Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-16 / 218. szám

4 Riffln 1981. SZEPTEMBER 18., SZERDA A Rózsa és az ibolya új alap lehet Mennyit engednek exportálni Vagy szétszedik, vagy a nyakukon marad Mint a jó vadász verandáján a trófeák, ágy sorakoznak egymás mellett — tenyérnyi sza­bad felületet sem hagyva a műszaki igazgató szobájának egyik falán — az oklevelek. Pfendert Mihály — merthogy ő az Iroda gazdája — szemével követi tekintetem. Az­tán, amikor hosszasan elidőzöm a két Idegen nyelvű oklevél böngészésénél, készségesen ma­gyarázza, mivel érdemelte ki a kisknnlaehá- zi Építő és Gépipari Szövetkezeti Közös Vál­lalat két nyugat-európai bizottság export-, il­letve technológiai diját. Talán egy perc sem szükséges ahhoz, hogy a műszaki igazgató felidézze az oklevelek odaítélésének előzmé­nyeit, indokát. Mégis elegendő ennyi idő is arra, hogy meggyőzzön: valóban magas szín­vonalon, nemzetközi mértékkel mérve is kor­szerű termékekkel kellett kereskedniük ahhoz külföldön, hogy az átlagosnál szigorúbb, kri­tikusabb madridi és frankfurti zsűri nekik ítélje oda az értékes dijakat. A legújabbak közül való ez n kettő — mutat Pfendert Mi­hály az említett elismerésekre, majd gyorsan végigpásztázza a kissé már napszítta, fakóbb oklevelek sorát. Mikor & vé­gére ér, mintha szivaccsal tö­rölték volna le arcáról a mo­solyt, úgy komorodik el. A szép emlékek felidézésétől visszatér a jelenbe. A (dacok diktálnak — A múltból nem lehet megélni — mondja. — Kétség­telenül sikeres évek vannak a hátunk mögött, de a korábban bevált módszerekkel — leg­alábbis pillanatnyilag — nem megyünk semmire. Legfőbb gazdasági, piaci stratégiánk a hosszú távú tervezés volt. Nem egyik napról a másikra éltünk, terveztünk, bár ez nem jelentette azt, hogy megme­revedett a piacpolitikánk, ter­mékszerkezetünk. Mégis sok­kal rugalmasabban, gyorsab­ban kell ma már alkalmaz­kodnunk a piaci igényekhez, mint ahogy pár hónapja tet­tük. Az Égszöv értékesítési pia­cait ismerve a kényszerű lé­pés magától értetődik, ihiszért a vállalat termékeinek csupán felét értékesítette itthon. Most viszont, amikor az arab orszá­gokban elkészültek a hőerőmű­vek, malmok és kenyérgyárak építésével, a korábbi dollárbe­vételek biztosítósa érdekében új vállalkozásokra is gondol­niuk kell; lakókonténereik, szervizeik értékesítése mellett technológiai szerelést^ gázve­zetéképítést, szigetelőmunkát vállalnak újabban. S mint minden új feladat, ez is prob­lémák sokaságával járhat. Mégsem emiatt fáj most a kiskunlacháziak feje. A szo­cialista piac értékesítési ne­hézségei sokkal nagyobb gon­dot jelentenek, Se panasz, se üzlet — Evek óta szállítjuk Ten­gi zbe, a gázvezetéket építő munkások számára konténer­házainkat, de az idei export­tervből eddig semmi nem jött össze. Szeptembert írunk, de egyelőre nem tudjuk, hogy engedélyezi-e számunkra a Külkereskdelmi Minisztérium az idei kivitelt. A konténer ugyanis kemény cikknek szá­mít, amiért a minisztérium hasonlót vár cserébe. Bennün­ket pedig igencsak sürget az idő. Nem csoda hát, ha tűkön ülve várjuk, mit és mennyit engednek exportálni a felettes szervek. Igaz, mostanában nyugodtebbak vagyunk, mint pár héttel ezelőtt, mert a na­pokban megkaptuk a Cseh­szlovákiába irányuló export­engedélyeket De ettől függet­lenül, ha azt vesszük, hogy a 800 milliós export 90 százalé­ka rubelelszámolású kivitel, akkor nem csoda, hogy bi­zonytalannak érezzük a hely­zetünket. £s ami még tovább súlyosbítja gondjainkat — folytatja Pfendert Mihály —, az a szovjet megrendelések egy részének elvesztése. Ügy tudjuk, hogy nem volt panasz, kifogás azok ellen a konténer­szervizek ellen, amelyeket a Szovjetunióba szállítottunk, idén mégsem rendeltek tőlünk egy darabot sem. Ott tartunk, hogy vagy szétszedjük ezeket és a nyugati igényeknek meg­felelően szereljük át, vagy a nyaltunkon maradnak. Termé­szetesen inkább az előbbi meg­oldást választjuk, ez viszont többletköltséggel jár, csökken­ti a nyereségünket. A márkanév: Vegavit Zöldségből ivólevek Vegavit márkanéven hama­rosan többfajta, vitaminokban és ásványi sókban gazdag, zöldség alapú ivóié gazdagít­hatja mindennapi étrendünket, valamint a kórházi és a gyer­mekélelmezés kínálatát. A gyökérzöldségeket egy en­zimes eljárással — amellyel 80—90 százalékos lékinyerés érhető el — levesítik, és kel­lemes ízű koktélokat készíte­nek belőlük. A cékla-meggy alapkeverék például rostos üdítőitalokhoz hasonló, a cék­la-torma ital viszont rendkívül pikáns, aperitifnek nagyon alkalmas. Torma-zeller, alma­zeller és sütőtök-narancs kom­binációkat kevertek még ösz- sze a kutatók az első kollek­ciókhoz. Az édesítőszer sem cukor, hanem a csicsókának enzimes eljárással kinyert le­ve. A KÉKI-ben az úgynevezett félüzemi szintig eljutott tech­nológiát jelenleg a Békéscsa­bai Konzervgyár szakemberei fejlesztik tovább, az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel kötött szerződés alapján ők folytat­ják a nagyüzemi technológia kialakítását. Egy-két zöldség­koktélból ivólevet, néhányból pedig olyan levespótlókat ja­vasolnak készíteni, amik a há­ziasszonyoknak vagy a gyer­mekélelmezési konyháknak le­vesalapként szolga1 hativk. Kí­sérleteznek azzal is, hogy sa­látaöntetek, f elöntőlevek, masszák formájában is feldol­gozzák az eredeti zöldségkok­télokat. A nagyon magas rost' tartalom mellett a zöldségek — minthogy a gyártási eljárás­ban nincs főzés — megőrzik természetes értékeiket, vita­minjaikat, ásványi sóikat Valóban nem rózsás a kép, amellyel ma az Égszöv ve­zetői kénytelenek szembenéz­ni. Súlyos gondjaik között ma mégsem az a legnagyobb, hogy az idei év nem hoz a tavalyi­hoz hasonló szép eredménye­ket. Jobban aggasztja őket a felismerés: a régi piacok meg­tartására, a 260Ó dolgozó fog­lalkoztatása érdekében válta­niuk kell. Beletörődd nem lehet — Kényszerhelyzetben va­gyunk, fel kell adni korábbi elveinket. A mi tegnap még erénynek számíthatott, ma már nem feltétlenül elegendő a boldoguláshoz — nem ter­vezhetünk tovább hosszú táv­ra. Napról napra kell alkal­mazkodnunk a változó piaci igényekhez, követelményekhez. Csakhogy ha egy ideig áUjuk is a próbát, egy határon túl elviselhetetlenné válik az, hogy pillanatonként újabb és újabb árakkal kell számolnunk, ár­folyamváltozásra, szabályzó-' váltásra kell számítanunk. S ha jövőre stabilizálódnak is ezek a termelést alapvetően meghatározó feltételek, most még nem lehetünk biztosak semmiben. A külföldi partne­rek azonban nem értik meg ezeket a gondokat, nem fo­gadják el egykönnyen az irányárakat. Inkább elállnak az üzlettől. De belenyugodhat ebbe egy exportorientált válla­lat? Amíg nem tudunk bizto­sat. egyetlen kiút, megoldás marad: igyekszünk kevesebb, de rövid határidejű üzletet kötni, s megpróbálunk még több lábon állni, mint eddig... Ahhoz persze, hogy a vál­lalat a pillanatnyi bizonyta­lanságban újabb, biztos pillér­re leljen, a rövid határidők és az alkalmazkodás, rugalmasság mellett kelendő portéka, jó minőségű, korszerű áru is szükséges. Hogy ennek a kö­vetelménynek az Égszöv az elkövetkező hónapokban meg­felel-e, egyelőre kérdéses. Egy azonban biztos: új termékeik, a Rózsa és Ibolya nevű hét­végi pihenöházak pár hét alatt itthon és külföldön egyaránt népszerűvé háltak. Ez pedig elegendő kell hogy legyen — legalább a bizakodásra. P. Zs. Őshonos állatok As dltattenyégstésben a hib­ridek és a korszerű fajták ki­szorították az őshonos magyar fajtákat a termesztésből. Ecy­egy, 40—SÓ évvel ezelőtt még divatos fajtának immár bír- rnomtóíia 1» alig akan. A faj­ták fönntartásáról a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium gondoskodik; az or­szágban számos gazdaságban jó színvonalú tenyészetek ór­aik értékes genetikai tulajdon­ságaikat. Annak ellenére ugyanis, hogy a termesztés szempontjából lényegesen ki­sebb értékűek, számos tulaj­donságuk figyelmet érdemei a továbbiakban is, egyebek kö­zött például egyes betegségek­kel szembeni ellenállóképes- ségük lényegesen nagyobb, mint a jelenlegi fajtáké. A MEM-ben összesítést ké­szült az ósbonos állatfajtákról. Az Állattenyésztési és Takar­mányozási Minősít« Intézet foglalkozik ennek az állati gén banknak szakmai Irányítá­sával. Egyúttal az egyes tulaj­donságok úgynevezett öröklő* désmenetét is vizsgálják abban a reményben, hogy a mai ku­tatók számára is hozzáférhető­vé teszik ezeket, a tulajdonsá­gokat. a a keresztezésekhez, a> új hibridek kialakításához. Az adatok szerint a magyar szür- kemarhából 1030 van az ország­ban, bivalyokból 30 él a kije­lölt helyeken. A fakó lóból — ebből az ősi fajtából — SS kan­cát és egy apaállatot tartanak nyilván, a glóriánkból — e nem különben értékes lovak­ból — mintegy 30 panxiózik a kijelölt telepeken. As őshonos sertések száma 450-re tehető, a legtöbb a szőke mangalicából van, kereken Í3l)-»t őriznek, gondoznak a szakemberek. A fecskehasú mangalica és a vö­rös mangalica eltűnését szán tén sikerült megakadályozni, ezt. bizonyitjá, hogy mintegy töd van a nyilvántartásban. A Juhok száma meghaladja a két­ezret, közöttük van a fehér és a fekete racka, valamint, a ci­f ája és a cikta — ezeket «0—50 vvel ezelőtt még igen nagy számban tenyésztették, tartot­ták. A tyúkok, Indák szintén nagy számban élAek ezeken a telepeken. Az egészség érdekében Az egészségügyi szakemberekkel közösen újfajta fogkeféket fejlesztettek ki és kezdték meg gyártásukat a Lajtaplasztik Ipari Vállalatnál. Húszféle fogkeféből az idén mintegy 10 mil­liói gyártanak a modern gyártósorokon Készül Solymár rendezési terve Lakossági vitára bocsátják A Pest Megyei Tanácsi Ter­vezővállalat programot dol­gozott ki Solymár község ál­talános rendezési tervéhez. Ez részletesen tartalmazza a zöldfelületek, a táj és a kör­nyezet átalakítását a közleke­dés, a vízellátás, a szennyvíz- elvezetés. a hő- és villamos- energia-hálózat fejlesztését, valamint a lakossági ellátás további javítását. A PTTV tervezői a programot a helyi elképzelésekre alapozva, dol­gozták ki. Solymár a budapesti agglo­meráció területéin, a főváros­tól 11 kilométerre, északnyu­gaton fekszik, vízmosásokkal tarkított hegyvidéki részen. A központ sűrűn beépített mag­jához lazán kapcsolódnak a lakó-, illetve üdülőterületek és a zártkertek. A családi házas beépítésű lakóterület több száz lakással bővült a hetvenes években, amikor is megépült a PEMŰ lakótelepe. A közsé­get a fővárossal a 10-es szá­mú főútvonal, a BKV hűvös­völgyi autóbuszai, valamint a Volán Vállalat Óbudára kőz-t> lekedő autóbuszjáratai kötik össze. A község kettős arculatú te­lepülés. Egyrészt üdülő-, il­letve kirándulóhely, másrészt a községben jelentős számú ipari létesítmény is működik, amelyek munkaalkalmat biz­tosítanak a fővárosiak számá­ra. A vándorlás azonban két­irányú. Nemcsak a PEVDI, a PEMÜ, a Budai Tejipari Vál­lalat — hogy csak a nagyob­bakat említsük — vonzza ki­felé a fővárosból a dolgozó­kat, hanem sokan vállalnak munkát a solymáriak közül is a községen kívül. Az adatok szerint a lakosság körülbelül fele eljár hazulról dolgozni. Ha a statisztikai évkönyvet lapozgatjuk, a település lélek­számút illetően nem kapha­tunk reális képet, a bennük levő adatok szerint ugyanis a lakosság száma jóval keve­sebb, mint valójában. A szép fekvésű táj, a jó közlekedéssé! Szolgáltatás budaörsi tizenéveseknek A problémák házhoz jönnek Milyen gondjai vannak egy mai tizenévesnek? Azt hi­szem, a kérdésre aligha lehetne egyetlen mondattal vá­laszolni, hiszen a családi problémáktól kezdve sok-sok dolog foglalkoztatja a felnőttkor előtt álló fiúkat és lányokat. Töprengenek és vívódnak, kérdeznek és kér­deznének sokszorta többet, mint amire a szűkebb kör­nyezet válaszolna! Gyakran állnak tanácstalanul a meg­oldásra váró dolgok előtt, ilyenkor bizony elkelne a se­gítség. Amely egy-egy javaslatban, esetleg tettekben nyilvánulhat meg. Egyidősek Az elmondottak. jegyében egy újfajta szolgáltatás indul útjára szeptember közepétől Budaörsön. Az ifjúsági és családsegítő éroda ad fogó­dzót a rászorulóknak. Ebben az évben még csők a tizenéve­sek számára vállalkoznak ta­nácsadásra (hetente egyszer), ám a 83’-as tervben szerepei­nek már a felnőttek is. Az iroda neve, úgy gondo­lom, sokaknak ismeretlenül cseng. Érdemes eltöprengeni, mit takar a név, vagyis az, hogy ifjúsági és családsegítő rendelkező község rendkívül népszerű a fővárosiak köré­ben, s nemcsak mint kedvelt kirándulóhely, hanem mint olyan terület is, ahol az embe­rek szívesen vásárolnak telket, építenek hétvégi nyaralót. A zártkertekben építkezők vagy a hétvégi házakban élők azon­ban többnyire nem töltenek ki bejelentkezési lapot, ezért számukat csak becsülni lehet, a községiek szerint ez megha­ladja a törzslakosságét. A te­rületen felparcellázható taná­csi ingatlan már nincs, ezért a magánforgalomban levő tel­kek ára — felkapottságuk miatt — néha a csillagos égig felszökik. Ennek ellenére nem csökken az építési kedv, á vállalkozószellem. A község lélekszáma egyfolytában gya­rapodik, s ezt növelik azok a fővárosból szükségképpen ki­költözők is, akik városi laká­sukat átengedték az utánuk jövő nemzedéknek, gyerekek­nek vagy unokáknak. Solymár esetében furcsán hangzik, mégis igaz: a köz­ségben kevés a zöldterület. Az állítás persze a község belterületére értendő. Való igaz. a külterület jelentős há­nyada ültetvény; szőlő, gyü­mölcsös. valamint a legszebb részek a dús növényzetű töl­gyesek, a Budai Tájvédelmi Körzet erdőterületei. A belte­rületek intézményei, üzemei körül azonban kevés a zöld, szükség van még sportpályák­ra és játszóterekre is. Ugyan­úgy, mint ahogy meg kell óv­ni a meglevő zöldterületeket is a környezetszennyezéstől, fel kell számolni az elhagyott murvabányákat, meg kell szüntetni a környezet arcula­tát elcsúfító szemétlerakó he­lyeket. Ezek mind szerepelnek a tervekben, ugyanúgy, mint a közműhálózat bővítésének elképzelései, a vízellátás ja­vítása. mely jelenleg a Duna jobb parti regionális rendsze­rére épül és vízbázisa nem elégíti ki az igényeket. A Pest Megyei Tanácsi Ter- vezővállalat minden részlet­re kiterjedő programot dolgo­zott ki. A tervezők írásba, rajzba foglalták elképzelései­ket. Most következnek a ható­sági észrevételek, egyezteté­sek. melyek után lakossági vi­tára bocsátják a község rész­letes rendezési tervét. A. P. iroda. Mindenki, aki problé­májával felkeresi őket, vá­laszt, megoldást, esetleg még anyagi segítséget is kaphat. A tanácsadók — és most a tizenéves szolgáltatásról be­széljünk, hiszen ez indul szep­temberben — a problémával az irodához fordulókkal egy­idősek. Kiválasztásuk részben megtörtént, de még mindig várják a jelentkezőket. Tár­sadalmi munkáról van szó, hiszen a tanácsadás — ter­mészetesen — ingyenes, de úgy vélem, egyetlen fiatal sem fogadna el munkájáért hono­ráriumot. A köszönő szavak, a siker az ő igazi bérük. Remél­hetik: lesz benne részük, nem is kevés ... És hogy mennyire valós az igény erre a támogatásra a fiatalok részéről, bizonyítják azok a kérdőívek, amelyeket az iskolákban töltöttek ki Ezek az iroda létrehozásához kérnek segítséget. Milyen problémákra szeretnél válasz! kapni, kiket látnál szívesen válaszadóul? Ilyen és ehhez hasonló kérdések szerepeltek a papíron. A válaszok pedig azt jelez­ték, hogy a problémák, a sa­játos ifjúsági gondok szerte­ágazók — szerelmi csalódás, dohányzás, italozás, egészséges életmód hiánya — és megol­dásra várók. Talán nem min­dig egyszerű a megfogalmazá­suk. de a létezésük erősen be­folyásol egy-egy fiatal életet Keresnek Az igény tehát megvan az iroda működésére. A kezde­ményező, Budaörs város taná­ügyi, Ifjúsági és sportosztálya pedig felhívással fordult a la­kossághoz. Mindazoknak a te­lepülésen élő humán, képzett­ségű és érdeklődésű szakem­bereknek várják a jelentke­zését, akik társadalmi munká­ban vállalnának feladatot a Budaörsön alakuló iroda szol­gáltatásaiban. Keresnek olyan tizenéveseket is, akik munka­társiként, tanácsadóként segí­tenék a munkát. Megoldások A tizenévesek mellett tehát kellenek pedagógusok, orvo­sok, a humán szakemberek. Az alig felnőttek sajátos prob­lémái előreláthatólag nem egy esetben bonyolultabb, „felnőtt” megoldást várnak. Társadalmi segítséget csakúgy, mint a szociológia, az egészségügy, a pedagógia ismeretanyagának sajátos alkalmazását. Budaörsön tehát a napok­ban az első tanácsadói dél­utánnal újszerű és hasznos szolgáltatást vehetnek igénybe a fiatalok. Aligha kell keres­gélni a megoldandó feladato­kat, a fiatalokkal együtt vár­hatóan házhoz jönnek. Jó szó­val, jó szándékkal találkoznak majd. Csecsei Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents