Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-27 / 201. szám

1987. AUGUSZTUS 27.; CSÜTÖRTÖK 3 A kölcsönös megismerés igénye A vendégek érdeklődéssel szemlélték a szigetbecsei Andre Kertész Múzeum gazdag fotóanyagát. A képen balról jobbra: Kafíay Béla, Arnold Zimmermann, a tolmács, Gjurgen Xlgcn, Erich Müller és dr. Csonka Tibor. Helyzetkép a munkavédelemről Félévi gazdálkodási mérleg A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése (Folytatás at t oldalról.) ban az NDK-ban még ma is jellemző kapacitáshiányban keresendő. Mindjárt gyors összehason­lítás is született arról, hogy milyen építőipari bázissal ren­delkezik a Ráckevei Tanács, il­letve a neuhausi járás. A vendéglátók azonnal előrebo- csátották, hogy manapság ná­lunk nem nehéz kivitelezőt találni; s a helyi tanácsokat rendszerint a termelőszövet­kezetek építőrészlegei is se­gítik. Külön kiemelték a rác­kevei körzetben tevékenykedő szövetkezeti közös vállalatot, a kiskunlacházi EGSZÖV-öt, amely Tengiztől a Közel-Ke­leten át az NDK-ig sok or­szágban érdekelt, csaknem ezerötszáz szakembert foglal­koztató építőipari kapacitásá­val. A környék nevezetességei közül a vendégek a szigetbe­csei Andre Kertész Múzeumot tekintették meg, s programon kívül a szépen helyreállított parasztház szomszédságában álló ízléses családi házat is megszemlélték. A Suhl Me­gyei Tanács elnöke meg is je­gyezte, bizonyára sok pénzük lehet az embereknek hazánk­ban, hiszen mindenfelé te­kintélyes méretű, az NDK- ban megszokottnál nagyobb, többszintes családi házakkal találkoznak. Míg Ráckevén a szerb templom gondnokára vártunk, a német és hazai tanácsi vezetők az állami és — Csak nem koncert lesz? — Ugyan ..., délelőtt? In­kább valami sportverseny .., Egyik sem falált -^-"SZól oda a metróállomásnál be­szélgető asszonyságoknak egy anyuka, áki Janii, Jani! kiál­tásokkal iramodott el a Buda­pest Sportcsarnok irányába. — Bevonulás lesz! Tényleg, ki gondolná a be­avatottakon kívül, hogy a nagy csaták, hangversenyek helyszínén tegnap és ma Pest megyei fiatalok búcsúznak a civil élettől. Legtöbbünk em­lékeiben bizony nem piros be­tűs ünnepként maradt meg az a nap. Leginkább kietlen művelődési házak olajos pad­lóin bolyongtunk elesetten, kétségek között. Kint meg a szülők hada ácsorgóit nap­hosszat: vajon hová viszik a gyereket? Tegnap meg a kivilágított sportcsarnok küz­dő- és nézőterén tapsolták pi­rosra tenyerüket a bevonulok, míg a színpadon a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttese adott műsort. Izgalomra pedig nem volt semmi ok, hiszen már ezt megelőzően átestek a kötele­ző orvosi vizsgálatokon, s azt is tudták, ki hová kerül. Az­zal pedig régóta tisztában voltak, nem érte őket várat­lanul, hogy katonának állni kötelességük. Visszavárják Simon Gergely Bxidakalász- ról is tudja már. hogy Ercsi környékére viszik. Csupán egy esztendőre, hiszen utána a Kertészeti Egyetemen kell helytállnia. Többen is ugrat­ják: hát a cukrot szereted-e, merthogy ott a cukorgyár? A nemleges válasz hallatán már repül is a riooszt: majd meg­szereted! Előfelvételis Demo1' Sándor is Támóayörovéről. ö a szolgálati idő letöltése után a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karára ké­szül. Az utolsó napok sok tennivalóval, nem utolsósor­ban hajvágással teltek, no meg a búcsűzkodással. A pándi Fehér László nagvon kifutott az időből, még a mi­nap is kerítést mázolt, s ar­ra sem volt alkalma, hogy a barátokkal — ahogy mondja — koccinthasson vagy százat, ahogy tervezte. Nehezen sza­badult el a munkahelyéről, egv fűtésszerelő szakcsoport­ból is. ahová visszavárják. — Hová megy a fiatal har­magánerös lakásépítés ará­nyát hasonlították össze, itt és ott. Míg megyénkben ez utóbbi forma a meghatározó, az NDK-ban éppen fordított az arány. Olyan részletek is érdekelték a vendégeket, hogy egy átlagos magyar család mennyi készpénzzel, OTP- kölcsönnel és állami támoga­tással vághat bele a fészek­rakásba, milyen az építő­anyag-ellátás, hogyan szerve­ződik a kaláka? Vendégek és vendéglátók a Savoyai-kastély megtekinté­cos? — tudakolta a mellék­helyiség felé szállingózó ^ko­paszokat” az őrt álló katona. — ,Aztán nem , rágyújtani a WC-ben és nyomás befelé, mert mindjárt jön az elnök­ség!.. ..„WIjJl u . Ünnepi külsőségek Ügy is volt, mert ahogy le­léptek a színpadról a táncos lábú fiúk, lányok, máris csat­tant a vezényszó: Fel! Vi­gyázz! A vendégek pedig el­foglalták helyüket a hosszú asztal mögött. Közöttük a fegyveres erők és testületek, a népfront, a tanács, a KISZ képviselői, s ott volt Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára és Mar- kovics Ferenc. a fővárosi pártbizottság titkára is. Je­lenlétükkel is emelték az ün­nepség rangját, mert a ren­dezők ünneppé, felejthetetlen­né kívánták tenni ezt a na­pot. — Bizony nem akármilyen esemény ez a fiúk életében — mondta Szőke András ezre­des, a Pest Megyei Hadkiegé­szítő és Területvédelmi Pa­rancsnokság parancsnoka. — Éppen ezért, a Fővárosi Had­kiegészítő Parancsnoksággal közösen szeretnénk megadni a módját. Budapesti és Pest megyei fiatalokat köszöntünk, búcsúztatunk, hiszen egyéb­ként is együvé tartoznak. So­kan ugyanabban az iskolában tanultak, vagy azonos helyen dolgoztak, szórakoztak. Ügy illik, hogy ezúttal is együtt legyenek. Azután elindulnak, hogy délutánra a legtávolabbi helyőrségre is megérkezzenek, másnap pedig kipihenten áll­janak szolgálatba, A külsőségek valóban ünne­piek. A műsor után Bihari János alezredes, a Fővárosi Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoki! elyéttese felolvas­ta Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter napiparancsát. Miközben kö­szöntő és búcsúzó beszédek szép számmal követték egy­mást, bizony kibomlott né­hány zsebkendő a nézőtér másik, elkülönített karéjában. Anyukák, apukák, feleségek, no meg a kedvesek szontyo- lodtak el egy pillanatra, ba­rátok integettek lankadatlan lendülettel. — Ez borzasztó, tudom, hogy itt van, de nem látom ebben a tömegben — mondja az ürömi Svetics Sándorné a férje oldalán. — Izgul a gye­(Erdősi Ágnes felvételei) se után búcsúztak, ahonnan a Suhl megyei delegáció to­vábbindult Százhalombattá­ra. Raffay Béla elköszönő szavai közt elnézést kért a feltúrt utcák, elterelések mi­att, de mint mondta, földgáz­vezetéket építenek ezekben a hónapokban. Arnold Zimmer­mann pedig még sok ilyen örömteli kellemetlenséget kí­vánt a vendéglátóknak, s hogy fejlesszék tovább ez.t a fes­tői szépségű, nagy múltú te­lepülést. M. K. rek is, meg mi is. hogy mi lesz vele? A barátai közül néhányan nem bizonyultak alkalmasnak, ahogy mondják;: megúszták. S nem nagyon bánják,, hogy így történt. A szüleik viszont annál inkább, némelyek irigyelnek is ben­nünket, hogy a Sanyit bevá­logatták. Hála istennek, egész­séges, akkor pedig menjen. Az egyik sor szélén, távo­labb a többiektől fekete hajú, csinos lány tördelte a kezét. S olyan konokul bámult maga elé, mintha valami nagy sze­relem nyomasztaná a szívét. — Nem, nem a fiúmat, ha­nem a bátyámat kísértem el — mondja az érdi Szabó Er­zsébet. — Anyu beteg, apu dolgozik, a nővérem nyaral, hát én képviselem a családot. A Bálintot nem izgatta külö­nösebben, hogy be kell vo­nulnia. Húszéves, már koráb­ban számított rá. Tudom, nem lesz vele semmi baj. Nem az a fajta, aki megijed a saját árnyékától, s olyan a természete, hogy alig-alig há- borog valamin. Az anyu per­sze sajnálja, hogy mennie kell, de azt hiszem. így van ezzel minden édesanya. Fel! Vigyázz! Az ünnepségnek teljesen, a civil életnek pedig egyelőre vége. Fel! Vigyázz! A Szózat hangjai után útra kelnek a fiúk. A mai uniformist, a far­mert, holnap egy másik vált­ja fel... A megyeházán szerdán tar­tott ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága a jóvá­hagyott napirendnek megfe­lelően beszámolót hallgatott meg a megyei tanács 1987. évi gazdálkodási terve első félévi teljesítéséről, s ugyan­csak megtárgyalta azt a je­lentést, amely a munkavéde­lem helyzetét tekintette át az Sokféle feszültség van je­len napjainkban — tükreként a népgazdaságban lezajló fo­lyamatoknak — a tanácsi gaz­dálkodásban. Ennek tudatá­ban az év első hat hónapjá­ról beterjesztett beszámoló alapján a gazdálkodást, az 1987. évi terv időarányos végrehajtását elfogadhatónak ítélte a testület. Megállapítot­ta, hogy a tanácsok többsége megfelelő figyelmet fordít a működési, valamint a fejlesz­tési kiadások, illetve a bevé­telek közötti pénzügyi egyen­súlyra, bár voltak olyan te­lepülések, ahol az év első fe­lében áthidaló intézkedéseket kellett tenni. Tények, tapasztalatok sere­ge jelzi a tanácsok nehezedő helyzetét, s az ilyen termé­szetű gondokra utal az is, hogy a bevételek egy részé­nek kedvezőtlen alakulása miatt hat hónap alatt az ál­lami támogatás időarányosnál nagyobb részét kellett igény­be, v^nni. Ugyancsak a fi­gyelmeztető jelek közé tarto­zik a lakossági illetékek be­fizetésénél mutatkozó tetemes hátralék. A fedezet előterem­tése — és ez nagy hangsúlyt kapott a felszólalásokban — akkor kapja meg igazi jelen­tőségét, ha tudjuk: a taná­csoknál az egységes pénzalap­nak a hetven százalékát a működési és a fenntartási ki­adások kötik le, azaz olyan kötelezettségek teljesítése, amelyeknél — például az ok­tatási, az egészségügyi intéz­mények tevékenységénél — nincsen mód halasztásra. Ez az arány egyben érzékelteti a gazdálkodás legfőbb követel­ményének, a kiegyensúlyo­zottságnak az elengedhetetlen- ségét is. Vélhetnénk, a szorult hely­zet következtében nagyon szegényesen fest az, ami az év első hat hónapjában tör­tént. A valóságban azonban és szerencsére ez nincsen így. A legjelentősebb felújítási munkánál, , a Semmelweis Kórház rekonstrukciójánál például a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll, amint ez a helyzet más hasonló felada­toknál is. Igaz ugyan, hogy fejlesztési célokrá nincsen sok pénzük a tanácsoknak, de ép­pen ezért — amint az meg­fogalmazódott az ülésen — meg kell becsülni mindazt, 1982 és 1986 közötti időszak­ban. A testület a továbbiakban egyéb ügyekkel foglalkozott és ezek sorában intézkedési tervet fogadott el a megye levegőtisztasága védelmének elősegítésére. Az alábbiakban a napirendnek a gazdálkodás hat hónapjáról, valamint a munkavédelemről szóló pont­jait ismertetjük részletesen. ami haladás, ami gyarapo­dást hozott. Ilyen a többi kö­zött az érdi vízellátás súlyos gondjait megoldó rendszer elkészülte, Dunakeszin a ti­zenhét munkahelyes szakor­vosi rendelőintézet, Szigetúj­falun a száz gyermeket be­fogadó óvoda és annak a 119 általános iskolai tanteremnek a tető alá hozása, amelyek szeptember elsejére szolgálat­ba állhatnak. Hiba lenne tehát, ha a ta­nácsi testületek — és nem kevésbé érvényes ez a lakos­ságra is — csupán azt lát­nák, mire nincsen fedezet, mit szükséges későbbre ha­lasztani, az eddigiektől elté­rően rangsorolni. Ennek ki­mondása persze nem egyenlő azzal, hogy ne vegyük észre az adott lehetőségek jobb hasznosításának szükségessé­gét. Tudva, ugyan, hogy a fej­lesztések, a beruházások szemszögéből nézve mindig is az év második fele az erős, az eredményes, több területen az év első fele arányítva is kevesebbet hozott a’ jogosan várhatónál. Ilyen tapasztala­tokat mutat a többi' között a vízgazdálkodás némely terü­lete, a szociális gondozás fej­öt esztendeje. 1982-ben fog­lalkozott a testület a megye tanácsi szerveinél és a szö­vetkezeteknél folyó munka- védelmi tevékenységgel. Fél évtizedről szólt tehát az a számadás, amely tegnap a végrehajtó bizottság elé ke­rült, s amelyből kiderült, a vizsgált időszakban ezeken ' a helyeken összesen 21 269 bal­eset történt, ezek következté­ben 637 ezer munkanap ment veszendőbe. Ennél is nagyobb ár az, hogy 111 baleset a sé­rült halálával. 166 pedig cson- kulással végződött. Az előbbiek ismeretében talán furcsán hangzik, de megfelel a valóságnak, hogy — amint azt a testületi ülés értékelte — javult a munka- védelem helyzete a megyében a tanácsi szerveknél és a szö­vetkezeteknél, csökkent a szo­morú esetek száma, a mun­kahelyek egy részén érzékel­hetően nagyobb figyelmet fordítanak ezekre a felada­tokra, mint korábban. Ez ak­kor is igaz, ha figyelembe vesszük azt a sajnálatos ta­pasztalatot — és erre, amint a felszólalók egyike rámu­tatott, nehéz mentséget ta­lálni —, hogy a községi ta­nácsoknak több, mint a fele 1986 végéig nem dolgozta át munkavédelmi szabályzatát, és a munkavédelmi belső el­lenőrzés. oktatás és vizsgázta­tás rendje kellő mértékben nem alakult ki. Elismerést ér­demel tehát, ha — mint pél­dául Százhalombattán, Gö­döllőn. Naaykátán — kellő figyelmet és felelősséget ta­núsítanak az érintettek az ilyen természetű feladatok iránt. örvendetes tényként köny­velhető el a megyében a ta­nácsi intézményeknél a mun­kavédelem, a baleseti gyako­riság átlagosnál jobb helyze­lesztési feladatai egy részének teljesítése, a középfokú okta­tási beruházások közül több­nek a készültségi állapota. Az ilyen és hasonló tények azt mutatják — egyöntetű volt a végrehajtó bizottság szót kérő tagjainak ebben a véleménye —, hogy a mai, tagadhatatlanul bonyolult helyzetben rís vannak szerve­zési. irányítási tartalékok a, gazdálkodásban, amint kö­vetkezetesen kutatni kell azo­kat az új módszereket és for­mákat is, amelyek — ilyen egyebek mellett a kötvényki­bocsátás — bővítik a taná­csok mozgásterét. A rugal­masság fokozására égető szükség van mindenütt, hi­szen lényeges területeken ér­zékelhető a lassulás. Ilyen te­rület a magánerős lakásépí­tés, mert mind a megkezdett, mind a befejezett új ottho­nok száma kisebb a tavalyi hasonló időszakban elértnél. A tervezettnél jelentősen el­maradnak a fejlesztések a közművelődési beruházások­nál és a kereskedelemben szintén észlelhetők jelel né­mely fejlesztés lehetségesnél lassúbb kivitelezésének. Ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában a végrehajtó bi­zottság kiemelkedően fontos­nak tartotta, hogy a megyé­ben a tanácsok ne csupán az állami támogatás már végre­hajtott csökkentésére legye­nek figyelemmel, hanem arra szintén, ami ennek a folya­matnak a várható jgvőbeli folytatódására utal. Ennek megfelelően kell ugyanis elő­készíteni az 1988-ra, valamint a következő évekre szóló kö­telezettségvállalásokat, azaz nyilvánvaló, a korábban ter­vezett — a hetedik ötéves középtávú programban ere­detileg szereplő — fedezeti, fejlesztési összegekkel nem lehet számolni. te. Ennek ellenére megfelelő figyelmet kell fordítani az egészségügyi intézményekre, mert ott az állományi lét­szám emelkedését jóval meg­haladva szaporodott a balese­tek mennyisége, s ez döntő mértékben a laboratóriumi eszközök figyelmetlen haszná­latára, a belső közlekedési utak zsúfoltságára és a nem megfelelő lábbeli viselésére vezethető vissza, azaz olyan okokra, amelyek viszonylag egyszerűen és különösebb költség nélkül megszüntethe­tek. Áttekintette a végrehajtó bizottság a tanácsi vállalatok, a mezőgazdasági és ipari szö­vetkezetek munkavédelmi helyzetét is. Itt, a tevékeny­ség jellegéből következően magasabb a létszámra vetí­tett balesetek száma, de a tapasztalatok szerint a ko­rábbiakhoz képest itt is ja­vuló helyzet figyelhető meg. Kiemelkedőként értékelte a testületi ülés a budaörsi Sa­sad, a nagykovácsi Rozma­ring és az ácsai Vörös Októ­ber tevékenységét a szövet­kezeti szektorban, s példájuk azért is fontos, mert megle­hetősen széles körben tapasz­talhatni a termelőeszközök karbantartásának alacsony színvonalát, az ,ún. egyéni vé­dőeszközök kiválasztásának és beszerzésének szakszerűtlen­ségét. Összefoglalóan azt állapí­totta meg a testületi ülés, hogy a tanácsi szerveknél, valamint a szövetkezeteknél a legutóbbi öt esztendőben sze­rény mértékű javulás észlel­hető a munkavédelmi hely­zetben. Erre alapozva jelölte meg a testület határozatában azokat a teendőket, amelyek a további munka alapját ad­ják. M. O. Kövess László A Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttese látványos műsorral búcsúztatta a bevonulókat. Fotó: Csécsei Zoltán Felejthetetlen nap után Egyik uniformisból a másikba A szűkülő lehetőségek megkövetelik a pénzügyi egyensúly érvényesítését Szervezettséggel, nagyobb fegyelemmel a balesetek tetemes része elkerülhető

Next

/
Thumbnails
Contents