Pest Megyei Hírlap, 1987. augusztus (31. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
1987. AUGUSZTUS L, KEDD 3 Szájtátva Lifteznek Most már riasztó sűrűséggel teszik elénk a leveleket, a íe- lexpapirokat vállalatoknál, szövetkezeteknél (az ö leveleidről, telexeikről persze nem esik szó), bizonyítandó, mi minden megtörténhet; ma a gazdaságban, s mi mindennek van kitéve az a szerencsétlen gazdálkodó, aki kiszolgáltatottja másoknak. A levelek, a te- iexüzenetek kizárólag egyvalamiről szólnak. Arról, hogy a feladó, most az év második felében (vagy éppen azonnal) árat emel. A szerényebbre tíz. tizenöt százalékot, a bátrabb- ,ja húsz fölött, s bizony akadnak teljességgel szemérmetlenek, 40—50 százalékos áremelési bejelentéssel. Kapkodja az ember a fejét, mi ez? Miféle kór szedi itit a vámját? Kór? Ugyan! Gondosság kérem, gondosság! Az általános forgalmi adó januártól tervezett bevezetése ugyanis — az elképzelések szerint — mérsékelné a termelői árszínvonalai. A csökkenést (az árbevétel-csökkenést) mérsék- lendő, a „.gondos” gazdák azonnal kapcsoltak, kapcsolnak. No nem a költséggazdálkodás, az anyag- és energiatakarékosság, a gyártás- és gyártmányfejlesztés terepein lépve. Nem. Árat emelnek. Mi kell hozzá? Egy papír, ami eljut a partnerhez. Milyen egyszerű! Milyen veszedelmes! Már neve is van a módszernek, gyakorlóinak. Lifteseknek nevezik őket. S a jelek azt mutatják, ez a liftesség most legnépszerűbb foglalkozás. Máskülönben nagy tekintélyű, még nagyobb rangú gazdasági vezetők teszik oda kézjegyüket liftesként a papírokra, s persze, káromkodnak, amikor egy másik, hozzájuk hasonló liftes papírját kell kézbe venniük. Nagy közös játék tehát? Nagy is, közös is, de hogy játék lenne..,?! MOTTÓ Úgy élni, mint bárki más Az elkötelezettség módszertana „Kellner anyuka elmondta, hogy Krisztikéje vasárnap reggel elszökött az óvodába. Csalódottan jött vissza, és mondta: anya, voltam az óvodában, de nem volt ott senki, a kapu be volt zárva. Hétfőn reggel szemrehányóan fordult felém a gyermek: „Te óvó néni, itt voltam tegnap, kerestelek, de nem voltál itt, és a kaput is bezártad.” Hasznos kézikönyv Bába Mihályné pomázi vezető óvónő tanulmányából való az a fenti idézet, amely a nemrég megjelent Módszertani kézikönyv negyedik kötetében jelent meg. A cigány - gyerekek óvodai ellátottságának helyzete öímű munka azokat a tapasztalatokat foglalja össze, melyet a pedagógus pályája kezdetétől, egészen az öt. venes évektől kezdve szerzett meg idáig, közben arra törekedve a község sok más vezetőjével együtt, hogy nagy tapintattal és türelemmel segítse egy történelmi lépéshátrányban élő népcsoport fel- emelkedését. „Egyre jobban tapasztaljuk, a cigánycsaládok felzárkózási szándékát, bizonyítani akarását, hogy képesek olyan körülményeket teremtem maguknak és úgy élni, mint mindenki más” — írja az elmúlt esztendők mérlegéről, amely nem mindig volt ilyen biztató, s a helyzet csak nagyon következetes és humánus, nehéz munka után változik fotyamatosan. A Pest Megyei Tanács cigányügyi koordinációs bizottsága közösen más megyei szervekkel, intézményekkel, tavaly hirdette meg pályázatát, s jelentette meg a beérkező munkák egy részét, amely bizonyítéka annak, hogy a magyar társadalomban élnek olyan előrelátó, s tennivalóikat a probléma bonyolultsága, ban is felismerő, elhivatott emberek, főként értelmiségiek, akik nemcsak maguk nyúlnak felelősen a kérdés megoldásához munkaterületükön, hanem tapasztalataikat is közre adják az ügy érdekében. Nagyon fontos ez, s jót tesz az ügynek. Akinek dolga akad, akár elvi meggyőződésből, akár hivatali kötelességből vagy mozgalmi tisztségéből következően, az kézhez kaphatta a megyei tanács által kiadott kötetet, melyben a szerkesztő maga , a bizottság titkára, Várady Géza is a kötet módszertani jellegét hangsúlyozza előszavában. Nem elszigetel A vártnál kisebb forgalom (Folytatás az t oldalról.) egyéb 40-nel — így talán könnyebben elkél. — Általában cipőt, méterárut és férfiingeket visznek, de szépen fogy a gyermekszandál és a fürdőruha is —• számol be az első napi forgalomról Mezei Gézáné boltvezető. — Szombaton késő estig leltároztunk, átírtuk az új árakat, hogy hétfő reggel- re mindennel elkészüljünk. A régi áron számítva hat-hétszázezer forint értékű áruból állítottuk össze a nyári vásár kínálatát, és ez még nem tartalmazza a méterárut. Megkezdődött a nyári vásár a Skála üzleteiben is. Sziget- szenimiklóson az egész városban nyilak igazítanak útba a Márka-Skála felé, ám maga az épület szemre nem mutatja, hogy odabenn bármilyen akció is zajlana. És tömeg sincs a környéken. — Vidéken, és ez annak számít, általában a vásár második-harmadik napján indul meg a forgalom — ad magyarázatot Szemes Péter igazgató. — A szigetszent- miklósiak nyolcvan százaléka Pesten, Csepelen dolgozik, ott a sok nagy bolt, először a fővárosban néznek körül, csak azután jönnek hozzánk. A másik ok: ma van fizetésnap. Délután négy-öt óra körül talán számíthatunk a csúcsra. — Miért nem nagyobb a hírverés a vásár körül? — A 40 százalékos engedményt jelző táblákat kitettük az áruházban, de a központ gondoskodott a sajtó- és rádióreklámró!. Mi inkább olyasmire költjük a hírverésre fordítható megcsappant pénzünket, mint a múlt vasárnapi bolhapiac és autós ügyességi verseny. — Mit kínál a vásáron a Márka-Skála? — Mindazt, ami az áruház nyári profiljába tartozik: napszemüvegeket, nyári divattáskákat, szandálokat, pólókat, női ruhákat. Mi úgy döntöttünk, hogy egységesen 40 százalékos engedményt adunk, ez kedvező a lakosságnak és megkönnyíti a mi munkánkat is. A tavalyi hárommilliós árukészlet után az idén kétmillióval indítottuk az akciót. A földszint nagyobbik felél az élelmiszerosztály foglalja Ez igazán szép is, jó is el. a bal kéz felőli rész a vásár tulajdonképpeni színhelye. A polcok-gondolák fölött A kézikönyv egy-egy cigány- közösség életmódjával foglalkozó írásokat ad közre, főként azt mutatja be, hogy miféle hagyományok, beidegződések, körülmények akadályozzák e népcsoport gyorsabb ütemű előbbre jutását. Szabó Lászlóné nagykőrösi tanítónő a cigánygyerekek társadalmi beilleszkedésével foglalkozva elemzi szüleik, közösségük helyzetét, a lakosság ró. luk kialakult nézeteit, s a cigányság gazdasági aktivitásáról 'pozitív- tényként állapítja meg, hogy a férfiak 80 százaléka dolgozik, 70 százaléka állandó , munkaviszonyban áll, míg a nők közül csak 10—15 százaléknak van állandó munkahelye. Fontos és meglehetősen általánosítható információ az, hogy ezen embercsoport hátrányos helyzetének lényegében nem a munkától való tartózkodás az oka, hanem a szakképzettség hiánya, melynek következtében a többség csak alacsony fizetésű munkaköröket tud vállalni, iskolázatlan rétegük újratermelődik, s mivel általában nagy- családosok. háromszor annyi embert kell eltartaniuk, mint a kis családokban. Kicsi az egy főre jutó kereset, amit nem tud eléggé kiegészíteni a családi pótlék. A történelmileg átmeneti kor okozza a legnagyobb gondunkat, bepótolni azt a mulasztást, melyet az előző korok uralkodó osztályai • elmu valóban ott lengedeznek a [ lasztottak, azok az ellentmon' dások, melyeket inkább mélyítettek, mint feloldani akartak, Mekkora a különbség például a szaknyelven mondott szocializáció folyamatában gyermekeink és az övék között! „Sajnos, sok cigánygyermek felkészületlenül lépi át az iskolát, az iskola küszöbét. Gátlások, félelem, kisebbségi érzések egész sora nehezíti beilleszkedésük első heteit, hónapjait.” — írja Szabó Lászlóné, s ez a megállapítása mindjárt szöget is üt a fejünkbe. hogy vajon érdemes-e ellenezni a külön alsó tagozatos cigány iskola, osztályok indításának helyenként tapasztalható szándékát, amely nem elszigetelni akar, hanem a többiekkel szembeni hátrányok első fokon való leküzdését, mert ez bizony akkora, amit elviselni a más családi háttérből. bölcsődei és óvodai neveltetés után ide érkezőkkel szemben alig lehet, Ez a hatalmas lépéshátrány sérülésekhez, olyan kudarcokhoz vezet, melyek gyakran egy életre visszataszíthatják elszenvedőiket. reklámtáblák. Alattuk fiatal- asszonyok tologatják a szoknyás vállfákat, mustrálják a pulton széthajtogatott trikókat, fürdőruhákat. A bejárat melletti sarok cipőpolcai között vagy öt-hat gyermek kuporog a padokon, a mamák szorgalmasan húzogatják az apró lábakra a szandálokat, edzőcipőket. — Siessetek már egy kicsit, ez az ötödik pár, amit próbáltok! — nógatja feleségét és szőke kisfiát egy türelmetlenkedő apuka. — Árukészletünk mintegy negyven-hatvan százaléka szokott elfogyni egy-egy ilyen vásáron — mondja az igazgató. — Most viszont még nem látjuk, milyen hatása lesz a legutóbbi áremeléseknek, mert minden ilyen-1 fajta változás a ruházatot sújtja a legjobban; elsősorban a férfikonfekció forgalma esik vissza. Az áruház nem nyereséges, az idén sem lesz az, de hitelt kell törlesz- tenünk és a fenntartás is rengetegbe kerül. Terveink viszont vannak, és talán, ha az egész lakótelep megépül itt körülöttünk, mi is kedvezőbb helyzetbe kerülünk. M. L. Emberi értékek Azonosságokat és különbségeket ismerünk meg Pest megye más tájairól, s így alakul ki a meglehetősen változatos kép azáltal, hogy különböző foglalkozású emberek munkái olvashatók a kötetben. Dr. Aj- tay András szakorvos a kere- pestarcsaiak helyzetét mérte fel szociológiai igénnyel, elemezve a lakáskörülményeket, a családok belső viszonyait, s többek között arra a következtetésre jut, hogy a Szilas-pa- tak mentén, a községtől térben is jól elválasztva, a réginél minőségileg jobb lakások, új telep jött létre 10—12 telek felosztásával. de ez nem szünteti meg az izoláltságot, sem az életmódot, csak az egyének terheit növeli. Nemcsak tanároknak, egészségügyi szakembereknek érdekfeszítő az, amit Kéri Lászlóné Örkényi pedagógus vagy Király Béláné abonyi tanárnő, Vitéz Lajosné monori védőnő írtak meg nagyon alapos, a tényeket példás szorgalommal g3'űjtögető módon, hanem a cigányság emberi értékeit becsülő. helyzetüket történeti szemlélettel vizsgáló személyiség számára is az, ha akár az étkezési szokásokról, család- tervezésről, hiedelemvilágukról olvas, melyekről értesülve hol örömmel állapítja meg. hogy mai világunkban van előbbre jutás, a felemelkedéshez képességet adó közösségi erő. máskor meg felszisszen, s csodálkozik, hogy századunk végén még olyan jelenségek is tapasztalhatók, mint amiket itt kíméletlen őszinteséggel feltártak. Életmádtamrímány Szép emberi vallomásnak is beillik ifjú Kovács István do- monyi tanár Vadrózsacsokor című cigányéleímód-tanul- mánynak nevezett olvasmányos írása, melynek megismerése hat át bennünket, a már-már fanatikus megszállottságról tudomást szerezve, s egyben sajnálkozva is azon, hogy ezt a fontos társadalmi problémát sokszor a hivatalos szervek, személyek ellenére kell szorgalmazni. Láthatjuk, mekkora lelki erő. vasakarat, kitartó energia kell ahhoz, hogy itt valaki sikert érjen el. A célja nem a dicsőség, hanem az, hogy e népcsoport minden tagja fölemelhesse fejét, műveltsége, embersége egyenrangú legyen másokéval. Ahogy Király Béláné fogalmazott, egyelőre még tűnődve: „... ezt a szót. „cigány”, úgy kimondani, hogy ne kövessen el az ember tapintatlanságot, hogyan lehet ezt a szót, „cigány”, úgy hallgatni, hogy ne támadjon kisebbségi érzés, megalázás, szégyenérzet a nyomában?” Kovács T. István Egészségvédelem a patikában? Ma még csak kísérlet! 2 „Az egészség érték! Csatlakozzon Ön is a megyei egészségvédő programhoz! A helyes életmód kialakításában mi is segítségére vagyunk.” A plakáton, mely május végén tűnt fel harminc Pest megyei gyógyszertárban, a megye körvonalai s az Országos Egészségnevelési Intézet emblémája mellett a gyógyszerészjelvény, a keheiyre tekeredő kígyó is ott látható. Nem véletlc- jniil. Egy kibontakozó új £ kezdeményezés jelképei t ezek — így együtt. Tanácsok fogyókúrázóknak Miről is van szó? Mi ebben az új? Hiszen a patikában eddig is árultak például gyógyszertartó dobozt, gyógyfüveket, teákat, adtak jó tanácsot, szakkönyvet. Nos, ha csak a tényeket nézzük, akkor is találunk újdonságot. Például azt, hogy a vállalkozó patikák mindegyikében feállítottak mérleget. testmagasságmérőt, s készségesen segédkeznek a méretkezni szándékozóknak. Azután a kezükbe nyomnak — ha például fogyókúrázni szeretnének — egy testsúlyváltozási táblázatot, megbeszélik velük, hogy naponta hányszor, hogyan és mennyit tanácsos elfogyasztaniuk, mozogniuk, megbeszélik a követendő életvitelt, adnak hoz- lcellékeket. segédletet, például kalóriatáblázatot, tor- nagyakorlat-ismertetőt, ajánlanak háromféle szakkönyve!, azután teakeveréket, hozzávaló forrázóedényt. Hasonlóval szolgálnak az arcápolásról, a csecsemőgondozásról, a diétás étrendről, az elsősegélynyújtásról, a fogamzásgátlásról, az idősek életmódjáról, a gyógynövényekről, a hajápolásról, s a házi patika összeállításáról, Kétkezi munkával segítenek Több szövetkezeti lakás Az első félévben növekedett a lakásépítő szövetkezetek teljesítménye: 761 otthont adtak át, 180-nal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Jelenleg csaknem 3.5 ezer lakást építenek, így remény van arra, hogy az év végéig a tavalyit meghaladó mennyiségű, 2000—2100 szövetkezeti lakásba költözzenek a tulajdonosok. Az elmúlt két-három évben az előző időszakhoz képest kevesebb szövetkezeti lakás épült. A legnagyobb gondot az építési, szerelési anyagok árának emelkedésén kívül, elsősorban a telekhez jutás nehézsége okozta. A helyzeten né* í. ileg javított, hogy a tanácsok — különösen a nagyobb településeken — több foghíjtelket szabadítottak fel és értékesítettek az építőközösségek számára. A Szövosz lakásszövetkezeti főosztályán elmondották: kedvező hatása van annak a tavaly érvénybe lépett rendelkezésnek, miszerint a lakásszövetkezetek megalakulásuk után közös hitelt kaphatnak az építési terület előkészítéséhez és az építés megindításához. Gondot ókoz viszont még mindig, hogy a hitelezési adminisztráció bonyolult és lassú. Részben emiatt — az általános fejlődés ellenére — néhány megyében lassult, vagy az elmúlt évek szintjén maradt a szövetkezeti lakásépítés. A Szövosz-ban és a lakásépítő szövetkezetek munkáját irányító fővárosi és megyei érdekképviseleti szervezetekben keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel könnyíthetik az építkezők helyzetét. Az eddigieknél is korszerűbb otthonok létesítésére építőszövetkezet alakult az érdekképviseleti szerv részvételével Csong- rád megyében. A fiatalok lakáshoz jutását több helyen a KISZ-szervezetek is támogatják. Az újonnan alakult szövetkezetek törekednek a viszonylag olcsó építési eljárások bevezetésére, s takarékosan fűthető házak létesítésére. Egyre nagyobb szerepet kap a kivitelezésben a tagok, közülük is a fiatalok kétkezi munkája. a hízókúráról, a kéz- és lábápolásról, a kismamáknak szóló tudnivalókról, a mozgáskultúráról, a rák megelőzéséről, a serdülőkori egészségi problémákról, a szájápolásról, a testi tisztaságról. A programhoz készült módszertani útmutató ugyanígy tartalmazza a dohányzás elleni, küzdelem, a túlzott alkohol- vagy gyógyszerfogyasztás, a narkomán szenvedélyek leküzdése minden eszközét, módszerét, melyek a gyógyszertárban hozzáférhetőek. Tehát mégiscsak van újdonság. A legfőbb azonban a szemléleti, melyet a kezdeményezők, a Pest Megyei Tanács egészségügyi osztálya és a Pest Megyei Gyógyszertári Központ illetékesei így summáztak: „Szükséges az egészségügyi intézmények, így a gyógyszertárak nyitottabbá, fogékonyabbá tétele a működési területükön élő lakosság életmódját, egészségi állapotát befolyásoló környezeti körülmények iránt.” Tény, hogy naponta ötvenezer ember4 — a megye lakosságának öt százaléka — fordul meg a patikákban, ráadásul nem is feltétlenül betegek ők, de mindenképpen több közük van akkor és ott a maguk vagy családtagjaik egészségéhez, betegségéhez, mint másoknak. Hiba lenne kihasználatlanul hagyni a lehetőséget az egészséges életvitel propagálására, a szemlélet- és életmódíormálásra. Hazánkban elsőként E felismerés nyomán vállalkozott harminc Pest megyei gyógyszertári munkakollektíva a kezdeményezésben való részvételre. Bár az országos egészségmegőrzési program részletein még munkálkodnak, ők addig is dologhoz láttak — ebben a formában hazánkban elsőként. Sikerük persze nemcsak saját erőfeszítéseiken múlik, hanem azon is: egészséges és beteg megfogadja-e tanácsaikat, hallgat-e szavaikra, változ- tat-e életmódján. A patikusok persze azért próbálnak többet tenni, mint eddig. Öcsán például egészségügyi sarkot rendeztek be a gyógyszertárban, Budaörsön pedig diétásklubot alapítottak (erről be is számoltunk lapunkban), ahol előadásokat, bemutatókat, tanácsadást tartanak — például cukorbetegeknek. Az első jelzések — hisz a módszerhez tartozik az is, hogy kérik a program résztvevőit, tegyék meg észrevételeiket a vendégkönyvben — arról árulkodnak: legtöbben eddig a fogyni szándékozók s a cukorbajban szenvedők közül kértek és kaptak információt, segítségt. V. G. P. A cím feletti képen: a leányfalui patikában külön kaptak helyet a nem kifejezetten gyógyszerkészítmények. Képünkön Csizmadia Klára |ajánl gyógynövénykeveréket az érdeklődő asszonynak. (Vimola Károly felvétele)
