Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-08 / 186. szám
Mae rEt 8 1981. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT-iá Megújul, bővül a tehenészet A Bentában mertek kockáztatni Napjainkban, ha egy szövetkezet alaptevékenységét, tehát hagyományos mezőgazda- sági termelését bővítő nagyobb beruházásba kezd, feltétlenül felkelti a figyelmet. Ha ráadásul ezt egy ráfizetéses ágazatban teszi, az egyenesen meglepő. Márpedig ez történt tavaly megyénk jó hírű közös gazdaságában, az érdi— százhalombattai Bentavölgye Tsz-ben, A gazdaság, amely viszonylag kis területen jelentős termelési értéket produkál, éves árbevételének kevés híján' a kétharmadát a hagyományos ágazatokból, a szántóföldi növénytermesztésből és az állattenyésztésből, tejelőszarvasmarhat-tartásból, Valamint élelmiszer-ipari termelésből nyeri. Az állattenyésztő főágazatuk azonban 5,4 millió forint ráfizetéssel zárta az 1985. évet. Ez a tény is igazolni látszott azokat, akik állítják, az állat- tenyésztéssel foglalkozni tehát nem érdemes. A Benta is megtehette volna, hogy fölszámolja a tehenészeti telepét. Egyszerűbb lett volna mással pótolni az évi összesnek jelenleg 6 százalékát adó árbevételt. Ezzel szemben a veszteség elkönyvelését követően hozzákezdtek a tehenészet kétéves időtartamra tervezett bővítő rekonstrukciójához. Vissza :. természethez Az 1973-ban üzembe helyezett telepen eleve tehéntartásra rendezkedtek be. Mégpedig a hazánkban igencsak ritka fajtát, a kis testű, .nagy tejhozamú, úgynevezett koncentrált — magas zsírtartalmú — tejet adó finn Ayrshire-1 tartják és tenyésztik. Az Állat- tenyésztési Kutatóintézet közvetítésével Finnországból importált "304 dárabos törzsállomány reprodukálja önmagát; azóta 400-ra gyarapodott a tsz-ben, amellett, hogy 130 tehenet már el. is adtak belőle. Gyönyörű az állomány, kár lett volna túladni rajta. De az látható az átépítés nagy felfordulásában is, hogy a telep épületeire már nagyon ráfért a rekonstrukció. Az üzembe helyezés óta mindössze a fejőházat korszerűsítették 1979-ben, s akkor szüntették meg a zárt, kötött tartást az istállókban. A vissza a természethez jelszóval visszaállított ridegtartás pillanatnyilag túlságosan is annak tűnik. — Bizonyos, hogy könnyebb felszámolni, mint nyereségessé tenni egy ágazatot — bólintott rá az érdemest—nem érdemest firtató kérdésekre a tsz elnöke, Hegedűs Géza. — Mi mégis az utóbbi megoldást választottuk. Bár voltak, még házon belül is, akik esküdni mertek volna, hogy felszámoljuk. A többség viszont úgy gondolta, az állattartással tehát nem hagyhatunk fel, még ha alacsony is a nyereség- hányada, és ha mostanában a szabályozók hullámzása sem kedvez nekünk. S akkor sem. ha az időjárás is tönkreteheti a takarmánytermésünket, mint megtette az évtized első felében három éven át. Szóval osztottunk, szoroztunk a múlt év elején. Átszerveztünk, kerestük a megfelelőbb Kossuth és a Ho-Si Minh brigád tagja! különleges téglával burkolják a tej- és fejőházat embereket, ösztönzőbb bérezést vezettünk be. Elkövettünk mindent, amit emberileg lehetett. A telep korszerűtlenségén azonban akkor nem tudtunk változtatni. Azért nem maradtak hatástalanok az intézkedéseink. Már a múlt év első felében emelkedett a tejhozam és jelentkezett a nyereség. S mindehhez a legjobb órában ösztönző segítséget is kaptunk, egy lehetőséget, amellyel éltünk is. Ez a lehetőség a szarvas- marhatartást bővítő rekonstrukciókhoz a tsz-ek számára meghirdetett állami pályázat volt. Benyújtott tervezetüket támogatásra érdemesnek találták. Így a beruházás anyagi terhe megosztódott: 50 százaléka saját erő, amelyhez kedvezményes hitelt is igénybe vehettek, a másik felére pedig állami dotációt kapott a gazdaság. A kivitelezésre kiírt versenytárgyalást követően .ä-_.TAJiRINÄ. A£I$l£Ílg$ztő Közös Vállalat azonnal hozzákezdett a munkához. Az első ütemben először a táirjfplas silóteret építette meg szeptemberre. Az átadást követő egy hét múlva már rakták is bele a silót. A silózásnak ez a módja lényeges megtakarítást eredményez, s ez már a beruházás első évében jelentkezett a tej önköltségében. Közben egyik évről a másikra ugrásszerűen megnőtt a tejhozam, egy tehénre számolva 903 literre. Csak győzze követni a látó- gató a tsz elnökének bizonyító magyarázatát. Novemberben átadás — Ügy látszik, jó csapatot sikerült kialakítanunk. Nem volt konfliktusmentes. Sok múlott a két fiatal munká- társamon, Németh István főállattenyésztőn és M edgy esi Péter törzsállattenyésztőn. A két fiatal szakember nem hallotta az elnök szavait. Az imént hagytuk el őket az épp elkészült kétszer 12 állásos fejőházban, ahová — meg a tejházba is — az Alfa—Laval svéd cég pillanatnyilag legkorszerűbbnek számító technológiáját, illetve berendezéseit szerelték be. De a ma fellelhető legmodernebb tartás technológiát vezetik be tehén1 re, borjúra egyaránt a most folyó rekonstrukcióval. A ridegen tartott tejelő szarvasMár üzemel a halszálkás rendszerű fejőház (Hancsovszki János felvételei) marha igényesebb a technológiára. Ennek figyelembevételével terveztek, s a már átadott létesítmények után még két, egyenként 96 férőhelyes istállóval, egy növen- dékállat-istállóval és borjúférőhely kialakításával folytatódik az átalakító és bővítő építkezés. Novemberre várják a teljes átadást. Növelik a törzsállományt Pályázatukban az állatállomány bővítésének tervét is megjelölték: 500 darabra növelik a törzsállományt. Ehhez újabb 80 vemhes üszőt hoznak be, szintén ebből a fajtából, Finnországból. Természetesen ez a befektetett 30 millió forint soha nem térül meg olyan értelemben, ahogy azt mást beruházások esetében feltétlenül mér legelni kell. Hiszen mire az elérhető szerény nyereség mellett megtérülne, ismét költeni kdlH^S. Mégis-áít mond hatjuk, nem kizárólag a máris felmutatható eredmények igazolják azokat, akik a Benta völgye Tsz-ben vállalták az át “lene..leg veszteséges ágazat fejlesztésének kockázatát, Kádár Edit Dohó Zoltán labormérnök Tavak, folyók vizeinek őrzői Százhalombattán a Tehag szomszédságában lévő elegáns, új fehér épületben május óta tudományos igényű munka folyik. Ekkor kezdte meg széles körű tevékenységét a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ vízéletfcani laboratóriuma. Az országos hatáskörrel felruházott intézmény fő feladata mindenekelőtt halászati és horgászati vizeink kémiai és biológiai sajátosságainak vizsgálata. Hatósági funkciója pedig a Fényasztalon algateszttel a víz minőségét kíséri figyelemmel halpusztulások okainak feltárása, elemzése. Csendes folyosóiról nyíló korszerű laboratóriumaiban tizenegyen végzik vizeink tesztelését és toxikológiai vizsgálatát, osztályzását. Nap mint nap értékelik az ország különböző folyótból, tavaiból ideküldött vízmintákat. Munkájuk mellőz minden látványosságot, de annál nélkülözhetetlenebb környezetünk védelmében. Képeink segítségével igyekszünk bepillantást nyújtani az intézmény mindennapi munkájába! Kép és szöveg: Hancsovszki János A korszerű fehér laboratórium Dr. Gyánó Antal tenyészcsö- Az akváriumban úszkáló kis harcsákkal tesztelik, hogy mivek segítségével vizsgálja a lyen mértékű szennyezettséget képesek elviselni kint élő tár- halastavaink tápanyag-cllá- saik. Papp Károlyné dr., a laboratórium helyettes vezetője tottságát folytatja a kísérleteket. Két iskola tornateremmel Kényelmes településsé válhat Emlékszem, hogy néhány évvel ezelőtt olyan településnek mutattam be Budakalászi, ahol szinte semmi sem történik. Akkor valóban áíló- viznek tűnt a községfejlesztés, vég nélküli tárgyalások folytak például az ABC építésének ügyében, senki nem tudta, megérkezik-e az újabb vízvezeték Üröm felől, holtpontra jutott a gázprogram. Megmozdult a lakosság Megvallom, hogy e cikk írásához készültemben sem vártam túl sok íeljegyezni- valót a tanácselnökkel való beszélgetésből. Azonban kellemes meglepetés ért. Megmozdult a nagyközség lakossága, a tanács ügyesen és eredményesen fogja össze az erőket, mindig megtalálják a fejlesztésekhez a legolcsóbb és ,legmegbízhatóbb kivitelezőt. így hát Budakalásznak esélye van arra, hogy a következő években, az ismert nehézségek ellenére, jelentősen fejlődjön. De mit mond minderről Karsai Miklós tanácselnök? — Üt, villany és telefon építésére alakultak társulatok a nagyközségben. Az Erdöhát nevet viselő részen parcellázások után vált szükségessé az útépítés. A 800 ezer forintos költségből a tanács háromszázezret tudott vállalni, a többit a lakosság fedezi. A település másik „kerületében”, istván telepen rövidesen dolgozni kezdünk a Mátyás király út építésén. Pillanatnyilag nincs kivitelezőnk, információim szerint az Aszfaltútépítő Vállalat ajánlata tűnik a legkedvezőbbnek. Az ezüsthegyi kertbarátkor szervezi az ottani zártkertek villamosítását. Teljesen önerőből körülbelül egy kilométer hosszú vezetéket építenek. A tanácsnak semmi gondot nem jelentenek, mert a kertbarátkörnek bankszámlája van, s fizetőképes. A Taván dűlőben közel húsz család fogott össze, hogy végre önerőből telefonhoz juthasson. A tanács azzal segíti őket, hogy nyilvános telefonfülkét helyezünk el azon a községrészen. Befejezték a Szegfű utcában a kétezer méter hosszú járda építését. A tanács az anyagot, a lakosság a munkaerőt adta. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat 220 ezer forintos segítségével felújították a fő téren álló szerb keresztet. Közben átépítették a villanyhálózatot, mert a drótokat egy hatalmas, csúnya vasoszlop tartotta, s a műemlék jellegű kereszt felújítva sem érvényesült volna miatta kellően. A tér rendbetétele — a kereszttel együtt — csaknem 700 ezer forintba került. De ez még nem minden, az elnök folytatja a felsorolást: — Az Ady Endre és a Kosf suth1 Lajos utca kereszteződésében nagyobb eső után a lakosság kifejezésével élve halastó alakult ki. A Budapesti Közúti Igazgatósággal együttműködési szerződést kötöttünk. Fölajánlottunk 500 ezer forintot, s így a csaknem hárommilliós beruházást a partnerünk megcsinálja. Csaknem mindenki ismeri a Budakalász és Békásmegyer között húzódó útszakaszt. A Dózsa György útra a csapadék esetenként annyi hordalékot sodor, hogy a közlekedés már életveszélyes. A padkarendezésre 100 ezer forintot tud— Megvan az engedélyünk arra, hogy Pomáz és Budakalász csatlakozhasson a határunkban futó fővezetékhez. Készül a tanulmányterv a település teljes ellátásának biztosítására. Ezzel egyidejűleg megrendeltük a gerincvezeték kiviteli tervét is. Ezekben a napokban kérdezzük meg a gazdasági egységek vezetőitől, hogy mekkora az energiaigényük? A csatornahálózat építéséről többet tudok mondani. A választási lehetőségünk az volt, hogy vagy a fővároshoz csatlakozunk, vagy magunk oldjuk meg a problémát. A tárgyalások során kiderült, hogy Budapest a szennyvíz átvételének minden köbmétere után 50 ezer 700 forintot kért volna fejlesztési pénz címén. Az összeg 147 millióra rúgott, amit Budakalásznak, illetve a megyének a hetedik ötéve? terv végéig kellene fizetni a fővárosnak. Világos, hogy ez nem megy. Országgyűlési képviselőnk, dr. Berdár Béla megkereste az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesét, s felhatalmazást kaptunk arra, hogy végezzünk gazdasági számításokat: mi lenne az olcsóbb, a szentendrei szennyvíztelep bővítése vagy a Duna-sodorba való betáplálás. A DMRV megbízása alapján a Víziterv most készíti a számításokat. A tanácsnak az a véleménye, hogy a nagyközség csatornázását mindenképpen szorgalmazni kell. Biztató perspektíva — Bírni fogja mindezt anyagiakkal a lakosság? — Jól tudom, hogy nagy terhek nehezednek majd a budakalásziakra. A perspektíva azonban biztató. Ha sikerülne megépíteni a csatorna- hálózatot és bevezetni a gázt, a nagyközség igazán kényelmes, modern településsé válna. Vicsotka Mihály tünk áldozni, a többi költséget szintén a Budapesti Közúti Igazgatóság állja. Igazán korrekt és hasznos az együttműködésünk. Budakalászon szokatlan helyen jelentkezik a belvíz. A Jókai, a Dózsa, a Csalogány és a Galamb utca térségében. Az utóbbi már a hegyen található. A probléma két éve jelentkezett. Az ok: a nagyközségben tizenegy éve vezették be a vizet. Az emberek , nem használják az ásott kutakat. A talaj telítődött talajvízzel. A rendezésre 4 millió forint áll rendelkezésünkre. A felét már elköltöttük. A felesleges vizet a Barát patakba vezetjük. Gazdasági számítások — Mondhatom, hogy ezek nagyon fontos, de kisebb dolgok. A lakosságot ezekben a hetekben az iskolaépítés, a csatorna- és gázhálózat-építés foglalkoztatja. A Művelődési Minisztériumtól hatmillió forintot nyertünk pályázat útján. Mégpedig a hátrányos helyzetben működő iskolák támogatása címén. A kikötés az, hogy 1988. december 31-ig be kell fejezni a beruházást. Mi előzőleg úgy terveztük, hogy saját erőből 1988 végéig négy . - , ,, tantermet emelünk. A tér- Biztató pBrSpcRtíl'a veink készen voltak. Mivel a megyétől is kapunk 4 milliót, már az idén megkezdjük a munkákat. Az egész beruházás mintegy 30 millió forintba kerül. Hiányzik még pénzünk, de azt előteremtjük. Az áldozat nem lesz hiábavaló, mert kialakul két. önálló iskolánk. S már dolgoznak a tornaterem felújításán is. — S mi lesz a gázzal és a csatornával?
