Pest Megyei Hírlap, 1987. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-01 / 205. szám
PEST MEG YEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Ára: I.JÍO forint 1937. SZEPTEMBER 1., KEDD Kádár János fogadta Lubomír Strougalt Magyar-csehszlovák tárgyalások Grósz Károly megbeszélései a Parlamentben Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomír Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla. hazánk prágai nagykövete is. A vendéglátók és a vendégek kölcsönös üdvözlése után úttörők virágcsokrot nyújtottak át Lubomír Strougalnak, aki ezt követően a repülőtérről szállására, a kormány vendégházába indult. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomír Strougalt. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfölya.matok tapasztalatairól. az időszerű feladatokról, valamint a magyar—csehszlovák kapcsolatok — elsősorban a gazdaságot érintő — dinamikus fejlesztésének lehetőségeiről. Áttekintették a nemzetközi élet néhány fontos kérdését, különös figyelmet fordítva az európai biztonság és együttműködés erősítésére. Grósz Károly és Lubomír Strougal délelőtt megtartott négyszemközti megbeszélését délután újabb szűk körű eszmecsere követte a Parlamentben. A két kormányfő személyes találkozója után plenáris tárgyalást tartottak a magyar vezetők és csehszlovák vendégeik. Kádár János az MSZMP KB székházában fogadta Lubomír Strougalt. A találkozón jelen volt Grósz Károly, valamint Csehszlovákia budapesti és hazánk prágai nagykövete (A csehszlovák vendégek tiszteletére adott díszebéd pohár köszöntőit, valamint a tárgyalásokról szóló közleményt lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Grósz Károly és Lubomír Strougal tárgyalásaik eredményeit összegezve megállapították, hogy a munkalátogatás hatékony eszmecserére adott módot. A konstruktív, nyílt légkörű megbeszélések tapasztalatai elősegítik azoknak a feladatoknak az elvégzését, amelyeket a két testvérpárt főtitkárainak. Kádár Jánosnak és Gustáv Busáknak tavaly megtartott találkozóján határoztak meg. A mostani találkozón főként azokat az alapvető kérdéseket vitatták meg, amelyek révén az együttműködés valamennyi területén dinamikusabban fejleszthetők a kétoldalú kapcsolatok. A kormányfők egyetértettek abban, hogy a jövőben rendszeressé kell tenni a hasonló jellegű munkatalálkozókat, amelyek mindkét fél számára hasznosak. A két kormányfő megbeszéléseit a nap folyamán megtartott partnertárgyalások egészítették ki. Lubomír Strougal kíséretének tagjai a kapcsolatok egyes ágainak kérdéseit vitatták meg magyar kollégáikkal. Baráti munkalátogatásának befejeztével Lubomír Strougal hétfőn este elutazott hazánkból. A magas rangú vendéget Grósz Károly, Marjai József és Várkonyi Péter búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kovács Béla és Ondrej Durej. A repülőtéren a vendégek és a vendéglátók kölcsönösen búcsút vettek egymástól, majd úttörők virágcsokorral kedveskedtek a csehszlovák kormányfőnek. Lubomír Strougal különrepülőgépe este 6 óra után szállt fel Ferihegyről. Több hónapig tart Szolidaritási akciósorozat Budapesten tegnap az újpesti Ady Endre Művelődési és Munkástovábbképző Központban tartott nagygyűléssel megkezdődött a több hónapig tartó országos szolidaritási akciósorozat. Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke nyitotta meg a nagygyűlést, majd Duschek Lajos- né, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: ma már mind többen ismerik fel a világban, hogy a béke fenntartása, egy atomháború megakadályozása nem csak a politikusok dolga. Továbbtanulnak a kokat munkások piac a „főnök”, s a bevétel szabja meg a fejlődés lehetőségét. A termelőszövetkezet pedig visszaadja a befizetett nyereség egy részét, s ez lehetőséget teremt az ésszerű fejlesztésre. S az sem zavarja a gazdaság vezetőit, hogy egy budapesti irodából irányítják a termelési folyamatot.” (3. OLDAL) EraorUlW mán „Ezek után az is egyurr ^ természetesnek tűnt, B gyöngék IS erősek amikor megszűnt az egyenlősdi. Ha valakinek fizetéskor vastagabb volt a borítékja, tudták, megdolgozott érte. Egy idő után nem csodálkoztak azon sem, ha valaki italozás miatt írásbeli figyelmeztetést kapott.” (5. OLDAL) FScrrraEracwPmU «A Bp. Honvéd megszolgált tor- nimmmmnmSMWOWw nagyőzeimével zárult Chemolimlehetőség pex Kupáról a sikeres bemutatkozás hangsúlyozása mellett mindenképpen él kell mondani, hogy a játékvezetés színvonala sok kívánnivalót hagyott maga után. Talány marad, hogyan kerülhettek olyan bírók egy rangos mezőnyű nemzetközi torna fekete ruhásai közé, mint a Horváth—Szabadi kettős.” (7. OLDAL) Hasúnk „Néhány évvel ezelőtt, amikor a finn mezőgazdasági szakemberek- SegítségéveE ben felmerült a terv, hogy megkísérlik egyes fűszemövényfajták termelését — a már hagyományos jó kapcsolatokra alapozva —, kísérleteik elvégzéséhez a Szilasmenti Tsz szakembereinek segítségét kérték.” (8. OLDAL) Oktatási intézményt avattak Gyomron Megkezdődött az új tanév Lázár György ünnepi beszéde a politikai főiskolán Hétfőn országszerte befejeződtek az alsó- és középfokú oktatási intézmények tanévnyitó ünnepségei. Szeptember 1-jével mintegy 3 és fél ezer általános, több mint 580 közép- és 270 szakmunkásképző iskolában kezdődik el a tanítás. Az ünnepségeken 150 ezer első osztályos kisdiákot köszönthettek. Velük együtt 1 millió 296 ezer gyermek vesz részt az alapfokú oktatásban. A gimnáziumokban és a szakközépiskolákban 212 ezer fiatal gyarapíthatja tudását, míg a szakmunkásképző intézetekbe 180 ezren jelentkeztek. Diplomakiosztó és tanévnyitó ünnepséget tartottak hétfőn az MSZMP Központi Bizottságának Politikai Főiskoláján is, ahol Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese üdvözölte az ünnepi esemény résztvevőit s tartott évnyitó beszédet. Ugyanakkor Pest megye számos oktatási intézményében került tegnap sor évnyitó ünnepségekre. Közülük kettő érdemel különösebb figyelmet, mert ezekben a diákok jobb körülmények között kezdhetik el a tanulást. Kcrepestarcsa négy tanteremmel gyarapodott, Gyöm- rön pedig 12 tantermes új iskolát avattak, amelyen jelen volt Nagy Sándcrné, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Winkler Erika, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára, dr. Szászik Károly, a monori pártbizottság első titkára, Kovács Benő, a Monori Tanács elnöke, Bata János országgyűlési képviselő (12. sz. vk.), dr. Novak István, a megyei tanács osztályvezetője, valamint a vonzáskörzet és a nagyközség gazdasági, társadalmi és politikai életének számos vezetője. Az ünnepségen az iskola építéséért Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapott Gellér Nándor, az Építőipari szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója, hárman pedig vállalati Kiváló Dolgozó elismerést vehettek át. Az avatást a tanulók műsora színesítette. A jelenlévőket Nyilas Tibor, a gyömrői nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte, majd dr. Stark Antal, művelődési minisztériumi államtitkár mondott ünnepi beszédet, amelyet — a kerepestarcsai megnyitóval együtt — lapunk Ötödik oldalán ismertetünk. Az MSZMP Központi Bízott- r sága nevében Lázár György üvözölte a politikai főiskolán az ünnepi esemény résztvevőit. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a világban zajló folyamatokat egyetlen ország sem hagyhatja figyelmen kiVEZÉRSÍK T erepet tévesztett volna egy nagyon szép, de kevesek által művelt tudomány, a filozófia, s oda keveredett a termelés mindennapos gondokkal teli asztalához? Erről ugyan nincsen szó, de kétségtelen, van filozófiai síkja, elvontsága annak a megállapításnak, amely a vezérigazgató-helyettes szájából hangzik el a műszaki konferencián, s amely szerint tevékenységüknek mind erőteljesebb jellemzője az, hogy egyre több kérdésre kell válaszolni, egyre kevesebb tapasztalat birtokában. A műszaki konferencia szinte tökéletes illusztrációja az előbbi megállapításnak. Egy jelentős összegű exportüzlet megkötésének lehetőségeiről van szó. valóban rengeteg kérdőiellel és kevés tapasztalattal. Ilyen üzletet ugyanis még nem kötöttek sem a műszaki jellemzők, sem a szállítási feltételek oldaláról nézve, s persze ennek a két fő tényezőnek (a vezérsíknak, ahogyan a véleményt nyilvánítók egyike fogalmaz) seregnyi más vonza- ta van, a szükséges alkat-, részek beszerezhetőségétől egészen az eddig nem csinált pontosságú munka elvégzésére alkalmas munkaerő előteremtéséig. A végső kérdés, amivé összesűrűsödik a tanácskozás, roppant egyszerű, megkössék, ne kössék meg a vállalkozási szerződést? Van, aki a dolgot a vaksötétbe tett ugrásnak tartja, hiszen nincsen tapasztalat, a másik erre azzal felel,, hogy ilyen logika alapján nem is lesz soha... Emlékezetünk videóján itt kimerevíthetjük; a képet, s kezdhetjük a töprengést, hogyan is van j ez az egyre több kérdésre . adandó válasz, egyre kevesebb tapasztalat birtokában, s különleges avagy éppen tipikus az eset, a helyzet? Iparcsoportonként, iparáganként (és még inkább vállalatonként) ugyan jelentős eltérésekkel, de a megye ipara termelésének egyötödét szállítja rubel, illetve nem rubelelszámolású piacokra. A könnyűipari üzemek részesedése ennél tetemesen magasabb, ugyanakkor ;—, gs a közvélekedésre rácáfolva — az élelmiszer-ipari cégeké alacsonyabb, de az ilyen eltérések ismeretében sem elsietett a megállapítás: néhánv vállalattól, szövetkezettől eltekintve, valójában (épnen az, egyötödös arány következtében) a termelők java számára nem életfontosságú a kivitel, nem múlik tíagn a.lenni vagy nem lenni. Ami íev. önmagában talán nem is hangzik fényé- , getően, hiszen, ha ilyen az arány, akkor ilyen, jó lenne ugyan a több export, de... A baj ott van, hogy a viszonylag csekély kiviteli hányada a teljes termelésnek, akaratlanul is (sőt, esetleges észrevétlenül) védőernyőt feszített és feszít ki a termelők fölé. Nem tudják ennek következtében, árújuk (tevékenységük) valójában mit ér a nemzetközi kereske- délembén. a határokon túli piacokon milyen követel- : mények érvényesülnek, milyen műszaki jellemző, ár, szállítási határidő tesz versenyképessé stb. A belföldi értékesítés nagy súlya egyben azoknak a tapasztalatoknak a nagy súlyát is jelzi, amelyek egy különleges (védett) helyzetre vonatkoznak, amelyek ismétlődően a hiányt (áru- és szolgáltatási hiányt éppúgy, mint fejlesztési lépések hiányát) tükrözik, holott a nemzetközi kereskedelemben most már hosszú ideje a túlkínálat a jellemző szinte minden árufajtánál és szolgáltatásnál. Ezeknek a tapasztalatoknak az egészségtelenül nagy aránya egyben azzal jár (kivéve azokat a vállalatokat a megyében, amelyek termelésüknek félét. kétharmadát exportálják. mert ilyenek is vannak), hogy hamis, jobb esetben téves következtetésekre hagyatkoznak a döntést hozók, azaz az egyre több kérdésre még akkor sem kellő a felelet, amikor némi tapasztalat a rendelkezésre áll, nem hogy akkor, amikor hiányoznak ezek a gyakorlatból szerzett ismeretek. K ényelmességről, személyek törekvéseihez, képességeihez kötött jelenségről lenne szó csupán, azaz (amint erre a közhangulat mutat) igyekvő. jobb képességű emberekkel mozgattatva a vezérsíkot, egyenesbe kerülne (a vezérsíkhoz illő képes beszédnél maradva) a repülőgép? Az alapvető baj az, hogy nincsen vezérsík! A fejtegetésünkben említett okok, jellemzők következtében a termelők nem vagy nem kellő mértékben érzékelik azt, hogy nemzetközi értelemben vezérsíkká az idő vált a termékek és szolgáltatások (a hozzájuk kapcsolódó fejlesztések) piacán. Az időtényező valóságos szerepének fel nem ismerése azután olyan téves döntések sorozatát hozhatia létre. amelyekről csakis utólag derül ki, hogy rosz- szak. ám akkor már keservesen nagy árat kell fizetni ezért a tapasztalatért. Mészáros Ottó Dr. Stark Antal avatóbeszédét tartja, mögötte Nagy Sán- dorné vül. Az az ország, amelyik nem ismeri fel a változások jelentőségét, vagy csak nagy késéssel kezdi meg az új követelményekhez való alkalmazkodást, menthetetlenül lejjebb kerül v a fejlettség rangsorán, kiszorul a nemzetközi munkamegosztás fő áramlataiból, és egy sor társadalmi konfliktussal kerül szembe. Ez a mai kor igazi kihívása, ezzel kell nekünk is szembenézni, erre kell választ adnunk. De nem akármilyen, hanem szocialista választ, amely összhangot teremt társadalmunk humanizmusa és a gazdasági racionalitás szigorú követelményei között. Ez a feladat úgy oldható meg, ha következetesen és ingadozás nélkül végigjárjuk azt az utat, amelyet a XIN. kongresszus elvi útmutatására alapozott ez év júliusi központi bizottsági állás- foglalás, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja jelöl ki — hangsúlyozta. A kibontakozási program, a kitűzött célok és követelmények társadalmi fogadtatása kedvező — állapította meg Lázár György. — Az országos méretű párbeszédben a megnyilatkozók túlnyomó többsége szerint a párt őszintén, önkritikusan szembenézett a nehézségekkel, a fejlődést gátló tényezőkkel, reális programot adott a sabilizáció és a kibontakozás számára. Voltak és vannak azonban más vélemények is. A vitát tovább folytatva, türelmes és meggyőző szóval, az értelemre és az érzelmekre ható érvekkel azokat is meg kell nyerni a program aktív támogatására, akik má még bizonytalankodnak. Társadalmi céljaink eléréséhez éppen napjainkban nagy szükség van a politikai tudatformáló munkára. Ahhoz, hogy megőrizhessük szocialista vívmányainkat, teljesebben kihasználhassuk rendszerünk előnyeit, sikerre vigyük termelési szerkezetünk megújítását, leküzdjük a történelmi örökségből és az adottságainkból fakadó hátrányokat, meghaladhassuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét, sok mindent fel kell adni abból, amit megszoktunk, sok mindent meg kell újítanunk — hangsúlyozta a párt főtitkárhelyettese. — Az ilyen helyzetet csak akkor viselik el az emberek, ha meg vannak győződve arról, hogy az átmeneti nehézségek vállalásának van értelme, ha bíznak a párt és a kormány programjának sikerében. Ezért van szükség a korábbinál is aktívabb politikai munkára, a meggyőző szóra, a párt tömegkapcsolatának szüntelen ápolására, szövetségi politikánk állandó erősítésére; olyan közgondolkodás, politikai légkör, közszellem kialakítására, amelyben a helyzetünkből fakadó nehézségek nem a cselekvést bénító, hanem tettekre sarkalló szerepet töltenek be — hangsúlyozta egyebek mellett Lázár György.
