Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-10 / 213. szám
4 1987. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Vegyes az összkép Csökkent a jövedelmezőség Villanófény Hónapok óta figyelem, hogy új szelek fújnak az Észak- Pest Megyei Sütőipari Vállalat szentendrei gyárában. Nemcsak a sütemények voltak a normálisnál kisebbek pont az áremelés napján, hanem kora tavasszal piacra dobták a túrótlan túróst is. Igaz, az elnevezés tőlem származik, a vállalat ugyanezt a terméket túrós táskának hívja. Külsőre válóban a megtévesztésig hasonlít a szép karriert befutott népszerű testvéreihez, a különbség csak a lényegében van. Amikor március elején először vásároltam belőle a vállalat gyárudvaron lévő mintaboltjában, gondoltam véletlen a tészta kis testi hibája. Aztán harmadszor és negyedszer is változatlanul üres volt a batyu. A minap azonban felpapriká- zódtam. Olvastam a vállalat igazgatójának nyilatkozatát, miszerint más, de bosszantó termékhibáiknak az oka, hogy kevés az üzemben a szakember, a segédmunkás, felmondott az üzemvezető. De minden megoldódik, jó úton haladnak, a jövőben másként lesz. Mondom, ezek a kijelentések felbosszantottak, mert csaknem két évvel ezelőtt egy írásom kapcsán a vállalat igazgatójával a megye egyik tanácsi vezetőjéhez voltunk hivatalosak, ahol csaknem szóról szóra elhangzottak ezek a mondatok. Azóta számtalan kifogás elhangzott a szentendrei kenyérgyár egyes áruinak minőségével kapcsolatban, számtalan mentség, magyarázat jelent meg a cég vezetőitől, állandó maradt viszont a meg-megúju- ló lakossági és tanácsi kritika. fin az Észak-Pest Megyei Sütőipari Vállalatot adósomnak tekintem. Mert a gyártó és eladó között a készpénzfizetéssel létrejött szerződést hosszú idő óta megszegi. Tudom, hogy tiltakozásom csupán morális jelentőségű. A toll egyet tehet. Felhívja az emberek és az illetékesek figyelmét a tényre! Vigyázat! A nehezen megkeresett forintért itt túrótlan túróst adnak! A forgalmat irányító, tere-' lő táblák nélkül moccanni sem lehetne. Hiszen az idegent, a Szentendrére látogatót ezek a táblák kalauzolják a városban. Mit, hol talál, merre tekerje a kormányt, ha üres a tank, s például benzinre van szüksége. Aki Budapest felől érkezik, s az Áfor- kutat keresi, a Dunakanyar körúton, a Hómai sáncköz csomópontjában észleli az eligazító táblát: benzinkút. Az első már kétszáz méterrel előbb felhívja a figyelmet, a második pedig a kanyarodásnál. Jó dolog lenne ez, ha azok a táblák teljesen indokolatlanul nem. terelnék a forgalmat az Attila utcába, mely szűk, keskeny, áteresztőképessége kicsi, az úttest nem bírja el a nagy súlyú járműveket. S mert az utca szűk, szinte minden második kocsi felhajt a járdára. S nemcsak a gyalogosokat riogatják, hanem a járdát is szétverték már. s hovatovább az épületek állagában is maradandó károsodást okoznak. Pedig ahogy régen, most is a Vasúti villasoron és a Dunakanyar körúton lenne a helyük a tábláknak, s az Áfor kútjához iparkodó ati- tóknak. De ahogy az már lenni szokott, a táblák nem élnek önálló életet, lábuk sincs. így aztán az istennek sem akarnak odébb állni Az csak természetes, hogy gazdájukat, az Áfort a legkevésbé sem izgatja az Attila utcában kialakult helyzet. Esetleg észre sem vették, vagy ha igen, úgy gondolják, főjön emiatt a tanács feje. Pedig a provizórikus megoldásként kitett tábláknak itt már semmi keresnivalójuk. A tanács jó régen befejezte a Villasor közútja egy szakaszának átépítését, s átadta a forgalomnak. A józan ész azt diktálná, rakassa át. megfelelő helyére a terelő, információt adó táblát a város. Hát ha ez olyan egyszerű lenne! Csakhogy a szabály az szabály, s a táblát — mint. írva vagyon — csak tulajdonosa helyezheti át. Ahogy annak idején is. Gyanítom, akkor a gyors cselekvésre a szolgáltatáson túl az üzleti érdek is sarkallta a vállalatot, illetve szentendrei Az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága a közelmúltban áttekintette a városban és a vonzáskörzetben működő egységek gazdasági helyzetéről készült jelentést. Az esztendő eddig eltelt időszakában a múlt évhez viszonyítva jelentősen növekedett a tőkés export. Különösen a Budaflax jeleskedett. Ök folyamatos. aktív piaci munkával érték el az eredményeiket. Jelentős mértékben gyarapította konvertibilis kivitelét a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság. A komoly erőfeszítések ellenére is csökkent a tőkés exportja az írószer Szövetkezetnek és a Pev- di írószer gyárának. A beszerzési nehézségek ellenére 4 százalékkal növekedett az import, s 29 százalékkal az export. Az elmúlt év azonos időszakához képest a termelését és árbevételét jelentősen növelte a Szinkron Műszaki Szolgáltató és Szövetkezeti Közös Vállalat, a Szentendrei Építőipari Szövetkezel, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, a Munkaterápiás Intézőt, és a Papíripari Vállalat szentendrei papírgyára. Csökkent képviselőit. így aztán néhány átirat megfogalmazódik még addig — a tanácstól az Áfor- nak címezve — mire a táblák visszakerülnek eredeti helyükre. A papírért nem kell sokat fizetni, nem is kár érte, ám az Attila utca esetleges rendbe hozatala zsebbe vágó dolog lesz, s a közösség, a szentendreiek látják kárát. Mert valahonnan elő kell teremteni erre is a pénzt, netán elvormi máshonnan ... V. E. Mit idézzek a szavaiDÓI, mennyit mondjak el a saját benyomásaimból, mi tagadás, nem tudtam eldönteni ezen írás befejezéséig sem. Visky Éva testnevelés és földrajz szakos tanár ugyanis, aki 1952 óta tanít, ritkán tapasztalható lelkesedéssel beszélt a munkájáról, s magam is, aki évtizedek óta ismerem, kiváló embernek, pedagógusnak tartom. Sok-sok kitüntetés birtokosa, de a legbüszkébb az 1987 tavaszán kapott Gyermekekért érdeméremre — Az összes többi elismerés eltörpül ez utóbbi mellett. Mindet odadnám érte. Mert ebben benne van a gyermekek minden bánata, mosolygása. Kár, hogy az ember a pályája végén kapja. Pedig meggyőződésem. hogy fiatalon többet teszünk a tanítványainkért. Hiába, fogy az energia. Igaz, több a tapasztalat, a bölcsesség. Amit fiatalon rosszaságnak tartottam, azt ma már megértem. Hiszen annyi mindent lát, átél az ember a hosz- szú évtizedek során. A gyermek minden konfliktusa, öröme ott tükröződik az iskolai munkájában. Ezért nagyon fontos a megértés. Csak az legyen pedagógus, aki tud a nebulókért élni. — Mi jelenti az örömöt a pedagógusnak? — Ha egy-egy gyerek sorsának alakításában felismerheti a saját munkáját. Egyébként az én véleményem szerint azt, hogy jól dolgoztam-e vagy sem, a termelés a Pevdi Írószer- gyárában és a Közép-Duna Menti Vízgazdálkodási Társulatnál. * V. A jövedelmezőség legerősebben a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál esett vissza. De lemaradt a tervezettől a Közép-Duna Menti Vízgazdálkodási Társulat, a Pevdi Iró- szergyára, az Erdészeti Gépgyártó Vállalat, és a Pomázi Faipari Szövetkezet is. A körzet üzemeiben tovább csökkent a foglalkoztatottak száma. Sok gazdálkodó egység kevesebb adminisztrátort dolgoztat. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál továbbra is munkaerőhiány tapasztalható. Az MSZMP Szentendrei Városi Bizottsága fontosnak tartja, hogy helyi egyeztetési problémák miatt az ellátás színvonala ne szűküljön. Ezért szükséges, hogy a kereskedelmi egységek és a tanácsok megfelelően működjenek együtt. Nem megengedhető az, ami a fél év folyamán többször előfordult: egyeztetési problémák miatt azonos vagy közeli körzeteket ellátó boltok egy időben zártak be. A lakossági bejelentések kezelése továbbra is hosszadalmas. A törvény által lehetővé tett szigorral sem élnek mindig a tanácsok. Ezt a megállapítást támasztja alá a NEB több vizsgálata is. Például a termőföld védelmét szolgáló törvényt nem hajtják végre kellő erényei, a tana-- csők kereskedelmi szakigazgatási szerveinek is vannak még eszközei a lakosság ellátásának javítása érdekében. A testület a körzetünkben működő gazdasági egységek számára fontos feladalKént jelölte meg. hogy az esztendő hátralevő részében az export időben és kiváló minőségben kerüljön teljesítésre. A vállalatoknak 1987 utolsó negyedében — valószínűleg — fel kell készülni az új adózásra. Rossz helyen vannak a táblák Járda, épület látja kárát Dunabogdány és Tahitótfalu után Áfész-bolt a Józsefvárosban A főváros egyik legzsúfoltabb és talán legpatinásabb kerületében, a római VIII-al számozott Józsefvárosban, a Rákóczi vásárcsarnok mögött meglepetés vár a gyanútlan sétálóra. A Déry Miksa utca elején ízléses tábla adja tud- tul: Szentendrei Afész 351. sz. építőanyag-telepe. A magyar műszaki haladás egyik kiválóságáról elnevezett utcában található a szövetkezet első budapesti üziete! Lerobbant lakások A szerződéses bolt egyik vezetője. Fekete Lászlóné készségesen kalauzol körbe a csaknem IfiO négyzetméteres területen, ahol a dunabogdányi és tahitótfalui tüzép-telep után, itt a főváros szívében nyitotta meg kát hónappal ezelőtt harmadik boltját a szövetkezet. Az embereknek nagy az igényük olyan árukra, anyagokra. amelyek segítségével tatarozhatnak, korszerűsíthetik otthonukat. — A fürdőszoba-felszerelésektől a tégláig, a kötőanyagoktól a csempéig, burkolóanyagig sok mindent árulunk. Meglepetés volt számunkra, hogy milyen érdeklődés mutatkozott a faanyagok, nyílászárók iránt — mondja Fekete Lászlóné. — Milyen árukészlettel indultak? — Tekintettel, hogy a nyár kellős közepén nyitottunk, nem akartunk túl magas készlettel „rajtolni”. Jelenlegtöbb mint 600 ezer forintos az árukészletünk, de ez hamarosan eléri majd a 800 ezer forintos értéket. A 9—10 milliós éves forgalom nem képzelhető el, ennél alacsonyabb készlettel. Mint szavaiból . megtudom, az i'tt kapható térfnékek skálája szélesedni fog, hiszen kezdik kitapasztalni, mit keresnek a legjobban a vásárlók. Az azonban már most leszögezhető: a kis tételben csomagolt mész, cement, homok máris nagy síként aratott. Az ilyesmivel sok ugyan a habra- munka, de ahol meg akarják fogni a vevőt, hogy máskor ide jöjjön, ott ezzel a többletmunkával nem szabad takarékoskodni. Feketéné azzal biztat, ha egy hónap múlva jövök, a gyek nyujd./ja, de még nem tudok rutinoul tanítani. Szerintem nincs olyan óra, amit valaki a kisujjából ráz ki. Bizony készülni kell. Ez a lényeg. Elhatározásom, hogy ha szükség lesz rám, tovább dolgozom. — Csalódások, a harmincöt év alatt? — A gyerekek szeretetében nem lehet csalódni. A kollégákban sem szükségszerű. Mindig realista voltam. Felmértem, mit lehet tenni és mit nem. Kitől mi várható el. Bizakcdással tanítottam, mert azt csinálhattam, amit szerettem. Azt viszont nagyon sajnálom, hogy normális tornateremben soha nem tanítottam. Most úgy tűnt, hogy végre megvalósul az álmom. Itt áll a kész csarnok az udvaron, de tűzveszélyessége miatt használhatatlan. Ügy megyek nyugdíjba, hogy egy órát sem tarthatok ott. Befejezésül hadd kívánjam a fiatal kollégáimnak, hogy legyenek olyan boldog pedagógusok, mint ón voltam. mostaninál nagyobb áruválasztékot találok. Vagy ad, vagy nem — De vajon honnan lesz áru? A kérdésre nem jön nyomban válasz. És ez nem véletlen. Az üzlet vezetői előre ezt gyakran maguk sem tudjak. Igaz, az áfész, mint erről nemrég e hasábokon beszámoltunk, szerződéseket kötött több termelővállalattal, így a Romhányi Kerámiagyárral, a Hódmezővásárhelyi Majolikagyárral és a Zalaegerszegi Kerámiagyárral. Csakhogy sok terméket csak hónapok múlva kapnak meg. S miközben a központi lapokban a Belkereskedelmi Minisztérium jelentése alapján arról olvashattunk, hogy kiegyensúlyozott az ellátás építőanyagból, az üzlet vezetői országjáró anyagbeszerző útjaik során egészen mást tapasztatnak: a jó minőségű, színvonalas áru változatlanul kevés, sőt egyre kevesebb. S ki hinné 1987-ben. hopv jó néhány helyen szóba sem állnak egy áfész-üzlet képviselőjével — Csak a nagykereknek adunk árut — jelentik ki dölyfösen. Pedig az iiyen meg- különbözr«tést tiltja rendelet. Csakhogy azok a gyárak, termelővállalatok, ahol a keresett árukat készítik, maguk diktálják a feltételeket, fittyet hányva a rendeleteknek. Hiába megy Fekete Lászió- né a gyártó céghez, hogy olcsóbban szerezze be az árut, ott azt tanácsolják, forduljon a nagykereskedelmi vállalathoz. Az pedig vagy ad vagy nem... A Szentendrei Áfész józsefvárosi üzletében állami tüzép- telepi árakkal várják a vásárLeányfalu Tanácsa a közelmúltban foglalkozott a nagyközség közbiztonságának helyzetével. Több olyan jelenség is fellelhető, amely nem kívánatos, s később komoly problémává nőhet. Leányfalu egyre kedveltebb üdülő- és kiránduló- hely. Különösen a strand és a fürdő vonzza a látogatókat. A hétvégi házak sora pedig immár Szentendrétől Ta- hitótfaluig húzódik. Ezek a tények szülik azokat a negatív jelenségeket, amelyek megszüntetésére a testület figyelmeztet. A személyi tulajdont károsító lopások rövid idő alatt megduplázódtak. A strandon a fürdőzők könnyelműen őrizetlenül hagyják értékes holmijaikat, nem veszik igénybe a megőrzőt. Itt főként a műszaki cikkeknek, ékszereknek, a készpénznek kél sokszor lába. Külön gondot jelent a kemping. A kerítése több szakaszon rongált, a kapusok, éjjeliőrök kevésbé éberek, a házon belül működő büfét számos szesztestvér keresi fel a kívülállók közül. A rendőrség már többször felszólította az üzem°ltető vállalatot a lehetetlen állapotok megszüntetésére, mindeddig eredmény nélkül. Míg a strandon és a kempingben csak szezonban lopnak (nemrégen kaptak el egy kiskorú csoportot, amelynek tagjai rendszeresen dézsmálták a kempinglakók holmijait), a hétvégi házak vidékén egész évben serénykednek a betörők. Ügy tűnik, vannak emberek, akik nem tanulják meg, hogy a nagy forgalomtól távol eső ingatlanukban télre ne hagyjanak értékes felszereléseket. A rendőrség amúgy sem bőséges kapacitásának tekintélyes részét leköti a figyelőszolgálat, amelyet a sorozatok megszakítására, a betörők elfogására szerveznek. A tanácstagok véleménye szerint a propaganda sem elég hatékony az értékek fokozottabb védelme érdekében. A Leányfalui Nagyközségi lókat. Mindössze 7 százalékot tesznek a beszerzési árra. Hogy havonta 4000 kilométert is elautózik Feketéné és segítője? Ez már más lapra tartozik. A cél az, hogy az üzletvezetők és az áfész is megtalálja számítását, s a vásárló is elégedetten távozzon az üzletből. Tasnádiné Sajti Gabriellának, az áfész áruforgalmi osztályvezetőjének is az á véleménye: ezzel az első fővárosban nyitott üzettel meg kell, hogy találja számítását az áfész. Annál is inkább, mivel a sűrűn lakott kerületben jóval nagyobb a vásárlóerő, mint a fail vakban, nagyközségekben. Az árubeszerzés gátjai talán zsugorodnak valamit, ha azok a vállalatok, amelyekkel az áfész szerződést kötött, betartják Ígéretüket. Bizakodásra ad okot, hogy az áfész szakemberei nemrég Lengyelországban, az egyik nagy sziléziai fogyasztási szövetkezetnél 3 millió forint nagyságrendű termékcsoportot választottak ki üzleteik számára. Ennek a tételnek jelentős részét a tüzép- telepeken árulják majd — ha beérkeznek. Majd novemberben S addig? Bosszúságokra mindenesetre számítani kell. Olyasmire például, hogy a júliusban elküldött levélre augusztus végén jött a válasz, a Déry Miksa utcába, S ebben értesítette a gyár az üzletvezetőt, hogy november végén talán lesz a kért ikertéglából. Holott a hideg beálltával. mind kevesebben vágnak bele itt a Józsefvárosban is lakásuk korszerűsítésébe. Kovái Iván Tanács testületé külön fejezetet szentelt a fiatalkorúak bűnözésének. A körzeti megbízott példákat is említett. A 14—15 eves gyerekek éjszaka látogatják a presszókat, csavarognak az utcán, bőgetik a motorjaikat. Általában ugyanazokkal gyűl meg a rendőrség, az iskola és a gyámhatóság baja. A szülőkkel, nevelőkkel az illetékesek sokszor elbeszélgettek, minden eredmény nélkül. Sőt, a gyermekek otthonában senkinek nem tűnt fel, hogy a fiatal idegen ruhákat, értéktárgyakat hord haza. (Ezek egy része a kempingből származott.) Ez utóbbihoz megjegyzésként, általánosságba a testületi véleményen tű álhumánus módon elnézök vagyunk az életmódjuk, nemtörődömségük miatt a saját gyermekeiknek kárt okozó felnőttekkel szemben. Vajon mi indokolja ezt az indokolatlan toleranciát? Leányfalun a közlekedés ellentmondásai csaknem akkora gondot okoznak, mint a fiatalkorúak bűnözésének emelkedése. Napos nyári hétvégeken több száz kocsi parkol, főként a fürdő környékén. Égetővé vált újabb várakozóhelyek építése. Ebben az évben, már a buszmegállóban is várakoztak személy- gépkocsik. Aki ismeri a lies számú főútvonal Leányfalun átvezető szakaszát, az tudja, hogy milyen baleset- veszélyes a torkolat az ABC előtt. Akadt olyan autó. amelyet elszállittattak, mert lehetetlenné tette a forgalmat. Roppant érdekes, hogy sem a fürdő környékén, sem másutt nem alakítottak ki fizető parkolót, ahol az őrök munkájának hasznossága nemcsak a tanács bevételének növekedésében, hanem a vendégek útbaigazításában is testet öltene. Az oldalt összeállította: Vicsotka Mihály Fényképezte: Erdősi Ágnes Duplázódtak a lopások ^8 Fiatalok az éjszakában az dönti el, hogy milyen embereket engedek ki a kezeim alól. Itt van Hóiba Zoltán Európa-bajnokunk sorsa. Cin- gár, harmadikos, szemüveges apróság volt. amikor elvittem Gödöllőre egy futóversenyre. Első lett. Kézen fogtam, s beállítottam vele a KSI-be. A továbbiak ismertek. De maradjunk a hétköznapi dolgoknál! Nekem nagy öröm, hogy hajdani tanítványaim között egyetemi oktatókat, tanárokat tarthatok számon. Hogy éppen a testnevelés szakot választották. Hogy lépten- nyomon rám köszönnek az utcán. Fontosnak tartom, hogy aki teheti, hosszú ideig tanítson egy helyen. Mert nagy boldogság az, amikor a régi tanítvány szülőként jelenik meg az évnyitón. — Nem e sorokból értesülnek arról az olvasók, hogy csapatvezető, és csaknem 20 éve alapszervezeti párttitkár is az iskolában. Nem túlságosan sok ez egy embernek? — Amikor fiatal voltam, Jászberényben olyan igazgatóm volt, aki a pedagógusaitól teljes erőbedobást várt el. Így szoktam meg. Reggel bejövök, délután öt óra körül hazamegyek. De mondom az ifjabb kollégáknak, hogy ezt nem szabad így csinálni. — Milyen tervekkel vágott az új tanévnek? — Azzal a tudattal, hogy mint mindig, most is változtak a követelmények, mások a gyerekek. Ebben a tanévben meMosoly és bánat Aki mindig realista volt
