Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
MQNORI Kylíiiúti I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA 1 XXIX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM f1987. AUGUSZTUS 4., KEDD VFöldügyek Pilisen, Nyáregyházán Parlag már csak mutatóba akad J A tanácsok egyik fontos ^ feladata a földügyekkel í kapcsolatos szakigazgatási | teendők ellátása. A Pilisi j Nagyközségi Közös Tanács ^ igazgatási területe kiterjed ^ a Pilis és Nyáregyháza ^ község területén fekvő kül- ^ és belterületi ingatlanokra, í földekre. Mivel a két községre vonatkozóan nincs rendezési terv, így az adódó földügyi és telekrendezési problémákat a mindig érvényben lévő és hatályos rendeletek alapján oldják meg. Az ilyen feladatok közé tartoznak: a belterületeken fekvő építési telkek kialakítása, utcák rendezése stb. Országosan is kiemelt program a magánerős lakásépítkezések segítése. A Pilisi Tanács ennek szellemében végzett telekkialakítást az elmúlt években. Pilisen 44, Nyáregyházán 50 építési telket mértek ki. Az 1961. évi VI. tvr. intézkedik a termőföldek jobb hasznosításáról, a parlagterületek művelésbe vonásáról, általában a föld védelméről. A rendelet betartását mindinkább szükségessé teszi a fokozódó igények kielégítésének biztosítása, a mezőgazdaság közvetlen vagy közvetett exportteljesítése. A jelenleg művelés alatt álló termőtalaj megóvása és megfelelő hasznosítása minden földhasználó kötelessége; a termőképesség növelése, valamint az erózió elleni védekezés hozhat eredményeket. Ide tartozik még az elhanyagolt parlagterülefek felszámolása, illetve művelésbe fogása. Ennek érdekében a Pilisi Tanács minden évben megtartja a határszemléket, bevonva a monori földhivatalt és az Aranykalász Mgtsz-t is. A határszemle-bizottság az egyeztetett időpontban a feladattervnek megfelelően megtartotta a szemléket, az észrevételeket, hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzítették. Érdemes számba venni a két község területi adatait. Pilis összterülete 4 ezer 733 hektár, ebből 643 hektár a belterület. Ugyancsak a szemlebizottság észrevétele, hogy kiválasztódtak a valóban művelni és a földön dolgozni akaró bérlők, akik nemcsak pihenni és kikapcsolódni akarnak, hanem rendesen gondozzák telküket, hasznos növényeket termesztenek. A pilisi termelőszövetkezet kezelésében lévő külterületi földek — állapította meg a Rhatárszemle-bizottság — gon- iá'dosan műveltek, látszik rajtuk I? a jól felkészült szakemberek ttmunkáia. Minden talpalatnyi Jjföldet kihasználnak, területünkön parlagot nem találtak. A termelőszövetkezet tulajdonában zártkerti ingatlanok csak szórványként fordulnak elő, így nagyüzemi művelésre alkalmatlanok. Bérbeadásuk folyamatosan történik, ezzel kapcsolatban még jobb eredményt várnak az új földtörvény hatálybalépésével. Nyáregyháza területe 3 ezer kettőszáz hektár, ebből a belterület 357 hektár. A község külterületén a Monori Állami Gazdaság és a pilisi Aranykalász Tsz hasznosítja szakszerűen és gondosan, parlagföld nem található a területen. A több mint 3 ezer zártkerti parcella zöme szintén magántulajdonban van. Egyre többen gondosan művelik kertjeiket, csökkent a felszólítások, figyelmeztetések száma. A nagyközségi közös tanács — erejéhez mérten — igyekszik segíteni a kiskerttulajdonosokat. Így például megkezdődött a zártkertek villamosítása, a Rózsahegyi- dűlőbe jutott el nemrégiben a villany. A villamos áram bevezetése, noha magánerőből történt és történik ezután is, lehetővé teszi a fúrt kutakból a locsolást, esetleg az újabban tért hódító csöpögtető öntözést, új növényi kultúrák telepítését. S nem elhanyagolható az sem, hogy a zártkertekben épülő házakban kulturáltabbá válik a tartózkodás, komfortosabb körülményeket tudnak kialakítani. A Pilisi Tanácsnak jó a kapcsolata a területükön működő nagyüzemekkel és a motion földhivatallal. Közösen munkálkodnak azon, hogy a földügyi igazgatási feladatokat még színvonalasabban, következetesebben tudják ellátni. G. J. Sportoló erdészetiek Helytálltak a monoriak A Nagykunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság dolgozóinak szokásos sportnapját, a hagyományos három sportágban az idén Szolnokon rendezték. A nyolc üzemből hétnek a képviselői Versenyeztek a meleg ellenére is lelkesen. Ott voltak a monoriak is. A körösiek közül atlétikában a női kislabdadobást a fiatal Tivadar Mária nyerte, Ti- nesz Ágnes százméteres síkfutásban és távolugrásban egyaránt a második helyet szerezte meg. A férfi súlylökésben Hájas András második lett. Kispályás labdarúgásban tíz csapat vetélkedett, mert 1—1 üzem több gárdát is indíthatott. A mérkőzések 2x15 percesek voltak. A körösiek a 4- csapatos selejtezőcsoportjukban először Abádszalók ellen 1-0-ra vezettek, majd a tiszafürediek elleni 6-0-ás és a ceglédiekkel szembeni 2-0-ás győ_ zelmükkel csoportmásodikként a négyes döntőbe kerültek. Az elődöntőben a szolnoki műszaki erdészet elleni döntetlennél hétméteresekkel továbbjutottak, majd jó játékkal a döntőben a szolnoki központot 3-0-ra legyőzték és végül az első helyen végeztek. A következő játékosokkal: Sugár Csaba — Uhrin Tamás, Molnár István, Tompái Zoltán, F. Deák Péter, Tóth Ferenc, Faragó István, Hatvani József és Biczó Béla. Férfi kézilabdában három csapat körmérkőzése szintén 2x15 perces volt. A ládagyáBotrány a mérkőzésen Nagyon elhanyagolt állapotban várta a mérkőző csapatokat a péteri labdarúgópálya vasárnap délután. Bizony, ha bajnoki mérkőzés lett volna, aligha pereg le a találkozó. A Gyömrő elleni kupamérkőzés sem tartott 90 percig. Csupán egy órát játszottak. Kiegyenlített küzdelem jellemezte a mérkőzést. Mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek, Ue a hálók érintetlenek maradtak. A 60. percben Mohács Tibor, a Péteriek játékosa megsértette — az egyébként tárgyilagosan bíráskodó — Oláh Tibor játékvezetőt, aki a piros lapot mutatta fel neki. Olaj volt a tűzre a kiállítás, mert az idegei felett uralkodni nem tudó Hrutka Mihály is alpári hangnemben pereli a fekete ruhással. Mire előtte is villant a piros kártya. Ö azonban nem hagyta annyiban a dolgot, nemes egyszerűséggel (!?) térden rúgta a bírót. Oláh Tibor az öltözőbe sietett, majd onnan visszajőve — már a játéktéren — lefújta a mérkőzést. Elgondolkoztató ez az újabb botrány Péteriben. Még el sem kezdődött az őszi bajnokság, s máris súlyos sportszerűtlenség történt Péteriben. Elítéljük a vétkeseket, s remélhetőleg a szövetség fegyelmi bizottsága is szigorú ítéletekkel veszi kedvét az önbí- ráskodóknak. ■ —ér riak a monoriak elleni 13-13-as döntetlen és a szolnoki műszaki erdészetiek elleni 13-9-es győzelem után, az első helyezettel való azonos pontszám után csupán a gólkülönbséggel szorultak a második helyre. A monori erdészeti üzem hódította el az elsőséget. A női kispályás labdarúgásban és kézilabdában is a körösi dolgozók bizonyultak a legjobbnak! Az ellenfelek ugyanazok voltak. Lábbal 2-0-ra és 1-0-ra. kézzel pedig 5-2-re. illetve 6-3-ra bizonyultak jobbnak — ügyes játékkal — a szolnoki központiak és a tiszafürediek ellen, A kettős győztes ládagyári nők: Tivadar Mária kapus — Tompái Zoltánná, Rákosi Ambrusné, Földes Zsuzsanna. Balogh Márta és Tinesz Ágnes. Az összetett versenyben az első kettő szoros versenyt vívott. Kis különbséggel a tiszafürediek mögött a nagykőrösiek a második helyen végez Olvasóink kérdezték Nem hitegetés, megvalósítható Szeretnék még az idén elkezdeni Az olvasó két kérdését tol- Kiss Zoltán felsóhajt, majd csővezeték szerepelt — ma mácsoltuk a Monori Tanács mütef-osztályán Kiss Zoltánnak. Mindkét kérdés csalódott és bosszús volt eredetileg, az állampolgár olyan kommentárjával: „minek hitegetik a lakosságot olyasmivel, amiről később kiderül, hogy rosszul előkészített és megvalósíthatatlan ?” Az első: Pavilonsor épül a monori Forrás Áruház parkolója mellett, amelyek mellé a tervek szerint egy nyilvános illemhely is került volna. Mivel a nagyközség központja régóta nélkülözi a létesítményt — meg is látszik, számos nyoma van szerteszét, leginkább az áruház büféje előtt, a beszö- gellésben —, a hír roppant örömteli volt. Igen ám — mondja az olvasó —, csakhogy ő a minap az építkezés felé sétált, megkérdezte, hol lesz a WC, mire az építők azt mondták, hogy sehol, mert kiderült, hogy épp a rendőrség ablakaira szellőzne, ami megengedhetetlen. Hogy nem az eredetileg tervezett helyen lesz a nyilvános illemhely, az igaz — tájékoztatott Kiss Zoltán —, az viszont nem igaz, hogy sehol. Tudniillik valóban az derült ki, hogy a rendőrkapitányság irodáira nem szellőzhet egy ilyen létesítmény. Tehát módosítottunk az eredeti elképzelésen, Pillanatnyilag az a tervünk, bár ez nem végleges döntés. — hogy a pavilonsor háta mögött építjük meg, kibontva a kerítést. Szó sincs róla, hogy elvetettük volna a megépítése tervét, a pénz is rendelkezésre áll hozzá, de az engedélyezési eljárás miatt csúszni fog a megvalósítás határideje. A másik kérdés: akik arra várnak, hogy megépül a Kossuth Lajos utcai iskolától a Munkásör utcai iskoláig tartó gázvezeték s remélték, hogy hamarosan rákapcsolhatják lakásaikat, tudni vélik: mégsem lesz gázvezeték, legalábbis egyelőre, mert „a tanács nem gondolt rá, hogy nyomáscsökkentőre is szükség lesz, s ez oly mértékben drágítja a beruházást, hogy nem tudnak hozzákezdeni.” Mi lesz tehát? műszaki magyarázattal szolgál, amelynek a laikus számára is érthető lényege: 1932-ben — amikor gáz még nem volt a nagyközségben, de műszaki előkészítés már igen — valóban másképp nézett ki a terv. Időközben azonban olyan új műszaki berendezések születtek, amelyek bizonyos gondokat könnyűszerrel áthidalnak, nem kell például azon töprengeni, hogy hová szereljenek fel terjedelmes méretű nyomáscsökkentőt, mert az új elfér és elhelyezhető kis alapterületen is. Az eredeti tervekben még 300 milliméteres elég a 110 milliméteres is, ami a beruházási költségeket is olcsóbbá teszi. Következésképp: a Kossuth Lajos utcában épülő vezeték, amely a Munkásőr utcába kanyarodik. meghosszabbítható a távlati tervekben végig a főutcán a Péteri útig, képes lesz kiszolgálni az ottani lakóterületet is. Egymillió forint rendelkezésre áll a beruházásra, s nem hogy keresztet vetettünk rá, de szeretnénk mihamarabb — lehetőség szerint esetleg még az idén — elkezdeni. *— ez Kertbarátoknak A titokzatos gyomokról Ügy alakult, hogy a lakótelepi gyepet megbontottam, s a hőségnapok következményei nyilvánvalóvá váltak: folyik a tőzeges homok, lápos föld, szinte semmi nedvesség sincs benne. Az csoda, hogy a fű, a gyom nem zörög rajta. A fűfélék bírják a nyírást, a kaszálást: a gyomként jelenlevő paréjok kevéssé vagy egyáltalán. Jó lenne ezt megszívlelni, mert minden évben undorító látvány, ahogy július végén a volt füves parkgyepet felverik a gyomok. Néhol olyan rossz állapotban vannak a gyepek, hogy már csak a mélyen gyökerező be- tyárkórók, cigányparéjok ellenében csak a tarackbúzának, esetleg egérárpának van még esélye a túlélésre. Másik megfigyelésem, részben nem új keletű javaslat is egyben: a talajcserés gyeptelepítéseknél. fűmagültetéseknél a csereföld aljába agyagréteget - szükséges hordani, hogy a laza felső talajrétegen nehezebben jusson át a nedvesség. A vízveszteséget csak a legagresszívabb gyomok képesek átvészelni, öntözött pázsitokról pedig nem érdemes a mostani körülmények között álmodozni. A gyom nem mindig gyom. Nem is olyan meghökkentő a kitétel, ha csak a gyepesített Kulturális programok Ecseren kedden délelőtt 9 órakor a fogyókúrásklub foglalkozása. 10 órától nyitott ház. Gombán az autós kertmoziban 21 órakor Schimanski felügyelő (színes, szinkronizált NSZK bűnügyi film, országos bemutató előtt!). Gyömrőn, a házasságkötő tétek. Helytálltak a monoriak is. * remben (Steinmetz kapitány út) Detzky Júlia textilfestményeiből kiállítás 9-től 16 óráig. Monoron a művelődési központ galériájában 14 órától 20 óráig Linómetszet címmel képzőművészeti kiállítás, a filmszínházban 18 órakor és 20 órakor Asterix és Cleopátra (színes magyarul beszélő francia rajzfilm). gyümölcsösökre, facsíkokra gondolunk. Melegben ugyanis a felületborító alacsony takarónövény-társulás kifejezetten hatásos párolgást, kiszáradást csökkentő módszer. Megfigyelheti bárki, ha az uborkát nem tudja öntözni, a visszacsípett muhar vagy más gyomféleségek között kevésbé száradnak el a levelek, később rökönyö- dik meg a növény mint különben. Azt hiszem, keserű tapasztalata van annak a szőlősgazdának is, aki forróságban hóról t, a szőlő alsó levelei szinte azonnal megperzselődtek. Ugyanez mondható a kapásnövényekre is. Vagyis esetenként egy-egy új szakkönyv véle- ménvét nem árt olyan nagyszerű emberek gondolataival összevetni, mint Nagyváthy vagy Tessedik sorai: a legtöbb esetben az utóbbiak megalapozottabb véleményt mondtak vitás kérdésekben. Tehát a gyom mibenléte (s relatív fogalom, s ha tudományosan akarnám az alapszabályt felállítani: a dinamikus ökológia minden vitás kérdésben helyes választ ad nekünk a kultúrnövény—gyomnövény relációjában. E tudomány nyelve viszont nehéz, így maradnak a régi tapasztalatokra alapuló megfigyelések átmentő törekvései, mert ezek nem mosolyforrások, hanem sokszor komoly költségcsökkentő tényezők mint ismertek. A gyomok egynérhelyike pedig talán egykor kultúrnövény lehet, mint volt elhatalmasodásuk előtt, a tarackbúza, a vajparéj hírhedt karrierjét kultúrnövényként kezdte: fordított esetre is van példa: a disznóparéj lizin aminosavak- ban gazdag, már sütnek is belőle kenyeret. A természet gyomjaiban is titokzatos, nincs mit tenni: meg kell tanulni természetül. A hernecei csontkovács II. Hagyja csak a szerelmet másra MIKOLÄN TÜL — meséli tovább Gáspár István, a ber- necei csontkováes —, Zaiabán községben, szintén harminchatban, egy fiatalasszony nagyon rossz állapotban volt, farban a keresztforgója volt kifordulva, se menni, se mozogni nem tudott. Hívtak, vettem az útlevelemet, átmentem, nem volt az messze tőlünk. Ahogy odaérek, porol az asszony, hogy nem akarja. No nagy mérgesen fordulok visz- sza, ne játsszanak, van nekem más dolgom is. Hát csak szaladnak utánam, hogy menjek vissza, akarja már! Zavar ki mindenkit a szobából, velem záratja be az ajtót. Bezárom; nekifogok, mint egyébkor, nemsokára rendbe is lett, semmi baja. Erre azt mondja, ő nekem rögtön meghálálja. No, zártam ki az ajtót és mondtam, hogy hagyja csak a szerelmet másra, mert én a szakmai híremet ilyesmivel el nem rontom. Nevetem. Kérdem: — Mi maradt akkor a szakmai becsületen túl? Mármint hogy anyagiakban... — Nem kértem én soha senkitől, de majd’ mindig kaptam pénzt, egyebet. Főképp emberségből csináltam, meg csinálom ma is. Emlékezik tovább: — Még ezelőtt, harmincötben Nagykanizsán voltunk egy nagy fakitermelésen, ahol kétezer ember dolgozott. Mesélik a borozóban, hogy a rendőrfőtanácsos lányát a kifordult könyökével már végigvitték az országon, de hiába! Jelentkeztem. odaengedtek, egy mozdulattal helyretettem. Volt is hálálkodás, miegymás ... — Mondja, Pista bácsi, maga csak lányokat, asszonyokat kezelt? — Dehogyis, csak ez a nevezetesebb ! Harminchatban csak Ersekvadkerten négy csípőficamot tettem helyre. Harminckilencben Pesten egy professzor törött lábát nyolc liter pálinkával hoztam rendbe, nyílt törés volt — Nem haragudtak az orvosok magára? — Dehogy haragudtak, sok helyre ők hívtak, mert ez nekik nem megy. De kezeltem én nemcsak embert, lovat is. _? — Tésán túl, Szakállason volt a csehszlovák hadseregnek egy méntelepe, aztán az egyik drága ménnek kifordult a tompora, összeszaladt az ezred 13 állatorvosa, de nem tudtak segíteni. Engem hivattak hát a nagy értékű fedezőménhez. Hozattam egy kocsi szalmát, ledöntöttük a vad mént, nosza hurokba, háta a szalmán, lábai az égnek, fogták rengetegen, én meg egy katona segítségével, szabad kézzel, nagy erővel megnyomtam. Helyre is ugrott. No, mondtam, lehet kikötözni. Kikötözték, ahogy elengedték, a mén elrobogott, mint a tüzes masina, nem volt semmi baja már, alig tudták megfogni... Se vége, se hossza tudnám mesélni... — ...én meg hallgatni. De öreg korára, ugye felhagyott vele? — Azt nem mondhatnám. Hatvanegyben egy asszonynak mindkét tompora kifordult, helyretettem. De még tavaly is voltam egy asszonynál, akinek a gerincében négy csigolya kimozdult és már hat éve nem tudták helyrehozni, helyreraktam azt én. Csinálom mindmáig, sokat masszírozok — hallja, maga is sántít, a legközelebb ha jön, helyremasszírozom! Kezelek egy fi- camos asszonyt most is, aki ebben a jeges időben megcsúszott ... — Ebből él. Pista bátyám? — A csudát! Nyugdíjas vagyok hatvannyolctól, az otthoni téesztől, itt meg, ebben a klubban, megvan mindenem, itt is alszom, egy szobában két öreggel. Az egyik hortyog ugyan, de felőlem hortyog- hat... Ha meg kitavaszodik, sűrűbben, de hétvégeken mindig hazalátogatok... — Nagyon egyedül lehet... — A fenét! Ismernek, felkeresnek engem még most is. GÁSPÁR XSTVÄN bátyám, milyen kár, hogy a hortyogást nem tudja „helyrerakni”. Fazekas Mátyás (Vége) ISSN 6133—2651 (Monort Hírlap.'
