Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

i Űj időszaki kiállítással kö­szöntötte az Abonyi Falumú­zeum Szent István napját, az alkotmány és az új kenyér ünnepét. Megrendezte és meg­nyitotta azt a fotókiállítást, amelyet Gyuráki Ferenc gyűj­teményéből válogattunk ki és tártunk a múzeumlátogató kö­zönség elé. Milyen jelentősége van e ki­állításnak? Annyi mindenkép- aen, hogy ráirányítsuk fi­gyelmünket a Pest Megyei i-Iírlapra, s azon belül a ceg- édi különkiadásra, amelynek lasábjain hétről hétre olvas- latjuk az Abonyi krónika ro­vatban községünk életéről, po- itikai, társadalmi, gazdasági lelyzetéről írt tudósításokat, ízeken túl fényképeken lát­hatjuk a riportok helyszíneit is alanyait. Az abonyi heti-, napilapok » múlt század utolsó negyedé­ül adtak hírt településünk »seaaényeiről, hosszú ideig Abony és Környéke címen. A elszabadulás után a kis for­KÖSZÖNETNYILVANtTAS. Fi- ó szívvel mondunk köszönetét nindazoknak a rokonoknak, is­ierősöknek, akik drága testvé- iink, GÖRÖG ILONA temetésén észt vettek, sírjára az emlékezés írásait helyezték, gyászunkban •sztoztak. Külön köszönetét mon- Itink a ceglédi Toldy Ferenc vórház sebészeti és pszichiátriai ■sztály orvosainak és ápolónőinek gondos kezelésért, A GYÁSZOLÓ SALAD. Múzeumi tárlat Képek a nagyközség történetéből mátumú, kétoldalas Munkás Üjság — bár csak néhány szá­mot ért meg — az új idők gondolatait közvetítette olva­sóinak. Azt követően még egyszer megjelent az Abony és Kör­nyéke a Pest Megyei Hírlap különkiadásaként (1959. ja­nuár 6-tól 1961. március vé­géig) Abony, Jászkarajenő és Kőröstetétlen részére. A szer­kesztőbizottság tagjai közül ebben az időben Mocsári Jó­zsef szerzett érdemeket, kül­ső tudósítók között pedig Péter Ida, Fehér Jánosné. Szűcs László követték az elődök. Ko­lozsvári Gyula, Sík János, Finna György, Pásztor Mihály igyekezetét. Sajnos a ..papír­gondok”. a takarékossági el­vek ennek is véget vetettek, hogy azután a Pest Megyei Híriap különkiadásába, a Ceg­lédi Hírlapba kerüljenek a járásbeli hírek is. Hogy mégis rendszeresen megjelenhessenek cikkeink, 1967. augusztus 8-án új rovat jelent meg a megyei lapban Abonyi krónika címen, elő­ször keddi, majd csütörtöki napokon. Azóta mintegy 3500 cikk, tudósítás, kishír jelent meg a krónikában, amelynek szorgalmas gyűjtögetője, tudó­sítója: Gyuráki Ferenc. Vég­tére az ő szeretete. sokirányú érdeklődése, a nagyközség éle­téről szóló közlési vágya ad­ja meg a krónika ízét. zama­tét, alaphangját s tartja meg az érdeklődés középpontjában. Sorolhatnánk évtizedek is­mert helyi cikkíróit, akik oly­kor-olykor besegítettek, hogy saját szakterületük színeivel gazdagítsák a lapot, vagy a krónikát, de közöttük csak egy maradt hű elképzelései­hez. állhatatos és kitartó: Gyu­ráki Ferenc. Nyakában fény­képezőgéppel. eseményről ese­ményre, témára vadászva, ke­rékpárja nyergében sokszor találkozunk vele. Cikkeihez gyűjtögeti az események film­kockáit is. Ezen a kiállításon 38 nagy­méretű fotón követhetjük nyo­mon 20 év egy-egy eseményé­nek krónikáját. Üveglapok alatt böngészhetjük a krónika cikkeit, amelyeknek fotóit a paravánokon is elhelyezték a kiállítás rendezői. Riportfotók ezek a javából, ellesett pilla­natai a helyi történelemnek, eseményeknek, amelyek ha ma még talán nem is olyan érdekesek, holnap 'már kortör­téneti dokumentumok. Akik kötetben gyűjtötték össze a krónika lapjait, azok nyomon követhetik majd esz­tendők, évtizedek múltával Abony fejlődését. A. szép számú közönség nagy érdeklődéssel szemlélte á fényképeket, lapozta, olvasta a régi cikkeket s azt kívánták a krónikásnak, hogy legyen továbbra is hűséges tolmácso- lója az abonyi eseményeknek, legyen jó egészsége a további munkához, legyenek segítőtár­sai ebben a munkában, s le- g)ren továbbra is éltetője az Abonyi krónikának. A kiállí­tás fotóit, filmjeit a falumú­zeumnak ajándékozta a króni- kásy A kiállítás megnyitása után Fehér Jánosné, a müzeumba- ráti kör elnöke köszönte meg Gyuráki Ferenc munkáját. Győré Pál, az Abonyi Falumúzeum vezetője A város határában a forgalmasabb utak mentén több helyen kínálnak dinnyét a termelők. Az autósok szívesen megállnak néhány percre a kellemes nyári csemege kedvéért (Apáti-Tóth Sándor felvétele) ISSN 0133—260# (Ceglédi Hírlap) emlékhelyeket tisztelő abo­nyi, kocséri, újszászi, tószegi, jászkarajenői ember kereste fel a volt Kaparási csárdát. Ezúttal a róla írt vers szüle­tésének 140. és az első em­léktábla elhelyezésének 65. évfordulója alkalmából tet­tek látogatást a helyen. Bi­hari József, a Pest megyei múzeumok igazgatója, a ta­lálkozó szónoka egyebek kö­zött ezeket mondta: — Nekünk tulajdonképpen boldogoknak kellene lennünk. Hazánk szép és szabad, bé­ke van, a szorgalom sem hi­ányzik népünkből, csak talán a szívünk. keményebb, lel­künk üresebb a kelleténél. Hogy megtölthessük, bizony elkelnek az ilyen megbecsü­lések. ■ Abonyi krónika Kutyakaparó Emlékekben él a csárda Patkós irma az Évgyűrűkben Augusztus 28-án, pénteken délután a televízióban ked­ves ismerősünk tűnik fel a képernyőn. Az Évgyűrűk cí­mű műsorban — amely 17 óra 15 perckor kezdődik — a városunkban élő Patkós Ir­ma érdemes művész lesz az élőadás vendége. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM 1987. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK ia sem könnyebb árendálni Csak vegetál a vasúti vendéglő A kettős évfordulóra emlé- kezőket Kis János. Kocsér község párttitkára köszöntöt­te, majd Dévai István abonyi tanár elmondta Petőfi Sándor Kutyakaparó című versét, vé­gezetül pedig az egykori abo­nyi járás érintett és megje­lent képviselői a csárda fa­lán található táblán elhelyez­ték az emlékezés koszorúit és virágait. Gy. F. Krúdy hősei, midőn a vörös postakocsiról a vas­pályák bűzös pöfögényeire kényszerültek, komótos utaz­gatásaik közepette nem mulasztották el a vidéki állo­mások vendéglőinek felkeresését. Hosszan tűnődve néze­gették a speizcetlit, futó kalandként zónapörköltet, és nagy krigli habsapkás seritalt rendeltek. A korabeli menetrend mindezt lehetővé tette, bőven hagyva időt a csatlakozásra. A ceglédi indóház korán hírnévre vergődött Steingass- ner uram jóvoltából, aki 1866 táján árendálta a vasúti res­tit. Igaz, hogy — sokallván a fizetendő bért — hamar továbbállt, de itt született Ist­ván nevű gyermeke, akit Tömörkény néven tart szá­mon a hazai irodalom. A derék vendéglősnek nyil­ván lett volna mit panaszol­nia, ha nem látta biztonságos­nak a megélhetést gyarapodó családja számára. Az utódok százhuszonegy esztendővel ké­sőbb sem sokkal derűlátób­bak. Sinkáné Baán Katalin, az Utasellátó üzletvezetője szi­kár tényeket sorol. A nyári hónapokban meg­lehetősen visszaesik az utas- forgalom. Júliustól szeptem­berig hiányzik a diákhad. Leg­feljebb a hét végén közlekedő siófoki gyors jelent átmeneti élénkülést. így nem csoda, hogy kevesebben ülnek be az étterembe, gyérebb a söntés látogatottsága és a büfék is kevesebbet árulnak. Néhány éve jövedelemérde- keltségi rendszerben működ­tetik a pályaudvari vendég­látóhelyet. Igen ám, de közben a harmadosztályú büfék éte­leire adott dotációt megszün­tették. Ezt az éttermi áremelé­sekkel kellene ellensúlyozni, ami 20-30 százalékkal megdrá­gítaná a kosztot és az ita­lokat. Akkor még kevesebben ülnének az asztalokhoz. Jól­lehet a szakácstudományukra nincs panasz, az ötven forint fölötti menüket már nehezen fizetik meg a családok. Kez­detben arra számítottak, hogy majd a közeli lakótelepekről is felkeresik őket, de be kel­lett látniuk, hogy az embefek- nek egyre kevesebb a pén­zük, mindjobban be kell osz­taniuk minden forintot. A ven­déglőzés általában nem szere­pel a költségvetésükben. Akik -r- alkalmi vendégként — mégis betérnek, azok leg­inkább a magyar konyha örökzöld specialitását választ­ják. a pörköltet meg a rán­tott húst. A sör mellett szé­pen növekszik a szénsav- mentes gyümölcslevek iránti igény. A cég reklámja az Utas bableves és a kétszemélyes Jó falatok tál, arríelyet ugyanazon recept szerint készítenek az ország bármely restijében. A büfék főként túrósbuktá­ból. tepertőspogácsából, hot dogból és hamburgerből adnak el szép mennyiséget az üdítő­italok mellett. A feketekávé­hoz tejszínt is kínálnak. A peronon fagylaltot árul­nak, jó időben nagy az érdek­lődés iránta. A gondok zömét az elöre­gedett épület, a vénhedt fel­szerelés jelenti. Számukra ele­mi csapás, ha a villany föld­kábelét negyvenöt méteres szakaszon ki kell ásni, hibá­ját megjavítani. A tűzhelyek ugyanis árammal működnek. Hűtőszekrényeik gyakran szo­rulnak javításra. A köjál elő­írásának megfelelően a rak­tári polcokat lemoshatóra kel­lett cserélni. Néhány éve fes­tettek. mázoltak, ám most is­mét esedékes lenne a beázá­sok miatt. A tető hibái foly­tán becsorog a víz, ha meg­nyílnak az ég csatornái. Ez a helyreállítás a MÁV gondja, ám kérdés, hogy az emiatt soron kívül szükséges­sé vált festetés költségeit ki fedezi? A hodálymagas helyi­ségeket ehhez a munkához be kell állványozni, s a piktor­számla elérheti akár a három- százezer forintot is. Ha ez raj tűk csattan, akkor az egvéb ként is. törékeny terv köny- nyen felborul és nyoma vész a csekélyke nyereségnek. A mai utas mindebből keve­set észlel. Ö csak azzal törő­dik, hogy hűtött legyen a kő­bányai világos, meleg a leves és ne fogjon vastagon a főúr ceruzája. A többi Steingassner úrtól máig — úgy látszik — keveset változott. Tamasi Tamás Sporttanfolyamok A Ceglédi Vasutas szeptem­berben két tanfolyamot is in­dít diákok részére. A csel­gáncskurzusra elsősorban 1978-ban született fiúk jelent­kezését várják, de korláto­zott számban fölvesznek 1977- ben és 1979-ben született gyerekeket is. A másik, az önvédelmi előkészítő tanfo- lj'am, a kung-fu alapjain nyugvó, modern önvédelmi oktatásforma, amelyre az 1972 és 1975 között született fiúk és lányok jelentkezhetnek. Ezt a tanfolyamot a nemrégiben megjelent, nagy sikerű Bruce Lee-könyv szerzői, Plavecz Tamás és Plavecz Nándor ve­Az érdeklődők a CVSE Damjanich utcai sportcsarno­kában szeptember 15-ig kap­hatnak felvilágosítást. Évnyitó ünnepség A Ceglédi Török János Szakközépiskolában augusztus 31-én, hétfőn délután négy órakor tartják a tanévnyitó ünnepséget. Moziviáeo A panoráma mozivideo műsora. A Szabadság filmszínház nagytermében: Augusztus 29-ig délután 4 órakor, 27-én este 10 órakor és 29-én délelőtt 10 órakor: A fekete kalóz. Augusztus 27- ig este 6 és 8 órakor, 28-án este 10 órakor: Kegyetlen utcák. Augusztus 28-tól 29-ig este 6 és 8 órakor, 30-án dél­előtt 10 és este 10 órakor: Az időlovas. Augusztus 29-én es­te 10 órakor. 30-án este 6 és 8 órakor: Egy bizonyos szen­vedély. A kamarateremben: Augusztus 27-én délután 5 órakor: Akit bulldózernek hívtak. Augusztus 27-től 28- ig este 7 órakor: A cápaetető. Augusztus 29-től 30-ig fél 4 órakor: Az idő urai. Augusz­tus 29-től 30-ig délután 5 é3 7 órakor: A zsaru nem tágít. Dinnyebolt az út mentén Az egykor Jászkútnak ne­vezett (ma Kőröstetétlent és Kocsért összekötő) út men­tén található a Kaparási csár­da. azaz a Kutyakaparó. Tör­ténetéről dr. Törös Lászlónak, b nagykőrösi Arany János- emlékek kutatójának tanul­mányai alapján Kocsér köz­ség lelkes helytörténésze, An­tal Domokosné így ír: „... 1766-ban Bállá Antal Pest megye főmérnöke volt, a hí­res nagykőrösi nótáriusnak és krónikásnak, Bállá Ger­gelynek a fia, aki nyilván alapos helyismerettel rendel­kezett a kocséri határban is. A jászapáti hivatalos írá­sok — 1745-től 1877-ig kül­ső csárdaként emlegetik, amelyben Nagykőrösre köl­tözése alkalmával Arany Já­nos is járt, majd később több­ször tetétleni kirándulásaikor. A betyárvilágban Bogár Im­re birodalma. A pusztai nép előtt nagy megbecsülésben állt a csárda. Menedék a ma­gány elől, búfelejtés forrása. 1926. március 15-én leégett a Kaparás. Azóta cseréptetős épületként elvesztette csárda jellegét. Többször átalakítot­ták. s jelenleg az áfész ital­boltja Kutyakaparó csárda néven.” ü| A csárdának és környéké­nek 140 évvel ezelőtti han­gulata Petőfi Sándort is meg­ihlette, és 1847-ben Kutyaka­paró címmel verset írt róla. Illyés Gyula a következőket mondta a költeményről: „A Kutyakaparóban a költőnek egy személyes megjegyzése sincs: fest és a színek be­szélnek. Itt maga is benne állt a képben. Nincs még egy magyar vers, amelyben ekkora lenne az égbolt és a csönd: a méhzümmögést is hallani.” Hatvanöt évvel ezelőtt, 1922. augusztus 18-^n a hajdani abonyi járáshoz tartozó köz­ségek (Kocsér, Törtei, szeg, Űjszász, Zagyvarékas Jászkarajenő) küldöttei em­léktáblát helyeztek el a csár­da falán. Négy esztendővel ezelőtt a Nagykőrösi Áfész a törött, megfakult tábla he­lyett újat készíttetett. Így a vers születésének hátterét, Pe­tőfi Sándor egykori látoga­tásának tényét most Faragó Dénes kocséri kőfaragó keze munkája hirdeti. (Az eredeti emléktábla az abonyi falu­múzeumban található.) 19 Miként négy esztendővel ezelőtt az új műkőbe vésett hirdetmény elhelyezésekor, a minap is száznál több ha­gyományokat, emlékeket és CEO! D 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents