Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

6 Vállán 1987. AUGUSZTUS 5., SZERDA Jogi tanácsok Tulajdonszerzés engedéllyel # Az illeték­fizetési kötelezettség • Térítési díj az idő­sek klubjában • Garázsadó • A házastársi pótlék • Lemondás a lakásról • Régi előfizető Jeligével érkezett a következő panasz. „Egy családi házrész helyett egy önálló, de kisebb családi házat szerettem volna vásá­rolni, de a tanács nem adta meg a tulajdonszerzési korlá­tozás alól a felmentést.” A tulajdonszerzési korláto­zás alól a szerzés helye sze­rinti tanács kérelemre fel­mentést adhat. Ennek alap­ján ingatlant lehel vásárolni, azzal a megkötéssel, hogy a korábbi tulajdont két éven belül el kell adni. A felmen­tés csak a jogszabályban meghatározott esetekben ad­ható meg. Ilyen engedély ad­ható annak, akinek a laká­sát más személy lakja. Meg­adható a felmentés akkor is, ha a tulajdonos a külterület­ről kíván a belterületre bete­lepülni. Aki nagyobb lakásba kíván költözni, szintén meg­kaphatja a felmentést, ha a megvásárolni kívánt lakás nem haladja meg igényének a felső határát, vagy a kérel­mező olyan másik lakáshoz kíván jutni, amely számára a településen belüli fekvésénél, a műszaki kialakításánál és más jellemzőjénél fogva elő­nyösebb. Megadható a fel­mentés akkor is, ha a lakás­vásárlást munkahely-változta- tás indokolja, vagy korlátozás miatt nem tud a beépítetlen lakótelekre építeni. Mindezekből kitűnően olva­sónknak a kérelmét jogsze­rűen akkor utasította el a ta­nács, ha alapos mérlegelés után megállapította, hogy az új lakás településen belüli fekvésénél, műszaki kialakítá­sánál vagy más jellemzőjénél fogva előnytelenebb a régi­nél. Mivel a határozat indoklá­sát nem ismerjük, nem tu­dunk állást foglalni a tanács döntésének jogszerűségéről. „Régi előfizetőnk” ezután így folytatja levelét: „Az el­utasítás után a házat nagy­korú fiam vásárolta meg pén­zünkön, majd amikor az adás­vételt az ingatlan-nyilvántar­tásba bejegyezték, azt velünk a régi lakására elcserélte.” Olvasónk sérelmezi, hogy a csere után ismételten illetéket kellett fizetnie. A vagyonátruházási illeték­fizetési kötelezettség általá­ban a szerződés megkötésé­nek napján keletkezik, és az illetékhivatal azt az ingatlan­nyilvántartási bejegyzés után állapítja meg a vásárló terhé­re. Ha a vevő az ingatlanát értékesíti, elcseréli, azután is­mételten illetékfizetési kötele­zettsége lesz. Közömbös az. hogy a szerződések benyújtá­sa között mennyi idő telt el, vagy van-e rokoni kapcsolat a felek között. Az illetéket mindig az akkori időpontban fennálló forgalmi értek alap­ján kell megállapítani, ami­kor a tulajdonváltozásról az illetékhivatal tudomást szer­zett. Ha tehát a felek a szer­ződés benyújtásával indoko­latlanul késlekednek, kiteszik magukat anale a veszélynek, hogy az illetéket az időközi értéknövekedések alapján ál­lapítják meg. Ezen túlmenően a késedelmes bejelentésért a fizetendő illeték 10 százalé­káig terjedő összegű felemelt összeg is megállapítható. A lakástulajdonok egymás közti cseréje esetén az illeték alap­ja az elcserélt ingatlanok — terhekkel nem csökkentett — forgalmi értékének a küiön- bözéte. • II. I. nyugdíjas édesany­ja az idősek klub iában étke­zik. A tanács a térítési díjat Jövedelme alap ián állapította rneg, amelyet olvasónk sérel­mez. A területi szociális gondo­zásról szóló .jogszabály szerint a gondozási díjat a gondozott jövedelmi viszonyai alapján, az igénybe vett szolgáltatások figyelembevételével a gondo­zási központ vezetője havon­ta. utólag állapítja meg. A dijat az élelmezés és egyéb gondozás tényleges költsége alapján kell kiszámítani. Ha az idős korú személy jöve­delme az öregségi nyugdíj- minimum (2G50,— FI) mérté­két nem haladja meg, nem kell fizetnie. Ezen felül a gondozási díj 500,— Ft-on- ként 20 százalékkal emelke­dik, tehát az öregségi nyug­díjminimumot 2500,— Ft-tal meghaladó (5150,— Ft) jöve­delemmel rendelkező személy térítési dija azonos az igény­be vett szolgáltatás teljes ösz- szegével. Mivel tehát a díj alapját a gondozott jövedel­me képezi, helytelenül jártak el akkor, amikor a gyerme­kek vagyoni helyzete alapján állapították meg a térítést. • Családi házam pincéiében garázst létesítettem, írja T, II. érdi lakos. Most a tanács adó fizetésére kötelezett, pedig úgy tudom, hogy csak az üdülök garázsait adóztatják. Olvasónk valóban helyesen tudta a régi jogszabályt, de a házadó bevezetéséről szóló törvényerejű rendelet 1937. január 1-jétől a garázsok után fizetendő adók szabályait is megváltoztatta. Ettől az idő­től kezdve az épületben lévő garázsok után is kell adót fi­zetni. Ha a garázs alapterüie- te a 16 m3-t nem haladja meg, akkor évi 400.— Ft az adó összege. Amennyiben a garázs ennél nagyobb, a 16 m- feletti rész után kell adót fizetni, amelynek mérté­ke a település jellegétől füg­gően négyzetméterenként 120,— Ft-ig terjedhet. • Hét gyermeket nevelt egv nagvkőrösi olvasónk, és ígv munkát vállalni nem tudott. Mn«t férie 4100,— Ft-os nyug­díjából élnek ketten, és az iránt érdeklődik, hogs- miér' nem kap házastársi pótlékot? Házastársi pótlékra az a nyugdíjas jogosult, akinek havi nyugdíja a 2650,— Ft-ot nem éri el. és a vele együtt élő, 55, ijletve 60 év feletti vagy rokkant házastársának nyugdíja, keresete, jövedelme a havi 2450.— Ft-ot nem ha­ladja meg. A jogosultság szempontjából nem vehető fi­gyelembe keresetként az egy évnél idősebb, de hároméves­nél fiatalabb, legfeljebb két gyermek gondozásáért kapott díjazás. A házastársi pótlék nemcsak a házastárs, hanem a legalább egy éve vele élő élettárs után is megilleti a nyugdíjast, ha a juttatás fo­lyósításának feltételei egyéb­ként fennállnak. A saját jogán nyugdíjban ! részesülő nőt a teljesen mun- ' kaképteien férj után ugyan- j csak megilleti a házastársi j pótlék, ha férjét legalább egy év óta saját háztartásá­ban túlnyomórészt eltartja. A házastársi pótlék összege havi 950,— Ft. Ha azonban a nyugdíjas havi nyugdíja 2650,— Ft-ot meghaladja, a nyugdíjat olyan összegű házas­társi pótlékkal kell kiegészíte­ni, amellyel az a havi 3550.— Ft-ot eléri. A házastársi pót­lékra jogosultság annak a hó­napnak az első napján kelet­kezik. amelyben a feltételek bekövetkeznek, de legkésőbb attól- a hónaptól, amelytől a nyugdíjellátásra jogosult kor­látozás nélkül teljes hónapra megkapja. • B. I. gépíró vidékre mem férjhez. Tanácsi bérlakását ezért a lakásügyi hatóságnak visszaadta. Olvasónk pana­szolja, ho?v a tanács elío- sadía ugyan a lakást, de azért térítést nem kíván fizet­ni. A lakásbérleti jogviszony­aidkor is megszűnik, ha arról a bérlő lemond. A lemondás nemcsak rokonok, hanem ál­lami lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, tanács: bérlakásnál az ingatlanközve­títő szerv, nem állami lakás esetén pedig a bérbe adó ja­vára is történhet. A lakás- bérleti jogviszonyról érvénye­sen csak Írásban leket lemon­dani és szükséges a lakással redelkező szerv, a tanács és a tulajdonos hozzájárulása is. Ha a lakás bérlője tartási szerződést kötött, természete­sen az eltartó egyetértését is megkívánja a jogszabály. Bérlőtársak szintén csak kö­zösen nyilatkozhatnak a la­kás további sorsáról. A lemondás azonban önma­gában nem szünteti meg a bérletet, mert további feltétel az is, hogy a kedvezménye­zett elfogadja azt. Állami la­kás esetén azonban a lakás­sal rendelkező szerv javára szóló lemondást nem lehet visszautasítani. A bérlő pénzbeni térítésre tarthat igényt, ha a lakásról állami szerv, tanács, illetve magántulajdon esetén a tulaj­donos javára lemondott. A térítés mértéke a lakásért fi­zetendő lakás-használatbavé­teli díj figyelembevételével annak 2—7-szerese közötti mértékben állapítható meg. Nem állami lakás esetén ez az összeg a felek megállapo­dásától függ. Ha az állami lakás esetén a lemondás elfogadása köte­lező, és a felek a térítés ösz- szegében nem tudnak meg­egyezni, a bérlő a bíróságtól kérheti a térítés összegének meghatározását. Pénzbeni térítés azonban nem illeti meg a bérlőt ak­kor, ha a tanácsi bérlakást határozott időre vagy vala­mely feltétel bekövetkezéséig kapta meg. A szolgálati la­kásnál is ugyanezek a ren­delkezések. Mindezek alap­ján lehetséges, hogy olva­sónk esetében is ilyen okok miatt maradt el a lakásért járó összeg kifizetése. Dr. Sinka Imre Strand, kórház, körözés Eltűnt egy ceglédi kisfiú y Július 25-cn, szombat reggel ^ hét órakor strandra indult egy ^ 12 esztendős ceglédi kisfiú. A í gyerek édesanyja huszonnégy Zórával később, tehát vasárnap y reggel 7 órakor jelentette be feltűnését a városi rendőrka- f pitányságon. Nagy erőkkel in- zdult. meg Dabis Ferenc ötödik y osztályos gyerek felkutatása. f si strandon, valamint a tégla­gyári tavaknál is. A bejelen­ik tés után négy órával — mivel y semmiféle nyomra nem buk- f kantak — kiadták az országos f körözést. A rendőrök végül a f kisfiút a ceglédi kórházban tá­plálták meg, melynek felvételi ^irodájából korábban telefonon 7 azt a választ kapták, hogy Da- fbis Ferenc nincs náluk. Ho- ^ gyan történhetett mindez? Tagadó válaszok Koroknay Dezső rendőr had­nagy. a Ceglédi Rendőrkapi­tányság vizsgálati alosztályá­nak vezetője így idézi fel az eseményeket: Korpácsi Pálné, a gyerek édesanyja vasárnap reggel hét órakor tett bejelen­tést az ügyeletén. Mint mon­dotta, este nyolc óra után, amikor már bezárt a strand, kezdték el keresni. Oláh Benő strandtakarító, akinek segíte­ni szokott, azt mondta, hogy aznap nem látta. Korpácsiné ekkor végigjárta a barátokat, a rokonokat, taxival átment Törteién lévő hozzátartozóihoz is, de Dabis Feriről senki nem tudott felvilágosítást adni. Az ügyeletes tiszt ekkor a szokásos gyakorlat szerint te­TlZ NA8> RENDELETÉI A magyar—csehszlovák vas­úti forgalom szabályozásáról szóló egyezményt a Miniszter- tanács 23/1937. (VII. 22.) szá­mú rendeletével kihirdette. A vagyonvédelmi tevékeny­ségről és a magánnyomozás tilalmáról szól a 24/1987. (VII. 22.) MT sz. rendelet. A jogszabály alapján magánsze­mélyek biztonsági berendezé­sek készítését, felszerelését végezhetik és közreműködhet­nek magántulajdonban álló ingatlanok és értékek őrzésé­ben. Magánnyomozói iroda a jö­vőben sem tartható fenn és a magánnyomozói tevékenység szabálysértésnek minősül. Az igazságügyminiszter 5/1987. (VII. 22.) IM sz. ren­deleté az állami személyzeti munkáról szóló 1001 1987. (I. 15.) MT. határozat végre­hajtásáról rendelkezik A mecseki bányászatban foglalkoztatottak bányászati keresetkiegészítését szabályoz­za az 5/1987. (VII. 22.) IpM— EüM—PM sz. együttes rende­let. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter módosította az insatlpn-nyilyántartásról szóló Í972. évi fi. tvr. végre­hajtására kiadott 27 1972 (XII. 31.) MÉM sz. rendeletét. A piacfelügyclcti informá­ciós rendszerről a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter a belkereskedelmi minisz­terrel egyetértésben együttes rendéletet adott ki. A jogsza­bály alapján a zöldség, a bur­gonya, a szőlő, a gyümölcs és a bor termelése, felvásárlása, a fogyasztói árak és az ehhez kapcsolódó piaci információk rendszerezése a MÉM Statisz­tikai és Gazdaságelemző Köz­pontjának feladatát képezi. A 36,1987. (VII. 22.) PM rendelet a tartósan lekötött! forgóeszközök finanszírozásá­ról szól. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 29. számá­ban jelentek meg. íefonon felhívta a mentőket, a felnőtt- és gyermekorvosi ügyeletet, valamint a városi kórházat is, de mindenhol ta­gadó választ kapott. Ugyan­ekkor a gyermek édesanyját beültették egy autóba és is­mét végigjárták vele mind­azokat a címeket, rokonokat és barátokat, ahol a gyermek előfordulhatott volna. Sehol semmi nyom. Elmentek a téglagyári ta­vakhoz is, de azok környékén többen állították, hogy nem látták a 120 centiméter ma­gas, szőke hajú kisfiút, aki­nek ekkor már a fényképét is bemutatták. A nagykőrösi és a szolnoki strandon sem tud­tak róla. Így telt el a négy óra, melyet követően kiadták az országos körözést. Koroknay Dezsőt vasárnap délután három órakor értesí­tették, hogy rendkívüli ese­mény történt, mire a vizsgá­lati alosztályvezető azonnal bement a rendőrkapitányság­ra. Egy jelentősnek tűnő nyom­ra bukkant, ugyanis a gyerek egyik barátja megemlítette, hogy Feri fejfájásra és rosz- szullétre panaszkodott mielőtt a strandra indult. Így hát indokolt volt, hogy a rendőrök ezen a nyomon induljanak tovább. Felkeres­ték a már telefonon hívott egészségügyi szerveket és így jutottak el a ceglédi kórház­ba, melynek felvételi irodá­ján ismét azt a választ kap­ták, hogy a gyerek nincs ná­luk. Am amikor ennyivel nem elégedtek meg, két telefonhí­vás következett a baleseti és a gyermekosztályra s ekkor — délután hat óra volt — megtalálták Dabis Ferit, akit a gyermekosztályon ápoltak. Egyedül érkezett S, hogy miért kellett nagy apparátussal — országos körö­zéssel — keresni azt a gyere­ket, akit már szombaton reg­gel felvettek a ceglédi kór­házba? Dr. Túri József, a kórház igazgatója mondja: — Nem akarom, nem is le­het szépíteni a dolgot, hogy adminisztrációs hiba történt Olvasóink részére minden csütörtökön ingyenes josi ta­nácsadást tartunk 17—19 óra között Bp. VIII., Blaha í,új­ra tér 3. sz. alatt, a beérke­zett levelekre pedig folyama­tosan válaszolunk. nálunk. A kisfiú szombat reg­gel bejött, hogy rosszul érzi magát, szédül és fáj a feje. A gyermekosztályra irányítot­tuk, ahol a továbbiakban meg­állapították, hogy mandula- gyulladása van. Bár ez a be­tegség nem szorul kórházi el­látásra, helyesen cselekedtek, hogy itt tartották, mert veszé­lyes dolog lenne egy lázas, be­teg gyereket egyedül elenged­ni. A kisfiú kísérő nélkül jött, és azt mondta, hogy az édesanyja utasítására. Rend­kívüli esetekben egyébként táviratban szokta a portás ér­tesíteni a hozzátartozókat. Most ez azért nem történt meg, mert Dabis Feri azt mondta, hogy az édesanyja küldte. Ennek ellenére indo­kolt lett volna táviratozni a szülőknek, és mint már beve­zetőben mondtam, súlyos ad­minisztrációs mulasztás, hogy a felvételnek még nem volt nyoma az irodában. Megtet­tem a szükséges intézkedése­ket, hogy hasonló eset a jö­vőben ne forduljon elő. De még egy dolgot rendkívül fon­tosnak tártok. A kisfiú anam- nézisében szerepel, hogy elő­ző napon is lázas volt és so­kat hányt. Hogyan engedhet­ték el ilyen állapotban a szü­lei a strandra? Szaporodnak a megválaszo­latlan kérdések. Hiszen Kor­pácsi Pálné a rendőrségen nem említette azt, hogy a kisfiú betegen indult el ott­honról. Korpácsiék az új lakótele­pen laknak, a Kossuth Ferenc utca 52. számú ház 7. emele­tén. szépen berendezett és karbantartott kétszobás la­kásban. Az édesanya háztar­tásbeli. Két nagyobbik fia már felnőtt, így hát csak Fe­riről kell gondoskodnia. A gyereket öt napig tartot­ták a kórházban, ahonnan gyógyultan: távozuolt. Korpácsiné a nagy rémület­ről beszél, ismét felidézi a kutatással' töltött órákat. A betegségre nem akar emlé­kezni? És miért állította Fé­ri a kórházban, hogy az édes­anyja küldte őt az orvoshoz? Gyerekek takarítiák A gyerek a következőket mondja erről: — Reggel elmentem a strandra, mert ott szoktam se­gíteni Oláh Benőnek a taka­rításban. ö mondta azt, hogy ha rosszul érzem magam, menjek orvoshoz. A kórházban azért nem mondtam igazat, mert úgy tudom, hogy gyerek­nek nem szabad munkát vál­lalni. — Pénzt kapsz a munká­dért? — Nem fizetnek, de ingyen bemehetek és visszaválthatom az eldobott üvegeket. Utunk utolsó állomása a ceglédi strandfürdő, ahol Oláh Benő változatlanul azt állítja, hogy hetek óta nem látta Dabis Ferit. Szavainak igazolására egy másik hasonló korú kisfiút is előhív, aki ép­pen segít neki. A ceglédi strandot ugyanis tíz-tízennégy éves gyerekek segítségével tartják tisztán. Korábban 4-5 szezonmunkást is foglalkoz­tattak. de most ném kapnak embert erre a területre. S hogy van-e létjogosultsága en­nek az ellenőrizetlen és ném hivatalos gyermckfoglalkozta- tásnak? Véleményünk szerint nincs, de ennek eldöntése a városi tanács hatáskörébe tar­tozik. Térjünk vissza befejezésül ismét a szülők felelősségére, hiszen a legsúlyosabb mulasz­tás náluk történt. Lázas be­tegen indult el reggel otthon­ról a strandra egy 12 éves kis­fiú, aki már előző nap rosszul volt. Az édesanyja csak este 8 óra tájban kezdte el keres­ni. Szerencse, hogy Dabis Fe­ri épen és egészségesen került végül haza a szüleihez, de rosszabbul is végződhetett volna ez a történet. Gál Judit Ha helyrehozhatatlanul megromlott A há:as$ég felbontása tétlenül kitérnie az ingatlanon fennálló közös tulajdon meg­szüntetésére is.) Amikor az új törvény, ter­vezetét vitára bocsátották, ét az állampolgárok innen-onnan értesültek fiz új rendelkezé­sekről. elharapódzott egy téve­sen értelmezett, helyzet. Csak hároméves különélés után le­het ezután válni, mondogat­ták a ..jól értesültek”, és ez a mai lakásviszonyok között megvalósíthatatlan lesz. A tör­vényalkotó így kíván admi­nisztratív eszközökkel a válá­sok útjába állni. Szó sincs arról, hogy ilyen eszközökkel láncoljanak egy­máshoz olyan embereket, akiknek kiüresedett kapcsolata a kényszerű együttélés során csak további út a családi po­kolba. Az a bizonyos három év olyan vonatkozásban került szóba, hogy akik már eleve legalább három éve nem él­nek együtt, és kérik a házas­ságuk felbontását, magatartá­sukkal bizonyítják, hogy kü­lönválás!' szándékuk végleges. I!yénkor csupán a közös gyer­mekkel kapcsolatos lényeges kérdéseket kell a bíróság elölt tisztázni. Dr. K. É. ban. és azt a bíró szó nélkül tudomásul köteles venni. így határoztunk, mi köze hozzá egy idegen embernek, miért lett elegünk egymásból? A bí­róságnak minden esetben kö­telessége megkísérelni az ér­demi bekítést, és erre csak akkor van lehetősége, ha a felek konfliktusának tartalmát ismeri. Mindenekelőtt a há­zastársaknak egymással és gyerekeikkel való viszonyát, és azt, hogy tényleg féloldhatat- lan-e a konfliktus. A házasság felbontására irányuló elhatározás akkor te­kinthető véglegesnek, ha a há­zasfelek megegyeztek — elő­ször is — a közös gyerek el­helyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolat­tartás. valamint a közös lakás használata kérdésében. Az el­mondottak eddigi gyakorla­tunkban már kikristályosod­tak. Ami új: a közös vagyon megosztása kérdésében is meg kell egyezniük azoknak, akik közös megegyezéssel válnak. (Az egyezségnek nem kell fel­Az új jogszabály fenntartja, és következetesebbé teszi a há­zasság felbontásának objektív elvét. Eddig is része volt ez a bírói gyakorlatnak — irányelv alapján. Mindenki; aki vált. vagy akinek a családjában, előfordult házastársak között végleges szakítás, találkozott ezzel a kitétellel: a bíróság csak akkor bontja fel a há­zasságot. ha azt helyrehozha­tatlanul megromlottnak ítéli. A korábbi rendelkezésből azonban nem következett egy­értelműen, hogy így van ez abban az esetben is. ha a vá­lást mindkét házastárs egybe­hangzóan kéri. A bíróságnak ilyenkor is vizsgálnia kell, hogy teljesen és helyrehozha­tatlanul megromlott házasság felbontását kérik-e a felek, s a megromláshoz vezető okok vizsgálatát, az ebben a körben szükséges bizonyítást mellőz­heti. Mit jelent ez magyarul? A jogszabálytörvény szerint. nincs lehetőség arra. hogy megegyezzünk otthon a válás­A családjogi jogszabályok módosításának legizgalmasabb szakaszai azok, amelyek a válással, a vagyonmegosztással, a lakáshasználattal kapcsolatosak. A legfontosabb szempontot, a gyermekelhelyezést azért nem említettük itt első helyen, mert a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések ezt mindenekelőtt magukban foglalják.

Next

/
Thumbnails
Contents