Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 182. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 5., SZERDA Hol hajtsa alomra fejét? Néma lesben a fotópuskával Egyre kevesebb a gyerek A mintaboltra cserélt óvoda Új gazdája van az épületnek NSelegkrónika Ilyen volt a július Cegléd a hazai lapokban gyalásokat folytattunk — az óvoda megszűnésétől függet­lenül — cégekkel, többek kö­zött a ruhagyárral is, hogy a Rákóczi úton épülő üzletek­ben legyenek partnerek. Itt 1500 négyzetméteres keres­kedelmi rész készül el. Régi igény, hogy a városban dol­gozó, a lakossági ellátás szem­pontjából fontos termékeket gyártó vállalatok nyissanak minta»- ilto1­Örömünkre többen igent mondtak, így az Évig, a Peviü ceglédi cipőgyára, a Penomah stb. Szerettük volna, ha a Má­jus 1. Ruhagyár is vállalkozna erre, hiszen színvonalas kon­fekció termékeikkel javíthat­nák a város ellátását. S tulaj­donképpen az üzlet létesítése ily módon függ össze az óvodával. Az intézmény vétel­árát használják fel a konfek­ció mintabolt megvalósításá­hoz. F. F. leg lesz másnap; egyetlen tized híján 21 fokot mutatott a minimum hőmérő. A júliusa átlagos középhő­mérséklet 23,3 fokra emelke­dett, az utolsóelőtti két pen- tádban majdnem 26 fokra ug­rott. Júliusi adatok szerint az 1834-es év sokkal melegebb­nek bizonyult, a havi átlag 26,6 fokon tetézett, de 1813- ban mindössze 18,4 fok volt. Igen alacsony hőfok ez a nyár derekán; kb. hasonlónak te­kinthető 1791. 1793, 1802, 1804, 1808, 1830. 1853, 1957 és 1932 évek júliusa. Az Európa-szerte zavarokat, rengeteg emberéletet követelő hőség okát keresve külföldi szakértők megjegyezték, hogy a nagy meleget a skandináviai levegő gyors páravesztése és ez utáni fokozatos felmelege­dése idézte elő. Elég csak ar­ra utalni, hogy eredendően jú­lius 11—15. között igen hűvö­sek voltak az éjszakák. Kifo­gyott a hideg levegő utánpót­lása, amely elviselhetetlen me­leget idézett elő. Nálunk most megszűnt a nagy meleg, de nem így tőlünk délkeletre, to­vábbra is embert, élővilágot, gazdaságot próbára tevő ma­radt. Statisztikai adatait még nem tudom, de bizonyosan a mentőszolgálat, az útügyelet, tűzoltóság és rendőrség kivo­nulásainak száma megnőtt a meleg napokon. Így is elég ok, hogy a mostaninál sokkal jobban vigyázzunk és figyel­jünk az utakon, járdákon! Vagyis semmi rendkívüli sem történt; nyáron meleg szokott lenni, télen pedig hi­deg. Illés próféta napján még nem. de nem sokkal később az égen villámok cikáztak, megjött az eső, igaz — a le­hűlés is. Ez ugyanolyan jelen­ség, mint sok más dolog: min­denkinek nem lehet jó. Az bi­zonyos. a mezőgazdaság hasz­nát látta, s a kukorica fejlő­dése igazolhatja. S. D. A szezon szellemességeként új szó van meghonosodóban: a tengerbarna. Ezzel a jelző­vel azokat illetik, akik a kül­országok partjait nyaldosó nagy vizek mellett töltötték a vakációt. Egyre többen jön­nek vissza az Adria mellől, a Fekete-tenger vidékéről. A napfény bőrt színező hatása messziről hirdeti, kik voltak az idei szerencsések. Foglalt szobák Minden évben sokan van­nak a városbeliek és a kör­nyéken élők közül, akik ide­genbe vágynak. Ök az utazási irodák közreműködésével jut­nak el úticéljukhoz. A Cegléd­re érkező külföldiek száma viszont feltűnően csekély. Er­ről beszélgettünk Fodorné Mészáros Piroskával, az IBUSZ ceglédi irodájának vezetőjé­vel. A forgalom lanyhulása az­óta tapasztalható, amióta a 4-es számú főútvonal telepü­lésünket elkerülő szakasza megépült. Addig a tranzituta­sok legalább egy kis időre megszakították útjukat. Ami­óta elkanyarodik a sztráda, csak az fordítja erre a gépko­csi kormányát, akinek vala­milyen határozott célja van. Sok nevezetességet nem kí­nál a város, még szállást sem ajánlhat könnyen az érkezők­nek. Talán a sportturizmusnak lenne nagyobb esélye. A gyö­nyörű tornacsarnok alkalmas küzdőtérül szolgál a különfé­le versenyeknek. Országos és nemzetközi viadaloknak is helyt ad. Igen ám, de a spor­tolók és az érdeklődőik nyom­ban a szállodát keresik. Ami­kor az egy krumplivirágos Kossuth Szállót meglátják, el­megy a kedvük a ceglédi éj­szakától. Inkább a fővárosból, a közeli Kecskemétről, Szol­nokról teszik meg az utat a sportesemény színhelyére. Ta­vaszi, nyári szünetekben a középiskolai kollégium segít kielégíteni az ezzel kapcsola­tos alapszintű igényeket. A megfelelő szálláshelyek hiánya régóta fájó pontja a városnak. A jó emlékű Róna Vendéglátóipari Vállalat ve­zetői 1970 táján sokszorosított kiadványt jelentettek meg, amelyben pontosan megindo­kolták, miért kellene új szál­loda Ceglédnek. Ha a terv akkor támogatókra talál, azóta talán már meg is térült volna a beruházás. Az IBUSZ-iroda 1969 óta működik a városban, s akkor építette ki fizetővendég-szol- gálati hálózatát. Mostanában általában 120—130 lakás tu­lajdonosával van szerződé­sük, és ez 300 vendégágyat je­lent. A feltételek szigorúak, csak első osztályú minőségű lakásokat vesznek bérbe, meg­felelő komforttal, ahol — akár a szállodában — a fürdőszo­bában tiszta törülközőt, szap­pant, a szobában vetett ágyat talál a vendég és igénybe ve­heti a lakás konyháját is. A takarítás, a szállás rendben tartása a tulajdonos dolga. Meglehetős igény mutatko­zik e lakások iránt. Vannak évek óta visszatérő vendégek, akik úgy érkeznek, hogy ők ismét a Juliska vagy a Maris­ka nénihez szeretnének men­ni, ahol már laktak. A KGYV tápiószelei gyárában dolgozó 53 lengyel és 25 magyar mun­kás elhelyezését is így oldot­ták meg városunkban. Ceglé­di vállalatoknál vendégeske­dő szerelők, ellenőrök is igénybe veszik e szerény szol­gáltatást. Vannak, akik a szál­lodai elhelyezésnél többre be­csülik. Azoknak a száma, akik majdhogynem véletlenül, csak egy éjszakára vetődnek el hozzánk, mindössze négy százalék. Az IBUSZ gondolkodik a megoldáson. Azt a fogós fel­adatot kellene megoldania, hogy valamilyen módon szál­loda épülhessen, amikor azt a pénzügyi lehetőségek majd megengedik. Másrészt ehhez az idegenforgalom szervezése szükséges. Miután a jó ötlet nem kerül pénzbe, ezzel az utóbbival lehet hamarabb fog­lalkozni. Erre a vidékre, a környék földrajzi, gazdasági adottságaira, hagyományaira alapozott programokat kell ki­agyalni. Tartottak már például fotós vadászatot nyugatnémeteknek és olaszoknak, akiket hat-tíz fős csoportokban fogadtak a csemői vadászok. Azóta jó né­hány fényképalbum őrzi a magaslesen leselkedők felvé­teleit, a vadászat mozzanatait, a lencsevégre kapott vadakat Nem elég etetni Tápiószentmártonban lo­vas bemutatókat lehet rendez­ni a termelőszövetkezettel. Fogathajtás, kocsikázás, lo­vaglás, folklórműsor egészít­heti ki a programot, amely magyaros vacsorával zárulhat, természetesen muzsikaszóval. Egy-egy jól működő terme­lőszövetkezet1 háza táját is biz­tosan kíváncsian szemlélnék a külföldiek. Lehetne szüreti mulatságot, disznótort rendez­ni, de be kell látni, hogy az etetés-itatás ma már önma­gában nem lehet idegenforgal­mi attrakció. Amíg szállás nincs, addig csak egynapos kiruccanások szervezhetők. Nyilván a rokonlátogatók­nak, más hasonló céllal érke­zőknek köszönhető, hogy az IBUSZ-nál még így is éven­te általában 15—20 százalék­kal emelkedik a valutabevál­tás. Vannak, akik most szövöge­tik útiterveiket. A megvalósí­táshoz új szolgáltatást kínál az iroda, ahol szerdai napo­kon vállalják a nyugati és a jugoszláviai utazásokhoz az útlevelek intézését. Ez azzal az előnnyel jár, hogy az ügy­félnek nem kell egy napját budapesti utazásra feláldoz­nia. Ami az IBUSZ őszi, téli, ta­vaszi kínálatát illeti, viszony­lag olcsó utak választékával próbálják megteremteni az or­szág-, világjárás lehetőségét a szerényebb összeggel rendel­kezőknek is. Csehszlovákiába például egy háromnapos uta­zás 1800 forintba kerül. Ked­veltek a rövid bécsi kirucca­nások. Keresettek a szilveszte­ri túrák. Az óév búcsúztatá­sára hajó indul Bécsbe, repü­lő Prágába, de Moszkvában, Leningrádban és Szocsiban is mulathatnak a magyarok. Nagycsaládosoknak A sítúrák kedvelői lengyel, jugoszláv, csehszlovák, oszt­rák lehetőségek közül választ­hatnak. Az enyhébb évszakok­ban olcsó utazást kínálnak Jugoszláviába a tengerpartra, a lakossági valutakeret terhé­re. Kedves kis üdülőfalvak adnak fizetővendég-szállást, ki­rándulhatnak a szigetekre. Nyilván most is nagy érdek­lődés övezi a Fekete- és Föld­közi-tenger tájait bemutató hajóutakat. Az a jelszó, hogy olcsón' utazhassanak az emberek, hi­szen a vágy sokakban meg­van. A belföldi kínálatból most; a nyári üdülési progra­mok keresettebbek. Gyula, Miskolctapolca és a Balaton a legfelkapottabb. A nagycsa­ládosok üdülését is megszer­vezik. Faházakban helyezik el őket, ahol főzhetnek is, meg­takarítva a drága éttermi ét­kezés költségeit. A városból autóbuszok in­dulnak a dunai és a tiszai hajókhoz, mert a ceglédiek szívesen mennek Visegrádra, Esztergomba, hajókázni a Ti­szára. Tamasi Tamás Jönnek a jugoszlávok Ma délután fél 5-kor a Közgép SE NB I B-ben sze­replő kézilabdacsapata barát­ságos mérkőzést játszik a ju­goszláviai Zrenjamin 1. osz­tályú együttes ellen a váro­si tornacsarnokban. Áprilisi riportunkban beszá­moltunk arról, hogy az Ele­gant Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyáregységének óvodája július 1-jén megszűnik. Akkor írtunk a gyerekek és az ott dolgozók sorsáról is. De vajon mi lesz az épülettel? Erről beszélgettünk Sós Jánossal, a városi tanács elnökhelyettesé­vel. — Talán azzal kezdeném, hogy a 70-es években sok gon­dot jelentettek a városnak az óvodai férőhelyek. Ezért több vállalat igyekezett segíteni ne­künk abban, hogy a gyermek­intézmény-hálózat bővülhes­sen. Az Évig például a Szé­chenyi úti óvoda fejlesztését támogatta anyagilag, míg a ruhagyár vásárolt egy magán­kézben, lévő ingatlant és lét­rehozott egy üzemi óvodát. Akkoriban sok fiatal kismama dolgozott a cégnél, mindenkép­pen meg kellett oldani a gyermekek elhelyezését, és­pedig egy intézmény létesítésé­vel. Az évek alatt sajnos egyre csökkent az újszülöttek száma. Megszűntek az óvodákban a férőhelygondok. Ha probléma akadt, az elsősorban az volt, hogy nincs elég közel az intéz­mény a lakáshoz vagy a munkahelyhez. Nos, a ruha­gyár mindaddig vitte az óvoda működtetésének terheit, amíg érdemes volt — a kihasznált­ság is ezt indokolta — és az ott dolgozók gyermekei vették főleg igénybe. Manapság, amikor egy-egy vállalat gazdálkodási szabály­zói szigorúak, folyamatosan kell vizsgálni azokat a költ­ségeket. amelyek a termelés eredményességét terhelik. Így merült fel az óvoda megszünte­tésének gondolata, hiszen a működtetés évente körülbelül 900 ezer forintba került. Ugyanakkor beigazolódott az, hogy erre az intézményre nem feltétlenül van szükség. Annál is inkább, mivel a ki­használtsága csökkent, s egy­re kevesebb volt a ruhagyár dolgozóinak gyermeke. Ezért a gyáregység vezetése megkere­sett bennünket, mert a jelen­tős költséget nem tudták vál­lalni, lemondanak az óvoda üzemeltetéséről. Miután megvizsgáltuk a vá­ros gyermekintézményeit, úgy véltük, hogy a ruhagyár óvo­dája veszély nélkül megszűn­tethető, s az ott elhelyezett gyerekeket máshol tudják fo­gadni. Nem láttuk célszerűnek azt, hogy a gyár nyakában hagyjuk ezt a terhet, mivel az óvoda valóban nem volt haté­konyan kihasználva. A továb­bi működtetést a város sem tudta vállalni, s nem is lett volna értelme. Arra gondoltunk, hogy az épületet az iskolai gyermek- étkeztetés számára hasznosít­hatnánk. (Bizony nemegyszer hét-nyolc turnusban kell a ta­nulóknak a központi napközi­ben várni.) Am azoknak az iskoláknak — Táncsics, Mé­száros, Földváry —, amelyek­nek az étkeztetés gondot okoz, a távolság miatt nem alkalmas a volt óvoda. Ezért kértük a gyár vezetését, hogy az épületet próbálják értéke­síteni. Természetesen a gyere­keket és a szakképzett óvónő­ket elhelyeztük a város intéz­ményeibe, a kisegítő személy­zet pedig a cégen belül ka­pott lehetőséget. Egyébként a ruhagyártól megkaptuk térí­tésmentese bútorokat, ame­lyeket más óvodákban még tudunk használni. Végül is az épületet a Szabadság téren rendkívül rossz körülmények között mű­ködő ügyvédi munkaközösség vásárolta meg. Ez egyáltalán nem közömbös a város szem­pontjából sem. Ugyanis tár­Ki emlékszik már arra, hogy június 1-jén mindössze 4,9 fok volt a talaj menti hő­mérséklet, vagyis a radiációs minimum; de egy hónappal később 18,5 Celsius-fokra emelkedett; mivel június vé­gén már meleg volt. De milyennek találta a me­teorológus a júniust? Először is, három jó esőt hozónak: 4- ón 10,8, 25-én 27,4 és 27-én 20,8 milliméter eső hullott. A maximum hőmérséklet havi átlaga 26,2 fok volt, a mini­mum pedig 14.2 fok. A har­madik pentádban jegyeztek fel legmelegebbet Cegléden, öt nap átlagában a napi átlag 23,6 fok volt. A júniusi közép­hőmérséklet 20,2 fok. amely- lyel közel egyező 1782, 1785; 1789, 1816, 1826, 1838, 1842, 1854, 1888, 1904 és 1924 évek júniusa. A legmelegebb átla­got 1869-ben figyelték meg (28,8 fok), a leghidegebb jú­nius 1923-ban volt (16,9 fok). Júniusban 6 alkalommal, de júliusban 14 esetben emelke­dett a maximum hőmérő hi- ganyszála 30 fok fölé, különö­sen július 17—25. között. A nyári rekord július 19-én ke­rült bejegyzésre a naplóba: plusz 35,6 fok. Nem is kell hangsúlyozni, hogy az így mírt adatok nem tűző napon, hanem házikóban észlelhetők, vagyis árnyékban, 2 méter magasan. Radiációs értékként akár az 50 fokot is elérte a hőmérséklet, ami már semmi­képpen sem tette vonzóvá a mezítláb járást. S ki gondolt akkor a szegény növényekre? Július legnagyobb ceglédi esője Is melegben jött. még­pedig 4-én. minden négyzet- méternyi területre akkor 31 liter víz zúdult, a mostani le­hűléskor csupán 4.6 liter. Nem sok, főleg ilyen hőségperiódus után. A júliusi hajnali mini­mum hőfokok is magasak vol­tak, 17—18—19 fok között in­gadozott, amit a magas pára- tartalom igazán nehezen el­viselhetővé tett. Július 18-án már sejteni lehetett, nagy me­A Népszabadság július 9-i számában rövid hírben szá­molt be arról, hogy a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat a neves Puma sportszergyártó céggel vegyes vállalat létre­hozását tervezi. „... Az el­képzelések szerint a PEMÜ ceglédi cipőüzemét korszerű gépekkel szerelnék fel, és itt készülnének a Puma-sportci­pők ...” A Népszava július 1-jei szá­mában jelent meg Csarnai At­tila Az ajtókat bezárják, ugye? című riportja, melyet a Budapest—Cegléd—Kecske­Tudatjuk mindazokkal, akik is­mertek, szerették, hogy drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédapánk, néhai Moldován János 85. születésnapja emlékére sírem­lékét felavattuk a Pécs városi te­metőben. A gyászoló felesége és családja. mét—Szeged között rendszere­sen közlekedő postavonaton szolgálatot teljesítőkkel készí­tett munkájukról. Faiskolai — kertész — szakmunkásohal és segéd ni unkásnkal keres íelvélelre a mit kerlés/eíi Kuíaíó liilé/rt Címe: Cegléd. Szolnoki út 52. telefons/áma: 10-597. Fizetés a kollektív szerződés szerint. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Kombájnok járják a búzatengert Aratnak a közös gazdaságok gépei Cegléd határában is. A Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerti kerületében ezer hektárnyi területről kell a búzát betakarítani. (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents