Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM. 203. SZÁM 1037. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK ••V Régi vágyak teljesültök Ezentúl a gyerekeké lesz minden Kétségtelen, a legnagyobb várakozás Gyomron és Pi­lisen előzi meg a vonzáskörzetben az ünnepélyes tan­évnyitót. Jó okuk van az érintetteknek az izgalomra, hiszen Pilisen (az 1. számú iskolában) négy új tan­termet és tornatermet, Gyomron — szintén az 1. Szá­mú Általános Iskolában — pedig 12 új tantermet ve­hetnek birtokba a gyerekek a vakáció befejeztével. A pilisi avatóünnepség augusztus 29-én, szombaton dél­előtt 10 órakor kezdődik, beszédet mond dr. Kovák Ist­ván, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályvezető­je. A gyömrői 12 új tanterem felavatására augusztus 31-én, hétfő délután öt órakor kerül sor, Stark An­tal művelődési minisztériumi államtitkár jelenlétében. Viták és perek forrásai Ültetési távolság, állattartás ''Mí; ’ f ■ 1 * Kylturális programok Hcrgászvsrseny a Gombai-tónál A halak az ügyesebbek megfelelő koncentrációban a legyeket megölik, az állatra (sertésre, tehénre, baromfira) viszont ártalmatlanok. Gondot szokott okozni a kutyák sétáltatása is, mert so­kan félnek tőlük. Kutyát, le­gyen az bármilyen nagy vagy kicsi, jámbor vagy szelíd. közterületen csak pórázon, szájkosárral szabad sétáltatni. Minden olyan eb. amelyiken nincs póráz és szájkosár, vagy kölönc, a közterületen kóbor állatnak minősül, és a vadá­szok, mezőőrök kilőhetik. Egyes országokban olyan szokás is járja, hogy az ebek gazdái a sétára magukkal visznek egy-két kisebb nej­lonzacskót és egy homokozó- lapátot. Ha a tisztelt kutya a dolgát elvégezte az utcán, a parkban, a gazda a kis lapát­tal a zacskóba gyűjti és a ku­kába dobja a produktumot. Ezáltal nem fordulhat elő, hogy bárkit is „baleset” ér, vagy a dolog látványa elbor- zasszon. Igen kulturált meg­oldásnak tűnik, talán nálunk is be kellene vezetni. (Netán egy kemény eldobható karton­lap is megfelel a célnak.) S végül egy jó tanács; a konfliktusokat békésen oldjuk meg, ne veszekedjünk, ne jár­junk apró csip-csup ügyekkel a bíróságra és ne mindjárt a jogszabályok paragrafusait bújjuk, hol tudnánk a szom­szédnak ártani. Többet ér a béke a jognál, bár a jog is kell a békéhez. Fenyvesi Gábor Krokodil Dundee (magyarul beszélő, színes ausztrál film- vígjáték). Pilisen a sakkszakkör fog­lalkozása. Mai labdarúgás Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés; Vecsés—Mag­lód, Vecsés, 17 óra. Hörömpő János (Izsáki). Előkészületi mérkőzés: Monor—Monori-er- dő, Monor, 17 óra. Idézzük fel — a teljesség igénye nélkül — a két új ok­tatási létesítmény születésé­nek előzményeit, szükségessé­gét. Először a gyömrői 12 új tanterembővítésről szólunk, hiszen 'ez nagyságrendben megelőzi a pilisit, s több mint fél évszázada nem épült oktatási intézmény az agglo­merációs településen. Álmatlan éjszakák A nagyközségi tanács ve­hetői a megmondhatói an­nak, hogy milyen komoly erő­feszítésükbe került, amíg zöld utat kaphattak a beruházás­hoz. Már a népesedési hul­lám kezdetekor (a 70-es évek elején) indokoltnak látszott, hogy új tantermek épüljenek a községben. Sok-sok álmat­lan éjszaka után 1982-ben in­dulhatott a beruházási prog­ram tervezése, majd egy év­vel később — a községköz­pont rendezési tervének elké­szülte után — a kiviteli ter­vek is rendelkezésre álltak. A Pest Megyei Tanács — látva a súlyos helyzetet — 1985-ben engedélyezte az építkezés megkezdését, s eh­hez pénzügyi segítséget nyúj­tott. Érdemes egy kicsit szám­szerűen ismertetni az új is­kolaszárny bekerülési költsé­geit. Az építkezés 48 millió forintot emésztett fel, ebből a felsőbb tanácsi hozzájáru­lás és céltámogatás 32 mil­lió. pontosan kétharmada a teljes összegnek. A település- fejlesztési hozzájárulás (te- ho), amelyet a lakosság fize­tett be. 3,6 millió forintot tett ki. A vállalatok, szövetkezetek helyi támogatása is igen je­lentős, egymillió forint érté­kű. A kivitelezésre az Épí­tőipari Szövetkezeti Közös Vállalat kapott megbízást. Gyomron másfél ezer gyer­mek részesül általános isko­lai oktatásban. Váltott mű­szakban a tanulók 60 százalé­ka kényszerült eddig járni. A nagyközségi tanács úgy dön­tött, hogy az 1987/88-as tan­évtől kezdve az 1. és 3. szá­mú iskola összevonásra ke­rül. Ezt indokolta az a tény, hogy az utóbbi iskolában va­lamennyi diák — 16 tanuló- csoport — két műszakban ta­nult. A tanteremhiány a nap­közis ellátásra is rányomta bélyegét, hiszen ebben csak hozzávetőlegesen négyszázan részesülhettek. Az új iskola­szárny belépésével lehetőség lesz öt új napközis csoport indítására, ezáltal az arány 40 százalékra változik. Valódi gyöngyszem A gyermekétkeztetésben óriási segítséget nyújtott a Pest Megyei Vend énlátó-ipari Vállalat, amely felújította, s 1 ezer 200 adagos konyhával bővítette a Halászkert ét­termet. Elévülhetetlen érde­meik vannak abban, hogy megoldódott ez a gond. hi­szen májusig három helyen főzték az ebédet kicsiknek és naayobbaknak. Gyömrőn nagy várakozás előzi meg az új iskoiaszárny átadását, s ez természetes. Az oktató-nevelő munka szín­vonala sokat emelkedhet, le­hetőség lesz a legmodernebb szemléltetőeszközök haszná­latára. A tanács vezetői gon­doskodnak majd a gyerekek utaztatásáról is. Minden együtt van tehát ahhoz, hogy az új iskolaszár­nyat birtokba vehessék gye­rekek és tanárok. Ám valódi funkcióját csak akkor tölti be igazán a gyönyörű létesít­mény, ha falai között valódi alkotó műhelymunka alakul ki. S ez csakis a tanulók és tanárok erőfeszítésein múlik, szoros együttműködésük nyo­mán valósulhat meg. A Pilisi 1. Számú Általá­nos Iskola tanulói is szép ajándékot kapnak az új tan­évben; négy új tantermet és egy tornatermet. A 4-es szá­mú fő közlekedési út közelé­ben. a községközpontban ma­gasodó épület valódi gyöngy­szeme a településnek. Jól il­leszkedik a községképbe, esz­tétikus megjelenése máris si­kert aratott a helybeliek kö­rében. Nem volt probléma- mentes ez az építkezés sem. Egy magyar szabadalom hasznosításával a kérődző ál­latok tejhozamát növelő ké­szítmény gyártását kezdték meg a Környei Mezőgazdasági Kombinát tornyópusztai tele­pén. Az új készítmény alap­anyagát, a methionin nevű szintetikus aminósavat, amely serkenti a haszonállatok fejlő­dését, már régebben használ­ják az állattenyésztésben. A ta­pasztalatok szerint azonban eredeti formájában ez az anyag a kérődzőknél nem fejt ki olyan kedvező hatást, mint a sertéseknél vagy a szár­nyasoknál. A kérődzőknél ugyanis a takarmányba ada­golt púderfinomságú methio- nint már az előgyomorban el­bontják a mikrobák, s így nem épül be a szervezetükbe. A kutatóknak tehát arra kellett megoldást találniok, hogy valamilyen módon kés­leltessék az állatok szervezeté­ben a methionin lebomlását. A problémát egy szellemes el­járással oldották meg. Ennek lényege, hogy a púderszerű aminósavszemcséket olyan védőburkolattal veszik körül, amely késlelteti a lebomlást, elérhetővé teszi, hogy a met­hionin a kérődzők gyomor­rendszerének utolsó üregében, illetve a vékonybeleiben ol­dódjon fel és ezáltal tökélete­sen hasznosuljon. így a ható­anyag növeli a tejhozamot, emeli annak fehérje- és zsír- tartalmát. tehermentesíti a mái anyagcserét, meghosszab­bítja az állatok életkorát. Mindezt bizonyították a Kör­nyei Mezőgazdasági Kombinát tehenészetében és a Moson­magyaróvári Agrártudományi Egyetem telepén végzett tesz­telések. A kilencven-, illetve a hatvannapos nagyüzemi vizs­gálat során 1.2, illetve 2,2 literrel emelkedett azoknak a teheneknek a tejhozama, ame­lyeknek a takarmányába a védőburokkal ellátott aminó­savat keverték. A nagyközségi tanács anyagi erejét meghaladta a 23 mil­lió forintos beruházás, ezért szükség volt a felsőbb céltá­mogatásra (is). 'A Monori Építők Ipari Szövetkezete volt a kivitele­zője az építkezésnek. Nehe­zítette a pilisiek dolgát, hogy a munkákkal párhuzamosan kellett elvégezniük a szom­szédos 8 tantermes régi isko­laszárny felújítását, korsze­rűsítését — részben társadal­mi munkában. Sikerült meg­birkózniuk a feladattal, s most örömmel vehetik tudo­másul, hogy régi vágyuk va­lóra válik. A négy új tanterem meg­szünteti a zsúfoltságot a tan­termekben, megvalósulhat az egy műszakos oktatás. A tor­naterem a testnevelési órák színvonalát javíthatja, amely — ugye nem kell mondanunk — igén fontos kérdés nap­jainkban. Jobban vigyáz Két nagyközség készül új iskolaszárnyak avatására. Ilyenkor mindig ünnepélye­sebbek a pillanatok, s külö­nösen azok lesznek majd az avatás perceiben. Tartson ez az ünnepélyesség sokáig, őriz­zék — jó gazda módjára — az oda járó gyerekek a szép tantermeket, felszereléseket, oktatási eszközöket. Hiszen ezentúl az övék lesz ott min­den, s ugye a sajátjára min­denki jobban vigyáz ... Gér József A methionin védőréteggel való ellátására új üzemet épí­tett a környei kombinát, közö­sen' a Biotechnika Részvény- társasággal. A környei kombi­nát a termék, az úgynevezett védett methionin egy részét saját takarmánygyártó üzemé­ben használja fel, a többit pe­dig megvételre kínálja más gazdaságoknak. Az új üzem kapacitása alkalmas az egész ország tehén- és juhállo­mányának ellátására. Az ember! együttélést írott és íratlan szabályok irányít­ják. Együttélésünk nem zök­kenőmentes, kisebb-nagyobb súrlódások mindig előfordul­hatnak a szomszédok között. Ezeknek az összetűzéseknek több oka is szokott lenni. Az egyik, hogy a telekhatártól milyen távolságra lehet ültet­ni növényeket. A ma is ér­vényben levő rendelet az úgy­nevezett védőtávolságokat (a telekhatártól számított legki­sebb ültetési távolságot) a kö­vetkező módon állapítja meg: Belterületen és külterüle­ten, zártkerten belül eső ré­szen szőlő vagy 3 méternél magasabbra nem növő gyü­mölcstermő és egyéb bokor esetén 0.50 m. Három méter­nél magasabbra növő gyü­mölcs- és egyéb fa, gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2 m. Külterületnek a zártkerten kívül eső részén gyümölcsfa-iskolai nevelés, szőlő, köszméte, ribiszke, mál­na 0,8 m. Minden gyümölcs­bokor (mogyoró 2 m, birs, naspolya, birsalma, oltott kör­te 2,5 m; törpe alma, meggy, szilva, mandula, 3,5 m; alma, körte, vad alanyon kajszi 4 m; cseresznye 5 m; dió, gesz­tenye 8 m). Külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület sző­lő, gyümölcsös, vagy zártkert, a szőlőt és gyümölcsfát 0,8 m-re, illetve az előzőekben a zártkertre vonatkozóan meg­határozott távolságokra; egyéb, 1 m-nél magasabbra nem növő bokrot, élő sövényt 0.8 m-re, 2 m-nél magasabbra nem növő bokrot, élő sövényt 1,2 m-re, a 2 m-nél magasabb­ra megnövőt pedig 2 m-re te­lepíthetünk. Fát 8 m-re. Közúttól, vasúttól és zárt­kerttől — az előbbiek terüle­tén minden alacsony fát és bokrot 1,5 m — a 3 m-nél ma­gasabbra növőket 2.5 m távol­ságra szabad ültetni. Természetesen sokat számít a megegyezés is. Leggyakrab­ban a telekmegosztások után keletkeznek ezek a gondok, hiszen ki akarna szántszán­dékkal borsot tömi a szom­széd orra alá, azzal, hogy a „mezsgyére” ülteti diófáját. Sok esetben praktikusan meg lehet egyezni. Megoldás lehet a kritikus, átnyúló ág levágása, mind a két részről. Korábbról meglevő fák eseté­ben a kertet a meglevőségek- nek megfelelően kell megter­vezni. Lehetőleg ne vágjunk ki fát azért, mert közel esik a kerítéshez. A későbbi viták elkerülése végett a telepítési szándékot beszéljük meg a szomszéddal, az esetek túl­nyomó részében könnyű a megegyezés. A másik vita- és perforrás az elhanyagolt szomszédos kert. A gyakorlat az, hogy mi­után elmondják a szomszédok egymást mindennek, futnak a tanácsra, bíróságra bejelentést tenni. Pedig számtalan olyan eset van. hogy magatehetetlen, idős embereket, akik a házu­kat sem képesek már rendben tartani, nemhogy a hozzá csatlakozó portájukat, felje­lentik, mert „nem kapálják a kertet és átjön a gyom mi- hozzánk”. Ahelyett, hogy át­mennének, megbeszélnék a kérdést, esetleg felvállalnák felesben vagy bérben. Végső esetben még abban is meg le­het egyezni, hogy a kerítés mellett 1—1,5 méter széles sávot a reklamálók legyomir- tóznak. A harmadik leggyakoribb vitaforrás az állattartás. Tu­domásul kell vennünk, hogy az állatot azért tartják, hogy húst. zsírt, tojást, tollat ter­meljen, és az állatnak szaga van. Igaz, lehet állatot tarta­ni úgy is, hogy kisebbek az illatfelhők és a légy is keve­sebb. A trágyatároló medencét légmentesen kell lezárni, a trágyaszag ellen pedig köb­méterenként 50 gramm szu- perfoszfát adagolásával lehet eredményesen védekezni. Ter­mészetesen a szippantással, gödörürítéssel sem muszáj megvárni, hogy csordultig tel­jen a medence. A trágyalécsatorna is zárt legyen. Az állatok alatt pedig — főleg nyáron — naponta kétszer is ki kell takarítani. Az állattartónak kell gondos­kodnia a léqymentesítósről is. Erre különböző palackos ké­szítmények vannak, de hasz­nálható az Unifosz 5 EC és a Ditrifon 50 WP is, amelyek Ecseren csütörtökön 9 órá­tól a fogyókúrásklub foglalko­zása. 17-től a nyugdí jas-. 18-tól az ifjúsági klub összejövetele. Gyomron a nagyközség há­zasságkötő termében 9-től 16- ig Detzkv Júlia festőművész textilfestményeinek kiállítása, a Strand kertmoziban 21-től: A Sárkány útja (színes hong­kongi kalandfilm). Monoron 14-től Linómetszet címmel kiállítás a művelődési központ galériájában, a film­színházban 18-tól és 20-tól: Remek időben, igaz, nem túl biztató előjelek közepette rendezte meg hagyományos augusztusi házi halfogóverse­nyét a Gombai-tavon a Monor és Vidéke Horgászegyesület. A pecások már — máshol is — korábban is panaszkodtak, nem kapnak, nincsenek étvá­gyuknál á halak. Természete­sen azonban egy igazi horgász mindig optimista és remény­kedik a sikerben, bízik tudá­sában, felszerelésében és a titkos receptek szerint készülő etetőanyagban, meg a csoda­csalikban. Nos, a gombai horgászver­senyen bizony keveseknek a várakozása igazolódott be. Pe­dig az idén jóval nagyobb volt az érdeklődés és a részt­vevők száma, mint tavaly. Csaknem húsz felnőtt, vala­mivel több ifjúsági és tíz gyermekhorgász adta le neve­zését a kora reggeli órákban. Amikor megszólalt a verseny kezdetét jelző kürtszó, valósá­gos kukoricadara- és lisztfelhő borította be azt a partsza­kaszt, ahol a versenyállások voltak. A tóban egyébként bő­séggel előforduló keszegfélék — a dévér. a bodorka, sneci, kárász — azonban nem na­gyon értékelték a horgászok igyekezetét. Így azután azok jártak jól, akik közvetlen a partközeiben az apró sügére­ket próbálták horogra csábí­tani. A zsákmány 95 százalé­kát ezek a halak adták. A felnőttek között győzött Kinbauer Károly 10 darab fo­gott hallal, 270 ponttal. Máso­dik lett Nagy Imre (9 db, 259 pont). Harmadik Popovics Já­nos (7 db, 161 pont). Valami­vel eredményesebbek voltak az ifik. 1. Varga Tibor (14 db, 352). 2. ifj. Sarka László (12 db, 342), 3. Marosi György (24 db. 279). Gyermekek: 1. Till Balázs (7 db, 262), 2. Till Zol­tán (5 db, 162), 3. Veszteg Zsolt (1 db, 91). — ki ISSN 0133-26Si (Monorf Bírta p) edzői pályafutása során. Szorgalmas ^munkájára fel­figyeltek az utánpótlás szakág vezetői is, hiszen a kötöttfogású fiatalok fel­készítését (is) rábízták. Egyesületében és a váloga­tott mellett is sikereket arat azóta, s erre méltán lehet­nek büszkék a monoriak (is), hiszen mégiscsak innen indult el... Nézem a képet, s a tava­lyi budapesti világbajnok­ságra gondolok. Amikor Komáromi Tibitől elvették a különben kiérdemelt vb- aranyat. A televízió kép­ernyőjén dr. Hegedűs Csa­ba szövetségi kapitány ar­ca is feltűnt, amint sírásra készülődik ... Egy pillanat­ra Szönyi Jánost is mutat­ta a kamera, érzelmei ha­sonlókról árulkodtak. Az történt ugyanis, hogy Ko­máromit és ellenfelét egy­aránt leléptették a döntő­ben. Hatalmas füttykoncert tört ki a Budapest Sport- csarnokban, a nézők egy­szerűen nem■ vettek tudo­mást az igazságtalan dön­tésről. A FILA (Nemzetközi Bir­kózó Szövetség) önkritikát gyakorolt pár nap múlva, mert úgymond rehabilitál­ta Komaromi Tibort, s oda. ítélte az aranyérmet — igaz, csak utólag — neki. Tibi és mestere, Szőnyi Já­nos már akkor elhatároz­tak, hogy a következő vb-n ismét „aranyos” helyért harcolnak. A határozott cél teljesítése érdekében tar­tották az edzéseket, néha már szinte önkínzó mód­szerekkel. S lám, ami nem sikerült hazai pályán — akarom mondani, szőnye­gen —. az bejött Clermont. Ferrand-ban. Bár az arany­érmet Komáromi Tibor nyakába akasztották, neki szólt a kissé fals magyar himnusz is — amikor a te­levízióban a felvételről köz­vetített döntőt néztem és a Himnuszt hallgattam —. én Szőnyi "Jánost is odakép­zeltem a dobogó legfelső fokara ... Mézem a hétfői Népsport 1 utolsó oldalán a képet. Szönyi és Komáromi a re­pülőtéren üdvözli egymást. Mi i— innen, a szűkebb pát­riából — is gratulálunk! Csak így tovább. Tibi és Jancsi! G. J. Tejkozaninövelő adalék jYíézem a képet a Nép­J * sport utolsó oldalán. A fotón Komáromi Tibor új­donsült kötöttfogású birko- zóvilágbajnokunk —, aki éppen az ünnepekben har­colta ki az aranyat Fran­ciaországban, a Clermont- Ferrand-ban megrendezett vetélkedőn —, fogadja a gratulációt Szönyi Jánostól, a mestertől, aki egyben ne­velő edzője is. Szönyi János. A mononak közül bizonyára sokan em­lékeznek még a mar negye­dik iksz felé közeledő fia­talemberre, aki birkózásban sok-sok szép sikert köny­velhetett el magának. Mo­noron ismerkedett meg e szép (és nehéz) sportág alap­jaival, majd amikor tehet­sége felfelé szárnyalt, eltá­vozott. A legnépszerűbb honi klubban, az FTC-ben folytatta pályafutását. A kitünű birkózó, mi­után elbúcsúzott a szőnyeg­től, nem lett hűtlen sport­ágához, hiszen edzőként folytatta. Számtalan ki­válóságot nevelt már fel több mint egy évtizedes Fényképtársítás Mester és tanítványa

Next

/
Thumbnails
Contents