Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
4 Riffln 1981. SZEPTEMBER 18., SZERDA A Rózsa és az ibolya új alap lehet Mennyit engednek exportálni Vagy szétszedik, vagy a nyakukon marad Mint a jó vadász verandáján a trófeák, ágy sorakoznak egymás mellett — tenyérnyi szabad felületet sem hagyva a műszaki igazgató szobájának egyik falán — az oklevelek. Pfendert Mihály — merthogy ő az Iroda gazdája — szemével követi tekintetem. Aztán, amikor hosszasan elidőzöm a két Idegen nyelvű oklevél böngészésénél, készségesen magyarázza, mivel érdemelte ki a kisknnlaehá- zi Építő és Gépipari Szövetkezeti Közös Vállalat két nyugat-európai bizottság export-, illetve technológiai diját. Talán egy perc sem szükséges ahhoz, hogy a műszaki igazgató felidézze az oklevelek odaítélésének előzményeit, indokát. Mégis elegendő ennyi idő is arra, hogy meggyőzzön: valóban magas színvonalon, nemzetközi mértékkel mérve is korszerű termékekkel kellett kereskedniük ahhoz külföldön, hogy az átlagosnál szigorúbb, kritikusabb madridi és frankfurti zsűri nekik ítélje oda az értékes dijakat. A legújabbak közül való ez n kettő — mutat Pfendert Mihály az említett elismerésekre, majd gyorsan végigpásztázza a kissé már napszítta, fakóbb oklevelek sorát. Mikor & végére ér, mintha szivaccsal törölték volna le arcáról a mosolyt, úgy komorodik el. A szép emlékek felidézésétől visszatér a jelenbe. A (dacok diktálnak — A múltból nem lehet megélni — mondja. — Kétségtelenül sikeres évek vannak a hátunk mögött, de a korábban bevált módszerekkel — legalábbis pillanatnyilag — nem megyünk semmire. Legfőbb gazdasági, piaci stratégiánk a hosszú távú tervezés volt. Nem egyik napról a másikra éltünk, terveztünk, bár ez nem jelentette azt, hogy megmerevedett a piacpolitikánk, termékszerkezetünk. Mégis sokkal rugalmasabban, gyorsabban kell ma már alkalmazkodnunk a piaci igényekhez, mint ahogy pár hónapja tettük. Az Égszöv értékesítési piacait ismerve a kényszerű lépés magától értetődik, ihiszért a vállalat termékeinek csupán felét értékesítette itthon. Most viszont, amikor az arab országokban elkészültek a hőerőművek, malmok és kenyérgyárak építésével, a korábbi dollárbevételek biztosítósa érdekében új vállalkozásokra is gondolniuk kell; lakókonténereik, szervizeik értékesítése mellett technológiai szerelést^ gázvezetéképítést, szigetelőmunkát vállalnak újabban. S mint minden új feladat, ez is problémák sokaságával járhat. Mégsem emiatt fáj most a kiskunlacháziak feje. A szocialista piac értékesítési nehézségei sokkal nagyobb gondot jelentenek, Se panasz, se üzlet — Evek óta szállítjuk Tengi zbe, a gázvezetéket építő munkások számára konténerházainkat, de az idei exporttervből eddig semmi nem jött össze. Szeptembert írunk, de egyelőre nem tudjuk, hogy engedélyezi-e számunkra a Külkereskdelmi Minisztérium az idei kivitelt. A konténer ugyanis kemény cikknek számít, amiért a minisztérium hasonlót vár cserébe. Bennünket pedig igencsak sürget az idő. Nem csoda hát, ha tűkön ülve várjuk, mit és mennyit engednek exportálni a felettes szervek. Igaz, mostanában nyugodtebbak vagyunk, mint pár héttel ezelőtt, mert a napokban megkaptuk a Csehszlovákiába irányuló exportengedélyeket De ettől függetlenül, ha azt vesszük, hogy a 800 milliós export 90 százaléka rubelelszámolású kivitel, akkor nem csoda, hogy bizonytalannak érezzük a helyzetünket. £s ami még tovább súlyosbítja gondjainkat — folytatja Pfendert Mihály —, az a szovjet megrendelések egy részének elvesztése. Ügy tudjuk, hogy nem volt panasz, kifogás azok ellen a konténerszervizek ellen, amelyeket a Szovjetunióba szállítottunk, idén mégsem rendeltek tőlünk egy darabot sem. Ott tartunk, hogy vagy szétszedjük ezeket és a nyugati igényeknek megfelelően szereljük át, vagy a nyaltunkon maradnak. Természetesen inkább az előbbi megoldást választjuk, ez viszont többletköltséggel jár, csökkenti a nyereségünket. A márkanév: Vegavit Zöldségből ivólevek Vegavit márkanéven hamarosan többfajta, vitaminokban és ásványi sókban gazdag, zöldség alapú ivóié gazdagíthatja mindennapi étrendünket, valamint a kórházi és a gyermekélelmezés kínálatát. A gyökérzöldségeket egy enzimes eljárással — amellyel 80—90 százalékos lékinyerés érhető el — levesítik, és kellemes ízű koktélokat készítenek belőlük. A cékla-meggy alapkeverék például rostos üdítőitalokhoz hasonló, a cékla-torma ital viszont rendkívül pikáns, aperitifnek nagyon alkalmas. Torma-zeller, almazeller és sütőtök-narancs kombinációkat kevertek még ösz- sze a kutatók az első kollekciókhoz. Az édesítőszer sem cukor, hanem a csicsókának enzimes eljárással kinyert leve. A KÉKI-ben az úgynevezett félüzemi szintig eljutott technológiát jelenleg a Békéscsabai Konzervgyár szakemberei fejlesztik tovább, az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel kötött szerződés alapján ők folytatják a nagyüzemi technológia kialakítását. Egy-két zöldségkoktélból ivólevet, néhányból pedig olyan levespótlókat javasolnak készíteni, amik a háziasszonyoknak vagy a gyermekélelmezési konyháknak levesalapként szolga1 hativk. Kísérleteznek azzal is, hogy salátaöntetek, f elöntőlevek, masszák formájában is feldolgozzák az eredeti zöldségkoktélokat. A nagyon magas rost' tartalom mellett a zöldségek — minthogy a gyártási eljárásban nincs főzés — megőrzik természetes értékeiket, vitaminjaikat, ásványi sóikat Valóban nem rózsás a kép, amellyel ma az Égszöv vezetői kénytelenek szembenézni. Súlyos gondjaik között ma mégsem az a legnagyobb, hogy az idei év nem hoz a tavalyihoz hasonló szép eredményeket. Jobban aggasztja őket a felismerés: a régi piacok megtartására, a 260Ó dolgozó foglalkoztatása érdekében váltaniuk kell. Beletörődd nem lehet — Kényszerhelyzetben vagyunk, fel kell adni korábbi elveinket. A mi tegnap még erénynek számíthatott, ma már nem feltétlenül elegendő a boldoguláshoz — nem tervezhetünk tovább hosszú távra. Napról napra kell alkalmazkodnunk a változó piaci igényekhez, követelményekhez. Csakhogy ha egy ideig áUjuk is a próbát, egy határon túl elviselhetetlenné válik az, hogy pillanatonként újabb és újabb árakkal kell számolnunk, árfolyamváltozásra, szabályzó-' váltásra kell számítanunk. S ha jövőre stabilizálódnak is ezek a termelést alapvetően meghatározó feltételek, most még nem lehetünk biztosak semmiben. A külföldi partnerek azonban nem értik meg ezeket a gondokat, nem fogadják el egykönnyen az irányárakat. Inkább elállnak az üzlettől. De belenyugodhat ebbe egy exportorientált vállalat? Amíg nem tudunk biztosat. egyetlen kiút, megoldás marad: igyekszünk kevesebb, de rövid határidejű üzletet kötni, s megpróbálunk még több lábon állni, mint eddig... Ahhoz persze, hogy a vállalat a pillanatnyi bizonytalanságban újabb, biztos pillérre leljen, a rövid határidők és az alkalmazkodás, rugalmasság mellett kelendő portéka, jó minőségű, korszerű áru is szükséges. Hogy ennek a követelménynek az Égszöv az elkövetkező hónapokban megfelel-e, egyelőre kérdéses. Egy azonban biztos: új termékeik, a Rózsa és Ibolya nevű hétvégi pihenöházak pár hét alatt itthon és külföldön egyaránt népszerűvé háltak. Ez pedig elegendő kell hogy legyen — legalább a bizakodásra. P. Zs. Őshonos állatok As dltattenyégstésben a hibridek és a korszerű fajták kiszorították az őshonos magyar fajtákat a termesztésből. Ecyegy, 40—SÓ évvel ezelőtt még divatos fajtának immár bír- rnomtóíia 1» alig akan. A fajták fönntartásáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondoskodik; az országban számos gazdaságban jó színvonalú tenyészetek óraik értékes genetikai tulajdonságaikat. Annak ellenére ugyanis, hogy a termesztés szempontjából lényegesen kisebb értékűek, számos tulajdonságuk figyelmet érdemei a továbbiakban is, egyebek között például egyes betegségekkel szembeni ellenállóképes- ségük lényegesen nagyobb, mint a jelenlegi fajtáké. A MEM-ben összesítést készült az ósbonos állatfajtákról. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősít« Intézet foglalkozik ennek az állati gén banknak szakmai Irányításával. Egyúttal az egyes tulajdonságok úgynevezett öröklő* désmenetét is vizsgálják abban a reményben, hogy a mai kutatók számára is hozzáférhetővé teszik ezeket, a tulajdonságokat. a a keresztezésekhez, a> új hibridek kialakításához. Az adatok szerint a magyar szür- kemarhából 1030 van az országban, bivalyokból 30 él a kijelölt helyeken. A fakó lóból — ebből az ősi fajtából — SS kancát és egy apaállatot tartanak nyilván, a glóriánkból — e nem különben értékes lovakból — mintegy 30 panxiózik a kijelölt telepeken. As őshonos sertések száma 450-re tehető, a legtöbb a szőke mangalicából van, kereken Í3l)-»t őriznek, gondoznak a szakemberek. A fecskehasú mangalica és a vörös mangalica eltűnését szán tén sikerült megakadályozni, ezt. bizonyitjá, hogy mintegy töd van a nyilvántartásban. A Juhok száma meghaladja a kétezret, közöttük van a fehér és a fekete racka, valamint, a cif ája és a cikta — ezeket «0—50 vvel ezelőtt még igen nagy számban tenyésztették, tartották. A tyúkok, Indák szintén nagy számban élAek ezeken a telepeken. Az egészség érdekében Az egészségügyi szakemberekkel közösen újfajta fogkeféket fejlesztettek ki és kezdték meg gyártásukat a Lajtaplasztik Ipari Vállalatnál. Húszféle fogkeféből az idén mintegy 10 milliói gyártanak a modern gyártósorokon Készül Solymár rendezési terve Lakossági vitára bocsátják A Pest Megyei Tanácsi Tervezővállalat programot dolgozott ki Solymár község általános rendezési tervéhez. Ez részletesen tartalmazza a zöldfelületek, a táj és a környezet átalakítását a közlekedés, a vízellátás, a szennyvíz- elvezetés. a hő- és villamos- energia-hálózat fejlesztését, valamint a lakossági ellátás további javítását. A PTTV tervezői a programot a helyi elképzelésekre alapozva, dolgozták ki. Solymár a budapesti agglomeráció területéin, a fővárostól 11 kilométerre, északnyugaton fekszik, vízmosásokkal tarkított hegyvidéki részen. A központ sűrűn beépített magjához lazán kapcsolódnak a lakó-, illetve üdülőterületek és a zártkertek. A családi házas beépítésű lakóterület több száz lakással bővült a hetvenes években, amikor is megépült a PEMŰ lakótelepe. A községet a fővárossal a 10-es számú főútvonal, a BKV hűvösvölgyi autóbuszai, valamint a Volán Vállalat Óbudára kőz-t> lekedő autóbuszjáratai kötik össze. A község kettős arculatú település. Egyrészt üdülő-, illetve kirándulóhely, másrészt a községben jelentős számú ipari létesítmény is működik, amelyek munkaalkalmat biztosítanak a fővárosiak számára. A vándorlás azonban kétirányú. Nemcsak a PEVDI, a PEMÜ, a Budai Tejipari Vállalat — hogy csak a nagyobbakat említsük — vonzza kifelé a fővárosból a dolgozókat, hanem sokan vállalnak munkát a solymáriak közül is a községen kívül. Az adatok szerint a lakosság körülbelül fele eljár hazulról dolgozni. Ha a statisztikai évkönyvet lapozgatjuk, a település lélekszámút illetően nem kaphatunk reális képet, a bennük levő adatok szerint ugyanis a lakosság száma jóval kevesebb, mint valójában. A szép fekvésű táj, a jó közlekedéssé! Szolgáltatás budaörsi tizenéveseknek A problémák házhoz jönnek Milyen gondjai vannak egy mai tizenévesnek? Azt hiszem, a kérdésre aligha lehetne egyetlen mondattal válaszolni, hiszen a családi problémáktól kezdve sok-sok dolog foglalkoztatja a felnőttkor előtt álló fiúkat és lányokat. Töprengenek és vívódnak, kérdeznek és kérdeznének sokszorta többet, mint amire a szűkebb környezet válaszolna! Gyakran állnak tanácstalanul a megoldásra váró dolgok előtt, ilyenkor bizony elkelne a segítség. Amely egy-egy javaslatban, esetleg tettekben nyilvánulhat meg. Egyidősek Az elmondottak. jegyében egy újfajta szolgáltatás indul útjára szeptember közepétől Budaörsön. Az ifjúsági és családsegítő éroda ad fogódzót a rászorulóknak. Ebben az évben még csők a tizenévesek számára vállalkoznak tanácsadásra (hetente egyszer), ám a 83’-as tervben szerepeinek már a felnőttek is. Az iroda neve, úgy gondolom, sokaknak ismeretlenül cseng. Érdemes eltöprengeni, mit takar a név, vagyis az, hogy ifjúsági és családsegítő rendelkező község rendkívül népszerű a fővárosiak körében, s nemcsak mint kedvelt kirándulóhely, hanem mint olyan terület is, ahol az emberek szívesen vásárolnak telket, építenek hétvégi nyaralót. A zártkertekben építkezők vagy a hétvégi házakban élők azonban többnyire nem töltenek ki bejelentkezési lapot, ezért számukat csak becsülni lehet, a községiek szerint ez meghaladja a törzslakosságét. A területen felparcellázható tanácsi ingatlan már nincs, ezért a magánforgalomban levő telkek ára — felkapottságuk miatt — néha a csillagos égig felszökik. Ennek ellenére nem csökken az építési kedv, á vállalkozószellem. A község lélekszáma egyfolytában gyarapodik, s ezt növelik azok a fővárosból szükségképpen kiköltözők is, akik városi lakásukat átengedték az utánuk jövő nemzedéknek, gyerekeknek vagy unokáknak. Solymár esetében furcsán hangzik, mégis igaz: a községben kevés a zöldterület. Az állítás persze a község belterületére értendő. Való igaz. a külterület jelentős hányada ültetvény; szőlő, gyümölcsös. valamint a legszebb részek a dús növényzetű tölgyesek, a Budai Tájvédelmi Körzet erdőterületei. A belterületek intézményei, üzemei körül azonban kevés a zöld, szükség van még sportpályákra és játszóterekre is. Ugyanúgy, mint ahogy meg kell óvni a meglevő zöldterületeket is a környezetszennyezéstől, fel kell számolni az elhagyott murvabányákat, meg kell szüntetni a környezet arculatát elcsúfító szemétlerakó helyeket. Ezek mind szerepelnek a tervekben, ugyanúgy, mint a közműhálózat bővítésének elképzelései, a vízellátás javítása. mely jelenleg a Duna jobb parti regionális rendszerére épül és vízbázisa nem elégíti ki az igényeket. A Pest Megyei Tanácsi Ter- vezővállalat minden részletre kiterjedő programot dolgozott ki. A tervezők írásba, rajzba foglalták elképzeléseiket. Most következnek a hatósági észrevételek, egyeztetések. melyek után lakossági vitára bocsátják a község részletes rendezési tervét. A. P. iroda. Mindenki, aki problémájával felkeresi őket, választ, megoldást, esetleg még anyagi segítséget is kaphat. A tanácsadók — és most a tizenéves szolgáltatásról beszéljünk, hiszen ez indul szeptemberben — a problémával az irodához fordulókkal egyidősek. Kiválasztásuk részben megtörtént, de még mindig várják a jelentkezőket. Társadalmi munkáról van szó, hiszen a tanácsadás — természetesen — ingyenes, de úgy vélem, egyetlen fiatal sem fogadna el munkájáért honoráriumot. A köszönő szavak, a siker az ő igazi bérük. Remélhetik: lesz benne részük, nem is kevés ... És hogy mennyire valós az igény erre a támogatásra a fiatalok részéről, bizonyítják azok a kérdőívek, amelyeket az iskolákban töltöttek ki Ezek az iroda létrehozásához kérnek segítséget. Milyen problémákra szeretnél válasz! kapni, kiket látnál szívesen válaszadóul? Ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek a papíron. A válaszok pedig azt jelezték, hogy a problémák, a sajátos ifjúsági gondok szerteágazók — szerelmi csalódás, dohányzás, italozás, egészséges életmód hiánya — és megoldásra várók. Talán nem mindig egyszerű a megfogalmazásuk. de a létezésük erősen befolyásol egy-egy fiatal életet Keresnek Az igény tehát megvan az iroda működésére. A kezdeményező, Budaörs város tanáügyi, Ifjúsági és sportosztálya pedig felhívással fordult a lakossághoz. Mindazoknak a településen élő humán, képzettségű és érdeklődésű szakembereknek várják a jelentkezését, akik társadalmi munkában vállalnának feladatot a Budaörsön alakuló iroda szolgáltatásaiban. Keresnek olyan tizenéveseket is, akik munkatársiként, tanácsadóként segítenék a munkát. Megoldások A tizenévesek mellett tehát kellenek pedagógusok, orvosok, a humán szakemberek. Az alig felnőttek sajátos problémái előreláthatólag nem egy esetben bonyolultabb, „felnőtt” megoldást várnak. Társadalmi segítséget csakúgy, mint a szociológia, az egészségügy, a pedagógia ismeretanyagának sajátos alkalmazását. Budaörsön tehát a napokban az első tanácsadói délutánnal újszerű és hasznos szolgáltatást vehetnek igénybe a fiatalok. Aligha kell keresgélni a megoldandó feladatokat, a fiatalokkal együtt várhatóan házhoz jönnek. Jó szóval, jó szándékkal találkoznak majd. Csecsei Zoltán
