Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

2 1987. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK Ronald Reagan beszédének nemzetközi visszhangja Nem változik az politikája Az egészség legyen érték! Los Angeles Külön tájékoztatás Reagan elnök Los Angeles- ben fogadta a nicaraguai el- lenforradalmárok vezetőit. Ezúttal első ízben Reagan kü­lön tájékoztatást kapott a ka­tonai helyzetről a kontrák ka­tonai parancsnokától, Somoza nemzeti gárdájának volt tiszt­jétől, Enrique Bermudeztől is. Az elnök szerdai beszédében ismét azt mondotta, hogy foly­tatni. kívánja a demokratikus erők — vagyis az ellenforra­dalmárok — segélyezését, de ezúttal nem beszélt hatóridők- 'ről. A kontrák vezetői pén­teken a képviselőház demok­rata párti elnökével, Jim Wrighttal is találkoznak. Baráti látogatás, közös közlemény Közös közleményt hoztak nyitvánosságra csütörtökön a szovjet fővárosban a Szíriái parlament küldöttségének hi­vatalos baráti látogatásáról. A delegáció, amelyet Mahmud az-Zuabi. a szíriai népi ta­nács (parlament) elnöke veze­tett, a szovjet legfelsőbb ta­nács meghívásának tett ele­get. A szovjet és a szíriai képviselők egyebek közt a Perzsa (Arab)-öbölben kiala­kult helyzetről tárgyaltak. El­ítélték a nyugati flottafelvo­nulást és síkraszálTtak az iraki—iráni háború befejezé­séért. A leszerelés és a fejlődés kapcsolatával foglalkozó New York-i nemzetközi konferen­cián csütörtökön felszólalt Morn Gyula kűlügyminíszté- riumi államtitkár. A magyar küldöttség Veze­tője a tanácskozás jelentősé­géről szólva rámutatott arra, hogy a Magyar Népköztársa­ság külpolitikai elveiben és gyakorlatában a leszerelés és a társadalmi, gazdasági fejlő­dés kérdésének megkülönböz­tetett fontosságot tulajdonít. Álláspontja szerint az Ilyen horderejű, minden egyes or­szágot közvetlenül érintő problémákat csak a tárgyalá­sok. a párbeszéd útián. az el­térő érdekek figyelembevéte­lével és a kölcsönös érde­keltség felkutatásával lehet megoldani. A magyar küldöttségvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyverkezési verseny és a katonai szembenállás magas szintje nemcsak a nem- - zetgazdaságok vonatkozásá­ban, de a nemzetközi gazda­sági együttműködés terén is gátjává vált a fejlődésnek. •Ennek egyik szemléletes pél­dájaként a kelet—nyugati gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok visszaesését emlí­tette. amely a kereskedelmi forgalom aránvának jelentős csökkenésén túl politikai jel­Az Aeroflot légitársaság me­netrendszerű Moszkva—New York járatát augusztus 23-án — miközben leszálláshoz ké­szülődött, a Kennedy- repiilő- ' téren — az amerikai légierő egy vadászgépe veszélyesen megközelítette — jelentette be sajtóértekezleten Geraszimov, ■Szovjet külügyi szóvivő. A vadászgép nagy sebesség- ' gél szemberepült az utasszál­lító repülőgéppel és 50—100 méterre a szovjet gép jobb ol­dalától húzott el. A rendkívül veszélyes manővert — amely­nek az utasok is szemtanúi voltak — a kapitány azonnal jelentette a légi irányításnak, majd az Aeroflot képviselő­je követelte az amerikai lég­ügyi hatóságoktól az incidens kivizsgálását. Az amerikai hatóságok csak augusztus 25-én adtak hivata­los választ: e szerint az adott időben nem volt más repülő a légtérnek azon a szakaszán, Az amerikai kormányzat régóta ismert külpolitikai el­veinek megismétléseként érté­keli a TASZSZ hírügynökség kommentárja Reagan elnök szerdai beszédét, amelyet a Fehér Ház a történelem és a jelenkor, a kelet—nyugati, s elsősorban a szovjet—amerikai kapcsolatok átfogó elemzése­ként harangozta be. Ami a történelmi visszapil­lantást illeti, Reagan elnök egy szót sem szólt arról, hogy a hidegháborút az Egyesült Államok kezdte Truman elnök doktrínája alapján, s hogy Washington hányszor fontol­gatta a Szovjetunió ellepi megelőző atomcsapást. Az el­nök azt állította, hogy az el­múlt 40 évben Washington csak és kizárólag a demokra­tikus reformok és az emberi jogok védelméért, a népek fel­virágoztatása érdekében tevé­kenykedett. Úgy tűnik, Rea­gan szerint ebbe beletartozik az indokínai népek elleni há­ború, a Kuba, a Dominikai Köztársaság és a Guatemala elleni intervenció, a Nicaragua és Afganisztán elleni hadüze­net nélküli háború — állapítja meg a TASZSZ. Az amerikai elnök szerint a közeljövőben létrejöhet a megállapodás a harcászati- hadműveleti rakétákról: Rea­gan ugyanakkor a Szovjet­uniót vádolta azzal, hogy aka­legű, diszkriminációs és em­bargós intézkedésekben, vala­mint a műszaki és technoló­giai termékek cseréjének mes­terséges-akadályozásában öl­tött testet. Reményét fejezte ki. hogy a kelet—nyugati feszültség­nek az elmúlt években megfi­gyelhető csökkenése e terüle­ten is éreztetni fogja kedvező hatását. A Magyar Népköztársaság támogat minden olyan intéz­kedést, amely — az egyenlő biztonság elvét szem előtt tartva — a katonai szemben­állás szintjének csökkentését eredményezi, és megkülön­böztetett fontosságúnak tart­ja, hogy érdemi leszerelési lépésekre kerüljön sor a tö­megpusztító fegyverek terén. Szorgalmazta, hogy a leszere­lési intézkedések kapcsán fel­szabaduló eszközöket gazda­ságfejlesztési célkitűzések megvalósítására hasznosítsák — mondta Horn Gyula. A gazdasági biztonság erő­södése a maga részéről segí­tené a különböző társadalmi, gazdasági fejlődési rendelle­nességek kapcsán jelentkező feszültségek csökkentését, a biztonságot fenyegető egyéb tényezők visszaszorítását — fejezte be felszólalását Horn Gyula külügyi államtitkár. . a magnófelvétel kiadását pe­dig a washingtoni külügymi­nisztérium utasításaira hivat­kozva megtagadták. Ezt kö­vetően a Szovjetunió washing­toni nagykövetsége határozot­tan tiltakozott az amerikai külügyminisztériumnál a pél­da nélkül álló provokáció miatt, követelte az incidens alapos kivizsgálását. STEVE BECHTEL, az Egye­sült Államok legnagyobb fő- vállalkozó cégének, a Bechtel CO-nak az elnöke Kapolyi László ipari miniszter meg­hívására augusztus 25. és 27. között Magyarországon tar­tózkodott. Látogatása során tárgyalásokat folytatott ma­gyar energetikai és fővállal­kozási cégek vezetőivel a le­hetséges együttműködésről, dályokat gördített a megegye­zés elé, mert az utolsó pil­lanatban követelésekkel állt elő a nyugatnémet Pershing—1 A rakétákkal kapcsolatban. A Szovjetunió azonban nem az NSZK tulajdonában lévő 72 rakétát, hanem a hozzájuk tartozó amerikai robbanófeje­ket akarja bevonni a szerző­désbe — hangsúlyozta a hír- ügynökség. A szovjet—amerikai kap­csolatok javításáról szólva Reagan feltételeket szabott a Szovjetuniónak, s a viszony javításáért cserébe Moszkva kül- és belpolitikájának gyö­keres megváltoztatását köve­telte. Beszédéből ugyanakkor kiderült, hogy Washington semmit sem akar változtatni eddigi politikáján a kétoldalú kapcsolatok javítása érdeké­ben — írja hírmagyarázatában a TASZSZ. A legnagyobb amerikai tele­víziós hálózatok híradójában nem Reagan elnök beszéde, hanem Helmut Kohl kancel­lár nyugatnémet Pershing— 1 A típusú rakétákkal kapcso­latos bejelentése került vezető helyre szerdán. Az elnök nagy fontosságúnak beharangozott beszédét az utolsó pillanatban átszerkesz­tették, hogy Reagan reagál­hasson Kohl bejelentésére, a híradókba viszont lényegében csak az ezzel összefüggő ki­jelentései kerültek bél A kom­mentárok azt emelték ki pozi­tívumként az elnök beszédé­ből, hogy Reagan végül is ál­lást foglalt a közepes és had­műveleti-harcászati rakétákat eltiltó szovjet—amerikai meg­állapodás aláírása mellett. Gore demokrata párti szená­tor szerint ez volt a beszéd egyetlen lényeges eleme. A televíziós adásokban el­hangzott néhány kommentár azonban úgy vélekedett, hogy az elnök számára most elsőd­leges fontosságú a leszerelési megállapodás, s hogy a beszéd­ben szereplő szovjetellenes vá­daskodások, kioktató megjegy­zések csak azt akarták bizo­nyítani, hogy a megállapodás érdekében nem szakit régebbi politikai tanaival. Ugyanazon feltételekhez kö­tötte a szovjet.—amerikai kap­csolatok javítását, mint koráb­ban: a szovjet vezetéstől lé­nyegében belpolitikája mó­dosítását követelte, valamint a nemzetközi válságok kezelésé­A Német Szocialista Egység­párt (NDK) és a Német Szo­ciáldemokrata Párt (NSZK) közös dokumentumot dolgozott ki, amely a német kommu­nisták és szociáldemokraták közös és eltérő álláspontjait rögzíti a világ helyzetének és a társadalmi fejlődésnek a kérdéseiről. Majdnem hét évtized óta kommunisták és szociáldemok­raták most első ízben fektet­ték le közös dokumentumban ideológiai és politikai alap­elveiket. Az ideológiai vita és közös biztonság címet viselő nagy jelentőségű okmányt csü­törtökön Berlinben és Bonn­ban párhuzamosan tartott nemzetközi sajtóértekezleten a dokumentum kidolgozói, az NSZEP Társadalomtudományi Akadémiájának, valamint az SPD alapértékek bizottságá­nak vezetői ismertették. közös iroda, majd vegyes vál­lalat létrehozásáról. ‘ PRÁGÁBAN TÁRGYALT Michel Noir francia kül­kereskedelmi miniszter. Meg­beszéléseit értékelő nyilatko­zatában aláhúzta: látogatása újabb lökést adott a kölcsö­nös áruforgalom fejlődésének, amelynek — mivel a forga­lom szintje még alacsony — a jövőben élénkülnie kell. ben beleegyezést követelt Moszkvától a Washington által egyoldalúan kijelölt formulák­hoz, legyen szó akár Angolá­ról, Afganisztánról vagy Ni­caraguáról. Nem ilyen beszédet vártak a chautauquai találkozó részt­vevői Reagan amerikai elnök­től — jelentette ki Jevgenyij Primakov akadémikus, a szovjet—amerikai társadalmi találkozón részt vevő küldött­ség egyik vezetője az ABC te­levíziónak csütörtökön adott nyilatkozatában. A szovjet külpolitikai szakértő aláhúzta: az amerikai elnök továbbra is régi politikai jelszavait ismé­telgette. Az NSZK politikai körei és a sajtó helyesléssel fogadta, hogy Helmut Kohl szövetségi kancellár — bár feltételekhez kötve — hajlandó lenne , ki­nyilvánítani a Pershing—1 A rakéták korszerűsítéséről való lemondását. Bíráló hangvétellel foglal­kozik a beszéddel az amerikai sajtó jelentékeny része is. Az amerikai tömegtájékoz­tatási eszközök egyébként szinte nagyobb terjedelmet szenteltek Kohl nyugatnémet kancellár a Pershing—1 A tí­pusú rakétákkal kapcsolatos bejelentésének, mint az elnök beszédének. Valamennyi kommentár úgy vélekedik, hogy ezzel fontos akadály hárulhat el a Géni­ben folyó tárgyalások útjából. Ugyanakkor a külügyminisz­térium egyes, magukat meg nem nevező képviselői sürgő­sen figyelmeztettek, hogy még mindig vannak vitatott kér­dések a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati rakéták teljes felszámolásáról folyó., tárgyglásokőr), ,,VJ,,,,,,, Jugoszlávia Koleraellenőrzés Jugoszláviában fokozottan ellenőrzik a külföldi utasokat, miután Törökországban kole­rajárvány tört ki, és állítólag már a szomszédos Romániában is előfordultak kolerás meg­betegedések. A jugoszláv szer­vek eddig 41 külföldi utast he­lyeztek ötnapos orvosi megfi­gyelés alá. Elrendelték, hogy több határátkelőhelyen szóró­lapokkal hívják fel az utasok figyelmét a betegségre. Az állásfoglalás kiinduló­pontja, hogy a jelenlegi vi­lághelyzet, amelyben az egyetlen alternatíva, hogy az egész emberiség együtt ma­rad életben vagy pusztul el, új politikai gondolkodást, a nemzetközi kérdések újfajta megközelítését teszi szüksé­gessé. Az egész emberiséget érintő problémákat — a béke meg­őrzését, a nukleáris veszély felszámolását, az ökológiai válság leküzdését, az éhínség és a nyomor megszüntetését a fejlődő országokban — csak közös összefogással lehet és kell megoldani. A két külön­böző társadalmi rendszernek abban kell versengenie, hogy melyikük tudja hatékonyab­ban elősegíteni az emberisé­get érintő kérdések megoldá­sát — állapítja meg a doku­mentum. A két párt a továbbiakban rögzíti eltérő álláspontjait a hatalomgyakorlás, a tulajdon- viszonyok, a demokrácia és az emberi jogok kérdésében majd rámutat, hogy mindkét rendszernek a tarlós enymás mellett élésre és együttmű­ködésre kell berendezkednie. Az együttműködés és a kri­tika nem zárják ki egymást — állapítja meg a két párt és hangsúlyozza, hogy a rend­szerek vetélkedése, ha egvütt jár a fegyverkezés csökken­tésével. mindkét rendszerben ösztönözheti és gyorsíthatja a társadalmi haladást. (Folytatás az l. oldalról) ménnyel kecsegtet, arra emlí­tette hasonlat gyanánt a me­gyei pártbizottság titkára: az archívumból előkerült adatok szerint 1945 telén a nagymér­tékű fertőző betegségek elleni harc, a több mint negyven­ezer tüdőbeteg és tizenhárom- ezer nemi beteg gyógyítása, a mainál tízszer magasabb pse- csemőhalaindóság csökken­tése állt a munka középpont­jában, melyet akkor alig hét­száz orvos látott el úgy, hogy az egészségházak közül ti­zenhárom elpusztult, huszonöt pedig megrongálódott. Vannak tartalékok Ebben az időben fogalma­zott így Házi Árpád, a me­gye akkori kommunista alis­pánja : „— Lakosságunk egész­ségének megóvása és fenn­tartása minden körülmények között az egyik legfontosabb célunk kel) hogy legyen. Mert az újjáépítésben való részvé­telt, tehát a több munkát, a több termelést csak egészsé­ges emberektől kívánhatjuk, olyan társadalomtól, melynek tagjai tekintélyes részben be­tegek, nem kívánhatjuk egész­séges közszellem kialakítását sem.” Nagy Sándorné ehhez még hozzátette: az alpavető célok azóta sem változtak, legfel­jebb ma más természetű és más minőségű gondokkal kell szembenéznünk. Az a tény. hogy az akkori problémákon közös összefogással sikerült néhány évtized alatt úrrá len­ni. kell, hogy megteremtse a saját erőnkbe vetett hitet mostani feladataink végrehaj­tásához. Az előadás után két korre­ferátum hangzott el. Dr. Kricsfalvi Péter, az egészség- ügyi dolgozóknak a program­ban betöltendő szerepét ele­mezte. említve, hogy tudato­san vállalni kell azt: a tény­leges gyógyítás és a megelő­zés, a szűrés, a gondozás, a rehabilitáció egyenrangú fel­adatok, s ma az egészségügy minden szintjén vannak e cé­lokra fordítható tartalékok. A program megkívánja a gyó­gyítóhálózat nagyobb nyitott­ságát, a jobb információáram­lást, s a szó igazi értelmében vett gazdálkodást ebben az ágazatban is. Vállalják a feladatot Szabó Katalin az egészség- ügyi szakszervezeti vélemé­nyeket összegezve mondta: az egészségügyi dolgozók a tár­sadalmi programban megfo­galmazottakkal egyetértenek, vállalják a feladatot, érzik fe­lelősségüket s helyeslik a szemléletváltást. Ugyanakkor halaszthatatlannak tartják az egészségügy gazdálkodásának, műszerezettségének és irányí­tási rendszerének korszerűsí­tését, sürgetik a szakember- képzés fejlesztését s azt: fo­galmazzák meg hangsúlyo­sabban az ifjúság egészséges életmódra nevelésével kapcso­latos — mindenekelőtt okta­tási — teendőket. Az EDSZ Pest Megyei Bi­zottságának titkára ismertette a megyei program végrehaj­tására készült ágazati szak- szervezeti tervezetet is, mely­ből csupán egyetlen gondola­tot idézünk: .. Gondoskodik arról, hogy a szocialista mun­kamozgalom keretén belül a vállalások elsősorban az egészségmegőrzés megyei programjához csatlakozzanak . .. Személyes példamutatás­sal és szaktudásukkal segítsék a lakosság tudatformálását.'’ A vitában nyolcán kértek szót. Götzinger István, az SZMT politikai munkatársa arról be­szélt, hogy a munkaerő minő­ségét képzettsége és egészségi állapota együtt határozza meg. Az utóbbiért többet is tehetnénk, hiszen a hatvanas években Magyarországon és Japánban még hasonló volt a várható életkor, ma pedig ná­lunk tíz évvel kevesebb. Nem vitatható, hogy az egészség termelési tényező, ezért az üzemeknek, az üzemi orvosi hálózatnak és a szakorvosinak gyakorlatiasabb kapcsolatra kellene törekednie. Dr. Kardos György, a nagy­kőrösi szakorvosi rendelőinté­zet igazgató főorvosa ezt mondotta: Minden okos és gondolkodó nrvos örömmel üdvözli, hogy a megelőzés végre a helyére kerül, nem kell azt bizonyítani, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint kúrálni. A gyógyítók­nak ebben ugyan rengeteg a teendője, ae az elsődleges megelőzés a család és az is­kola milyenségén múlik. Tóbelné Szarvasházi Judit, a Pest Megyei Tanács Gyógy­szertári Központjának szak- felügyelője szólt a — lapunk­ban is ismertetett — gyógy­szertári egészségnevelési kez­deményezésről, melybe har­minc patikai munkakoilektiva kapcsolódott be. Dr. Szabadfalvy András, a kerepestarcsai kórház főigaz­gató főorvosa a gazdálkodás­ról beszélt így: Ez a kórház­ban nem jelentheti a gyógy­szerrel, műszerrel, az orvosok, nővérek bérével való takaré­koskodást, de a feleslegesen ismételt — és olykor ártalmas — vizsgálatok elhagyását, a pazarlás megszüntetését igen. Ö említette: tiszta kéz. hideg fej, meleg szív kell ehhez a munkához, s a tudat, hogy nem számíthatunk rövid távú látványos eredményekre, hi­szen még ha ma leszokna is mindenki a dohányzásról, az italozásról, a kóros hatás még akkor is érződne másfél évti­zed múlva. Elsődleges a megelőzés Dr. Gulyás Judit már or­szágos szakszervezeti tapasz­talatokról számolt be. Mint mondta, a SZOT álláspontjá­nak kialakításánál most első­sorban az egészségügyiek vé­leményét várja. Akár Pest megyében, másutt is akadnak már a programot szolgáló kezdeményezések, s ez is jel­zi, hogy az egészségügy -dol­gozói minden eddiginél na­gyobb figyelmet szentelnek a megelőzésnek, keresik a tu­datformálás; a" Cselekvés új lehetőségeit. Kétségíe’en, hogy ezután a lakosság egészségi állapotát minden gyógyítónak szinte naprakészen kell ismer­nie, s az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel (a terhek növekedése miatt) az ágazat­ban dolgozók egészségvédel­me. Aranyosi László, a Vöröske­reszt Pest megyei vezetőségé­nek titkára mondotta: tartal­mas, célra törő egészségmeg­őrzés csak felkészült szak­emberekkel. családgondozók­kal lehetséges, s az ehhez szükséges ismeretnyújtást az egészségüggyel és a többi érintett társadalmi szervezet­tel közösen célszerű megszer­vezni. A Magyar Vöröskereszt kongresszusára készülve már a megyei határozatot figye­lembe véve szabja meg itteni, elkövetkező öt évre szóló teendőit. Dr. Gerö Gábor, a Semmel­weis Kórház kórboncnoka ar­ról beszélt, hogy a program­hoz mindenkinek a maga munkaterületén, lakóhelyén, szűkebb környezetében kell megkeresnie legfontosabb tennivalóit, nem várhatja azo­kat „felülről”. Végezetül dr. Bodó Ágnes így fogalmazott: azt hiszem, az egészségmegőrzési program végrehajtásával kapcsolatos aggályokat végleg elvágja, hogy a kormány minden tár­cánál figyelemmel fogja kí­sérni egv-egy döntés várható hatását az egészségre. A mi dolgunk ezt a figyelmet ébren tartani! A vitát Hortolánui Elemér foglalta össze, majd dr. Szó­bél Mátyás, a váci Szönyi Ti­bor Kórház szülészeti-nőgyó­gyászati osztályvezetője is­mertette a kórháznál munká­ba állított (nemrég a televí­zióban is bemutatott) nőnyó- nyászati szűrnbuszt. Az ultra­hangos vizsgálókészülékkel is felszerelt csuklós Ikarus el­sősorban arra hivatott, hogy megkímélje a kórháztól távol élőket és dolgozókat az uta­zás fáradalmaitól. Kilenc hó- nao alatt 14R1 pácienst vizs­gának meg, tíz százsüékuknál szükséges volt a kórházi ke­zelés s öt százalékuknál a műtét. Vasvári G. Pál Horn Gyula felszólalása a New York-i konferencián Tárgyalással, párbeszéddel Szovjet utasszállító veszélyes helyzetben Kennedy repülőtéri incidens Csak röviden... Két német párt közös dokumentuma Új politikai gondolkodás kell

Next

/
Thumbnails
Contents