Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

A P E ST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxix. Évfolyam. 216. szám 1987. SZEPTEMBER 15., KEDD Manor és Péteri települések tüzeiő- és építőanyag-ellátásá­ról hangzott el többek között tájékoztató a Monori Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén. Monoron, Monori-erdőn és Péteriben a tüzelő- és építő­anyag-ellátást a Budapest Környéki Tüzelő- és Építő­anyag-kereskedelmi Vállalat, az Áfor és magánkereskedők biztosítják. A monori telepek központi szerepet töltenek be. mivel Pé­teri és Monori-erdő lakosságá­nak egy része is itt vásárolja meg a helyben nem beszerez­hető tüzelőt és építőanyagot. Meg kell említeni a fővárost is, mivel az időszakonként je­lentkező választékhiány miatt Budapesten találja csak meg a vevő azt, amit keres. Monor tüzelőellótása több forrásból biztosított. Egyrészt a szilárd tüzelőanyagok, a háztartási tüzelőolaj és az ed­dig megépített vezetékes föld­gáz. A beérkezett tüzelőanyag a kereslettel általában egyen­súlyban van. túlkínálat érzé­kelhető hazai brikettekből, ugyanakkor viszont nagy a kereslet az importeredetű kazánszenek iránt. A tűzifa­árusítással kapcsolatban ál­landó lakossági kifogás a fű­részelt fa hiánya. Ezt a te­lep vezetője a központi uta­sítás ellenére sem tudta meg­Látássérültek biztosítása A Vakok és Gyengénlátök Országos Szövetsége budapes­ti és Pest megyei szervezete a napokban taggyűlést tar­tott. Az összejövetelre az in­tézmény fővárosi székházában került sor. Számos napirendi pontot tárgyalt meg a buda­pesti és Pest megyei szerve­zet vezetősége és tagsága, amelyek közül most a közle­kedéssel kapcsolatos tapaszta­latokról, változásokról szó­lunk. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Közlekedési Minisztérium és az Országot Anyag- és Arhivatal febru­árban kiadott közös rendele­té értelmében a Vakok és Gyengénlátök Országos Szö­vetsége arcképes tagsági iga-, zolványával rendelkező sze­mélyek a MÁV, a GYSEV, a Volán-vállalat járművein 90 százalékos kedvezménnyel utazhatnak bármekkora tá­volságra. A nem arcképes iga­zolvány tulajdonosai — gyen­gén látók — az előző rende­let értelmében a BKV és a Volán-vállalatok helyi jára­tain díjmentesen utalhatnak — erre a kedvezményre az arcképes igazolvány is feljo­gosít! A felsorolt kedvezmények gyakorlati tapasztalatairól is szó esett a szövetség megyei taggyűlésén. Több felszólaló elmondta, hogy a 90 százalékos mérsék­lésű jegyek, a MÁV ígéreté­vel ellentétben mégsem kap­hatók minden vasútállomá­son, főleg a kisebb helységek­ben. A Volánbusz gyáli és ■monori körzetében pedig a mai napig akadnak gépkocsi- vezetők, akik megtagadják a szövetség tagsági igazolványát felmutatóktól a kedvezmé­nyes utazás jogát. E hiányosságok miatt tehát még mindig érik atrocitások a vak és gyengén látó embe­reket. A BKV területén, il-, letve járművein ilyen termé­szetű gond nincs. Bár Pinviczky György, a szövetség budapesti és Pest megyei szervezetének titkára azt a tájékoztatást kapta a közlekedés gazdáitól, hogy a Volán-vállalatok mindegyike szoglálati úton kapott értesí­tést a kedvezményekről szóló rendeletekről, s a MÁV ellát­ta az ország minden vasútál­lomását 90 százalékos jegyek­kel, a felszólalások még hiá­nyosságokról tesznek bizony­ságot. Ezért a megyei szer­vezet titkára szükségesnek tartotta elmondani, hogy a személypénztárosok * kötele­sek a megváltott jegyekre tollal felírni a 90 százalékos kedvezmény mértékét szám­mal, illetve megjelölni az Törőcsik Pál üllői és Rostás Tibor monori lakosok, tagtár­sak, a gyűlésen elhangzotta­kat vitatják meg kettesben. (A szerző felvétele) egyezményes T betűvel. Ha valamelyik vasúti személy­pénztárnál valóban nincsen előre kinyomtatott kilencven­százalékos jegy, akkor a tíz százaléknak megfelelő értékű egész — azaz teljes árú — menetjegyet kell kiszolgáltat­ni, s felírni arra az említett jelzéseket. A Volánbusz sofőréivel va­ló esetleges nezeteltérés elke­rülésére pedig azt aján­lotta, hogy fizessék meg a szövetségi tagok a teljes árú menetdíjat, s azzal a jeggyel azonnal jelentkezzenek a leg­közelebbi buszpályaudvar forgalmi irodájában — vagy­is az üzemigazgatóságnál —, s a pénztár visszafizeti a kü­lönbözeiét, a vállalat pedig eljár vétkes dolgozójával szemben. Végül egy új kezdeménye­zésről számolt be Pinviczky György. Elmondta, hogy a Budapesti Közlekedési Vál­lalat, a tömegközlekedési já­rataikon utazó szövetségi ta­goknak baleset után kártérí­tést fizet az Állami Biztosí­tón keresztül. A biztosító ugyanakkor lehetőséget ad a vak és gyengén látó emberek­nek egy másodlagos biztosí­tásra is, mindössze tíz fo­rintért, ami természetesen kétszeres összegű kártérítést jelent, ha bekövetkezik a bal­eset. A tíz forint névértékű bélyegeket az ahhoz való iga­zolvánnyal a szövetség köz­ponti székházában, vagy a körzeti csoportoknál lehet megvásárolni évente, a tagsá­gi igazolvány meghosszabbí­tását szolgáló bélyeggel együtt. A. L. A. oldani, mivel a vállalat által szerződtetett két fűrészelő kisiparosnak alacsony díjat állapítottak meg. A jelenlegi fűrészelési árak ennél maga­sabbak, ezek használata vi­szont túlságosan megnövelné a fűrészelt faáruk fogyasztói árát. A telep vezetője jelen­leg is keresi a helyes megol­dás irányát. Az 1985-ös kemény tél óta a lakosság is jobban és elő- relátóbban gondoskodik a téli tüzelő időbeni beszerzéséről, így az akkori pánikszerű vá­sárlás nem volt jellemző sem tavaly, sem az idén. A nyári engedményes akció során 2 ezer 100 tonna-briket­tet, 580 tonna egyéb szenet adtak el, ily módon a lakos­ság csaknem félmillió forintot takarított meg. A háztartási tüzelőolajat Monoron egy magánkereskedő és egy Áfor-kút árusítja. A kutak területi elhelyezkedé­se megfelelő, mivel, a nagy­község telepi és központi ré­sze is ellátott. Az Áfor-kúthoz 'történő szállítások folyamatosak, a múlt télen a legkritikusabb időszakokban sem volt fenn­akadás. A kút első félévi for­galmának 70 százalékát a lakossági készpénzes vásárlás tette ki. Monor lakosságának egyre nagyobb hányada igényli a vezetékes földgáz bekötését. Ezt saját erőből finanszíroz­zák. Tavaly 156 lakást kap­csoltak be a vezetékes gáz­hálózatba. Az idén már két és félszer több lakásban fog­nak földgázzal fűteni, mint tavaly. Ez 399 lakást és 5,2 kilométer gázvezetéket jelent. A bekerülési költséget je­lentősen csökkentené az utcák lakóinak mind nagyobb szer­vezettsége. A városi jogú nagyközségi közös tanács bo­nyolítóként vesz részt a gáz­vezeték építésében. Több kivitelező dolgozik jelenleg is a községben, így az TJniép gmk, a 23. Sz. ÁÉV, a Monori Építők Ipari Szövet­kezete, a Vecsési Gázszerelő és Közműépítő gmk, a PU- HIV Városföldi Dózsa Mgtsz. A földgázra átállt fogyasz­tók 40 százaléka olajjal, 60 százaléka szilárd tüzelőanyag­gal fűtött korábban. A kor­szerűbb, olcsóbb környezet­kímélő gázfűtés mindkét tü­zelőanyag-fajtát figyelembe véve átlagosan 30 százalékos megtakarítást jelentett a lakos­ságnak. Gér József Működik a kocsifecskendő Új látványosságok a tájházban Régtől tudott dolog, hogy a tűz és a víz az ember két leg­fontosabb lételeme, segítőtár­sa. De az is ismert, hogy gon­datlan kezekben vagy termé­szeti katasztrófa következté­ben mindkét elem az ember ellenségévé válhat. Vidékünkön, a néhány ka­tasztrofálisan nagy esőzést le­számítva nem annyira a víz, mint inkább a tűz okozott gondot évszázadokon át, kü­lönösen azokban az időkben, amikor még a legtöbb ház te­tején cserép helyett nád, de a módosabbaknál is legfel­jebb zsindely óvta a ház bel­sejét az időjárás viszontagsá­gaitól. A régi tüzekről, az otthont önkéntes tűzoltó-egyesületek­ről, azok működéséről minden falunak, városnak megvan a maga históriája, s ahol, mint például Gyomron is. van táj­ház, onnan nem hiányozhat­nak a korabeli relikviák. Ennek az írásnak az aktua­litását többek között egy ba­ráti gesztus adja. A közel­múltban az úri önkéntes tűz­oltó-egyesület egy működő, öt- ven-hatvan évvel ezelőtt hasz­nált kocsifecskendőt ajándé­kozott a gyömrői tájháznak. A gyömrői Baksa László, az idős Pál Mihály baráti kör helytörténeti csoportja veze­tőségének tagja bábáskodik az úri tűzoltókkal való kapcsolat- felvételben, s mint azt a ki­állított kocsifecskendő is bizo­nyítja, sikerrel. Természetesen a két község önkéntes tűzoltói között eddig is megvolt a kap­csolat, Baksa László érdeklő­désére Csengődi Ferenc gyöm­rői parancsnok reagált első­ként, s egy értekezleten meg is született a döntés az aján­dékozásról. Nos ennyit a közelmúlt ese­ményéről, s ha már leírtuk azt, hogy van, s elmondjuk, hogy volt is önkéntes tűzoltó- egyesület Gyömrőn, annak régmúlt története felől is ér­deklődtünk. Hegyi-Füstös Ist­vánt és Baksa Lászlót, a ba­ráti kör vezetőségének tagjait kerestük meg a napokban, hogy meséljenek a helybeli tűzoltó munka múltjáról. A két helytörténész elmond­ta, hogy 1910-ben már műkö­dött Gyömrőn egy tűzoltócsa­pat, amelyiknek Frivirt, a ko­vács volt a vezetője. Akkori­ban még spontán működtek, nem volt szervezett tűzoltó tevékenységük, a kovács ál­tal valahonnan beszerzett és megreparált vízi pumpával vették fel a harcot, ha szük­séges volt, a vörös kakassal szemben. Lajtkocsi, vödrök, vasvilla, szigony, vagy népie­sen: gumó volt még a felsze­relésük. A gamó nagyon lé­nyeges eszköz volt, mert szét lehetett vele rántani a tüzet fogott nádtetőt vagy kazlat. A nemrég, kilencvenkét éves korában elhunyt Rab András bácsi tagja volt ennek a csa­patnak. a helytörténészek sze­rencsére még sokat megtud­hattak tőle az egykori önkén­tes tűzoltókról. Szervezett formában, egye­sületbe tömörülve 1914 és 1918 között tevékenykedtek először az önkéntes tűzoltók (a pontos dátum még nem tisztázott). Horváth János volt Tóth Gerzson, a tájház gondnoka bemutatja, hogyan működ­tették annak idején az önkéntes tűzoltók a kocsifecskendőt — azt talán mondani sem kell, hogy az úriak ajándéka a lehető legjobb helyre került Gyömrőn (A szerző felvétele) ] az egyesület első parancsnoka, tíz éven át. Erről az időről ma még nem tudnak sokkal többet a helytörténészek, de a következő parancsnok idejé­ből már igen. Xantusz Elek lett a következő parancsnok, s az ő idejére tehető az egye­sület tevékenységében, felsze­reltségében, majd kulturális életében a legaktívabb kor­szak, a fénykor. Xantusz Elek 1941-ig volt az egyesü­let parancsnoka. Az ő idejé­ben már volt a tűzoltóknak jó felszerelésük, a kor színvo­nalának megfelelő őrszobájuk volt a mai Kilenc Fa vendéglő udvarán, a szertáruk a kato­likus templom tövében, a mai hősi emlékmű mellett. A harmincas évek elején már volt kocsifecskendőjük, mozdonyfecskendőjük, össze­tolható mászólétrájuk; szi­gonnyal, bontócsákánnyal dol­goztak, s ismerték a mászó- övet is. Az éjszakai tüzekhez kivonulva a mai sziréna előd­jeként csengőt használtak, hogy szabad utat biztosítsa­nak maguknak, s felhívják az emberek figyelmét a bajra. Ilyenkor petróleumlámpához hasonló fáklyákat használtak világításra. Ök már rendsze­res tűzőrséget adtak bálokban, mozikban. Aratáskor, cséplés- kor tűzőrséget a gazdák, vagy családtagjaik a templomto­ronyban, a tűzoltók az őrszo­bájukon adtak. A tűzoltók segítésére sen­kit sem kellett noszogatni. A gazdák, akiknek lovuk volt, Önként adták oda jószágaikat, hogy adott esetben legyen mi­vel vontatni a lajtot, a kocsi­fecskendőt. A csendes hétköz­napokon a tűzoltók végezték a saját munkájukat, gazdál­kodtak, vagy ki-ki űzte a ma­ga iparos mesterségét, amíg a tűz valahol fel nem lobbant a nádtetőkön. Vasárnaponként a mai Kossuth téren gyako­rolták egy magas faalkotmá­nyon a mászást, a létraállí­tást. Akkoriban is voltak tűzol­tóversenyek, amiken a gyöm- rőiek jó eredményekkel sze­repeltek, mint azt bizonyítják a. serlegek, oklevelek a tájház vitrinjeiben. Még országos tűzoltóversenyre is eljutottak 1935-ben. Később voltak na­gyobb területi és járási verse­nyeken, például Csepelen, Lő- ríncen, Monoron és persze Gyömrőn. Aszódi László Antal Sülysáp! siker a rangadón Levelesládánkból Mindenkinek megköszönöm Huszonegy és fél hónapig láttam el megbízottként a magiódi Petőfi Sándor Műve­lődési Ház igazgatói teendőit. A gyedről visszatérő kinevezett művelődésiház-igazgató mun­kába lépésével megbízatásom lejárt. Szeretnék — a Monori Hírlap hasábjain keresztül is — köszönetét mondani a tár­sadalmi vezetőségének, a ház klubjainak, szakköreinek az eredményes munkájukért. Kö­szönöm az együttműködésben nyújtott segítségükét. Ugyan­csak elismerés illeti meg az ál­talános iskola pedagógusait, a gazdasági-műszaki ellátószer­vezet dolgozóit, akik a csali­nem két esztendő alatt nél­külözhetetlen támogatást nyúj­tottak munkámhoz. Jó szívvel gondolok minden­kire, aki ellátogatott rendezvé­nyeinkre, jól érezte magát kö­rünkben. S innen is kívánok minél előbbi felgyógyulást Oláh Istvánnénak — Böasike néninek —, a nyugdíjaskiub alapítójának, aki jelenleg, saj­nos, kói-házban fekszik. Székely Károly Ákos Maglód Külliürális program Gombán kedden az autós kertmoziban 20.15-től: A pokol katonái (színes, szinkronizált amerikai film). Gyömrőn a művelődési ház­ban 18-tól karate. Monoron a művelődési köz­pontban ,14-től 20-ig Linómet­szet címmel képzőművészeti kiállítás a galériában, a film­színházban 18-tól és 20-tól: 48 óra (színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film). Labdarúgás, megyei II. osz­tály, déli csoport: Sülysáp— Monor 4-1 (1-0), Sülysáp, 500 néző, vezette: Márk. Sülysáp: Fehér — Mihály, Turcsik, Salvári, Tóth K., Nagy P. (Szvitek), Nagy L., Békési (Varga) — Csaba, Motolai, Győri. Monor: Fényes — Cső ti, Bokros P., Gergely — Ohát, Kucsera, Árvái, Pokornyik — Varga, Béres, Gáspár. Szép­számú közönség, parádés ha­zai játék, ideges mononak — így lehetne összefoglalni a körzeti rangadó 90 percét. A két csapat az első félórában csak ismerkedett egymással, érdemleges esemény nem tör­tént. A 35. percben Nagy P. óriási szabadrúgását Fényes csak kiütni tudta, s a berob­banó Győri egy méterről a hálóba vágta a labdát. Alig kezdődött el a második fél­idő, amikor Győri hatalmas szóló után szépségdíjas gól­lal növelte az előnyt. És még nem volt vége a gólgyártás­nak. A Monor sehogy sem tu­dott kibontakozni, bár voltak olyan percek, amikor fölény­ben játszottak. A 73. percben Csaba lövését az egyik mo­nori védő kézzel hárította a kapu előterében. Vitathatat­lan 11-es! Békési büntetőjét Fényes kiütötte, de a kipat­tanó labdát Szvitek A. be­bombázta. A közönség élvezte a játékot, többször tapsolták a hazai akciókat. A 80. perc­ben Mihályi óriási gólt lőtt 14 méterről. Varga (Monor) meg­sértette a bírót, aki kiállítot­ta a magáról megfeledkezett játékost. A 87. percben Gás­pár szerezte meg a vendégek becsületgólját. Teljesen meg­érdemelten győzött a harco­sabban játszó Sülysáp az ez­úttal gyenge Monor ellen. Jó: Győri A. (a mezőny legjobbja), Turcsik, Mihály, Motolai, Nagy L., illetve Fényes, Ár­vái. Ifi: Sülysáp—Monor 1-7 (1). Cs. J. Üllő—Tápiógyörgye 3-0 (0-0), Üllő, 300 néző. vezette: Kollár (jól). Az első félidőben a helyieknek semmi sem si­került;. Szünet után egyre na­gyobb fölénybe került az Ül­lő, s Bokros, Sipos és Tóth L. góljaival biztosan győzte le a halvány tejlesítményt nyújtó újoncot. Jó: Bírta, Tóth B., Marozsán. Ifi: Üllő —Tápiógyörgye 4-4. B. T. Kerületi bajnokság: Gyöm- rő—Maglód 0-2 (0-1), Gyöm- rő, 600 néző, vezette: Eperjesi (tárgyilagosain). A vendégek hatalmas becs­vággyal vetették magukat a küzdelembe, gyakran szólt a bíró sípja, elsősorban magió­di szabálytalanságok miatt. Feltűnő volt, hogy a mag- lódiak sokkal tudatosabban adogattak, sokszor védekezés­re kényszerítették a hazaia­kat. A 41. percben Czirkó J. hazafejelte a labdát, Papp T. lecsapott rá, s a kimozdu­ló kapus mellett hatalmas erő­vel kilőtte a bal felső sarkot. (Lélektanilag [is] döntő talá­lat volt.) Szünet után hamar növelték előnyüket a válto­zatlan vehemenciával harco­ló maglódiak. Tóth Levente játszi könnyedséggel elhúzott Nagygyőr mellett, s a jobb alsó sarokba lőtt. Ezután már csak egy csapat létezett a pó­lyán, s ez a Maglód volt. Szép tánmadások sorozatát ve­zették a hazaiak kapujára, többször is csak Csató kapus bravúrjain múlott, hogy nem született újabb gól. A mag­lód! Papp T. és a gyömrői Csirkó J. piros lapot kapott a 63. percben. Végeredményben a tervszerűbben játszó ven­dégek teljesen megérdemelten szerezték meg az igen érté­kes győzelmet, a minden el­képzelés nélkül játszó, kapu­ra semmi veszélyt nem je­lentő hazaiak ellen. Az ered­mény még a Gyömrőre néz­ve hízelgő. Jó: Csató, illetve Gohér, Szarvas (a mezőny legjobbja). Stampf, Berényi, Sziklai, Tóth Levente, de a többi magiódi is dicséretet ér­demel. G. J. ISSN 0133—265.1 (Monori Hírlap) Nyár végén a tüzeloeilátásróf Egyre több lakásban gázfűtés

Next

/
Thumbnails
Contents