Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

1987. SZEPTEMBER 16., SZERDA JotsI TANÁCSOK Családi páflék a feleség f&gán © A táp­pénzelőzmény © Szolgálata lakás kfürEtése A haszonélvezet átengedése • A megsze­rezhető föld mértéke © Nyugdífkorlátozás alá nem eső munkakörök • V. F.-né ceglédi olvasónk férje Jogán kapta a családi pót­lékot. A házastársa munkavi­szonya azonban idóköben meg­szűnt és ezért olvasónk kérte munkahelyétől a családi pótlék folyósítását. Kérelmét elutasí­tották, azzal, hogy csak a kü­lön élő házastársnak fizethető az anya jogán a családi pótlék. Olvasónk munkahelyén nem vették figyelembe a jogsza- báyt, mely szerint a feleség jogén jár a családi pótlék, ha arra a férj nem jogosult, vagy gyermekéről már legalább két hónapja nem gondoskodik, szi­gorított javító-nevelő munkát végez, illetőleg ha a feleség magasabb összegű családi pót­lékra jogosult. Ezt a rendelke­zést az élettársra is alkalmazni kell. Ha a családi pótlékot igénylő személyében változás következik be, az igénybeje­lentésre vonatkozó szabályok aaerint kell eljárni. Az üzemi kifizetőhelyen tett bejelentés alapján Olvasónknak folyósíta­ni kéll a családi pótlékot. 9 H. P. hévízgyörki lakos le- százalékolás előtt áll. Munká­lván azt a felvilágosítást kap­ta, hogy nem Illeti meg egy évig a táppénz, mivel „táp­pénzelőzménye” van. Olvasónk az iránt érdeklődik, mi a táp­pénzelőzmény? A táppénz a betegség tarta­mára, legfeljebb azonban egy éven keresztül jár. Ha a meg­betegedés gümőkór miatt kö­vetkezett be, a táppénz két éven keresztül illeti meg a be­teget. (A gyermeküket ápoló anyákra vonatkozó szabályok­tól most eltekintünk.) Előfordulhat olyan eset is. hogy valaki a megbetegedése előtt nem volt folyamatosan egy (két) éven belül biztositym, Iyenkor csak annyi napon, át kaphat táppénzt, ahány napot* a megbetegedés előtt dolgozott. E szabálytól eltérően a mun­kában töltött napok tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy Iskolai tanulmányainak meg­szűnését követő 180 napon be­lül biztosított lesz és megbete­gedéséig nincs megszakítása. Ha a betegség napjától vissza­számított 365 napon belül a dolgozó már korábban is táppénzt kapott, ezek napjait le kell vonni az egy (két) éves táppénzfizetési időszakból. Ez a tápoénzelőzmény. 9 V. I,. vasad! lakos az iránt érdeklődik, hogy szolgálati la­kásának kiürítése esetén meg- Uleti-e őt a térítés vagy sem? A szolgálati lakás bérlőjé­nek lakás-használatbavételi díjat nem kell fizetnie. így az az általános szabály, hogy ha a lakással rendelkező szervnél megszűnik a szolgálati viszo-% nya, akkor térítés sem illeti meg. Abban az esetben azon­ban, ha a szolgálati lakás bér­lője elhelyezésre tarthat igényt (mert korábban saját lakása volt, a lakást igénybe vették stb.), a bérbeadótól megfelelő másik lakásra tarthat igényt. Ez a lakás akkor megfelelő, ha ugyanabban a városban , (községben) van, mint a kiürí­tendő, és rendelkezik annyi la­kószobával, mint amennyi a szolgálati lakásban van. A fel­ajánlott lakást akkor is el kell fogadnia, ha az egy komfort- fokozattal alacsonyabb, mint a régi, és csak a lakásigény alsó határát elégíti ki. Ilyen esetben a bérlő pénzbeni térítésre tart­hat igényt. A felek ettől élté főén úgy is megállapodhatnak, hogy a bérlőt szolgálati lakás helyett kizárólag pénzzel kár­pótolják. Ennek mértékét a fe­lek megállapodása határozza meg. © B. E. vecsési olvasónknak lakást vásároltak a szülei, az­zal, hogy kikötötték a holtí? tartó haszonélvezetet. Olvasónk édesapja most a lakást ki akar­ja adni, holott azt ők is hasz­nálni kívánják. A haszonélvező a más tulaj­donában levő dolgot használ- .hatja. A jogosultat megilletik a dolog hasznai, terhelik vi­szont a dolog használatával kapcsolatos költségek, és neki kell fizetni az adót is. A ha­szonélvezet személyhez kötött, tehát ezt a jogot másra átru­házni nem lehet. Annak azon­ban nincs akadálya, hogy a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedje. Az át­engedés vagy ingyenes, vagy ellenérték fejében történik. A haszonélvezetet nemcsak kí­vülállónak, hanem a tulajdo­nos részére is át lehet enged­ni. A tulajdonos vagy fizet a haszonélvezetért, vagy nem. Előfordulhat, hogy a haszon- élvező és a tulajdonos közötti viszony megromlása miatt a haszonélvező mást akar a ház­ba fogadni díjfizetés ellenében, és a tulajdonos ez ellen tilta­kozik. Erre az esetre nézve úgy rendelkezik a polgári törvény- könyv, hogy a haszonélvező el- lenértók fejében csak akkor engedheti át a haszonélvezeti jog gyakorlását, ha arra a tu­lajdonos — azonos feltételek mellett — nem tart igényt. 0 B. V. tóalmás! nyugdíjas külterületi földet akar értéke­síteni. A föld nagysága azon­ban meghaladja a jogszabály­ban előirt mértéket. Milyen esetben lebet eltérni ettől a szabálytól? Mint lentebb ismertetjük, a most hatályba lépett földtör­vény a földek forgalmára új szabályokat állapított meg. Ezek értelmében egységesen 6000 négyzetméter külterületi föld képezheti adásvétel tár­gyát. A kiemelt adottságú, és a különösen kedvezőtlen hely­ségeknél azonban ettől eltérő szabályok érvényesülnek. Az előbbieknél 3000, míg az utób­biaknál 30 000 négyzetméter a megszerezhető föld felső hatá­ra. Azt, hogy az adott telepü­lésnél ezek az eltérő, rendel­kezések éfvény&üineít-e,''azll-f földhivatalnál vezetőt) nyilvántartásból tudja meg az érdeklődő. Azokban az esetek­ben azonban, amikor a földte­rület meghaladja a maximu­mot és nem osztható meg, a tulajdonszerzési korlátozás alól a földhivatal felmentést adhat. ® K. L. az iránt érdeklődik, hogy nyugdíjának korlátozása mellett hány órát dolgozhat és mennyit kereshet takarítói munkakörben? A Jelenlegi szabályok szerint idő- és keresetkorlátozás nél­kül foglalkoztatható: — az alsófokú nevelési-ok­tatási intézményeknél az óvó­nő, a pedagógus, valamint a gyermekintézményeknél a daj­ka — a folyamatosan üzemelő egészségügyi és szociális intéz­ményeknél a szakdolgozó — a portás, az éjjeliőr, a telepőr, az öltözőőr, a parkőr, a csatornaőr, a mezőőr, a hegy­őr, a vadőr, a halőr, a rendész (fizikai), a fűtő, valamint a ta­karító, — a házfelügyelő és a köz­ponti gondnokságon a gond­nok, — az OAÁH felügyelete alá tartozó vállalatok jutalékos hulladékgyűjtő, — a fizikai munkakörök, a kézimunka-igényes növények betakarítása kapcsán a mező- gazdasági nagiizemeknél min­den évben július 15. és no­vember 15. között. Dr. Sinka Imre Mi közölhető a Az orvosi titoktartás A gyógyítás sikere Az állampolgároknak alap­vető emberi joguk, hogy tit­kaikat megőrizhessék, ugyan­akkor az is, hogy saját és hoz­zátartozóik helyzetével tisztá­ban legyenek és ennek céljá­ból erről — ha azt csak az or­vos ismerheti —, tőle tájékoz­tatást kapjanak. Másodlagos, de szintén fontos érdek, hogy a beteg és hozzátartozója (gon­dozója) pontos információt kapjon a beteg állapotáról és gyógykezeléssel kapcsolatos teendőkről, minthogy nagy­mértékben függ a gyógyítás sikere attól, hogy mennyire tartják be a kezeléssel kapcso­latos utasításokat. Az orvosnak az általa kezelt beteg gyógykezelése érdekében — ha szükséges — gondo­zóját a betegségről és a beteg állapotáról megfelelő módon tájékoztatni kell. Indokolt eset­ben a beteg érdekében ettől eltekinthet. A fő szabály az, hogy az or­vosnak a beteget tájékoztatni kell, és csak kisegítő szabály az, amely szerint az orvos ért­től eltekinthet, két eset együt­tes fennállása esetén: a) a tá­jékoztatástól el tekintés indo­TlZ NAP RENDELETÉI Büntetések. A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet módosította az El­nöki Tanács. Polgári jogszabályok. Az 1987. évi 11-es törvényerejű rendelet módosított egyes polgári jogi szabályokat. En­nek következtében a PTK az alapítványra vonatkozó sza­bályokkal is kiegészült. Vadgazdálkodás. Az erdők­ről és a vadgazdálkodásról szó­ló 1961. évi VII-es törvény végrehajtására kiadott 73/1981. íXII. 29.) Mt. számú rendele­tet módosította a Miniszterta­nács. Ingatlanok. Az állami tulaj­donban levő ingatlanok keze­lésével, valamint a magánsze­mélyek lakás-, üdülő-, lakó­telek-, üdülőtelek- és termő­földtulajdonával kapcsolatos kérdéseket szabályozza a 6/1987. (IX. 1.) ÉVM—MÉM— IM—PM-rendelet. Jogellenesen. A 7/1987. (IX. 1.) IM-rendelet a jogellenesen külföldön tartózkodó magán- személyek ingatlanának átszál­lásáról' rendelkezik. Útiköltség. Az általános Is­kolai tanulókat megillető úti­költség-térítési feltételeket a 19/1987. (IX. 1.) MM-rendelet állapítja meg. Illeték. Az illetékfizetési jogszabályt módosította a 42/1987. (IX. 1.) PM-rendelet. Az ismertetett jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 38-as számában találhatók meg. Szeptember elsejétől Hatályos as új föSdkódex SZEPTEMBF.lt elsejétől ha­tályos a főidről szóló 1987. évi I. törvény, és a végrehajtása szabályokat tartalmazó 26/1987. (VII. 30.) számú miniszterta­nácsi rendelet. A törvény össz­hangot teremt a földdel vala­milyen formában kapcsolat­ban levő valamennyi jogsza­bállyal, s a társadalmi-gazda­sági fejlődésürik követelmé­nyeivel. Hosszú távra átfo­góan és egységesen szabályoz­za az ingatlanok tulajdonát, használatát, hasznosítását, for­galmát és védelmét. A haté­konyabb gazdálkodás érdeké­ben feloldja az indokolatlan megkötöttségeket.. Bővíti a jogszabály az állami tulajdon kezelőinek jogait. Lehetővé teszi a kezelőnek az állami és a szövetkezeti föld tulaj­donának átruházásét megha­tározott feltételek mellett gaz­dálkodó szervezetekre, társa­dalmi szervezetre. Kártalaní­tásra is nyílik lehetőség a ke­zelői jog visszavonása esetén. Magánszemély csak kivéte­lesei), a jogszabályban megha­tározott esetekben szerezhet tulajdonjogot állami, szövet­kezeti tulajdonon. Például ta­nyára, a hozzá tartozó legfel­jebb hatezer négyzetméter nagyságú földre, nagyüzemi mezőgazdasági művelésre al­kalmatlan termőföldre. Ma­gánszemély lakás, üdülő, la­kótelek, üdülőtelek tulajdon­jogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulaj­donában egy lakás vagy lakó­telek és egy üdülő vagy üdü­lőtelek legyen. A törvény vég­rehajtási rendelkezése szerint a tizennegyedik életévét be­töltött kiskorú gyermek azon­ban egy további lakótelket vagy lakást szerezhet. A több­letingatlanra az elidegenítési kötelezettség változatlanul fennáll. Ez alól indokolt eset­ben a tanács adhat felmentést. Rendezi a törvény a mező- gazdasági szövetkezetbe be­vitt föld tulajdonjogi kérdé­seit, a megváltás, a vételre való felajánlás eseteit. A termelőszövetkezetbe be­vitt föld a tsz közös használa­tába kerül, a tag tulajdonjo­ga azonban fennmarad. Föld­jét nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, hatósági jóvá­hagyással azonban elcserélhe­ti a tsz nagyüzemi mezőgazda- sági művelésre alkalmatlan földjével. A közös használat­ba került föld, az Illetmény­föld, a háztáji föld és a föld­haszonbérlet kérdéseit is sza­bályozza a törvény. Az illet­ményföld a hatezer négyzet- métert nem haladhatja meg. Rendezi a földcserét, lehető­séget biztosít az értékkülönbö­zet megtérítésére. Földrende­zésbe a zártkert nem vonható be, ha a földnek több mint ötven százaléka magánszemé­lyek tulajdonában van. A föld hasznosítása és vé­delme népgazdasági érdek. Előírja a törvény, hogy a használó köteles a termőföl­det a művelési ágának meg­felelően hasznosítani, és föld termékenységének fenntartá­sáról, illetőleg növeléséről gon­doskodni. A művelést ág meg­változtatását, illetőleg a ko­rábban a termelésből kivont földön más célú használat megszüntetését a földhivatal­nak be kell jelenteni. Nem le­het olyan tevékenységet foly­tatni, amely a termőföld mi­nőségének romlását okozza. A mezőgazdasági termelés­ből engedély nélkül kivont termőföldet eredeti állapotba kell visszahelyezni. Ilyen esetben, továbbá a termőföld minőségében okozott kár ese­tén a kártalanításon felü’ egyszeri földvédelmi járulé­kot kell fizetni. Aki a termő­földet neki felróhatóan nem hasznosítja, nem tartja be a talajvédelmi előírásokat, a termőföldet káros anyagokkal szennyezi stb., arra a földhi­vatal föUlbírságot vethet ki. A földvédelmi járulék és < a bírság fizetése alól felmentés és kedvezmény nem adható. Kártalanítás nélkül állami tu­lajdonba kerül a termőföld, illetőleg a kezelői jogot vissza­vonják attól, aki a föld hasz­nosítását, újrahasznosítását elmulasztja, és ezért öt éven belül két alkalommal földvé­delmi bírságot szabtak ki rá. MEGHATÁROZZA a jog­szabály a földvédelmi járu­lék és a földvédelmi bírság mértékét: így például, aki a termőföldet nem hasznosítja, vagy az ideiglenes, mellék-, illetve az újrahasznosítást el­mulasztja, vagy a művelési ágnak megfelelően növény­ápolási, tápanyagellátási, gyomtalanítás! és növényvé­delmi munkákat időben nem végzi el — feltéve, hogy a használó ez utóbbi esetben a termőföldet hivatásszerűen műveli — földvédelmi bírság­ként a termőföld aranykorona- értékének ezerszeresét fizeti. Dr. M. J. Ts.'U'LL, uj ra na de. a. WV kében történik. Hangsúlyozni kell, hogy ez az általános szabály minden esetre vonatkozik, így a na­gyon súlyos — esetleg halálos — betegségre is. Ha az orvos nem tájékoztatja a beteget, ezt később esetleg indokolni kell. Azt is igazolnia kell, hogy ez a beteg érdekében történt. Szigorú szülők Az orvos az általa vizsgált vagy gyógykezelt személy egészségi állapotáról adatot csak a beteggel és annak hoz­zátartozójával, illetőleg — ha a gyógykezeléséhez szükséges — a beteg gondozójával kö­zölhet. Mint látjuk, az orvos a be­teg egészségi állapotáról nem feltétlenül köteles a hozzátar­tozóval adatot közölni, csupán közölhet. Előfordulhat például, hogy a kiskorú, 17 éves leány fogamzásgátló felírását kéri. Az orvos tudja, hogy a „szigo­rú” szülőktől a leány ezért hátrányokat szenvedhet el. Jo­ga van az orvosnak ezt a tá­jékoztatást nem megadni a szülőknek, minthogy ez a pá­ciens érdekében történik és in­dokolt. Saját titkának ura maga a beteg (természetesen, ha cse­lekvőképes és nagykorú), és ennek két fontos jogkövetel­ménye van: Az orvost magá­val a beteggel szemben sem­miféle titoktartási kötelezett­ség nem terheli, az orvost nem köti a titoktartási kötelezett­ség, ha az adat közlésére az érdekelt személy felhatalmaz­za. A fentebb elsőként jelzett szabályt nagyon sokan nem tudják, és azt hiszik, hogy az orvos bizonyos esetekben (pL magas halálozási veszéllyel já­ró betegségnél) a beteggel szemben is köteles titoktartás­ra. Ez nem így van, csupán — mint erről már szó volt —, megengedi az egészségügyi törvény, hogy bizonyos felté­telek mellett ezt az informá­ciót visszatartsa. BizßEmss edatok A hozzátartozókkal való köz­lésre a következő szabályok érvényesek: — a beteg egészségi állapo­tára vonatkozó adatokat az orvos minden hozzátartozóval közölheti, kivéve, ha a cse­lekvőképes, nagykorú beteg ez ellen tiltakozott, — megbetegedés körülmé­nyeit és egyéb adatot az orvos csak akkor közölheti ha a be­teg ehhez hozzájárult. Kiemelendő, hogy az orvos — ha a beteg érdekében az el­lenkezője nem indokolt — minden hozzátartozóval közöl­ni köteles az egészségi álla­potra vonatkozó adatokat. A hozzátartozónak is állampol­gári joga, hogy tisztában le­gyen a beteg helyzetével. Más a helyzet a megbetegedés kö­rülményeivel és egyéb adatok­kal kapcsolatban, amelyeknek az ismerete már nem függ össze ilyen szorosan a hozzá­tartozó sorsával és netán csak kíváncsiságot elégítene ki az Információ. Ez utóbbiak a bizalmasabb adatok. Megjegyzendő, hogy a be­teg kétfajta nyilatkozatának: — az adatok közlésére az or­vost felhatalmazza, vagy tilta­kozik az adatoknak hozzátar­tozóival való közlése ellen, úgynevezett anyagi jogereje nincs. Vagyis a már egyszer megadott engedélyt bármikor visszavonhatja, illetőleg tilta­kozástól bármikor elállhat. Halálos «remi baleset Vadásztragédia Halálos kimenetelű üzemi baleset történt július 11-én a Szopókás-ma- jorban levő pándi fácánnevelő-telepen. Az áldozat: Szalóki György 29 éves gépkocsivezető, tápióbicskei lakos. A fiatal férfit holtan szál­lították a nagykátai orvosi ügyeletre. A baleset külsérclmi nyoma nagyon kevés volt, mindössze két centiméter hosszú, elektromos kisü­lésre mutató elváltozást lehetett látni bal kezének a mutatóujján. Szalóki Györgyöt halált okozó áramütés érte. Kiabálást hallott A tragédia színhelye egy régi istállóból kialakított fá- cánnevelő-telep, ahol négy sor infralámpa szolgál a madarak életteréhez szükséges fény és hőmérséklet biztosítására. A telep a hivatásos vadászok társaságának hatáskörébe tar­tozik. A házirendjükben szerepel, hogy a sportvadászok és -je­löltek segítenek a telepet kar­bantartani, takarítani. A szerencsétlenül járt férfi — aki tagja akart lenni a társaságnak — az említett napon Horváth István hiva­tásos és Gál Imre sportva­dásszal ment ki a Szopókás- majorba. Horváth István a rendőrsé­gen a következőket mondotta a történtekről: — Áramtalanítottam a he­lyiséget, kikapcsoltam a lám­pákat, és amikor újra áram alá helyeztem a berendezést, csak annyi izzót hagytam be­kapcsolva, amennyire feltétle­nül szükség volt. Mondtam is a munkatársaimnak, hogy az infrához ne nyúljanak, a be­rendezést majd én kezelem. Délután öt óra lehetett, ami­kor kimentem az épületből, és rövidesen kiabálást hallottam bentről. Azonnal visszarohan­tam, és akkor láttam, hogy Szalóki Gyuri fogja az egyik infralámpát, amit majdnem teljesen kicsavart. Gál Imre próbálta levenni onnan a ke­zét, de őt is földhöz vagta az áram. Másodszor is megkísé­relte kiszabadítani, de akkor sem ment. végül harmadszor­ra sikerült. CB-rádión hív­tunk segítséget, jöttek is azonnal, és bevittük Szalókát a nagylkátai orvosi ügyeletre, ahol megpróbálták mestersé­ges lélegeztetéssel életre kel­teni, de már nem lehetett se­gíteni rajta. Az áramütéstől azonnal meghalt. Felelősség A nyomozásba bevont igaz­ságügyi szakértő szakvélemé­nye szerint Zele Zoltán gyöm- rői villanyszerelőt, aki a be­rendezés infralámpáit bekö­tötte, a munkavédelmi szabá­lyok megszegése miatt közvet­len felelősség terheli. A büntetőügyben tovább folyik a vizsgálat. Gál Judit Nevét meghazudfcbo Hangos jelenetek Néma András 35 éves szi­gethalmi lakos, amikor ittas állapotban volt, nevét megha­zudtolva hangos jeleneteket rendezett otthonában. Egyik alkalommal, amikor dáridózva hazatért, élettársá­nak édesanyja megpróbálta csitítani őt. A férfi azonban az idős asszonyra támadt, s a földre lökte, ökölcsapásaitól a védtelen nő súlyos sérülést szenvedett az arcán, a karján és a lábán. A Ráckevei Bíróság rövide­sen súlyos testi sértésért von­ja felelősségre Néma Andrást A. I. Olvasóink részére Ingyenes jogi tanácsadást tartunk min­den csütörtökön 17—19 óra kö­zött Bp . Vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Aj orvos felvilágosítási kötelezettsége az egészségügyi törvényben jyógyítú-megeiőzö tevékenység egyik mozzanataként került szab: yozasra, míg a titoktartás az egészségügyi képesítéshez kötött tevi renységgel kapcsolatos rendelkezések között. A kétféle magatart: négis szorosan összefügg, minthogy egyik a másik nélkül nem ér netö meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents