Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 202. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT Illúziók nélkül A pénzgazdálkodás kilátásairól Az év elején a Gyomrai Tanácsnál is számba vették a tavalyi költségvetést, a tel­jesítéseket, .a bevételeket és kiadásokat. A tanács vélemé­nye feltétlenül kedvező volt, valamennyi területen teljesí­tették a célokat. A gazdálko­dás új módja — ellentétben sok állítással — Gyomron is bevált. Sajnos az egyre rosz- szabbodó honi gazdasági hely­zet: hatásait csak az év végén fogják tudni lemérni a szak­emberek, de az elvonások miatt (1 millió 200 ezer fo­rint) nem lehetnek nagy re­ményeink. A Gyömrői Nagyközségi Tanács működési bevételeinek módosított előirányzata ebben az esztendőben 6,5 millió fo­rint, az első félévi teljesítés jobb az 50 százaléknál. Szin­te minden szakfeladatot idő­arányosan teljesítettek. Kivé­telt jelent ez alól a béradó, amelyben némi lemaradás ta­pasztalható. Az állami támogatás telje­sítésének mértéke 79 százalé­kos volt, ennek oka, hogy a hamarosan felavatandó új is­kolaszárny felemésztette — csaknem teljes egészében — az erre a célra fordítható keretet. Jelentős a lemaradás a bankhitel felvételénél. Az er­re az évre tervezett 1 millió forintból mindössze 210 ezret vettek fel magánerős családi- ház-építések támogatására. Természetesen többen akar­nak élni ezzel a lehetőséggel, a kérelmeket a végrehajtó bi­zottság folyamatosan bírálja el. A működési és fenntartási kiadások előirányzatát 48 szá­zalékra teljesítették Gyom­ron, ennek oka, hogy az ok­tatási intézmények szokásos karbantartása, festése, mesze­lése áthúzódott a második félévre. Elmondható, hogy az első félévben az intézmények mű­ködéséhez, fenntartási kiadá­saihoz a pénzösszegek rendel­kezésre álltak, következés­képp semmi sem gátolta munkájukat. Fontos feladata a Gyömrői Tanácsnak a felújításra for­dítható összegek célszerű fel- használása. A 4. Számú Álta­lános Iskolában tartó munka még nem fejeződött be, s ugyancsak most folyik a fa­lusi óvoda korszerűsítése. A fejlesztési kiadások csak­nem 29 millió forintot tesz­nek ki 1987-ben. A beruházá­sok teljesítése az új iskola- szárny-építés kivételével el­marad az időarányostól. A 12 tanterem átadása után a helyszínen tovább folytatódik a munka, hiszen elkezdődik — ugyancsak az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat a kivitelező — a tornacsarnok építése, amely 1988-ra. 1989- re áthúzódó beruházás lesz. A tervek elkészülték, azt kifi­zette a tanács, hamarosan a helyszínre szállítják az épü­letelemeket is. A bolthálózat bővítésére szánt előirányzatot a kivitele­zőnek még nem utalták át, mivel az Erzsébet-telepi hús­bolthoz szükséges épületele­meket csak a harmadik ne­gyedévre igazolták vissza, ak­kor szállítják le. A fejlesztési tartalék terhé­re kifizette a tanács az öreg­faluban már felszerelt 38 da­rab közvilágítási lámpatest költségeit. Végül érdemes egy kis sta­tisztikát közreadni az első félévi tanácsi gazdálkodásról. A gazdasági műszaki ellátó szervezet 3,8 millió forint be­vételt könyvelhetett el az el­ső félévben, kiadása megha­ladta a 16,9 milliót. A helyi sportegyesületet 20 ezer fo­rinttal támogatta a tanács az év első felében. A művelődé­si ház költségei meghaladták a 400 ezer, az úttörőházé a 280 ezer forintot. G. J. Kulturális programok Ecsercn szombaton 16 órá­tól, vasárnap 14-től a nyugdí­jasklub foglalkozása, 10-től 20-ig gázkészülékekből kiállí­tás. Gombán az autós kért- moziban 21-től: A Nílus gyön­gye (A smaragd románca II.) (Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. országos bemutató előtt.) Gyömrőn ma 9-től a nagyközség házasságkötő ter­mében Detzky Júlia festőmű­vész textilfestményeinek kiál­lítása, a művelődési házban filmvetítés ma 17.30-tól, hol­nap 16.30-tól és 18.30-tói: Örült római vakáció (magya­rul beszélő, színes olasz film­vígjáték), a Strand kertmozi­ban ma 20.30-tól: Hóbortos népség I. (színes botswanai filmvígjáték). Maglódon a filmszínházban szombaton 18- tól: Tánckar (színes amerikai film), vasárnap: A kicsi ko­csi legújabb k'áfaíi’djai (ame­rikai kalandfilm). Monoron ma 10-től, holnap 16-tól Linó­metszet címmel kiállítás a művelődési központ galériájá­ban. A filmszínházban szom­baton és vasárnap 16-tól: Aranytojás (színes magyar mesefilmsorozat), 18-tól és 20- tól: Krokodil Dundee (magya­rul beszélő, színes ausztrál filmvígjáték). Pilisen a film­színházban ma 17.30-tól: Em­lékek. emlékek (színes fran­cia film), holnap: Árulás és megtorlás (színes kínai kung- fu kalandfilm). iától: Fáy András iskola Tantermek az egykoi i hajlékban Ma délelőtt két körzetbeli településen rendeznek ünne­pélyes tanévnyitót. Pilisen az 1. számú iskolá­ban felavatják a négy tanter­met és egy tornatermet ma­gában foglaló új épületszár­nyat. Az eseményen részt vesz Novák István, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője is. A gombai általános iskolá­ban névfelvételi ünnepség te­szi emlékezetessé az 1987/88-as oktatási év kezdetét: az in­tézmény ezentúl a polihisztor Fáy András nevét viseli majd. Köszöntőt mond és Orgoványi Gábor grafikus- művész díszoklevelét Balázs Gézáné, a Pest Megyei Ta­nács elnökhelyettese adja át. A névadóról készült mellszob­rot — Oláh Szilveszter alko­tását — Kovács Béla, az OTP vezérigazgató-helyettese avat­ja fel. Hogyan kötődik Fáy András szerpélye és szelleme ehhez a kis községhez? — kérdezhe­tik, akik csak nagyvonalak­ban ismerik az író,' költő, po­litikus életművét. A válasz megtalálható annak a kiállí­tásnak az anyagában, amit az ünnepi alkalomra állítottak az iskola pedagógusai. A lexikonok tanúsága sze­rint Gomba. Bónye és Káva 1454-ben szállt a Fáy család­ra. leányágon. ök maguk fel­vidéki származásúak lévén Zemplén és Abaúi megye te­rületén él,tek, s mindig jelen­tős közéleti szerepet játszot­tak. Fáy András is ott szüle­tett esv kis faluban. Kohány- ban 1786. május 30-án. Édesapja, Fáy László és édesanyja, Szemere Krisztina már abban az esztendőben Gombára költözött, a beteges­kedő atyai nagyapához. Az akkor még féléves András egyelőre a felvidéki nagyszü­lőknél maradt. Tanulmányait 1793-ban kezdte el Sárospata­kon. Attól kezdve a nyarakat — 1810-ig — mindig Gombán töltötte. A hagyomány szerint azonban jurátus korában be­leszeretett egy helybeli iob- bágylányba, akit feleségül is akart venni. Az atyai szigo: azonban megakadályozta eb ben, sőt el is kellett költöz­nie. Nyilván ez az eset is fo­kozta közéleti érzékenységét, és hozzájárult, hogy előkelő származása ellenére már kora ifjúságában felháborította a társadalmi rétegek közötti különbség, az embertelen bá­násmód és a lealázó szolga­ság. Amikor Fáyt az 1818-as tisztújítás során Pest megye táblabirájává nevezték ki, is­mét visszaköltözött Gombára. Gondolkodásmódjára jellemző volt, hogy 1819. augusztus 22-én, hat évre, feles műve­lésre a gombai és tetei birto­kait jobbágyainak adta át. Két esztendő múlva hét job­bágyával új szerződést kötött, amely 1849-ig maradt érvény­ben. Akkor fia kapta meg itteni jószágait. Táblabírói be­szédeiben, reformi munkater­vében a korát megelőzve a magyar nyelv ügyéért, az adózó nép terheinek csökken­téséért, a közrendért, új tör­vényekért szállt síkra. Java­solta a magyar nyelvű szín­ház. múzeumok létrehozását, akadémia alapítását, az isko- 'arendszer kiépítését. Szelíd humorú meséi, aforizmái, egész irodalmi tevékenysége korszerű é'etszemléletét tük­rözte. 1822-től Pesten lakott, de barátaival nagyon gyakran kirándult Gombára. Gyakori vendébe volt Vörösmarty Mi­hály. Kölese'’ Ferenc. Szemé­re Pál, Batr’*■*<! Miklós. Balta József, Czuczor Gergely, Eg­A hét vége sportmlisora SZOMBAT Kézilabda, megyei férfi I. osztály: Gyömrő—Csepel Autó, Gyömrő, 18 óra, ifimérkőzés: 17 órakor. (Jó mérkőzésre van kilátás, hiszen a vendége­ket valószínűleg fűti a vissza­vágás a tavaszi hazai fias­kóért. Azon a mérkőzésen a Újsághír: A Pest megyei népművelők hagyományos ün­nepségét Cegléden, a felújított kaszinóban tartották; Szocia­lista Kultúráért miniszteri ki­tüntetésben részesült dr. Cser- nus J. Alánná, a Monori Váro­si Jogú Nagyközségi Közös Ta­nács közművelődési főelőadója. Kitüntetettjeink arcképcsarnoka A sikerekért meg kell dolgozni Pár évvel ezelőtt, amikor meglátogattam az általa (is) létrehívott körzeti alkotótá­bort a gyömrői kisegítő isko­lában és nevelőotthonban, na­gyon elcsodálkoztam. Olyan nyüzsgő, eleven forgatag foga­dott. hogy nem győztem kap­kodni a fejem. Pedig az ilyen táboroknak semmilyen ha­gyománya nem volt eddig a monori vonzáskörzetben Dr. Csernus J. Alánné szorgalmaz­ta életre hívását már akkor, amikor a monori tanácshoz került, 1981-ben. A könyvtáros képesítéssel rendelkező fiatalasszony ko­rábban egészen más beosztá­sokban dolgozott. A volt Egye­sült Gyógyszer- és Tápszer­gyár után a nagykovácsi Roz­maring Tsz-ben dolgozott több éven keresztül, mint reklám­propaganda-osztályvezető. A közművelődés szervezése a tsz-dolgozók körében az osz­tály feladata volt, de össze­hasonlíthatatlanul jobb körül­mények között végezték ezt a munkát. Tulajdonképpen több mint egy évtizede van kap­csolata ezzel a szép, de igen nehéz munkával. Nagy tervekkel, remények­kel látott munkához Monoron is. de hamar rájött, hogy itt — ebben a közegben — a kis a monori vonzáskörzetben is csökkent az igény a kulturá- lódás, művelődés iránt, ám ez nem csupán helyi, hanem or­szágos jelenség. Egyik legnagyobb eredmé­nyének tartja azt, hogy az idén immáron ötödik alka­lommal rendezhették meg a Mendei Általános Iskolában a képzőművészeti alkotótábort. Amikor Monorra került, az elsők között szorgalmazta en­nek az új típusú tábornak a létrehozását. Öröm számára, hogy a vonzáskörzetben élő művészek igen szívesen vál­lalják évről évre a közremű­ködést, sikerült egy olyan fel­nőttstábot kialakítania, amely­re mindig bizton számíhat. Ez az alkotótábor szinte a nulláról indult, de ma már egyre több patrónusuk van, igaz. kell is a segítség, mert önerőből aligha jutottak volna idáig. (Magam is tanúsítha­tom, ez a tábor nagyszerű lehetőségeket kínál a résztve­vőknek. Megismerkedhetnek a gyerekek a különböző mű­vészeti irányzatokkal, fejlődik vizuális készségük, egyszóval hasznos tíz napot tölthetnek együtt a kis művészpalánták.) Természetesen a közműve­lődési főelőadó munkája nem szorítkozik csupán érre az gyömrőiek remek játékkal rukkoltak ki a teremben, s biztos — négygólos — győ­zelmet arattak. Hasonló ará­nyú győzelemmel ma is elége­dett lenne a szakvezetés és a közönség egyaránt...) VASÁRNAP Megyei I. osztály: Pilis— Tápiószentmárton, Pilis, 17 óra. (A két közel azonos já­tékstílusú együttes vasárnapi összecsapásán a hazai pálya előnyét élvező pilisi együttes látszik esélyesebbnek.) Megyei II. osztály. Déli cso­port: Hernád—Sülysáp, Her- nád, 17 óra. (Kiütéses vere­séget szenvedett a Hernád az első fordulóban Szigetújfalun, míg a Sülysáp otthonában be­gyűjtötte a két pontot Üllő ellen. Kérdés, mennyire visel­te meg a vereség a hernádi együttest? Döntetlenhez kö­zel álló eredmény várható.) Üllő—Abony, Üllő, 17 óra. (Mindkét csapat vereséggel rajtolt. A vasárnapi összecsa­páson a nagyobb rutin az üllőiek sikerét ígéri.) Monor— Szigetújfalu, Monor, 17 óra. (Az Örkényben pontot ra­boló Monor és a kiütéses 18-1] győzelemmel rajtoló Szigetújfalu találkozója jó mérkőzést ígér. Ha van ab­szolút háromesélyes találkozó, ez az.) Körzeti bajnokság: Tápió- szőlős—Nyáregyháza, Tápió- szőlős, 16 óra 30 perc. vezeti: Karcsú (partjelző: Zsuzsan- dor). Törtei—Maglód, Törtei. 16 óra 30 nerc, Bódi, Ecser— Dánszentmiklós, Ecser, 16 óra 30 perc, Hörömpő János (Dér). Gyömrő—Monori-erdő, Gyömrő 16 óra 30 perc. Szá­lai. Albertirsa—Ceglédbercel, Albertirsa. 16 óra 30 perc, Eperjesi (Müller), Csévbaraszt — Mende. Csévharaszt, 16 óra 30 perc, Gavló. Űri—Újszil­vás, Űri, 16 óra 30 perc. Szu- da (Izsáki), Péteri—Vecsés. Péteri, 16 óra 30 perc. Szarka II. Gy. (Dunai). Az ifjúsági mérkőzések mindhárom osztályban a fel­nőtt találkozók előtt két órá­val kezdődnek. I ressy Gábor, Garai János, Toldy Ferenc. A Fáy család ősi kúriája ma is all Gombán. Az egyik­ben, amely hárorcúetös, U- alakú nagy ház volt, a bejá­ratnál oszlopos előcsarnokkal, a szükséges helyiségekkel, há­tul nagy kerttel, ma a községi közös tanács működik. Ezt apjuk halálakor az öccs, László kapta. Fáy András új lakóhelyet tervezett magának. A kastély előudvarán hosszú, kőből épült istálló állt az ud­varra néző kapukkal. Ezt ala­kította át saját elképzelései szerint)) és meg is örökítette a Megelégedéshez című költői prózájában: ..Egyszerű beren­dezésű ház. a termek helyett csak négy kis szobája van, de bőven eiég az a szerény gaz­dának, mert béke lakja azo­kat, s nyájasan fogadják csendes öleikbe biztos gazdá­tokat, aki nem vágyik Kis­marton s Gödöllő délceg siká­torai közt kongani, s őket fel nem cserélné Buda fényes tornyaival.” Ma ebben az épületben műkcd'k a gombai úgynevezett kisiskola. Fáy András nevéhez sok­oldalú alkotó tevékenység, út­törő kezdeményezések, tanul­ságos irodalmi, szakmai mű­vek sora fűződik. Vitatkozott a Lánchídért, egy életbiztosí­tási intézmény létrehozásáért, alapítója és elnöke volt a Művészeti Körnek, első igaz­gatója a Kisfaludy Társaság­nak, vezéralakja a negyvenes évek Ellenzéki Körének, szín­házalapító, az MTA helyettes elnöke, s mindenekelőtt a Hazai Első Takarékpénztár Egyesület megalapítója. Méltán viseli ezentúl isko­la is Gombán Fáy András ne­vét. De nemcsak azért, mert egykori hahókéban ma tan­termek találhatók, s gyerekek gyűli töltik ott a tudomány morzsáit. Egyike volt ugyanis a nípnevélés elmélete kidol­gozóinak. Próbatétel és Óra­mutató című műveiben leszö­gezte: meg kell ismertetni a falusi növendékekkel azon tudnivalókat, amikre múlha­tatlanul szükségük van. Fel­hívta a figyelmet a hasznos tudományok, világi, termé­szeti ismeretek fontosságára. Szorgalmazta a jó nénkönv- veket. tanítóképző intézetek, iskolák, kisdedóvók létrehozá­sát. A mára is érvénves ösz- szeazése szerint pedig: a \é- nveg a szív és az ész képzé­sében van! Örök érvényű lecke a hajda­ni, mai és leendő pedagógu­soknak. Vereszki János Ecssren Gázkészülékek* Gázkészülékeket állítanak ki és mutatnak be az ecseri Rábai Miklós Művelődési Ház­ban augusztus 28-tól szeptem­ber 3-ig. A bemutató mindennap dél­előtt 10 és este 8 óra között tekinthető meg. Hétfőn Tanévnyitók A Monori József Attila Gim­názium- és Szakközépiskolá­ban az ünnepélyes tanévnyitó 1987. augusztus 31-én. 16 óra­kor lesz az intézmény udva­rán — kaptuk a tájékoztatást az iskola igazgatóságától. A 203. számú Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet monori kihelyezett részle­gében a tanévnyitót ugyancsak augusztus 31-én. hétfőn 16 óra 30 perckor tartják. ISSN 0133—2451 (Monori Hírlap) egy feladatra, számtalan meg­oldásra váró teendője van mindig. Szakmai felügyelője a népművelői, könyvtárosi munkának az egész körzetben. Véleménye szerint azok a nép­művelők, akik nem hagyták el a pályát s maradtak, egy­szerűen megszállottként dol­goznak. Elmondható ugyanez a könyvtárosokról is. Megbe­csülésük még mindig nincs arányban az elvégzett mun­kával, bár némi előrelépés történt ezen a területen (is) az utóbbi években. A művelődési házak, könyv­tárak, klubkönyvtárak tárgyi feltételeiben csak lassú javu­lás észlelhető. A fenntartó tanácsoknak számtalan más gonddal kell megküzdeniük, nem csoda hát. ha a közös bukszájukból kevés pénz jut a művelődési intézményekre. Azért nagy eredménynek tartja azt, hogy az idén végre elkészültek a Monori Művelő­dési Központ felújításával, ahol megteremtődtek az ideá­lis feltételek a színvonalasabb közművelődésre. Az ecseri, az üllői, a pilisi, a vecsési és a csévharaszti intézmény is korszerűsödött. De ez még mindig kevés, életet kell(ene) lehelni a falak közé, vonzó programokkal becsalogatni a közönséget. Igen ám, de az emberek szabad idejüket nem­igen áldozzák egy-egy kultu­rális rendezvényre, a géemká­zás, a túlmunka csábítja őket a pénzszerzésre. Éppen ezért hódítanak egyre jobban az úgynevezett közhasznú tanfo­lyamok, amelyekre szíveseb­ben járnak a fiatalok és idő­sebbek egyaránt. Jó ötletnek tartja a monoriak mostani próbálkozását, amely arra irá­nyul, hogy a közönségtől várnak ötleteket, milyen elő­adásokat. közhasznú tanfolya­mokat szervezzenek a jövőben. Büszke arra. hogy hamaro­san elkészül Monor új címere és zászlaja, amelynek terve­zésébe ő is besegíthetett. Igen komoly feladat volt ez. s ab­ban reménykedik, hogy min­denki tetszésével fog találkoz­ni. A jövőben a művelődési intézményekben a tartalmi munka szinten tartását is ered­ményként lehet elkönyvelni. Dr. Csernus J. Alánná sze­rint a jövőben sem várható látványos változás a közműve­lődési munkában. Arra kell törekedni mindenütt, hogy vonzó, színes programokkal csalják be a közönséget a mű­velődési házakba. Hogy ez mi­ként sikerül, az nemcsak a közművelődésben dolgozókon, hanem sokkal inkább a kö­zönségen, szóval valameny- nyiünkön múlik. Gér József

Next

/
Thumbnails
Contents