Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
2 r4$£Man 1987. SZEPTEMBER 16., SZERDA Megnyílt az ENSI-közgyűlés 42. ülésszaka Napirenden másfél Kedden, közép-európai idő szerint este kilenc óra után nyíit meg New Yorkban az egyesült nemzetek közgyűlésének új, 42. ülésszaka. A 41. ülésszakot formailag hétfőn zárták be. A megnyitóülés fő feladata az. hogy megválassza az ülésszak elnökét és több más tisztségviselőjét, a bizottságok vezetőit. Az idén az elnöki tisztre a szocialista országok jelölték képviselőjüket. A világ- szervezet közgyűlésén az egyes crszágcsoportok, regionális egységek egymást váltják az elnöki székben. Utoljára ezt a tisztet a szocialista országok javaslatára magyar diplomata, Holtai Imre töltötte be; a jelölt most Peter Florin, az NDK külügyminiszter-helyettese. A közgyűlési ülésszak napirendjére mintegy másfél száz előterjesztés megvitatását javasolták: ezek; között ott vannak a nemzetközi politika és gazdaság égető kérdései, mindenekelőtt a leszerelés és a nyugati biztonság megvalósításának témái. Az idén a közgyűlés folytatja a szocialista országok tavaly előterjesztett javaslatának vitáját az egyetemes és átfogó békét és biztonságot szolgáló rendszer megteremtéséről. Ugyancsak foglalkoznak majd a közgyűlésen a nukleáris leszereléssel, az űrfegyverkezés megakadályozásának feladataival, a nemzetközi gazdasági rend átalakításával. A regionális kérdések között előtérben áll majd Irak és Irán háborúja, a közel-keleti helyzet, a közép-amerikai problémák békés rendezése és Afrika déli részének helyzete, a fajüldözés elleni harc, Namíbia függetlenségének megvalósítása. Az ülésszakon az első napokban szervezési kérdésekkel, az ügyrenddel és a napirenddel foglalkoznak. Az általános politikai vita o jövő héten kezdődik meg. A vita kezdete előtt mond beszédet a közgyűlés ülésén Ronald Reagan konferenciának —, amely az elmúlt esztendőben az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeévben kimagasló és eredményes tevékenységet fejtettek ki. A kitüntetést áz ENSZ bécsi irodájában kedden Tóth Károly püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke vette át. NSZK—albán diplomáciai kapcsolat Az NSZK kedden hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatokat Albániával. Az erről szóló jegyzőkönyvet Dieter Kastrup, a bonni külügyi hivatal alosztályvezetője Tiranában írta alá. A közeljövőben a felek kölcsönösen nagy- követséget létesítenek egymás országában. A nyugatnémet képviseletet — alkalmas épület hiányában — egyelőre egy szállodában rendezik be. A békéltető misszió kudarca Kedden New Yorkban megnyílt az ENSZ új, 42. ülésszaka. Az ülésszak elnökévé Peter Elorint, az NDK külügyminiszter-helyettesét javasolták. amerikai elnök. Az előzetes tervek szerint a jövő hét szerdáján szólal fel a vitában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. ★ Az Egyesült Nemzetek Szervezete elismerő oklevelet adományozott azoknak a nem kormányszintű szervezeteknek — közöttük a Keresztyén BékeCueikr elutazott Kétnapos iraki tárgyalásait követően kedden délután elutazott Bagdadból Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára. Párizs érintésével várhatóan szerdán tér vissza New Yorkba, ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt számol majd be az irak—iráni háború befejezése érdekében tett négynapos közvetítő útjáról. Eredmény nélkül távozott az Arab (Perzsa)-öböl térségéből kedden az ENSZ főtitkára. Az Irak és Irán közötti békéltető missziójának látható kudarca nyomán diplomaták és megfigyelők egyaránt o hét éve tartó viszály új, még pusz- titóbb szakaszára számítanak, amely a nyugati államok mind nagyobb flottafelvonulása Nagy figyelmet kap a kelet—nyugati párbeszéd Jaruzelski Berlinbe látogat Ma egynapos baráti munkalátogatást tesz Berlinben Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke. Vendéglátójával, Erich Roneckerrel pártjaik és országaik kapcsolatai mellett áttekintik a legfontosabb nemzetközi kérdéseket, kiemelt figyelmet szentelve a kelet—nyugati párbeszédnek, VOLT SS-TISZT DREZDAI PERE A második világháború óta álnév alatt élt náci háborús bűnös bírósági pere kezdődött kedden Drezdában. A vádlott, Henry Schmidt egykori SS-ohersturmführer (főhadnagy) a fasiszta titkosrendőrség, a Gestapo vezető munkatársa volt. A jelenleg 74 éves Schmidt személyi adatait meghamisítva a Lipcse melletti ALtenburgban élt tavaly áprilisi letartóztatásáig. Az államügyészség kedden előterjesztett vádiratában rámutat, hogy az SS-tiszt 1942 áprilisa és 1945 februárja között vezető szerepet játszott a. Drezdában és a város környékén élt több mint hétszáz zsidó lakosnak a csehszlovákiai terezinl gettóba és az auschwitzi koncentrációs táborba való elhurcolásában. A deportált férfiak, nők és kisgyermekek túlnyomó többsége a lágerekben meghalt. Ezenfelül Schmidt személyesen is irányított több transzportot és számos kihallgatáson rendkívül kegyetlenül bánt az előállítottakkal. A vádirat megállapításait a tárgyalás folyamán NDK-bell tanúk vallomásai támasztják alá és egészítik majd ki, valamint az ügyészség bizonyító értékű dokumentumokat kapott Lengyelországból és Csehszlovákiából. az európai biztonság és együttműködés problémáinak — jelentette be szokásos keddi sajtóértekezletén Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője. Wojciech Jaruzelski nyilván részletes tájékoztatást kap majd Erich Honeckertől annak múlt héten befejeződött bonni tárgyalásairól. A lengyel közvélemény nagy érdeklődéssel kísérte a két német állam kapcsolatainak e fontos eseményét. Urban biztatónak nevezte az Európai Gazdasági Közösség és Lengyelország viszonyának alakulását. A kapcsolatfelvételről lengyel delegáció folytat megbeszéléseket Brüsszelben — közölte —, hozzátéve, hogy kormánya elsősorban a lengyel áruk kedvezőbb exportfeltételeit szeretné elérni a Közös Piac országaiban. Tegnap történT Lukács János Somogybán gSfÄK kács János, az MSZMP KB titkára. Délelőtt Kaposvárott megbeszélést folytatott a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetőivel. A délutáni órákban Siófokon alapszervezeti titkárokkal találkozott és tájékoztatót adott az ország előtt álló feladatokról, a Központi Bizottság társadalmi-gazdasági kibontakozási programjáról. Szakszervezeti tanácskozás Országos Tanácsának rendezésében kedden kétnapos tanácskozás kezdődött Budapesten a SZOT székházában a szocialista országok szakszervezeti központjainak közgazdasági titkárai által vezetett küldöttségek részvételével. Azt vitatják meg, hogy milyen feladatok hárulnak a szakszervezetekre a tudományos-műszaki haladás, a gazdasági és munkakörülmények javítása érdekében, a KGST-határozatok végrehajtásában, a nemzetközi munka- verseny fejlesztésében. Bíró Gyulának, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárának vezetésévei küldöttség utazott kedden a Szovjetunióba. A barátsági mozgalom képviselői részt vesznek egy nemzetközi tanácskozáson, amelyet a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége rendez Lenin-grádban. Jósé Caballero Bazan, a Mexikói Egyesült Államok budapesti nagykövete kedden fogadást adott rezidenciáján hazája nemzeti ünnepe alkalmából. A fogadáson részt vett Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, valamint politikai, gazdasági és társadalmi életünk számos más képviselője. Küldöttség Leningrádba Mexikó nemzeti ünnepén miatt könnyen nemzetközivé is válhat. A teheráni vezetők a hét végén kijelentették azENSZ- főtitkárnak: számukra mindaddig elfogadhatatlan a BT- határozat, míg előbb nem bélyegzi a világszervezet ag- resszornak Irakot, s nem vonják felelősségre a bagdadi vezetést. Irak fővárosában zárt ajtók mögött tartott megbeszéléseken a jelek szerint Bagdad is kitartott eredeti vonala mellett, nevezetesen, hogy „vagy béke legyen, vagy háború” — azaz köztes megoldást nem fogadnak el. Különösen vonatkozik ez a tank• hajóháborúra és az olajipari létesítmények elleni pusztító támadásokra: Irán ennek leállítását kívánja, Irak viszont légiereje fölénye miatt ezt tartja legfőbb nyomásgyakorlási lehetőségnek. Tarek Aziz iraki külügyminiszter az ENSZ-főtitkár búcsúztatásakor ismételten leszögezte, Irak nagyon reméli, hogy a BT kitart saját határozata mellett, s a mostani tárgyalások eredményéből (vagy inkább ered' ménytelenségéből) megfelelő következtetéseket levonva to' vábblép a második szakasz irányába. Ez diplomatikus utalás az Irán elleni szankciók' ra. Az új szakasz az öböl vizein, illetve környékén gya korlatilag már tart. Kedden négy brit aknakereső hajó itta- sítást kapott, hogy csatlakozzon az Ománi-öbölben lévő francia hadihajókhoz. A nap folyamán hét olasz katonai egység a Földközi-tengerről szintén az öböl felé indult, hogy csalakozzon a soknemzetiségű flottafelvonuláshoz. Ven lehetőség a megegyezésre ^Folytatás az t oldalról) idején írták alá a megállapodást a békés együttmunödesról a világűrben, most pedig aláírásra kerül a megállapodás a váiságcentrumok íétrenozasá- ról. „Ez gyakorlati lépés annak a közös feladatnak a megvalósításában, amelyről Mihail Gorbacsov és ön egyetértésre jutott Genfben: nukleáris háborút sohasem szabad megvívni” — mondotta, aláhúzva: az ilyen megállapodás előjátéka lehet a történelmi jelentőségű újabb megállapodásoknak a nukleáris fegyverek számának csökkentéséről, amelyről Reykjavíkban jutottak egyetértésre. „A legfontosabb, hogy mindent tegyünk meg ennek érdekében, mert ezt várják tőlünk -népeink, ezt várja az egész emberiség. Jobb, ha erre minél hamarabb kerül sor. Ma bizonyos mértékben elősegítettük, hogy enyhüljön az a bizonytalanság és aggodalom, amelybe az egész emberiség belefáradt már. Szeretném hinni, hogy a reménység e kicsiny cseppie előre jelzi: enyhíteni tudjuk azt a szomjúságot, amely a világban a béke és a biztonság megteremtését várja” — mondotta egyebek között a szovjet külügyminiszter. Mind Reagan, mind Sevardnadze köszönetét mondott a két tárgyaló küldöttségnek a megállapodásért s külön kiemelte azt a szerepet, amelyet két amerikai szenátor, Sam Nunn és John Warner töltött be a centrumok gondolatának népszerűsítésében, a tervek kidolgozásában. Az aláíráson jelen voltak a két fél tárgyaló küldöttségének tagjai. Amerikai részről jelen volt többek között Bush alelnök és Weinberger hadügyminiszter is. Shultz és Sevardnadze délelőtti megbeszélése két óra és negyven percen át tartott, ezt követően azonban még a szakértőkkel is találkoztak röviden. Shultz közlése szerint a megbeszélés igen jó hangulatú volt, azon átfogó megbeszélést folytattak. „Ezzel az értékeléssel Sevardnadze külügyminiszter úr is egyetért” — mondotta. Amerikai részről azt mondották, hogy a tárgyaláson szó volt emberi jogi kérdésekről, továbbá a tárgyalások szervezési részéről is — mindkét fél arra törekszik, hogy minél szélesebb körű tárgyalásra kerüljön sor. Ennek érdekében munkacsoportokat szerveztek B esszmertnih szovjet külügyminiszter-helyettes és Ridnwav amerikai külügyi államtitkár irányításával. Az amerikai külügyminisztérium közlése szerint a délutáni telies ülés a leszerelési kérdésekkel foglalkozik, a munkacsoportok ezt követően ülnek össze. Pjadisev sajtóértekezlete Ismétlődé amerikai manőver Az Egyesült Államok azt a látszatot akarja kelteni, mintha a Szovjetunió, jószerivel a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások előestéjén, vadonatúj követeléssel rukkolt volna ki — jelentette ki kedden Moszkvában Borisz Pjadisev. A" sróvjet külügyminisztérium szóvivője sajtóértekezletén röviden ismertette Eduard Sevardnadze külügyminiszter kedden megkezdett tárgyalási programját, majd néhány időszerű kérdéssel foglalkozott. Az Egyesült Államok a rakétatárgyalások története folyamán nemegyszer folyamodott már olyan manőverekhez, amelyekkel mesterségesen nehezítette a tárgyalásokat. Ezúttal az amerikai területen található, jó négyszázra tehető Pershing—1A típusú rakéta és a hozzájuk tartozó nukleáris robbanófejek megsemmisítésére vonatkozó szovjet álláspontról akarják elhitetni, hogy új követelésről van szó — mondta Pjadisev. Líbia déli területén nyomtalanul eltűnt két szovjet katonai szakértő — közölte Pjadisev. A két férfi ■—1• akinek felkutatására nagy erőfeszítésekéit tesznek — tanácsadói minőségben volt hivatalos kiküldetésben Líbiában. Kérdésre válaszolva Borisz Pjadisev kiie>entette, hogy az érdekképviseleti irodák megnyitásáról Magyarország és Izrael között hétfőn Bernben aláírt megállapodás nem jelent eltérést a szocialista országok egyeztetett álláspontjától. Magyarország és Izrael között nincs szó a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről, sőt nemzetközi jogi értelemben az érdekképviseleti irodák megnyitásáról szóló megállapodás még a konzuli kapcsolatok helyrállítását sem jelenti — mondotta a szóvivő. A Pravda és a Krasznaja Iveiia cikke Kockázatcsökkentő A nukleáris kockázatcsökkentő központok létrehozásáról rendelkező szovjet—amerikai szerződés új operatív tájékoztatási mechanizmust hoz létre a két ország között olyan esetekre, amikor az egyik fél katonai jellegű tevékenységét a másik helytelenül értelmezhetné, és ez a nukleáris veszély fokozódását idézhetné elő. A központok létrehozása és a köztük megvalósuló információ- csere újabb lehetőséget ad arra, hogy csökkentsék és végső soron megszüntessék a nukleáris háború tévedésből vagy véletlenségből való kirobbanásának veszélyét — állapítja meg az a cikk, amelyet ma közöl a Pravda, az SZKP KB központi lapja, és a Krasznaja Zvezda, a szovjet honvédelmi minisztérium napilapja. A szerződést ismertetve, a cikk beszámol arról, hogy mindkét fél saját fővárosában létrehoz egy kockázatcsökkentő központot, amely saját kormányának ellenőrzése alatt áll, s a két központ között speciális fakszimile-összeköttetés lesz. A szerződés értelmében a központok egyelőre az olyan esetekről tájékoztatják egymást, amikor tervszerűen ballisztikus rakétákat bocsátanak fel az országhatárokon kívülre, a másik fél irányába. Az ilyen jellegű tájékoztatást előírja a nukleáris háború veszélyének csökkentéséről rendelkező 1971-es szovjet—amerikai szerződés is. Ezenkívül a központok tájékoztatni fogják egymást az olyan rakétafelbocsátásokról is, amelyek a tengerhajózásra vagy a repülésre nézve jelenthetnek veszélyt. Ezt a nyílttengeri és lógtéri incidensek megelőzéséről szóló 1972-es szovjet—amerikai kormányközi szerződés írja elő. Ezen felül a felek saját belátásuk szerint jóindulatból, a bizalom erősítése céljából egyéb információt' is eljuttathatnak a központokon keresztül egymásnak. A jövőben, a létrejövő szovjet—amerikai nukleáris fegyverzetkorlátozási vagy -csökkentési szerződéseknek megfelelően még bővülhet az a lista, amely felsorolja, hogy milyen esetekben lépnek érintkezésbe egymással a központok. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között tehát még egy operatív kapcsolat jön létre olyan helyzetekre, amelyeknek közvetlen közük lehet a stabilitás és a kölcsönös bizalom biztosításához. A cikk ezzel kapcsolatban aláhúzza, hogy a központok semmiképpen nem fogják másolni vagy kisajátítani a már működő Moszkva—Washington forró drót funkcióját. Ez arra nyújt lehetőséget, hogy rendkívüli esetekben azonnal összeköttetésbe léphessen egymással a szovjet és az amerikai vezetés. A Pravda és a Krasznaja Zvezda cikke megállapítja, hogy a szerződés létrejötte mindenképpen elégedettségre ad okot, minthogy lényeges lépés történt a bizalom erősítése felé. A cikk azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a bizalomerősítő intézkedések önmagukban még nem képesek megállítani a fegyverkezési hajszát. A nemzetközi biztonságot leginkább az veszélyezteti. amikor a fegyverkezési versenyt újabb területekre terjesztik ki. A bizalom- erősítő intézkedések valójában csak akkor hatásosak, ha tényleges leszerelési megállapodásokkal együtt kerül azokra sor. A cikk emlékeztet arra is, hogy a Moszkva—Washington forró drót létrehozásáról szóló szerződést akkor írták alá, amikor már küszöbönállt az 1963-as atomcsendegyezmény megkötése. A szovjet—amerikai nukleáris háború kirobbanásának veszélyeit csökkenteni hivatott 1971-es szerződés pedig akkor született meg, mikor már a végéhez közeledtek az 1972-es SALT—1 szerződéshez elvezető stratégiai fegyverzetkorlátozási tárgyalások. Az akkori bizalomnövelő intézkedéseket tehát a nukleáris fegyverzetkorlátozás terén tett lényeges lépések támasztották alá, és erre van szükség most is — húzza alá a cikk. — A messzemenő szovjet kezdeményezések eredményeként, a mostani szovjet—amerikai tárgyalásokon reális lehetőség nyílt arra, hogy megállapodás jöjjön létre minden téren, mindenekelőtt a közepes és rövidébb hatótávolságú rakéták kérdésében. A központok létrehozásáról kötött szerződést tehát úgy is lehet értelmezni, hogy nagy horderejű szovjet—amerikai leszerelési megállapodásokra van lehetőség, amennyiben az amerikai fél is törekedni fog erre. A nukleáris kockázatcsökkentő központok létrehozásáról kötött szerződés vitathatatlanul pozitív fejlemény a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlődésében. Nemcsak a két ország viszonya szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem általában a nemzetközi kapcsolatokban is — állapítja meg a két vezető szovjet napilap közös cikke.
