Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

Térdig jártak a divatban „Rotschild-szalon” az udvaron A lakótelepi ABC-áruház- ban. amelynek rendszeres vá­sárlója vagyok, mind gyakrab­ban tapasztalom, hogy a pénz­tárosak felé kígyózó sor egy­szer csak megtorpan, s veszteg­lőre kényszerül a kosaras me­net. Ilyenkor valamelyik ve­vő riadtan mentegetőzik, mert az ördögi gyorsasággal motol- tázó pénztárgép nagyobb ösz- szeget mutat, mint amennyi a pénztárcájában van. A pénz­táros unott arccal várja, hogy a kárvallott eldöntse, mit visz vissza a gondolára. Napjában többször ismétlődik az eset. Nézem a zsíros, szakadozott bugyellárisban kotorászó öre­geket, amint aggodalmas arc­cal, fillérre kiszámolják a kasszánál kért összeget. Kalan­dokra ritkán ragadtatják ma­gukat, őket nem csábítják el az ingerlőn eléjük bukkanó ínyencségek. Marad a tej, az olcsó sajt, a parizer és a főző­kolbász, s ha lenne Flóra szap­pan, vinnék azt is, de nincs. Alkalmi turkálda az Árpád utcai udvaron (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Bálagála A nyáron az egyik Árpád ut­cai ház udvarán működött a „Rotschild-szalon”. Az udvar porába hatalmas ponyvát terí­tettek a kereskedők, és több száz kiló ruhaneműt ömlesztet­tek kupacokba. A vásárló lá­nyok. asszonyok térdig jártak a divatban. Az egyik menyecs­ke, az ingatag halmon egyen­súlyozva, vékony nyári ruhá­jára húzogatta a kiszemelt holmit. Ahogy önfeledten gusz- tálla az új szerzeményt, lát­szott rajta, hogy átéli a zsák­mány megszerzésének örömét. A bolondnak is megéri, hiszen kilóját 320 forintért mérték, s alig lendült messzebb a mér­leg mutatója 15—20 dekánál. Halk kérdésemre az asszo­nyok egymás szavába vágva bizonygatták, hogy érdemes itt vásárolni. Türelem és fantá­zia kell. Akinek van egy cse­kély gyakorlata, valamely jobb darabban meglátja a lehetősé­get. Itt beveszi, ott kiengedi, felhajtja, megtűzi, kivasalja, és a tetszetős portékáról senki sem mondja meg, hogy ez bi­zony rissz-rosRz rongynak ál­cázva lapult meg a bálában. A finomkodó pesti maszekok Second hand shop feliratot festenek a firmára, ami tud­valevőleg másodkézből- szár­mazó cikkeket árusító boltot jelent. Az orgoványi tsz im­portból származó olcsó árukat hirdet a lakótelepi garázsso­ron. A Dél-Pest Megyei Áfész fogalmazása korrekt. A piac mögött gubbasztó egykori toll- kereskedést keresztelte el Ol­csó áruk boltjának. Igen ám, de a hely annyira szűk — már­pedig a turkáláshoz bőven kell —, hogy nyáron inkább az udvaron kötöttek ki. Mondja ezt az üzletet az öniróniára hajló köznyelv turkáldának és „Rotschild-szalon”-nak is, ez azonban a lankadatlan forgal­mon mit sem változtat. Azt mondják, volt már olyan sze­rencsés is, aki egy frissen bon­tott bálából nemes szőrméből készült bundát halászott ki hatszáz forintért. A vevők korra, nemre, fog­lalkozásra való tekintet nél­kül egymásnak adják a kilin­cset A gyári szalag mellől épp­úgy erre vezet az út, mint az irodából. Az intézmény, amely olcsón teszi boldoggá az em­bereket, bevált. Szerény ha­szonnal is jól prosperál. A jó üzleti szellemmel megáldott kereskedők Pilisre, Csemőbe, Lajosmizsére is kitelepülnek pár napra. Alig várja őket a falvak népe. Voltak már a Közgépben is, és más gyárak felkeresését is tervezik a fel­frissített kollekcióval Az üz­letasszonyok szerint — ha lesz áru — nem fogynak ki a ve­vők sem. Bakfisnak brokát A Teleki utcában, a 11. szám alatti ház mögötti alsó épület­ben kapott helyet a maradék­bolt. Az Arany utcából köl­töztek át nemrég, de a forga­lom a régi. Formás bakfisok simítják keblükre a brokátot, csípőjükre a szoknyánakvalót. Suttognak, vihognak, tanakod­nak, majd leméretik a kisze­melt kelmét, ök ketten törté­netesen varrólányok, angol szabók lesznek. Nem nagy kunszt a szabás-varrás, hiszen ez lesz a szakmájuk. A talpalatnyi helyen három eladó sürög-forog. néha össze­koccan a méterrúd a kezük­ben. Nem kell kirakat meg reklám. Mindenki idetalál, aki lapos pénztárcából szeretne va-" larni, ötleteset, divatosat bar­kácsolni. Hódít a csináld ma­gad mozgalom. Botorság lenne kihagyni a lehetőséget, hiszen a damasztból abrosz vagy pap­lanhuzat lehet, a függönynek- valót csak be kell szegni. A selymek, könnyű kartonok he­lyét már a testesebb szövetek veszik át. A gyárakból meg­jött az őszre szánt szövetma­radék. Egy anya diadalmasan távozik: 170 forintért vett ing- nekvalót a három gyereknek. Halk ajánlat Az utca másik felében, a Korzó presszó közelében ha&z- náltcikk-boltot nyitott egy pol­gári jogi társaság. A külső he­lyiségben a műszaki áruk kel­letik magukat. Ezek bizony nem filléres holmik. A rádiós magnók, számítógépek, videók, tévék, fényképezőgépek még a luxuskategóriába tartoznak, másodkézből is. A ruhafélék benn szerénykednek. Egy há­zaspár nyalábnyi holmit kínál fel eladásra. A kereskedő diszkréten visszaadja, ami nem kell. Indoklás, kérdés nincs, a megajánlott ár is halkan hang­zik el. Tamasi Tamás Tegyék vissza a lámpákat A városvédő- és -szépítő egyesület rövid fennállása alatt is már több fontos fel­adat megoldásába bekapcsoló­dott. A városi tanács felkéré­sére részt vettek a városrende­zési tervek felülvizsgálásában. A városképi szempontból je­lentős épületekről összeállítást készítettek. Több javaslattal éltek meglevő értékeink meg­óvását, helyreállítását illetően. Így például azt szeretnék, ha a postapalotára visszakerülné­nek azok a jellegzetes vonalú lámpák, amelyeket a felújítás során távolítottak el. ínao A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1987. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ Tanácsülés Törteién Szombaton házhoz megy az ügyfél A napokban tartotta ülését a törteli tanácstestület. Ez al­kalommal a szakigazgatási szerv, közelebbről a tanácsi apparátus munkáját vitatták meg. A napirend tárgyalása előtt Czeróczki János tanács­elnök megemlékezett alkotmá­nyunk elfogadásának 38. év­fordulójáról. Sokunk előtt ismeretes, hogy az utóbbi években a tanácsi munka tartalma és gyakorlata megváltozott, tekintve, hogy a helyi tanácsok nagyobb önál­lóságot és több. eddig nem gyakorolt hatáskört kaptak. Előrelépés történt nemcsak a pénzgazdálkodásban, hanem az ügyek intézésében, az ügyfe­lekkel való kapcsolatrendszer­ben is. Éppen ezért a téma megtár­gyalása nem formai okok mi­att került napirendre. A ta­nácstestület tájékozódni kí­vánt arról, hogy a tanácsi ap­parátus rendelkezik-e azokkal a személyi és tárgyi feltételek­kel, melyek szükségesek a megváltozott mindennapi fel­adatok megoldásához. Őszinte véleményt A tanács vezetése és dol­gozói igénylik az őszinte vé­leménynyilvánítást a tanácsta­gok részéről, akik nemcsak saját, hanem választóik véle­ményét is tolmácsolják. A na­pirend előadója Fehér István vb-titkár volt, aki az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészí­tést fűzött. A személyi feltéte­leket vizsgálva a beszámoló megállapítja, hogy míg koráb­ban változás nem történt, most az elmúlt három évben három dolgozó távozott. Pótlásukat részben új dolgozó felvételé­vel, részben belső átszervezés­sel oldották meg. Ezek a vál­tozások — ha átmenetileg is — éreztetik hatásukat a mun­kában. Mindezek ellenére a szakmai és politikai képzés folyamatos és jelenleg naprakész. Az ap­parátus rendelkezik a munka­végzéshez szükséges alapvető jeltételekkel; megfelelő helyi­ségekkel. berendezésekkel, iro­dagépekkel. A gépesítettségben az utóbbi évben szerény elő­relépés is történt. Az ügyfél- fogadás heti két napon — hét­főn és szerdán — nyújtott mű­szakban történik. Ez lehetővé teszi az ingázók, a délelőtt dolgozók vagy nagyon elfog­lalt személyek részére is ügyük intézését. Akták ezrei Annak ellenére, hogy a nyújtott ügyfélfogadási időről széles körben és minden lehe­tő módon tájékoztatták a la­kosságot, sajnos, igen kevesen keresik fel délután a taná­csot. A forgalom túlnyomó többsége változatlanul délelőtt bonyolódik. Szombaton egy személy tart ügyeletet — a lakásán!!?) A tanácsi ügyintézésben az ügyfelekkel való foglalkozá­son, a kötelező „papírmun­kán” túl nagy szerepe van a területi munkának. Számtalan döntés és határozathozatal előtt kötelező a helyszíni szemle, a környezettanulmány. Sok vita, bonyodalom előzhető meg továbbá egy nem kötele­ző, de ajánlatos terepszemlé­vel. Ezekből adódóan a taná­csi dolgozóknak, bármilyen idő is van, útra kell kelniök bel­területre, tanyára egyaránt. Az elvégzendő feladatok nagyságára vonatkozóan pár adat az 1986. évről. Négy és KszÜabda NB I B A véletlen kizárva Nem az a baj, hogy a Köz­gép az őszi szezon kezdete óta immár a negyedik nega­tív skalpot tűzi az övére, I usta délután. A járdán el- hever a nyár. Alig múlt egy óra. A szőke hajú, kelle­mes hölgy — áttetsző ruhában — letámasztja kerékpárját az Alszegi úti ABC-áruháznál. Hirtelen arcába szökik a vér, elpirosodik. Szája a bosszú­ságtól kis fintorrá torzul. — Hát ezt nem lehet ki­bírni! Nem elég, hogy az utóbbi napokban reggelente a buszmegállóig követsz, most még a boltba is utánam jössz! — szól dühödten a nyelvét ló­gató tacskóra. — Eredj azon­nal haza! A kutya ügyet sem vetve a felszólításra, értetlenül bámul okos szemeivel. Mi abban a bűn, hogy mindenhová követi a gazdáját — a ragaszkodás tiszta ösztöneivel —, aki ép­pen eltűnik az üvegajtó mö­gött. Megáll a zöldségespult­nál. Ketten vannak előtte. Gyorsan végezhetne, csak paradicsomot és paprikát akar venni... De igy, hogy az a kis srác két hatalmas szatyor- ból millió mindenféle üveget rak ki. Hülye szokás. Miért kell ennyire összegyűjteni, Kinek jó ez? Na, végre! — Hát ez meg hogy került ide? — csodálkozik egy hang. A vevők mosolyogva és kissé meglepődve nézik a betolako­dót. Anyu rosszat sejtve óva­tosan oldalra pillant és elké­pedve fedezi fel azt a bitan­m.ásodpercre lestoppol az ita­loknál — Nem mész! Mars ki! Aggódva néz szét. A gazdá­ját keresi, még nem végzett; éppen tejfölt vásárol, aztán a kávé következik. Ezek viszont nem viccelnek. Már ketten üldözik. Azért olyan könnyen nem dobják ki. Még szeren­cse, hogy a polcok alatt si­mán elfér, onnan kukkot, merről jönnek az üldözök. Mese nincs, pucolni kell, mert ha megcsípik, kap egy-két maflást, s anyu nem szólna, hogy ne bántsák. Lesütött szemmel fizet a pénztárnál. Hősünk kereket old. Vége a ribilliónak. egy perc múlva senki nem emlékszik rá. A sarkon várakozik. Majd szé­pen elindul hazafelé, amint az ajtóban feltűnik a hölgy. — Miért jöttél utánam?! Büdös kutya! Ezért bezárlak a mosókonyhába. Azt hittem, elsüllyedek. Pontosan ilyen kalandok hiányoznak nekem. A kutyát láthatóan nem n keseríti el a beígért bün­tetés. Megrázza a fejét, s ar­ra gondol; jó dili volt, kis- anyám. Legalább lesz mire emlékeznem ... egyszer, ami­kor megkergettek a bolt­ban .,. Fehér Ferenc gyorsan szentefoszlatva a csak titokban dédelgetett, s nem is teljesen reális vágyat: föl­jutná az NB I-be —, hanem az, hogy a tavasszal kitűnő tempóban haladó ceglédiek lendületét rendre a leghalvá­nyabb képességű csapatok tö­rik meg. Ceglédi Közgép—Nádudvari Tsz 23-25 (16-10). Közgép: Turóczi — Dér (3), Túlik (7), Pásztor (2), Fritz (4), Etédi, Nagy (6). Csere: Horváth, Podhorszki, Fejes, Tündik (1). Edző: Imregi Fe­renc. A puszta végeredmény meglehetősen nyomatékos vá­lasz arra a kérdésre, vajon egyéb erényeik híján mit ért a vendégek lelkesedése. Per­sze a jó értelemben vett he­vület is hullámzó, ezért a hi­básan védekező és gólszerzési alkalmait elügyetlenkedő Köz­gép szerencséjére az első fél­idő utolsó tíz percében telje­sen megbénult a nádudvari gépezet, s a hazaiak könnye­dén húztak el. A kényetmes- nek ígérkező második játék­részben azonban hamar el­úszott a meccs. Túlik gólere­jének elapadása bizonyságul szolgált arra, hogy egyetlen kulcsember megtorpanása már a csőd szélére viheti a csapatot. Huszonhárom perc leforgása alatt a helyi gárda 5, az ellenfél pedig 11 talála­tot ért el. Bár a mérkőzés az utolsó hatvan másodpercben dőlt el a Nádudvar javára, a vereséget maga a Közgép vív­ta ki azzal, hogy ordító gól­helyzeteit kis kisasszonyos mó­don igyekezett megoldani. Varga Sándor fél ezer volt az ügyiratforga­lom, három és fél ezer a ha­tározat és határozat jellegű ok­irat. Évente kb. négyszáz kör­nyezettanulmányt kell lefoly­tatni, segélyezetteknél, eltar­tási szerződötteknél, gyámha­tósági jogkörben, építési-, ipar- és telephelyengedély-ki­adást megelőzően. Körülbelül évi száz hagyatéki eljárás le­folytatásához — több esetben 20—30 örökös nevének, címé­nek felkutatása sem egyszerű feladat. Népszerűtlen és nagy körül­tekintést igényel az évi 35— 40 szabálysértési eljárás le­folytatása. Nagy szakértelmet és pontos munkát kíván a pol­gárvédelmi és katonapolitikai feladatok naprakészen tartása. A szakigazgatási szerv a ható­sági munkán túl megfelelően ellátja a tanács és testületéi működésével kapcsolatos ad­minisztratív feladatokat is. Bizottságok Az apparátus munkáját hi­vatottak segíteni a tanácsi bi­zottságok. Évente néhány egyedi javaslat érkezik tőlük főleg szociálpolitikai kérdések­ben, éppen ezért a bizottságok munkája lehetne jobb is. A szakigazgatási szerv munkáját a törvényesség jellemzi. Ezt nemcsak a felettes hatóságok vizsgálatai, hanem a bozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések minimális száma is bizonyítja. A tanácstestület több hozzászólás és javaslat után megállapította: o szak- igazgatási szerv működése tör­vényes és jónak értékelhető. A napirend megtárgyalása után Bálint Béla, a HNF köz­ségi bizottságának elnöke kiváló és érdemes társadalmi munkás kitüntetéseket adott át. Kiváló Társadalmi Mun­kás kitüntetést kapott Szlávi József tűzoltóparancsnok, Ér­demes Társadalmi Munkás ki­tüntetést Godó Jánosné könyv­táros, a Vöröskereszt-szervezet, községi titkára, Kókai Ferenc- né konzervgyári szocialista brigádvezető, Sere István, a CÁT traktorosa és Pintér Ti­bor tsz-gondnok. Fodor Imre Képviselői fogadóóra Dr. Lakos László országgyű­lési képviselő, a jászkarajenöi Árpád Tsz elnöke ma, hétfőn délután öt órakor fogadóórát tart Újszilváson a községi ta­nácsnál. Több gép a tsz-nek Az idén a tavalyinál tíz százalékkal több, összesen mintegy 250 millió forint ér­tékű géphez juthatnak a tsz- ek lízingügylet alapján. A Termelőszövetkezetek Értéke­sítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata (TSZKER) az Általános Vállalkozási Bank Rt. finanszírozásával a korábbinál bővebb választé­kot kínál számukra a talaj­művelő, növényvédő és beta­karítógépekből. A gazdaságok igényei alap­ján megkezdték a helyi élel­miszer-feldolgozáshoz szüksé­ges berendezések forgalmazá­sát és a szokottnál több gé­pet kínálnak a nagyüzemek­nek a gépjavítást és az ipari tevékenységet segítő forgá­csoló- és más fémmegmunkáló eszközökből is. ISSN 0133-280 (Cegléd! Hírlap) A got, aki diadalmas farkcsóvá­lással közeleg. Ha még két lé­péssel közelebb merészkedik, le sem tagadhatja, hogy nem hozzá tartozik. A kutyák nem mennek oda csak úgy egy ide­genhez. Itt nyílik meg alatta a föld. Vezesse ki, hogy ennyi ember őt röhögje? Nem élné túl... A kiszolgálót nem lepi meg a szituáció... Hát amikor tolvajt kell megcsípni, vagy az utcán zokniban üldözni valamelyiküknek ... Egy biz­tos, hogy ennek a jószágnak semmi keresnivalója az áru­házban. Hátha egyszerűen el lehet távolítani a nemkívána­tos látogatót, legjobb ezért érdeklődni; — Tied ez a kutya? — for­dul a kis sráchoz. — Nem. nem. — Az öné, asszonyom? — Oh, dehogy! — hangzik a riadt tiltakozás. Ezek szerint senkié. Gya­nús. Mert ahhoz túlságosan ápolt. Nagy dolog, akkor ki kell kergetni. Az eladó máris megkezdi az akciót. Derék ál­latunk viszont nem zavartatja magát. Elvégre mikor adatik meg egy kutyának, hogy szét­nézzen egy boltban. Elhalad a kenyerespolc előtt, aztán egy Senki kutyája a boltban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents