írásbeli magánvégrendeletet a korlátozottan cselekvőképes, a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra, vagy nevé­nek aláírására képtelen álla­potban van. A magánvégrendelet alá­írás után a közjegyzőnél sze­mélyesen is letétbe helyezhető. Ilyen esetben a végrendelet ér­vényességéhez nincs szükség tanúkra, de a közjegyzővel kö­zölni kell, hogy a letenni kí­vánt irat a megjelent személy végrendelete. 9 B. F. zebegényl olvasónk szomszédja egy kőkerítés léte­sítésével és a kerítés mögötti terület feltűnésével a talajvi­szonyokat megváltoztatta. A víz ezért most olvasónk telkére fo­lyik. A telek csapadékvíz-elveze­tési rendszerét úgy kell kiala­kítani, hogy a víz a terepen és az építményeken, továbbá a szomszédos telken, valamint a közterületen kárt (átázás, ki­mosás, talajerózió, stb.) ne okozzon, és a telek rendelte­tésszerű használatát ne aka­dályozza. Ha tehát a szomszéd által végzett tereprendezés következtében olvasónk ked­vezőtlenebb helyzetbe került, mint korábban volt, hívja fel telekszomszédjának figyelmét a használatot gátló körülmé­nyekre és kérje annak meg­szüntetését. Megegyezés hiá­nyában birtokháborítás miatt a tanács segítségét kell igény­be venni. Dr. Sinka Imre Tíz nap rendeletéi A szabad árformába tartozó árak (díjak) tervezett emelé­sének előzetes bejelentéséről rendelkezik a 30/1987. (VIII. 15.) MT r. A szövetkezetek magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozóinak premizálásáról szóló 17/1986. (X. 31.) ÁBMH sz. rendelkezést az ÁBMH el­nöke módosította. A jogsza­bályok a Magyar Közlöny 35. számában találhatók. Az egészségügyről szóló 1972. évi 2-es törvénynek a gyógyító-megelőző eljárásra vonatkozó rendelkezése végre­hajtásáról szóló jogszabályt módosította a 9/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet. A gyógyszernek nem minő­sülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásá­ról és forgalomba hozataláról a 10/1987. (VIII. 19.) EüM rende­let szól. Szeptember 1-jén lép ha­tályba az egészségügyminisz­ter 11'1987. (VIII. 19.) EüM számú rendelete az orvosbio­lógiai kutatásokról. A művi meddővé tétel sza­bályait a 12/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet tartalmazza. A gyógyszerkészítmények törzskönyvezéséről és a törzs­könyvbe bejegyzett gyógyszer- készítmények’•forgalomba ho­zataláról a 13/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet tartalmaz elő­írásokat. Magyarország és Ausztria között a büntetőügyekben ho­zott bírósági határozatok köl­csönös végrehajtásáról rendel­kezik. az igazságügyi minisz­ter 6 1987. (VIII. 19.) IM szá­mú rendelete. A mozgássérültek Pető And­rás nevelőképző és nevelőin­tézetéről a 17/1987. (VIII. 19.) MM rendelet jelent meg. A jogszabályokat a Magyar Köz­löny 1987. évi 36-os száma tartalmazza. Ibcslnta£lan smssikáltaték Pártfogók és pártfogoltak Kopogtatásomra gondter­helt arcok fordulnak az ajtó felé, s ez nem csoda: az utóbbi időben sokkal gyak­rabban nyílik az ajtó a Fő­városi Bíróság hivatásos párt­fogói csoportjánál, mint a korábbi években, többnyire azt jelezve, hogy megint egy állást kereső gondját kell megoldani. A számonkérés Az itt jelentkezők egy része — vannak köztük vidékiek is szép számmal — a szigorított őrizetből ideiglenesen elbo­csátottak közül kerül ki, má­sokat a végrehajtható sza­badságvesztést nem tartalma­zó bírói ítéletek helyeztek pártfogói felügyelet aló, a harmadik csoport tagjairól pedig a büntetés-végrehajtási bíró döntött úgy: szabadulá­suk után szükséges egy ideig figyelemmel kísérni további sorsukat. A cél azonban va- lamennyiüknél ugyanaz: meg­óvni őket attól, hogy vissza­kerüljenek a bűn útjára, se­gíteni a beilleszkedésüket. Csakhogy — bár a Főváro­si Bíróság pártfogói csoportja az átlagosnál jobb eredmé­nyeket könyvelhet el a párt­fogoltak visszaeső bűnözővé válásának megakadályozásá­ban —, mind több a gond a megfelelő munka- és lakhely megtalálásával. Azt hihetnénk, a vissza­esést tükröző statisztika olyan mértékben javul, amennyire sikerül a kezdeti beilleszke­déshez segítséget nyújtani, de amint azt Nagy Zoltán, a — pedagógusokat, pszichológu­sokat és jogászokat magában foglaló — pártfogói csoport vezetője elmagyarázta: — Az összefüggés nem eny- nyire nyilvánvaló. Az utóbbi években 1300—1400 üggyel kell számolnunk, s ez nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy összesen tizennégyen vagyunk, s valamennyiünkre évente 50—60 más — a javí­tó-nevelő munka ellenőrzésé­vel kapcsolatos —• ügy is jut. így bizonyára elégedettek le­hetünk azzal, hogy a mi párt- fogoltjaink nyolcvan százalé­ka nem válik visszaesővé a pártfogó felügyelet többnyire egyéves időtartama alatt. Eb­ben jelentős szerepe van an­nak, hogy szigorúan számon kérjük a pártfogoltak számá­ra megállapított magatartási szabályok megtartását, s ha szükséges, kilátásba helyez­zük a kedvezmények megvo­nását, illetve rendőri feljelen­tést teszünk. Akik feltétele­sen szabadultak — tapasztal­va a rendszeres ellenőrzést — rendszerint nem kockáztatják meg, hogy könnyelműen elve­szítsék az alig visszanyert sza­badságot. Amit sikerült elérnünk, bi­zonyára jó eredmény. De nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a fő cél: ezek az emberek ellenőrzés nélkül is találják meg a helyüket az életben, s később se essenek vissza. És ez már nehezebb probléma, mert, a jelenlegi gazdasági szabályozók és jog­szabályi megkötések miatt mind nehezebb megfelelő munkát és szállást találni ne­kik. A nagyüzemekben, ahol ko­rábban tömegesen is fogadták őket, most visszatérő tapasz­talatunk, hogy egyet-egyet is csak nagyon vonakodva vesz­nek fel. A gazdaság szem­pontjait természetesen nehéz volna vitatni, de azt már ne­héz megérteni, hogy a segéd­munkási és takarítói munka­körért is valóságos csatákat kell már vívni. Pedig el kell őket helyeznünk, hiszen ha nem dolgoznak, azzal szank­ciók járnak. Furcsa helyzet Beszélgetésünket egy párt­fogolt érkezése szakítja meg, mint utóbb megtudom, hosz- szú a bűnlajstroma: tiltott határátlépésért, verekedésért, tartás elmulasztásáért és köz- veszélyes 'munkakerülésért töltött börtönben két évet. Most azért kellett bejönnie, hogy igazolja: folyamatosan dolgozik egy kisiparosnál. Amikor elmegy, dr. Schirling Ferenc büntetés-végrehajtási, bíró mondja el róla; — Kezdetben nem nagyon fűlt a foga a munkához, dé aztán belátta, hogy mellébe­széléssel, kifogásokkal nem sokra megy itt, és elhelyez­kedett egy kisiparosnál. Az ilyen alkalmazásoknál p'ersze felvetődhet a gyanú, hogy fiktívek, éppen ezért megkí­vánjuk a kisiparosoknál dol­gozóknál, hogy bemutassák a munkájukat igazoló fizetési jegyzéket. — Vele egyelőre nincs sok gond — mondja Nagy Zoltán. — Sokaknál azonban már azzal kezdődik, hogy nincs bejelentett lakásuk, s enélkül nem tudjuk őket elhelyezni. — És a munkásszállók? — .Éppen az a probléma, hogy oda nem jelentkezhet­nek be. állandóra. Furcsa mó­don csak a VIII. kerületben lévő átmenei munkásszállóra lehet állandó jelleggel beje­lenteni. ezután kereshetünk munkát, és — azzal a felté­tellel, hogy az állandó lak­cím az átmeneti szálló marad —, találhatunk a munkahely­hez közel eső szállót is, ahol aztán az illető valójában la­kik. Ha nem is a mi gyakor­latunkban, de meg kell je­gyezni, hogy további gondot jelentenek sok helyütt a volt állami gondozott fiatalok. Nem lehet őket ugyanis fel­venni munkásszállásra, ha hatvan kilométeren belül van az állandó bejelentett laká­suk. holott köztudott, hogy ezek a bejelentések többnyire formálisak, s éppen az élet­kezdés megkönnyítését szol­gálják. Például: az orvosi el­látás megkönnyítését. Az apropóról eszébe jut az a gond is, viszonylag gyakran megesik, hogy a börtönből szabadult megbetegszik, mi­előtt munkát és lakást talál­na. — Ha nem annyira beteg, hogy kórházF ápolásra szo­rulna, de betegebb annál, hogy dolgozni tudjon, semmi­féle anyagi segítségre nem számíthat, s ilyenkor kell ta­lálnunk valami kényszer- megoldást, ami persze — sza­bály nem lévén — semmikép­pen sem lehet szabályos. De úgy tartjuk: a cél minden esetben a beilleszkedést meg­könnyítő intézményes segít­ség, amelynek garantálnia kell a társadalomba való visszatérés első lépéseinek si* kerét. Elérhető cél? A szaporodó bizonytalansági tényezők mel­lett, és a nehezen megtartha­tó rendelkezések között laví­rozva is mindeddig siker ko­ronázta az erőfeszítéseket, de Figyelmeztető, jel. hogy mind nehezebb eredményt elérni. Elhárító reflexek Az öcsém akkor már nem élt... ‘ A ' Gyermek kezébe adta a volánt Járművezetés halált okozó, tiltott átengedésének bűntette miatt vonja felelősségre rövidesen a bíróság Bolyán Imre 30 éves gödöllői karosszérialakatost. A tragikus baleset figyel­meztető mindazoknak, akik egy könnyelmű pillanatban fele­lőtlenül átengedik a volánt gyermekeknek vagy más, jogo­sítvánnyal nem rendelkező próbálkozónak. A strandról indultak A baleset halálos áldozata Malmos Örs 14 éves kisfiú. Súlyos sérüléseket szenvedett nővére, a 17 éves Barbara, va­lamint barátjuk, a 18 eszten­dős Jakab Attila is. A tragédia napján, június 6-an délután 15 órakor nap­sütéses, tiszta idő volt. A zöld Skoda személygépkocsi a délegyházi strandról indult utasaival és Bugyi község la­katlan területén, egy számo­zatlan földúton, majd a 4-es sóderbányához vezető, kavics­csal felszórt közúton haladt. Az eltúlzott, 80—100 kilométe­res sebességű Skoda áttért a menetirány szerinti bal oldal­ra. majd többször megpördül- ve az eredeti haladási irányá­val szembefordulva felborult Malmos Barbara, aki na­gyon súlyos töréses sérülése­ket szenvedett, a kórházi ágyon így idézte fel a borzal­mas nap emlékeit: — A szüleimmel és a test­véremmel délelőtt 10 óra táj­ban érkeztünk a délegyházi strandra. Kipakoltuk a cső­— Hangsúlyozom, hogy a legnagyobb gond megfelelő munkahelyeket találni — mondja Nagy Zoltán. — Ta­valy 260-an kerestek fel ben­nünket azok közül is, akiket nem helyeztek pártfogó fel­ügyelet alá. A kiterjedt tár­sadalmi pártfogói hálózat se­gítségével még mindenkit si­került elhelyeznünk, de előbb- utóbb olyan megoldást kell keresni, ami lehetővé teszi, hogy egyes nagyüzemek tö­megesen fogadják a pártfo- goltakat. Annál is inkább, mert a főváros helyzete még jobb is, mint a vidéké, ahol jóval kevesebb a munkaalka­lom. A folyosón most is többen várnak, egyikük bírósági tár­gyalásra váró tanúnak pana­szolja, hogy miután hat évet ült, most még rakodómunkás­nak sem vették fel, pedig új­sághirdetésre jelentkezett. Al­kalmi hallgatója kelletlen arccal fordul félre: — Gondolta volna meg ko­rábban — mondja. — Ez már csak a maga baja. Valljuk be, ez a természe­tes reflex, amit nem is lehet rossz néven venni. És a ta­nú — akiről megtudom, hogy éppen negyedszer idézték be egy kiterjedt bűnügy tárgya­lására, amelyben sokszorosan büntetett vádlottak szerepel­nek —, az őt is érintő széle­sebb összefüggések közül most éppen a humanitárius szempontokra nem fogékony, azok emlegetésével csak fel­paprikázni lehetne. Igazán érthető. Csak az a baj, hogy a megoldáshoz jó lehetőségekkel rendelkező munkáltatók reflexei is mind­inkább így működnek. Szöghy Katalin Olvasóink részére Ingyenes jogi tanácsadást tartunk min­den csütörtökön 17—19 óra kö­zött Bp . vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. nogy majdnem a íamaK men­tünk. Rövidesen pedig kiszállt a kocsiból és azt mondta, most már mi következünk. Attilának van jogosítványa, de úgy adódott, hogy előbb az öcsém ült a kormányhoz. Ami­kor átvette a volánt, Bolyán biztatta, hogy nyomjad a pe­dált, gyerünk gyorsabban! A sebességet is ő váltotta, mire felpörgött a kocsi 80—100 ki­lométerre. Én félni kezdtem, és kértem is, hogy menjünk lassabban, de akkor már ké­ső volt. Arra emlékszem még, hogy Bolyán jobbra rántotta a kormányt. Azután csikorgást hallpttam, kövek pattogtak és felborultunk. Elvesztettem az eszméletemet. Amikor magam­hoz tértem, azt láttam, hogy Bolyán Imre Attilát próbálta magához 'téríteni és- valami olyasmit mondott, hogy kelje­tek fel, ne bolondozzatok! Lát­tam az öcsémet a földön. Na­gyon rosszul voltam, és fekve maradtam a kocsi mellett. Azután motorosok jöttek, és őket kérdeztem, hogy mi van az öcsémmel. Azt mondták, hogy már nem él. Rövidesen helikopterrel szállították a kórházba. Bolyán Imre volt az egyet­len a gépkocsiban, aki csak könnyebb, horzsolásos sérülé­seket szenvedett. Ö társaival ellentétben nem repült ki az magjainkat es körülbelül egy óra múlva valaki bemutatta nekünk Bolyán Imrét. Ö ho­zott nekünk egy üveg vörös­bort, később megebédeltünk, utána pedig apa lefeküdt. Mi Bolyán Imrével és az öcsémmel áteveztünk a tó túl­só partjára a barátunkhoz, Ja­kab Attilához, őt is fölvettük a csónakba, és visszafelé a gépkocsivezetésről beszélget­tünk. Bolyán dicsekedett ve­le, hogy ő nagyon jól tud ve­zetni. Az öcsém megkérdezte tőle, hogy melyik a te kocsid. Megmutatta a zöld Skodát, ami elég rossz állapotban volt. örsi azt mondta rá: szóval az a te kocsid, az a béna. Mire ő kijelentette; majd megmu­tatom, hogy azzal is lehet jól menni! Felborultunk... — A parton valamennyien felöltöztünk és Bolyán Imre- azt mondta: ha kérdeznek, ho­vá indulunk, mondjátok, hogy- focizni megyünk. Mi ketten- Attilával hátul ültünk, az i öcsém pedig a vezető mellett.- Bolyán olyan gyorsan indított, autóból, mert megóvta a biz­tonsági öv. A 14 éves Malmos Örs biztonsági öve azonban nem volt bekapcsolva! A vád­lottak padjára került férfi a következőket vallotta a tör­téntekről: Aznap már ittam — Aznap már ittam és ilyenkor nem szoktam volán mellé ülni, de sajnos akkor mégis megtettem. Amikor ki­hajtottunk a strandról, a gye­rekek figyelmeztettek, hogy rossz felé megyek és akkor tértünk rá a sóderos útra. Megkérdeztem tőlük, hogy ki­nek van jogosítványa. Attila mondta, hogy ő már levizsgá­zott. Kértem, akkor vedd át a vezetést, azt felelte, majd ké­sőbb. Akkor adtam át Mal­mos Örsnek a volánt. Nem vettem észre, hogy teljesen gyakorlatlan a gépkAsi veze­tésben. Többször is kértem, mielőtt megtörtént a baleset, hogy vegye vissza a gázt. Az­után megcsúszott a kocsi és elsötétült előttem a világ. Bű­nösnek érzem magam a tör­téntekben. A tragikusan végződött ki­rándulás negyedik szereplője: Jakab Attila, a fiatal lányhoz hasonlóan azt vallotta, hogy Bolyán Imre nem lassúbb ha­ladásra intette a gyereket, ha­nem éppen ellenkezőleg, arra biztatta: menjen sebesebben! A tragikus kimenetelű bal­esetet előidéző Bolyán Imre ügyét rövidesen tárgyalja a bíróság. Gál Judit

Next

/
Thumbnails
Contents